Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-01 / 181. szám

Jövő vasárnapig befejezik Kedvez az idő az aratóknak Arattak szombaton, s hacsak nem esik, vágják a búzát, a rozsot vasárnap is Pest megye gazdaságaiban. A mezőgazda- sági munkákat összehangoló operatív bizottság jelzése sze­rint a hét végéig 51 ezer hek­tárról — azaz a 75 ezer hek­tárnál valamivel nagyobb bú­zamezeik 79 százalékáról — betakarították a termést a tez-ek, az állami gazdaságok pedig á csaknem 11 és fél ezer hektáros búzaterület 85 száza­lékát aratták le. A term elő­szövetkezeti táblák 51 száza­lékáról falták be a kombájnok másik kenyérgabonánk, a rozs terméséit, e növény kalászai még mintegy 5 ezer hektáron ringanak. Egyébként kedvez az idő az aratóknak, a szeles idő­ben hamar megszikkadt a talaj. A korábbi esőzések következ­ményeként valamelyest nőtt a szemele víztartalma, begyúj­tották hát a szárítóikat minde­nütt, némi többletmunkával került magtárba a gabona. No, ez legyen a legnagyobb baj, hiszen a forró napok idején, az egyvégtében 50 napig tartó nyári izzásban aligha volt szükség szárítókra, közvetle­nül a határból a kombájnszé­rűről került a magtáraikba, a malmokba az árpa, a búza, a rozs. S hogy mi hasznot hoz­tak a várVa várt esők, ki ve­hetné számba? Két hete, más­fél hete még mindenünnen riasztó hírek, kaptak szárnyra, senyvedték a kukoricák, csa­padék híján aprócska maradt a földben a burgonya, nem hízott a cukorrépa sem, talán csak a gabonák kiváló minő­sége — magas sikértartalmú, acélos búzáikat hordtak be az arató-cséplő gépektől — nyúj­tott vigaszt a temérdek gond közepette. Túnyogi Andrástól, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályá­nak szakfelügyelőjétől hal­lom, hogy sok helyen — hál’ istennek — idő előtt kondítct- ták meg a vészharangot. Az ok: összehasonlítási alapul a korábbi aszálj’-os esztendők szolgálnak, csakhogy időköz­ben a mezőgazdasági technika is esztendőről esztendőre fejlődik, mind jobb minőségű magágyat készítenek például gazdasá­gainkban, ezáltal a növény is erősebb, eltenállóbb, jobban átvészeli a természeti csapá­sokat. Persze, igaz, ami igaz, száraz homok földe ken, csere­pesre égett kötött talaj dión guggol .a kukorica, törpén A forint jubileuma H arminc évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezet­ték be hazánk új valutá­ját, a forintot, amely eredményeinknek és további gazdasági fejlődésünknek egy­aránt fontos tényezője. A három évtizeddel ezelőtti valutare­form a történelem, legna­gyobb inflációját zárta le, és stabilizálta a gazdasági életet. A harminchatmilliárd arany­pengőre tehető háborús károk nyomán összeomlott annak idején hazánk gazdasága. Nem volt1 áru, az árak csillagászati mértéket értek el. A stabilizá­lást — amelynek a Magyar Kommunisita Párt volt követ­kezetesen küzdő kezdeménye­zője — a dolgozók áldozatos munkája alapozta meg. Az ipari termelő berendezések nagy részét 1946 közepére helyreállították, az ipari ter­melés elérte a háború előtti színvonal felét. Minden ren­delkezésre álló termőterületet bevetettek, így az 1946. évi aratás már biztosította a ko­rábbi gabonamennyiség 70—80 százalékát. Nagy segítséget jelentett, hogy hazánk — a párizsi külügyminiszteri ér­tekezleten elhangzott erélyes szovjet követelésre — vissza­kapta a Magyar Nemzeti Bank 32 millió dollár értékű aranykészletét, amelyet a nyilas „kormány” nyugatra hurcolt. A valutareform pillanatá­ban a pengőnek már nem volt gyakorlati értéke. 400 000 kvadrillió pengő ért egy fo­rintot. (Ez a szám a 400 000 után írt 24 nullával fejezhető ki.) A Magyar Nemzeti Bank teljes pengőkészlete — csil­lagászati nagyságrendű névle­ges értéke ellenére — mind­össze egytized fillért ért a forint bevezetésének pillana­tában. A valutareform első hónapjában 356 millió forintot bocsátott ki a Magyar Nem­zeti Bank, ebből kapták meg első, .valóban vásárlóképes fizetésüket a dolgozók. A stabilizációval az ország fejlődésének jelentős új sza­kasza kezdődött. Lehetővé vált, hogy a termelés és a for­galom szilárd pénzügyi kere­tek között fejlődjék. A dolgo­zók, ha szerény keretek kö­zött is, de most már megél­hettek keresetükből. A valuta- reformot követő első időszak­ban a háború előtti színvonal felét érték csak el a reálbé­rek, ez azonban óriási előre­haladás volt a korábbi csere­kereskedelemhez képest, mert a legszükségesebb javakat meg lehetett vásárolni. A magyar valuta 30 éves történetében a szocialista gazdasági építőmunka egész eddigi menete tükröző­dik. A mindenkori sajátos kö­vetelményeikhez igazodó pénz­ügyi rendszer jól segítette a szo­cialista iparosítást csakúgy, mint a korszerű szövetkezeti nagyüzemi mezőgazdaság meg­teremtését, a legutóbbi idők­ben pedig azt a törekvést, hogy a korábbi extenzív, mennyiségi szemléletű gaz­dálkodásról az intenzív, haté­kony gazdálkodásra térjünk át. Egyérteművé vált az a fel­mérés, hogy a szocialista társadalomban is fontos sze­repe van a pénznek, amely nemcsak a lakosság fogyasz­tásában, hanem a vállalati gazdálkodásban is jelenfős szabályozó funkciót tölt be. Szocialista tervgazdálkodá­sunkban — éppen a tervszerű fejlődési folyamat elősegítésé­re — a forint az általános szabályozó rangjára emelke­dett. A forint pozíciójának meg­ítélésénél az a leglényegesebb, hogy a bérek vásárlóértéke hogyan alakul. Közismert, hogy hazánkban a reálbérek rendszeresen emelkednek. A forint valutapoziciója nem romlott, hanem ellenke­zőleg — javult. A világpiaci, illetve külkereskedelmi ár­emelkedés ugyanis a belföldi áremelkedést számottevően meghaladta. Mint ismeretes, a külkereskedelmi forgalomban a forintot 1976-ban felérékel- tük. 1968-tól hosszú ideig egy USA-dollár a külkereskedelmi forgalomban 60 forintot ért, jelenleg 41 forint körüli az árfolyama. A forintot a transzferábilis rubellel szem­ben is fel kell értékelni, mivel a szocialista kollektív valutá­ban kifejezett szerződéses külkereskedelmi árak ötéves átlag alapulvételével követik a világpiaci árakat. F orintunk — jóllehet, ma­gasabb szinten — ma is ugyanaz, mint bevezeté­sének pillanatában: segíteni a gazdasági élet stabilitását, az ország egyensúlyi helyzetének megteremtését. A szocialista tervgazdálkodás eszközeként a nyereségérdekeltség ösztönzi továbbra is á vállalatokat ar­ra, hogy mennyiségileg, minő­ségbeli és választékban egy­aránt a vásárlók igényeinek megfelelő termékeket gyártsa­nak. A kormányzat a gazda­sági ösztönzők egész rendsze­rével sarkallja a termelő- és szolgáltató Vállalatokat, a ke­reskedelmet arra, hogy a hazai vásárló forintjáért megköve­telhesse a számára szükséges javaikat és szolgáltatásokat, ugyanakkor az exportban ér­dekelt vállalatok az eddiginél többet tegyenek külföldi pia­cok megszerzéséért. S. L. hányja a címerét, imitt-amott föl is sárgult, s nem egy ter­melőszövetkezetben úgy dön­töttek, betakarítják silónak, s inkább másodnövényekkel hasznosítják az alapos tavaszi műtrágyázás után földben maradt táperőt. Várható, hogy 8—10 százalékkal kevesebbet ad majd a kukorica, esetleg valamivel nagyobb is lehet a termésérték, de szögezzük le: egyáltalán nem kétségbeejtő a helyzet. Különösen most, a jó­tékony esőik után nem. Re­kordév' nem lesz az idei, nem könyvelhetünk el lámagasló hozamokat búzából, s majd kukoricából sem, ám egy jó közepes termésre minden re­ményünk meglehet. Tény az is, hogy a lucerná­kat megperzselte a nap heve, a második kaszálás után nem fejlődött a növény harmadik növendéke, zöldségből is jóval kevesebb termett a kelleténél. (Sietve megjegyezzük, hegy e héten, bár biztató volt a piaci helyzetkép, estek az árak is, a paprikáé, a paradicsomé pél­dául jócskán.) A hiányzó takarmánykészle­tek pótlására, s a zöldségkíná- lat javítására másodnövényekkel igye­keznek hasznosítani a tar­lók egy részét, a korai burgonya, a siló után fölszabaduló területeket a Pest megyei termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok. E hét végéig a tsz-ekben csak­nem 4 ezer hektáron került a földbe a másodvetésű növé­nyek magja, nagyobbrészt si­lókukorica, de számottevő te­rületen — 829 hektáron — uborka, cékla, bab, káposzta, karfiol, hagyma, retek zöld­borsó. A másodvetésre elő­irányzott terület 60 százalékát megjárta az ekevas, illetve ■már zöldellni kezdenek az új vetések. Csaknem végeztek e munkával a nagykőrösi és a dabasi járásbeli tsz-ek, az él­vonalba tartoznak a ráckevei és a ceglédi járásbeliek, míg az elmaradók a váci, a szent­endrei, a budai és a nagykátai járás termélőszöveiikezetei. Még egy mondat erejéig kanyarodjunk vissza az ara­táshoz: ha az idő kedvez, jövő vasárnapig befejeződik a leg­nagyobb nyári munka, a me­gyében 100 ezer 82 hektáron termő kalászosok betakarítása. A. Z. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XX. ÉVFOLYAM, 181. SZÄM ARA I FORIA'T 1976. AUGUSZTUS 1., VASÁRNAP A Biztonsági Tanács elítélte Dél-Afrikát A Biztonsági Tanács négy­napos ülésezése után péntek este határozatban ítélte el a Zambia területe elleni dél-af­rikai támadást. Mint ismeretes, július 11-én dél-afrikai kato­nák rátámadtak Sialoló falucs­kára, 24 zambiait megöltek, 45-öt pedig megsebesítettek. Az elfogadott határozat az ag­resszió megismétlődése esetén hatékony intézkedéseket he­lyezett kilátásba. Az el nem kötelezett orszá­gok által beterjesztett határo­zattervezetet 14 képviselő sza­vazta meg, ellenszavazat nem volt, Scranton amerikai ENSZ- fődelegátus tartózkodott a sza­vazástól. MONTREALBÓL JELENTJÜK Bállá ezüstöt szerzett Tuncsik útja a bronzéremig Kajak-kenu: 500 után 1000 méteren Mesterhármas hármasugrásban Viren ismételt A záróünnepség programja' (Részletes tudósításaink a 8. oldalon.) A Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál:- Több villamos energia a más odik félévben Mint arról korábban beszá­moltunk lapunkban, jóval az eredeti, szeptember 30-i határ­idő előtt, június 20-án átadták a Dunamenti Kőerőmű 13-as blokkját, az erőmű bővítésének utolsó lépcsőjeként. A 215 megawatt teljesítményű egy­ség tehát négy hónappal előbb kezdte meg az energiaterme­lést a tervezettnél. Á beruházás lényegében be­fejeződött, az év hátralévő Időszaká­ban kisebb munkák vár­nak csak az építőkre. Már részben működő segéd­üzemeken kell az utolsó simí­Fóton ma végeznek A f ót—csórná di Vörösmarty Tsz-ben ma befejeződik a nyári fö mezőgazdasági munka, az aratás. Mintegy 1200 hektáron takarítottak be gabonaféléket, a nagy erőpróbára a szövetkezet a lehető legjobban felkészült. Koppány György felvétele MUNKÁSŐRÖK Egy egység - egy újítás CSOPORTTAL, FOLYAAAATOSAN A dabasi járás munkásőrei kezdeményezték a kongresz- szusi versenyben az egy egység — egy újítás mozgal­mat. Akkor a híradó alegy­ség két munkásőre, Marton József és Almási Gyula 1—1 javaslatát fogadták el, mely több százezer forint megta­karítást eredményezett. Je­lenleg 5 újításon dolgoznak az alegység munkásőrei, s egy olyan csoport megszer­vezését tervezik, mely folya­matosan foglalkozik új ötle­tek kidolgozásával és meg­valósításával. A jövőben nemcsak a testületben hasz­nosítható újításokkal kíván­nak foglalkozni, hanem olyanokkal is, melyek a nép­gazdaság más területein is elősegítik a modern technika térhódítását. tásokat elvégezni, a környeze­tet kialakítani, terepet rendez­ni, utakat építeni, illetve fel­újítani. December 31-én el­mondhatják, hogy teljes egé­szében végrehajtották az erő­műbővítés programját. Körül­tekintően gazdálkodott a vál­lalat a költségekkel. Az erede­tileg előirányzott 7,8 milliárd forintból várhatóan szép összegű megtakarítást könyvelhet­nek el. A termelési terv előírásai szerint a második félévben 400 millió kilowattórával több vil­lamos energiát fejleszt az erő­mű, mint az esztendő első fe­lében. Ehhez adott mind a gé­pi berendezések teljesítőképes­sége, mind a fűtőanyag, az olaj, illetve a gáz. A DHV legége­tőbb gondja jelenleg a munka­erőhiány. Az engedélyezett lét­szám szerint 1570 dolgozót fog­lalkoztathatna az erőmű, de csak 1210 embere van. A kar­bantartó személyzet létszáma is kevés, hiányzik a munkaerő az üzemeltetésben is. A válla­lat esetenként felemás megol­dásokra kényszerül. Nagyobb karbantartások­hoz például külső segítsé­get kénytelen igénybe ven­ni, ha belső átszervezéssel nem győzi. A munkaerő-utánpótlás gondjai nagy súllyal nehezed­nek azokra a munkásokra, akik most a hiányzók helyett is azon fáradoznak, hogy minél több villamos, energiát adjon az erőmű az országnak. B. L TÁRSADALMI MUNKÁBAN Segítenek az ácsok a kistarcsai kórházépítésnél Egy hónap telt el azóta, hogy június második felében Kistarcsán, az épülő 580 ágyas kórház építésvezetősé­gén megállapodás jött létre Dudás Eszter főépítésvezető és Urban László, a KIOSZ Pest megyei titkára között az építkezés meggyorsításához nyújtandó társadalmi segít­ségről. Mint azt annak ide­jén megírtuk, a KIOSZ felhí­vással fordult a Pest megyei kisiparosokhoz, arra kérve őket, hogy mindazok, akik építőipari szakmák mesterei — segítsék társadalmi mun­kával e fontos nagyberuházás mielőbbi átadását. Egy hónappal ezelőtt aztán megérkeztek az első segítők: három ceglédi és két dán- szentmiklósi ács látott mun­kához az építkezésed. Az el­múlt héten a gödöllői járás kisiparosain volt a sor. Dá- nyi, kerepési, vácszentlászlói és zsámboki ácsok — össze­sen tizen — dolgoztak az épü,- lő egészségügyi intézmény gazdasági épületének 4-es blokkjában. Feladatuk a záró­födémek zsaluzatainak elké­szítése volt. A tíz szakmun­kás az elmúlt hét folyamán elkészített emellett egy felvo­nulási épületet is. Munkájuk­kal — mint arról Dudás Esz­ter beszámolt 1— a legmesz- szebbmenőkig elégedett volt a kórház építésvezetősége. Kü­lönösen a négy dányi kisipa­ros végzett derekas munkát. A jövő héten újabb kisipa­rosok érkezését várják a kis- tarcsaiak. A KIOSZ Pest me­gyei elnöksége ugyanis újabb 18 ács jöttét jelezte az elkö­vetkező napokra. Valameny- nyien a ráckevei járásból ér­keznek és önként vállalták, hogy egynapi társadalmi munkával igyekeznek gyorsí­tani az építkezés menetét. Az új brigádok feladatául a kór­ház épülő nővérszállásának és a gazdasági épület mellvédjé­nek zsaluzását jelölték ki. B. P. Losonczi Pál," a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke táviratban fejezte ki jó­kívánságait Mathieu Kerekou alezredesnek, a Benin Népi Köztársaság elnökének, az or­szág függetlenné válásának 16. évfordulója alkalmából. Az Elnöki Tanács elnöke ugyan­csak táviratban fejezte ki jó­kívánságait dr. Rudolf Gnä- ginek, a Svájci Államszövet­ség elnökének Svájc nemzeti ünnepe, alkalmából. i k á

Next

/
Oldalképek
Tartalom