Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-15 / 193. szám

1076. AUGUSZTUS 15., VASÄRNAP xMimt Kovács-tál a Madách-gyűjteményben Az ország legteljesehb Ma- dách-gyűjteménye — amely Madách publikációin kívül az íróval és az író életművével kapcsolatos képzőművészeti al­kotásokat is magában foglalja — értékes darabbal gyarapo­dott. Kovács Margit kera­mikusművész egy gyönyörű kerámiatálat ajándékozott a győri Xantus János Múzeum­nak, a gyűjtemény tulajdono­sának. A 40 centiméteres át­mérőjű tálat az író születésé­nek és halálának évszáma ke­retezi. Avatás szeptemberben Több oktatási, illetve gyer­mekintézmény kerül átadás­ra ősszel a gödöllői járásban. Ekkor helyezik üzembe pél­dául a sok társadalmi segít­séggel épült 100 személyes túrái és 125 személyes isa- szegi óvodát. Afrikai varázs - a Budai Parkszínpadon A Budai Parkszínpad idei műsorában — az elmúlt évek hagyományait továbbfejlesztve — több különleges, nálunk kevéssé ismert egzotikus folk­lórműsorral kedveskedik kö­zönségének. Nemrégiben ír­tunk a Tahiti Táncegyüttes szerepléséről, akiket a most elmúlt héten a Szenegál Álla­mi Együttes vendégjátéka kö­vetett, a jövő héten kedden és szerdán pedig a Min-Bun-Ren japán táncegyüttes mutatkozik be, Kardok és legyezők című műsorával. A Szenegál együttes Afrikai varázs című műsora — amelyből két jelentetet mu­tatnak be felvételeink — nagy közönséget vonzott és őszinte sikert aratott. Hazánkba franciaországi, NSZK-beli, angliai, hollandiai, svájci, spanyolországi, görögországi, olaszországi és jugoszláviai vendégszereplés után érkez­tek. Műsoruk nemcsak hazá­juk táncművészetébe és ének­kultúrájába nyújtott bepillan­tást, hanem egy-egy epizód ré­vén szokásaikról, életükről is pillanatképeket kaphattunk. Ez biztosította legnagyobb ér­tékét az előadásnak, amelynek külön színeit jelentették a sa­játos hangszerek. Művelőik bravúros ügyességgel szólal­tatták meg azokat. Ugyanígy a bravúros ügyesség jellemezte nem egy táncukat is, melyek egyike-másika akrobatikus szinten mozgott. Doura Mane művészeti ve­zető értő munkásságának nagy érdeme, hogy az egzo­tikum és a művészi emelke­dettség szerencsés ötvözetében ez utóbbi dominálhatott. Fúvósok és filatelisták Térzenét ad a fesztivál Megkezdődött a Dunakeszi Járműjavító jubileumi rendezvénysorozata ötvenéves a MÁV Dunalce- szi Járműjavító. Tegnap dél­után két órakor, az országos vasutas bélyegkiállítással kez­dődött el a többnapos rendez­vénysorozat. Közlekedés — bélyegen Tóbiás Bélának, a Vasutas Szakszervezet kulturális osz­tályvezető-helyettesének meg­nyitó szavai után, csaknem öt­ezer bélyeg tárult az érdeklő­dők elé. Tizenhét felnőtt és négy ifjúsági bélyegbarát mu­tatta be a közlekedés történeté­vel foglalkozó gyűjteményük legszebb példányait. Szekeres Sándor, a kiállítás egyik szervezője, kalauzolt vé­gig a tárlaton. A helybeli bé­lyegszakkör elnöke, immár 34 éve hódol e nemes szórakozás­nak. — Néhány esztendővel ez­előtt élénkült meg a szakkör. Ma már több mint kétszázan vagyunk tagok. De nemcsak az itteni hobbi­sok képviseltetik magukat ezen a sokszínű, szép kiállításon. Láthattunk a vasútról szóló ké­pes történelmet, amelyen meg­található a hőskort bemutató 1828-as lóvasút, akárcsak a legkorszerűbb, egy sínen hala­dó jármű. A gyömrői Lévai Ist­ván például tablóján a külön­leges közlekedési eszközöket ál­lította ki. Családi sarokhoz érkeztünk el. A Szekeres-család vala­mennyi tagja — feleség, két gyerek — méltó követője az apa bélyeggyűjtési szenvedé­lyének. Auló a mindene A 17 éves fiúgyerek a gép­kocsit választotta magának ki­állítási témának: — Mindene az autó. Emiatt tanácsoltam neki, hogy gyűjtse MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK t : -,-'v * • . *jr. v ,• Nem ismerik a szót: lehetetlen — Apám minden vágya az volt, hogy pályamester legyen a fiából. Ő még gőzmozdonyos vonatokkal járta az ország vas­pályáit, s esküdött arra, hogy a MÁV-mál a pályafenntartók- mak van a legjobb dolguk. A dédöregapám is pályaőr volt. Szép magas kort ért meg, 96 évet. A nagyapám meg bak- terként szolgált a zuglói állo­máson. — Vagyis a tradíciókból nem engedett a család, s nem szaikíthatta meg a láncot. — Nem is akartam, de él­tem a választás jogával... „Bolondja voltam a gépeknek’* Géczy Bélával, a Dunakeszi MÁV Járműjavító IV. számú gyáregységében találkoztam. Barátságos, de nem bőbeszé­dű ember. Azt hiszem, szíve­sebben vállalkozna inkább egy kényes munkadarab esztergá- lyozására, mint hogy most itt velem szemben, ölhetett kézzel üljön. Nem kenyere a beszéd. — Vácott gyerekeskedtem. Amikor elvégeztem a négy polgárit, épp úgy, miaut az elő­ző nyarakon, beálltam pálya­munkásnak. Ott hallottam a barátaimtól, hogy Dunakeszin, a Járműben vesznek fel ta­nulókat. Nem szóltam otthon, de másnap, a reggeli vonat­tal eljöttem szerencsét próbál­ni. Emlékszem, a felvételi próba egy lyukasztó készítése volt, ólomból kellett kikalapál- má. Nagyon akartam, hogy jól sikerüljön, bolondja voltam a gépeknek, a gyárnak. Apám mit tehetett mást, beletörődött, amikor megtudta, hogy fel­vettek. 1949-től dolgozom itt mint esztergályos. Az eltelt 26 év azonban nem volt szürke, egyhangú. A fia­tal szaikmunkásban élt egy egészséges többre vágyás, tu­dásszomj. 1951-ben szakérett­ségi után beiratkozott a Mű­szaki Egyetemre, s a villamos­mérnöki kar hallgatója lett. Tanulmányait azonban közbe­jött akadályok miatt nem tud­ta befejezni, de autodidakta módon tovább képezte magát. Belső kényszer sarkallta az új megismerésére és tovább­adására is. Keze alatt nőtt fel a vállalat számos középkádere, politikai, társadalmi vezetője. Soron kívül is 1967-ben alakult a Forgá­csoló szocialista brigád. A ti­zenkét tagú kollektíva Géczy Bélát választotta meg vezető­jének. Egyik kitüntetést a má­sik után nyerték, s az idén jogosultak lettek a MÁV ki­váló brigádja cím viselésére is. Az elismerten jó szaktu­dású gárdában a brigádvezető segítőkészsége gyorsan köve­tőkre talált: egy héten három­szor foglalkoznak az ipari ta­nulókkal, nem véletlen, hogy az országos Szakma kiváló ta­nulója versenyen az „ő gye­rekük" nyert harmadik he­lyezést — Mi a feladata a brigád­nak? — Forgóváz, ütköző, vonó- alkatrészek esztergályozása, aj­tócsukló, vasalások készítése... Amikor kellett Blaskó Gyu­rival, a gyáregység KISZ-tit- kárával egy új alkatrészt, ajtó- emelő-csapágyat munkáltunk meg... Hát, igyekezünk tel­jesíteni a brigádvállalásokat, általában 106,5—107 százalék a havi teljesítményünk. Mun­kánk nagy részét a javítások teszik ki, reggel tartunk min­dig egy kis eligazítást, gon­doskodunk anyagról a folya­matos munkához. Persze, mindig akad soronkívüli fel­adat ... Anda Tivadar főművezető a mellettünk levő asztalnál lát­szólag az előtte fekvő ki­mutatáshalmazba feledkezett, azonban most közbevetőlege­sen megjegyzi: — Nem hallgathatom él, hogy , Géczyék szótárából hiányzik az a szó: lehetetlen. A társgyárakból, műhelyekből bármikor jönnek — adj’ isten, de mindjárt-kérésekkel —, a brigád azonnal rendelkezé­sükre áll. S ezek a pluszfel­adatok nem mennék az egyéb­ként kötelező napi munkájuk rovására. A nyár elején pél­dául több mint 120 óra soron­kívüli munkával kapcsolódtak be a Börzsönyi Üttörővasút személykocsijainak gyártásába. Erős náluk a kollektív szellem, a fegyélembontót, a szakmai analfabétát nem tűrik meg ma­gúk között. Mindenki érdeme szerint Géczy Béla szavajárása: Ki minek nem mestere, az annak hóhéra. Ha nincs érzéke, kedve egy fiatalnak az esztergályo- záshoz, jobb, ha bele se fog. Ebben nem ismer tréfát. Egyébként végtelenül ember­szerető. Brigádjával öregeket patronál, rendszeres véradó, öt­hat társával már tizedszer nyújtotta karját a közelmúlt­ban, hogy életmentő vért ad­jon. A gyáregység 163 dolgozó­jának is ismeri minden prob­lémáját, foglalkozik velük: ő a szakszervezeti műhelybizott­sági titkár. Tanácskozásokra — akár műszaki, vagy bérjellegű témát tárgyalnak — mindig meghívják a gazdasági veze­tők, véleménye nélkül nem döntenek. — Órabéremeléskor brigá­dommal megbeszélve osztjuk el a bérfejlesztési összeget, ugyanígy a jutalmat, a pré­miumot Természetesen dif­ferenciáltan. Még sohasem volt nézeteltérés, mindenki érdeme szerint részesül a közös mun­ka jövedelméből — mondja, aztán a tanulásra terelődik a szó. ősztől a marxizmus—leni- nizmus esti középiskolába jár. — Azt hallottam, hogy nagy sportember. — Csak voltam. Kézilabdáz­tam a dunakeszi csapatban. A szakosztály alapító tagja va­gyok, most már csak mérkő­zésekre járok, a fiammal együtt szurkolunk. A gyerek is itt kezdi ősszel a gyárban a pályafutását, villanyszerelő ipari tanuló lesz. — És a lányai? — Ilona Miskolcon tanul, kohómémök lesz, a kis Kati pedig Vácott jár egészségügyi szakközépiskolába. Egyszer- csak azon vesszük majd ma­gunkat észre a feleségemmel, hogy ketten maradunk a csa­ládi fészekben. Nagy szeretettel beszél ott­honukról. Tavasszal öt gyü­mölcsfa virágzik a házuk előtt, az ablakból lelátni a Dunára, és minden reggel a Szentend­rei-szigetről áthallatszó madár- csicsergésre ébred... Horváth Anita az erről kiadott sorozatokat — fűzte hozzá tárlat vezetőm, némi apai büszkeséggel. Ami azt illeti, a tanács jócskán bevált. Mert a sereg­szemle egyik legemlékezetesebb epizódja maradt ez a gyűjte­mény. Automobilt és holdautót — hogy csak a két végletet említsük —, láthattunk a gyűj­teményben. A kiállítás augusztus 19-én zárul, s a rendezők három leve­lezőlap kiadásával, valamint egy alkalmi bélyegzővel tették emlékezetessé az országos vas­utas bélyegkiállítást. Néhány órával később a Jó­zsef Attila Művelődési Központ kerthelyiségében egy másik fesztivál nyílt meg. Kilenc együttes részvételével az I. országos vasutas fúvószenekari találkozó kezdődött el. Koszo­rús Ferenc, a Vasutasok Szak- szervezetének főtitkára köszön­tötte az erre az alkalomra ösz- szesereglett több mint 300 rész­vevőt. Az elnökség soraiban ott volt Papp István, a dunake­szi nagyközségi pártbizottság titkára, valamint Bakó Károly, a Dunakeszi Járműjavító igaz­gatója. Ma — térzene Félórás műsorral mutatkoz­tak be a részt vevő együttesek. A kiskőrösi úttörőfúvósok kezd­ték a sort, Majd a késő esti órákban a házigazda Dunakeszi zenekar zárta a bemutatót. Ez­után a vasutas muzsikusok ba­ráti összejövetelen találkoztak. Kigyósi István bácsi ötven éve tagja a Dunakeszi Jármű­javító fúvószenekarának, ö a legrégebbi zenész. — Negyven évig dolgoztam az üzemben — mondotta. — Húszéves voltam, amikor ide­kerültem és ekkor tanultam meg játszani a vadászkürtön. A zenéről sohasem tudnék le­mondani. A fúvószenekari találkozó ma fejeződik be. Délelőtt a zene­karok térzenét adnak Foton, a gödi Fészekben és Duna­keszi több pontján. Tessék meghallgatni! Kamarás Péter TY-FIGYELŐ Évszázadok üzenete. A xx. résszel befejeződött Tolsztoj­nak a múlt század szinte tel­jes orosz korképét bemutató regényéből készült angol tv- film. Sokadik újrafogalmazá­sa volt ez a Háború és béke cselekményének, alakjainak, s mint az előző vállalkozásokon, ezen sem lehet száimonkémi az eredeti minden színét, gazdag­ságát. A fontos, hogy lényegé­ben — néhány túlságosan hosszadalmas, máskor meg a hisztérikusság felé elcsúszó je­lenettől eltekintve — képes volt közel hozni két-három­millió emberhez a tolsztoji re­mekművet. E két-hárommillió nézőnek nagyobbik fele bi­zonnyal most találkozott elő­ször a regénnyel — a képer­nyő kínálta élmény után való­színűleg sokan közülük kézbe veszik a könyveredetit is. Fenntartások nélkül dicsér­hetjük a pénteken kezdett ma­gyar dokwmentum.film.nek, a Saobartemetőnek az első ré­szét. Okosan, változatosan idézte elénk a budai vár ud­varának földjében rejtező gó­tikus szobormaradványok fel­lelésének. azonosítási kísérle­tének történetét, ismertette meg velük e páratlan kincs szépségeit. Az Ézsiás Anikó— Lőrincz József—Rózsa János szerkesztő—operatőr—rende­ző hármas (s munkatársaik se­rege) érezhető tisztelettel és ugyancsak érezhető szenve­déllyel dolgozott-dolgozhatott a műsoron s kitűnő riport­alanyokat talált az ásatást ve­zető Zolnay Lászlóban, s Ma­rosi Ernő művészettörténész­ben, akik érthetően, vonzóan beszéltek a maguk és a feltá­rásban részt vevő kollégáik iz­galmas heteiről, hónapjairól. A jelen varázsa. Bármennyi­re is érdekes a múlt idézése, egy mai témájú műsornak be- 1 hozhatatlan előnye van a törté­nelmiekkel szemben. Hiszen a jelent naponta és közvetlenül érzékelhetjük valamennyien. Elsőként ismét sorozatról kell szólni, a hétrészesnek ígért Kiszorítóról, amelynek adásai­ban nevelőotthonok gyermek- lakói mérik össze ügyességü­ket, tudásukat, kitartásukat. A csütörtöki és pénteki elődöntő a Fóti Gyermekváros parkjá­ban zajlott nagyobb fennaka­dások nélkül, a hosszabb ver­senyszámok esetében is gördü­lékenyen. S ez nem kis dolog, hasonló vetélkedők sokszor váltak a nézőknek érdektelen­né az említett erények híján. Az NDK televíziójából átvett kitűnő gyarmekvetélkedőket eddig talán a Kiszorító közelí­tette meg a legjobban — ennél nagyobb dicséretet aligha mondhatnánk róla. Ha így marad a következőkben is, a sorozat nemcsak kellemes néz­nivaló lesz, hanem jó propa­gandája is a játékos, egészsé­ges testmozgásnak. Sokat ígért a Családi sír­bolt című tv-játék. Csák Gyu­la neve s az eleven téma — a fejét manapság nem kevés­szer felütő úrhatnámság — érdeklődéssel ültette a nézőt a képernyő elé. Csalódnunk kel­lett: a produkció közepesre si­került csupán. A cselekmény lassacskán ment előre, az új­donsült „báró” nem volt elég­gé a mai kor szülötte, a sza­tíra éle nem igazán á mi hú­sunkba vágott, bizonytalanság­ba. határozatlanságba szür­kült. A színészek sem tehet­tek csodát, közülük csak azok bizonyíthatták legjobb képes­ségeiket, akik elevenebb ala­kot jeleníthettek meg (Inke László, Csákányi László, Kál­lai Ilona, Pádua Ildikó). Dahiss Győző AZ ÉRDÉRT VÁLLALAT SZAKÜZLETEIBEN négyzetméterenként 140 Ft-tól kaphatók különféle méretű fenyőlambériák, mennyezetelemek, továbbá különféle fafajtájú és méretű parketták (mozaik, csaphornyos, táblásított). Bő választékkal várjuk a kedves vevőket. Gyors, előzékeny, pontos kiszolgálás. SZAKÜZLETEK: 24. sz. Budapest XIII., Hegedűs Gyula u. 5. Telefon: 117—477 25. sz. Budapest XXI., Széchenyi u. 8. Telefon: 147—298. 26. sz. Nagykőrös. Dózsa György út 5. Telefon: Nagykőrös, 18. 28. sz. Budakeszi. Pátyi út. Telefon: 165—490. 29. sz. Budapest XII., Lékai téri piac. Telefon: 853—697. 30. sz. Szentendre. Római sánc u. Telefon: Szentendre, 81-90.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom