Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-18 / 195. szám

A hivatásos pártfogó Az egyedüliorvosság: a A Pest megyei Tanács Gyer­mek- és Ifjúságvédő Intézeté­nek Gödöllőn is van hivatásos pártfogó felügyelője, Kiss Ist­ván tanár személyében. Mun­kája során jó kapcsolatot ala­kított ki városunk és járásunk gyámhatóságaival és természe­tesen a vezetőkkel is. A gyermek- és ifjúságvéde­lem nagy figyelmet igényel. A város és a községek szakigaz­gatási szervei rendszeresen napirenden tartják az általá­nos iskolai tanulmányok alól felmentett hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók életkörülményeinek vizsgála­tát, munkába állítását. Ter­mészetesen ezekben az ügyek­ben is igénylik a hivatásos pártfogók tanácsait és segítsé­gét. Az üzemekben a szocia­lista brigádok vezetőivel tár­gyalta meg az alkalmazott gyermekekkel való törődés le­hetőségeit. Az iskolábajárás előtt a gyermek erkölcsi tapasztalatai összevegyülnek a családéval. Csak egyetlen tekintélyt is­mer; a szüleiét. Az iskolában aztán a gyermek érintkezésbe kerül a legkülönfélébb erköl­csi felfogású családokból ki­került gyerekkel. Ezek az iskolatársak mind egykorúax, s a tanteremben, a játszótéren mind egyenlő rangnak is. Be­szélgetés és játék közben cse­meténk rájön, hogy társai kö­zül egyiknek, másiknak egé­szen mis véleménye van a megengedettről és a tilosról, mint neki. Ebből aztán olyan újfajta kísértései támadnak, amelyeket eddig nem ismert. Miért ne lehetne neki szabad, amit szülei eddig megtiltot­tak? Ebben persze közreját­szik az is, hogy nem akar te- lietetlennek látszani társai előtt. Äz egyedüli orvosság a bi­zalom, az, hogy a gyerek ne riadjon vissza attól, hogy be­nyomásairól, felismeréseiről a szülőknek számot adjon. Ha ez a viszony nincs, a gyermek könnyen teljesen társainak befolyása alá kerülhet, magá­ba zárkózik, s mindazok esz­közévé válik, akik bámulatát meg tudták hódítani. És az ideálok — tudjuk — rend­szerint nem éppen a legjele­sebb tanulók. Mindezt — nem árt ismét hangsúlyozni — ki­zárólag a szülők iránt meg­őrzött. bizalom ellensúlyozhat­ja. A gyermek kérdezősköde- se, vallomásai lehetővé teszik, hogy szülei helyesbítsék íté­leteit. irányítsák a barátok megválasztását és elejét ve­gyék az esetleg kialakulni ké­szülő rossz szokásokat. Kiss István elmondta, hogy a szülők gyakran hangoztat­ják: a gyermekek jellembeli nehézségei attól az időponttól kezdve bukkannak elő,_ mely­től fogva iskolás társaival érintkezésbe jutnak Az erköl­csi nevelés érdekében az isko­la és a család szoros együtt­működésére van szükség. Hi­szen a szülők így folyamato­san tudomást szerezhetnek gyermekük viselkedéséről és a pedagógus is megismerheti a növendék erkölcsi adottságait, s könnyen nyomon követheti azokat a változásokat, ame­lyeken a tanuló az iskolás társaival való érintkezés óta keresztülesett, Persze, a témáról még sok mindent el lehetne mondani, ám az is jó lenne, ha most, néhány héttel az iskolák ka­puinak megnyitása előtt, a szülők ezt is megfontolnak. Cs. J. A távlafi tervekben Lakó- és üdülőövezet Mogyoródon A Mogyoródi Községi Tanács a jelen tervidőszakban mint­egy 21,5 millió forinttal gaz­dálkodhat. Költenek belvízren­dezésre, utak, hidak építésére és karbantartására, és szeret­nék a kereskedelmi ellátást is javítani. Ismeretes, hogy Mogyoródon az ivóvízzel nincs nagy baj, hiszen tizenegy kilométernyi vezeték és hatvan közkifolyós kút áll rendelkezésre, igaz, nincs még víz a HÉV-állomás környéki telepen, ahol koráb­ban a tilalom ellenére is sok hétvégi ház és családi ház épült. Tavaly itt feloldották az építési tilalmat, s a község táv­lati fejlesztési tervében a tele­pülésnek ez a része mint lakó- és üdülőövezet szerepel. Ennek a résznek sok mindenre szük­sége van, például: vízre és vil­lanyra. Egy fehér folt: Gödöllő és környéke Nyár vége as IBUSZ-irodában Valamennyi szolgáltató vál­lalatnak vagy egyszerű üzlet­nek, irodának a létrehozása általában valamilyen szükség- szerűséget takar. Csakhogy a leggondosabb felmérés sem százszázalékos bizonyíték ar­ra, hogy valóban életképes a vállalkozás. Lgyfél tsz-ek Ezeken a kérdéseken régen túl vannak az IBUSZ illeté­kesei, hiszen már néhány év eltelt azóta, hogy megnyitot­ták gödöllői irodájukat. — Úgy gondolom, hogy most már nagyon is hozzá tarto­zunk a városhoz, amelynek igényeit kielégíteni elsőrendű feladatunknak tekintjük — mondja Kolozs Gáborné, az IBUSZ gödöllői irodájának megbízott vezetője. — Irodánk négy évvel ezelőtt, 1972 máju- sában nyílt meg. Azt megelő­zően is volt kapcsolatunk a város és környéke lakosságá­val, hiszen heti három alka­lommal már intéztük utazási igényeiket, akkor még a szö­vetkezeti áruházban. Most a Szabadság téren, a piac szomszédságában találha­tó az IBUSZ-iroda, ahol — bár egy furcsa nyár vége felé közeledünk — még mindig nagy a forgalom. Igaz, a for­galom nagyságát nem célsze­rű .csak a jó vagy a rósz idő­vel magyarázni, ez kiderül az irodavezető szavaiból is. — Feladatunk nemcsak a bel- és a külföldi egyéni, il­letve társasutazások szervezé­se, hanem a bel- és a külföld­re szóló vasúti jegyek eladása, valutaeladás és vétel, vala­mint vízumok ügyintézése is — mondja Kolozs Gáborné. — Tehát általában sokkal több­rétű feladatot látunk el, mint ahogy az a köztudatban él. — Munkánk jelentős részét a vasúti jegyek kiadása je­lenti. Emellett számos egyéni és társasutazást szervezünk, és felvilágosítást adunk az ilyen ügyekben. Sokan egyé­nileg keresnek fel minket, hogy az ország vagy a nagy­világ valamely tájára szeret­nének utazni. Ekkor a köz­pontunk által kiadott prog­ramnak megfelelő utat ajánl­juk meg, de mód van arra is, hogy egyéni kívánságokat elé­gítsünk ki, tehát olyan utat szervezzünk, amelynél az utaztatást és a szállásfoglalást igénylik tőlünk. A mi prog­ramjainktól eltérő csoportos utaztatási igényeket is ki tu­dunk elégíteni. Ezek megszer­vezését — az autóbusz, az ét­keztetés, a szállás és az ide­genvezető biztosítását — igen sok vállalat, szövetkezet igényli tőlünk. Példának so­rolhatnám a túrái Egyesült Galgameati Tsz-t, amely az idén nyáron három belföldi és egy külföldi társasutazás szervezését rendelte meg. Pécsre és környékére, Aggte­lekre és környékére, valamint Győr—Sopron—Bük-fürdő út­vonalra indítottunk részükre egy-egy autóbuszt 44 utassal; egy csoportjuk pedig 5 napos ausztriai társasutazás részese. Bemutatni értékeinket Az ikladi Galgaparti Tsz két 44 tagú csoportja szintén Aggtelekre és Pécsre kirán­dult, a püspökhatvani Galga- völgye Tsz-ből 38-an voltak nyolcnapos úton Erdélyben, míg a Kisállattenyésztési Ku­tató Intézet kétnapos kirán­dulójáratot kért egy balatoni túrára. Ezekben, a cseppet sem tel­jesség igényével fesorolt pél­dákban ugyan túlsúlyban van­nak a belföldi utak, de — mint az irodavezetővel foly­tatott beszélgetésünkből kide­rült — a lehetőségekhez ké­pest még mindig kisebb az igény a hazai utakra, mind az egyéni, mind a csoportos tú­ráknál. S ha már ennél a gondolat­nál tartunk, érdemes megemlí­teni, hogy az IBUSZ program­ja szerint mégis csak látoga­tott hazai tájak, városok, hí­res műemlékek sora még napjainkig is szegényebb egy színfolttal, és ez éppen Gö­döllő és környéke. Ennek a nagy utazási irodánknak prog­ramjában egyetlen olyan út van, amelyen egy rövid állo­más Gödöllő... Az a város és környéke, amely — ki tudja, miért? —, inkább már csak szájhagyomány szerint ideális kirándulóhely, néhány szép műemléképülettel. Azt gondol­juk, hogy a jövőben ez más­képp is lehetne. Ehhez a gö- dóuoi IBUSZ-iroda és helyi szerveink közös munkája se­gíthetné a' várost. Föl kellene kutatni azokat a helyeket, ahol értékeinket be tudjuk mutatni (az egyetem régi épü­lete, a kastélyként- a Petőfi- ház, a Gödöllői Helytörténeti Szoba stb.). Barátságvonat — jövő nyáron A gödöllői IBUSZ-iroda ha­gyományos programja, hogy különvonatot szervez egy-egy alkalomra a Szovjetunióba. Az elmúlt évben decemberben indítottak különvonatot. Most azt tervezik, hogy jövőre, a nyári hónapokban, előrelátha­tólag május-júniusban kerül sor ismét egy 13 napos Kijev— Leningrad—Moszkva útvonalú különvonat indítására. Mint­egy 390—320 jelentkezőt vár­nak Gödöllőről és környékéről. Kaposi Pál m . r./'b.: ■ 1 P ■. iPii A PES1 III. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM 1976. AUGUSZTUS 18., SZERDA A legjobban kihasznált önfözőkapocitás Másod vetés — nagyobb területen Jó ütemben halad a tarlóhántás és -szántás Elhullatta szépségét a ha­tár, alig vannak már terüle­tek, amelyek a hatalmas bú­zamezőkre emlékeztetnének, s jövő júliusig pihenőre vo­nultak a kombájnok is. Meg­változott a határ, ez igaz, de el nem csendesedett. Az aratás utáni halasztha­tatlan feladatok közé tartozik a szalmabetakarítás, a tarló­hántás és szántás, valamint a másódvetés. A gödöllői járásban ösz- szesen 13 ezer 445 hektár­ról kellett a szalmát be­takarítani, ebből az el­múlt hét végéig 11 ezer 5i)ö hektáron el is végez­ték a munkát, így már nem sok van hátra. Hozzátehetjük, hogy csaknem 8 ezer hektárnyi területről bá­lázna került le a szalma, ezt központi tárolókba szállítják. Másutt a táblák szélére húz­zák a szalmát, ott kazlazzák, és a szükségleteknek megfe­lelően onnan szállítják el fel- használásra. A tarlóhántást, tarlószán­tást összesen 16 ezer 700 hek­táron kell járásunkban elvé­gezni. Ez azért több, mint a gabona vetésterülete volt, mert a zöldbor sóterületéket is kezelésbe veszik. A múlt héten a munka hetven száza­lékán már túl voltak a gaz­daságik. Elmondhatjuk te­hát, hogy a munkák jó ütem­ben haladnak a földeken, de­rekasan dolgoznak továbbra is a mezőgazdaság munkásai. Ök is jól tudják, hogy a mér­legkészítés ideje még nem ér­kezett el, -s továbbra is jó szervezésre, figyelemre és fe­gyelemre van szükség. Igaz, az aratás utáni legnagyobb munkák egyikén, a másodve­tésen már túl vannak járá­sunk közös gazdaságai. Az eredeti tervekben 1351 hek­tárnyi másodvetés szerepelt, azzal a kitétellel, hogy ebből 96 hektárnyi a zöldség, a töb­bi pedig takarmánynövény. Nos, a helyzet időközben meg­változott, s mivel a másodve­tések járásunkban befeje­ződtek, rendelkezésünkre áll a végleges számadat is. Esze­rint összesen 1595 hektáron van másodvetés, s ezen belül 275 hektárnyi a zöldség, túlnyomórészt zöldborsó — a legtöbbet a vérségi Barátság vetette —, de van zöldbab és uborka is. Járásunkban az összes szántóterület öt száza­lékán végeztek másodvetést. A szélesebb tájékozódás érdeké­ben érdemes elmondani, hogy a nagy nyári szárazság miatt megcsappant takarmány­készletek, s a piaci igények­től elmaradt zöldségtermelés pótlására Pest megyében az előirányzottnál ugyancsak na­gyobb területen, összesen nyolcezer hektáron vetettek másodnövényeket. (Ebben persze járásunk adatai is ben­ne vannak!) Novák László, a gödöllői já­rási hivatal mezőgazdasági osztályának vezetője elmond­ta, hogy javában tart a nyár végi és az őszi vetési munká­latok előkészítése is. Van ahol a tarlószántás egyben már mélyszántás is, s ez a közvetlen előkészítést szol­gálja. A kalászosokat tekint­ve, szerkezeti módosulásnak minősíthető változás járá­sunkban nem lesz, a vetést 1-1 ezer 445 hektáron végzik majd el, s ebből 10 ezer 500 hek­tárnyi a búza lesz. A fontos munkálatokhoz a járásbeli gazdaságok műszaki felkészültsége megfelelő. Végezetül nem érdektelen elmondani azt, hogy járá­sunkban az öntözökapacitást teljesen kihasználják a gaz­daságok, bőven öntözik g zöldség területeket és a má­sodvetéseket. Pest megyében az öntözhető 25 ezer hektár­nyi területen ugyancsak mű­ködnek a berendezések, ám amivel joggal dicsekedhetünk: a kapacitást a legjobban já­rásunkban használják ki. Fehér Béla Mezőgép műszerkiállítás A Mezőgazdfisági Gépkísérleti Intézet bemutatója a potsdami mű* szerkiállításon. Anyakönyvi hírek Született: Szabó Sándor és Richter Erzsébet: Sándor, Ba­logh Dezső és Maras Mária: Dezső Arnold, Kővágó István és Bajnóczi Mária: Marianna, Horváth László és Kiss Mária: Zsolt, Túróczi Gábor és Dar-, nyi'k Margit: Gábor, István, j Berki József és Pusoma Ilona:! Tamás, Panák Károly és Gó- j dór Veronika Erzsébet: Tamási és Zsolt, Petrák Sándor és Hor- ! váth Margit: Erika Andrea, ! Farkas László és Budai Ilona: i Nárcisz, Szabó Géza és Vojno- ■ vits Erzsébet: Szimonetta, Sápi' Árpád és Pándi Rozália: Vik-] tor, Tóth Sándor és Hanuszka ! Julianna: Sándor, Ktmdra Jó­zsef és Gere Rozália: Erika, Keszler Ferenc és Molnár Er­zsébet Mónika, Kovács Antal és Kovács Éva: Éva, Bene Sán­A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat szakemberei több éves kutatási és kísérletsoro­zat alapján újfajta roncsolás- mentes épületvizsgálati mód­szert dolgoztak ki. Lényege, hogy a hősugárzást alakítják látható képpé, ami gyakorlati­lag abból áll, hogy különleges műszerrel felfogják az infra­vörös sugárzás elektromágne­ses jeleit s ezekét megfelelő közvetítéssel, a televízióhoz hasonlóan, a monitor képer­nyőjére vetítik. A felvevőkamerával mínusz 30 és plusz 70 fokos hőmér­sékleti értékek között kis hő- ípkváltozások is kimutathatók. A tárgyak hidegebb felülete sötét, melegebb részei pedig világos képet adnak. A ter- movíziós készülékkel az épü­letszerkezetek megbontása nél­kül teszik láthatóvá a beton­ba ágyazott vasbetéteket, meg­találják azokat a hőfizikai rendellenességeket, amelyek páralecsapódást, tehát beázást vagy a tapéták alatt falpené- szesedést okoznak, s ugyanígy derítik fel a panelek közötti hézagtömítés hibáit, azokat a repedéseket, hézagokat, ame­lyeken át megszökik a meleg. Legutóbb a Déli pályaud­varnál világították át a termo- víziós készülékkel a Magyar jakobinusok tere gyalogos aluljárójának 1100 négyzetmé­ternyi mélypadozatát. A bur­kolólapok alatt 10—12 centi­méterre elhelyezett fűtőcső­hálózat rendellenességeit, a fűtőfolyadék szivárgási he­lyeit, a csövet károsító korró­zióhatásokat vizsgálták. Alig egy hét alatt végeztek a ter­mo víziós vizsgálattal, amely­nek alapján kijelölték azt a 15 helyet, ahol a burkolólap fel­emelése után feltételezhetően megtalálják a hibát. Így esek 15—16 kőlapot kell felbontani, nem kell felszedni a több mint ezer négyzetméteres pa- I dozatot. . dór és Szabó Mária: Csilla, Tóth Imre és Karácsondi Ka­talin: Katalin, Gromolya Jó­zsef és Boros Mária Márta: | Mariann. ! Névadót tartott: Kiss János > Ferenc és Korbely Margit Ka- ' talin: Balázs, Kajdi Pál és Csombor Magdolna: R-oland nevű gyermekének. Házasságot kötött: Imre Fe­renc és Takács Katalin, Sara­méi László és Szénási Edit Éva, Varga Miklós és Patócs Edit, Samu Mihály és Mászoros Ág­nes, Borszéki Zoltán és Körösi Erzsébet. Elhunyt: Ignéczi Gusztáv, Gödöllő, Petőfi tér 10., Kőrösy Anna, Gödöllő, kastély, Kolozs István, Gödöllő, Mikola tér 9. ülésezett a szakmaközi bizottság Hétfőn este Gödöllőn, a KlOSZ-székházban tartott ülést a szakszervezetek váro­si szakmaközi bizottsága. Az összejövetelen a bizottság kultúrfelelőse, Sás Károly, A szocialista munkás élete cím­mel tartott előadást. Ezt. kö­vetően a szakmaközi bizott­ság tagjai megismerkedtek városunk alkotmánynapi prog­ramjával. Hírős napok Az idén szeptember 2—5-e között rendezik meg a hagyo­mányos „hírős napokat” Kecs­keméten. A programban, amelynek előkészületei már megkezdődtök, kiállítások, tu­dományos tanácskozások és szakember-talállcozók szere­pelnek. Ez alkalommal kerül sor az országos kertészeti kon­ferenciára, ahol átadják a Mohácsy Mátyás-emlékérme­ket, a Mathiász-díjakat a me­zőgazdasági termelés kiválósá­gainak. A i I TÁJÉKOZTAT AZ INFRAVÖRÖS KÉP Hibafeltárás - bontás nélkül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom