Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-29 / 178. szám
ABONYI KRÓNIKA A héten befejezik az aratást Az eső a kertészetet segítette Az abonyi közös gazdaság- goknak több mint három és félezer hektárnyi kalászost kell ezen a nyáron betakarítani. Az aratást mindenütt gondosan előkészítették, és így zöskenő nélkül halad a munka E hét első napjáig háromezer hektárról aratták le a g'-’íonát, .és ha nem lesz tartós esőzés, ezen a héten beje- jesik a betakarítást. A gabona jó minőségű, és a terméseredmények sem rosszak. Őszi árpából a József Attila Tsz-ben 35,7, a Ságvári Endre Tsz-ben 35, az Űj Világ Tsz-ben 44, búzából a József Attilában 36, a Ságváriban 38, az Űj Világban 35 mázsa termett hektáronként. A betakarítással párhuzamosan végzik mindenütt a járulékos munkákat, a szalmalehúzást, bálázást, lcazalozást, a szántást és a talajerő-pótlást. Szervezettan halad a gabonafelvásárlás, a hét elején a helyi felvásárlótelepen 610 vagon búzát vettek át, ebből 458 vagont az abonyi tsz-ek szállítottak; be. A hosszan tartó szárazság után érkezett jótékony esőzés az aratást, különösebben nem akadályozta, viszont sokat segített a kapásokon és a szántóföldi kertészet, növényein. Az Oj Világ Termelőszövetkezet, ahol a kertészet jelentős, néhány nappal az esőzések után már termékeivel jelentkezett a helyi piacon. Főként paprikát, paradicsomot és dinnyét kínáltak a vásárlóknak. Kétségtelen, sokat segített az eső, de, sajnos, számolni kell azzal, hogy a tartós csapadékhiány a terméseredményeiter megmutatkozik majd. Előzetes becslések szerint a kapás növényeknél 10 mázsával alacsonyabb termésre lehet számítani hektáronként a nagyközségben, mint tervezték. A GYÁMÜGY AKTIVISTÁI Lehetőleg családi körben NEVELÉSI SEGÉLY, UTÓGONDOZÁS Az abonyi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a helyi gyámügyi feladatok megoldásáról tárgyaltak. Megállapították, hogy a végrehajtó bizottságnak múlt év elején erre vonatkozó határozatait végrehajtották. Széles körű propagandát folytattak a gyermek- és ifjúságvédelem céljaiért, bővítették aktívahálózatukat, a gazdálkodási és az adócsoporttal közösen, negyedévenként ellenőrizték, hogy a gondozási díj fizetésének eleget tettek-e az erre kötelezettek. Abonyban 1974-ben 15 családban 46, 1975-ben 24 családban 73, 1976. június 30-ig 21 családban 57 gyermeket tartottak nyilván veszélyeztetett helyzetben élőként. A szülők többnyire alkoholisták. A gyámhatóság igyekszik ezeknek a családoknak a segítségére lenni, elsősorban azzal, hogy az italozó szülőt elvonókezelésre javasolják — akár ismétlődően is. Sok gondot okoz az elvonókezelést megelőző eljárás. több tanút kell meghallgatni, az egészségügyi osztálynak is több irányú intézkedést kell tennie. Mire az alkoholista orvosi kezelés alá kerül, 4— 5 hóriap is eltelik. Ezeket a családokat évente két alkalommal kell a gyámhatóságnak felkeresnie. Ebben az évben már valamennyi család- látogatást megtartották, s ebben sokat segítettek az aktivisták. Rendszeres nevelési segélyben azok a családok részesülA fizetésre kötelezett hozzátartozók szociális körülményeit is évente legalább két alkalommal ellenőrzik. Megvizsgálják történt-e változás a család helyzetében, csökkentsék vagy emeljék a gondozási díjat. Az ellenőrzések alkalmával kitértek arra is, hogy a szülő kapcsolatot tart-e gyermekével, s mit tett annak érdekében, hogy körülményei kedvezőbbek legyenek, és a továbbiakban milyen hatósági intézkedésekre van szükség. A gyámhatóság feladata a javító-nevelő . munkára vagy felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt kiskorúak és fiatalkorúak utógondozása. Magatartásukat, életkörülményeiket kirendelt pártfogók közreműködésével kíséri figyelemmel. Tavaly hét, az idén három fiatalkorú szorult pártfogásra. A pártfogók közül a legeredményesebben Haraszti Zoltán, Skultéti István, Forgács István, Skultéti József, Makai Sándor és Hegedűs József tevékenykedtek. Gondot okoz, hogy a hivatásos pártfogó állása betöltetlen a gyámhatóságnál. A gyámhatóság feladata a községben elhelyezett állami gondozottak nevelőszüleinek ellenőrzése, amit aktívák útján végeznek. Jó a kapcsolatuk a helyi általános iskolákkal és óvodákkal, különösen gyümölcsöző az együttműködés a Gyulai és kisegítő iskola ifjúságvédelmi felelősével. Gy. F. Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁQAS ES CEGL XX. ÉVFOLYAM, 178. SZÄM 1976. JÜLIUS 29., CSÜTÖRTÖK Tözegbánya és melioráció Megjavítják a termőtalajt Új részleg, a takarékosság jegyében Mit kell tudni a községfejlesztési hozzájárulásról A városi tanács vb pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya értesíti a lakosságot, hogy a tanácsülés a lakosság által 1976-tól 1980-ig fizetendő községfejlesztési hozzájárulás mértékét — az 1967. évi 28-as számú törvényerejű rendelet 1. §-ában előírtak alapján — az 1500 forinton aluli általános jövedelemadót fizetők terhére évenkénti 300 forintban, a csak házadót fizetőknek az évi házadó 30 százalékában, de legalább 50. forintban állapította meg. Ha az általános jövedelemadó az 1500 forintot eléri vagy meghaladja, akkor a községfejlesztési hozzájárulás mértéke az adóalap húsz százaléka. Elköltözött a NEB A városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottság irodája, amely Cegléden, a járási hivatalban működik, az épületen belül új helyiségbe költözött, a földszinti 7-es szobába. Hivatalos időben — 8-tól délután fél 5-ig — minden munkanapon fogadják az ügyfeleket. Tájékozott tagság Az abonyi Ságvári Termelőszövetkezet nagy gondot fordít tagságának rendszeres tájékoztatására. Üzemi híradója az idén már harmadik alkalommal jelent meg. Bemutatja a Zrínyi szocialista brigádot, amely a szakma kiváló brigádja lett és részletesen ismerteti a közös gazdaság ötödik ötéves tervének főbb célkitűzéseit. Bővítette profilját az V. ötéves terv első hónapjaiban a Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat ceglédi megyei irodája. Átvették a keceli és a sükösdi tőzegbányát, dolgozóival, gépi berendezéseivel, állóeszközeivel együtt. Az eddigi 80 ezer forintos termelési értéket személyenként 200 ezer forintra növelik, vagyis any- nyira, mini amennyit a ceglédi megyei vállalat dolgozói elérnek. Az idei terv teljesítéséhez már hozzá tartozik a tőzegbányák bevétele. Tavaly 64 millió forint termelési értéket értek el, a terv az idén 88 millió forint. A mezőgazdasági területek feljavításához a tőzeg nélkülözhetetlen. Április eleje óta észrevehető változás történt a tőzegbányáknál. Csökkent a létszám, most összesen 89 fizikai munkás dolgozik ott a régebbi 170 helyeit. A mocsárjáró DT—5-ös kis lánctalpasokból tíz maradt a bányáknál, tízet átcsoportosítottak, talajgyalut készítettek hozzájuk. Ezek most a Helvéciái Állami Gazdaság területén terepet rendeznek a későbbi szőlőtelepítéshez. Kecelen a ceglédi gépüzem részlegét rendezték be. A szakmunkásokat gépekkel, szerszámokkal látták el, hogy folyamatosan dolgozhassanak. A bányamunkában az első lépés a tervszerűség megszilárdítása volt. Kidolgozták a munka menetét, a tőzegmező célszerű kitermelésének módját. Megrendelőjük van bőven. Évente 8 ezer vagon tőzeget értékesítenek. Ennek zömét vontatók, tehergépkocsik viszik el, a többit vagonokba rakva szállítják. Kétezer vagonnyit termelnek ki a vállalt meliorációs feladataihoz. Sokat tesznek azért, hogy a keceli és a sükösdi bányában, valamint a keceli üzemben dolgozók mielőbb a vállalat felelősséget vállaló, megbízható munkásgárdájához tartozzanak, a jövőben pedig az erős törzsgárdához felzárkózzanak. A támogatást ehhez épp úgy megkapják, mint a megyei iroda bármely más munka- csoportja. Az első féléves tervet sikerrel teljesítette a Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat ceglédi megyei irodája, bár az átcsoportosítás erejük nagy részét lekötötte. Az esős időszak sok kiesést okozott egyes munkaterületeken, másutt, mint például az orgoványi határban, a szárazságtól pergő homok nehezíti a munkát. Az éves üzemórakeretből — gondolva a nyári, nehezebb időszakra — az első félévben megtakarítottak, most nyújtott műszakokkal gyorsítják a tervteljesítést. Embereik, gépcsoportjaik szerte az Alföldön, Bácsalmáson, Dunapatajon, Jánoshalmán, Orgoványban, Helvécián, a Ceglédi Állami Tangazdaság csemői kerületében és a kocsé- ri Petőfi T er meló szövetkeze t- | ben, valamint Bátaszéken dol- ' goznak. Huszonnégy hagy lánctalpas TM—100-as erőgépük, 30 DT—54-es és 55-ös, 9 MTZ vontatójuk és 5 kotrógépük működik a terepen. Az esetleges gépjavítás, alkatrész- pótlás a ceglédi gépműhely feladata. Jól összeszokott munkásgárdájával ez a vállalat biztos bázisa. Nagy részük van abban, hogy a ceglédi megyei iroda gépparkja jó állapotban van. Megfelelő alkatrészkészlettel rendelkeznek, gyors intézkedés, gördülékeny- ség jellemzi tevékenységüket. A takarékossági mozgalom keretében külön részleg alakult a használt alkatrészek felújítására, hasznosítására, hogy egy használható fogaskerék, csavar se vesszen kárba. Nemcsak maguknak, hanem más irodák, vállalatok számára is dolgoznak. Javítják a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok gépeit, más cégektől kapott megrendeléseknek tesznek eleget. A gépjavítás 12 millió forintot hoz. A jövőben ennél még többet szeretnének, ezért foglalkoznak a profiltisztítás gondolatával. A CEGLÉDI KONZERVGYÁRBAN Fehér köpeny és gólyaüzem GONDOSKODNAK A KISMAMÁKRÓL Az országban szinte minden l gyárban, munkahelyen megkülönböztetett szeretettel és gondossággal törődnek a kisgyermeket váró asszonyokkal. Könnyebb feladatokat kapnak, lehetőleg olyat, hogy fizetésük emiatt ne csökkenjen, és mindvégig jól érezzék magukat a munkásközösségben. A Ceglédi Konzervgyárban is sok nő, köztük egyre több kismama dolgozik. Itt is megoldást kellett keresni, — találtak is, — foglalkoztatásukra. A gyár a „második félidős” kismamák számára könnyű fizikai munkát ad. A kiszerelő üzemrészben asztal mellett ülve válogatják, csomagoláshoz, szállításhoz előkészítik a készárut. A munkahelyet a gyárbeliek nevezték el „gólyaüzem”-nek. A gyár vezetősége bízik abban, hogy valóban jól oldotta meg ezt a feladatot. Mint konzervgyárban, vagyis élelmiszeripari munkahelyein, más változás is történt itt. A ceglédi gyár dolgozói is megkapták valamennyien a fehér munkaköpenyt, fehér fejkendőt, illetve sapkát. A nedves, vizes helyen dolgozók fehér gumicsizmát, mások fehér vászoncipőt viselnek.; Nemcsak azért örülnek ennek, ! mert higiénikus, hanem azért s is, mert szebb viselet, mint a ' régi sötétkék munkaköpeny, overall. Az új kollektív szerződés szerint az alkalmazottak is egységes fehér köpenyt kapnak, így a külsőségek is igazolják a munkahely élelmi-' szeripari voltát. (dely) A jövőben kevesebb géptípussal kívánnak foglalkozni. Ennek lehetőségét most mérik fel. A megkötött szerződések egész évre munkát adnak. A napokban levelet küldtek a vállalat központjába, amelyben vállalásukról értesítik az igazgatóságot. A ceglédi megyei iroda a tervezett termelési értéket 2 százalékkal kívánja ebben az évben túlteljesíteni. E. K. BIRKÓZÁS nek, ahol a szülők jövedelme alacsony, az egy családtagra jutó összeg nem éri el a nyugdíjminimumot, a 950 forintot és emiatt a kiskorú gyermeket intézetben kellene elhelyezni. Az a cél, hogy minden gyermek lehetőleg családja körében nevelkedjen. Mód van az alacsony jövedelmű szülők gyermekeinek segélyezésére. A felmérések nyomán, az iskolák javaslatára, tavaly hét családból huszonhárom, ebben az évben három családból hét gyermek részére állapított meg a gyámhatóság nevelési segélyt. Sajnos, az a tapasztalat, hogy egyes családokban nem tesznek meg mindent gyermekeikért. Itt a gyámhatóság egyik feladata az állami gondozásba vétel. Ehhez azonban csak végső esetben folyamodnak, amikor már semmiféle védő- és óvóintézkedés, segélyezés nem jár eredménnyel. A nagyközségben 1974-ben és 1975-ben négy-négy, 1976-ban eddig egy gyermeket vettek állami gondozásba. Az összes állami gondozásba vett gyermekek száma évek óta harminc körül van. Minden állami gondozott hozzátartozójának gondozási díjat kell fizetnie, ami általában a szülők jövedelmének húsz százaléka. Hant házán rakodnak A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ceglédi erdészetének dolgozói a hantházi vasútállomáson vagonokba rakják a farönköket. Havonta 800—1000 köbmétert szállítanak. A rakodógépet Szabó Imre kezeli. Jőzsa András felvétele Hárman már aranyjelvényesek KÉT IFJÚSÁGI BAJNOK 1976-ban eddig felemás eredményeket értek el a Ceglédi VSE birkózói. A fiatalabbak szerepeltek jobban, míg a felnőttek nem sokait hallattak magukról. Persze, részükre az országos egyéni bajnokságot és az NB Il-es csapatbajnokságot csak ezután rendezik meg. A CVSE birkózói eddig 39 versenyen indultak el, a 269 lehetőségből 53 első, 43 második és 29 harmadik helyet szereztek. A ceglédiek az országos ifjúsági bajnokságon, illetve az azt megelőző selejtezőkön a következő eredményeket érték el: A keleti területi versenyen 7 ceglédi jutott túl, Rácz, Kecskeméti, Kovács és Halasi az első helyen végzett. Az országos vidéki döntőn Kecskeméti és Kovács nyert, rajtuk kívül még Sípos Győző harcolta ki a továbbjutást. A CVSE színeit képviselő három fiú jól szerepelt a magyar bajnokságon is, Kecskeméti és Kovács súlycsoportjának bajnoka lett, de Síposnak sem kell szégyenkeznie a 4. helyezésért Ök hárman 17 olimpiai pontot szereztek az1 egyesületek rangsorában, amit később a juniorok nyolc ponttal még szaporítottak, Pálinkás Miklós második lett, de jó teljesítményt nyújtott a negyedik helyezett Kecskeméti is. A Vasutas birkózói az év első felében 25 pontot gyűjtöttek (1975-ben összesen 28-at sikerült szerezni), s mivel a serdülők versenye, valamint a felnőttek magyar bajnoksága még hátravan, minden remény megvan rá, hogy a tervezett 35 pontot nemcsak elérik, hanem túl is szárnyalják. Az év első felében már hárman elérték az ifjúsági aranyjelvényhez szükséges pontszámot, Pálinkás Miklós, Kecskeméti István és Kovács Béla büszkélkedhet ezzel. Utóbbiak ifjúsági válogatottak, s emellett tagjai a magyar utánpótlás-válogatott keretnek is. A ceglédiek nemzetközi mérkőzéseket is vívtak, az utánpótlás Zentán egy győzelmet és egy vereséget ért el, míg a felnőttele, a svéd FC Malmot fogadták. A vendégek, nagy harcban, 6:5 arányban bizonyultak jobbnak. U. L.
