Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-04 / 157. szám
**cm <4l£)jr ft 1976. JÜLIUS 4., VASÁRNAP / rvLSW%€MM3 3 Aszály a földeken Pest megyében növekszik az öntözött terület A mezőgazdaságban nincs korlátozás Reális cselekvési programot Pest megye mezőgazdasági szakembereinek eszmecseréje Több mint két hete szárítja, cserepesíti a földeket a hőség, a kánikulai meleg. Június elején a hűvös, párás időjárásban — bár csapadék kevés volt — a talaj felső félméteres rétegének nedvességtartalma még elérte a 35— 40 százalékot, de a tartós szárazság ennek túlnyomó részét már elpárologtatta, s a talaj mélyebb rétegének szegényes víztartaléka sem adhatott elegendő pótlást a növényeknek. A Nyugat-Európában dúló aszály tehát már kontinensünk közepén, a Kárpát-medencében is érezteti hatását. Az öntözés — a korszerű mezőgazdaságban még a csapadékos években sem nélkülözhető — most különösen fontos szerepet. kapott. Az öntözésre berendezett 451 ezer hektárral rendelkező nagyüzemi gazdaságok egy részében még áprilisban, májusban megkezdték a víz- pótlást a földeken, sok üzem azonban csak az eredménytelen esővárás után, június második felében látott hozzá az öntözéshez. Pest megyében 27 ezer 947 ezer hektár az öntözhető terület, részint a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, másrészt pedig a Közép-Tiszavölgyi Vízügyi Igazgatóság hatókörében. Ebből a nagyobb terület — a földrajzi elhelyezkedésből adódóan — az előbbi igazgatósághoz tartozik. Az illetékesek tájékoztatása szerint áprilisban kezdték öntözni a földeket a Pest megyei gazdaságok is. A múlt hónap utolsó 10 napjában azonban hirtelen 2 ezer hektárral növekedett az öntözött terület, bár még így sem élnek teljes mértékben a lehetőségekkel. A gazdaságok részletes tájékoztatást kapnak 10 naponként a várható csapadékról, a talajnedvességről, az öntözési tennivalókról az OVH és a MÉM kiadványaiból. Az Országos Vízügyi Hivataltól kapott tájékoztatás szerint az öntözővíz-ellátásban nincs korlátozás. Az OVH és a MÉM közös javaslattal fordul a megyei mezőgazdasági operatív bizottságokhoz, hogy alaposan mérlegeljék a szárazság következtében kialakult helyzetet, és szorgalmazzák az öntözőberendezések minél teljesebb kihasználását. Dunavarsányban a Petőfi Termelőszövetkezet irodájának ajtaján kopogtatunk. — Tegnap tartottunk értekezletet az öntözésről. Tizenkilenc gép- áll csatasorba, s • jövő héten újabb 4—5 darabbal bővül a készlet — tájékoztat Karakasevics Endre elnökhelyettes. A kampányba bekapcsolódott a gépszerelők hada. Mintegy 50-en irányítják az öntözést. — Most merre locsolnak? — Hirtelenjében nem tudnék rá válaszolni — feleli az elnökhelyettes. — Majosháza, Délegyháza felé biztosan locsolnak. Az üzemekben csökkentik a vízfelhasználást A locsolási tilalom tehát a lakosságra vonatkozik, nem érinti az öntözéses gazdaságokat A vízgazdálkodási csoport a Pest megyei és a Duna-menti Regionális Vízműnek távmon- datot küldött a tilalommal kapcsolatban, amit Budaörsről például már pénteken 32 lakott településre továbbítottak. A községi tanácsok alapos megfontolás után saját hatáskörükben további vízkorlátozást rendelhetnek el szükség esetén, a rendelkezést felelőtlenül megszegő emberek ellen gyorsított szabálysértési eljárást indítanak. Egyelőre Kistarcsán rendeltek el fokozottabb vízkorlátozást. Pest megye nagyüzemei jelenleg még nem szenvednek vízhiányban. A Csepeli Autógyárnak kifejezetten nyert ügye van most saját kútjaival, amelyekből ivóvizet kap, s ellátja a szociális létesítményeket is. Technológiai felhasználásra a Duna adja a gyárnak a vizet. Ezzel együtt évek óta bevált módszerekkel igyekeznek csökkenteni a vízfelhasználást. A Pest vidéki Gépgyár is az autógyártól kapja a vizet. Az üzemnek van 200 köbméteres tárolója is. Naponta mintegy 700—900 köbméter vizet fogyaszt a gépgyár. Eddig megkapták a szükséges vízmennyiséget. Számítva azonban arra, hogy a szárazság miatt csökkenheti a Csepel Autógyár a gépgyárnak juttatott vizet, felhívták minden gazdálkodó egységük figyelmét a fokozott takarékosságra. De valamennyi vállalat számára megfontolandó a takarékosság. Apró dolgokkal is sokat lehet segíteni! A Pest-Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat ceglédi és pilisi telepe is saját kúttal rendelkezik. A technológiához szükséges vízmennyiséget csökkenteni nem lehet. Takarékoskodni csak az irodákban, fürdőkben lehet. Az udvarok locsolását már beszüntették, a takarításnál is csak a legszükségesebb mennyiséget használják fel. Ha a szárazság következtében lényeges zava- rek lennének a vízellátásban, a vállalat valószínűleg megfontolná a sertésvágás átcsoportosítását a saját kúttal rendelkező ceglédi üzembe. A lakosság többsége fegyelmezett Kiskunlacházán sudár épü- . let magasodik a Dózsa György út 142-ben. Állványon sürögMennyit ér egy ember élete? Értékét pénzben semmiképpen sem tudjuk kifejezni. De mégsem vigyázunk rá eléggé. A természetes halál ellen ugyan hatalmas erővel küzd az orvostudomány, de a véletlenekkel, a balesetekkel mintha nem törődnénk kellőképpen. Pedig, hogy hány és milyen baleset fordul elő, sokszor rajtunk, embereken múlik. Ha az intézkedés elmarad Pest megyében az idén eddig 19 üzemi baleset végződött halállal. Ebből 13 a mezőgazdaságban történt. A balesetekről a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának munkavédelmi osztályán Aszói Balázs munkavédelmi felügyelővel beszélgettünk. — 1973-ban felhívtuk a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok figyelmét arra, hogy szereljék fel az erőgépek kardántengelyeit védőburkolattal, mert annak hiánya több halálos balesetet okozott már. A felhívást követő években csökkentek az ilyen természetű balesetek. Az idén azonban eddig már két ember halt meg, ismét védőburkolat hiánya miatt. A Minisztertanács és a MÉM határozata értelmében ez év január 1-ig az erőgépeket borulásgátlóval kellett ellátni. A mezőgazdasági üzemek a határozatot csak 90 százalékban hajtották végre. Ebből újabb halálos balesetek következtek. Két ember halt meg az év elején, a téli időszakban, halászat közben, szabálytalan lékelés miatt. Egy ember életét követelte a szabálytalan nek, forognak a kőművesek. Fiatalasszony, a ház gazdája mondja: — Május elsején alapoztunk. Szerencsénkre csak tegnap óta tiltják a locsolást. Vakolni majd akkor fogunk, amikor feloldják a korlátozást. Napszámosok elkérik a 300 forintot naponta, nem hagyhatjuk kidobni a pénzt az ablakon. A Kiskun bisztróban az ebédidő komótos szertartását a szomszédos asztaltól jövő hang szakítja meg. — Otthon nem tudjuk meglocsolni az udvart, minden csupa por. A község határában a pitvarból egy autó és egy motor látszik. Mellettük egy gumicső hever. Vízcsapra szerelve. Víz nem csordogál a csőből, mindössze a gyanú környékez meg. Ugye, : a gépjármű-tulajdono- 'sok ismerik a locsolási tilalmat? Ráckevén igen. Az üdülőövezetben autósok beszélgetnek. A zsigulis sárga vödörben áztat egy rongyot, miközben: — Napestig mosogathatom, nem úgy, mintha slagoznék. Mit tegyek? Bánatos szavakkal ecseteli, és társaitól választ sem remélve, kimért mozdulattal húzza végig a rongyot a motorháztetőn. — Mitől ez a tekintély? — kérdezzük Bukovszky Istvánt, a községi tanács műszaki csoportjáról. — Reggel 4-től este 10-ig tart a locsolási tilalom. Hangosbemondón közöltük, távoli helyeken többször is kidoboltat- tuk. Társadalmi ellenőrök, főként tanácstagok vizsgálják, ki szegi meg az előírást. Két napja van érvényben a tilalom, itt feljelentés eddig még nem került a tanács asztalára rakodás, egy megégett, ismét egy ember halálos zuhanással fejezte be életét, egy gyapotbálázó munkás a bálák között halt meg, közúti üzemi baleset következtében összesen öten vesztették életüket. A kiskunlacházi Pereg Tsz-ben például a vontató után kötött pótkocsira a megengedett 65 mázsa helyett 90 mázsa betonlapot raktak. Tetőzték a szabálytalanságot azzal, hogy hat embert felültettek a pótkocsira. Az egyik kerék kiesett, a jármű felborult, a rakomány maga alá temette az utasokat. Egy ember meghalt, egy életveszélyesen megsérült, egynek eltört a lába, hárman könnyebb sérülést szenvedtek. Szomorú példák ezek. A balesetek után mindig megállapítják, ki ' a felelős, mégsem tanulnak belőle azok, akiknek kellene. Az ellenőrzés fontossága — Véleményünk szerint a középvezetők nem tartják és nem tartatják be kellőképpen az ÁBEO-utasításokat. Minden középvezetőnek kötelessége a hozzá beosztottak munkáját, a technikai fölszerelést ellenőrizni, s megszüntetni a hiányosságokat. Sajnos, az a tapasztalatunk, hogy gyakran elmulasztják ezt a kötelességet. A balesetvédelmi oktatás is sok helyen formális, nem térnek ki a konkrét veszélyforrásokra, nem ismertetik a munkavédelmi szabályzat minden részletét. A vezetők nem hárítják el a tudomásukra jutott hibákat. nem vonják felelősségre a mulasztást elkövető embereket, gyakran a biztonsági TAKTIKAI MEGBESZÉLÉSNEK szánták — a megyei pártbizottság és a tanács —, a nagy mérkőzés előtt, azt az eszmecserét, amelyen nagyüzemi gazdaságaink vezetői, párttitkárai az ötödik ötéves terv feladataiból a mezőgazdaság Pest megyére jutó teendőit vitatták meg. Sántít a Hasonlat, hiszen a startpisztoly fél esztendeje, hogy eldördült, a földek munkásai azóta is teszik dolgukat, szántottak, vetettek, műtrágyázrtak, vegyszereztek, szedik a korai gyümölcsöt, aratnak is, amint a gazdálkodás rendje parancsolja, s eközben folyt a nem kevésbé lázas munka az iro- dákban, fél évtized tennivalóit mérték föl, vetették egybe a kívánalmakát a lehetőségekkel a számok emberei. Nemzeti programot emelt törvényerőre az országgyűlés tavaly decemberi ülésszakán: a népgazdaság ötödik ötéves tervét, meghatározta az egyes ágazatok, köztük a mezőgazdaság fejlesztésének ütemét, figyelembe véve az anyagi-műszaki feltételeket, jóváhagyva a gazdaságirányítási szabályozórendszert. MIT VAR AZ ORSZÁG Pest megye mezőgazdaságától? A népgazdasági tervek alapján, még a kora tavaszon tárgyaltak erről a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium s a megyei tanács illetékesei. Időközben elkészültek a gazdaságok fél évtizedre szóló tervei is, csaknem mindenütt, a dolgozók tanácskozó testületé is jóváhagyta már e programot. Az említett tanácskozáson jelentette be Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, hogy augusztus 15-re valamennyi gazdaság ötéves terve elkészül. Kétségkívül, sokszor unalmasak az értekezletek, gyakran még azok számára is, akik részt vesznek rajta,, az eseményről szóló sajtóközlemények pedig többnyire szárazák, valljuk be, nem tartoznak az érdekfeszítő olvasmányok közé. Más azonban a helyzet, ha arról esik szó: lesz-e mit a szemlék is csak a papírformáknak felelnek meg. Tévedés ne essék: a felelősség nem egyértelműen csak a vezetőké. Felelősek maguk a balesetet szenvedett, a balesetet okozó emberek is. Felnőttekről van szó, akiknek kötelességük vigyázni önmagukra és egymásra. Hogyan történhetett meg például az, hogy két halálos üzemi baleset ittasság miatt következett be? Az áldozatok felelőtlenül, ittasan álltak munkába, vezetőik elmulasztották az ellenőrzést, vagy nem küldték azonnal haza az ittasakat. Időszerű felhívás Az SZMT munkavédelmi osztálya minden balesetnél intézkedik a tapasztalt hiányosságok megszüntetéséről. Ha a vétkesek ellen nem szükséges bűnvádi eljárást indítani, az SZMT a helyi tanácsoknál szabálysértési eljárást kezdeményez, minden esetben a felelősség gondos megállapítása után. Az osztály azonban a megelőzést sokkal lényegesebbnek tartja. A mezőgazdasági munkák dandárja most kezdődik. Felhívást fogalmaztak a termelőszövetkezetekhez, állami gazdaságokhoz — egyben az ipari üzemekhez is —, hogy fokozott figyelemmel foglalkozzanak a balesetelhárítási óvórendszabályok betartásával. Tartják a kaocsolatot a járási hivatalok műszaki munkavédelmi felügyelőivel, akiknek az idei rendkívül sók halálos üzemi baleset után feladatuk még rendszeresebben ellenőrizni a hozzájuk tartozó területeket. A balesetek megelőzésében azonban mindenekelőtt a munkahelyi, a társadalmi felelősség a döntő. B. I. tejbe aprítanunk? Hát lesz. Az ország kenyere megterem határainkon belül, csak tej legyen, hogy legyen mibe aprítanunk. De hús is kell a kenyérhez, zöldség az egészséges táplálkozáshoz. A IV. ÖTÉVES TERV eredményét összegező statisztika szerint a mezőgazdaság termelése a tervezett 15—16 százalékkal szemben 18 százalékra nőtt. A tervvel összhangban az állattenyésztés termelése gyorsabban emelkedett a növénytermelésnél, nőtt a részaránya is: míg az állattenyésztés 21, a növénytermelés 16 százalékkal emelkedett. Éppen az elmúlt tervperiódusra esett a mezőgazdaság új fejezetének nyitánya: a korszerű agrotechnikai eljárások széles körű alkalmazása immár ipari szervezettségű termelésre teremtett alapot a szántóföldi gazdálkodásban és az állattenyésztésben is. Kiemelkedő eredményeket értünk el a nagyüzemi búza- és kukoricatermelésben, a mezőgazdaság előteremtette az ország kenyérgabona-szükségletét, hogy mást ne említsünk, a hektáronkénti átlagtermés búzából — az előző 5 év átlagához képest — 24,3 mázsáról 33,2 mázsára emelkedett. S még néhány adalék a statisztikából! A vágóhústermelés 28 százalékkal haladta meg az előző 5 év átlagát, kivált a baromfi- tenyésztés — nem utolsósorban a hernádi Március 15. Tsz jóvoltából — fejlődött. Mind szélesebb körben terjedtek el az iparszerű tartásmódok, egy- re-másra épültek a szakosított állattenyésztő telepek. A mezőgazdasági munkák gépesítésének fejlődése, a gépállomány korszerűsítése tette lehetővé, hogy a kalászos termények teljes egészét, a kukorica mintegy 90 százalékát és a cukorrépa 85 százalékát géppel takarítsák be. AZ ÉRTÉKELÉS során, mint erről az értekezleten is szó esett, a mezőgazdaság megyei helyzetképéről is tegyünk említést! Amikor elmondjuk, hogy például az ország termelőszövetkezetei az utóbbi öt évben évi 4,5 százalékkal növelték termelési értéküket, miközben országosan 130 ezerrel csökkent a tsz-tagok száma. 80 százalékkal nőtt az egy főre jutó termelési érték, nos, mindezek felsorolását követően szólnunk kell a Pest megyei eredményekről. Az országos értékelés szerint a növénytermesztés a tervezettnek megfelelően fejlődött, ám az állat- tenyésztésben a számottevő fejlődés ellenére sem sikerült az előirányzott fejlődéssel lépést tartani: a 24,4 milliárd forintos termelési értékkel szemben 20 milliárd, amit elkönyvelhetünk. A közös gazdaságokban a tervidőszak végére 1 millió 205 ezer szarvasmarhával, ezen belül 462 ezer tehénnel számoltunk, ezzel szemben az állomány csak 1 millió 100 ezer darabra rúg, 417 ezer a tehenek száma. Az átlagos tejhozam is alacsonyabb volt a célul tűzött 2750 liternél, csupán 2300 liter. Tény ami tény, Pest megye gazdaságai az országos szint fölötti eredményeket produkálták, gazdaságainkban megterem a kellő mennyiségű gabona, a kukorica, a zöldtakarmány és az ipari növények sora. Említésre méltó, hogy 4 ezer hektárral nőtt a búza területe, a kalászosok és a cukorrépa hozama évente 3—4 százalékkal, a kukorciatermés 5—8 százalékkal. az olajos növények és a szálas takarmányok termése 8 —10 százalékkal emelkedik. ORSZÁGOS SZINTEN a mezőgazdasági termelés évi 3,2—3,4 százalékos növelése szükséges a tervezett belföldi ellátás és az export teljesítéséhez. Figyelembe kell vennünk azonban, hogy — mint a megyei eszmecserén Békési Sándor, a megyei tanács megbízott osztályvezetője hangsúlyozta — a mezőgazdasági nagyüzemekben ehhez leg alább évi 5—6 százalékos termelésnövekedést kell elérniük. A növénytermesztés szerkezetének változásaira nemigen lesz szükség a jövőben sem, annál inkább a hozamok emelésére. A tervidőszak végére például búzából 44, kukoricából 52, cukorrépából 400, burgonyából 180, ga- bonanapraforgóból 17 mázsás hektáronkénti átlaghozam a cél. A gépesítés színvonalának emelése, a modem termelési módszerek gyors ütemű terjedése — Pest megyében például 11 növénytermesztési ágazatban 19 rendszer technológiáját alkalmazzák — lehetőséget teremt az intenzív fejlődésre. Azi állat- tenyésztés fejlődési ütemét a tervtörvény évi 3 százalékban határozza meg, a szövetkezeti közös gazdaságokban 5—6. százalékkal szükséges a termelést bővíteni. Kétségtelen hogy a legnagyobb erőfeszí-. tésre a szarvasmarha-tenyésztés előmozdítása érdekében lesz szükség: a szarvasmarha-, állományt 13 százalékkal, a. tehénállományt 24 százalékkal kell növelni. Igaz, Pest megyében az átlagos tejtermelés meghaladja az országos szintet, sem a szarvasmarha-állomány, sem a sertésállomány nem csökken, az egyes gazdaságok közötti eltérések — eredményben, hozzáértésben — szembeötlőek. Mindebből világosan következik a teendő, csakúgy, mint a mezőgazdaság egyéb ágaza-- taiban is. Míg a szántóföldi növény- termesztés számos kritikus ágazatában előbbre jutottunk — másfélszeresére növeltük például a cukorrépa vetésterületét — addig a zöldségtermelés fejlesztése elmarad a kívánatostól, 19 ezer hektár helyett csupán 15 ezer hektáron teremnek zöldségfélék,. burgonyából is alatta marad a termőterület a tervezettnek,' 7 ezer hektár helyett 6 ezer 300, amiből a nagyüzemek aránya csupán 2 és fél eä&t hektárt tesz ki. Éppen a zöldségtermesztéssel kapcsolatban esett a legtöbb szó az említett tanácskozáson a növekvő elvonásokról, a felhasznált ipari anyagok árának emelkedéséről, ám az is tény, hogy az alaposan. megszervezett kertészeti munka ezzel együtt is lehet jövedelmező, amint arról az abonyi Új Világ Tsz és a budapesti Dimitrov Tsz vezető) beszámoltak. A KÖZGAZDASÁGI SZiEM- LÉBEN írja Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke: minden szövetkezet érdeke a gazdasági realitásokból kiindulva létrehozni a cselekvési programot. Számítanunk kell arra, hogy a tervidőszak első két éve lesz a nehezebb, ezért megkülönböztetett jelentősége van az anyagi és a szeVemi tartalékok föltárásának. A cikk szerzője megjegyzi azt is, hogy a terv kidolgozásakor tudomásul kellett venni: erőforrásaink nagyon is végesek, s a fejlesztési igényeket nem finanszírozhatjuk vágyaink szerint. Mindez persze nem vezethet a megtorpanáshoz. Balogh László, a megyei pártbizottság titkára mondta a mezőgazdasági szakemberek megyei fórumán, hogy a beruházás gonddal járó öröm, de az alaposan megfontolt fejlesztéstől. a korábbihoz hasonló di- .namikus fejlődés érdekében egyetlen nagyüzemi gazdaság sem riadhat vissza. Erre rímel Lakatos Tibor megyei tanácselnök-helyettes megállapítása: nincs kizárva, hogy a legjobban prosperáló szövetkezeti gazdaságok is központi támogatásra szorulnak — noha a tao asz tálatok szerint a jobb szövetkezetek kénesek 10—15 milliós elvonást is kigazdálkodni. sőt az első félévben nagyobb nyereséget mutattak föl, mint a korábbi esztendő hasonló időszakában, ám segítségre elsősorban azok számíthatnak, amelyek maguk is élnek a lehetőségekkel. fölmérve tartalékaikat, kiemelkedő színvonalon gazdálkodnak. Apor Zoltán Felelősségteljesebben, következetesebben Halálos üzemi balesetek Pest megyében \ \ L
