Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-30 / 179. szám

1976. JÚLIUS 30., PÉNTEK «Kin W \Jumm 3 Segítséget az újítóknak Biztatóbb k Lemaradás után előrelépés Jobbon szervezik a munkái a ceglédi Lenin Tsz szarvasmarha-telepén Manapság aligha taláii/nk olyan gazdasági vezetőt, aki ne ismerné el,, milyen fontos szerepet játszik az újítómoz­galom, a dolgozók alkotó tevé­kenysége, jobbító szándéka a vállalati tervek sikeres meg­valósításában. Mégis, olykor az életrevaló ötletek, javasla­tok is csak göröngyös úton juthatnak el a megvalósí­tásig, s az is előfordul, hogy valahol zátonyra futnak. Az elbírálás gondjai ♦ Mi okozza a legtöbb gon­dot? Talán az, hogy egy-egy ötlet elbírálása felelőssíigtel- jes feladat. Mégha önmagá­ban kedvezőnek tűnik is, a termelés folyamatában olyan változtatásokkal járhat, hogy az elvinné a várható hasznot. Nem könnyű tehát az elbírá­ló dolga. Ugyanakkor a dön­tés halogatása jelentős meg­takarítástól ütheti el a válla­latot. A közösségi érdek tehát azt kívánja, hogy a szükséges kontroll gyorsan történjék, de minél kevesebb legyen a helytelen döntés. Ezt az egy­szerűnek tűnő elvet természe­tesen minden érdekelt ismeri, gyakorlatraváltása azonban sok gonddal jár. E nehézsé­gek okait és megoldási lehe­tőségeit kerestük a példa ked­véért a Magyar Gördülőcsa­págy Művek diósdi gyárában, remélve, hogy általánosítható tapasztalatokra is szert tehe­tünk, hiszen az újítómozga- lom vitás kérdései minden vállalatnál hasonlóak. Az alapkérdés: Miért is fog hozzá a dolgozó egy-egy újí­táshoz? A válaszok, szülessenek akár fizikai, akár alkalmazot­ti területről, első helyen nem a pénzszerzés lehetőségét em­lítik. — Ha az ember lát vala­mit, és egyszerre csak támad egy ötlete, hogy ezt jobban, kényelmesebben, olcsóbban is lehetne csinálni, természete­sen szeretné megvalósítani — mondja Závodi József marós. — Azt hiszem, az újító szá­mára az a legnagyobb öröm, ha működni látja a gyakor­latban, amit elképzelt. — Persze, az ötlet nem pat­tan ki szikraként — egészíti ki Rajeczky Lajos célgéptervező. Sok esetben hosszú, tudatos fejtörés szükséges hogy vala­milyen feladatra megtaláljuk a megoldást. De ilyenkor, ha sikerül, még nagyszerűbb ér­zés. Nem lehet elhallgatnunk azonban azt sem, hogy a két idézett és más megkérdezett újítók arról is szóltak, hogy az anyagi előnyök azért is háttérbe szorulnak, mert számtalan esetben hosszú hó­napok eltelnek míg a díjazás­ra sor kerül. Vagy e hossza­dalmas várakozás múltán is csak az derül ki, hogy vala­milyen okból nem fogadták el az újítást. Az első csúszás rendszerint az elbírálóknál tö ' ' :k. Az ideális, 60 napos h időt az egyszemélyi elbírálók ritkán tudják megtartani. Igaz, a csapágygyárban az újítók ké­rése nyomán már fotómásola­tokat készítenek az újítások­ról így azok egy időben jut­nak el a szakterületek véle­ményezőihez és gyorsabban kerülnek vissza az egyszemé­lyi elbírálóhoz. Sajnos, azon­ban az ő munkájukat nehezí­ti — a fejlesztési főmérnökről és a műszaki fejlesztési főosz­tályvezetőről lévén szó — a gyárban folyó rekonstrukció. E gondok mellett meglehető­sen kevés idejük jut arra, hogy a felelősséggel járó vé­leményeket kiadják egy-egy újításról. Hány láb kell egy székhez? Egy jó ötlet megvalósulá­sának azonban már a meg­születése előtt lehetnek aka­dályai. Ezt az ellentmondás­nak tűnő gondolatot egy mun­kás újító így tette világosab­bá: — Kétféle újító van: elmé­leti és gyakorlati módszerrel dolgozó. A fizikai területen az újítók általában könnyebben készítik el először a gyakor­latban a mintát. Elhhez azon­ban többnyire a munkaidőből kell ellopniuk negyedórákat, mert jelenleg hivatalos lehe­tőség nincs arra, hogy műszak után bent maradhassunk elké­szíteni az elképzelt mintada­rabot. Pedig nem sajnálnánk az időt és így hamarabb el is készülnénk. A rossz értelemben vett ve­télkedés is gátja lehet az újí­tások hasznosításának. Elő­fordul, hogy ha valaki más üzembe javasol újítást, ott nem szívesen fogadják. Pedig a vállalati érdeket ( kellene ilyen esetekben is szem előtt tartaniuk. A különböző okokból elhú­zódó véleményezés, a lassúi gyakorlati kivitelezés sok újítót tesz borúlátóvá. S eh­hez hozzájárulhatnak még a téves döntések Is. Tavaly pél­dául hatan fordultak fellebbe­zéssel a szakszervezeti újítási bizottsághoz, és az két ízben ítélt az újító javára. Talán az ilyen esetek miatt is sokan úgy érzik, hogy egy ember nehezen viheti el ötle­tét a megvalósításig. Többen összefogva jobban bírják energiával. Ahogy a tmk egyik esztergályosa fogalmazta: — A székhez is legalább három láb kell, hogy megáll­jon. Hasszán István munkaver- seny-felelős azonban úgy vé­li, nem csak ez az oka; hogy egyre nagyobb a brigádújítá- sok aránya. A szocialista kö­zösségek légköre kedvez az ötletek születésének s ösz­tönzőleg hatnak a munkaver­seny célkitűzései is. — összességében nogyan alakult az újítások száma? — Az első félévben tizen­kilencet adtak be. Hasznosí­tásra hetet fogadtak el, ugyancsak hetet vezettek be, tizenegyet elutasítottak, hu­szonkettő véleményezése, il­letve kísérlete most folyik — sorolja Koncz László újítási előadó. — Természetesen az A Hungarofruct budaörsi hűtőházában befejeződött a ri­bizli földolgozása. Ötven piros és tíz fekete fajtájú ribizlivel megrakott vagon hagyta el az üzemet az elmúlt időszakban. Most hordós málnát szállítanak innen elsősorban Svájcba, az NSZK-ba és Dániába, naponta két-három vagonnal. A málnát a Pest megyei MÉK szállítja Szob környékéről. Saj. nos a kedvezőtlen időjárás, a nagy meleg és a szárazság miatt a tervezett 100 vagon he­lyett valószínűleg csupán 30— 40-re számíthatnak. Az éjsza­ka, rekeszekben érkező málnát két fokra lehűtik és hordókba töltve hűtővagonokon továb­bítják a nyugati megrendelők­nek. Az időjárás sürgeti a tőkés­országokban is népszerű kajszi- barack beszállítását és feldol­gozását. A barack érése hat hétig szokott elhúzódni, az idén a meleg miatt a szezon két hétre zsúfolódik. A hűtő­ház, hogy a gyors szüretelés­hez segítséget nyújtson átvállalja a raktározás gondjait a termelőktől. A teljes érés előtt leszedett gyümölcsöt saját hűtőtermeik­ben plusz egy fokon tárolják, s fokozatosan, nyújtott mű­szakban dolgozzák föl. A barackot méretre válo­gatva hat kilónként hálóval fedett kis rekeszekbe csoma­golják. S így ki kell bírnia esetleg ötnapos utazást is, hi­szen nemcsak a szomszédos Ausztria, hanem az NSZK, Anglia, Belgium és Dánia is a vásárlók közé tartozik. Az üzémben naponta 3—4 vagon kajszibarackot készíte­nek elő az utazáshoz. Ebben a munkában a hűtőház állandó dolgozóinak segítséget ad a tö­rökbálinti Kertészeti Kutató Intézet ifjúsági táborának 40 fiatalja is. A barack legnagyobb Pest megyei szállítói a pilishegyi, az alagi, a monori, a pomázi állami gazdaság, a Kertészeti Kutató Intézet érdi és a Kerté- I szeti Egyetem soroksári telepe. I A beérkező kajszi utóbbi számok a korábbról át­húzódó újításokat is tartal­mazzák. Az idén a tavalyi el­ső félévhez képest kevesebb az újítás, valószínűleg a meg­növekedett követelmények miatt. A magasabb színvona­lat mutatja az is, hogy míg 1975-ben egész évben összesen 624 ezer forint megtakarítás származott az újításokból, ad­dig az idén már az első fél­évben csaknem 430 ezer. Az újítások döntő többsége az anyag és az energia gazdasá­gosabb fölhasználását segíti. A közösség érdeke Nemrégiben készült el az MG-M öt évre szóló újítási szabályzata. Ennek összeállí­tásakor az újítók véleményét is figyelembe vették. Azanya- gi ösztönzés nagyobb szerep­hez jut. Az újító például akár két évre szóló szerződést köt­het a vállalattal az eredmény értékelésére. Ilyenkor az. újí­tási díj kiszámításánál a szá­mára kedvezőbb esztendő eredményét veszik figyelem­be. Szabályozták a javaslatok elbírálásának hatáskörét is. Ily módon lehetőség nyílik az újítások határidőn belüli el­bírálására. Az új szabályzat még szá­mos hasznos elvet tartalmaz. A legfontosabb azonban nem az írott szabály, hanem az írgtlan, de közismert igazság: a jó ötletek, ésszerű javasla­tok megvalósítása nem első­sorban az újító érdelte. Hasz­nát a vállalati közösség lát­ja. A diósdi újítók konferen­ciáján Farkas János műszaki főosztályvezető arra utalt, hogy a csapágy gyári vezetők jól tudják ezt. Az új szabály­zat azt bizonyítja, hogy meg­szívlelték az ott elhangzott jogos újítói panaszokat. A ré­gi és most kezdő újítókat bi­zonyára serkenteni fogja a megváltozó, helyes gyakorlat. Lakatos Tamás több mint egyharmadát mintegy 30—35 vagonnyit a dánszentmiklósi Micsu­rin Tsz, mint rendszergaz­da és a rendszerben részt vevő többi tsz, a ceglédberceli, a kiskunlacházi, a fóti szállítja. A tervek szerint az elkövet­kező hetekben összesen 70—80 vagon kajszibarackot dolgoz­nak föl és indítanak a külföl­di piacokra a budaörsi hűtő­házból. Dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke csütörtökön az Országház Munkácsy-termében fogadta Amadou-Mahtar M’Bowt, az UNESCO főigazgatóját. Ezt követően Amadou- Mahtar M’Bow látogatást tett a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában. Pálfy József, a MUOSZ elnö­ke köszöntötte a főigazgatót, majd Király András főtitkár és Fábián Ferenc főtitkárhe­lyettes tájékoztatta a szövet­ség tevékenységéről. A Magyar UNESCO Bizott­ság közgyűlése csütörtökön ünnepi ülést tartott Amadou­Bizottság a KISZ KB-val, a SZOT-tal, az Országos Műve­lődési Tanáccsal és más szer­vekkel karöltve. A támogatás elsősorban a klubokban folyó társadalmi munka javítását szolgálja, s azt a megyei szervek döntése alapján lehet elnyerni. Új­szerűéit a támogatás fajtái: technikai eszközök, pénzhe­lyettesítő utalványok és szer­kesztett műsorok, összeállítá­sok. — Hogy örültek volna a cikk megjelenésének a ceglédi Lenin Tsz-ben, azt éppen nem lehet mondani. Ki szereti, ha ország-világ előtt rossz hírét költik? Még ha okkal is. A szarvasmarha-tenyésztés gondjairól, eredményeiről szá­moltam be a lapban a tavalyi őszön. Részint a megyei ta­nács értékelése, részint a jobb s a rosszabb gazdaságokban — az állattenyésztési felügye­lőség munkatársainak kalau­zolásával — tett személyes tapasztalatgyűjtés alapján. A visszaesés oka Ilyen fokú visszaesésre szin­te az egész megyében nincs példa — szólt akkor a meg­állapítás. És okkal, hiszen a korábban kimagaslóan jó tej­termelési átlagairól híres ceg­lédi gazdaságban 1975-ben az első fél esztendő egy tehénre jutó tejátlaga mindössze 10ÍJ9 liter volt (Szakmai számveté­sek szerint az ágazat csak ak­kor nyereséges, ha egy-egy jó­szágtól legalább 3000 liter te­jet fejnek.) Magas, barna fiatalember, ritkuló haj, napszínezte bőr, tenyérnyi napszemüveg. A főállattenyésztő, Gőbel Péter szakmérnök. Tőle hallom: 3000 —3200 liter tejet fejünk az idén. így tervezzük. Korábban az elmaradás okát részint abban látták, hogy a tbc-mentesítés során a leg­jobban tejelő teheneket kel­lett kiselejtezni. Részint ab­ban, hogy nem volt megfele­lő minőségű takarmány. De még valami nem volt meg­felelő. A gazdálkodási fegye­lem. A termelőszövetkezet elnö­kétől hall|ottam, hogy a koráb­bi ágazatvezető kiváló elmé­leti szakember volt, de a gya­korlatban nehezen boldogult. — Magam sem vagyok vét­len — ismerte el a gazdaság vezetője —, hiszen ha a szarvasmarha-tenyésztéshez jóval kevesebbet értek is a főállattenyésztőmnél, oda kel­lett volna figyelnem. Szokás említeni, nyilván nem ok nél­kül, hogy nagyon sok múlik az állatgondozók hozzáértésén, igyekezetén. Az elnök határo­zottan állította: a tehenészet­ben dolgozók törekvő emberek, teszik a dolgukat, ha megszer­vezik a munkájukat, meg­mondják nekik, mit, miért, hogyan. Okulásul, másoknak Éppen, aki előzőén a nyil­vános bírálatra buzdított, dr. Hadházy József, a Pest me­Mahtar M’Bow magyarországi látogatása s az UNESCO meg­alakulásának közelgő 30. év­fordulója alkalmából a Kultu­rális Kapcsolatok Intézetében. Dr. Jóboru Magda, a Ma­gyar UNESCO Bizottság el­nöke, az UNESCO közgyűlésé­nek jelenlegi elnöke köszön­tötte az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének főigazgatóját, aki ezután előadást tartott az UNESCO helyzetéről, tevé­kenységéről. Amadou-Mahtar M’Bow csü­törtökön este Púja Frigyes külügyminiszterrel vacsorán vett részt az Alabárdos étte­remben. honorálni. Az akció keretében biztosí­tott támogatás összegét a me­gyék között az országos klub­bizottság osztja szét, az igé­nyek további elbírálása a me­gyei klubbizottságok feladata. Támogatásban csak működési engddéllyel rendelkező klub részesülhet. A központi tá- I mogatást első ízben november l 7. alkalmával osztják ki. Exportra: barack és a málna L. T. A Magyar UNESCO Bizottság ülése Támogatás az ifjúsági kluboknak Az ifjúsági klubok tartalmi A pénzhelyettesítő utalvá- munkájának segítésére hirde- nyokkal a tartalmasabb, tett akciót az Állami Ifjúsági magvasabb műsorokat lehet gyei Állattenyésztési Felügye­lőség igazgatója ajánlotta most is figyelmembe a gazda­ságot, mondván, a tisztesség is azt kívánja, hogy adjunk hírt a ceglédi Lenin Tsz-ben tapasztalható dicséretes fej­lődésről. Okulásul számos más gazdaság vezetőinek — saj­nos, még igencsak hosszú len­ne a lista, ha valamennyit föl akarnék sorolni —, akik úgy­szólván semmit nem tettek a tenyésztési színvonal emelé­séért. Hogy mit lehet ezért tenni? Mi a dolog nyitja? — Világosan következik az elmaradás okaiból — mondja a ceglédi főállattenyésztő. — Javítani kell a takarmányo­zást, a munkaszervezést. Jó minőségű kukoricasiló eteté­sével már a téli időszakban sikerült számottevően 1 emelni a tejtermelést. A zöldtakar­mány etetésével ezt még fo­kozni tudtuk. Még az őszön vettünk 56 vemhes üszőt, eze­ket már alaposan előkészítet­tük az ellésre, a fejesre, behoz­tuk a legelőről idejekorán, ne azt egye a jószág, amit talál. Jobb kosztra fogtuk. A munkaszer­vezésről. Korábban vala­mennyi tehenünket tízfőnyi csapat gondozta a központi te­lepen. Azóta kettővel megfo­gyatkozott a létszám, mégis javult az eredmény. Hogyan? Most a két istállóban külön- külön brigádban dolgozik négy-négy tehenész. Tisztáz­tuk, kinek mi a dolga, miért felel, s némi versenyszellem is kezd éledezni. Frissen vágott lucerna Nézzünk szét a telepen. A tehenészet nagy, kietlen tér­ség, középütt hosszú fehérre meszelt épületek az istállók. Kissé odébb, ahol már a ha­tárnak szalad a tekintet, a szabad ég alatt, karámban kétódznek az állatok. Szélről bordó lábazatú náditetős épü­letek, kifutóval, annak akác­gerendái . mögött borjakkal, másutt hízóba fogott busafejű, vaskos bikáikkal. Egy kátrányt izzadó villanyoszlop tövében overállos fiú kaszálja a gyo­mot, ; ügyelve, hogy az egy bokorban nőtt néhány fehér szirmú margarétát ne érje a penge. A major túlfelén — négyes nyárfasor a választó- vonal —, mintha valami ra- kétalkilövő támaszpont lenne, égbe magasodó, ikertornyos gabonaszárító, s körül piros, sárga, kék masinák, gépszín. A tehenészek a fejeshez ké­szülődnek, pótkocsis vontató­ról szórják a jászlakba a frissen vágott lucernát. — Azelőtt szecskázva kap­ták, összeaprítva, amint a szárítóüzembe is szállították, de jobb így, azonmód, ahogy lekaszálják. Jobban esznek, ki tudják válogatni a keserű lapulevelet — magyarázza kí­sérőm, Romhányi Ferenc. öles termetű legény, ő a köz­ponti szarvasmarhatelep veze­tője. Szavadból ki érződik a szakmaszeretet. A laikus szá­mára is érthető, szabatos vá­laszokat ad minden kérdésre, igyekezvén kellő áttekintést nyújtani a munkáról, munka­rendről, tartástechnológiád, te­nyésztési rejtelmékről. Tőle tudom, hogy a telepen 222 te­henet és 63 vemhes üszőt tar­tanak, 215 növendéküszőt, 109 még egészen kicsiny, úgyneve­zett itatásos borjút, s 134 hi- zóbikát. ' Ötezer közül A munkarendről kérdem. Mondja: — Kezdés fél négykor. Trá­gyázás, behajtás a karámból, mert ilyen melegben kint éj­szakáznak a tehenek, a fejő- berendezés előkészítése, tőgy­mosás, fejés, kihajtás, takarí­tás, friss-szalmaíbehordás, alomnak. Figyelni kell köz­ben, nem beteg-e valamelyik állat, utóbb segédkezni az in- szeminátornaik, magyarán a mesterséges megtermékenyí­tést végző szakembernek. Ali­kor a tehenész elmehet haza, fél hót körül, tenni-venni a ház körűi, aztán délután fél kettőkor kezdődik minden elölről. Mindez három ember dolga egy istállóban, mert úgy osztották be a munkát, hogy egyikük mindig pihen. így azután minden negyedik nap szabad, függetlenül persze, vasárnaptól, ünneptől. A kere­set ennek fejében? ötezer kö­rül, az istálló tisztasága alap­ján odaítélt prémiummal, s a tejtermelés istállóátlaga sze­rinti jutalommal. Minden is­tálló élén egy munkacsapat­vezető áll, aki ugyianainyit dolgozik, mint a többi, csak egy kicsit több a felelőssége, s tennivalói közé tartozik a munkanapló vezetése. „A szájáról fejik a tehenet" Méltányolják is a többlet- munkát a brigádtagok. Az I-es istálló csapatvezetőjéről, ifjabb Bori Pálról például el­ismeréssel említik a háta mö­gött, hogy a fárasztó munka mellett még a munkásőr-szol- gálatot is vállalta. Csöndesül a délutáni láz, adódik szusszanásnyi idő né­hány mondatot váltani. Hogyan növelhető a tejter­melés a gondozók szerint? Erre lennék kíváncsi. Inas, idősebb férfi, a, leg­régibb tehenész itt, tizenhét esztendeje. A neve Molnár László. Véleménye: — Sok mindentől függ, hogy mennyi tejet ad a tehén. A jó takar­mánytól, a pontos etetéstől, fejestől. Gyurcsik Péter, a Il-es is­tálló munkacsapat-vezetője így vélekedik: — A szájáról fejik a tehenet, tartja a pa­raszti mondás. És még va­lami fontos: minden csepp te­jet ki kell fejni! A. Z. SEGÍTSÉG a mezőgazdaságnak Hatodik turnus az építőtáborokban A KISZ KB TITKÁRSÁGÁNAK FELHÍVÁSA Országszerte befejezéséhez közeledik az aratás, a gabona- termés — a kedvezőtlen aszá­lyos időjárás ellenére — vi­szonylag jónak ígérkezik. Idősebb társaik mellett fiata­lok tízezrei álltak , helyt a munkában, tudásuk legjavát nyújtva vettek részt a kom- bájnos, az öntözési, a tarló- hántási, a másodvetési, az élel­miszeripari és a szállítási kam­pányversenyben. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságának titkársága elismerését fejezte ki a KISZ-szervezeteknek, a fiataloknak kiváló munkáju­kért, hangoztatva: a meleg, csapadékszegény nyár okozta nehézségeken csak további nagy erőfeszítésekkel lehetünk úrrá. A mezőgazdasági nagy­üzemekben, a háztáji és kise­gítő gazdaságokban dolgozók — köztük a fiatalok — helyt­állása mellett most minden se­gítő kézre szükség lesz a föl­deken. A KISZ KB titkársága ezer: felhívással fordul a szakmun­kástanulókhoz, középiskolások­hoz, egyetemistákhoz: jelent­kezzenek az augusztus 22-s és szeptember 4-e között sor­ra kerülő hatodik — rendkí­vüli — építőtábori turnusbe Az idei nyárra eredetileg ter­vezett öt építőtábori turnus 4; központi szervezésű táborában több mint 30 ezer fiatal dol­gozik. A terven felüli váltás­ban további 30 ezer fiatal bi­zonyíthatja tettrekészségét, já­rulhat hozzá a mezőgazdasági munkák sikeréhez. A felhívás teljes szövegét, a szervezési tudnivalókat és az építőtábori jelentkezési la­pot a Magyar Ifjúság e heti száma közli.. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom