Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-14 / 165. szám

skMífqp 1976. JŰLIUS 14., SZERDA Pest megye nyári tárlatai Pál Mihály életműve — Vácott ,Vendégkönyveket olvasva Cegléden, Tápiószelén SZEPTEMBERTŐL Mindenki iskolája Sorozat a rádióban és a televízióban — Olvasókönyv és magnetofonfelvételek a tanulás segítésére Szeptembertől új, nagysza­bású közös sorozattal jelent­kezik a rádió, illetve a televí­zió. Mint a keddi sajtótájé­koztatón Sándor György, a Magyar Televízió közművelő­dési igazgatója elmondta, a Mindenki iskolája című soro­zattal azoknak a felnőtteknek kívánnak a segítségére siet­ni, akik nem fejezték be álta­lános iskolai tanulmányaikat. A sorozat ugyanakkor lehető­séget ad arra is, hogy a gyer­mekgondozási segélyen levő kismamák is pótolják művelt­ségbeli hiányosságaikat, s hogy azok a szülők is támogatást kapjanak, akik gyermekeik­kel együtt tanulnak. A Mindenki iskolája műso­rainak készítését másfél éve kezdték el a rádió, illetve a televízió stúdióiban. A rádió fiz irodalmi, történelmi anya­gokat sugározza 16 hét alatt. A televízióban a matematika, a fizika, a biológia, a föld­rajz, a kémia speciális — té­vére adaptált — leckéit lát­hatják az érdeklődők szeptem­bertől decemberig. Az adáso­kat szerda délutánonként mu­tatják be, majd vasárnap dél­előtt, illetve kedden, a tv-hír- adó előtti műsoridőben meg­ismétlik. A Mindenki iskolája a rádióban a Petőfi adón, il­letve az URH-n jelentkezik. A TANÉRT ezzel párhuzamo­san forgalomba hozza az egyes leckék magnófelvételeit is. A tervek szerint a tanév el­ső felében a VII. osztályos anyagot, a következő félévben pedig a VIII. osztály anyagát sugározzák. A Mindenki iskolája adásai­hoz a Minerva gondozásában olvasókönyv is készül. Csatlakoznak a rádió és a televízió közművelődési akció­jához a különböző társadalmi, politikai szervezetek is. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa elsősorban a szocialista brigádok figyelmébe ajánlja az új tanulási lehetőséget. Az Országos Pedagógiai Intézet 35 iskolában szervezi meg a pedagógusok előzetes felkészí­tését, hogy növelje a rádiós­tévés leckék hatékonyságát. A szakszervezetek szervezésében az ország megyéiben általában hat-hét bázist építenek ki, ahol a Mindenki iskolájára je­lentkező dolgozókat tanácsok­kal látják el. — Oktatás. A Csepel Autógyárban a vállalati szakszervezeti bizottság ér­tékelte az 1975/76-os oktatá­si évet, s megállapították, hogy többek között az álta­lános iskola 4—8. osztályá­ban 294-en vizsgáztak, közü­lük 273-an sikeresen. A tö­megpolitikai oktatás négy tagozaton történt, legtöbben (620-an) a munkahelyi élet időszerű kérdései előadásso­rozaton vettek részt. Olcsó kirándulások, művelődési lehetőségek A közművelődés, a tömeg­sport és a turizmus kapcsola­tának fejlesztésére hozott ha­tározatot az Országos Közmű­velődési Tanács elnöksége. Mint a testület megállapította, szükséges a három, azonos célú tevékenység összehango­lása. Indokolt, hogy a művelő­dési intézmények programba iktassák a testedzést, a termé­szetjárást, a sportegyesületek pedig segítsék elő a közös mű­velődést, a színvonalas klub­életet. A turisztikát lehetőség szerint szintén össze kell kap­csolni a művelődési rendezvé­nyekkel. Kölcsönösen használ­ják a művelődési otthonokat, sportlétesítményeket, így pó­tolhatják a néhol sok gondot okozó teremhiányt. A közművelődési tanács el­nöksége felhívta a művelődé­si, sport- és turisztikai intéz­ményeket fenntartó tanácsok, társadalmi szervek és szövet­kezetek figyelmét, hogy közö­sen szervezzenek a tömegek érdeklődésére számottartó ren­dezvényeket. Az utazási irodák például hirdessenek minél több olyan belföldi, olcsó kirándu­lást, amely lehetőséget nyújt a művelődésre, tartalmas szó­rakozásra, esetenként test­mozgásra is. A népgazdasági tervekben előirányzott lehető­ségek hasznosításával, társa­dalmi összefogással teremtsék meg az együttműködés tárgyi feltételeit. Az OKT elnöksége felkérte a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsát, a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetséget és a szövetkezetek érdekképviseleti szerveit, hogy segítsék elő ezeknek a feladatoknak a megoldását. Etnosz és néprajz ' Egyértelmű válaszok nehéz kérdésekre Miben különböznek és miben hasonlítanak a világ népei? A középkori ember még úgy tudta, hogy az egyenlítői népek óriásira nőtt lábukat tartják maguk fölé napernyő­nek a tűző napsugarak ellen, sőt élnek fej nélküli emberek is, akik a mellükön hordják a szeműiket... Ma már ezeken csak hüledezni és mosolyogni szoktunk, de azért még so­kakban él a néprajzi különle­gesség hajhászása és ami még veszélyesebb: a felső- és alsórendűség minden áron való igazolása. De hát miben különböznek és hasonlítanak a világ népei és honnan ered­nek az eltérések, illetve ha­sonlóságok? Itt van az asztalon Julian Vlagyimirovics Bromlej szov­jet akadémikus magyarra fordított könyve, az Etnosz és néprajz, a Gondolat Kiadó gondozásában. A kötetben ezekre a felettébb nehéz kér­désekre a tudomány legújabb eredményei alapján világos és egyértelmű válaszokat ad. Félreérthetetlenül megállapít­ja: „minden nép egyenlő mértékben fejlődőképes”, „va­lamennyi nép hozzájárult az emberiség kulturális kincses­házának gyarapításához”. Ko­rábban pedig azt állapítja meg: „az emberiség egységes és ugyanakkor sokarcú”, vagyis élettanilag egységes, kulturális-nyelvi és egyéb szempontból pedig különböző, de bármikor élt és bárhol is él egy közösség, azonos gaz­dasági-társadalmi szabályok között rendezi be életét A fejlődés feltételei Első hallásra talán kissé szokatlan elfogadni, hogy azok az ausztrálok, akik az angolok által készített villa­mos vezetékek porcelánszige­Lőrincz Vitus: Ikon. telőit lepattantották dárda­hegyeknek — mivel még a nyilat sem ismerték —, ké­sőbb ugyanolyan kiváló — ha nem jobb! — ipari munkások és pl. buszvezetők lettek, mint a civilizált jövevények! De ez és sok más ezer ilyen tény meggyőz bennünket ar­ról, hogy az emberiség való­ban egységes, a fejlődés elve minden népre egyformán vo­natkozik, csak kedvező vagy kedvezőtlen feltételek miatt más-más úton és módon jut el az egyes szakaszokra: né­melyik tízezer évvel ezelőtti fokon reked meg, a másik ugyanakkor már a holnapot építi. Bromlej akadémikus ennél jóval tovább megy, megvizs­gálja a nép (etnosz) fogalmát, tartialmi-jelentéslbeli változá­sát: foglalkozik olyan fogas kérdéssel: mi a kultúra, mi a nyelv szerepe, és helyére rakja a faji, kulturális és nyelvi rokonság — különb­ség kérdéseit, amelyet pedig hajlandók volnánk talán kis­sé össz.e is vegyíteni. Eközben mindig konkrét példák gar­madájával él, jól ismeri nagy hazája sok-sok népét, de a Balkánt (eredetileg Balkán­kutató, sőt történész volt), ha­zánkat, vagy pl. az Egyesült Államok indiánjait, újonnan bevándorolt lakóit stb. A mindennapok vizsgálata Elemző tanulmánya volta­képpen a Narodi Mira (A vi­lág népei) 13 kötetes szovjet néprajzi sorozat eredményein alapszik. Ez a több kötetes kézikönyv minden népet be­mutat: kicsit és nagyot, gyűj­tögető zsáfcmányolót, parasz­tot és ipari társadalomban élőt egyaránt Ennek alapján Bromlej kijelenti, hogy a néprajz fő feladata a népek életének, mindennapjainak vizsgálata, módszere össze­hasonlító és történeti, és hogy eredményeit nemcsak a sok társtudomány, hanem o poli­tika és az államvezetés is messzemenően felhasználhat­ja. Ö maga a Mikluho Mak- lájról elnevezett moszkvai Akadémiai Néprajzi Intézet igazgatója, akinek nevéhez a szovjet népraj tudomány ed­dig nem tapasztalt fellendü­lése és nemzetközi elismerte­tése fűződik. Maga Bromlej közismert egyéniség, többek között a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagjai is. Van jelene, hivatása Jólesik olvasni azokat a so­rokat, amelyek a néprajz mai hivatásáról szólnak. Cáfolja, hogy csak a régiségek kutatá­sa lenne a célja, és így a néprajz előbb-utóbb idejét­múlt vagy teljesen történelmi tudománnyá lesz. Van jelene! Okos és megszívlelendő meg­állapítások! A néprajzra majdnem minden társtudo­mánynak szüksége van, hi­szen az egyszerű emberek mindennapjait, életét, tevé­kenységét, művészkedését és gondolkodását vizsgálja, eh­hez mindenféle forrást (Írá­sost és szóbelit egyaránt) fel­használ és ezek segítségével építi ki azt a kapcsolat- és viszonyrendszert, amelyen be­lül minden nép elhelyezhető. E viszonylatrendszer fejlődik, gazdagodik, új és új kincse­ket kínál minden érdeklődő­nek. Szép ez a legnemzetibb és ugyanakkor legnemzetkö­zibb tudomány! Katona Imre docens Félmerül a kérdés, vajon a nyári hőségben, milyen a kiál­lítások látogatottsága Pest me­gye déli részében. Természete­sen az aratás és a strandélet csökkenti a nézők számát, bár Nagykőrösön szocialista brigá­dok keresték fel Lőrincz Vitus tárlatát — Cegléden, Borsody László, kerámiakiállítása pedig heves véleménycserét mutat. A vendégkönyvben tisztességes vita zajlik. Fülöp Hajnalka szívesen vitatkozna az alkotó­val, Rásó Etelka dicséri a mű- i vek rejtvényjellegét, örvende­tes az a tény, hogy az újlen­gyeli általános iskolások és a ceglédi MÁV-állomás dolgozói, továbbá a Cegléd környékén dolgozó KISZ-építptáborok la­kói felkeresték Borsody László tárlatát, mely elmé- lyültsége révén megérdemli e vendégjárást, s úgy igaz, ahogy az egyik bejegyzés tartalmazza; e nagy méretű kerámiák lakó­telepeink szobrász! kíséretét jelenthetnék a jövőben. Tápiószelén, a Blaskovich- kastélyban, augusztus 20-ig lát­ható Molnár Elek kerámiamű­vész kiállítása. Gyönyörű kör­nyezetben, pompás az állandó kiállítás és a kerámiák újdon­sága. író is járt erre júniusban, a mindannyiunk által becsült Fábián Zoltán, ö ezt írta a vendégkönyvbe: „Nagyon jó látni és tudni, hogy ilyen szép­pé, páratlan értéket őriző és bemutató múzeummá nőtt ez az öreg, kedves kúria.’’ Azzá nőtt valóban. A vendégkönyv sok minden­ről árulkodik. Arról elsősorban, hogy utazó nemzet vagyunk a saját hazánkban. Erősödik a megyei körforgalom is. Impo­náló a nagykátai gimnázium utazókedve, mely több cso­norttnl Riidnnoct mellett Tá_ Diószele múzeumába is megér­kezett, de farmosi, tápiószent- mártoni iskolások, a nagykátai jépírótanfolyam hallgatói, tá- oiógyörgyei honismereti szak- körösök is felkeresték a sok tanulsággal és gyönyörködés­sel szolgáló gyűjteményt. Erős íz áramlás Szolnok megyéből, le itt jártak a nyíregyházi me­lyei könyvtárból, Szentesről, Salgótarjánból, Tóalmásról, Jászberényből is. Iskolások, üzemi dolgozók, MÁV-alkal- nazottak, tsz-csoportok—köve­tek az ország minden részéből. Losonci Miklós Pál Mihály: Próféta. Impulzív erő hatja át alko­tásait, képzelete egy szobrász­csapatnak elég lenne. Három irányban tájékozódott, három irányban véglegesítette elkép­zeléseit. A realizmus maga a mesterség, ezt becsülettel megtanulta, megszerette. Ez a vonulat egész életművét bené­pesítette. Nyitánya az Öreg­ember jej 1943-ból — végállo­mása Rilke, melyet 1968-ban faragott. E két pont között hul­lámzik a Furulyás fiú, Homé­rosz, Ady, Dosztojevszkij, Or­pheusz. Életművének fő igaz­sága, hogy szobrászi és szelle­mi fejlődése nem szakadt el egymástól, hanem egységes mederben haladt. Ezért ő egy­szerre érti Ady költészetét és az Ady plasztikát, ezért hiány­talan a mű. Dosztojevszkijben a megbocsátó türelmet, Homé- rosszban a mű zsákmányára le­ső mohó figyelmet mintázza, a Rüke-fej alig érzékelhető, mégis tényleges elcsúszásai­ban e különös finomságú köl­tő félszegsége, szemérme, bel­ső gazdagsága tárul fel. Tehetségének törvénye, hogy expresszív stílusa azonos ídő- hullámhosszon születik a rea­lista szobrokkal, nem azokat követi. Elég erős ahhoz, hogy egyszerre építsen hagyomány- hű és hagyományfolytató szob­rokat a modell természetétől függően. Küzdő formákkal robban a térbe a diadalmas Madár 1947-ben és Mózes ugyanebben az esztendőben, Ezékiel próféta és a köteleit magáról lehántó, íeltápászko- dó Rabszolga — az 1965-ös em­beriség, mely úrrá lett évezre­dek nyomasztó súlya felett. E Michelangelóhoz, Rodinhoz igazodó és Kerényi Jenő alak­zataihoz hasonló megoldások lendületes egyéniséggel hor­doznak és alakítanak szobrá­szattal új világot. A háború pusztítása után az újjáépítés következet. Mikus Sándor, Kerényi Jenő, Kisfa­ludy Stróbl Zsigmond ekkor mintázza a mi életüdk eszmé­nyeit vállaló új köztéri szob­rait. Kár, hogy Pál Mihály nem kapott hozzájuk hasonló megbízást. Fiai, akik között szobrász és kőfaragó is található, most is vállalnák e méretnagyóbbító szoborszületést, ha Pest megye művészetpártolása, maga a tár­A zománcművészet porrá tört hegyikristály, fém egybehan­golása a tűzzel előhívott színes felületeken, melyhez drágakö­vek — időnként arany vagy fa társul. A változatok sokré­tűek, a műfaj európai. Ismer­ték a rómaiak, virágzott Bi­záncban, alkalmazták a góti­kus műhelyekben. Képzőművé­szetünkben az elmúlt évtize­dekben honosodott meg, érté­kei általánossá váltak, rendsze­resen rendezik Salgótarjánban a zománcművészeti országos kiállításokat. Mesteri szinten műveli a műfajt Kátai Mihály, Stefániái Edit, a szentendrei Jávor Piroska, Fabók Gyula, Lantos Ferenc és a fóti Lő­rincz Vitus. Az ő kiállítása nyílt meg bécsi siker után Nagykőrösön. Mi jellemzi mű­vészetét? Kicsoda ő tulajdon­képpen? 1933-ban született Bukovi­nában, Istensegíts községben. 1945-ben családja Tolna me­gyében telepedett le. Elvégezte az egri Pedagógiai Főiskolát 1957-ben Jakuba János tanít­ványaként. Tűzzománccal 1964 óta foglalkozik, egyéni kiállí­tásai sikerrel zárultak Békés­csabán, Vácott, Budapesten, Miskolcon, Bécsben. Nagykőrösi tárlatán őrzi is, újítja is művészetének válto­zatlanul frissnek ható eszkö­zeit. Oltára az asszonyi szépség, — család, szerelem, a valóban: oltárképszerű szerkesztése ta­golási rendet eredményez. Sor­mintás díszeket is társít a kép központi eszméjéhez rajzos iz­galmakkal, színek méltóságtel. jes nyugalmával. Költői hevü- letű anyagtársításaiban újab­ban a fa is szerephez jut — lányt épít galambbal. Szilárd fegyelemmel kivitelezi gondo­latokkal előkészített témáit, melyet életvitel hitelesít. Iko- nos frontalitással jeleníti a Ze­nélők, a Hárfás lány, a Páva, a Napisten, a Tavasz karakte­rét — szemérmesen félszeg vo­nalvezetése úgy lett határozott, hogy közben megőrizte világá­nak egyéni báját és hamvas- ságát. Egyszóval; kemény mun­kával fejlődött Lőrincz Vitus, miközben a Fóti Gyermekvá­ros alkotó közegében, alkotó embereket nevel. Egyik volt ta­nítványa, Perlaki Erika, Sze­gedről ma már lelkesen elemzi Lőrincz Vitus egyéni értékeit. Lőrincz Vitus tűzzománcai — Nagykőrösön Szuverénül bánt eszközeivel, egyforma választékossággal differenciált, egyszerűsített. A Niké-ben a test függőleges fel­kiáltását a zászló átlós íve el­ringatja, megcsöndesíti, jelez­ve, hogy végre szelídül a tör­ténelem, nem lesz olyan han­gos, — sokkal inkább ember­séges a holnap. S mindezt a formaképzés árnyalatainak biztonságával hirdeti. A gömb integrált alakzata az élő égi­test csillogásával Adyt épít, de Kali bánt is. Shakespeare negatív emberét. Két maga­tartást egy forma jelöl — pon­tosabban alig észrevehető kü­lönbséget fedezhetünk fel a sugárzó Ady-fejen, és a rán- cos-pufók-üres Kalibán tekin­teten — mely a múlt teherté­tele. Aki nem percekre toppan be Pál Mihály szobrai közé, ha­nem vállalja a beszélgetést e művekkel — valamivel jobb boldogabb és gazdagabb lesz Ez az Ö diadalmas szobrásza­ténak klasszikus ajándéka Művészetével Gyömrő Európa lett. sadalom megrendelné e hiány­zó, de megvalósítható remek­műveket. Szobrainak fő oldalszárnya, ha nem köziponti falanxa az a különös, egymással összetartozó, az Anonymus, a Tenger, az Ismeretlen istennő, a Lear király és az Ösfurulyás című műveiben senkihez nem hasonlít Pál Mi­hály, ezen alkotásaiban mara­déktalanul és maradandóan egyéni. Olyannyira, hogy a „Tenger” hullámokból épített asszonyteste tízmrtéteres nagy­ságban nyithatná a Balatont Akarattyánál, a természet vég­telen pompáját szobrászattal. Anonymusában történelmünk elnapolódott lehetőségei, év­századok súlya és kibontakozá­sa áramlik a vízszintes és füg­gőleges irányok lendületében, , Művészetének ez az iránya a j nyitott jövő, minden bizonnyal hamarosan felfedezik fiatal Amikor Pál Mihály 1944- ben a Képzőművészeti Főis­kolán Bory Jenő tanítványa­ként befejezte szobrásztanul­mányait, s alaposan felkészült művészi életpályájára — hir­telen sötétedés, s ezt követő egyetemes hajnal nyílott tör­ténelmünkben. Az idő halállal terhes hónapjaiban Ezékiel-je Radnóti Ésaiást idéző keser­ves sorának egyenes folytatá­sa. Pál Mihály Mózesének méltóságteljes tömbje nemcsak Michelangelo művének bölcse­leti mélységét fokozza, hanem Petőfi költeményének Mózes alakjával jelzett népvezéri kül­detését. Pál Mihály Mózese, Dózsája — szoborral jelölt emberi helytállás. Mindez iga­zolja, hogy Pál Mihály művé­szetének etikai hitele kezdet­től érvényesült. Pál Mihály Munkácsy-díjas szobrászművész gyűjteményes emlékkiállítása Vácott, a Vak Bottyán Múzeum Főtéri Kiállító- termében tekinthető meg augusztus 15-ig, hétfő kivételével naponta 10—18 óráig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom