Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-08 / 187. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI JAPAS ES CEGL xx. évfolyam, m. szám 1976. AUGUSZTUS 8., VASÁRNAP A komplexbrigád éplfetfe Szélesebb lett a TörteSi út Fontos a tejes ítmény, a minőség és a munkafegyelem hetven százalékuk a törzsgár­da tagja. Örvendetes, hogy fia­talok, erejük teljében levő em­berek találták meg itt a szá­mításukat, forrtak tevékeny kollektívává. Egv másik cso­port a dánszentmiklósi átkelé­si útszalcaszon dolgozik. Három és fél kilométer hosszan ott is hatméteresre szélesítették az úttestet, melegaszfalttal készül a korszerűbb záróréteg a felü­letén. Mire a tél beköszönt, még lesz. mit tenniük, hogy teljesítsék a tizenhárom és fél millió forintos éves tervet. A félévi reális tervet időará­nyosan megvalósították. Ebben az évben hatvankétezer négy­zetméter útfelület-szélesítést végeztek, folyik a portalanítás százezer négyzetméteren. A soron következő feladatok egyike lesz, hogy Ceglédber- celen is kiszélesítsék a vasút­állomáshoz vivő, egyre forgal­masabb utat. E. K. Narancsszín oldalkocsis mo­torkerékpár gurul előttünk Ceglédről kifelé a külső Jász­berényi úton. Színe elárulja, . hová tartozik. Soha jobb navi­gátort, hiszen mi is a KPM ceg­lédi útmesterségének központ­jába igyekszünk. Októberben lesz egy éve, hogy szűkös, vá­rosi telepükről ide költöztek, az épülő iparnegyed közvetlen szomszédságába. Télen gyak­ran szól róluk, mindennapi munkájukról a hír, hiszen hó­akadálytól, jégzománctól ők szabadítják az utakat, lehető­séget teremtenek a folyamatos, biztonságos közlekedésre. De mit csinálnak nyáron? A kér­désre Habony Tibor, a KPM ceglédi útmesterségének veze­tője adott választ. A felügyeletük alá tartozó több mint 400 kilométer­nyi út javítása karbantar­tása, felújítása rájuk vár, emellett a hidak és műtárgyak fenntartása, rendszeres ellen­őrzőé, a fásítás, padkarende­zés ad munkát az útmes térség dolgozóinak. Harminchárom útőr indul nap, mint nap mun­kába, gyakran találkozni ve­lük, munkálkodásuk színhe­lyét a háromszögletű kis piros zászló jelzi. Tavasz óta, aki Ceglédről Törtei jelé jár, változásnak le­het tanúja, Szélesedik a tele­püléseket összekötő út, mint­ha együtt nőne, növekedne a forgalommal. Mióta a Cegléd— vezsenyi kisvasút megszűnt, autóbuszok bonyolítják le több község és a város közt a napi forgalmat, de emellett szaporo­dott a járműtulajdonosok szá­ma is. A járműveknek kicsi volt az úttest, kiszélesítik hát három méterrel. A komplex­brigád, a Gagarin, a Volán és Tóth Imre szocialista brigádja hamarosan befejezi a mun­kálatokat. Most Törteién dolgoznak. Földkiemelő célgép, henger és szállító járművek segítik a munkát. Sem anyag­hiány, sem gépromlás nem hát­ráltatta őket. Az útmesterség központja állandó URH-össze- köttetésben van a munkahely­ivel, s ha szükséges, nem ké­sik a segítség. Ösztönző az is, hogy a havi fizetés mellett cél­prémium jár a jól dolgozók­nak. Szigorú a mérce, kitér az adott időre, a minőségre, mun­kafegyelemre, teljesítményre, sőt az italozásra is, aminek til­tását igen komolyan veszik. Mint az útmesterség vezetője elmondta, munkásgárdájuk jól össze­szokott, feladattudó és munkaszerető emberekből áll. ABONY, SÁCVÁRI TSZ Önállóbbak a közösségek Megteremtik a jövő alapját BÉRLETI ELŐADÁSOK Gazdag színházi program » Az ősszel kezdődő színházi évadra gazdag programot ál­lít össze a ceglédi Kossuth Művelődési Központ, a bér­lettulajdonosok és az alkalmi színházlátogatók számára. Bu­dapesti, szolnoki és kecske­méti társulatok lépnek fel, klasszikus és modern műfaj egyaránt a műsorra kerül. A programtervet hamarosan el­juttatják a szervezők a mun­kahelyekre, üzemekhez, vál­lalatokhoz és a helybeli ter­melőszövetkezetekhez. Ter­vezik, hogy még több bérlet­tulajdonost szerveznék, töre­kedve arra, hogy valameny- nyi színvonalas előadás telt ház előtt játszódjon le. A csemetekertben Bemutató, gyomirtásból Gyümölcsfaiskolai gyomir­tási bemutatót tartottak a dánszentmiklósi Micsurin Tíz­ben. A bemutatón, melyen az ország számos körzetéből részt vettek a szakemberek, Vinkler István, a Pest megyei Növényvédő Állomás főmér­nöke tartott előadást. A tisztább városért M ind több helyen esik szó városunk rendjéről,tisz­taságáról — elmarasztaló megjegyzésekkel. Te­gyük hozzá, nem alaptalanul. Az elmúlt években hatalmas fejlődés, városiasodás jellemezte Ceglédet. Toronyházak épültek, új lakótele­pek teszik szebbé, kulturáltabbá városunkat. A tanács, erejét meghaladóan, igyekezett az építkezésekkel __ egy- időben parkokat, tereket létesíteni a szépet szerető, pi­henni vágyó polgárai számára. A jóérzésű ceglédiek igénylik és szeretik a szépet, a rendet. Eddig is tettek — s remélhetően —, a jövő­ben is sokat tesznek érte. Évekkel ezelőtt meghirdet­ték a j(irágos Ceglédért mozgalmat, s akkor — szinte kivétel nélkül — minden utca rövid idő alatt tisztán, ápoltan, virágokkal beültetve pompázott. Ez a lelkes társadalmi tevékenység, sajnos, alábbhagyott. A reggel tisztára sepert utcákat néhány óra múlva eldobált papírok, hulladékok csúfítják. Egy-egy közin­tézmény bejárata előtt csikkszőnyeg borítja az aszfal­tot. Amilyen kellemes a szemnek a Rákóczi út 58. szám előtt a parksáv rendezettsége, városszerte követendő példa lehetne, annyira kellemetlen látvány a Marx Ká­roly utcai hétemeletes ház udvari része, ahol a por, a piszok és a rendetlenség szemet szúr. A városi tanács jelentős összeget fordított — és for- dít a jövőben is — Cegléd szépítésére, parkosítá­sára. Ez azonban önmagában kevés, éppen ezért a Ha­zafias Népfront városi bizottsága kéri a város polgá­rait, vegyenek részt lakóhelyük szépítésében. Védjék, óvják mások kezemunkáját. Nemcsak a kerítések mö­gött, hanem az utcákon, parkokban, tereken is éljük napjainkat. Vigyázni és óvni a szépet és a jót, tenni érte — magasztos emberi kötelesség. Hazafias Népfront Ceglédi Bizottsága Budai úti telkek, I. Ezer család üdülőhelye Kerti munka a hét végén A városi ember, ha teheti, menekül a falak közül. Leg­több zárt üzemcsarnokban, hi­vatalban, boltban dolgozik, ha­Elvezetik az esővizet Abonyban, a Ságvári Endre Termelőszövetkezetben ebben az évben tizenhárom brigád nevezett be a szocialista bri­gádmozgalomba, a tervtár­gyaló közgyűlésen. Erre az évre új módszert vezettek be, A STYLUS FAIPARI SZÖVETKEZET d Cegléd, Árpád utcai szolgáltatóházban levő mintatermében FELVESZ a lakosság részéről bútormegrendeléseket, továbbá mindenféle bútor JAVÍTÁSÁT VÁLLALJA Mindennap 8 órától 12 óráig, szombat kivételével. ÉPÍTKEZŐK! A Közép-magyarországi „MÉH” ceglédi telepén, a Külső Jászberényi úton kaphatók kiskapuk, nagykapuk, kombinált kapuk, garázskapuk és kerítéselemek. minden brigádtól többet vár­tak, mint az előző években, a követelményeknek megfele­lően. A brigádok több önálló­ságot kaptak, s egyben a tá­mogatásban is jobban része­sültek. Az ötödik ötéves terv első évében igyekeznek alapot teremteni a jövőhöz. A ver­senybizottságtól kapott felhí­vást megfontolva állították össze vállalásaikat, melyeket igyekeznek maradéktalanul teljesíteni. Fokozott gondot fordítanak az anyag- és energiatakaré­kosságra, az eredményhez se­gítő új módszerek elsajátítá­sára. Több szocialista brigád most, a betakarítás heteiben igazolta, hogy ha kell, erején felül is helytáll. Az aratók és a gépműhelybeliek mindent megtettek, hogy időben vé­gezzenek az 1430 hektár őszi búza, a 663 hektár őszi árpa betakarításával és hogy az egy kombájnra tervezett hek­táronkénti költség ne haladja meg a tervezettet. Az állattenyésztők főként a tehenészet eredményeit kíván­ják a terveken túl előbbre vinni. A gépesítési brigádok a minőségi munka végzésére törekszenek. A szőlőtermesz­tők a 36 hektárnyi területen a kártevők ellen a vegyszeres védekezést folytatják, mivel a párás levegő segíti a fejlődé­süket. Cegléden, a Kozma Sándor utcában, a felüljáró tövében betek óta csak az út egyik oldalán közlekedhetnek a járművek, mivel a KEVIÉP dolgozói az úttest alatt esővízclvezető csatornát építenek. Apáti-Tóth Sándor felvétele Ismét Ki mit tud? Már hagyomány, hogy idő­ről, időre képernyőre kerül az egyes művészeti ágakban kiug­ró tehetségű amatőr fiatalok vetélkedője. Hasznos, jó dolog a Ki, mit tud? — már eddig is sok tehetséges fiatalra irányí­totta a figyelmet, megteremt­ve számukra a továbbképzés és a pályakezdés lehetőségeit. Az idén ismét Ki, mit tud?- ot hirdetnek. A 14—26 év kö­zötti fiatalok alkalmat kapnak előadóművészi tehetségük be­mutatására. Részt vehetnek a műkedvelő művészeti együtte­sek, körök és az alkalmi tár­sulások tagjai is. Ezt jól elő­készíthetik a művelődési in­tézményekben, klubokban, üze­mekben rendezendő Ki, mit tud? estek. A jelentkezőket a KISZ-bizottságok és a művelő­dési otthonok várják, a határ­idő szeptember 25. zatérve az emeleted lakások foglya. Amióta bevezették a szabad szombatot, mind töb­ben igyekeznek ki a szabadba. Hiányzik a mozgás, a jó leve­gő, a természet — az idegeket nyugtató, felfrissítő környezet. Tömegigényeket elégített ki a városi tanács, amikor 1970- ben megkezdte a hétvégi ker­tek parcellázását a Budai út mentén. Azóta a városra jellemző — kisebb, nagyobb építményekkel tarkított telek­sort lát a fővárosból vonattal érkező. Tízforintos telekár Horgos István, a városi ta- ;,nács termelés-ellátásfelügye- leti osztályának főelőadója kezdettől fogva a Budai úti telkek birtokba adásával fog­lalkozott. Az emberek körében új szó gyökeresedett meg. Mindenki így mondja: „Me­gyek a hobbyra”. A főelőadó visszaemlékezése szerint 1970-ben a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet Budai úti szórványgyümölcsösét és sző­lejét felajánlotta az államnak. A parcellákat részes művelés­re adták ki, de kellő számú vállalkozó hiányában félő volt, hogy nem találnak gondozók­ra. Egy akkoriban napvilágot látott rendelet lehetővé tette a telekosztást. Ezzel élt a tanács Tódultak a jelentkezők, egy­re több kérelem feküdt a ta­nács asztalán. Azon voltak, hogy minden jogos igényt ki­elégítsenek. Rendkívül mérsé­kelt, négyszögölenkénti 10—20 forintos áron — az OTP köz­reműködésével — értékesítet­ték a 200—400 négyszögöles darabokat. A porták kilencven százalékát tízforintos áron ad­ták el. Az ötéves parcellázási terv keretében a múlt év vé­géig ezernyi kis földdarab ta­lált gazdára. A jelentkezők igényjogosultságát a végrehaj­tó bizottság hagyta jóvá. Gyárbeliek — egy utcában A vásárlóknak egyetlen kö­telezettséget kellett vállalni: birtokuk rendszeres művelé­sét. Zömében munkások tele­pedtek meg. Volt olyan nagy­üzem, amely kérte: dolgozói­nak lehetőleg egymás mellett mérjék ki a portákat, erősöd jön köztük a baráti kapcsolat a szabad időben is. Ezeket a kívánságokat is figyelembe vették. Sok alkalmazott, hiva­talnok, értelmiségi foglalkozá­sú üres óráinak hasznos eltöl1- tését a kerti munkák végzésé­ben látta. Többségük kitart évek óta. Nem sok parcella cserélt gazdát, ha mégis elad­ták, annak elköltözés volt az oka, egyesek meg nem tudták előre, mit vállalnak és bele­untak a folyamatos munkába. Néhány esetben a nyerészke­dés reményében, felárral adtak túl az olcsón szerzett kisker­ten. Szakcsoport alakult Legal ább nyolcvan-kilenc • ven család komolyan veszi o kertészkedést, és a már megle vő vagy időközben szerzet szakismeret birtokában, a munkát nem sajnálva, szűk ségletén felül termel zöldsé­get, gyümölcsöt. Az átlagosná' több fáradozás magasabb jőve delmet hoz. A gyümölcsön kí­vül a szamóca, a gyökérzöld ség, a sárgarépa, a káposzta, o hagyma és a burgonya a leg gyakoribb termény. Vannak akik tízezer forint bevételi' tesznek szert. Az átvétel m már szervezett a helyszínen is a boltoknál is. A vállalkozób' típus piacra viszi a portékát. Az ÁFÉSZ 1973-ban mező- gazdasági szakcsoportot alak? tott, amelynek ötven tagj- van. összefogja a tulajdonoso egy részét, segíti, irányítja f termelést. Télen ismeretter jesztő előadásokat tartanak tavasszal vetőmagot, palánta adnak. Élelmiszerboltot, köl­csönzőt létesített, megszervez­te a termékek átvételét. A jö­vő évben mezőgazdasági köz­pontot épít, amelyben vegyes­bolt, növényvédő szert árusító bolt és felvásárlótelep kap he lyet. A városi tanács erre f célra négyszáz négyszögöle^ telket adott. T. T. (Folytatjuk) r ÍJíh®l EMDMEM A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT boltjaiban augusztus 2*11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom