Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-14 / 165. szám

1976. JÜL1TJS 14., SZERDA xJfMtm Sereghajtókból elsők Aszódi gépsor - paradícsomtermesztésre A bevételek 30 százalékos emelése a cél Három éve még sereghajtóik voltak az aszódiak, az idén az élüzem cím viselői, első hely­re rukkoltak a monori MEZŐGÉP Vállalat gyáregy­ségeinek tabelláján. Az egy­kori gépállomásból 1968-ban alakult termelőüzem, kezdet­ben tejházi berendezések fel­szerelésével foglalkoztak, majd az Ikarusnak gyártot­tak különböző alváztartozéko­kat, ezenkívül a rét- és lege­lőgazdálkodáshoz egyszerű gé­peket, hulladékégető kemen­céket termelőszövetkezetek­nek. A megrendelések azon­ban elég rapszodikusan ér­keztek — kéthavonta más­más termék készítéséhez fog­tak —, akadozott a nyers­anyagellátás ... A munkafegyelem hiányosságai — Mindjárt másnap, hogy idekerültem, délelőtt tízkor a gyárkapuiban találkoztam az egyik vezetővel. Nincs oxigén, mondta, megyek haza — em­líti a munkafegyelmet jellem­ző példázatként Dudás György, a gyáregység igazga­tója. S rögvest hozzáteszi, hogy persze nem szabad a dolgozókat elmarasztalni, hi­szen fegyelmet követelni csak akkor lehet, ha. a tisztes­séges munka feltételeit meg­teremtették. Tény, hogy 1973-ban veszte­séggel zárták az esztendőt, s csak a vállalati központ anyagi támogatásával tudták egyáltalán megtartani munká­saikat. Megalapozott tervek S a legutóbbi statisztika? A tervezett 28 millió forin­tos árbevétel helyett 32 mil­liót könyvelhettek el, s négy­millió helyett hétmillió forint nyereséget. A bérek átlaga 28 ezer forintról 32 ezerre emel­kedett. Még e fölívelés ismeretiében is merésznek tűnik az idei terv, amelyben — változatlan létszámmal — bevételeik 30 százalékos emelését tűzték cé­lul. — Megalapozottan — szö­gezi le az igazgató. — A munka megszervezését, a technológia pontos kidolgozá­sát követően megerősödött a munkafegyelem, számíthatunk szinte valamennyi munkatár­sunk — száznegyven dolgo­zónk, köztük 100 jól képzett szakmunkás — igyekeztére. Sikerült a profilváltás, ter­mékszerkezetünk gazdaságos, gyártmányaink keresettek. Kizárni a bonyodalmakat Az aszódiak első komoly gyártmánya az iparszerű pa­radicsomtermesztés gépsora, Megérkeztek a Pest megyei úttörők vendégei az NDR-ból Megérkeztek tegnap délután a Német Demokratikus Köz­társaságból — a Pest megyei úttörőelnökség meghívására Magyarországra látogató — Suhl megyei pionírok. Több mint tizenöt órás út után fá­radtan szálltak le Budapesten a szerelvényről. A hosszan tartó utazás ellenére kitűnő hangulatban, a várakozás iz­galmával telve indultak a pályaudvar közelében parkí­rozó panorámabuszhoz, amely majd a Balatonra szállítja őket. — Az úttörőket — ellentét­ben az előző évekkel — idén nem Balatonzamárdiban — a tavaly elkészült — Pest me­gyei úttörőtáborban látjuk vendégül, hanem a zánkai út- törővárosiba utazunk — mondja Háfra Júlia, megyei úttörőtitkár, aki az NDK-beli úttörőket fogadta. — Hangu­latos környezetben ismerked­hetnek itt testvérszervezétünk tagjai a fennállásának 30. év­fordulóját ünneplő útförőszö- vetség múltjával és jelenével. Közben a gyerekek — cso­magokat, játékokat, bőröndö­ket szorongatva — a pályaud­var előterébe érkeztek, ahol a Pest megyei úttörőelnökség képviselői köszönötték őket. Az arcokon mosoly. Ezek az első élmények. Jólesik a' sebtében felhörpintett frissítő. — Harmincán vágtunk a távolba vezető utazásnak — magyarázza készségesen a pionírok vezetője, Siglinde Ebert. — Ügy terveztük, hogy harmincegyen látogatunk Ma­gyarországra, de egy pajtás megbetegedett. A csoportból <— egy gyerek kivételével — fnég senki sem járt e testvéri Országban,... Az úttörők többsége a türingiai Sonne- bergben, Steinachban, Schal- Icauban és Neuhaus-Schiersch- nitzben lakik, de jöttek velük kisebb falvakból is pajtások. Mindannyian Sonneberg járá­siak. Szemüveges, zömöle fiú, a hatodikos Volker Leutheuser készségesen rábólint a mon­dottakra. — Sokat hallottunk már a Balatonról, s mindannyian ér­deklődéssel várjuk, miilyen a valóságban... Hosszúra nyúlt hetedikes kislány, a Schalkaui Heike Lehmann fűzi tovább szavait: — Még az utazás előtt dia- filmeket, fényképeket láttunk, ismerkedtünk Magyarország történetével, az itt élő embe­rek életével. Zánkán járt tár­saink, tanáraink meséltek a modern úttörővárosról. El­mondták, hogyan készült, mennyi társadalmi munkával segítették létrejöttét a magyar fiatalok. * További beszélgetésre azon­ban nemigen jut idő. Hama­rosan a kijárat elé gördül a kék, csillogó üvegtáblás pa- norámabusz. A gyerekek a csomagjaik után szaladgálnak, lassan megtelnek az ülések. Mielőtt az ajtó bezáródna, a mengersgereuts-hämmemi Gábriellé Götz hozzáteszi. — Minél többet szeretnénk találkozni magyar pajtások­kal, barátokkal, jó ismerősö­ket akarunk szerezni az úttö­rővárosban. Az autóbusz lassan nekivág az útnak, hogy elvigye az NDK-beli úttörőket Zánkára, a Balatonhoz, ahol kétheti szórakozás, élményszerzés vár rájuk. V. F. melynek gyártását a Buda­pesti Mezőgazdasági Gépgyár­tól vették át. A soroksári Vö­rös Október Tsz által összefo­gott — s tagjai között számos Pest megyei gazdaságot szám­láló — paradicsomtermesztő rendszer, az SPL gépsora 9 munkagépből áll, ezek közül egyelőre hat készül itt: az ágyáskészítők, a vegyszerbe­dolgozók — amely nagy nyo­mással fecskendezi a talajba a műtrágyát, növényvédő szert —, a kultivátor, a pa- lántázó, a rotációs és a kom­binált gyomirtó. Az idén még a BMG megrendelése alapján, mindent egybevetve, 70 gép­egységet gyártanak. Igény jó­val több lenne, 110 gépre, csakhogy erről késve tájékoz­tatták a MEZŐGÉP Vállala­tot, márpedig a kapacitást ilyen mértékben megnövelni, máról holnapra, kivihetetlen feladat — S később? — Az igények szerint szállí­tunk. Ügy tervezzük, a part­ner vállalatok által készített alkatrészeket is magunk gyártjuk majd, kizárva ezzel a kooperációból adódó bonyo­dalmakat Esetleg átadják Az aszódiak másik gyárt­mánya, a vállalat műszaki al­kotó közösségének szabadalma alapján szerkesztett lúdtojás- keltető berendezés, amelyet a magyar mezőgazdaságot be­mutató leningrádi kiállításon is bemutattak a közelmúltban. A baromfitenyésztő szakem­berek körében nagy sikert aratott a gép, azáltal, hogy egyidejűleg 7300 lúdtojás kel­tetésére alkalmas, s — egyéb felszerelések között automa­tikus páratartalom-szabályo­zója révén — 86—90 százalé­kos kelési aránnyal működik, szemben a hasonló külföldi konstrukciók 65—70 százalé­kos eredményével. Az idén 30 ilyen berendezést gyártanak. S a gyártmány jövője? — Amennyiben a paradi­csomtermesztés gépei iránt tartós kereslet mutatkozik, némi szívfájdalommal, de át­adjuk más gyáregységünknek a keltetőkópet. Fejlesztési le­hetőségeink biztatóak. Üj la­katosipari megmunkálógépek üzembe helyezésével javítjuk a termelés technikai színvo­nalát, bővítjük kapacitásun­kat. S a gépellátás zökkenői miatt ma még okkal-joggal elégedetlenkedő — korábban egynémely gép gyatra minő­ségét is fölpanaszoló — pa­radicsomtermesztő gazdaságok pedig éppen ezt várják. A. Z. Intenzív fejlődés - átrétegeződés A munkaerő újraelosztásának időszakát éljük Az elmúlt öt év alatt újsze­rű folyamat játszódott le Pest megye munkaerő-gazdálkodá­sában. Különösen az iparban foglalkoztatottaknál észlelhető nagy változás, amely elsősor­ban az intenzív fejlesztéssel függ össze. Beszédes számok Korszerűsödött a termelés, fejlettebb technológiákat ve­zettek be az üzemek. A gyárt­mányszerkezet is a gazdaságo­sabban előállítható és nagyoob jövedelmet kínáló termékek javára kezd átalakulni. A technikai mérce magasabbra állítása kvalifikáltabb munká­sokat kíván, ugyanakkor nem- csali a gyáron belüli, hanem a megyei szakmastruktúrára is erőteljesen hat. Ez tapasztal­ható a munkaerő-összetétel belső mozgásában, a létszám átrétegeződésében, de hatással van az ipari utánpótlásra is. Pest megye 904 ezer lakosá­ból 580 ezer a munkaképes­korú, 302 ezer férfi és 278 ezer nő 24 ezerre tehető azoknak a száma, akik a nyugdíjkorhatá­ron túl vannak, de ösztönző nyugdíjpótlékkal tovább dol­goznak. A megyei ingázók száma eléri a 180 ezret, s a fő­városból Pest megyei munka­helyekre járók 24—25 ezren vannak. Munkaerő-tartaléknak vehető az az 50 ezer háziasz- szony, akik nem tudják gyer­mekeiket hol elhelyezni, vagy a rossz közlekedés, esetleg a háztáji művelés miatt kényte­lenek otthonmaradni. Ilyen a* alapkép, a Pest megyei mun­kaerőforrás térképe. Nézzük részleteiben, hogyan fest ága­zati megoszlásban: 110 ezer embert foglalkoztat az ipar, 22 ezren dolgoznak az építőipar­iban, a közlekedési ágazat (MÁV, VOLÁN) 13 ezer 400 embert köt le, 25 ezer 400-at foglalkoztat a kereskedelem, több mint 232 ezren tartoznak az egészségügy, s különböző intézmények, pénzintézetek kategóriájába, s végül 94 ezer hatszáz a mezőgazdaságban dolgozók száma. Megindult az áramlás Az átrétegeződési prognózis szerint iparon belül a gyorsan felnövő szakmák felé indult meg az áramlás, s itt volt ész­lelhető a szálúnál képesítéssel rendelkezők arányának szá­mottevő növekedése is. Kira­gadva az 1975-ös példákat: ebben az évben a felmérések szerint 1106-an tettek szak­munkásvizsgát. Ipari szak­mákból 887-en, közülük 220 nő. A Csepel Autógyár például ebben az időszakban 18 he­gesztőt, 38 forgácsolót képzett, az Ikladi Ipari Műszergyárban 22 gépi forgácsoló, 9 öntő, 58 elektromos- és 14 mechanikai műszerész vette át szakmun­kás-bizonyítványát. A dinami­kusan fejlődő kőolajiparra or­szágosan jellemző a szakkép­zettségi szint emelkedése, a UKV-oan csak a vizsgált év­ben 21 hegesztőt, 16 elektro­technikai műszerészt és 36 kő- oiajfeldolgozót képeztek. Jó év volt a vegyipar számára is. megyénkben a váci FORTE munkáskollektívájából 30-an tettek sikeres vizsgát a vegyi- anyaggyártó szakmában. A ta­nácsi vállalatok közül kiemel­kedő volt a PEVDI szakmun­kásképzése: egy év alatt 17 bőrdíszművest, 21 női szabót, 8 vegyianyaggyártót képzett. Az 1975/76-os szakképzési idő­szakra ugyanez jellemző. A felnőtt szakmunkásképzés erősen befolyásolja a szakmai atrétegződést. A nyolcadik ál­talánost végző gyerekekből évente 2 ezer 900-at vesznek fel nappali tagozatra, azaz szakmunkásképző intézetekbe, vagy szakközépiskolákba, ugyanakkor a segéd- és beta­nított munkásokból, akik a megfelelő gyakorlattal és más feltételekkel rendelkeznek csaknem ugyanennyit képez­nek szakmunkássá. Az idén megyei szinten 2255-en jelent­keztek, hogy szakmát szerez­zenek az iparban, mezőgazda­ságban és kereskedelemben. Ebből csak az ipari munká­sok száma 1449. A legtöbb a gépi forgácsoló és a szerkezeti lakatos, de mintegy hatvanra tehető a kötő-hurkoló és kon­fekció-szakmát elsajátítok szá­ma. Mindössze öt szövő képzé­sét jelentették be a megyei tanács munkaügyi osztályára. Ez utóbbi adatok jellemzőek a textilipar munkásellátottságá­ra, valamint a tízéves re­konstrukciós programon belü­li szelektív fejlesztésre. Isme­retes, hogy a kötő-hurkoló ágazatot intenzívebben fejlesz­tik a szövőiparnál. Közreját­szik ez iparágban a munkás­létszám állandó csökkenése is. A szakmai utánpótlás egyelőre tehát itt még gond marad. Magasabb fokon A felnőtt szakmunkásképzés célja, hogy a kevésbé divatos szakmák hiányait pótolja, s csak indokolt esetekben lép­hetik át a 104/1973. MŰM. uta­sítást, amely egyes szakmák képzését kizárólagosan nappali tagozaton engedélyezi. Me­gyénkben ilyen például a miscihanikai műszerészek kép­zése, amely összefügg a nők foglalkoztatásával, s így a GANZ Műszer Művek gödöllői Árammérőgyárában, valamint a Telefongyár vidéki gyár­egységedben felnőtteknél is en­gedélyezett. f Az elmondottak bizonyítják, hogy a megyében az iparoso­dásnak már egy magasabb fo­kára léptünk, vagy legalábbis mindenütt igyekeznek a szak- i képesítéssel rendelkező mun­kások számát növelni a beta­nított, s főleg a segédmunká­sokéval szemDen. Ezt mutatja a szocialista szektorban fog­lalkoztatottak jelenlegi lét­száma és az 1981-re várható munkaerőhelyzet összevetése is. A ma adatai: 320 ezren dolgoznak a megye szocialista szektorában, ebből 132 ezer a nő. összesen 139 ezer hétszáz a férfi és 85 ezer hatszáz a női fizikai munkás. Az 56 ezer hatszáz szakmunkásból na­gyon alacsony a nők aránya, mindössze 12 ezer ötszáz. Öt év alatt hétezerrel növekszik majd ez utóbbi kategóriában a létszám, o női arány továbbra is kisebb marad, de eléri a 16 ezret. Nagy változást vártnak a betanított munkások csoport­jában, ahol most 50—50 szá­zalékos a férfi és nőarány, a dolgozók száma 90 ezer hat- száz. 1981-ben a következő lesz a kép: 84 ezer férfi és 41 ezer női betanított munkása lesz a szocialista szektornak. A hetvennyolcezer-egyszáz se­gédmunkáslétszám — az át- rétegződés következtében — erősen csökken: öt év múlva 33 ezer 500 férfi és 10 ezer 500 nő lesz csak szakképesítés nélküli. A nem fizikai kategó­riában szintén háromezres visszaesést terveznek. A 9f ezerre csökkent létszámból a nők 72 ezer 500 státust mond­hatnak majd magukénak. Egyeztetett rendelkezés Alapvető elv, hogy a mun­kaerőt olyan iparágban fog­lalkoztassák, ahol korszerű gé­peken, a nemzeti jövedelmet növelő, magasértékű termé­kek produkálhatok. A megyei tanács munkaügyi osztályán — a népgazdasági koncepciók­ká' összhangban — most dol­gozzák ki a munkaerőközvetí­tésre vonatkozó kötelező ren­delkezést. Egyeztetik a főváros tervezetével, sőt figyelembe veszik a szakoktatási struktú­ra várható alakulását is. Túllépve az ipari látókörön a kereskedelem munkaerő­helyzetét is meg kell oldani. Legsürgetőbb a megye egész­ségügyi létszámhiányának megszüntetése, de az oktatás, művelődés területén is van­nak még fehér foltok. A me­zőgazdaságra, mint munkaerő­leadó ágazatra számít a me­gye, a fokozottabb iparszerű termeléssel, a nagyüzemekben az új technológiák bevezetésé­vel hatalmas tartalék szaba­dul fel. Tehát megkezdődött a munkaerő újraelosztásának időszaka. H. A. Korszerű gépek - kooperációban AI11111MIII1111111111111M111111111111111111111111111111111111111111111111MIM11111111111111111 ti 1111111 ti II111111111111111II111111111 r i < 111 m 11111111111111111111111111II1111 n 11111111II1111111 | A forradalmi ifjúság vezéralakja | Százötven éve született Vasvári Pál S zázötven éve, 1826. július 14-én szüle­tett Vasvári Pál. összesen 23 évet élt, és mégsem torzó az élete. Sőt! Éppen a nagy kortársbarát Petőfiéhez hasonlítható kerek teljességével kelt mél­tán tiszteletet. A nyírvasvári (innen a Vas­vári név) görögkatolikus papfi történész­nek tanult, s már kezedeteiben jócskán túllépte kora liberális szemléletének emel­kedéseit is. A francia forradalom eszméin, Michelet-n és az utópikus szocialista Ca- bet-n nevelődő ifjú — radikális világné­zetének logikus következményeként — 48- ban, az érlelő kovász szerepét betöltő pesti diákifjúság politikai vezetője lett hama­rosan. Ahogy egy életrajzírója lefesti moz­galmas tevékenységét, „szervezte a liberá­lis politikusokat köszöntő fáklyás, zenés felvonulásokat, a haladó tanárokat meg­tisztelő ünnepélyeket, útmutatót írt a nem­zeti táncmodorról, gyorsíróköröket kezde­ményezett”. S hozzátehetjük: közben tör­téneti műveket írt, lapot szerkesztett, ta­nult. Olyan társai voltak, mint Pálffy Al­bert, Pákh Albert, Bérczy Károly, Lisznyay Kálmán, Cseng ery Antal, Vajda János, Kecskeméti Aurél, Nyáry Albert és mások. Ök alkották az Ifjú Magyarország körét, a fiatál német radikálisok mintájára lét­rejött hazai társszervezetet, amelynek Vas­vári egyik elismert vezetője lett. Március 15-e jól ismert napjaiban, a Petőfié és a Jókaié mellett az ő nevét hordja leginkább ajkán a forradalmi ifjú­ság. Amikor lavírozni igyekvő első felelős minisztérium elutasítja egyetemi tanári ki­nevezését (amelyet a diákság pedig ugyan­csak szorgalmazott), félbe nem hagyva tu­dományos történetírói munkásságát, foly­tatja tevékenységét a politikai élet meze­jén, a radikálisok Márciusi, majd Demok­ratikus Klubjában, az Egyenlőségi Társu­latban. Amikor pedig eljön a honvédő és forradalomvédő harc ideje, katonaként áll helyt a maga választotta életúton. Előbb Kossuth futártisztje, majd a toborzásban segít országszerte, végül önálló szabadcsa­patot alakít, a Bem erdélyi hadművele­teiben vesz részt. Itt éri a minden hősies­sége mellett is értelmetlen halál: a népek testvériségéért lángoló ifjú forradalmár a magyar forradalmi kormány és a jogaikért küzdő nemzetiségek tragikus meg nem ér­tésének lesz az áldozata. A jelentős igaz­ságaik mellett is objektíve a reakciót tá­mogató más ajkú honfitársaival folytatott testvérharcban esik el. Jiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiii.-; A Hunicoop gépipari koope­rációs külkereskedelmi iroda az ötéves tervidőszakban mintegy 500 kooperációs téma- javaslatot vizsgál meg a Kohó- és Gépipari Minisztérium, va­lamint a minisztériumhoz tar­tozó vállalatok megbízásai alapján, amelyek összhangban vannak az ötéves műszaki­fejlesztési elképzelésekkel. A Hunicoop — amely Nyu- gat-Európában, Japánban és az Észak-Amerikában ezer- céggel áll kapcsolatban —, az elmúlt néhány évben mintegy 100 licenc vagy know-how vá­sárlási és kooperációs szerző­dést hozott létre a mezőgazda- sági gépgyártásban, az elekt­ronikai és műszeripari, vala­mint egyéb gépipari ágazatok­ban. A felmérések, az ipari hát­tér áttekintése és az előzetes tárgyalások után jelenleg szer­ződést készítenek elő a Komp­lex Külkereskedelmi Vállalat, a Mezőgép Tröszt és az USA- beli Cansas állam Hesston cé­ge között. A megállapodás alapján megvennék egy beta­karítógép licencét. Eddig eze­ket a betakarítógépeket tőkés piacról importáltuk nagy mennyiségben. A licencvétel- lel lehetővé válna a teljes ha­zai igény kielégítése s jelen­tős szocialista és tőkés export k i I A Harmincán a sonnebergi járásból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom