Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-01 / 181. szám
Jövő vasárnapig befejezik Kedvez az idő az aratóknak Arattak szombaton, s hacsak nem esik, vágják a búzát, a rozsot vasárnap is Pest megye gazdaságaiban. A mezőgazda- sági munkákat összehangoló operatív bizottság jelzése szerint a hét végéig 51 ezer hektárról — azaz a 75 ezer hektárnál valamivel nagyobb búzamezeik 79 százalékáról — betakarították a termést a tez-ek, az állami gazdaságok pedig á csaknem 11 és fél ezer hektáros búzaterület 85 százalékát aratták le. A term előszövetkezeti táblák 51 százalékáról falták be a kombájnok másik kenyérgabonánk, a rozs terméséit, e növény kalászai még mintegy 5 ezer hektáron ringanak. Egyébként kedvez az idő az aratóknak, a szeles időben hamar megszikkadt a talaj. A korábbi esőzések következményeként valamelyest nőtt a szemele víztartalma, begyújtották hát a szárítóikat mindenütt, némi többletmunkával került magtárba a gabona. No, ez legyen a legnagyobb baj, hiszen a forró napok idején, az egyvégtében 50 napig tartó nyári izzásban aligha volt szükség szárítókra, közvetlenül a határból a kombájnszérűről került a magtáraikba, a malmokba az árpa, a búza, a rozs. S hogy mi hasznot hoztak a várVa várt esők, ki vehetné számba? Két hete, másfél hete még mindenünnen riasztó hírek, kaptak szárnyra, senyvedték a kukoricák, csapadék híján aprócska maradt a földben a burgonya, nem hízott a cukorrépa sem, talán csak a gabonák kiváló minősége — magas sikértartalmú, acélos búzáikat hordtak be az arató-cséplő gépektől — nyújtott vigaszt a temérdek gond közepette. Túnyogi Andrástól, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyelőjétől hallom, hogy sok helyen — hál’ istennek — idő előtt kondítct- ták meg a vészharangot. Az ok: összehasonlítási alapul a korábbi aszálj’-os esztendők szolgálnak, csakhogy időközben a mezőgazdasági technika is esztendőről esztendőre fejlődik, mind jobb minőségű magágyat készítenek például gazdaságainkban, ezáltal a növény is erősebb, eltenállóbb, jobban átvészeli a természeti csapásokat. Persze, igaz, ami igaz, száraz homok földe ken, cserepesre égett kötött talaj dión guggol .a kukorica, törpén A forint jubileuma H arminc évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be hazánk új valutáját, a forintot, amely eredményeinknek és további gazdasági fejlődésünknek egyaránt fontos tényezője. A három évtizeddel ezelőtti valutareform a történelem, legnagyobb inflációját zárta le, és stabilizálta a gazdasági életet. A harminchatmilliárd aranypengőre tehető háborús károk nyomán összeomlott annak idején hazánk gazdasága. Nem volt1 áru, az árak csillagászati mértéket értek el. A stabilizálást — amelynek a Magyar Kommunisita Párt volt következetesen küzdő kezdeményezője — a dolgozók áldozatos munkája alapozta meg. Az ipari termelő berendezések nagy részét 1946 közepére helyreállították, az ipari termelés elérte a háború előtti színvonal felét. Minden rendelkezésre álló termőterületet bevetettek, így az 1946. évi aratás már biztosította a korábbi gabonamennyiség 70—80 százalékát. Nagy segítséget jelentett, hogy hazánk — a párizsi külügyminiszteri értekezleten elhangzott erélyes szovjet követelésre — visszakapta a Magyar Nemzeti Bank 32 millió dollár értékű aranykészletét, amelyet a nyilas „kormány” nyugatra hurcolt. A valutareform pillanatában a pengőnek már nem volt gyakorlati értéke. 400 000 kvadrillió pengő ért egy forintot. (Ez a szám a 400 000 után írt 24 nullával fejezhető ki.) A Magyar Nemzeti Bank teljes pengőkészlete — csillagászati nagyságrendű névleges értéke ellenére — mindössze egytized fillért ért a forint bevezetésének pillanatában. A valutareform első hónapjában 356 millió forintot bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank, ebből kapták meg első, .valóban vásárlóképes fizetésüket a dolgozók. A stabilizációval az ország fejlődésének jelentős új szakasza kezdődött. Lehetővé vált, hogy a termelés és a forgalom szilárd pénzügyi keretek között fejlődjék. A dolgozók, ha szerény keretek között is, de most már megélhettek keresetükből. A valuta- reformot követő első időszakban a háború előtti színvonal felét érték csak el a reálbérek, ez azonban óriási előrehaladás volt a korábbi cserekereskedelemhez képest, mert a legszükségesebb javakat meg lehetett vásárolni. A magyar valuta 30 éves történetében a szocialista gazdasági építőmunka egész eddigi menete tükröződik. A mindenkori sajátos követelményeikhez igazodó pénzügyi rendszer jól segítette a szocialista iparosítást csakúgy, mint a korszerű szövetkezeti nagyüzemi mezőgazdaság megteremtését, a legutóbbi időkben pedig azt a törekvést, hogy a korábbi extenzív, mennyiségi szemléletű gazdálkodásról az intenzív, hatékony gazdálkodásra térjünk át. Egyérteművé vált az a felmérés, hogy a szocialista társadalomban is fontos szerepe van a pénznek, amely nemcsak a lakosság fogyasztásában, hanem a vállalati gazdálkodásban is jelenfős szabályozó funkciót tölt be. Szocialista tervgazdálkodásunkban — éppen a tervszerű fejlődési folyamat elősegítésére — a forint az általános szabályozó rangjára emelkedett. A forint pozíciójának megítélésénél az a leglényegesebb, hogy a bérek vásárlóértéke hogyan alakul. Közismert, hogy hazánkban a reálbérek rendszeresen emelkednek. A forint valutapoziciója nem romlott, hanem ellenkezőleg — javult. A világpiaci, illetve külkereskedelmi áremelkedés ugyanis a belföldi áremelkedést számottevően meghaladta. Mint ismeretes, a külkereskedelmi forgalomban a forintot 1976-ban felérékel- tük. 1968-tól hosszú ideig egy USA-dollár a külkereskedelmi forgalomban 60 forintot ért, jelenleg 41 forint körüli az árfolyama. A forintot a transzferábilis rubellel szemben is fel kell értékelni, mivel a szocialista kollektív valutában kifejezett szerződéses külkereskedelmi árak ötéves átlag alapulvételével követik a világpiaci árakat. F orintunk — jóllehet, magasabb szinten — ma is ugyanaz, mint bevezetésének pillanatában: segíteni a gazdasági élet stabilitását, az ország egyensúlyi helyzetének megteremtését. A szocialista tervgazdálkodás eszközeként a nyereségérdekeltség ösztönzi továbbra is á vállalatokat arra, hogy mennyiségileg, minőségbeli és választékban egyaránt a vásárlók igényeinek megfelelő termékeket gyártsanak. A kormányzat a gazdasági ösztönzők egész rendszerével sarkallja a termelő- és szolgáltató Vállalatokat, a kereskedelmet arra, hogy a hazai vásárló forintjáért megkövetelhesse a számára szükséges javaikat és szolgáltatásokat, ugyanakkor az exportban érdekelt vállalatok az eddiginél többet tegyenek külföldi piacok megszerzéséért. S. L. hányja a címerét, imitt-amott föl is sárgult, s nem egy termelőszövetkezetben úgy döntöttek, betakarítják silónak, s inkább másodnövényekkel hasznosítják az alapos tavaszi műtrágyázás után földben maradt táperőt. Várható, hogy 8—10 százalékkal kevesebbet ad majd a kukorica, esetleg valamivel nagyobb is lehet a termésérték, de szögezzük le: egyáltalán nem kétségbeejtő a helyzet. Különösen most, a jótékony esőik után nem. Rekordév' nem lesz az idei, nem könyvelhetünk el lámagasló hozamokat búzából, s majd kukoricából sem, ám egy jó közepes termésre minden reményünk meglehet. Tény az is, hogy a lucernákat megperzselte a nap heve, a második kaszálás után nem fejlődött a növény harmadik növendéke, zöldségből is jóval kevesebb termett a kelleténél. (Sietve megjegyezzük, hegy e héten, bár biztató volt a piaci helyzetkép, estek az árak is, a paprikáé, a paradicsomé például jócskán.) A hiányzó takarmánykészletek pótlására, s a zöldségkíná- lat javítására másodnövényekkel igyekeznek hasznosítani a tarlók egy részét, a korai burgonya, a siló után fölszabaduló területeket a Pest megyei termelőszövetkezetek, állami gazdaságok. E hét végéig a tsz-ekben csaknem 4 ezer hektáron került a földbe a másodvetésű növények magja, nagyobbrészt silókukorica, de számottevő területen — 829 hektáron — uborka, cékla, bab, káposzta, karfiol, hagyma, retek zöldborsó. A másodvetésre előirányzott terület 60 százalékát megjárta az ekevas, illetve ■már zöldellni kezdenek az új vetések. Csaknem végeztek e munkával a nagykőrösi és a dabasi járásbeli tsz-ek, az élvonalba tartoznak a ráckevei és a ceglédi járásbeliek, míg az elmaradók a váci, a szentendrei, a budai és a nagykátai járás termélőszöveiikezetei. Még egy mondat erejéig kanyarodjunk vissza az aratáshoz: ha az idő kedvez, jövő vasárnapig befejeződik a legnagyobb nyári munka, a megyében 100 ezer 82 hektáron termő kalászosok betakarítása. A. Z. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XX. ÉVFOLYAM, 181. SZÄM ARA I FORIA'T 1976. AUGUSZTUS 1., VASÁRNAP A Biztonsági Tanács elítélte Dél-Afrikát A Biztonsági Tanács négynapos ülésezése után péntek este határozatban ítélte el a Zambia területe elleni dél-afrikai támadást. Mint ismeretes, július 11-én dél-afrikai katonák rátámadtak Sialoló falucskára, 24 zambiait megöltek, 45-öt pedig megsebesítettek. Az elfogadott határozat az agresszió megismétlődése esetén hatékony intézkedéseket helyezett kilátásba. Az el nem kötelezett országok által beterjesztett határozattervezetet 14 képviselő szavazta meg, ellenszavazat nem volt, Scranton amerikai ENSZ- fődelegátus tartózkodott a szavazástól. MONTREALBÓL JELENTJÜK Bállá ezüstöt szerzett Tuncsik útja a bronzéremig Kajak-kenu: 500 után 1000 méteren Mesterhármas hármasugrásban Viren ismételt A záróünnepség programja' (Részletes tudósításaink a 8. oldalon.) A Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál:- Több villamos energia a más odik félévben Mint arról korábban beszámoltunk lapunkban, jóval az eredeti, szeptember 30-i határidő előtt, június 20-án átadták a Dunamenti Kőerőmű 13-as blokkját, az erőmű bővítésének utolsó lépcsőjeként. A 215 megawatt teljesítményű egység tehát négy hónappal előbb kezdte meg az energiatermelést a tervezettnél. Á beruházás lényegében befejeződött, az év hátralévő Időszakában kisebb munkák várnak csak az építőkre. Már részben működő segédüzemeken kell az utolsó simíFóton ma végeznek A f ót—csórná di Vörösmarty Tsz-ben ma befejeződik a nyári fö mezőgazdasági munka, az aratás. Mintegy 1200 hektáron takarítottak be gabonaféléket, a nagy erőpróbára a szövetkezet a lehető legjobban felkészült. Koppány György felvétele MUNKÁSŐRÖK Egy egység - egy újítás CSOPORTTAL, FOLYAAAATOSAN A dabasi járás munkásőrei kezdeményezték a kongresz- szusi versenyben az egy egység — egy újítás mozgalmat. Akkor a híradó alegység két munkásőre, Marton József és Almási Gyula 1—1 javaslatát fogadták el, mely több százezer forint megtakarítást eredményezett. Jelenleg 5 újításon dolgoznak az alegység munkásőrei, s egy olyan csoport megszervezését tervezik, mely folyamatosan foglalkozik új ötletek kidolgozásával és megvalósításával. A jövőben nemcsak a testületben hasznosítható újításokkal kívánnak foglalkozni, hanem olyanokkal is, melyek a népgazdaság más területein is elősegítik a modern technika térhódítását. tásokat elvégezni, a környezetet kialakítani, terepet rendezni, utakat építeni, illetve felújítani. December 31-én elmondhatják, hogy teljes egészében végrehajtották az erőműbővítés programját. Körültekintően gazdálkodott a vállalat a költségekkel. Az eredetileg előirányzott 7,8 milliárd forintból várhatóan szép összegű megtakarítást könyvelhetnek el. A termelési terv előírásai szerint a második félévben 400 millió kilowattórával több villamos energiát fejleszt az erőmű, mint az esztendő első felében. Ehhez adott mind a gépi berendezések teljesítőképessége, mind a fűtőanyag, az olaj, illetve a gáz. A DHV legégetőbb gondja jelenleg a munkaerőhiány. Az engedélyezett létszám szerint 1570 dolgozót foglalkoztathatna az erőmű, de csak 1210 embere van. A karbantartó személyzet létszáma is kevés, hiányzik a munkaerő az üzemeltetésben is. A vállalat esetenként felemás megoldásokra kényszerül. Nagyobb karbantartásokhoz például külső segítséget kénytelen igénybe venni, ha belső átszervezéssel nem győzi. A munkaerő-utánpótlás gondjai nagy súllyal nehezednek azokra a munkásokra, akik most a hiányzók helyett is azon fáradoznak, hogy minél több villamos, energiát adjon az erőmű az országnak. B. L TÁRSADALMI MUNKÁBAN Segítenek az ácsok a kistarcsai kórházépítésnél Egy hónap telt el azóta, hogy június második felében Kistarcsán, az épülő 580 ágyas kórház építésvezetőségén megállapodás jött létre Dudás Eszter főépítésvezető és Urban László, a KIOSZ Pest megyei titkára között az építkezés meggyorsításához nyújtandó társadalmi segítségről. Mint azt annak idején megírtuk, a KIOSZ felhívással fordult a Pest megyei kisiparosokhoz, arra kérve őket, hogy mindazok, akik építőipari szakmák mesterei — segítsék társadalmi munkával e fontos nagyberuházás mielőbbi átadását. Egy hónappal ezelőtt aztán megérkeztek az első segítők: három ceglédi és két dán- szentmiklósi ács látott munkához az építkezésed. Az elmúlt héten a gödöllői járás kisiparosain volt a sor. Dá- nyi, kerepési, vácszentlászlói és zsámboki ácsok — összesen tizen — dolgoztak az épü,- lő egészségügyi intézmény gazdasági épületének 4-es blokkjában. Feladatuk a zárófödémek zsaluzatainak elkészítése volt. A tíz szakmunkás az elmúlt hét folyamán elkészített emellett egy felvonulási épületet is. Munkájukkal — mint arról Dudás Eszter beszámolt 1— a legmesz- szebbmenőkig elégedett volt a kórház építésvezetősége. Különösen a négy dányi kisiparos végzett derekas munkát. A jövő héten újabb kisiparosok érkezését várják a kis- tarcsaiak. A KIOSZ Pest megyei elnöksége ugyanis újabb 18 ács jöttét jelezte az elkövetkező napokra. Valameny- nyien a ráckevei járásból érkeznek és önként vállalták, hogy egynapi társadalmi munkával igyekeznek gyorsítani az építkezés menetét. Az új brigádok feladatául a kórház épülő nővérszállásának és a gazdasági épület mellvédjének zsaluzását jelölték ki. B. P. Losonczi Pál," a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Mathieu Kerekou alezredesnek, a Benin Népi Köztársaság elnökének, az ország függetlenné válásának 16. évfordulója alkalmából. Az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait dr. Rudolf Gnä- ginek, a Svájci Államszövetség elnökének Svájc nemzeti ünnepe, alkalmából. i k á