Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-28 / 177. szám

1976. JÚLIUS 28., SZERDA 3 msJm ii£/jr W x^rÍMMOD Pest megyében Határozott cselekvéssel az aszály ellen ■v Kincset érő eső áztatta a földeket, most már bizonyo­sak lehetünk benne: a másfél hónapig tartó aszály meghát­rált egy időre. — Milyen gondokat okozott Pest megyében a szárazság, mit tettek és tesznek az Ütemes betakarítás — Kezdjük a legfontosab- bal, az aratással — javasolja Békési Sándor, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának he­lyettes vezetője. Százegy ter­melőszövetkezetünk s a me­gyében gazdálkodó tíz állami gazdaság földjein jó ütemben halad a betakarítás, gép és ember megfeszített erővel dolgozik a termés biztonság­ba helyezésén. Eredményes munkájuk egyik forrása, hogy5 a felvásárló vállalat, az Afor és az Agrdker is alaposan fel­készült. Negyvennégy helység 186 átvevőhelyére folyamato­san érkezik a mag. Zökkenő­mentes volt eddig az átvétel, csakúgy, mint az alkatrész- és az üzemanyag-ellátás. A betakarítási munkákat össze­hangoló megyéi operatív bi­zottság állandó ügyeletére nem érkeztek intézkedést Igénylő jelzések. Ettől függet­lenül a bizottság már felké­szült rá, hogy szükség ese­tén -bevezesse az átvevőhe­lyeken az éjszakai műszakot. Ahol szükséges volt, néhány gazdaság máris együttműkö­désre lépett. — Milyen veszteségekkel számolnak a zöldség-gyümölcs termesztésben? — Pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, az idő­járástól függően javulhat és rosszabbodhat is a helyzet. Je­lentős az áruhiány, főként az aszály hatására. Pest megyé­ben is nagy gondot okozott a burgonyaellátás. Kevés volt a friss piaci zöldborsó, sőt a konzervgyár­nak sem jutott belőle elegen­dő, A forróság miatt jelentős része „magba ment’’ hirtelen beérett, csontkeménnyé vál­tak a szemek. A zöldbab első terméskötése jó volt, de a ké­aszálylcárok mérsékléséért — erről kértünk tájékoztatást Pest megye párt- és állami szerveinek, valamint a zöld­ség-gyümölcs áruellátás gond­jaiból döntő részt vállaló fel­vásárló-ellátó vállalatok és szervezetek vezetőitől. sőbb nyíló virágok mind le­hullottak. Kisebb termés vár­ható répából és gyökérzöld­ségből is, így a következő tél­re felhalmozható készletek előteremtése további erőfeszí­téseket kíván. Jelentős fagykár érte a kajszibarackot, a cseresznyét és a meggyet is. Pest megye északi részén hagyományai vannak a mál­natermelésnek. Az első kötés­sel itt sem volt baj. a később fejlődő gyümölcsök azonban összezsugorodtak, lehullottak. — Milyen állapotban talál­ták a határszemlék a cukor­répát és a takarmánynövé­nyeket? — A cukorrépát illetően nagyobb aggodalomra nincs ok — mondja Békési Sándor —, igaz, mázsára kevesebb lesz a termés. A cukortarta­lom azonban kedvező. Sokkal nagyobb figyelmet kíván a takarmányhelyzet. — És a kisgazdaságok? Dr. Bödecs László, a kerté­szeti főosztály előadója, a háztáji és kisegítő gazdaságok megyei szervezője szerint a nagyüzemek számolnak a kis­gazdaságok takarmányigé­nyeivel. Sikeres volt a koca- és a szarvasmarha-kihelyezé­si akció, megalapozott szerző­dések tanúskodnak róla: el­kerülhető e fontos ágazatban a termelés csökkenése. Sőt, ahol a szövetkezet háztáji ag- ronómusa gondoskodik a szükséges feltételek megte­remtéséről — mint például az érdi Bentavölgye, .a hernádi Március lő,- a*-ceglédi-- Ma­gyar—Szovjet Barátság, vagy a tural Galgamenti Rákóczi szövetkezetben —, ott több árut várnak a kisgazdaságok­tól, mint tavaly. Megfontolt, gyors intézkedések — A határszemlék tapasz­talatai, a helyzet értékelése alapján hogyan ítéli meg az eddigi, s a tervezett intézke­déseket a megyei pártbizott­ság? Balogh László, az MSZMP Pest . megyei Bizottságának titkára válaszol: — Megyei és járási bizott­ságaink munkatársai naponta megfordulnak a gazdaságok­ban, s érthetően sűrűn tar­tunk megbeszéléseket is. Na­gyon fontos, hogy a helyzet pontos ismeretében mindenütt gyors döntések szülessenek, s ezeket azonnali cselekvés kö­vesse. Az operativitásra és az együttműködés javítására ösz­tönzünk más szerveket is. Egy konkrét példa: az egyik kiváló megyei szövetkezetben járva, arról panaszkodott az elnök, hogy választania kell, ha tönk­remegy is a zóldségkertészet, átirányítja a takarmánytermő területekre az öntözőberende­zéseket, mert a drgga állatál­lomány megtartása á legfonto­sabb. Kiderült, öntözési lehe­tőségük van, de újabb öntöző- berendezések vásárlására nincs pénzük. Azonnal jeleztük ezt a gondot a banknak, s mert természeti csapás elhárításá­ról van szó, haladéktalanul intézkedtek, hogy ilyen célra valamennyi kirendeltségük so­ron kívül nyújtson hitelt a hozzájuk forduló gazdaságok­nak. Az elmúlt hónapokban egyébként 25 millió forintot költöttek ilyen célokra a me­gyében, a gondunk most az, hogy az Agroker készletei ki­fogytak. Mindenütt üzemké­pessé tették a használható be­rendezéseket, s ahol működ­tetésüket munkaerőhiány aka­dályozta, ott a mellék üzem­ágak dolgozóit átcsoportosítot­ták erre a munkára. Csak di­cséret illetheti a vácszent- lászlói Egyesült Zöld Mező, a dánszentmiklósi Micsurin és a ráckevei Aranykalász ter­melőszövetkezetet, ahol az esősebb esztendőkben sem ha­nyagolták el a vízgazdálko­dást, kihasználták és növelték öntözőkapacitásukat. A terv- szerűség náluk most kétsze­resen kamatozik. — A másik fő kérdés amá- sodvetések helyzete. Az ter­mészetes, hogy ahol van ön­tözési lehetőség, minden tal­palatnyi főidőn újravetnek — főként zöldség- és takarmány­féléket. Különösen az állat­tarló gazdaságok járnak elöl ebben. De nincs vita, vállal­ni kell a másodvetéssel járó kockázatot ott is, ahol nem tudnak öntözni. — Beszámoltattuk a vető­magellátó vállalat felelős ve­zetőit, akik minden lehetősé­get megragadnak, hogy a gaz­daságok számára előteremtsék a szükséges vetőmagot. Fel­töltik kukoricavetőmag-kész- ietei'ket; más megyékből ho­zatnak napraforgómagot, leö­lés és szudáni fűmag van ele­gendő. Zöldségvetőmagot a MÉK és a Nagykőrösi Kon­zervgyár, illetve az ÁFÉSZ- ek ingyen adnak a velük szer­ződő termelőknek. Eddig — terven felül — több száz hek­táron végeztek másodvetést, mégis gyorsítani szükséges ezt a munkát. Történtek intézke­dések a lakosság jobb ellátá­sáért is. A felügyeleti szer­vekkel együttesen felkértük például a soroksári Vörös Ok­tóber Termelőszövetkezet gépi paradicsomtermesztési rend­szeréhez tartozó szövetkezete­ket, hogy a betakarított kon­zervgyári paradicsomból vá­logassák ki az érettet és küld­jék piacra, boltba. Burgonyá­ból a Monori Állami Gazda­ság és a pilisi burgonyater­mesztési rendszer szövetkeze­tei küldtek nagyobb mennyi­séget a MÉK telepekre. — Párt-végrehajtóbizottsá­gunk felhívta a gazdaságok vezetőit, a pártszervezeteket, hogy intézkedjenek a hosszabb időszakra elegendő takarmány­készletek megtermelésére és minden felhasználható takar­mányféleség begyűjtésére — gondolva a háztáji gazdaságok igényeire is. És ne csak se­gítsék a kistermelőket, értes­ROMESH CHANDRA; Helsinki: az enyhülés biztosítéka Sajtótájékoztató a hékemozgalom időszerű feladatairól Néhány nap múlva világ­szerte megemlékeznek a hel­sinki biztonsági és együttmű­ködési konferencia egyéves évfordulójáról. Ebből az al­kalomból sajtótájékoztatót tar­tottak kedden az Országos Béketanács székházában a magyar és a nemzetközi bé­kemozgalom időszerű felada­tairól. A tájékoztatón részt vett az Országos Béketanács meghívására hazánkban tar­tózkodó Romesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára, valamint Igor Beljajev, a Bé­ke-világtanács szovjet titkára. Sebestyén Nándornénak, az Országos Béke tan ács főtitká­rának megnyitója után dr. Réczei László akadémikus, az Országos Béketanács alelnöke számolt be az új stockholmi felhívás magyarországi vissz­hangjáról. Utalt arra, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezése Európa történelmében és a vi­lágpolitika menetében is új korszakot nyitott. A magyar- országi akciónak új lendüle­tet adott az Országos Béke­tanács áprilisi felhívása. Az akció ténylegesen tömegmére­tűvé a béke és barátsági hó­napban vált. Gyűlések, meg­mozdulások ezrein, brigád- és munkaértekezleteken, ifjúsági demonstrációkon, népfront- rendezvényeken milliók tettek hitet a béke, a népek szabad­sága, a társadalmi haladás ügye mellett, a fegyverkezési hajsza megállításáért, a lesze­relésért. Az. ipari nagyüzemek dolgozóinak eddig mintegy háromnegyede foglalt állást testületileg vagy egyénileg a stockholmi felhívás mellett. Ezután Romesh Chandra tartott tájékoztatót. — A helsinki szellem él és biztosíték arra, hogy az eny­hülés a jövőben sem áll meg, hanem töretlenül folytatódik tovább — hangsúlyozta. — Mindenki számára megnyug­Exportdolomit Évről évre emelkedik a ter­melés az Országos Érc- és Ás­ványbányák Dunántúli Művei pilisvörösvári dolomitbányá- jábam. Ebben az évben mint­egy 500 ezer tonna anyagot teimelneli ki. Ebből a meny- nyiségből 27 ezer tonna dolo- mitliszt.et szállítanak az NDK-ba, Lengyelországba pe­dig 10 ezer tonnát. A bánya naponta 80—120 vagon anya­got szállít. A dolomitbányá­Koppány György felvétele l szás egyik mellékterméke a Superdol s a Hyperdol. Ezeket félkilós flakonokba töltik. Az előbbi edénymosogatásra, az utóbbi a fürdőkádak tisztí­tására alkalmas. Korszerűsí­tették a csomagolóüzemet és évente mintegy 2 millió fla­kont tudnak megtölteni ezek­ből a termékekből. Képün­kön: rakodás a pilisvörösvári pályaudvaron. tató tény, hogy a felhívás az elmúlt egy év során jelentős eredményekhez vezetett, rend­kívül pozitív hatással volt a béke, a nemzetek szabadságá­nak ügyére, a szociális hala­dásra, szerte a világon. Ugyan­akkor világosan kell látnunk: nagy erők munkálkodnak azon, hogy megöljék helsinki szel­lemét, hogy megállítsák az enyhülés folyamatát, s vissza­hozzák a feszültség légkörét. Éppen ezért fokoznunk kell erőfeszítéseinket a békéért, a helsinki szellem érvényesíté­séért. — Helsinki: cselekvési fel­hívás a világ népei számára. Ha most, a II. stockholmi fel­hívással kapcsolatos tömeg- mozgalom mérlegét megvon­juk, elmondhatjuk, hogy vol­taképpen ez is Helsinki ered­ménye. A Béke-világtanács továbbra is azt tekinti fő fel­adatának, hogy hozzájáruljon az enyhülés visszafordíthatat­lanná tételéhez. Bizakodással folytatjuk munkánkat. Romesh Chandra utalt a Bé­ke-világtanács közelmúltban megjelent felhívására, amely­nek alapján 1977. május 27— június 1 között Varsóban ösz- szeül a béke építőinek kong­resszusa. Mintegy a varsói ta­nácskozást készíti elő ez év szeptemberében a helsinki ta­nácskozás a leszerelésről, a fegyverkezési verseny meg­szüntetéséről. Ugyancsak ez év októberében Budapest lesz a színhelye a fejlődési világ- konferenciának, decemberben pedig Moszkvában összeül a békeerők fóruma. A sajtókonferencián végül Igor Beljajev a közel-keleti helyzetről adott áttekintést. A BVT nyilatkozata A Béke-világtanács kedden Helsinkiben nyilatkozatot tett közzé abból az alkalomból, hogy egy évvel ezelőtt írták alá a finn fővárosban az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet záróokmá­nyát. A helsinki záróokmány bebizonyította a világnak — hangsúlyozza a nyilatkozat —, hogy a békés egymás mellett élés alapján lényeges ered­ményeket lehet elérni az ál­lamok együttműködésének fej­lesztésében, függetlenül az il­lető országok politikai, gaz­dasági és társadalmi rendsze­rétől. A Béke-világtanács újabb stockholmi felhívására össze­gyűlt sok millió aláírás szin­tén azt támasztja' alá, hogy helsinki szelleme él. Sikeres tolt a felvásárlási akció Több gyümölcs és zöldség olcsóbb áron Az ií/lmiü kereskedelem letöri a magánkereskedelem árait is i Végre a piacon is érezteti hatását a csapadékosabb idő­járás: kedd reggelre jelentő­sen csökkentek o zöldség- és gyümölcsárak. A Kórház utcai piacon a pultok többsége, a hét végéhez hasonlóan, kedden is gyümölcstől roskadozott Főként őszi- és sárgabarackot kínáltak. Utóbbiból — mint em­lékezetes — tavaly országszer­te nagyon kevés termett. Az idén bőven van, ára viszony­lag mégis magas. A solymári Varga Tamáséknak például öt fájukon kettő és fél—három mázsájuk termett, kétszerese a tavalyinak. A nagyszemű, egészséges barack kilójáért 16 —18 forintot kértek szomba­ton, az apróbb szemű, befőz­ni valót mások 10 forintért kí­nálták. Tegnap már’ csupán hét és tizenkettő forint között alakult e zamatos gyümölcs ára. Rím Mihályné Bugyi köz­ségből hozott burgonyát, pap­rikát, uborkát és zöldségfélét. A paprika ára 30 forintról a hét végére 20 forintra csök­kent, tegnap viszont már 16— 18-ért kínálta a legszebb tölte­ni való paprikát. A lecsónak való jégvert, hibás paprikát féláron, a rózsakrumplit 10, az ellát 8 forintért adta. — Elfogy-e minden? — Hát... Nagyon remélem, á múlt héten megmaradt a rózsakrumpli, vissza kellett vinnem. A ZÖLDÉRT standjai előtt szombaton is hosszú sorok áll­tak, s most is ott csoportosult a vásárlók többsége. Áraik jóval alacsonyabbak a ter­melőkéinél. A paradicsomért például fele annyit kémek, mint egyes kiskereskedők. Meglepett, hogy Döményi Ist­vánná híres fóti paradicsomá­ra az államival azonos értékű árjezőt tűzött. Igaz, csak az apróbbakat kínálja 12-ért, a szebbet 17-ért árusítja. — Még mindig drága a piac... — Igen, de mind jobban kö­zelítenek az árak a tavalyi­hoz. Akkor július végén 10 fo­rint volt a paradicsom kilója. De hát a kínálat alakítja az árakat, a szárazság miatt idén gyengébb a minőség, sok az apró termés. — Döményiné kukoricát, főzőtőköt is hozott. Mint mondta, terményeit há­rom háztájiból kapja, anyó- sáék, 83 éve? édesapja és ő maga termel, összesen két holdon., ­A ZÖLDÉRT árai befolyá­solják a termelői árakat, és ezért nagy az áresés. Kirívó példa viszont, hogy szomba­ton a zöldbabot az állami ke­reskedelem 9,60-ért, a kiske­reskedő 34 forintért árulta. A különbség oka, hogy zöldbab­ból elenyészően kevés jutott a Kórház utcai piacra. Ked­den az őszibarackáraik a ko­rábbinál sokkal kedvezőbben alakultak. A ZÖLDÉRT ugyanis a nagyon szép (8 cm átmérőjű) őszibarack kilójáért 11 forint 60 fillért kért, mely­nek következtében a termelők is kénytelenek voltak 20—24 forintos áraikat legalább 16 fo­rintra csökkenteni. A sóská­tól a málnáig az erre az idő­szakra jellemző minden zöldség- és gyümölcsféle kap­ható. A gyümölcsök közül a málna a legdrágább. Egy hosszú asztalon szép sárga kopasztott kacsák és csirkék sorakoznak. Pilisi tu­lajdonosai arról panaszkodnak, hogy hét végén a meleg miatt igyekeztek délelőtt túladni a baromfin, s ezért a csirke kiló­ját 30 forintért is adták, még­is megmaradt néhány. Most sincs különösen nagy forga­lom náluk, reggel nyolcig alig akadt vevőjük. — Inkább a tojást viszik — mondják —, 1,70—2 forint darabja. — Hogy a tojás? — kérdi egy arra járó idősebb asszony. A válaszra továbbhalad. Utánaszólnak: mennyiért nem dirága? Az asszony visz- szajön, s 1,80-ért kiválogatja a legszebbeket. Az elmúlt hetek szárazsága a virágstandokon még érezteti hatását. Ürömről Tarcali Já­nosáé kardvirágot, rózsát, le­vendulát hozott. A kardvirág 3—6 forint, a rózsa szálja szárhosszúságtól függően, 50 fillér, illetve 5—6 forint. A tapasztalatokat összegez­ve megállapítható, hogy ered­ményes volt az állami és szö­vetkezeti kereskedelem vásár­lási akciója, sikerült az ára­kat leszorítani, és megközelí­teni a tavalyi szintet. Mint Tormási József, a Kórház ut­cai piacfelügyelőség vezetője mondta, a termelők kényte­lenek olcsóbban kínálni áru­jukat, különben hazaviheti!?. Czibor Valéria sék meg velük, mennyire fon­tos, hogy minden lehetőséget használjanak ki maguk is a helyzet javításáért. — A pártszervezetektől min­denekelőtt azt várjuk és kér­jük — mondja végezetül a megyei pártbizottság titkára —, hogy egységesen, a veze­tőkkel összefogva, összponto­sítsák erejüket, politikai moz­gósító munkájukat a helyi tennivalók megoldására. A felhívás szeheméhen — Milyen intézkedéseket tett a szövetkezetek megyei termékértékesítő közös válla­lata (MÉK) a MÉM és a SZO- VÜSZ felhívása szellemében? — Gyors és hathatós intéz­kedésekre volt és van szük­ség — mondja Horváth Mi­hály igazgató. A szerződések­ben lekötött burgonyának és zöldségnek csak a fele ter­mett meg. S bár e napokban számottevően javu’t a felho­zatal paprikából, paradicsom­ból, dinnyéből és gyökérzöld­ségfélékből, megkezdtük a másodvetésű zöldségfélékre a szerződések megkötését. In­gyenes vetőmaggal segítjük partnereinket, megemeltük a garantált felvásárlási árat is kilónként 50 fillérrel. A nagy­üzemektől és a kistermelők­től minden mennyiségben át­vesszük árujukat, függetlenül attól, hogy van-e velünk szer­ződésük. Igazgató tanácsunk döntése értelmében a jövő év­re szóló termékértékesítési szerződések előkészítését már most megkezdtük. — Több eredményes intéz­kedést foganatosítottak a me­gye fogyasztási szövetkezetei is — mondja Tuza Sándorné dr., a megyei szövetség elnö­ke. Kilencvenhét zöldségáru­sító és 320 kiskereskedelmi üzletben adtak engedélyt a kistermelők áruinak közvetlen átvételére. Sokat tesznek a he­lyi ellátás javításáért s a má­sodvetésekhez szükséges vető­magok, eszközök, anyagok be­szerzéséért. A MÉM és a SZÖ- VOSZ közös felhívására a szö­vetkezeti éttermek vezetőit is megbízták a zöldség-gyümölcs felvásárlásával. Számos áru­házuk előtt alkalmi árusítóhe­lyeket nyitnak. Az ÁFÉSZ-ek újabb zöldségtermesztő szak­csoportokat szerveznek. Mind­ez hozzájárul majd a terme­lési és értékesítési biztonság erősítéséhez. ★ Az összkép tehát a súlyos gondok ellenére megnyugtató. Ha az említett intézkedések eredménnyel járnak — s eb­ben bíznak —, jelentős mér­tékben csökkenthetőek az aszály okozta nagy vesztesé­gek. Kovács György Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom