Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-15 / 193. szám

Alkotmányunk napjára emlékezve Nagygyűlések, munkás-paraszt találkozók, Iiatárőrközség-avaíás Monoron rendezik a megyei ünnepséget Pest megyében hagyományo­san gazdag programmal emlé­keznek meg alkotmányunk ün­nepéről. A központi ünnepsé­get — mint már hírül adtuk — augusztus 20-án, Monoron rendezik. A délelőtt 10 órakor kezdődő nagygyűlésen ünnepi beszédet mond Juhász Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője. A budai járás ünnepi nagy­gyűlésének Solymár a színhe­lye. Az augusztus 19-én, dél­után fél 4-kor kezdődő esemé­nyen dr. Tausz János Pest me­gyei országgyűlési képviselő, az IBUSZ vezérigazgatója mond beszédet. Százhalombat­tán 20-án — ugyancsak fél 4- kór — a DKV üdülőtelepén Szokolai Istvánnáf a népfront városi titkára köszönti alkot­mányunk ünnepét. Jóslat D ét és fél hónap telt el az esztendőből, nem elsietett cselekedet tehát kitapogatni néhány jellemzőt, meghatározó vo­nást a megye iparában. Az bizonyos, hogy a ború­látó jóslatokra rácáfolt az élet, elmaradt az a vissza­esés, amelyről sokan be­széltek. Újévi lapszá­munkban leírtuk: nem megoldhatatlan, hanem ne­héz feladatok állnak a gyá­rak, a vállalatok előtt, s e nemcsak fogalmazásbeli különbség lényege igazoló­dott azóta. A termelés nö­vekedése a megyében fö­lötte áll az országosnak, a gyarapodás teljes egészét a termelékenység javulása fedezte, s mindebben alap­vető szerepe volt azoknak a nagyvállalatoknak, me­lyek siránkozás helyett megoldásokat kerestek, 'nem nyereségük apadásán bánkódtak, hanem azt ku­tatták, mit tehetnek elért gazdasági eredményeik megtartása érdekében. Jó példákban szerencsé­ire nem szűkölködünk. A Dunai Kőolajipari Vállalat ' .nemcsak a termelés meny- nyiségét növelte, hanem az egy foglalkoztatottra jutó termelési értéket is, s úgy, hogy közben eredményes intézkedéseket tettek a fajlagos ráfordítások mér­séklésére. Hasonló a hely­zet a Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál, s a nagyon ne­héz nyersanyagellátási gon­dok közepette a Nagykőrö­si Konzervgyárnál is. To­vább folytatódott a Csepel Autógyár talpraállása, több tanácsi vállalat sikeresen szembeszállt az alapanya­gok drágulásának kedve­zőtlen hatásaival. Ne hall­gassuk el: sok minden za­varta a vállalati tevékeny­séget, közöttük olyan té­nyezők is, melyek irányí­tási lassúságból, a tárcák késve megszületett állás- foglalásából táplálkoztak. Voltak, akik erre úgy rea­gáltak, hogy először dönt­senek ..odafent’’, majd azután lépünk mi. A ter­melői közösségek többségé­nek nem ez volt a véleménye. Fölismerték az adott hely­zetben is meglevő lehetősé­geiket. s ön- és közérdek­ből nekiláttak azok haszno­sításának. V állalati vezetőkkel be­szélgetve meglehető­sen sok panaszt hal­lani. Ezek egy része jogos. Mégis, fel kell fedeznünk, hogy a panaszkodók két, egymástól élesen elhatárol­ható csoportba sorolhatók. Vannak, akik azért kár­hoztatnak ellentmondásos intézkedéseket, tehetetlen­ségből fakadó akadályokat, mert gyorsabban, eredmé­nyesebben akarnak halad­ni. A másik tábor viszont azért sorolja kifogásait, mert igazolást lát azokban saját tétovaságára, várako­zására. A kétféle magatar­tásmód jórészt magyarázza, hogy miért ismétlődnek bi­zonyos zavarok a technikai fejlesztés ellenére is a megye könnyűipari, s első­ként textilipari üzemeiben, s miért folyamatos, töret­len több gépipari vállalat, nehézipari egység haladása. A gazdasági élet szigorú szabályok között zajlik, az érzelmeknek, a sértődés­nek, a gyerekes pityergés- nek itt nincs helye. Mégis, sűrűn tapasztalhattuk eb­ben az esztendőben, hogy a vállalati irányítást első­sorban érzelmek befolyá­solták, s kevésbé a célszerű tudatossággal hozott intéz­kedések. Friss gondolat, friss cselekedet aranyat ér — tartja a nép bölcsessé­ge, ám volt, ahol sem a gondolat, sem a cselekedet nem született meg. Különö­sen igaz ez a minden pia­con értékesíthető áruala­pok bővítésére, holott bebi­zonyosodott — tanúsítja például az Egyesült Izzó fényforrásainak értékesíté­se —, hogy a dekonjunk- turális helyzet ellenére is fokozhatók az eladások. Amihez persze, szívós piaci munka, . gyors igazodás szükséges mind a gyártás­ban, mind a gyártmányok tekintetében. A hét és fél hónap kiviteli adatai azt mutatják, hogy a megye exportáló vállalatainak na­gyobb része lehetőségei alatt dolgozik, s különösen igaz ez a textilipari cégek­nél, ahol tetemes készletek halmozódtak fel az év ele­je óta. T ürelmetlenkedéssel nem jutunk semmire, aki csodákat várt az ötö­dik ötéves terv első esz­tendejétől, az ábrándokat kergetett. A változás reá­lis mértéke azonban olyan követelmény, amelynek teljesítése elől kitérni nem lehet. A termelés növeke­désének lassúbb léptéke a megye iparában egyrészt a szerkezeti átrendeződést tükrözi, másrészt viszont azt mutatja, hogy nehezen találnak új irányt a meg­szokotthoz ragaszkodók, a maguk portáján túl nem látók. A Cement- és Mész­művek termelésének növe­kedése — ami dinamikus volt az év hét hónapjában — nem lehet viszonyítási alap a Mechanikai Művek idei eredményeinek elbírá­lásához — mert itt a gyárt­mányszerkezet átalakítása dominál most —, ám kö­zös a két vállalat magatar­tásában a népgazdasági cé­lok szolgálata, annak fölis­merése, hogy nemcsak mást, hanem a hagyomá­nyost is másként kell csi­nálni. E fölismerés késik a megye iparának sok egysé­génél, s bár magyarázat mindig van kéznél, magya­rázatokat sem a bel-, Sem a külföldi piacokra nem le­het szállítani. A lényeget, a meghatá­rozó jegyeket tekintve a megye ipara megfelelően kezdte az ötéves terv első esztendejét. A pesszimista jóslatok nem igazolódtak, ugyanakkor helytállónak bizonyultak azok a néze­tek, melyek a vezetés meg­növekedett felelősségét emelték ki. A felelősséget nem elég vállalni. A gya­korlatban kell tanúságot adni róla, azaz tettekkel, gyors cselekedetekkel iga­zolni a képességeket. Hét és fél hónap még nem dönt arról, milyen lesz az egész esztendő, ám figyelmezte­tő jeleket fölmutat. E jele­ket komolyan kell venni, s aligha puszta egyetértő bó- logatással. Sokkal inkább mindannak megtevésével, amire több idő lett volna, ha nekilátnak az év elején. Még most sem késő, de már nagyon sürgős. Mészáros Ottó PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Cegléden 19-én délután 2 órakor az ÉVIG művelődési termében emlékeznek meg az új kenyér ünnepéről. A nagy­gyűlés szónoka Tankó Zoltán, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának elnöke. A ceglédi járásban községenként kibőví­tett népfront- és tanácsülés ke­retében is megemlékeznek az ünnepről. Augusztus 20-án a dabasi járásban Gyálon munkás—pa­raszt találkozót rendeznek. Ugyanezen a napon a gödöl­lői járásban, Versegcn 10 óra­kor köszöntik alkotmányunk ünnepét. Gödöllőn 19-én a kas­tély kertjében rendezik meg az ünnepséget. (Rossz idő esetén a járási hivatal dísztermében.) A délután 4 órakor kezdődő programon Vilmos György, a népfront városi bizottságának titkára mond beszédet. Nagykátán, a járási művelő­dési központban 18-án, délután 2 órakor ünnepük az alkot­mány napját. Az előadó Kul­csár Pál, a telefongyár igazga­tója. Nagykőrösön augusztus 19-én délelőtt 10 órakor, a művelő­dési központban Horváth Le­hel, a HNF városi elnöke mondja az ünnepi beszédet. A ráckevei járás ünnepségét a járási székhelyen, az István téren tartják meg 20-án dél­előtt 10 órakor. Előadó: Raf- fay Béla, a megyei tanács já­rási hivatalának elnöke. Szentendrén 19-én délután 2 órakor a megyei művelődési központban dr. Kurucz Albert, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatója köszönti az alkot­mány ünnepét. A szentendrei járásban Bu- dakalászon tartják a megemlé­kezést 19-én délután 6 órako”, a Budakalászi Szövőgyár mű­velődési termében. Előadó: Szendrődi Ferencné, a járási párt-vb tagja. A váci járási megemlékezést Szobon, augusztus 19-én fél li­kőr rendezik. Egyúttal ekkor avatják Szobot határőrközség­gé. A kettős ünnepi esemény alkalmából Barát Endre, az MSZMP Pest megyei végrehaj­tó bizottságának tagja, a váci járási pártbizottság első titká­ra mond beszédet. Vácott ugyanezen a napon köszöntik augusztus 20-át. A délután 3 órakor kezdődő ün­nepségen Nagy Miklós Pest megyei országgyűlési képviselő, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének alelnöke mond beszé­det. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI-TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM AHA I FOKI VT 1916. AUGUSZTUS 15., VASÁRNAP ii ■! iái .......................mii iiimi —■iiiimi mii ■mi 11 rnr——----------------------— 1 Ek e hasítja a földet Már a szalmát is fölszedték Nagyobb gondosságot kíván a talajerő pótlása Lassan nyoma sem marad a búzamezőknek, az árpa-, a rozstábláknak: egyre keve­sebb tarlót látni a határban. A 100 ezer hektárnál nagyobb megyei gabonatermő terület 85 százalékáról már a szalmát is betakarították a hét végéig, fele részben már bálázták, kazalba is rakták a gazdasá­gok. Az aranyszőkéből, rozs­vörösből barnába váltott a határkép. Ahol még néhány hete kalásztenger ringott, eke­vas hasítja, tárcsa, borona mor- , zsolja a földet. A Pest megyei termelőszö­vetkezetek — a járási hi­vatalok jelzése szerint — a tarlóművelés nagyját le­tudták már, a munka, kétharmadánál tar­tanak. Persze lehetne, kellene is gyorsítani a tempót, hiszen közvetlenül az aratás után kö­vetkezik a jövő esztendei ter­més megalapozása. Gondos ta­lajmunka kívánkozik ahhoz, hogy a földek megőrizzék a kincset érő csapadékot. Ezek­ben a napokban, az iménti munkához kapcsolódva, esedé­kes a szerves trágyázás, műtrá­gyázás. Tunyogi Andrástól, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyelőjétől hallom, hogy a legutóbbi felmérésből úgy tűnik: a kelleténél kisebb gondot fordítanak a talajerő pótlására számos termelőszö­vetkezetben, noha rendelkezé­sükre áll az istállótrágya, a földekre csak annak csekély hányada jutott ki. Igaz, ami igaz, erről nem­csak a gazdaságok tehet­nek, kevés a trágyaszóró gép. Remélhetően javul a helyzet, ha széles körűen alkalmazzák majd — bármilyen furcsán hangzik is — az istállótrágya terítésének robbantásos tech­nológiáját, amelynek módsze­reiről a Pest megyei Növény­védő Állomás készséggel tájé­koztatja a gazdaságok szak­embereit. Több üzemi bemu­tatót is szerveznek. Minden­esetre figyelembe veendő, A Szentendrei-szigeten, a tahitóifalui szakszövetkezetben mintegy 36 hektáros területen napraforgót vetnek, amelyet zöldtrágyaként hasz­nosítanak majd. Koppány György felvétele Lj lakások, ABC-áruliáz Megkezdődtek a szobi napok Augusztus 11-én a középisko­lások olvasótáborának megnyi­tásával kezdődött és 21-én sportrendezvényekkel zárul a szobi napok eseménysorozata. Pénteken délután 5 órai kez­dettel rendezték meg Sánta Fe­renc szerzői estjét a gimná­ziumban, melyen közreműkö­dött Czine Mihály irodalomtör­ténész is. Szinte egymást érik az ünne­pi programok, mindenki kiválaszhatja az érdeklődési körének leg­megfelelőbbet. Augusztus 19-én délután 1 óra­kor Tóth Albert, a váci járási pártbizottság titkára nyitja meg a nagymarosi alkotóház 22 művészének alkotásaiból össze­állított képzőművészeti kiállí­tást, melyet augusztus 30-ig na­ponta 10-től 18 óráig nézhetnek meg az érdeklődők a nagyköz­ségi tanács kiállítótermében. Ez a nap egyben szövetkezeti nap is. Délután 2 órakor Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV el­nöke adja át a szövetkezeti élelmiszer kis ÁBC-áruházat, 4 órakor pedig az ÁFÉSZ mun­kástagozat élelmiszerárusító pavilonját. Öt órakor Pócs Im­rétől, a nagyközségi KlSZ-bi- zottság titkárától átveszik a kulcsokat az If­júsági Lakásépítő Szövet­kezet új lakásainak tulaj­donosai. Este 7 órai kezdettel nemzetisé­gi művészeti csoportok mutat­ják be műsorukat a művelődé­si központban. Augusztus 20-án délután munkás—paraszt találkozó lesz a Gyümölcsfeldolgozó Közös Vállalkozás tanácstermében. A tapasztalatcserén és értékelésen részt vesznek a MÁV-állomás, a Szobi Kőbánya, a BÉPA Ktsz, a Műszeripari Ktsz, az Alagi Állami Gazdaság és a Gyü­mölcsfeldolgozó szocialista bri­gádjai. Este 7 órakor ifjúsági est kezdődik a művelődési köz­pontban. Két napig tartanak a sport- rendezvények. 20-án délután 1 órától női ko­sárlabdatorna lesz a gimnázium sportpályáján, s kettőkor kez­dődik a Szobi öregfiúk—Határ­őrség labdarúgó-mérkőzés a nagyközségi sporttelepen. Az ünnep második napján délelőtt 9 órától az asztaliteniszezők és sakkozók mérik össze tudásu­kat a gimnáziumban, délután 2-kor pedig a kispályás labda­rúgóverseny döntőjét rendezik meg a községi sportpályán. hogy egy mázsa szerves trágya általában 8 forint ára többlet­terméssel fizet, s hogy hektá­ronként 300—500 mázsa is­tállótrágyát juttathat ki egy- egy állattenyésztő gazdaság. Riasztó jelzések érkeznek in- nen-onnan arról is, hogy né­mely termelőszövetkezetben takarékosság ürügyén a kelle­ténél kevesebb műtrágyát jut­tatnak a földekre. Nós, éppen az idei aszályos nyár bizonyí­totta, hogy a korszerű agro­technika, a gondos talajmű­velés, a laboratóriumi vizsgá­latokra alapozott tápanyag­visszapótlás mit számít, mény- nyire növeli a szántóföldi nö­vénykultúrák ellenállóképessé­gét. Az utóbbi hetek jótékony esői számottevően javítot­ták a terméskilátásokat, ám a talaj hiányzó víz­készletét még nem pótol­ták teljesen. A megyében az öntözhető, mintegy 25 ezer hektárnyi te­rület háromnegyed részén ezekben a napokban is üzem­ben vannak az öntözőberen­dezések, helyenként már ne­gyedszer locsolják a kukoricát, cukorrépát. Mindenütt, ahol lehet, öntözik a gabona után vetett másodnövényeket, szé­pen zöldül már sokfelé a siló- kukorica, megeredtek, fejlőd­nek a zöldségnövények. A megyénkbeli termelőszövetke­zetek a tervbe vett 7 ezer 700 hektár helyett 8100 hektáron vetettek a tarló helyére má­sodnövényt, s ebből 1800 hek­táron zöldség — káposzta, re­tek, cékla, karfiol, hagyma, zöldbab, zöldborsó, uborka — terem majd. Ügy tűnik, a nyár közepi szűkölködésért kárpótol majd bennünket az őszi zöldségpiac. A. Z. Eredményesen dolgoznak a népfront Pest megyei testületéi A Hazafias Népfront közel­gő, VI. kongresszusának tar­talmi előkészítése a mozgalom vezető testületéinél és helyi bizottságaiban egyaránt idő­szerűvé teszi, hogy a nép­frontmunka fő területein — a nemzeti egység erősíté­sében, a szocialista demokrá­cia fejlesztésében, a művelő­déspolitikai, a gazdaságpoliti­kai és a közjogi tevékenység­ben — mérlegre tegyék az el­múlt években elért eredmé­nyeket. A szocialista demokrácia mind szélesebb körű kibonta­koztatását — amint a Haza­fias Népfront országos köz­pontjában elmondták — sok­féle formában, segíti a nép­front. A Pest megyei népfrontbi­zottság 80 tagú. Ezenkívül működik hat városi, 28 kör­zeti | és 174 községi népfront­bizottság. Az ő munkájukat nagymértékben segíti a me­gye területén található 309 lakóbizottság, amely összesen 1578 tagot számlál. A helyi népfrontbizottságok­ban 6383 aktíva tevékenyke­dik, közülük 35,8 százalék nő, 25,4 százalék munkás és a 30 éven aluliak százalékos meg­oszlása 17,6. A 80 tagú megyei bizottság 43,7 százaléka nő, a 30 éven aluliak 22,5 százalékban kép­viseltetik magukat, míg a munkások 15 százalékkal. Az MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban üdvözölte a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) Központi Bi­zottságát a párt megalakulá­sának 50. évfordulója alkal­mából. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Marien N. Gouabit, a Kongói Népi Köztársaság elnö­két az ország függetlenné vá­lásának 16. évfordulója, a Kongói Népi Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács .elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táv­iratban üdvözölte az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek V. csúcsérte­kezletét, és eredményes mun­kát kívánt a colomból tanács­kozás részvevőinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom