Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-19 / 196. szám

ABONYI KRÓNIKA Tevékeny o törzsgárda Nők a kötődében Jobb a munka feltétele, több a bér Skultéfi Mária mintás, kötött ruhadarabot állít össze, fürge fércelögépe segítségével Irta és fényképezte Gyuráki Ferenc Konfekcióárut készít a Bu­dapesti Kötőipari Szövetkezet abonyi üzeme. Tavaly termelé­si értékük meghaladta a 6 millió forintot, ebben az év­ben megtoldják még egymillió­val, így tervezték. Mint Szabó Dezső üzemvezető mondta, az eredmények érdekében a mun­kafeltételeket igyekeznek ked­vezőbbé tenni, tovább korsze­rűsítenek. Az épület melletti toldalékrészben kap helyet a raktár, a vasalórész és az iro­da; az áramellátásukat saját transzformátor biztosítja majd. íjabb nagy teljesítményű gépeket kapnak, s várha­tóan telefont is, ami igen fontos hivatali esz­köz egy ilyen — budapesti központú — vidéki műhely életében. Az abonyi részlegben a kö­tött holmik szabásminta sze­rinti összeállítását végzik. Gyermek- és felnőttpulóverek készülnek, emellett bébitipe­gők, kocsitakarók is. A kész­áru egy részével a hazai pia­cot látják el, a többi szállít­mány a szovjet, nyugatnémet és finn exportra megy. Az eredményeiket kedve­zően befolyásolta a bedol­gozó rendszer kiszélesí­tése. Az üzemrészeknek ötven be­dolgozója van és várhatóan '«lég többnek tudnak majd munkát adni. Számos beje­lentést kaptak a nagyközség­ben lakóktól, akik a ház kö­rüli munkák elvégzése mellett szívesen vállalkoznak a kise­gítő tevékenységre. A jövőben ez a lehetőség bővülni fog. A több mint száz dolgozót fog­lalkoztató munkahelyen népes a törzsgárda. A javuló mun­kafeltételek és a bérezés ala­kulása számukat tovább sza­porítja. Sokan vesznek riszt a munkaverseny-mozgalomban, közösségi életüket az ered­ményes kommunista mű­szakok is igazolják. melyek bevételét az abonyi gyermekintézmények fejlesz­tésére, illetve a szövetkezetek siófoki üdülőjének felújításá­ra ajánlották fel. Többször szerveztek kollektív kirándu­lást, amely minden esetben jól sikerült. Jól működő vö­röskeresztes szervezete van ennek az üzemnek — tagja szinte minden dolgozó. A vér­adómozgalomban példamuta­tóan részt vesznek, s mint üzemi újságjuk írta, tizenhat rendszeres véradója van az abonyi részlegnek. Eredmé­nyesen dolgoznak a KISZ-esek is, élen járnak a rendezvények szervezésében, társadalmi megmozdulások alkalmával, tevékeny részvevői a Ságvári Tsz Ifjúsági Klub életének és ott vannak, ha társadalmi munkáról van szó. A jövőben még többet akarnak tenni az ifjúsági mozgalomért. Ä r PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI JAPAS XX. ÉVFOLYAM, 19S. SZÄM 1976. AUGUSZTUS 19., CSÜTÖRTÖK Elsősöknek jegyzék szerint Elegendő tanszer, iskolaköpeny Felszerelten indulhatnak Évente megszokott, visszaté-' rő feladat a diákok zökkenő­mentes ellátása tanszerekkel, tankönyvekkel, iskolatáskával, köpennyel. Az ipar, a kereske­delem és a szülők számára egy­aránt megterhelést jelenthet, ha kellő időben. megfelelő szervezéssel nem tesznek meg mindent a zavartalan ellátás, beszerzés érdekében. Hogyan készül fel. s várja a kereskedelem a még szülői kézbe kapaszkodó elsőosztáiyo- sokat, a felsőtagozatos és a kö­zépiskolás diákokat? A nagy kereslethez örvende­tes kínálat párosul. A Pest me­gyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 62. számú és 46. szá­mú papír- és írószerboltjában valamint az ÁFÉSZ-áruház pa­pír-, írószer osztályán megfele­lő a választék. A leendő első- osztályos diákok részére előírt tanszereket az üzletben az or­szágos érvényű tanszerjegyzék alapján adják. Ezek: órarend, betűtartó, kivágó füzet, fűző­lap, postai iron, vékony iron, grafitceruza, radír, töltőtoll, címke, kék papír, füzetborító, számolókorong, számolópálci­ka, ellenőrző borító, gyurma, hegyező, tollszár, fémalátét, tolltartó, továbbá előre elké­szített füzetcsomag, iskolatás­ka, tisztasági csomag, iskola- köpeny és tornafelszerelés. A 62. számú bolt 'vezetője, Farkas Józsefné, és a 46. szá­mú bolt vezetője, Bakos Ist­vánná, az idei tanszereliátásról egybehangzó tájékoztatást adott. A felsorolt tanszerek mindegyike nagy mennyiség­ben és választékban áll a vá­sárlók rendelkezésére. Csupán a postai ironból (piros-kék szí­nű vastag ceruza) érkezett ke­vés, de remélhetőleg hamaro­san ebből is lesz bőven. Az iskolatáskák sokféle színben, méretben sorakoznak a polco­kon. Piros, sárga, zöld, kék szí­nek váltották fel a nemrég még egyhangú, sötét iskolatás­kákat. Kisebbek és nagyobbak kezébe való méretek egyaránt kaphatók 100—200 forintos ár­ban. Többéves hagyomány a tan­év előtti tanszervásár. Az idén is július 15-től augusztus 15-ig 30 százalékos engedmény­nyel lehetett füzetcsomagot és táskát beszerezni. Sokan ki­használták ezt a lehetőséget. A diákok számára kötelezően elő­irt tisztasági csomag is bősége­sen kapható, egységesen 20 fo­rintos áron. A csomagban pa­pírtörülköző, fésű, műanyagpo­hár, szappan található. A tor­nafelszerelések tárolására szí­nes textilanyagbó.1 készült tor­nazsák kapható. S a zsákokba valókat is hiánytalanul be le­het szerezni a sportboltban. Tornaruha, tornacipő, melegí­tő töbféle méretben, színben kapható. Az iskolaköpeny használatát a rendtartás a diákoknak köte­lezően előírja. Az áruház kon­fekció osztályának vezetője, Farkas Károly né és a Pest me­gyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat 2103. számú boltjának vezetője, Vígh Pál elmondták, ebből is nagy mennyiség és változatos fazonok állnak a vevői? rendelkezésére. Könnyen kezelhető praktilon nylon műszálas iskolaköpeny 6 féle szabású, világoskék, sötét­kék és, az idén először, piros színben is kapható. A lányka és bakfis méretű köpenyek 130-tól 250 forintos áron vásá­rolhatók meg. Fazonos, pasz­póllal díszített különféle szín­összeállításban, s ugyancsak az idén először, négyszögletes ki­vágással is kaphatók. A múlt évihez képest az idén minden területen jobb az ellátás és a választék. Horváth Edit A népművelők napja Cegléden Amint lapunk 4. oldalán hí­rül adjuk, Szentendrén -tegnap tartották a népművelők napja megyei ünnepségét. Cegléden, a zeneiskolában a város és a járás népművelői tegnap délután rendezték meg a népművelők napját. Jakab Béla, a járási hivatal műve­lődésügyi osztályának vezető­je köszöntötte a megjelente­ket, köztük Gyigor Józsefet, a városi pártbizottság első tit­kárát és Babinszki Károiyt, a járási hivatal elnökét. Kovács Károly, a városi ta­nács elnöke méltatta a népmű­velők munkáját. A városban és a járásban egyaránt nagy figyelmet fordítanak a párt- és a kormányhatározatok vég­rehajtására, különös tekintettel az ifjúság és a munkásság mű­velődési helyzetének javításá­ra. Solcat tettek a tsz-paraszt- ság és a tanyán élők művelt­ségi szintjének emeléséért. A járásban közös fenntartásba kerültek a közművelődési in­tézmények, Cegléden is növek­szik a támogatás összege. A járásban 14, a városban hat ifjúsági klub működik, ezek közül több kiérdemelte a ki­váló és az aranykoszorús klub címet. Jó a szakköri és az ön­tevékeny művészeti munka. Jól dolgozik a ceglédi Kossuth Mú- zeupi, a városi és járási könyv­tár és a zeneiskola. A tanácselnök további jó munkát és sikereket kívánt a népművelőknek. A tegnapi szentendrei, megyei ünnepsé­gen kitüntetetteket kisdobosok köszöntötték virággal. A ceg­lédi zeneiskola, a Kaláris együttes, és az abonyi Búza­virág népi együttes műsorával ért véget -az összejövetel. Hegyvám, dézsmabor, robot Jobbágy eskü, kétszáz éve Szabad ég alatt, szívük szerint tették Művelődés, országjárással Sok színpadon szerepeltek Van az országban számos olyan művelődési ház, mely­nek életében a nyári hetek uborkaszezonnak számítanak. Nos, az abonyi szerencsére nem ezek közé tartozik. In­kább arra törekedtek hogy a nagyközség életében a nyári hónapokban, amikor hosszab­bak a napok, és sokan szabad­ságukat töltik, pihennek, lehe­tőséget adjanak a szórakozásra, a hasznos időtöltésre. Kirándulók, utazók — Ha nem is mindig a négy fal között, azért progra­mokban bővelkedő hetek áll­nak előttünk az ősz beköszön­tőig, amikor ismét a teremfog­lalkozásokat kell majd szor­galmazni és vonzóvá tenni — mondta Skultéty Sándor igaz­gató. — Most a kirándulások ideje van, kirándulást szervez hát a művelődési ház is. Az egyik út alkalmával a ner.es csoport a Dunántúl történel­mi és idegenforgalmi neveze- zetességeivel ismerkedett, el­látogattunk Sopronba és kör­nyékére, Kőszegre, Szombat­helyre, Jakra, Sümegre és Székesfehérvárra. A másik út az északi hegyvidékre vitt, a Mátra és Eger városa várta az élményre éhes alföldi ven­dégeket. A csehszlovákiai és a lengyelországi utazás is emlékezetes marad. Kassán, Eperjesen, Lőcsén, Poprádon, tehát történelmi vidékeken jártak az abonyi ak, bejárták a csodás Tátrát, eljutottak Za­kopanéba. Most. augusztus 25- én négynapos erdélyi útra in­dul egy csoport. Ropják a táncot A nyár nem jelentett teljes pihenőt az abonyi népi együt­tesnek sem, sőt inkább szerep­lésre adott lehetőséget. Búza­virágék eljutottak számos sza­badtéri színpadra és üdülők színpadaira, tizenkét »napos ba­latoni turné szerepelt a prog­ramjukban, és részt vettek a Kiskunsági nemzetközi lovas napok rendezvényein is. A veszprémi amatőr művészeti táborban, melyet a Népműve­lési Intézet szervezett, továb­bi ismeretekre tettek szert. — Az úttörő táncosokról is 6zólni kell. Az országos úttö­rő kulturális seregszemlén jól szerepeltek, s többen kaptak meghívást táborozásra, illetve újabb fellépésre. Skultéti Má­ria egy hónapot tölthetett a Szovjetunióban, Molnár Kál­mánt az NDK-ba hívták meg — teljes táncműsorát felvette és bemutatta ott a televízió. Operaestet rendeznek Az abonyi népi együttes most sem pihen. Augusztus 19-én Solymáron lépnek színpadra, a nemzetiségi táncos napok műsorában, Alkotmányunk ün­nepnapján Budapesten mutat, koznak. — A kézimunkaszakkqr is szerepel — mondta az igazga­tó. — Munkáikat láthatták Me­zőkövesden, a Kis Jankó Bori emlékkiállításon, Budapesten pedig a háziipari és népi ipannűvészeti szövetkezetek országos pályázatára nyíló ki­állításon díszük abonyi alko­tás. Itthon. a nagyközségben szeptember közepére várható hangulatos — ezúttal zenei esemény. A művelődési ház rendezésében, a Somogyi Imre Általános Iskola tornacsarno­kában, amely már számos hangverseny színhelye volt, operaestet rendeznek, a kecs­keméti városi szimfonikus ze­nekar, valamint Horváth Esz­ter, Széki Sándor és Vadas Kis István operaénekesek fel­léptével. Gy. F. JELENTŐS TERET SZEN­TELNEK a szerzők — Köpeczi Béla és Várkonyi Ágnes -— a 11. Rákóczi Ferencről szóló kötetben a nagy fejedelmet visszaváró népi mozgalomnak. A nép nem akarta hinni, hogy az igaz ügy elbukhat, nemcsak csodavárással, hanem szervez­kedéssel is kereste a kivezető utat. A jobbágyokra elviselhe­tetlen terhek nehezedtek és Rákóczi halála után három év­tizeddel is népmentő szervez­kedés folyt. A Dunántúlon és Cegléden is ismert egy 1766- ban fogalmazódott annak az eskünek a szövege, amelyet a nyomorgó jobbágyok tettek, hogy senkit el nem árulnak a mozgalom kezdeményzői közül. A lázadásra okot adtak az 1749-ben kiadott urbárium népsújtó terhei is, melyek eny­hítéséért hiába kopogtak akár a király ajtaján. A helytartótanács az ismere­tes vallási türelmetlenséggel is nyomta a ceglédi jobbágyokat, rendelkezések kötötték, nyomo­rították őket. Terheiket felso­rolni is nehéz. Egy 1767-ben ki­adott szabályozás szerint, ház­hely után füstpénzt kellett, hogy fizessenek, minden ter­mény kilencede, szőlő után hegy vám lett az uraságé, robot­munka ment parancsszóra, min­den telek után 104 gyalog- és 52 igásnapszám. Négy telkes jobbágynak ezenkívül évente négy lóval elő kellett állni „hosszú avarra”, vagyis olyan útra, melyről a lovak ritkán tértek vissza elevenen. Az űri konyhára rendszeresen szállí­tani kellett jószágot, mézet, vajat és tojást, tized járt min­dennemű gabonából a megyés- püc.pöknek, s ha kender­földje volt a jobbágynak, egy nyüstös zsákot is be kellett szolgáltatni. A szőlő után a dézsmabor a termés egy- nyolcada volt, a dézsrna- bort vitték az uraság cserői majori pincéjébe. A ga­bonát Taksonyba kellett szállí­tania a jobbágyoknak — beletelt egy hétbe is, míg haza jutott megint Ceglédre. Tanyát építe­ni tilos volt, hiszen akkor ne­héz lett volna őt „úr dolgára” előteremteni. — Az uradalom tisztjei gyak­ran megsértették a „baromi tü­relmű munkásnépnek emberi önérzetét” — írta Molnár Géza, Cegléd monográfiájában. S HOGYAN ÉLT A VÁROS­LAKÓ iparos nép? Céhekbe szervezkedve. A takácsok 1773-ban, a lakatosok, órások és puskaművesek a következő évben szervezkedtek, majd há- roi% év múltán az asztalosok céhe is megalakult. A kor gazdasági életének érdekessé­ge volt, hogy a ceglédi céhek nem a kereslet-kínálat törvé­nyei szerint szabhatták meg az iparcikkeik árát, hanem azt Pest vármegye szoigabírája li­mitálta. Füstbe ment hát Rá­kóczi felvilágosult iparpolitiká­ja, semmivé lett a szabad ke­reskedelemről szóló elképzelé­se. melyet a ceglédiek is éltet­tek volna. Szent volt — szent lett volna az eskü, melyet a ceglédi job­bágyok is letettek, a szabad ég alatt. Szenvedés izzította a hangjukat. A szegény nép leg­jobbjai a bukott szabadságharc után is megvívták a maguk küzdelmét, nem adva föl a re­ményt, álmaikat. Meg is szüle­tett még az eskü évében, 1766- ban, április 26-án gróf Esster- házy Ferenc körrendeleté, mely szerint az ilyen mozgalmakat a városok, falvak bírái „minden erejükkel gátolják és mind je­lentsék”. „MI ITTEN TISZTA ÉG ALATT, ahol mindenütt az Is­tennek hatalma égdörgésben, villámlásban, esőben, hóban, szél- és jégesőben uralkodik, esküszünk, hogy... mindnyá­jan egy akarattal, mint igaz ku­rucok romlani és halni készek leszünk.” — Mondták visszafo­gott hanggal, dühödten és elke­seredetten. Mondták, s ez mind a jövendő, a 48-as szabadság- harc szellemének adott helyet. Maczelka Tibor Ünnepi sportműsor A labdarúgók győzelemre készülnek Csütörtök: Kispályás labdarúgás: A MÁV Villamos Vonalfelügye- lőség KISZ-szervezete és a KISZ városi bizottságának sportbizottsága az Edzett if­júság akció keretében délelőtt 9 órától a MÁV Fűtőház utcai pályáján négy csapat részvé­telével tornát rendez. Teke; A Pest megyei Teke Szövetség a KÖZGÉP SE 4-es tekepályáján rendezi meg az Alkotmány Kupa versenyt, melyen megyei együttesek in­dulhatnak. Csütörtökön dél­után kettő, pén teken reggel nyolc órakor kezdődnek a mérkőzések. Péntek: Kispályás labdarúgás: A JTSF által szervezett Alkot­mány Kupa a Ceglédi VSE sporttelepén 9 órakor kezdő­dik. A helyszínen is lehet je­lentkezni. Spartakiád: A 25. jubileumi spartakiádot új formában rendezik meg. A tömegversenyeknek a jáv'ás há­rom községe ad otthont, a via­dalokat a községek sport­pályáin rendezik meg. A spar­takiád kezdete: Nyársapáton 8, Albertirsán 9, Abonyban 10 óra. Szombat: Birkózás: A Vasutas Sport- csarnokban 11 órai kezdettel kerül sor a Pest megyei Bir­kózó Szövetség által rendezett országos ifjúsági, egyéni ver­senyre. A résztvevők kötött­fogásban mérik össze erejüket. Labdarúgás: A Vasutas pá­lyáján délután négy óraxor kezdődik a Ceglédi VSE—Tö- rökszentmiklós NB III-as ös­szecsapás. Ismét újoncot fo­gadnak a ceglédiek. Egyik csa­pat rajtja sem sikerült jól, a CVSE az eddigi két találkozón egy, a vendégek egy pontot sem szereztek. A mérkőzéstől azt várjuk, hogy a CVSE meg­szerzi első győzelmét a baj­nokságban. rr ..... ii i ...................um— i ni i i Ez úton mondunk köszönetét ro­konainknak. ismerőseinknek és mindazoknak, akik a felejthetetlen emlékű feleség, édesanya, nagy­mama, anyós. Igo í a iosm* elhuny­ta alkalmából részvétüket nyilvá­nították. a temetésen megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Külön köszönetét mondunk a Ceg­lédi Cipőgyár 2t-es üzemrész dol­gozóinak és a PEVDI II. műszak dolgozóinak a küldött koszorúkért. Igo Lajos és családja. A BIVIMPEX NYERSBÖRTELEPE gépkocsivezetői Jogosítvánnyá! rendelkező munkagépkezelőt, valamint nyersbőrmunkára segédmunkásokat alkalmaz. Két műszak. Jelentkezés: Cegléd. Lovász utca 2.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom