Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-18 / 195. szám
1976. AUGUSZTUS 18., SZERDA xMüap Heti jogi tanácsok Kinek a tulajdona? Olvasóink közül néhányan azt panaszolták, hogy a kisajátított ingatlan után úgy állapították meg a kártalanítás összegét, hogy az nem felel «eg a -tényleges művelési ág alapján járó összegnek. Itt tulajdonkeppen arról van szó , a földnyilvántartásban korábban más művelési ág volt bejegyezve, pl. szántótok!, es ez ma már nem felel meg a tényleges helyzetnek, mert ugyanaz a terület kert vagy gyümölcsös lett A tulajdonosok nem vezettették át a változást, egyrészt hanyagságból, másrészt a hatáság hibájából. Ehhez kér néhány olvasónk tájékoztatást, hogyan kell az ingatlan értékét meghatározni. A kisajátított ingatlan A föld értékét — a művelési ágtól íügigően, az értéknövelő és értéikcsökkentő tényezők figyelembevételével — a kisajátított terület 1 holdjára jutó kataszteri tiszta jövedelem 300—5000-szeres szorzatának megfelelő forintösszeg alapján kell megállapítani. A talaj természeti adottságainál fogva a mező- és erdő- gazdasági 'művelésire alkalmatlan terület értéltét a községben (városban) előforduló legalacsonyabb értékű föld kataszteri tiszta jövedelme legfeljebb 150-szeres szorzatának megfelelő forint összegben lehet megállapítani. Ennél magasabb értékű kártalanítást a bíróság nem állapíthat meg. Ahol a föld nyilván tara isi munkarészek a földek adatait, méterrendszerben tartják nyilván, a kisajátított föld értékét az 1 hektárra jutó kataszteri tiszta jövedelem szorzata alapján keil megállapítani. A föld művelési ágát az állami földnyilvántartás munkarészeiből leéli megállapítani. Ha a föld valamely művelési ágát — annak kis területe miatt — az állami földnyilvántartásban önálló al- részletként nem tartják nyilván, a föld értékét a nyilvántartott művelési ágnak megfelelően kell meghatározni; az eltérő művelési ág sajátosságait az értékelésnél figyelembe kell venni. Ha a tényleges művelési ág eltér a földnyilvántartási mun- i karészekben nyilvántartott művelési ágtól, és az engedélyhez kötött művelésiág-változást az illetékes hatóság engedélyezte, az értékelést *a tényleges művelési ág alapján | kell elvégezni. Ha az engedélyhez kötött művelésiág-változást nem engedélyezték, a tényleges művelési ágat az értékelésnél csak akkor lehet figyelembe venni, ha az eltérés folytán a földet alacsonyabbra kell értékelni. Külön vagyon — közös vagyon A különvagyon tárgyait a törvény felsorolja, mégis, mivel ezt a listát általában csak VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó Milyen legyen a korszerű melléképület? A lakóépület mögött, az építési előírásoknak megfelelő helyen, s a védőtávolságokat betartva létesíthetők a melléképületek. Ezek közé soroljuk az állattartásra szolgáló építményeket, a különböző tárolókat, az űrgödrös árnyék- székeket és a gépkocsi-gará- asokat is A melléképületek a lakóházzal összeépítve vagy az épület alatti pincetériben is kialakíthatjuk. Tervezésüknél lényeges szempont, hogy a helyiségek sorolása megfeleljen funkciójuknak, egyszerű szerkezetű és tömegű építmények legyenek. Ha a lakóházzal egybeépítik, fontos esztétikai szempont, hogy attól ne üssön el, építészeti színvonala azonos legyen. (A lakás mellett'bizony nem kellemes látvány egy bódé!) A szerkezet és forma egysége nem csupán a nagyméretű épületeiméi, de a korszerű melléképületeknél ig lényeges alapelv; Sajnos gyakori hiba, hogy a melléképületek szervetlen halmazt alkotnak, s így hátrányosan befolyásolják a települések arculatát. Akkor járunk el okosan s meggondoltan, ha bővíthető, sorolható, lehetőleg azonos méretű melléképületeket tervezünk a telekre. Az alápincézett felületek a melléképületnél ne legyenek nagyok, mert szigetelésük, s a födém nem olcsó. Vasbeton- szerkezetű födémet csak a kellően teherbíró falak fölé helyezzünk. A kevésbé igényes melléképülethez megfelelő a féltéglányi vastag fal, s a fafödém. A fagerenda tartószerkezet borítható hullámpalával, vagy faforgácslemezzel. A melléképületeket házilag is elkészíthetjük, de ékkor is célszerű szakembertől tanácsot, útmutatást kérnünk. Csíki Róbert építészmérnök, a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának dolgozója. kevesen ismerik, többször felvetődik a probléma, ml tartozik a különvagyonba és mi a közös vagyonba. A házastársi közös vagyon tárgyát a törvény külön nem határozza meg. Ezért mi is csak arról adunk tájékoztatást, hogy mik tartoznak a házastárs különvagyonához. Így a házastárs különvagyonához tartozik mindaz a vagyontárgy, amit már akkor megszerzett, mielőtt megkötötte volna a házasságot, és az a házasságkötéskor is megvolt. Mindaz, amit a házasság fennállása alatt öröklés vagy ajándék címén kap a házastárs. Mindegyik házastárs különvagyonához tartozik a személyes használatra szolgáló vagyontárgy, (pl. ruházat, óra stb.), de csak a szokásos mértékben vagy mennyiségben. Ugyancsak különvagyon mindaz, amit a különvagyon értékén vesz egyik vagy másik házastárs. Például különvagyona volt a férjnek az autó, azt eladta, és helyébe másikat vett. Az is különvagyon, ha például az értékén egy szobaberendezést vásárol. Többen említették már, hogy tudnak olyan rendelkezésről, miszerint 15 évi együttélés után a különvagyon közös vagyonná válik. Hogyan lehetséges ez? — kérdezik. A különvagyon tárgyai különvagyon! jellegüket elhasználódásukig, eladásukig, vagy elvesztésükig végig megtartják. Ha azonban olyan különvagyont tárgy helyébe, amely a megélhetésük alapját szolgálta (pl. foglalkozási eszköz), vagy pedig szokásos berendezési, felszerelési tárgy volt (pl. hűtőgép, televízió, rádió stb.), egy másik foglalkozási eszközt, hűtőgépet, rádiót, televíziót stb. vásárolnak (pl. kicserélik a hűtőgépakojó keretében a régi frizsidert, és a vásárolt tárgynak a korábbival azonos a rendeltetése (hűtőgép helyett hűtőgép), az új vagyon, annak ellenére, hogy azt az egyik vagy másik házastárs különvagyonából vásárolták, közös vagyon lesz, feltéve, ha a házas társak már 15 éve életközösségben együttélnek. Visszajár az ajándék Ami a házastársak és jegyesek között ajándék visszakövetelését illeti, ennek is megvan a lehetősége. Ugyanis a házastársak általában abban a reményben kötik a házasságot, hogy az tartós lesz. Vagyis, hogy a házasság betölti társadalmi és egyéni rendeltetését. Ha most ez a feltevésük A MÁV Budapesti Igazgatóság főnökségeire AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK ÉS KIKÉPEZÜNK iskolai, szakmai végzettségük, alkalmasságuk, érdeklődésük szerint 18-40 év közötti nőket és férfiakat. Szakmai végzettség nélkül; forgalmi gyakornok, térfelvigyázó, váltókezelő, kocsirendező, saruzó, jegyvizsgáló, vonatvezető, vágányfék-kezelő, kocsifelíró, személypénztáros stb. munkakörökbe. Vasipari szakmai végzettséggel: mozdonyvezető-gyakornok, kocsivizsgáló, féklakatos, villamos- és híradásipari, fűtés- és vízvezetékszerelő szakmunkásokat, műhelylakatos, járműjavító szerelő, berendezésfenntartó munkakörbe. Felveszünk továbbá festőket, mázolókat, kőműveseket, pályamunkásokat, betanított és segédmunkásokat, állomás- és kocsitakarítókat stb. Az építési, a magasépítési, a pályafenntartási főnökségeken, valamint a nagyobb budapesti állomásokon egyes ‘leosztásokban munkásszállást adunk. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás a MÁV Budapesti Igazgatóság állomásain, vontatási, pályafenntartási főnökségein, a Központi Munkaerő Felvételi Irodán: valamint Budapest, Keleti pu. (Cinkotai kapu). utóbb tévesnek bizonyul, vagy azért, mert a házasság nem jött létre, illetőleg nem volt tartós, akkor az ajándékozási szerződést a felek téves feltevésben kötötték, ezért a Polgári Törvénykönyv értelmében azt bármelyikük megtámadhatja. Az egyéves megtámadási határidő akkor veszi kezdetét, amikor határozottan felismerhető, hogy a házasság nem jön létre, illetőleg az nem lesz tartós. (Például beadták a bontókeresetet.) A jegyesek között létrejött ajándékozási szerződést a házasság megkötésének teljesen kilátástalanná válásától számított egy évig lehet megtámadni ; a házastársak között létrejött ajándékozási szerződés pedig a házasság jogerős felbontásától számított egy évig — természetesen a törvényes feltételek megléte esetében — mindenképen megtámadható. Az az olvasónk tehát, aki jegyesének értékes szőrmebundát ajándékozott és a házasság nem jött létre, ezt az ajándékot jogosan vissza! követelheti. i Dr. M. J. Fiatalkorúak a bíróság e!őtt Okok, amelyek bűnözéshez vezetnek Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a gyermek személyiségének helyes kialakulásában rendkívül nagy jelentősége van az egészséges családi légkörnek. Egy negatív adat erről: a fiatalkorúak bűnözésének vizsgálatánál az elkövetésben közrejátszó okokból mintegy 60—70 százalékban a rendezetlen családi élet problémáit lehet kimutatni. Tudvalevő, hogy a személyiség 3 éves korban kezd végérvényesen kialakulni és a környezet hatása alapvető formáló tényező a gyermek személyiségfejlődésében. A pozitív értékű hatások kedvező, a negatív értékű hatások pedig kedvezőtlen értékrendet alakítanak ki a gyermek magatartásformájában; a kritikus pubertás a negatív hatásokat a súlyos veszélyeztetés irányába tolja. A káros magatartásmód és traumatizáló példamutatás (általában minden kedvezőtlen környezethatás, ha a tényezők tartósak) kedvezőtlen, nem kívánt cselekvésmechanizmust alakít ki és rögzít. Ha iszik az apa A bűnelkövető fiatalkorúak többségénél szembetűnik a nagyfokú érzelmi fogyatékosság, ami a rendezetlen családi életre, a nevelés, a szeretet hiányára vezethető vissza. Egy halásztelki fiú apja mértéktelenül italozott, ami elviselhetetlen volt a család számára, ezért külön költöztek. Az apa később öngyilkos lett. A fiú az anyjának nem fogadott szót, elcsavargott otthonról és az iskolából egyaránt. Hat osztály után nem tanult tovább. Munkát vállalt, azonban hosszabb ideig egy helyen sem maradt sokáig. Bűnszövetségben elkövetett lopás és más bűntettek miatt került bíróság elé. Még szomorúbb annak a felsőpakonyi fiatalkorúnak az esete, akit 14 éves korára több rendbeli, bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette miatt javítóintézeti nevelésre ítélt a bíróság. A családból az anyja és több testvére volt büntetve, ő először 11 éves korában lopott. Volt olyan cselekménye, amelyben a — többszörösen szabadságvesztésre ítélt — bátyja biztatására vett részt. Állandóan osztályt ismételt és a hatodikban túlkorosság miatt felmentették. Az iskolából kimaradva csak alkalmi munkát keresett, rövid ideig vállalatnál dolgozott. Csavargott és rossz társaságba kerülve követte el bűncselekményeit. A személyiség fejlődésének antiszociális irányba fordulásánál döntő szerepe volt a környezeti hatásoknak. Fontos az ellenőrzés Ki kell emelni továbbá a gyerekek ellenőrzésének fontosságát. Nagyon sok szülő ezt, rosszul értelmezett szerétéiből, elmulasztja. Egyik fiatal tettes maga rendelkezett keresetével, havonta több száz forintot költött szórakozásra. Kimaradozásáért senki sem rótta meg, sőt az apa büszke volt arra, hogy „legényfia” van. A gyerek 16 éves korában kezdett el inni. Egy szentendrei fiú magatartásával a szülők elégedettek voltak és a munkahelyén is többnyire megállta a helyét. Később kiderült: sorozatos lopásokat követett el. Ugyanis- a szülőktől függetlenített külön bejáratú lakrésze és a családi ellenőrzés hiánya lehetőséget adott számára, hogy későig kimaradjon. Ezt kihasználva, tavaly decembertől kezdődően, esténként hétvégi házakba és egyéb épületekbe tört be. Nevelési ártalmat okozhat a gyerekeket túlzottan elkényeztető nevelés, a szülők nem okos szeretete is. S ez a másik véglet. Egyik ügyben rendezett családi körülmények között élő szülők egyetlen fiúkat elkényeztették, mindent megadtak neki. Elnézték később az italozását is. Végül a „kisfiú” erőszakos cselekményeket követett el. I Nem kevésbé elítélendő az is, ha a szülők semmi mással, csupán veréssel „nevelik” gyermeküket. I son lakott. Később a munka- 1 helyét is otthagyva csavar- j gott és a váci, valamint a I szentendrei járás területén hétvégi házakba tört be. Még további okokat, körülPélda erre az az eset, amikor az apa a legkisebb fegyelmezetlenség esetén is brutálisan szigorú volt a fiával szemben. A gyerek kiskorában zárkózott és visszahúzódó lett. Szakközépiskolába került, azonban tanulni nem volt kedve, majd sorozatos fegyelmezetlenségei és igazolatlan hiányzásai miatt kizárták. Ezért az apja — mert ő azt akarta, hogy tanuljon — nem engedte haza, emiatt dolgozni ment és munkásszálláményeket lehetne felsorolni, amelyek a bűnözés felé sodorhatják a még tapasztalatlan, könnyelműségre hajlamos fiatalkorúakat. Az elmondottak is igazolják, hogy a családi nevelés, illetve annak hiánya, jelentős mértékben befolyásolja az egyén felnőttkori viselkedését. Dr. Grell Ferenc János, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyész A Legfelsőbb Bíróság döntése Az ittas alkalmazottakról Egy szövetkezet osztályvezetőjét és csoportvezetőjét azzal az indoklással, hogy beosztásukhoz méltatlan magatartást tanúsítottak, mert mindketten leittasadtalc, fegyelmi úton alacsonyabb munkakörbe előadónak — helyeztek. Súlyosbító körülménynek vették, hogy az osztályvezetőt korábban többször figyelmeztették: munkaidő alatt ne igyon. Néhány héttel ezután, délelőtt 11-kor mindketten munkahelyüket otthagyták, útközben nyolc üveg sört vásároltak, és az egyik vállalati segédmunkás lakásán hármasban megitták. Egy órával később egy borkóstolóban folytatták az. italozást, több pohár bort és töményszeszt ittak, úgy, hogy a volt csoportvezető a sok szesztől rosszul lett. A volt osztály- vezető azonban a déli órákban, erősen ittas állapotban, megjelenít a szövetkezet egyik irodájában; később megkereste ivótársát és estig folytatták a dáridót. A történtek miatt fegyelmi úton mindkettőjüket elbocsátották. A határozat hatályon kívül helyezéséért a két előadó pert indított. A munkaügyi bíróság a büntetést — enyhítő körülményeket találva — hatihónapl próbaidőre felfüggesztette. Törvényessági óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a munkaügyi bíróság ítéletét megsemmisítette és a két dolgozó keresetét elutasítva a fegyelmi büntetést helybenhagyta. A határozat indoklása szerint a két tisztviselő ahelyett, hogy munkáját végezte volna, a munkaidő túlnyomó részét italozással töltötte és berúgott, holott korábban hasonló okokból nemcsak figyelmeztetésben, hanem fegyelmi büntetésben is részesültek. Magatartásukat súlyosbítja, hogy a szövetkezetnél a munkaidő alatti italozás komoly méreteket öltött. Emiatt a vezetőség kénytelen volt több dolgozót fegyelmi büntetéssel sújtani. Ezekre a körülményekre figyelemmel téves a munkaügyi bíróságnak az elbocsátásról szóló, a fegyelmi büntetés enyhítését tartalmazó ítélete. Nem lehet szó enyhítésről akkor, ha a dolgozók munkaköri kötelezettségüket a munkahelyen vagy azon kívül, de a munkaidő alatti italozással szegik meg. Különösen nem lehet szó az emiatt kiszabott büntetés mérsékléséről, ha az illető ezért már korábban figyelmeztetésben, sőt súlyos fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés kiszabásánál ugyanis igen lényeges körülmény a dolgozó korábbi magatartásának vizsgálata. A gyakran1 fegyelmezetlen dolgozónál a kötelezettségszegést súlyosabban kell elbírálná, mert magatartása arra utal, hogy a korábbi büntetések a kellő nevelő hatást nem érték el. Ezért a két tisztviselő keresetét el kellett utasítani. Egy másik hasonló esetben az történt, hogy egy vállalat szállítómunkása a kirakodást nem végezte el, hanem munkahelyéről eltávozva társaival egész reap, italozott.,. Ezt megelőzően munkavezetője ittassága miatt szóban és írásban is figyelmeztette, ezenkívül két alkalommal Igazolatlanul távol maradt munkahelyéről Ezek után fegyelmi úton elbocsátották. A határozat ellen emelt panaszát a vállalati munkaügyi döntőbizottság elutasította, mire a munkaügyi bírósághoz fordult, amely a fegyelmi büntetés végrehajtását, tekintve, hogy kiskorú gyermekei vannak, egyévi próbaidőre felfüggesztette, mert ettől nevelő hatást vár. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elbocsátásról szóló fegyelmi büntetést helybenhagyta. A határozat indoklása szerint a dolgozó fokozott baleseti veszéllyel járó munkakörben ismételten szeszesitalt fogyasztott, és ezzel társai tevékenységét I is akadályozta. A fegyelmi ! büntetés felfüggesztését sem j az egyéni, sem az általános j nevelési célok nem indokolI ják. Tíz nap rendeletéiből A statisztikai adatgyűjtési tevékenység javításáról a Minisztertanács 2017/1976. (VI. 24.) számú határozata intézkedik. Az érdekeltek a Terv- gazdasági Értesítő 8. számából ismerhetik meg a rendelkezést. A külföldi kiküldetések rendjéről a nehézipari miniszter adott ki utasítást, 21/1976. NIM. szám alatt, amely a Nehézipari Értesítő 16. számában jelent meg. A bányászati hűségjutalomról szóló 22/1976. NIM, számú utasítást is ugyanebben az értesítőben találják meg az érdekeltek. A kutatói munkakörben foglalkoztatott dolgozók alkalmazásának időtartamáról a MÉM adott ki 19/1976. szám alatt utasítást, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 17. száma tartalmaz. A kutató-fejleszt" munkát végző tudományos dolgozó egységes követelményrendszeréről és alkalmazásáról ugyanitt jelent meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter | 21/1976. (MÉM. É. 17.) számú utasítása. Közművelődés-politikai feladatok az egészségügyi ágazat területén — e tárgyban az Egészségügyi Minisztérium fontos, a tárca dolgozóira vonatkozó — közleményt adott ki. (Megjelent az Egészség- ügyi Közlöny 14. számában.) Ugyanitt olvashatják az érdekeltek a szociális ellátások kiegészítéséről szóló egészség- ügyi minisztériumi közleményt. i I
