Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-14 / 165. szám
Huszonöt év — tanyán Négy osztály tanítója Együtt a szülőkkel Két nyolcévesforma fiú te- i mostani épületbe költöztünk, henet legeltet az útszélen. Tő- ' Egészségesebb, tisztább, mint lük tudom meg, hogy nincs [ a régi, van villany, víz, min- már messze a Vörös Csillag t den, ami szükséges, rádió, A'talános Iskola. A hatodik | magnó, vetítőgép, a Televíziót kilométerkő következik. | az iskoláknak! akció keretéCsupán a falon levő tábla ! ben mi is kaptunk készüléket PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA HII3 A CEGLÉDI JÁPÁS ESU XX. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM 1976. JŰLIUS 14., SZERDA A kórház rendelőintézete Zavartalanabb lesz a szakrendelés Tovább szélesedik a szakmai együttműködés kerül a rendelőintézettel, kö-1 rendszerben fontos feladatot ‘ kapnak a belgyógyászati oszárulja el, hogy az a kicsi épület a ceglédi Lenin Tsz központjának házai között valóban az iskola. A kapun belül B-etül kerülök a vasrácsos kapun, bekukkantok az ablakon. Iskolapadok. Ez az egyetlen osztályterem, mellette magánlakás. A tanító nyit ajtót, arcát nap pirította. A szeméből olvasom a kérdést: vajon mi szél hozott ide, az üres, elcsendesedett tanyai iskolába, a nyár kellős közepén? — Tehát az életemre kíváncsi — szól elgondolkozva. Várom, hogy beszéljen a zajos osztályterem szeptemberi tiszta mészillatáról, az örömről. amely a gyerekszemekben csillogott, a pillanatról, amikor a félénk, pöttömnyi elsős hetek, hónapok elmúltával, egyezerre elkezd kibontakozni. Várom. hogy szóljon a kora reggelekről, melyeken még a városból járt ki tanítani nap mint nap, az emberekről, akik bekopognak ajtaján, hogy elmondhassák gondjaikat, fölkeresik tanácsért, vigasztaló szóért. Csernus Sándor huszonöt éve tanít tanyán. A Kiskunfélegyháza melletti FülöpJakabon kezdett, fiatal pedagógusként. — Félegyháza és az iskola között tizenhárom kilométer volt az út. Amíg buszjárat nem indult, minden reggel kerékpárral tettem meg. ötvennyolc óta Cegléden élek, s ebben az iskolában tanítok. Tizennégy évvel ezelőtt új, a a KÖZGÉP egyik brigádjától. Minden órára felkészülve — Jó itt. Minden embert ismerek a környéken. A bizal! mukba fogadtak. Amikor ide ! kerültem, előadásokat szerveztünk a fiatalokkal. Tizenhattizennyolc évesek voltak akkor, ma meglett emberek. Az 6 gyerekeiket tanítom most már. Az iskolában, elsőtől negyedikig, összevont osztályban folyik a tanítás. Nagy gond megtervezni egy tanítási napot, beosztani a perceket a közvetlen és az önálló órákra. Kevesebb idő jut egy-egy tanulóra, mint a városi iskolákban. Nagyobb feladat jól megtanítani a gyerekeket. A tanító szívesen beszél munkájáról, mindennapjairól. — Szeretni kell ezt a pályát, csakis úgy lehet hosszú éveken át eredményesen dolgozni. Minden órámra fölkészülök, vázlatot készítek, minden percet előre átgondolok, nem szabad a tanításnak rutinmunkává válnia. Az orvos örül, ha meggyógyul a betege. Valahogy így vagyunk mi, pedagógusok is. Nincs szebb, jobb, mint mikor látom, hogy a néhány hónappal ezelőtt még tudatlan elsős szépen olvas, ír, számol. Érdemes az itteni gyerekekkel foglalkozni. Becsületes emberek lesznek. A munkahelyükön derekasan megállják a helyüket. Sokan kerülnek középiskolába, érettségiznek, szakmát tanulnak. Egykori tanítványaim között van orvos, pedagógus. Tudja, milyen öröm az, amikor visszajönnek, meglátogatnak sok év múlva is? — Nagyon fontos a szülőkkel az egyetértés. Velük együtt lehet csak helyesen 1 nevelni a gyerekeket. Változtak a szülők. Mind arra vágynak, hogy minél többet tanulhasson a gyermekük. Sokat fejlődött az erre lakó emberek életmódja is. Egyre kevesebb az olyan lakás, melyben petróleumlámpa világít, szinte mindenütt van rádió, egyik-másik háztetőn televízióantenna. Ragaszkodás, szeretet Tavaly huszonnégy kisdiák várta reggelenként. Amint mondta, némelyikük már hajnalok hajnalán megérkezett. Ki kerékpárral, ki autóbuszon, a közeliek gyalog. Évről évre kevesebben iratkoznak be az első osztályba. Mindig akad néhány család, amelynek fölépül a háza a városban. A szülők igyekeznek, hogy gyermekük fejlődéséhez, tanulásához minél jobb körülményeket teremtsenek. A tanító őrül, hiszen látja, az emberekben él a városias, kulturáltabb életmód utáni vágy, viszont a környék lassan elnéptelenedik, s egyszer azt az iskolát is meg kell majd szüntetni. — Mindig tanyai gyerekekkel foglalkoztam. Számomra végtelen öröm, hogy paraszt- emberek fiait, lányait oktathatom. Szinte velük élek, ismerem mindennapjaikat, érzem bennük a ragaszkodást, a megértést, a szeretetet. Valamikor tanyán kezdtem, még tizenegy évem van a nyugdíjig. Tanyán is szeretném befejezni a pályámat Dobozi Eszter A ceglédi járásban és a városban az utóbbi években sok változás történt, melyek előbbre vitték a gyógyítás és megelőzés ügyét Elkészült a ceglédi kórház, üzemorvosi rendelők létesültek, bővült a községekben a szakorvosi ellátás. Mindez alapot adott arra, hogy az egészségügyi miniszter utasítását, amely a gyógyító-megelőző ellátás intézményrendszerének továbbfejlesztését és a szakmai együttműködés kiszélesítését szorgalmazta, megvalósíthassák. Olyan rendszert kell kialakítaniuk, melyben az egészségügyi intézmények szakmailag együttműködnek, egységes elvek alapján dolgoznak. Az orvosi munka így hatékonyabb lesz, az orvosok szakmai ismereteiket rendszeresen, intenzíven gyarapítják és gyakorolják, nem különül el a kórházi és a rendelőintézeti ellátás. A gyógyító és megelőző tevékenység, ha az együttműködés megvalósul, jobban ellenőrizhető és irányítható lesz, tovább javul a pénz-, anyag-, állóeszköz- és munkaerőgazdálkodás. A ceglédi városi tanács végrehajtó bizottsága a napokban tárgyalt a város és a járás gyógyító-megelőző intézményrendszerének szervezeti és vétkezésképp zavartalanabb lesz a szak- rendelés, a rendelési időt pontosan megtartják. Gyakran a rendelőintézetben a betegeknek sokat kellett várakozniuk, mert a feladatkört másodállásban betöltő kórházi szakorvosnak, lévén előtte éjszakai ügyeletes a kórházban, az osztályt a reggel munkába állóknak á kellett adnia. A rendelőintézet a fejlesztés befejezése után a ceglédi városi tanács kórházának a rendelőintézeteként működik majd, a szakrendelések ambuláns szakrendelések lesznek, megszűnnek a rendelőintézeti szakorvosi állások. Ezt a feladatkört a kórház osztályvezető főorvosai által készített ütemterv szerint osztályos orvosok látják el, akik egy-egy terminus után, ismét a kórházban fognak dolgozni, de amíg a rendelőintézeti feladatkört látják el, más elfoglaltsággal nem bízzák meg őket. A jelenleg üres rendelőintézeti szakorvosi állásokat így tudják kórházi szakorvosok megbízásával betöltetni. A változások a szakmai irányítás és egyúttal a táppénzes ellenőrzés formájára Is kihatnak. A szakmai felügyeleti nem járásszerte is, továbbá a ceglédi kórház látná el a nagykátai járás körzeti orvosi hálózatának, a nagykőrösi üzemorvosi hálózatnak és a nagykőrösi kórház belgyógyászati osztályának táppénzes, illetve szakmai felügyeletét. Az integráció, mint a ceglédi városi tanács vb-ülésén jóváhagyták, 1977. január 1-től lép életbe. A széles körű felmérések alapján készült tervek megvalósításához az előkészületek hamarosan elkezdődnek. E. IC A kombájnok nem pihennek Előreláthatóan befejezik a búza aratását csütörtökön a kőröstetétleni határban, az állami gazdaság földjein. Jól szervezték a munkát, ember és gép egyaránt helytállt. A gazdaság négy szovjet kombájnja és a kombájnosok nem pihennek: más közös gazdaságoknak segítenek a búza aratásában. Városunkból indult el Túry Gyula (1866—1932) SZÁZTÍZ ÉVVEL EZELŐTT, 1866. július 14-én született Cegléden, Túry Gyula, a századfordulónak és a század első évtizedeinek sok sikert arató® — ma már azonban meglehetősen elfeledett — festőművésze. Olyan családból származott, amely a társadalom árnyékos oldalán helyezkedett el: édesapja a ceglédi indóháznak, azaz vasútállomásnak volt a kapuöre. A rajzolás iránti kedve és rátermettsége korán megmutatkozott, s tizenöt éves korában — 1881-ben — már a Mintarajz Tanodának (a budapesti Képzőművészeti Főiskola elődjének) volt a növendéke. Tanulmányait Lotz Károlynak, a kor virtuóz technikai tudású festőjének, mitológiai tárgyú és allegó- rikus kompozíciók, továbbá női aktábrázolások kiváló alkotójának irányításával folytatta. (Lotz szemléletének nyomai mindvégig felismerhetők Túry munkáin.) Húszéves korában — 1886- ban — Bécsbe került, az ottani akadémián Sigmund L’Allemand és August Eisenmenger osztrák festő-tanárok voltak mesterei. Bécsben — igen fiatalon — az a megtiszteltetés érte, hogy közreműködhetett a Kunsthistorisches Hofmuseum — az Udvari Művészettörténeti Múzeum — festményekkel való díszítésében. RÖVID MÜNCHENI ÉS RÓMAI tartózkodása után, 1899-ben végleg megtelepedett Budapesten, műteremlakása a Belvárosban, a Veress Pálné utca 19. számú házban volt. Egyik legkorábbi képét (A papnövendék hazatérése) az egri érsek vásárolta meg, s a protektorok, mecénások, vásárlók később sem pártoltak el tőle. Rendszeresen kiállított a konzervatív-akadémikus művészet fellegvárában, a Műcsarnokban, elnyert több állami díjat, két tájképét a Szépművészeti Múzeum iktatta gyűjteményébe. Mint egyházművészt is sokat foglalkoztatták. Templomi falfestményei (Soroksár, Jász- ladány, Nagyvárad, Pannonhalma, Temesvár, Székesfehérvár, Gyöngyös stb.) sorra követték egymást. Az egyik pozsonyi templom részére Árpádházi Szt. Erzsébet rózsacsodáját festette meg. Nem érdektelen talán megemlítenünk, hogy a nagybányai festőcsoport vezető egyénisége, Ferenczy Károly is foglalkozott a pozsonyi oltárkép megfestésének gondolatával, de a megbízást Túry Gyula kapta. (Egyébként Túry korántsem csak bibliai elbeszéléseket és az egyház szentjeit ábrázolta: egy Bécsben élő magyar főtisztviselő lakásának falára az obszcenitás határát súroló — inkább azonban e határokat túllépő — erotikus jeleneteket festett.) Túry Gyulát mint életképek (Asztalbontás, Vásári fotográfus), tájképek (Alföldi tanya, Táj, fenyőfákkal, Vihar előtt, Elhagyott bánya — ez utóbbi művet Morosini olasz műgyűjtő vásárolta meg) és arcképek festőjét is becsülték. Portréi közül kiemelkedik Fraknái Vilmos, a liberális történetíró és Vargha Gyula lírikus mellképe. A művésznek a kecskeméti, ceglédi és abonyi város-, illetve községházán is függöttak munkái. Túryt, aki igen termékeny festő volt, a sok megrendeld nemegyszer a könnyebb megoldás irányába terelte, így azután, mint Lyka Károly Festészeti életünk az millenniumtól az első világháborúig című monográfiájában (1953) jogos kritikával leszögezi, gyakran „konvencionális munkák" kerültek ki a keze alól. A művész, aki fogékony volt a zene iránt, maga is szenvedélyesen hegedült, sőt szabad idejében hegedűkészítéssel is foglalkozott, 1932. december 8-án, hatvanhat éves korában halt meg, Budapesten. Holttestét Ausztriába szállították, porai etgy ki6 osztrák községben, Dreistätten temetőjében nyugszanak. A MAGYAR MŰVÉSZET című folyóiratnak — a Szi- nyei Merse Társaság lapjának — 1933. évi 1. számában Lyka Károly vett búcsút az elhunyt művésztől. Lyka az „új-barokk stílus” képviselői között jelöli ki Túry Gyula helyét, azét a művészét, aki hol bibliai történeteket, hol az Árpád-kor nagyjait (I. István király, Aba Sámuel, Gellert püspök stb.), hol buja bacchanáliákat jelenített meg képein, s akinek a sorsa azt példázza, hogy a művésznek nemcsak az anyagi gond, a mellőzés, az elzárkózó közöny az ellensége, de a túlzott elkényeztetés is. Dévényi Iván működési továbbfej lesztéséröl. A tervet, melyet a vb-ülés kiegészített és elfogadott, dr. Hollósi Ildikó városi-járási főorvos terjesztette elő. Cegléden és a ceglédi járásban kórház és az alapellátást biztosító körzeti orvosi hálózat működik. A kórház a rendelőintézettel évek óta gazdasági egységet képez, s mivei a a rendelőintézethez tartozik a körzeti orvosi, a körzeti gyermekorvosi és az üzemorvosi ellátás^ a többi orvossal is állandó a kapcsolata. Más egészségügyi intézmények, a tüdőbeteg-gondozó, a bőr- és ne- mibeteg-gondozó, a járási és a városi vezető védőnő, a védőnői hálózat, a közegészség- és járványügy, valamint a tanács bölcsődéi közvetlenül a tanács egészségügyi osztályához tartoznak. JEGYZET Kidcntötték a mezsgyekarót A tervek szerint, a 900 ágyas ceglédi kórház továbbra is központi intézmény marad, I semmi szükség, de szervezetileg is kapcsolatba I Valóban, arra ott Árokásó, csőfektető gépek zajától hangosak az albertirsai utcák. Építik a község egészséges vizet adó hálózatát. A járókelők számára már megszokott látvány az építők serény munkája, s jóleső érzéssel tapasztalják: gyorsan halad a munka. Nap-nap után újabb útszakaszokon, utcákban domborodnak a lefektetett vezetéket takaró földhányások s mellettük, ami kimaradt, vagy éppen az építkezés útjába esett. Ilyen kép tárul elénk a Vasút utcában is, a Heider- kert szélén. Hatalmas, kidön- tött kőtömb fekszik sorsára hagyottan, mint amire már senkinek sincs szüksége. Határkő volt, mezsgyekaró, a régi Alberti és Irsa határán. Ki- döntötték, hogy utat biztosítsanak az egységes nagyközség minden lakóját éltető víznek. Az új vízhálózat fonja majd egybe az egész nagyközséget. Jelképesnek is tekinthetjük: még jobban összeköt mindannyiunkat. SZ. J. ma már Új kazánház — gázfűtésnek Űj kazánház épül a KÖZGÉP 2. számú gyáregységében, ahol két gázfűtésű kazánt állítanak majd üzembe. E létesítménnyel a dolgozók szociális körülményein is javítanak. Apáti-Tóth Sándor felvétele Támogatás a tanácstól A ceglédi ifjúsági szervezetek, a KISZ városi bizottsága és a városi úttörőelnökség munkájának segítésére a városi tanács erre az évre 100 ezer forintot szánt. Az ősz- szeget a többi között az ifjúsági klubok működtetésére, a KISZ-esek vetélkedőinek, rendezvényeinek, ifjúságpolitikai eseményednek támogatására fordítják. Az összeg nekik jutó részét az úttörők is hasonló célra használják fel. Az őszi rajt előtt Az osztályozón sikerrel szereplő Ceglédi VSE labdarúgó- csapata immár az NB III. augusztus 8-án kezdődő őszi rajtjára készülődhet. A ceglédiek közt pályára lép jiek azok, akik Dunakeszin kiharcolták az NB Ill-ban vak indulást. Birkózóered menyek Az IBV-re készülő magyar ifjúsági birkózóválogatott ke rét nemzetközi versenyen indult, amelyen a ceglédiek i- képviseltették magukat. Kecs keméti István és Kovács Béla személyében. Kötöttfogásban, 52 kg-ban Kecskeméti harmadik lett, eg' diósgyőri és egy lengyel fii megelőzte. Szabadfogásban, 5 kg-ban Kovács Béla állt sző nyegre. Az ő szereplését sem kísérte sok siker, lengyel ellen fele, Cichowski megelőzte, így második lett. Gyenge formát mutattak a Vasutas versenyzői. U. L. í I
