Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-14 / 165. szám
skMífqp 1976. JŰLIUS 14., SZERDA Pest megye nyári tárlatai Pál Mihály életműve — Vácott ,Vendégkönyveket olvasva Cegléden, Tápiószelén SZEPTEMBERTŐL Mindenki iskolája Sorozat a rádióban és a televízióban — Olvasókönyv és magnetofonfelvételek a tanulás segítésére Szeptembertől új, nagyszabású közös sorozattal jelentkezik a rádió, illetve a televízió. Mint a keddi sajtótájékoztatón Sándor György, a Magyar Televízió közművelődési igazgatója elmondta, a Mindenki iskolája című sorozattal azoknak a felnőtteknek kívánnak a segítségére sietni, akik nem fejezték be általános iskolai tanulmányaikat. A sorozat ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy a gyermekgondozási segélyen levő kismamák is pótolják műveltségbeli hiányosságaikat, s hogy azok a szülők is támogatást kapjanak, akik gyermekeikkel együtt tanulnak. A Mindenki iskolája műsorainak készítését másfél éve kezdték el a rádió, illetve a televízió stúdióiban. A rádió fiz irodalmi, történelmi anyagokat sugározza 16 hét alatt. A televízióban a matematika, a fizika, a biológia, a földrajz, a kémia speciális — tévére adaptált — leckéit láthatják az érdeklődők szeptembertől decemberig. Az adásokat szerda délutánonként mutatják be, majd vasárnap délelőtt, illetve kedden, a tv-hír- adó előtti műsoridőben megismétlik. A Mindenki iskolája a rádióban a Petőfi adón, illetve az URH-n jelentkezik. A TANÉRT ezzel párhuzamosan forgalomba hozza az egyes leckék magnófelvételeit is. A tervek szerint a tanév első felében a VII. osztályos anyagot, a következő félévben pedig a VIII. osztály anyagát sugározzák. A Mindenki iskolája adásaihoz a Minerva gondozásában olvasókönyv is készül. Csatlakoznak a rádió és a televízió közművelődési akciójához a különböző társadalmi, politikai szervezetek is. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elsősorban a szocialista brigádok figyelmébe ajánlja az új tanulási lehetőséget. Az Országos Pedagógiai Intézet 35 iskolában szervezi meg a pedagógusok előzetes felkészítését, hogy növelje a rádióstévés leckék hatékonyságát. A szakszervezetek szervezésében az ország megyéiben általában hat-hét bázist építenek ki, ahol a Mindenki iskolájára jelentkező dolgozókat tanácsokkal látják el. — Oktatás. A Csepel Autógyárban a vállalati szakszervezeti bizottság értékelte az 1975/76-os oktatási évet, s megállapították, hogy többek között az általános iskola 4—8. osztályában 294-en vizsgáztak, közülük 273-an sikeresen. A tömegpolitikai oktatás négy tagozaton történt, legtöbben (620-an) a munkahelyi élet időszerű kérdései előadássorozaton vettek részt. Olcsó kirándulások, művelődési lehetőségek A közművelődés, a tömegsport és a turizmus kapcsolatának fejlesztésére hozott határozatot az Országos Közművelődési Tanács elnöksége. Mint a testület megállapította, szükséges a három, azonos célú tevékenység összehangolása. Indokolt, hogy a művelődési intézmények programba iktassák a testedzést, a természetjárást, a sportegyesületek pedig segítsék elő a közös művelődést, a színvonalas klubéletet. A turisztikát lehetőség szerint szintén össze kell kapcsolni a művelődési rendezvényekkel. Kölcsönösen használják a művelődési otthonokat, sportlétesítményeket, így pótolhatják a néhol sok gondot okozó teremhiányt. A közművelődési tanács elnöksége felhívta a művelődési, sport- és turisztikai intézményeket fenntartó tanácsok, társadalmi szervek és szövetkezetek figyelmét, hogy közösen szervezzenek a tömegek érdeklődésére számottartó rendezvényeket. Az utazási irodák például hirdessenek minél több olyan belföldi, olcsó kirándulást, amely lehetőséget nyújt a művelődésre, tartalmas szórakozásra, esetenként testmozgásra is. A népgazdasági tervekben előirányzott lehetőségek hasznosításával, társadalmi összefogással teremtsék meg az együttműködés tárgyi feltételeit. Az OKT elnöksége felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget és a szövetkezetek érdekképviseleti szerveit, hogy segítsék elő ezeknek a feladatoknak a megoldását. Etnosz és néprajz ' Egyértelmű válaszok nehéz kérdésekre Miben különböznek és miben hasonlítanak a világ népei? A középkori ember még úgy tudta, hogy az egyenlítői népek óriásira nőtt lábukat tartják maguk fölé napernyőnek a tűző napsugarak ellen, sőt élnek fej nélküli emberek is, akik a mellükön hordják a szeműiket... Ma már ezeken csak hüledezni és mosolyogni szoktunk, de azért még sokakban él a néprajzi különlegesség hajhászása és ami még veszélyesebb: a felső- és alsórendűség minden áron való igazolása. De hát miben különböznek és hasonlítanak a világ népei és honnan erednek az eltérések, illetve hasonlóságok? Itt van az asztalon Julian Vlagyimirovics Bromlej szovjet akadémikus magyarra fordított könyve, az Etnosz és néprajz, a Gondolat Kiadó gondozásában. A kötetben ezekre a felettébb nehéz kérdésekre a tudomány legújabb eredményei alapján világos és egyértelmű válaszokat ad. Félreérthetetlenül megállapítja: „minden nép egyenlő mértékben fejlődőképes”, „valamennyi nép hozzájárult az emberiség kulturális kincsesházának gyarapításához”. Korábban pedig azt állapítja meg: „az emberiség egységes és ugyanakkor sokarcú”, vagyis élettanilag egységes, kulturális-nyelvi és egyéb szempontból pedig különböző, de bármikor élt és bárhol is él egy közösség, azonos gazdasági-társadalmi szabályok között rendezi be életét A fejlődés feltételei Első hallásra talán kissé szokatlan elfogadni, hogy azok az ausztrálok, akik az angolok által készített villamos vezetékek porcelánszigeLőrincz Vitus: Ikon. telőit lepattantották dárdahegyeknek — mivel még a nyilat sem ismerték —, később ugyanolyan kiváló — ha nem jobb! — ipari munkások és pl. buszvezetők lettek, mint a civilizált jövevények! De ez és sok más ezer ilyen tény meggyőz bennünket arról, hogy az emberiség valóban egységes, a fejlődés elve minden népre egyformán vonatkozik, csak kedvező vagy kedvezőtlen feltételek miatt más-más úton és módon jut el az egyes szakaszokra: némelyik tízezer évvel ezelőtti fokon reked meg, a másik ugyanakkor már a holnapot építi. Bromlej akadémikus ennél jóval tovább megy, megvizsgálja a nép (etnosz) fogalmát, tartialmi-jelentéslbeli változását: foglalkozik olyan fogas kérdéssel: mi a kultúra, mi a nyelv szerepe, és helyére rakja a faji, kulturális és nyelvi rokonság — különbség kérdéseit, amelyet pedig hajlandók volnánk talán kissé össz.e is vegyíteni. Eközben mindig konkrét példák garmadájával él, jól ismeri nagy hazája sok-sok népét, de a Balkánt (eredetileg Balkánkutató, sőt történész volt), hazánkat, vagy pl. az Egyesült Államok indiánjait, újonnan bevándorolt lakóit stb. A mindennapok vizsgálata Elemző tanulmánya voltaképpen a Narodi Mira (A világ népei) 13 kötetes szovjet néprajzi sorozat eredményein alapszik. Ez a több kötetes kézikönyv minden népet bemutat: kicsit és nagyot, gyűjtögető zsáfcmányolót, parasztot és ipari társadalomban élőt egyaránt Ennek alapján Bromlej kijelenti, hogy a néprajz fő feladata a népek életének, mindennapjainak vizsgálata, módszere összehasonlító és történeti, és hogy eredményeit nemcsak a sok társtudomány, hanem o politika és az államvezetés is messzemenően felhasználhatja. Ö maga a Mikluho Mak- lájról elnevezett moszkvai Akadémiai Néprajzi Intézet igazgatója, akinek nevéhez a szovjet népraj tudomány eddig nem tapasztalt fellendülése és nemzetközi elismertetése fűződik. Maga Bromlej közismert egyéniség, többek között a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagjai is. Van jelene, hivatása Jólesik olvasni azokat a sorokat, amelyek a néprajz mai hivatásáról szólnak. Cáfolja, hogy csak a régiségek kutatása lenne a célja, és így a néprajz előbb-utóbb idejétmúlt vagy teljesen történelmi tudománnyá lesz. Van jelene! Okos és megszívlelendő megállapítások! A néprajzra majdnem minden társtudománynak szüksége van, hiszen az egyszerű emberek mindennapjait, életét, tevékenységét, művészkedését és gondolkodását vizsgálja, ehhez mindenféle forrást (Írásost és szóbelit egyaránt) felhasznál és ezek segítségével építi ki azt a kapcsolat- és viszonyrendszert, amelyen belül minden nép elhelyezhető. E viszonylatrendszer fejlődik, gazdagodik, új és új kincseket kínál minden érdeklődőnek. Szép ez a legnemzetibb és ugyanakkor legnemzetközibb tudomány! Katona Imre docens Félmerül a kérdés, vajon a nyári hőségben, milyen a kiállítások látogatottsága Pest megye déli részében. Természetesen az aratás és a strandélet csökkenti a nézők számát, bár Nagykőrösön szocialista brigádok keresték fel Lőrincz Vitus tárlatát — Cegléden, Borsody László, kerámiakiállítása pedig heves véleménycserét mutat. A vendégkönyvben tisztességes vita zajlik. Fülöp Hajnalka szívesen vitatkozna az alkotóval, Rásó Etelka dicséri a mű- i vek rejtvényjellegét, örvendetes az a tény, hogy az újlengyeli általános iskolások és a ceglédi MÁV-állomás dolgozói, továbbá a Cegléd környékén dolgozó KISZ-építptáborok lakói felkeresték Borsody László tárlatát, mely elmé- lyültsége révén megérdemli e vendégjárást, s úgy igaz, ahogy az egyik bejegyzés tartalmazza; e nagy méretű kerámiák lakótelepeink szobrász! kíséretét jelenthetnék a jövőben. Tápiószelén, a Blaskovich- kastélyban, augusztus 20-ig látható Molnár Elek kerámiaművész kiállítása. Gyönyörű környezetben, pompás az állandó kiállítás és a kerámiák újdonsága. író is járt erre júniusban, a mindannyiunk által becsült Fábián Zoltán, ö ezt írta a vendégkönyvbe: „Nagyon jó látni és tudni, hogy ilyen széppé, páratlan értéket őriző és bemutató múzeummá nőtt ez az öreg, kedves kúria.’’ Azzá nőtt valóban. A vendégkönyv sok mindenről árulkodik. Arról elsősorban, hogy utazó nemzet vagyunk a saját hazánkban. Erősödik a megyei körforgalom is. Imponáló a nagykátai gimnázium utazókedve, mely több csonorttnl Riidnnoct mellett Tá_ Diószele múzeumába is megérkezett, de farmosi, tápiószent- mártoni iskolások, a nagykátai jépírótanfolyam hallgatói, tá- oiógyörgyei honismereti szak- körösök is felkeresték a sok tanulsággal és gyönyörködéssel szolgáló gyűjteményt. Erős íz áramlás Szolnok megyéből, le itt jártak a nyíregyházi melyei könyvtárból, Szentesről, Salgótarjánból, Tóalmásról, Jászberényből is. Iskolások, üzemi dolgozók, MÁV-alkal- nazottak, tsz-csoportok—követek az ország minden részéből. Losonci Miklós Pál Mihály: Próféta. Impulzív erő hatja át alkotásait, képzelete egy szobrászcsapatnak elég lenne. Három irányban tájékozódott, három irányban véglegesítette elképzeléseit. A realizmus maga a mesterség, ezt becsülettel megtanulta, megszerette. Ez a vonulat egész életművét benépesítette. Nyitánya az Öregember jej 1943-ból — végállomása Rilke, melyet 1968-ban faragott. E két pont között hullámzik a Furulyás fiú, Homérosz, Ady, Dosztojevszkij, Orpheusz. Életművének fő igazsága, hogy szobrászi és szellemi fejlődése nem szakadt el egymástól, hanem egységes mederben haladt. Ezért ő egyszerre érti Ady költészetét és az Ady plasztikát, ezért hiánytalan a mű. Dosztojevszkijben a megbocsátó türelmet, Homé- rosszban a mű zsákmányára leső mohó figyelmet mintázza, a Rüke-fej alig érzékelhető, mégis tényleges elcsúszásaiban e különös finomságú költő félszegsége, szemérme, belső gazdagsága tárul fel. Tehetségének törvénye, hogy expresszív stílusa azonos ídő- hullámhosszon születik a realista szobrokkal, nem azokat követi. Elég erős ahhoz, hogy egyszerre építsen hagyomány- hű és hagyományfolytató szobrokat a modell természetétől függően. Küzdő formákkal robban a térbe a diadalmas Madár 1947-ben és Mózes ugyanebben az esztendőben, Ezékiel próféta és a köteleit magáról lehántó, íeltápászko- dó Rabszolga — az 1965-ös emberiség, mely úrrá lett évezredek nyomasztó súlya felett. E Michelangelóhoz, Rodinhoz igazodó és Kerényi Jenő alakzataihoz hasonló megoldások lendületes egyéniséggel hordoznak és alakítanak szobrászattal új világot. A háború pusztítása után az újjáépítés következet. Mikus Sándor, Kerényi Jenő, Kisfaludy Stróbl Zsigmond ekkor mintázza a mi életüdk eszményeit vállaló új köztéri szobrait. Kár, hogy Pál Mihály nem kapott hozzájuk hasonló megbízást. Fiai, akik között szobrász és kőfaragó is található, most is vállalnák e méretnagyóbbító szoborszületést, ha Pest megye művészetpártolása, maga a tárA zománcművészet porrá tört hegyikristály, fém egybehangolása a tűzzel előhívott színes felületeken, melyhez drágakövek — időnként arany vagy fa társul. A változatok sokrétűek, a műfaj európai. Ismerték a rómaiak, virágzott Bizáncban, alkalmazták a gótikus műhelyekben. Képzőművészetünkben az elmúlt évtizedekben honosodott meg, értékei általánossá váltak, rendszeresen rendezik Salgótarjánban a zománcművészeti országos kiállításokat. Mesteri szinten műveli a műfajt Kátai Mihály, Stefániái Edit, a szentendrei Jávor Piroska, Fabók Gyula, Lantos Ferenc és a fóti Lőrincz Vitus. Az ő kiállítása nyílt meg bécsi siker után Nagykőrösön. Mi jellemzi művészetét? Kicsoda ő tulajdonképpen? 1933-ban született Bukovinában, Istensegíts községben. 1945-ben családja Tolna megyében telepedett le. Elvégezte az egri Pedagógiai Főiskolát 1957-ben Jakuba János tanítványaként. Tűzzománccal 1964 óta foglalkozik, egyéni kiállításai sikerrel zárultak Békéscsabán, Vácott, Budapesten, Miskolcon, Bécsben. Nagykőrösi tárlatán őrzi is, újítja is művészetének változatlanul frissnek ható eszközeit. Oltára az asszonyi szépség, — család, szerelem, a valóban: oltárképszerű szerkesztése tagolási rendet eredményez. Sormintás díszeket is társít a kép központi eszméjéhez rajzos izgalmakkal, színek méltóságtel. jes nyugalmával. Költői hevü- letű anyagtársításaiban újabban a fa is szerephez jut — lányt épít galambbal. Szilárd fegyelemmel kivitelezi gondolatokkal előkészített témáit, melyet életvitel hitelesít. Iko- nos frontalitással jeleníti a Zenélők, a Hárfás lány, a Páva, a Napisten, a Tavasz karakterét — szemérmesen félszeg vonalvezetése úgy lett határozott, hogy közben megőrizte világának egyéni báját és hamvas- ságát. Egyszóval; kemény munkával fejlődött Lőrincz Vitus, miközben a Fóti Gyermekváros alkotó közegében, alkotó embereket nevel. Egyik volt tanítványa, Perlaki Erika, Szegedről ma már lelkesen elemzi Lőrincz Vitus egyéni értékeit. Lőrincz Vitus tűzzománcai — Nagykőrösön Szuverénül bánt eszközeivel, egyforma választékossággal differenciált, egyszerűsített. A Niké-ben a test függőleges felkiáltását a zászló átlós íve elringatja, megcsöndesíti, jelezve, hogy végre szelídül a történelem, nem lesz olyan hangos, — sokkal inkább emberséges a holnap. S mindezt a formaképzés árnyalatainak biztonságával hirdeti. A gömb integrált alakzata az élő égitest csillogásával Adyt épít, de Kali bánt is. Shakespeare negatív emberét. Két magatartást egy forma jelöl — pontosabban alig észrevehető különbséget fedezhetünk fel a sugárzó Ady-fejen, és a rán- cos-pufók-üres Kalibán tekinteten — mely a múlt tehertétele. Aki nem percekre toppan be Pál Mihály szobrai közé, hanem vállalja a beszélgetést e művekkel — valamivel jobb boldogabb és gazdagabb lesz Ez az Ö diadalmas szobrászaténak klasszikus ajándéka Művészetével Gyömrő Európa lett. sadalom megrendelné e hiányzó, de megvalósítható remekműveket. Szobrainak fő oldalszárnya, ha nem köziponti falanxa az a különös, egymással összetartozó, az Anonymus, a Tenger, az Ismeretlen istennő, a Lear király és az Ösfurulyás című műveiben senkihez nem hasonlít Pál Mihály, ezen alkotásaiban maradéktalanul és maradandóan egyéni. Olyannyira, hogy a „Tenger” hullámokból épített asszonyteste tízmrtéteres nagyságban nyithatná a Balatont Akarattyánál, a természet végtelen pompáját szobrászattal. Anonymusában történelmünk elnapolódott lehetőségei, évszázadok súlya és kibontakozása áramlik a vízszintes és függőleges irányok lendületében, , Művészetének ez az iránya a j nyitott jövő, minden bizonnyal hamarosan felfedezik fiatal Amikor Pál Mihály 1944- ben a Képzőművészeti Főiskolán Bory Jenő tanítványaként befejezte szobrásztanulmányait, s alaposan felkészült művészi életpályájára — hirtelen sötétedés, s ezt követő egyetemes hajnal nyílott történelmünkben. Az idő halállal terhes hónapjaiban Ezékiel-je Radnóti Ésaiást idéző keserves sorának egyenes folytatása. Pál Mihály Mózesének méltóságteljes tömbje nemcsak Michelangelo művének bölcseleti mélységét fokozza, hanem Petőfi költeményének Mózes alakjával jelzett népvezéri küldetését. Pál Mihály Mózese, Dózsája — szoborral jelölt emberi helytállás. Mindez igazolja, hogy Pál Mihály művészetének etikai hitele kezdettől érvényesült. Pál Mihály Munkácsy-díjas szobrászművész gyűjteményes emlékkiállítása Vácott, a Vak Bottyán Múzeum Főtéri Kiállító- termében tekinthető meg augusztus 15-ig, hétfő kivételével naponta 10—18 óráig.
