Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-12 / 190. szám
4 ’xMrlmt 1976. AUGUSZTUS 12., CSÜTÖRTÖK Értük, velük Ismét gazdag, színes tartalommal jelent meg a Pest megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet Értük, velük című tájékoztatója. Major Katalin nevelőszülőfelügyelő írásában egyik látogatásáról beszámolva egy meleg családi otthont mutat be, ahol az állami gondozottak jól érzik magukat és jó irányú nevelésük biztosított. A Mit tehetünk? Mit teszünk rovatban dr. Dicső István, a Somogy megyei Főügyészség ügyésze és Szellő József, a szentendrei járási hivatal elnökhelyettese számol be a gyermekvédelmi munka helyi tapasztalatairól. Kiss István pártfogófelügyelő Egy „buta” gyerek vallomása című vitatkozó írásában a butának nevezett fiatalok érdekében emel szót. Jánosi Sándor, a Népművelési Intézet munkatársa a népi gyermek- játékok fontosságáról, nevelő szerepéről értekezik. Tanfolyamokon ismertetik az új tantervet Először az elsőben és az ötödikben A Pest megyei pedagógusok készülnek az új tanévre A rádióban, televízióban láthattuk, hallhattuk, a lapok hasábjain olvashattuk: elkészült az új tanterv. Az is köztudott, hogy ez 1978-tól az ország minden iskolájában folyamatosan kerül bevezetésre. Elsőként a matematika — Megyénkben is elsőként az általános iskolák első és ötödik osztályában kezdik meg a pedagógusok az új tanterv szerinti oktatást — mondja Meszlényi Miklós, a Pest megyei Pedagógus Továbbképző Kabinet igazgatója. — Az oktatókat, nevelőket meg kell ismertetni az új tantervvel, ki kell dolgoznunk, s el kell terjesztenünk körükben az új módszereket. Az ezt szolgáló országos terv részét képezi a mi munkánk is. — Megyénkben sok helyütt folytak az új tantervvel kapcsolatos kísérletek, főként a matematikatanítás lehetséges módozatait vizsgálva. Azokban az iskolákban, ahol ilyen irányú kísérletek zajlottak, a pedagógusok már ismerik az új tantervet, már képzettek. — Ez év nyarán a matematika új tantervéről tájékoztatjuk a tanítókat, szaktanárokat. Júniusban 300 első osztályban dolgozó nevelő vett részt a péceli és váci egy-egy hetes tanfolyamokon. Az elméleti előadások mellett gyakorlati foglalkozásokon ismerkedtek az újdonságokkal. Azok számára — 120-an vannak —, akik a második, harmadik és hatodik osztályban oktatják ezt a tárgyat, Cegléden rendezünk hasonló kurzust. A többi tantárgyat oktatók — mintegy hatezer általános és középiskolai pedagógus — részére a jövőben hasonló képzést kell biztosítani. Változatos formák — A pedagógusok továbbképzése nem idénymunka. Bár fő időszaka a tanév kezdetére esik, folytatjuk az évközi továbbképzést is. melybe beszámít a téli és tavaszi iskolai szünet is. A nyári nyünidő a pedagógusnak is vakáció. Aiért az önképzés mellett sokuk vesz részt azokon a tanfolyamokon, vándor- gyűléseken, tudományos napokon, nyári egyetemeken, akadémiákon, melyeket a pedagógiai és tudományos társaságok szerveznek. A nyári továbbképzés egy kicsit jutalom is: gyakran külföldi vagy hazai utazással jár. Borsos Miklós köszöntése Gyűjteményes kiállítás a Nemzeti Galériában Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze augusztus 13-án hetvenéves. Ebből az alkalomból köszönti őt a magyar közvélemény, klasszikus értékű művészetének nagy és egyre növekedő közönsége. Életművét összegező kiállítását szeptember végéig tekinthetik meg szobrainak tisztelőd a Magyar Nemzeti Galériában. Élő klasszikusunk Borsos Miklós. Szobrai a nemzeti kincshez tartoznak; mindany- nyiunk öröme és gazdagsága. Vagyonosak vagyunk kultúrában, a Nemzeti Galéria is alig győzi a nagy horderejű bemutatók rendezését. Így jó. Keré- nyi Jenő emlékkiállítását Borsos Miklós gyűjteményes tárlata követi, csúcs a csúcsot. Lenyűgöző értékkel állunk szemben. Borsos Miklós művészete az európai színvonal magaslatához tartozik, népet, hazát emel nemzetközi mértékké munkával, tehetségével, lelkiismeretességgel * szerkesztett szobraival. Ez a magatartása életművének alapja, törvénye. A hetvenéves mester 1906- ban született Nagyszebenben. Festőnek készült, szobrász lett sarkalatos önképzés segítségével. Budai és tihanyi műtermében készülnek művei, emlékezetes kiállítása nyílt 1957-ben a Nemzeti Szalonban. 1960-ig volt az Iparművészeti Főiskola tanára, 1959-ben a carrarai nemzetközi szobortárlat első díját nyerte el. Ez életének külső részlege, a többi történés mind szobor, grafika, érem, képzőművészet. Miben határozhatjuk meg egyéniségének szobortermő lényegét, mellyel meghódította nemzetközi határok között élő közönségének szívét? A tudás, ízlés, megoldás keveset mond Borsos Miklós alkotásainak definiálásakor, bár tehetségének, emberségének ez is állandó tartozéka. A többlet teremtő műveltsége, mellyel nemcsak reprodukálja az emberi kultúra sok évezredes kincseit, hanem továbbteremti. Szobrokkal. Lázas gondolkodása, lüktető képzelete által érkezik termő sodrásba, szobrokkal járta, járja végig a hatalmas utat görög eszményektől Picassóig és tovább, művészete szellemi térkép; összetett útjel a holnaphoz. A megismert ember támad fel műveiben; öröm. küzdelem, fájdalom, megújhodás. Az érett könnyeket eltakart arcú asszonyok idézik mély hallgatással, kiáltásuk a kifelé fordított tenyér, halált, háborút si- kot. Borsos második szimfóniája a mosoly. Vele, általa a béke, fiatalság ősi üzenetét tárja fel; számtalan változatban. Ázsia jövője mozdul a Mongol mosolyban. — a Tihanyi lány tekintete összetett: szemérem, megnyugvás, vágy rejtőzik benne. Másik márványfején a mosoly a kicsit aszimmetrikus szemhéjról indul enyhe billenőssel. végigring az egész arcon, a mosoly emberi állapotát fogadja a jelzett, ábrázolt test minden szöglete. Egyáltalán: Borsos Miklós minden szobra monumentális arc. a végtagok, csípő, lágy hasi töredékek mind az arc vallomásai, a gondolattal teli érzelmek belső tartományát idézik. Portréi — jellemek. Barcsay- feje boltozatos erőteljességével az önfegyelem zuhataga, mely morzsát sem enged el a lehetőségekből, lényegét és távlatát jelölik a sziklásra tördelt, öblössé finomított részformák az összkép tökélyében. Egry láttatása csupa belső tűz, ín, izom, megszállottság — ahogy fény, idő, vihar, csodálat végigszántott homlokán, árkoshullámosra faragva azt. Babits szemüreg-sóvárgása, rémülete, szellemi mohósága, Szabó Lőrinc előreugró loncsos kínerő- tekintete, melyben annyi a vereség, diadal, mind Borsos Miklós leleményét és szellemi gazdagságát igazolja. Kortárs- galériájának nagy alakjait valóban képes megörökíteni. Győzi a formák változataival és a gondolatok gazdagságával. Portréi ezért nem a fej valóságábrázolatai csupán, s többek a barátság okozta finom megfigyeléseknél, századunk nagy egyéniségeinek belső térképjelét hordozzák. Borsos Miklós portréi szobrászi műfordítások, az eszközök rendje, takarékossága okozza a jövőnek küldött pontos üzenetüket. Az igazság az, hogy Illyés, Déry, Keresztúry-arcmása több mint irodalomtörténeti tanulmány, szobrászi elemzései költőiek és tárgyilagosak, tömör keresztmetszetet nyújtanak ezen hazáig, Európáig, XXI. századig terjeszkedő életművek nyitott határairól. Németh László kisfiús félszegsé- gében Borsos képes a hegyeket mozgató gondplat erejét felvillantani; Kassák Lajos objektív hűvösségében az izmusok nyitányembere mozdul felénk. Éremtárában felejthetetlenül fontos arcok szikráznak más-más tűzzel, hevülettel. A karakter egyedi formák alapján születik meg. Körösi Csorna Sándor Indiáig hosszabbodó eszmeakarata szálfatartásban testesül, az elpusztíthatatlan termőerejű Picassó csupa izomút, Liszt romantikus szenvedélye klasszikus profilban nyugszik meg, mely szellemiségének szintén tartozéka. A belső arcot jegyzi, fel, azt, melyet maradéktalanul megismert mohó műveltségével, mely nemcsak és elsősorban nem tudásvágy, hanem szenvedély és megrendülés. Ezzel a szolgáló szerénységgel közelíti meg a tékozló fiút és a Dávidot festő Rembrandt felületességünket megszégyenítő mélységét, Vivaldi arcának „csúnyaságával” zenéje szépségdiadalát, Pilinszky János leheletrajzolatú feszültségét, József Attila kitárulkozó kócos kedvességét Nagy Balogh János robusztusságában a fuvaros-festő érzékeny alapossága győzi le az időt Borsos érmén is, a valóságban szintúgy. Szőnyit, Csontváryt lágy lírával, Med- gyessy Ferencet a tanítványi tisztelet összetett élményével kíséri szilánkosan, markánsan, szelíd iróniával. Éremmel tiszteleg a névtelen Pompeji őrnek is, mindannyiunktól igényelve a helytállást. Természetélménye bensőséges. Lovai, ökrei, bivalyai emberarccal néznek fánk, úgy megtiszteli őket a szobrászi véső, a lelkűiét. Nyilvánvaló, .hogy Borsos Miklós ízig-vérig pannon művész, ahogy Németh Lajos méltatásában olvashatjuk. de mély barátsága az évszakok növény- és állattörténéseivel Nagy István és a vásárhelyiek utódjává is avatja. Mindenki előde, mindenki utóda, a szobrászat fogadó és közvetítő állomása időben, térben egyaránt. Ebben rejlik egyetemessége. Művészete tartalmazza az élet minden fázisát, születéstől mosolyig, alvásig, munkáig, elmúlásig. Művészete magas rendű bizonyítéka annak, hogy mesteri szellemiség irányításával az absztrakció is a szobrászi valóságábrázolás el nem hanyagolható tartozéka. akkor, ha alkalmazója ismeri azt a mértéket, melyet öntörvényei, a modell és a közönség igényel. Sem az óvatosság, sem a csapkodás nem indokolt, csak a szigorú mérlegelés, mely hosszú érvényű új műveket eredményez. Viharzó formák csatlakoznak méltóságteljes nyugalmához — ez a szobrászat ismeri a fergeteg dübörgését és a völgyek csöndjét, a gyíktól a Min- denségnövelő humánumig terjedő létezést. Madár suhanása. delfin felcsapódása a hullámokból számára úgyanúgy élet, mint a Genezis lapjai, az Odüsszeia. Mindern tud. mindent birtokol, addig dolgozik a mű végleges formáján, míg el nem éri az áhított tökéletességet. A formák eszmejelző hang- szerelésével éri el a kifogástalan szobrászi külalakot, mely mindig elmélyült, sokszor megrendítő, hiszen szobrokkal, érmekkel, grafikákkal tárja fel az ember eddig megtett útját, s ezzel eszmélésünket ébreszti, cselekvésünket tisztítja és kormányozza. Befejezi bennünk a művészet befejezhetetlenségét. Losonci Miklós Sokan jutottak el — s jutnak még — a megye pedagógusai közül a különböző szaktárgyi, szakmai tanácskozásokra, tanfolyamokra. így júniusban tízen vettek részt a budapesti logopédus tanfolyamon, nyolcán a nyíregyházi nyelvészeti napokon, s 45 általános iskolai és 11 középiskolai nyelvtanár az orosztanárok esztergomi és szegedi nyelvtanfolyamain. A némettanárok Miskolcon, más nemzetiségi nyelveket tanítók Székesfehérváron jártak. Megyénk három pedagógusa utazott az NDK-ba a rajztanárok művészettörténeti tanulmányújára. A földrajzi vándor- gyűlésen heten, a kémiatanárok Kecskeméten rendezett VII. országos konferenciáján nyolcán, a matematika- és testnevelésszakos tanárok szegedi nyári akadémiáján húszán vettek részt. Júliusban Keszthelyen tartották a történelemtanárok nyári akadémiáját, melyen kilencen képviselték Pest megyét, S tizenöten voltak a békéscsabai országos felnőttoktatási metodikai táborozáson. Miskolcon is többen képviselik a megyét az országos biológusnapok rendezvénysorozatán. A legfontosabb tennivalók Meszlényi Miklós azt is elmondotta, hogy az augusztus végi, szeptember eleji tanácskozásokon szakmai csoportok szerint, s a szakfelügyelők irányításával valamennyi nevelőt tájékoztatják a tanév fő feladatairól, s arról, hogy saját szaktárgyukban mely oktatási és nevelési területen hogyan vehetnek részt a feladatok megoldásában. A tanév eleji megbeszélések közül kiemelkedik az osztály- főnököké, a napközis nevelőké, s az idén kezdő iskolaigazgatóké. Őket arról informálják majd, hogy idén — akárcsak az elmúlt néhány esztendőben — nagyobb hangsúlyt kell kapnia az állampolgári és a családi életre nevelésnek. Utóbbival kapcsolatosan külön tanfolyamok is indulnak a tanév első felében, például a dabasi. a ceglédi, nagykátai. monori, ráckevei és nagykőrösi járásban. Már hagyományosan az idén is megrendezik Pécelen a felső tagozatokon tanító képesítés nélküliek tanfolyamát: őket a legalapvetőbb pedagógiai ismeretekkel vértezik fel az. oktatási év kezdete előtt. Indul tanfolyam az iskolák gyermek- és ifjúságvédelmi megbízottai számára is. Gyarapodó lehetőségek — Ez évi tervünk szerint — mondja Meszlényi Miklós — a megye mind a 8 ezer 300 pedagógusa, minden óvónő, tanítónő, általános-, közép- és szakmunkásképző iskolai tanár részt vesz a továbbképzés valamely formájában. Javulnak a továbbképzés körülményei is. A bentlakásos, intenzívebb tanfolyamoknak tavaly 282 pedagógus volt hallgatója s idén több mint 1200-ra számítunk. Vasvári G. Pál HETI FILMJEGYZET Doktor Mladen Jelenet a Doktor Mladen című jugoszláv filmből. El lehetne intézni ezt a jugoszláv filmet úgy is: ismét egy pairtizánfilm. De ebben az esetben igazságtalanok lennénk vele szemben. A Doktor Mladen ugyanis, bár valóban partizánfilm, i mégis törekszik rá, hogy több legyein, mint egy újabb mű a témáról szóló számtalan film sorában. Ennek két jele is van. Az egyik: a film főhőse, doktor Mladen, valóban élt, s a j ug ószláv partizánharcok egyik nagy alakja vol-t, legendás vezér, akitől rettegtek a nácik, és akiről dalok, balladák születtek. Mladen annak a haladó, baloldali, hazafias gondolkodású értelmiségnek volt a típusa, akiből oly sok akadt a fasiszták megszállta Európában, Franciaországtól Itáliáig, Lengyelországtól Magyarországig. Mladen — teljes nevén dr. Mladen Stojanovic — falusi orvos volt, s mint ilyen amúgy is szoros kapcsolatban volt az egyszerű emberekkel, akiket ismert, s akik ismerték és szerették őt. így érthető hogy amikor a náci megszállók letartóztatják, ösz- szefognak a barátai és kiszabadítják, s hogy amikor nekilát az első partizánosztag megszervezésének, nincs nehéz dolga. Az emberek szívesein csatlakoznak hozzá. A film tehát egyik oldalon ennek a legendás harcosnak állít emléket, az ő történetét meséli el, s már ez mr»;a kiemeli a sok partizánhistória közül. Hitelt érdemlő Mladen figurája, hitelesek a tettei, hiteles, ahogyan ez a falusi orvos azonosulni tud a jugo- ' szláv nép ügyével, s ténylegesen is népvezérré emelkedik. A folyamat rajza érdekes itt, az emberi fejlődés, a tudatosulás, a forradalmi útra lépés ábrázolása. Ilyen értelemben a Doktor Mladen túl is mutat önmagán, s nem egy egyedi eset, hanem egy tipikus magatartás ábrázolásává tágul. A másik jel: Mladen alakja annak dacára sem nő mitikussá vagy irreálissá, hogy tetteit valóban legenda övezi, s dalok őrzik. Elsősorban embernek ismerjük meg, becsületes és igaz embernek, aki eme tulajdonságai révén válik rokonszenvessé, férkőzik a néző szívébe. Nem deheroizá- lás ez, csak aránytartás. Ritka erény az emberfeletti hősökkel teld partizánfilmek seregében. Alighanem annak köszönhető, hogy a forgatókönyv írója, Rode Basic, harcostársa volt Mladennak, s mint ilyen, közelről ismerhette az embert. S igen jól érzett rá Mladen alakjának lényegére a rendező, a kevéssel a filim forgatásának befejezte előtt váratlanul elhunyt Midhat Mutapció is. Neki köszönhetőek a film reális harci jeleneted és a népi összefogás erejét jól kifejező képsorai. Hr#;y a filmben néhány se- matikusabb mozzanat is fellelhető — például az árulóvá vált Radovan figurája, vagy a németek rajza —, az nem befolyásolja alapvetően a Doktor Mladen értékeit, S e gyengébben sikerült perceken is segít a jó színészi munka. A filmre egyébként is jellemzőek a jó színészi alakítások. Matild születésnapja Matild egy lengyelországi csokoládégyárban dolgozik, pszichológusnő. Hogy r#:y cso- koládógyárban mi szükség van egy pszichológusnőre, nem tudjuk, s a filmből sem derül ki. Malid ugyanis jobbára olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek egy személyzetis, egy szakszervezeti bizalmi, vagy egy nőszövetségi aktíva hatáskörébe tartoznának. És ezekhez az ügyekhez is többnyire rosszul nvúl. Az összekuszált családi ügyeket tovább bonyolítja, a lakásproblémák mr* oldásában teljes tájékozatlanságot árul ed, s amikor egyik „alanyát”, egy nem éppen ideális életvitelű fiatal lányanyát próbálja megnevelni és jobb útra téríteni, kiderül, hogy pszichológusnak is rossz és dilettáns. Nem kevésbé megoldatlan és zavaros a magánélete sem ennek a Maliidnak, aki már túl van egy sikerületlen házasságon, s mivel lakása sincsen, ide-oda költözget ismerőseinek ugyancsak rossz lakásai között, s még az albérletből is kiteszik, 'így. h'ity mehet vissza a diákszállásra. Férfiak akadnak körülötte, de egyikhez sem fűzi komoly kapcsolat, és bár már éppen a harmincadik születésnapját ünnepli (ünnepli? a körülményei közepette ez a szó erős túlzás), úgy viselkedik, mint egy éretlen, kelekótya. kiforratlan tinédzser. Matild tehát nem jó munkaerő, nem okos nő és nem rokonszenves ember. Az a fajta nő. akire a férfiak azt szók- j ták mondani: maximum három | napig lehet kibírni mellette. Ebből az első nap a megismerkedésé a második a boldog együttélésé, a harmadik a viharos szakításé. S éppen mert ilyen ember, Matildot senki nem veheti komolyan, sem munkatársai, sem barátai. Am egy valaki mégis komolyan veszi, és ebből sok búj származik. E valaki pedig a film írója és rendezője, Jerzy Stefan Stawinski. Ö úgy tekint érre a nőre, mint valamiféle új nőideál megtestesítőjére, mint egyfajta példaképre. Azt próbálja elhitetni a nézővel, hr»y Matild az a típus, aki nem akar a régi módon élni, nem hajlandó hagyományos, és a nőre nézve többnyire megalázó férfi—nő kapcsolatokba belemenni, s nem akar másokat sem erre rábeszélni. Pácienseivel szemben is ezt a nőideált képviseli, s őket Is erre buzdítja. Hogy Matild útját a valóságban a kudarcok, félreértések, melléfogások sorozata kíséri. az a rendezőt láthatólag mit sem zavarja. A nézőt annál inkább. Nem tudjuk elfogadni. hogy Matild erőszakosan érzéketlenül, a valóságot egyszerűen fel sem ismerő módon avatkozzék más emberek életébe, s a film alkotójának szándékával éppen ellentétben, nem Matild mellé állunk, nem vele rokonszenvezünk, hanem azokkal, akik ugyan helytelenül élnek, de legalább őszintén, s akiket egy önmagával és a világnál teljes zavarban levő nő aligha válthat meg. ! Takács István 1 i
