Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-20 / 197. szám

Helyreállítják a szökökutat A gyerekek kedvencei a váci Marx tér szökőkútjának ug­rásra kész rézbékái. Amikor néhány hete szétbontották a ku­tat és fölszedték a kövezetei sokan aggódtak a tér törzsláto­gatói közül, hogy végérvényesen eltűnik ez a kedves színfolt. Csak akkor nyugodtak meg, amikor látták, vízvezeték-szere­lők javítják a kúthoz vezető csőrendszert, kőművesek rakják a követ, fektetik a kút körüli burkolatot. Hamarosan ismét csobog a víz, gyermekek-felnőttek közös örömére. Iványi felvétele' Vác a hazai lapokban A Népszabadság beszámolt a vidék egyik legnagyobb élel­miszeripari elárusítóhelyének, a váci ABC-áruháznak hétfői átadásáról, s a deákvári KRESZ-park felavatásáról. A Magyar Hírlap Potyauta­sok címmel bírálta a váci vas­útállomás hangosbemondóját azért, mert nem közli ponto­san azt, hogy melyik járatok nem állnak meg Vác—Újpest között. Az Esti Hírlap méltatta a Kalama Andalam nevű, húsz­tagú keralai együttes váci ven­dégszereplését, a látványos malabár nyelvű, indiai mese­játék-sorozat bemutatását. A Képes Újság egész oldalas, színes felvételekkel illusztrált cikkben nagy elismeréssel írt Váci György kisiparos — a könyvikötészet történetét be­mutató — kiállításáról. A Kisiparos Újság Az új titkár első lépései címmel be­mutatta Hlinka Ferencet, a KIOSZ váci körzeti csoportjá­nak vezetőjét, aki három hó­napja dolgozik új munkaköré­ben. A Nógrád című megyei lap hangulatos, képes tudósítást közölt arról, hogy a Váci Kö­töttárugyár pásztói gyáregysé­gében az új munkásnők ho­gyan sajátítják el a varrás, a ruhaösszeállítás mesterségét. A Taurus Hírlap tudósítása szerint kétszáz köbméter se­lejt gumit gyújtottak meg Vá­cott, a legutóbbi, jól sikerült, három szerkocsit mozgósító tűzoltási gyakorlaton. —pr— SPORT Kézilabda-mérkőzések r FORTE—BÉKÉSCSABAI KONZERV 19:13 (10:5) ' Az őszi idény első mérkő­zésén jól kezdtek a Forte-lá­nyok, perceik alatt több gólos előnyre tettek szert, s a félidő vége felé már 10:3-ra vezettek. A második félidő első percei­ben a vendégek vették át a kezdeményezést, de a tartalé­kos váci csapat csak néhány percig hagyta játszadozni a vendégeket, s fegyelmezett, lel­kes játékkal a gyenge játék­vezetés ellenére is biztosan győzött. A mérkőzésen Farkas, For- berger (2), Czenczik (3), Pola- csek (2), Molnár I. (1), Balogh (1), Strasser (8) és Sulyánszki szerepeltek. A Forte II. csapata csak 6 játékossal lépett pályára Szi- gefcszentmikiláson, mert egyik játékosuk még a mérkőzés előtt megsérült. Végeredmény­ben a megyei listavezető Cse­pel Autó csapatától 24:9-re kaptak ki. Ugyanitt játszották az ifjú­ságiak mérkőzését is, ezen a Csepel Autó lányai 17:9-re győztek. A következő fordulóban az első csapat a Salgótarjáni BTC ellen lép pályára Salgótarján­ban. VÄCI IIlRADÄS— BELOIANNISZ 19:17 (8:8) Az NB II-ben szereplő férfi kézilabdások is első mérkőzé­süket vívták, s a mintegy 400 néző izgalmas mérkőzésnek le­hetett tanúja. A mérkőzés ér­dekességét fokozta, hogy a ta­vaszi fordulóban 10 gólos ve­reséget szenvedett ettől a csa­pattól a Híradás, s most sze­rettek volna viszavágni. A mérkőzés kezdetben válta­kozó szerencsével folyt, a 20. percig még 3:3 volt az ered­mény, sőt a félidőt is döntet­lenül zárták. A második félidő elején a Híradás 3 gólos előny­re tett szert, de az eredményt nem tudták sokáig tartani, sőt tíz perc elteltével már a ven­dégek vezettek egy góllal. Az utolsó 5 percben dobott 3 vá­ci gól döntötte el a hazaiak javára a mérkőzést. A váciak közül Kiss 1., Petyerák és Nyári jeleskedett. A mérkőzésen Nyolczas, Nagy, Németh, Petyerák (D, Kiss I. (6), Boczkó (5), Székely (4), Hornyák (2), Nyári (1) és Kékesi szerepeltek. (nyári—bercelly) Komócsin Zoltán nevét vették fel Megnyitása óta igen jó kap­csolat alakult ki a Dunamenti Regionális Vízmű és a Komó­csin Zoltán középiskolai kol­légium között. A Vízmű dolgo­zói többféle módon is támo­gatják a kollégiumot. Különö­sen a Hermán Ottó és a Ko­mócsin Zoltán szocialista bri­gád gyakori vendég a diákott­honban. Mivel tagjaik többsé­ge KlSZ-fiatal, javasolták, hogy alaps zervezetük — a kol­légisták példája nyomán — vegye fel Komócsin Zoltánnak, a magyar és nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő har­cosának a nevét. Erre került sor a szerda dél­utáni ünnepélyes taggyűlésen, ahová meghívták a vállalat ve­zetőit is. Az ünnepélyes alka­lomra megnyílt a város köz­pontjában 80 ezer forintos költséggel létrehozott klub. a fiatalok számára. Tanyai fiatalok találkozója Szerdán a Békés megyei Gyulán megkezdődött a tanyán élő fiatalok háromnapos or­szágos találkozója. A Bács- Kiskun, Csongrád, Hajdú-Bi- har, Pest, Szolnok, Szabolcs- Szatmár és Békés megye nagy kiterjedésű tanyavilágából ösz- szeseraglett fiatalokat Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának titkára köszön­tötte. A találkozónak — mint hangsúlyozta — az a célja, hogy a tanyán élő fiatalok ki­cseréljék tapasztalataikat, megvitassák és egyeztessék a változó tanyai élet gondjainak megoldásával kapcsolatos fel­adatokat. — Fejlődő vendéglátás. A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat az italboltok tevé­kenységének átszervezésé­vel, az üzletek átalakításá­val igyekszik növelni az ételforgalmat. Az első fél-1 évben a ceglédi és a gödöl­lői területi igazgatóság fo­kozta legeredményesebben a meleg étel árusítását. Kü­lönösen említésre méltó az erdőkertesi Véndiófa, a gö­döllői Park büfé, a ceglédi Délibáb presszó és az al- bertirsai Búzavirág igyeke­zete. VÁC I NAPL0 A PEST ME GYEI HÍ RLA P KÜ ~ % ■ • • ‘ - • AVACI JÁR ÄSE S VÁ C VÁ ilönkiadása Ifi ROS RESZERE I XX. ÉVFOLYAM. 197. SZÁM 1976. AUGUSZTUS 20., PÉNTEK A kooperáció haszna Eredményesebb a közös gazdálkodás Több bárány mehet exportra Statisztikák bizonyítják, hogy az elmúlt években országszer­te csökkent a tehenek száma, s ennek következtében a tej­termelés sem fejlődött megfe- lően. Minden bizonnyal oka ennek a jelenlegi ösztönző­rendszer is. A szövetkezetek legtöbbjében, a váci járásban is, már eleve veszteséggel szá­moltak, ha a tehenészet jövő­jét tervezték. Mégis akad pél­da arra, éppen itt, a járásban, hogy az ösztönzők nem dön­tenek el mindent, s aki nem pihen a babér­jain, még a gazdaságta­lannak látszó ágazatot is nyereségesen tudja művel­ni. Illefalvi László, a járási párt- bizottság osztályvezetője és Posta Péter agrármérnök, a Vác környéki termelőszövet­kezetek szarvasmarha-tenyész­tési társulásának vezetője, úgy is mondják: kooperátora, ele­venítette fel kérésünkre ennek az újszerű közös állattenyész­tési formának a történetét. Mint mindenütt, a járásban is sok szakember törte a fejét évekkel ezelőtt, hogyan lehet­ne úgy gazdaságossá tenni a szarvasmarha-tenyésztést, hogy a termelőszövetkezetek és a népgazdaság is jól járjon. A legjobb lehetőségnek a kooperáció, a szakosodás, a valóban nagyüzemi mére­tekben történő tenyésztés látszott. Körültekintő előkészítő mun­ka után 1972-ben a járási párt- bizottság javaslatára Püspöki- szilágy, Váchartyán, Vác, Ör- bottyan, Rád, Sződ és Göd ter­melőszövetkezetei voltak a szarvasmarha-itenyésztő gazda­sági egyesülés alapító tagjai. A szövetkezetek megőrizték önál­lóságukat, csupán arra vállal­koztak, hogy iközös tenyésztési elvek szerint, a nyereséget egy­más között felosztva, szako­sodva foglalkoznak a szarvas­marha-tenyésztéssel. Az akko­ri váci Kossuth (az egyesülés óta kosdi Lenin) termelőszö­vetkezet vállalkozott a hizla­lásra, a sződi Egyesült Virágzó pedig üszőnevelő telepet épí- j tett. A többi gazdaságban a te­henészetet fejlesztették tovább, i tejtermeléssel foglalkoznak, s I ők szállítják a borjakat az j üszőnevelő telep részére. Több mint négy év múltán j érdemes megvizsgálná, milyen haszna volt az EGE megalakí­tásának, jól jártak-e a szövet­kezetek, s érdemes-e másoknak is követni példájukat? Önmagában az is nagy eredmény, hogy a szövet­kezetekben megértették: a tagok érdekét szolgálja az együttműködés, s az állat- tenyésztésben sikerült ilyen termelési rendszert létre­hozni. Tegyük azt is hozzá, hogy ma már a szövetkezetek az együttműködés más lehetősé­gét is kutatják. Az ágazati munkamegosztás megszüntette a korábbi elaprózottságot, ami­kor egy-egy kis szövetkezet­ben tejtermeléssel, üszőneve- iéssel és hizlalással is foglal­koznak, de mindehhez sem elég mujl'iásuk, sem megfele­lő felszerelésük, gépük, istálló­juk nem volt. Nem is csoda, hoigy az állattenyésztésnek ez az ága sehol sem hozott iga­zán jó eredményt. Példának ta­lán elég annyi, hogy annak idején a felvásárlók csak ak­kor fizettek nagyüzemi fel­árat a hízómarhákért, ha ne­gyedévenként legalább húszat leadtak belőlük a tsz-ek, s égj.' kis szövetkezet bizony nehe­zen birkózott meg ezzel a fel­adattal. Mint említettük, a kooperáló termelőszövet­kezetekben nem csökkent, hanem valamelyest növe­kedett is a tehenek száma, mert minden szövetkezet részesedik a nyereségből. Így sikerült elérni, hogy ezek­ben a gazdaságokban nem veszteséges a tehéntaníás. Hogy tovább folytassuk a sort, nine- olyan szövetkezete a járásnál amelyik vállalkozott volna egy több mint 800 féi'őhelyes üszó- nevelő szakosított telep, vagy az évi ezer hízott bika tartá­sára alkalmas telep megépíté­se. Nem a költségek miatt, hanem azért, mert senki sem bizhatott volna benne, hogy önerőből valaha is be tudja né­pesíteni ezeket az istállókat. A kooperáció elősegítette a szakemberek fejlődését és le­hetőséget teremtett az egysé­ges tenyésztési elvek meghatá­rozására is. Az együttműködés előnyei­ből. forintra váltható haszná­ból csak néhányat említettünk, pedig az EGE most még gye­rekcipőben jár. Terveik sze­rint öt év alatt 3500 literre nö­velik a tehenenkénti évi tej­hozamot, 150 grammal emelik a hízóállatok napi súlygyara­podását, s elérik a 88 százalé­kos borjúszaporulatot. A kö­vetkező öt év feladata az egy­séges tenyésztési elvek megho­nosítása a gyakorlatban, s a szakosított telepek számának optimális szintre emelése. Eh­hez nyújt támogatást a járás1 pártbizottság cselekvési prog­ramja, mely szerint a járás többi termelőszövetkezetének is ajánlják, javasolják a sza­kosodás, az együttműködés le­hetőségeit, a csatlakozást a Vác környéki termelőszövetke­zetek szarvasmarha-társulásá­hoz. A társaság igazgatótaná­csa, illetve közgazdasági és termelésfejlesztési albizottsága már dolgozik is az ezzel kap­csolatos tennivalók meghatá­rozásán.. S miközben Posta Péter és munkatársai eredményesen dolgoznak a szarvasmarha EGE továbbfejlesztése érdeké­ben, egy újabb, az előbbihez hasonló kooperáció tervei is foglalkoztatják a szövetkeze­teket. Régi hagyománya van ugyanis a járásban a juh­tenyésztésnek, s néhány gazdaságban szép hasznot hoznak a birkák és a bá­rányok. Korántsem annyit azonban, mint amennyire lehetőség van-;. Sokkal több a birkalegelőne’' hasznosítható föld, mint aim a juhok jelenleg legelnek. í ide kívánkozik az a valószí­nűleg nem egészen pontom adat, mely szerint az expor­tált tejesbáránynak 5 dollá" az ára, a kéthónapos pecsenye bárányért már kétszer annyi' fizetnek a vásárlók, a feldol­gozott állat pedig 19—20 dol­lárt is ér. A mi szövetkeze­teink pedig — kettőt kivé re — csak tejesbárányt küldene« ,a piacra. Ezért jó az ötlet, bogy a jelenlegi ötezres juhál­lományt 11 ezerre növeljék 5 év alatt, s a szaporulatot pe­dig itt, a járásban, korszerű, szakosított telepen hizlaljak majd. Csulák András A Vácrátóti Botanikus Ker­tet helytelenül emlegetik ar­borétumként, mert utóbbi csak a fás növények gyűjte­ménye. Itt sokkal többről van szó. A Magyar Tudományos Akadémia kezelésében levő intézet sokoldalú tudományos kutatást is végez és kísérlete­ket folytat az egykori grófi parkban, amely ma az ország leggazdagabb növénygyűjte­ményének otthona. Az igazgató tizenötezer „gyermeke” A világ minden tájáról ta­lálhatunk itt növényt, Chilé­től Afrikáig, Indiától Japánig. A föld növényvilágát szeret­nék minél változatosabban bemutatni és tanulmányozni. Ennek érdekében több mint hatszáz botanikus kerttel tar­tanak kapcsolatot: magvakat cserélnek, s a kifejlődő növé­nyeknek megfelelő körülmé­nyeket teremtenek. Több mint tizenötezer féle növény él itt, ennyi „gyer­A föld minden részéről Növények gyűjteménye — két éghajlati övezet határán meke” van — mert így neve­zi őket — dr. Újvárosi Miklói igazgatónak, aki huszonhá­rom évvel ezelőtt kezdte meg az akkor nagyon elhanyagolt parkban a munkát. Ma már akár Ugandából, vagy Indo­néziából származó növények számára is tudják biztosítani a megfelelő életkörülménye­ket, a télen nagy költséggel fűtött melegházakban. Eredményeiket több intéz­mény hasznosítja. Különösen jól sikerült Vácrátóton né­hány külhoni gyógynövény meghonosítása, illetve hason­ló hatásfokú rokonfajták ter­mesztése. A kísérletekkel azt is ku­tatják, milyen új növények­ből lehetne gazdaságosan fe­hérjét nyerni, amelyre nagy szükség van az állatok takar­mányozásában. Vácrátót a száraz keleti és a csapadékos nyugati éghajla­ti zóna határán feliszik, elvi­leg mindazok a növények ter­meszthetők itt, amelyek az említett két zónában honosak — természetesen nagy tapasz­talat és szaktudás kell hozzá. A terület valójában azon­ban csapadékban szegény, s ezért elsősorban szárazságtűrő növényeket termesztenek. Több növényfaj csak egyedül itt él meg az ország területén. Szokatlan színek, formák A sok sétaút, a.fás, bokros és gyepes területek váltako­zása, a kastély előtti tó, szö- kőkúttal és kis szigettel — szemet gyönyörködtető. A lá­togató megcsodálja a szokat­lan színeket, formákat, a nö­vényzet különös gonddal tör­tént válogatását és ápolását. A vácrátóti napfény vidáman Mint valami különös szoborcsoport, olyanok a mocsári ciprus földből kinövő léggyökerei. Nyáron a nagy Trachycar- pus pálmák alatt sétálhatnak a látogatók. Az érzékeny dél­szaki növényt ősszel a meleg­házba szállítják. badban kedvükre nyújtóz­kodhatnak. A rengeteg új növényt úgy telepítették, hogy velük hely­reállították a régi angolpar­kot. Harmónia a természetben és a zenében A szép környezet és a ki­választott terület jó akuszti­kája szinte kínálta a lehető­4 % 4 bukdácsol végig a virágokon, a hatalmas fákon és belopa­kodik a tömött üvegházba is. Nagyon zsúfolt a bemutató üvegház, a pálmafélék nagy levelei közül néhány meg­bámul, s megcsonkul elérve a tetőzet vasgerendáit. Szeren­csésebb rokonaik a nyári idő­ben a kastély körül a sza­séget: tartsanak itt szabadté­ri hangversenyeket. Az igaz­gatónak az volt a kikötése, hogy az évenként megrende­zendő két hangverseny közül az egyiken mindig Mozart- művet adjanak elő, a másik pedig a természetnek a zené­ben való visszatükröződését fejezze ki. Hangversenyekről szólva hadd jegyezzük meg: a zene alaptörvénye a harmónia, az összhang a természetnek is sajátja. Pontosabban: a ter­mészet harmóniájának foly­tatása minden szép emberi mű. E törvény felismerése ve­zet a Vácrátóti Botanikus Kertben folytatott kutatások és kísérletek sikeréhez, a nagyszerű tudományos ered­ményekhez. Kép és szöveg: Lőrinc Loránd

Next

/
Oldalképek
Tartalom