Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-20 / 197. szám

Takarmány a csatornába? Savó, minden mennyiségben Gazdaságos és mégsem kell Európa-tezarte aszály pusztí­tott az idén, gondot okozva egyebek között a takarmány­ellátásban. A legelők kisül­tek, a lucerna terméseredmé­nyei is jóval a tervezett alatt ■maradnak. A jéüzágtartó em­ber azonban próbál segíteni a bajon: levágja az árokpartok, töltések oldalán nőtt füvet, vagy ott köti ki a tehenét, ide csapja ki disznaját. Számolni kell azonban azzal, hogy így sem lesz elegendő a takar­mány, az idei szűkösen tart csak az újig. Nagyobb a súlygyarapodás A Középmagyarotrszági Tej­ipari Vállalat nagykőrösi üze­mében a sajt és gomolyatúró gyártása során naponta 10 ezer liter állati takarmányozásra kiválóan alkalmas tejsavó ke­letkezik. Akik ezt adják a jó­szágoknak, tudják, hogy pél­dául a sertés jobb étvággyal eszi a savóval készült moslé­kot, és jobb, kedvezőbb a súlygyarapodása is. Megfigyel­ték: az állatok szaporodása is nagyobb, ha savót kapnak. A tejüzemben, ahol szinte mindig lehetett kapni ebből az anyagból, mesélik: valamikor régen, mikor még saját hiz­laldája volt az üzemnek, fel­vetődött, miként hasznosítsák a keletkezett mellékterméket, az írót, a fölözött tejet meg a savót. Országos hírű profesz- szor vállalkozott a kérdés meg­válaszolására, egy igen egysze­rű kísérlet lefolytatása után. A hízókat fajtánként külön vá­lasztották, s mindegyik csoport két hétig íróval, savóval, fölö­zött tejjel készült moslékot ka­pott. Ezután azt vizsgálták, hogy melyik fajta hogyan hasz­nosította a tápanyagokat. Ami­kor megtudták az eredményt, elcsodálkoztak. Addig is ismer­ték a savó jó hatását, de arra az eredményre, hogy a savó­val való etetés esetén a hasz­nosítatlan tápanyag nem éri el az 1 százalékot sem — nem számítottak. Ettől Kezdve Kő­rösön keresett lett a sertéstar­tók körében a savó, amit an­nak rendkívül kedvező, ala­csony ára is segített. Ötezer liter a szennyvízbe Ám ennek a hasznos, olcsó, de kitűnő minőségű tápnak a fele, napi ötezer liter savó jelenleg a szennyvízcsatornába folyik. Nem kell senkinek sem ... Aradi László, a tejüzem igaz­gatója mondja: — Reggel fél kilenctől délig, majd délután fél kettőtől fél négyig bárki jöhet és vihet annyit, ameny- nyit csak akar. Az. ára rend­kívül alacsony, szinte csak név­leges, literenként tíz fillér. Nem hiánycikk, van mindig. Mégsem kell... — Üzemünknek ez kettős baj. Ebben az időszakban, mi­kor egyre-másra kapjuk a hírt, hogy nincs elegendő ta­karmány, ez pazarlásnak tet­szik. Ez az ötezer liter savó, mint élő, szerves anyag, körül­belül azonos mértékben szeny- nyezi a csatornán, majd a Kö­rös-éren át a Tiszát, csak egye­dül önmagában, mint amek­kora mértékben egy tizenhét­ezer lakosú település összes szennyvize. Ezt nem volna sza­bad engednünk, de hiába min­den, a savó nem kell senki­nek. Gondoltunk arra is, hogy miként a fölözött tejből tej­port, úgy savóból savóport gyártsunk. De a porítóüzem messze van, ma a fuvardíj több, mint amennyit a savó ér. Fur­csa helyzetben vagyunk: ke­vés a takarmány, közben alat­tunk folyik ki a csatornába, amiért még persze fizetnünk is kell. Próbálkoztunk termé­szetesen a gazdaságoknál is, de a nagyüzemi tartás és hiz­lalás feltételei természetesen mások, mint a háztáji gazda­NEMZEDEKEK Ságban alkalmazottak. Tulaj­donképpen a gazdaságok szak­emberei is elismerik: kitűnő, jó minőségű takarmány, de csak a karjukat tárják szét — nem kell. Viszik, de csak a felét Az állattartók közül azon­ban, akik átadásra hizlalnak, többen veszik. Aki tud róla, viszi is haza biciklire kötö­zött kannában, hordóban, fo­gaton. Eredményeik önmagu­kért beszélnek, és bizonyít­ják. hogy savóval is lehet nye­reségesen hizlalni. Megéri-e hát, hogy annyi el­folyjék? B. O. PESTBE G-Y El HÍR LAP ___J-clCJTO i\J K, I A DA S A XX . ÉVFOLYAM. 197. SZÁM 1978. AUGUSZTUS 20., PÉNTEK Ibinél a kiváló címért Közösséggé ko Szocialista brigádmozgalom a városgazdálkodási vállalatnál Nincs olyan részlege a ! Nagykőrösi Városgazdálkodási j Vállalatnak, amelyben ne te- j vékenykednének szocialista brigádok. Ez év elején huszonhat munkahelyi kö­zösség összesen 167 tagja Védjük az erdőt Tavasztól őszig sok a vendég Kedvelt kirándulóhely a Pálfája Vakáció a tanyán A GAZDA CSÓKÁKAT SZELÍDÍTETT Az út nem tartozik a vidék ' legjobb útjai közé, csak amo­lyan egynyomtávú, tanyai. A szélén zsúpfedeles ház. Mögöt­te a gyepen gyerekek rúgják a labdát. Sajnálom, hogy meg­zavarom a játékukat, de ők nem veszik zokon. Nagyap­jukat hívják, jöjjön, _ vendég van. A hetvenkét éves ember fiatalosan jön elém, majd a szerényen berendezett lakásba invitál. Negyven éve lakja már ezt a tanyát. Csókákat szelí­dített valamikor, a környék­beli nyárfásból hozta a fióká­kat. S bár csókák nincsenek, de a madáretetők még mindig ott állnak a nyársapáti gyü- mölcsöskert fáin ... Bálint Sándor egy gyereket nevelt fel, korán özvegységre jutva. Sándor fia Kőrösön él, géplakatos. Ilyenkor nyáridő­ben a gyerekei keresik fel a nagypapát, s a szünidő nagy részét nála töltik. Zoltán a legnagyobb, harma­dikos gimnazista. Nagyapja béatrajongóként ismeri, bár gyakran Beethoven-lemezeket vásárol a zsebpénzéből. Szeme sarkából még odavág nagyap­jának: azért szükség van a beatmuzsikára is. azt is hall­gatná keld a tanyára kihozott gramofonon... A vitatkozó kedv a régi, s téma is adódik hozzá. A nagy­apa és az unokák sokszor ösz- szeülnek beszélgetni, olykor apjuk is eljön a társaságba, munka után. Miért van így vagy ügy a mezőgazdaságban, miért is más az a paraszti munka, mint a többi? A fiú és az unokák már tapaszalat- ból ismerik a földművesek munkáját. Nagyapa is lelkese­dik, amikor valami új témát, ötletet beszélnek, ugratja is né­ha a fiát. — Az én fiam városi em­ber lett, de még mindig büsz­ke arra, hogy mennyire ért a gyümölcsfák neveléséhez. Ezért dobálta ki sorra a termő gyü­mölcsfáimat ...! Meg is kapja rá a választ rögtön: — Hogy azonos fajtákat te­lepítsek helyettük. így gazda­ságosabb a termesztés ... Bálint Sándor 72 éves fej­jel nem akar elmenni a tanyá­ról: — Biztatom az unokáimat, tanuljatok, minden lehet belő­letek, A fiamnak is becsüle­tes foglalkozása van. Amikor megnősült, itthagyott. Jobban megtalálta számítását a város­ban, de azért a szíve mindig visszahúz a régi „fészekhez”. Én már maradok, amíg marad­hatok. Legnagyobb örömöm, amikor unokáim eljönnek hoz­zám nyaranta egy kicsit vi­dámabbá tenni az egyedüllé­temet. M. J. A múlt század második fe­lében a Pálfája erdő a kilenc­ezer holdas körösi nagyerdő­höz tartozott, és már a szá­zadforduló idején kedvelt ki­rándulóhelye volt a város la­kosságának, A városi tanács és a Terme­lőszövetkezetek Erdőgazdasága most is rendben tartja az er­dőt. A mulatságok céljára tá­gas aréna szolgál, s a kirándu­lók kényelmére sétautakat ala­kítottak ki, padokat és aszta­lokat állítottak fel. Az ÁFÉSZ pedig tavasztól őszig az erdei vendéglőjében várja a kirán­dulókat. Az erdő bejáratánál egy táb­la fogadja a látogatót, melyen szép, kalligrafikus betűkkel ez áll: „Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet. Ért vagyok a tűzhelyed melege, hideg téli éjszakákon. Én va­gyok tornácod barátságos fér dele. melynek árnyékába me­nekülsz a tűző nap elől, és gyümölcsöm oltja szomjadat. Én vagyok a gerenda, mely há­zadat tartja. Én vagyok aszta­lod lapja, én vagyok az ágy, melyben fekszel, s a deszka, melyből csónakodat építed. Én vagyok házad ajtaja, bölcsőd fája, és koporsód fedele. Ván­dor, ki elmész mellettem, hallgasd meg kérésem: Ne bánts!" A feliratot a Kinizsi Sport­kör és az Eletkromos Sportkör szövegezte, hogy figyelmeztes­se az erdőben járókat: ne bántsák az erdő bokrait és fáit. A Pálfájában az idén eddig 10 ünnepélyt rendeztek, de mint a vendéglő vezetője, Ta­si István mondja, még több vállalat rendez közös kirándu­lást az erdőbe. Járnak ide a konzervgyár brigádjai is, töb­ben estefelé látogatnak ki, sza­lonnát sütnek, boroznak. Fő­leg vasárnapokon hangos az erdő. Tasi István hét éve dolgo­zik az ÁFÉSZ-nál, udvarias ki­szolgálásáért szeretik a ven­dégek. Májusban 125 ezer fo­rint volt a forgalma. Vidéki vendégeik is vannak, sőt Kő­rösre látogató külföldiek is gyakran megfordulnak erre­felé. Az ÁFÉSZ jól ellátja a kis vendéglőt, ahol a madzagos kuglival is sokan szórakoznak. K. L. Tanyai fiatalok országos találkozója Szerdán . a Békés megyei Gyulán megkezdődött a tanyán élő fiatalok háromnapos orszá­gos találkozója. A Bács-Kis- kun, Csongrád, Hajdú-Bihar, Pest, Szolnok, Szabolcs-Szat- már és Békés megye nagy ki­terjedésű tanyavilágából ösz- szesereglett fiatalokat Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának titkára köszön­tötte. A találkozónak — mint hangsúlyozta — az a célja, hogy a tanyán élő fiatalok ki­cseréljék tapasztalataikat, meg­vitassák és egyeztessék o vál­tozó tanyai élet megoldásával kapcsolatos feladatokat. A megnyitó után a találkozó részvevői megtekintették a Körös néptáncegyüttes műso­rát. Földmunkagépet javítanak nevezett be a már koráb­ban is széles körű munka­versenybe. Közülük hat brigád újonnan alakult, ezek ugyancsak a szo­cialista cím elnyeréséért mun­kálkodnak, hat kollektíva a bronz, nyolc az ezüst, öt pe­dig az arany brigádjelvény el­nyeréséért küzd. A vállalat fa­ipari részlegének Dózsa György brigádja pedig a vállalat ki­váló brigádja címre pályázik, melyet egyszer tavaly már el­nyertek eredményes, szorgos munkájuk nyomán. A brigádok vállalásaikkal ja­varészt munkahelyük célkitű­zéseinek valóra váltását segí­tik, valamennyi a maga mun­katerületén. így a faipari rész- j légnél hat, az építőipari és szolgáltató részlegnél 14, a vál­lalat központjában négy, a kertészetben és a strandfürdő­ben egy:egy brigád. Közismert, hogy a Városgaz­dálkodási Vállalat nem kevés lakást épít Nagykőrösön, s a versenyfelajánlások egy része éppen ehhez kapcsolódik: a brigádok vállalták az lij laká­sok átadás előtti takarítását, hogy tulajdonosaik minél előbb beköltözhessenek. Az asztalo­sok Gagarin brigádjának tag­jai túlórapótlékukat ajánlották fel fejlesztési célokra, a Zrínyi Ilona és a Radnóti Miklós szo­cialista brigád pedig — az előbbi a szolgáltatórészlegnél, az utóbbi a strand«-' és gőzfür­dőben tevékenykedik — a strandfürdő megnyitását készí­tette elő. Tagjaik takarítottak, parkosítottak, újrafestetlék a kabinokat. A Vietnam szocialis­ta brigád a válalat nyugdíjasainak találkozóját rendezte meg, s ajándékokkal kedveske­dett az egykori munkatár­saknak. Mind a 26 szocialista brigád tetemes társadalmi munkát vállalt, összesen több mint 4 ezer munkaórát. Az első félévi eredmények összesítése után megállapítható, hogy ennek fe­lét teljesítették. S ha már er­ről szóltunk, említsünk né­hány brigádot, amely különö­sen sokat tett az év első hat hónapjában. A vállalat mű­szaki osztályának héttagú Ybl Miklós szocialista brigádja, amely az ezüst brigádjelvé­nyért küzd, 190 óra társadal­mi munkát vállalt. A tíztagú Absolon Sarolta brigád, amely a faárugyárban dolgozik, s ! ezúttal harmadszorra pályáz­nak az arany brigádjeivényre, 350 óra társadalmi munkaórát vállalt, míg a Radnóti Miklós brigád, amely ugyancsak aranykoszorús, 420 órát dolgo­zik társadalmi munkában eb­ben az esztendőben. A vállalások természetesen nemcsak a munkahelyi felada­tokat segítik, bár igen hathatós segítséget jelent a brigádok igyeke­zete, egyebek között az anyag- és energiatakaré­kosságban, a balesetmentes munkában. Nem egy brigád például éves tervének számottevő túlteljesí­tését is vállalta. A szocialista brigádmozgalom hármas jel­szava igazi tartalommal telí­tődik: a kollektívák nemcsak szocialista módon dolgoznak, de ennek megfelelően bővítik általános szakmai és politikai ismereteiket is, s a kollektívák kirándulásokon, különféle kö­zös rendezvényeken kovácso- lódnak példamutató közösség­gé. • • Ünnepi sportműsor PÉNTEK Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 9 órától és 14 órától: Vári Kupa-mér­kőzések a Kecskeméti TE, a Kecskeméti SC, a Ceglédi VSE és az Nk. Kinizsi serdüiőcsa- patai között. Ifjúsági Sportte­lep, 9 órától: pályaavató pe­reiében a járási sportfelügye­lőség kispályás Alkotmány Ku- pa-mérkőzéssorozata (nevezni fél 9-ig a helyszínen lehet). Természetjárás Nagykörös—Tokaj: az Nk. Autóklub autóstúrája. Teke Cegléd: megyei Alkotmány Kupa, egyéni és csapatverseny. Torna Dunaújváros: olimpiai re­ménységek versenye. SZOMBAT Labdarúgás Pilis: P. KSK—Nk. Kinizsi felnőtt és serdülő megyei baj­noki mérkőzés. Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 9 óra: Nk. Kinizsi ifi—Ceglédi KÖZGÉP ifi, megyei bajnoki mérkőzés. HÉTFŐ Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 16.30: Gép­javító Szövetkezet—Konzerv­gyár, 17.30: Pest megyei Szol­gáltató—Mészáros Tsz, 18.30: Városi Tanács—DÉMÁSZ kis­pályás városi bajnoki mérkő­zés. TRAKIS-pálya, 16.30: If­jú Gárda—Építőipari Szövet­kezet, 17.30: TRAKIS—NE- FAG. 18.30: Városgazdálkodás —Irodagéptechnika. kispályás városi bajnoki mérkőzés. MOZIMŰSOR A 21-es Volán Vállalat helyi műszaki telepén évente több száz földmunkagépet javítanak. Képünkön: egy nagy teljesítményű. Satur típusú berendezést javít Halasi József és Fényi Albert. Várkonyi Pál felvétele Halál az életért. Szovjet tör­ténelmi kalandfilm. Kísérő- műsor: Hajóraj a Mars felé. Előadások kezdete: 4 és 6 óra­kor. A halott férfi esete. Színes, csehszlovák bűnügyi film. Kí­sérőműsor: Dal Szvanetiáról. Előadás kezdete: 8 órakor. Éjszakai előadás Két amerikai. 16 éven felü­lieknek. Előadás kezdete: 22 órakor. Kiskörzeti mozi a lencsési iskolában Fogd a pénzt és fuss! Ame­rikai film. Előadás kezdete: 7 órakor. SZOMBATI MŰSOR Halál az életért. Előadás kezdete: 4 és 6 órakor. A halott férfi esete. Előadás kezdete: 10 órakor. MATINÉ A kis Mikula kapitány. Elő­adás kezdete: 10 órakor. VASÁRNAPI műsor Halál az életért. Előadások kezdete: 4 és 6 órakor. A halott férfi esete. Előadás kezdete: 8 órakor. t i » »

Next

/
Oldalképek
Tartalom