Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-12 / 190. szám

1976. AUGUSZTUS 12., CSÜTÖRTÖK x/űmrn 7 Ceglédi alkotók Cegléden, a Dózsa György if­júsági klubban megnyílt az ifjú alkotók kollégiumának kiállítá­sa. Az ötletes kezdeményezés Kovács István, a klub vezetőjét dicséri. A mértéktartással összeállí­tott kiállításon Czeroczki László, Józsa András és Dienes László fotói, Csákó Tibor réz­plasztikái, Ecser Ferenc fafara­gásai, Kökény Mária intarziái, valamint Pál Ferenc és Kár­mán Sándor reklámgrafikái már-már érett alkotásoknak te­kinthetők, s az előrelépés lehe­tőségeit is sejtik. ★ A közelmúltban Pécsett ren­dezték meg a kisgrafikabarát- körök országos találkozóját. Az eseményeken a ceglédiek is képviseltették magukat. A Misin a-étterem szalvétái­ra a ceglédi Nagy László Lá­zárnak, a találkozó értelmét, a kisgrafikagyűjtés örömét hűen kifejező ízléses alkotását nyomtatták. A megyei és vá­rosi szervek aktív és gondos támogatása is hozzájárult ah­hoz, hogy e műfaj kedvelői valóban magas színvonalú ta­lálkozó résztvevői lehettek. Martyn Ferenc Kossuth-díjas festő- és grafikusművész írá­sát Tüskés Tibor író olvasta fel a jelenlevőknek. Felejthetetlen élményt nyúj­tott a Vasarely-, valamint a Csontváry Múzeum megtekin­tése is. A találkozón határoz­tak arról, hogy jövőre Szege­den rendezik meg az országos találkozót, Maczelka Tibor Cegléd Környeze tünk védelmében Budaörsön sajnos gyakran látni olyan utcákat, amelyek­ben elég magasan áll a gaz. Szerintem intézményesen kel­lene megoldani az ilyen körze­tek gondozását. A Lenin utcában mély árok húzódik végig. Jó lenne az is, ha ezt sikerülne megfelelően kitisztítani. Reméljük, a nagy­községi tanács talál majd meg­oldást a probléma orvoslására. Tóth István, Budaörs Pomázi híradás Mindig érdeklődésre tarthat számot egy-egy település lé- lekszáma. A tavalyi népesség­összeírás lehetőséget adott ar­ra, hogy pontosabb adatok áll­janak rendelkezésünkre. Ezt a tényt használták fel a pomázi tanács dolgozói arra, hogy — felsőbb utasítás nélkül — megszervezték folyamatos és naprakész nyilvántartásukat. Ebből bármikor megállapítha­tó a nagyközség lélekszáma, sőt az is, mennyi az állandó, il­letve az ideiglenes lakos. A rendelkezésre álló adatokat a tanács dolgozói napi munká­jukban felhasználják. Érdekes­ség: Pomáz lakosainak száma július utolsó napján déli 12 óra­kor 13 ezer 200 fő volt. A nyilvántartás vezetésével kapcsolatban az érdeklődőknek a tanácson készségesen adnak felvilágosítást. Balogh Gyula, Pomáz Látogatás az erdőgazdaságban A közelmúltban felkerestem a Kunsági Erdő- és Fafeldolgozó gazdaság mendei üzemegységét. Tapasztalataimról szeretnék beszámolni. Évente 12 ezer köbméter fát termelnek ki, de nem feledkez­nek meg új erdők ültetéséről sem. Öröm volt hallani: 140 dolgozójuk közül 103 brigádban dolgozik, s e közösségekben 35 arany-, 43 ezüst- és hat bronz­koszorús tagot találhatunk. A munkaversenyben elismerésre méltó eredményeket értek el. Napjainkban sokat beszélünk a környezetvédelemről, új er­dőövezetek kialakításáról. A mendei üzemegységben azokat a fákat nevelik, amelyek talán nem is olyan hosszú idő múl­va valamennyiünk egészségét védik. Kővári József, Mende A perbáli pék Drobinoha Márton, a perbáli pék ma már nyugdíjban van. Nem kevesebb, mint fél évszá­zadot töltött el ebben a szak­mában. Azt mondja, nem volt könnyű, de ha újra kellene kez­denie életét, ismét így válasz­tana. Mindig jó kedvvel vé­gezte munkáját, s ha valami bántotta, igyekezett úgy dol­gozni. hogy társai ne vegyék észre. Amikor visszaemlékezett az elmúlt évtizedekre, nyugodt lelkiismerettel kijelenthette: mindig igyekezett becsülettel megállni a helyét a kemence mellett. Jó kenyeret pedig csak úgy lehet sütni, ha az ember a szívét is beleadja a munkába. Mindig arra kell gondolni, hogy a forgalomba került pék­árut az is megvásárolná-e az üzletben, aki készítette. Padányi Lajos Budakeszi Hol a képeslap ? Lelkes országjáró vagyok, gyakran utazom hazánk neve­zetes tájaira. Ezekről a vidé­Ég már a lámpa Besenyi Ferenc ócsai olva­sónk (Madách út. 11.) szer­kesztőségünk segítségét kérte. Levelében ezt írta: „Mint lapjuk régi előfizető­je, a Pest megyei Hírlaphoz fordulok tanácsért. Egy ko­rábbi jégverés következtében Öcsán, a Madách és a Berzse­nyi út sarkán kialudt az ut­cai lámpa. Helyben már több­ször jelentettük a dolgot, sőt Dunaharasztiból is kértünk segítséget. Amikor kijöttek a szerelők, új körtét helyeztek el, de világítás azóta sincs. Kérjük, segítsenek, hiszen nem kellemes dolog sötétben haza­felé botorkálni”. Öcsai olvasóink észrevételét továbbítottuk az Elektromos Művek pesterzsébeti üzemvi­teli osztályához. Mire e sorok megjelennek, a Madách és a Berzsenyi utca sarkán már ég a lámpa De mi történt tu­lajdonképpen? A kapott tájé­koztatás szerint olvasónk jú­lius 20-án levelet írt az Elekt­romos Művek dunaharaszti ki­rendeltségéhez — ugyanis Ócsa ehhez a körzethez tar­tozik. A szerelők július 23-án jártak a helyszínen, s az el­avult lámpakart kicserélték. De az utcai vezeték rézből készült, a lámpakaré viszont alumíniumból, s kötőelemek hiányában nem tudták bizto­sítani a megfelelő érintkezést Augusztus 5-én azonban ismét Öcsára utaztak, s most már végleg helyrehozták a hibát. kékről rendszerint képes leve­lezőlapot küldök barátaimnak, ismerőseimnek. Sajnos az utób­bi időben néhányszor le kellett mondanom erről, mert a ké­peslap, tapasztalatom szerint, sok helyen hiánycikk. A közelmúltban Horányban, Surányban, Kisorosziban és a Luppaszigeten jártam. Egyik heiyen sem kaptam képeslapot. Érdeklődésemre azt a választ adták, hogy a tanácsi szervek többször küldtek be jellegzetes épületeikről, gazdag vidékük­ről fényképfelvételeket, de a Művészeti Alap Kiadó Vállalat nem reflektált rá. A postahiva­talok tájékoztatása pedig az volt: hiába rendelték meg, a PIÉRT nem küldte időben. Tudom, apró bosszúság, amit szóvá tettem. De mégis zavarja a pihenés, a kikapcsolódás óráit. Farkas Béla, Kaposvár Segítség az iskolaépítőknek Tökölön új, nyolc tanter­mes általános iskola épül. S bár még javában tart a szü­net, Bíró Vince, a nagyközsé­gi általános iskola igazgatója szigetszentmiklósi otthonából mindennap átutazik Tökölre és segít az építés közben fel­merülő problémák megoldá­sában. A napokban például a fővárosban járt; új bútorokat nézett, amelyeket meg fognak vásárolni. Az épülő iskolával kapcso­latos a másik hír: a helybeli KIOSZ felhívást tett közzé a kisiparosok között. Az építés meggyorsítása érdekében el­határozták, hogy a tököli kis­iparosok kétnapos társadalmi munkaakcióval járulnák hoz­zá az épület mielőbbi tető alá hozásához. Bundies Péter Tököl Megnyílt a Patyolat Dunakeszin, a Kossuth Lajos úton — a helybeliek nagy örö­mére — megnyílt a Patyolat. Az új épület azonban még nem teljes: hiányzik a villany. Reméljük, hogy az érdekel­tek nem feledkeznek meg e hiány pótlásáról. Solymosi László, Dunakeszi ★ Pontosan 15 esztendeje jelent meg lapunk dunakeszi tudósí­tójának, Solymosi Lászlónak első írása — a sportoldalon. Az eltelt időszakban fáradha­tatlanul küldte tudósításait a Pest megyei Hírlapnak, a du­nakeszi embereket érintő örö­mökről és gondokról. Jórészt neki köszönhetjük, hogy a váci járásbeli nagyközség esemé­nyeiről mindig időben értesül­tünk. A III-as számú általános iskolában tanít, a napi elfog­laltsága mellett mindig szakít magának időt az írásra. Olva­sóinkkal együtt azt szeretnénk, ha továbbra is rendszeresen ol­vashatnánk tudósításait. Kö­szönjük ezúton is jubileumán! Törökbálint kereskedelmi hálózatának fejlesztéséről ér­deklődött szerkesztőségünkbe küldött levelében Lilavszky János (Bajcey-Zs. u. 4.) olva­sónk. „Nagyközségünkben az élel­miszerüzletek, a boltok fej­lesztése nagyon fontos. Két­ségtelen tény: az elmúlt idő­szakban némileg javult a helyzet, de ez még nem ele­gendő. Sokunkat foglalkoztat mostanában ez a kérdés. Szeretnénk tudni, mire szá­míthatunk az elkövetkezendő időben ?” Törökbálinti olvasónk kér­désére választ kértünk Leiszt Józseftől, a nagyközségi ta­nács vb-titkárától: — A magunk részéről ki­emelten kezeljük a kereske­delmi hálózat fejlesztését. En­nek megfelelően felújították a Baros utcai boltot, s az ősz­szel minden bizonnyal elkez­dődik a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 350 négyzetméteres alapterületű ABC-áruházának építése a Köztársaság téren. Igaz. ez egy kicsit távolabb esik a Bajcsy-Zsilinszky út elején lakóktól, de számukra A közelmúltban Petter Lajos vá­ci olvasónk Postabontás rova­tunkban azt kifogásolta: mivel a helybeli OFOTERT-ban nem vál­laltak felelősséget új szemüveg elkészítéséért, a fővárosba kellett utaznia- Olvasónk azonban nem értett egyet a hivatalos válasszal: sorainak helyt adtunk lapunkban. Megjegyeztük azt, hogy munkájá­ért mindig és mindenkinek fele­lősséget kell vállalnia. Az írásra válaszolt szerkesztősé­günkbe küldött levelében Hegedűs Sára, az OFOTÉRT osztályvezető­je és Sallay Miklós csoportvezető. a közeiben található a Ba­ross, valamint a József Attila utcai üzletek. S egy jó hír az újligeti lakótelepen élőknek: még ezen a nyáron új raktár- helyiséggel bővül az ' itteni bolt. * Szerkesztői üzenetek N. B., Ceglédbercel: Levelet kap­tunk a Galgavidéki ÁFÉSZ galga- hévízi iparcikkboltjából (Vörös Hadsereg út 191.): az ön által ke­resett szivattyú náluk kapható. M. F.-né, Dabas: Az illetékesek kérésünkre kivizsgálták az ügyet, s az eredményről levélben tájé­koztatták szerkesztőségünket. A felvetett problémák teljes mérték­ben megfeleltek a valóságnak, s így megtették a szükséges intéz­kedéseket. Reméljük, így meg­nyugtatóan rendeződtek a dolgok. T. M., Budapest: Jó hírt közöl­hetünk, hiszen Kóspallagon az üzletet nem zárják be. A napok­ban az érdekeltek tanácskozást tartottak, s a bolt továbbra is a vásárlók rendelkezésére áll. K. J., Gödöllő: Soraival egyet­értünk. A magasabb szintű mű­veltség megszerzése ma már elen­gedhetetlen bizonyos munkakörök betöltésénél A levelében említett dolgozó a gyermeknevelés mellett is szakított időt arra. hogy képez­ze magát. Lelkiismeretes munká­jáért megérdemli felettesei elis­merését ! „A munkánkért mindig és min­denki előtt vállaljuk a felelőssé­get, de a vevő saját, használt ke­retéért, amely régi — ezt ő maga is elismerte — nem áll módunk­ban felelősséget vállalni. Valószí­nűleg váci boltunkban is sikerült volna a szemüveglencse pótlását elvégezni anélkül, hogy a keret tönkremegy, de az alapanyag tu­lajdonsága miatt — hosszú hasz­nálatban kiszárad és elveszti ru­galmasságát — a továbbiakban is fenntartjuk korábbi véleményün­ket.’* Hozzászó/ás cikkünkhöz Esti lapátolás, korhatár nélkül A péce/i példa „Azt szeretnénk, ha szép utcánk lenne...” Sok, szerkesztőségünkbe ér­kező levélben olvasóink lakó­helyük fejlesztése iránt érdek­lődnek. Többen szóvá tették például, hogy egy-egy körzet­ben járda hiányában eső után sártengeren átvergődve érnek haza. S ezekben az írásokban csaknem mindig visszatér a kérdés: mikor kapunk már be­tonjárdát és aszfaltutat? Az igény jogosságához nem fér­het kétség, de tudunk olyan példát, ahol hasonló problé­mát más módon igyekeztek megoldani. Az alábbi történet szemléletesen bizonyítja: a tetteket semmi más nem he­lyettesítheti. Akad olyan te­rület, ahol beszéd helyett in­kább cselekszenek. „Saját erőből” Péceli olvasónk, Cser László (Thököly utca 31.) többek közt ezt írta szerkesztőségünk­be írt levelében: „Tanácstagi körzetemben, a Thököly utcában teljes egészé­ben társadalmi munkával szi­lárd burkolatú utat és beton­járdát építünk. Mostani vál­lalkozásunkba minden különö­sebb kockázat nélkül bele­kezdhettünk, hiszen tavaly ugyanígy közös erővel készí­tettük el a szennyvízcsatornát is. A közművek védelme miatt — az egészségügyi szemponto­kat is figyelembe véve — a mellékútvonalak végleges ren­dezése is fontos az ott élő em­berek számára, de más, jelen­tősebb beruházások nyilván­valóan elviszik a pénz na­gyobbik felét. Ezért úgy határoztunk, hogy mi magunk, saját erőből építjük meg az utat.” „Közösen elhatároztuk” Pécelen a 320 méter hosszú Thököly utcában a napi mun­kából délutáni órákban haza­térő lakók lapátot vesznek a kezükbe, s hozzáfognak a só­der terítéséhez. A nyugdíjasok és a vakációzó gyerekek is ki­veszik részüket a munkából. Az itt élő embereknek immár ötödik hete ez az állandó „programjuk”, s ha valaki vé­letlenül azt hinné, hogy egyet­len elégedetlenkedő vagy morgolódó is akad közöttük, alaposan tévedne. Itt a szó igazi értelmében szívesen és önzetlenül dolgoznak saját környezetük érdekében. Mi az oka a Thököly utcaiak szorgalmának? A kérdésre Kiss Ferenc nyugdíjas vála­szolt: — Mindnyájan azt szeret­nénk, ha szép utcánk lenne. Ezért dolgozunk ötödik hete mindennap. Nem én vagyok az egyetlen nyugdíjas, aki itt la­pátol: a 71 éves Bene Sándor is gyakran dolgozik, s a két unokájának alaposan hajtania kell, hogy lépést tarthassanak vele... A munka tényleges meg­szervezése, az építőanyagok utáni talpalás elsősorban Cser László nevéhez fűződik. Az aszódi Petőfi Sándor Gimná­zium és Gépipari Szakközépis­kola igazgatója a nyári szü­netben szinte minden szabad idejét az útépítéssel kopcsola- tos tennivalókra fordította. Így értékelte tevékenységüket: — Amikor tavaly — ugyan­csak társadalmi munkában — elkészítettük a szennyvízcsa­tornát, az utcabeliek lelkese­dését látva éreztük, hogy az akciónak lesz még folytatása. Aztán, amikor az elmúlt év őszén egy kiadós esőzés után már ki tudja hányadik autó akadt el itt, közösen elhatá­roztuk: rendesen megcsináljuk az utcát és a járdát. Feltétle­nül számítunk az Aszfaltútépí­tő Vállalat helyi építésvezető­ségének segítségére is, s akkor olyan szilárd burkolatú utunk lesz. amilyenre valamennyien büszkék lehetünk. De az elhatározás önmagá­ban véve nem lett volna ele­gendő. Az egyik lakó, Juhász József technikus — kell-e mondani. hogy társadalmi munkában? — elkészítette a terveket, a műszaki vezető tisztségét pedig Riediger Béla — foglalkozása ugyancsak technikus — vállalta. Az utca­beliek pedig nemcsak munká­val, hanem anyagilag is tá­mogatták elképzeléseik valóra váltását. Nem határozták meg, ki mennyit fizet be a „közös kasszába”: a családi körülményektől függően kü­lönböző összeggel „szálltak' be”. Így 28 ingatlantulajdonos­tól 40 ezer forint gyűlt össze. A pénzből munkagépeket bé­reltek, s fedezték a fuvardíja­kat. „Egész szabadságát” Fontos tudni azt is, hogy a már elkészült tervekkel, s konkrét javaslataikkal keres­ték fel a nagyközségi tanács vezetőit, akik örömmel nyug­tázták a Thököly utcaiak el­képzelését. Biztosították őket arról, hogy százezer forintért anyagot bocsátanak rendelke­zésükre. így hát július 9-én el­kezdhették a lapátolást; az el­telt időszakban megmozgattak 1200 köbméter földet, elhe­lyezték az út menti szegélykö­veket. s ottjártunkkor már csaknem teljesen kész volt az úttükör: éppen a Rákosvölgye Termelőszövetkezet sóderszál­lítmányát várták. Cser László a munkálatok­ról építési naplót vezet. A fü­zetet lapozgatva mondta: — Portánként 10—12 napi munkát ajánlottak fel a csalá­dok. Szabó Ferenc például egész nyári szabadságát fel­áldozta erre. Távolról érkezett barátok vakációjukat itt töltő diákok is besegítenek nekünk. Az induláskor brigádokat szerveztünk. Nem ritka a 10 órás munkanap sem, s igen gyakran még este nyolc órakor is lapátolunk. Segítenünk kell, hiszen azt szeretnénk, ha szeptember közepén megtart­hatnánk az avatóünnepséget: ekkor utcabált rendezünk. Persze, ezt a határidőt csak akkor tudjuk tartani, ha a sóder folyamatosan érkezik... „Különösen fontos” Tóth István, a péceli nagy­községi tanács elnöke és Ju­hász János, a nagyközségi pártbizottság titkára egyaránt örömmel nyugtázta a Thököly utcaiak tettrekészségét. Ahol tudtak, segítették, támogatták a munkát. Igaz, a gödöllői já­rásbeli nagyközségben hasonló akciókra már korábban is sor került. Tóth István tanácselnök: — Korábban, 1974-ben a négytantermes általános isko­lát és az óvodát is társadalmi összefogás eredményeként hoz­tuk tető alá. A sportpálya új klubhelyisége is hasonló mó­don készül el ez év augusztus 20-ra. S mivel az ötödik ötéves terv során hárommillió forin­tot tudunk fordítani útfelújí­tásra. a mellékútvonalakra eb­ből az összegből nem jut. Ezért különösen fontos a Thö­köly utcaiak vállalása. Juhász János párttitkár: — Az ötödik ötéves terv időszakában községfejlesztésre csaknem 23 millió forintot költünk. Ezt az összeget a leg­égetőbb gondjaink megvalósí­tására szánjuk. Lakásokat építünk, bővül a villanyháló­zat, s új kutakat kell fúrni. Azonkívül még ebben a terv­időszakban — tehát 1980-ig — meg kell kezdenünk az új is­kola alapozását. Tehát van tennivalónk bőségesen. A Thö­köly utcaihoz hasonló jó elő­készítés mellett, véleményünk szerint másutt is elkészülhet az út vagy a járda. Ezen a téren most már vannak ta­pasztalataink ... ★ S végezetül egy adat: a Thököly utcaiak társadalmi munkájának értéke eléri a fél­millió forintot. Igaz, nem azért dolgoztak, mintha dicséretre számítanának. De tevékenysé­gükre más vidékeken is érde­mes alaposabban odafigyel­ni... Falus Gábor c ABC áruház épül

Next

/
Oldalképek
Tartalom