Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-27 / 176. szám
1976. JŰLIUS 27., KEDD rwr ■é/Üthm Javítások a lakosságnak, áj gyártmányok exportra is Az ipari szövetkezetek többek között arra hivatottak, hogy kisebb, de fontos iparcikkekkel, szolgáltatással álljanak a lakosság rendelkezésére, és segítsenek a nagy iparvállalatoknak élőmunkaigényes termékek gyártásával. A ceglédi Vasipari és Elektromos Szövetkezet igyekszik eleget tenni feladatának. A város és a járás lakosságától vállal garanciális és fizető javításokat, akár televízióról, rádióról vagy mosógépről, kerékpárról, motorkerékpárról, olajkályháról van szó. Az éves terv a szolgáltat,ás 25 százalékos növelését írja elő, ebből a félévre eső részt hiánytalanul teljesítették. Az új lakótelepek házaival megszaporodott a munka. Gyakran hívják a villanyszerelőket sötétbe burkolózott épületek lépcsőházi automatáihoz. A lakáskarbantartók konnektorokat javítanak, elektromos vezetékek zárlatait szüntetik meg, elvállalnak egyéb vili anyszerelési-javítási munkákat is. A ceglédi szövetkezet olyan elektromos szerelvényeket gyárt, amelyek a nagyipar számára gazdaságtalanok volnának, viszont nélkülözhetetlenek bizonyos gépeknél, gépsoroknál. A Villamos Berendezések és Készülék Művekkel együttműködve például elektromos erőátviteli berendezéseket készítenek, amelyeket föl is szerelnek a gépekre az NDK-ban, a Szovjetunióban, Törökországban, a szövetkezet utazó szerelői. A Láng Gépgyár komplett paradicsomvonalat szállított Irakba, a dohuki konzervgyárba. A gépek elektromos szerelvényeit a ceglédiek gyártották. Szeptemberben utazik egy szerelő Irakba, hogy gondoskodjon róla, minden elektromos alkatrész a megfelelő helyre illesztve pontosan működjön. Távoli országokban mészművek, hidrátüzemek gépei is magukon viselik a ceglédiek kezenyomát. A tőké« exportot az idén összesen 36,2 százalékkal szándékoznak emelni a tavalyihoz képest. Az év első hat hónapjában az exporttermelés a terveknek megfelelően alakult. Az éves tervben 50 millió forint termelési érték szerepel, mintegy 13 százalékkal magasabb, mint a múlt évben. Az emelkedést a termelékenység növelésével biztosítják, változatlan termelői létszámmal. A tőkés export mellett erőteljesen szorgalmazzák az egyéb szállításokat is. Kubának például raktári polcrendszereket készítenek, a Magyar Postának pedig telefonokhoz kábel toldalékegységeket. Ez utóbbi is olyan termék, amelynek gyártása a telefongyár számára gazdaságtalan lenne, hiszen kis szériáról van szó, egy évben mindössze 1000— 1500 darabról. Készülnek itt a gyógyszeripar számára tablet- lapréselő berendezések is. A ceglédi Vasipari és Elektromos Szövetkezet az idén elnyerte a Kohó- és Gépipari Minisztérium Kiváló Szövetkezete címet. A rang kötelez. A szövetkezet kollektívája sokrétű, eredményes tevékenységével idén is kitesz magáért. B. I. Vinnyica—Albertirsa Vezeték a távvezetékhez Már üzemszerűen dolgozik a miskolci December 4. Drótművek több mint 50 millió forintos költséggel épült új horganyozósora. Az új soron műszakonként 6 tonnányi, igen jó minőségű horganyzott termék készül. Eddig több mint 150, egyenként egytonnás „egységcsomag” került le az új gyártóvonalról. A jó minőségű horganyzott huzalt az év folyamán a Vinnyica—Albertirsa között épülő 750 kilovoltos távvezetékhez is szállítják. A hatékonyabb munkaerő-gazdálkodásért A szakszerrezetek feladatai Hétfőn ülést tartott a SZOT elnöksége, amely a többi között a munkaerőgazxLálikodás- sal kapcsolatos szakszervezeti feladatokról tárgyait. Kifejezte, hogy egyetért a Miniszter- tanács közelmúltban hozott határozatával, amelyben megszabta a munkaerőgazdálkodás feladatait. Az elnökség felhívta a szakszervezetek különböző szerveit, hogy segítsék a kormányhatározat és az ehhez kapcsolódó miniszteri jogszabályok végrehajtását, érvényesítve a szakszervezetek jogait a hatáskörükbe tartozó kérdésekben. A szakszervezetek nyújtsanak támogatást ahhoz, hogy a gazdaságtalan termelés megszüntetése, a termékszerkezet változása és a hatékonyabb munkaerőgazdálkodás nyomán felszabaduló dolgozókat tervszerűen és szervezetten irányítsák át új munkaterületekre. Különösen hagy gonddal és körültekintéssel foglalkozzanak a más területre, más munkakörbe áthelyezett dolgozók emberi problémáival, s ellenőrizzék a törvényesség megtartását. A szakszervezetek szorgalmazzák a műszaki fejlesztéssel, az üzem- és munkaszervezéssel, a munkafegyelem megszilárdításával mozgósítható tartalékok feltárását és hasznosítását, az indokolatlan és népgazdasági szempontból káros munkaerőmozgás megszüntetését és egész sor olyan feladat megoldását, amelyek a munka hatékonyságának javítását és egyben a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását is szolgálják. További napirendi pontként az elnökség megvitatta és elfogadta a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet negyedik ötéves tervének teljesítéséről, és ötödik ötéves tervéről szóló előterjesztést. A SZOT elnöksége elfogadta a Hazafias Népfront VI. kongresszusa állásfoglalás tervezetéről alkotott szakszervezett álláspontot. A szocialista demokrácia szerepe és jelentősége A fejlett szocialista társadalom építését irányítva, pártunk megkülönböztetett figyelmet fordít a szocialista demokrácia fejlesztésére. A gazdasági és kulturális építés egyéb alapvető feladataival egyenrangú, egyenlő fontosságú teendőnek tekintjük, amely egyben feltétele is valamennyi más probléma sikeres megoldásának. Pártunk is abból a következtetésből indul ki, amit Leonyid Brezsnyev így fogalmazott meg az SZKP XXV. kongrasz- 6zusán: „Ma már nemcsak elméletből, hanem több évi tapasztalatból is tudjuk: ahogyan valódi demokrácia lehetetlen szocializmus nélkül, éppúgy szocializmus is lehetetlen a demokrácia szüntelen fejlesztése nélkül.’’ A szocialista demokrácia fejlesztése jelenleg és a továbbiakban is állami keretek között megy végbe. Nem vallunk olyan nézetet, mintha a társadalmi demokratizmus elmélyítése a fejlődésnek ebben a szakaszában az állam szerepének gyengítését kívánná. Ellenkezőleg: meggyőződésünk szerint szocialista államunk semmi mással nem helyettesíthető szerepet tölt be a népgazdaság fejlesztésében, a társadalmi szükségletek kielégítésében, az emberek életfeltételeinek gazdagításában, a mű-' velődés, az egészségügyi ellátás, a szociális gondoskodás területén, a felnövekvő nemzedékek nevelésében és az egész lakosság gondolkodásmódjának formálásában. A XI. kongresszus határozata ezért egyértelmű világossággal leszögezi: „Államunk a szocialista építés fő eszköze.” Az állam szerepe Osztálytartalmát tekintve népköztársaságunk — mint ismeretes — a munkás- osztály hatalma, uralma, más szóval a proletariátus diktatúrája. Államunk ennélfogva jelenleg is gyakorolja a proletárdiktatúra elnyomó funkcióját a társadalomellenes elemek fékentartására, a szocialista vívmányok védelme, a törvényes rend megőrzése érdekében. A lenini tanításokból kiindulva azt tartjuk, hogy ez nem ellentétes a szocialista demokrácia létével, ellenkezőleg: feltétele érvényesülésének. Az, hogy nem engedünk teret a szocializmus ellenségeinek — meggyőződésünk szerint nem fogyatékossága, hanem ereje szocialista demokráciánknak. A jelenlegi körülmények között ugyanakkor még erőteljesebben kibontakozik a lenini tanításnak a mély igazsága, hogy „nem egyedül az erőszak a proletárdiktatúra lényege, és nem is elsősorban az erőszak." Államunk fő funkciója a gazdasági építés szervezése és a kulturális nevelés; szerepe ezeken a területeken növekszik tovább a következő években. Osztálytartalmát pedig úgy erősítjük, hogy a munkásosztály, az egész dolgozó nép minél nagyobb részét igyekszünk közvetlenül bevonni az ügyek eldöntésébe, intézésébe, irányításába. Ez az államélet s egyúttal a szocialista demokrácia fejlesztésének fő útja, iránya. Tartalmi kérdés A nemzetközi eszmei harcnak, ideológiai vitáknak egyik központi kérdése ma a demokrácia értelmezése. A polgári-kispolgári nézetek hívei a demokrácia problémáit a szervezetek és intézmények oldaláról, az egyén formális jogaiból kiindulva közelítik meg. Pártunk álláspontja szerint — mint Kádár János is hangsúlyozta a XI. kongresszuson — „egy rendszer demokratizmusát nem formális szervezeti keretei határozzák meg, hanem alapvetően és mindenkor az dönti el, kinek a kezében van a hatalom, és hogy ez a hatalom milyen osztályok számára, milyen kérdésekben biztosít jogot és tényleges lehetőséget a beleszólásra az állam, a társadalom ügyeibe”. Természetesen nem tagadjuk a formák, a szervezeti keretek fontosságát, ezért is fordítunk állandó figyelmet a társadalmi és állami intézmények fejlesztésére, jogrendszerünk tökéletesítésére. De a szocialista demokrácia érvényesülését, fejlettségét elsősorban mégis tartalmi kérdéseken mérjük. Azon, hogy milyen mértékben jutnak érvényre a munkásosztály alapvető politikai érdekei, milyen tényleges döntési és ellenőrzési lehetőségei vannak a munkásoknak, a dolgozóknak. A szocialista demokrácia fejlesztése nagy erőforrásokat szabadít fel; a dolgozóknak a közügyek eldöntésébe történő bevonása jelentékenyen segíti az időszerű gazdasági és kulturális feladatok megoldását. Ezért most, amikor a gazdasági építés feladatai bizonyos fokig nehezebbé váltak, a társadalmi demokratizmust nem szűkítem kívánjuk, hanem tovább szélesíteni. Elutasítjuk az olyan felfogást, amely szerint a demokrácia valamiféle „luxus” lenne, amit csak akkor engedhetünk meg magunknak, ha nincsenek különösebb gondok, feszültségek. Ha nehezebbek, bonyolultabbak a problémák, valójában még nagyobb szükség van arra, hogy széles társadalmi alapon, együttesen keressük a megoldás legjobb módjait. Egységes rendszer A demokratizmus természetesen csak akkor szolgálja előrehaladásunkat, ha nem téAz első lépés után • Iparosodás, tartalékokkal • Túl sok a kanyar ® Elmaradt fogócska Havonta, átlagot számítva, 750 millió forintot költöttek el a megyében, a szocialista szektorban, beruházásokra 1975-ben, s napjainkban is hasonló a helyzet. E nagy ösz- szeg tetemes része valamilyen módon összekapcsolódik az építőipar tevékenységével. Legalábbis azzal, amit a közfelfogás — tévesen — építésként tart számon. Holott a mély- és magasépítés, a technológiai szerelés, a beruházásoknál felhasznált javak előállítása és szállítása, az épületgépészet stb. korántsem azonosítható egyetlen tárca vállalatainak feladataival, s még kevésbé a megyei minisztériumi építőipari vállalatok kötelezettségeivel. Amikor tehát az építés iparosításának tartalékait jelzésszerűen érintjük, nem egyetlen népgazdasági terület teendőiről szólunk. Kedvezőtlen hullámzás A kivitelező építőipar termelése a megyében ugyan folyamatosan bővült 1971 _és 1975 között, de e bővülés mértéke erőteljes eltéréseket mutat. Nemcsak arra gondolunk, hogy a minisztériumi, a tanácsi vállalatok, az építőipari szövetkezetek és a szövetkezeti építőipari közös vállalkozások haladásának léptéke szembeszökően különbözik — a közös vállalkozásoknál tetemes visszaesés következett be —, hanem elsősorban arra kell utalnunk, hogy az évenkénti összehasonlításban kedvezőtlenül nagy a hullámzás. Volt olyan esztendő, amikor a termelés tizenhárom, s olyan is, amikor mindössze három százalékkal növekedett. Tavaly az építési-szerelési tevékenység gyarapodása öt százalékot. tett ki, s a „hullámvasu- tazás” nemcsak a-szűkén vett építőipar, hanem a tágan érvesztjük össze a fegyelmezetlenség „szabadságával". Lenin előbb idézett gondolatmenetében a munkáshatalom lényegéről szólva leemelte a fegyel- zettsóg és a szervezettség jelentőségét. A szocialista demokrácia 4- Kádár Jánosnak a budapesti pártaiktíva-értekezleten mondott szavaival élve — „egy forradalmi nép forradalmi rendje”, melynek törvényeit mind az állampolgároknak, mind az állami szerveknek fegyelmezetten meg kell tartaniuk. Társadalmi életünk valamennyi területét áthatja a szocialista demokratizmus. Egységes rendszerről van tehát szó, amelynek különböző oldalai kölcsönös hatást gyakorolnak egymásra. Ezért az egész rendszert. csorbítja, ha bármelyik területen elmaradás mutatkozik. Ebből kiindulva fordítunk most különleges figyelmet a munkahelyi, üzemi demokrácia erősítésére, mert ezen a területen az utóbbi években a fejlődés nem kielégítő. Márpedig a munkahelyi demokrácia érvényesülése nemcsak a •termelést, a gazdálkodást érinti, hanem összefügg a hatalmon levő munkásosztály vezető szerepének érvényre juttatásával is. Társadalmunk politikai rendszerének fejlesztése, a szocialista demokratizmus elmélyítése elválaszthatatlan a párt vezető szerepének további erősítésétől. Egyetlen társadalmi folyamat, így az államélet fejlesztése sem lehet a mi viszonyaink között spontán jellegű. A párt tudatos irányító tevékenysége elengedhetetlen ahhoz, hogy e folyamatok kibontakozzanak, s szocialista tartalmuk csorbítatlanul érvényre jusson. Az MSZMP oly módon vezérli és irányítja hazánkban az állami élet, a szocialista demokrácia fejlődését, hogy ennek révén még inkább érvényesüljenek a társadalom, a dolgozó nép átfogó érdekei, s tovább javuljanak a feltételek a személyiség kibontakozásához. Gyenes László telínezett építés gondjait is ’ kifejezi. Elsőként azt, hogy a folyamatos és egyenletes munka feltételei nem mindenkor jönnek létre, s ez hátrányosan befolyásolja a termelékenységet, az iparszerű építés nagy lehetőségeinek hasznosítását. Sokféle intézkedés szolgálja ma már a gondok ismétlődésének megakadályozását. Idetartozik az ún. minimális felkészültségi szint előírása, aminek teljesítése nélkül egyetlen, nagyberuházást sem lehet megkezdeni. Hasonló, a fegyelmezettebb munkát segítő kikötés azoknak a műszakigazdasági normatíváknak a kidolgozása és közreadása, amelyeknek nagy szerep keli hogy jusson a lakásépítés és más kommunális létesítmények költségeinek csökkentésében. (A megyei tanács középtávú fejlesztési terve már e nor- matívákra alapozva készült.) Szorosan idekapcsolódik, hogy ugyancsak befejeződött a házgyári épületszerkezetek méreteinek egységesítése, illetve koordinálása, ami módot nyújt a különböző üzemek termékeinek egymással kevert felhasználására, s ezzel a lakóépületek változatosabbá tételére A pénznél fontosabb Tegyük hozzá az előbbiekhez: ma az építésnél a megyében alkalmazott anyagoknak mintegy fele inár nem az építő- vagy az építőanyagipar által kibocsátott termék! Ezek folyamatos szállításával, minőségével legalább annyi baj van, mint a házon, azaz a tárcán belül előállított árukéval, azaz az iparosítás hátországára is nagy figyelmet kell fordítani. Nemzetközi összehasonlításban az építő- és az építőanyagipar hosszú időn át nem kapta meg a súlyához mérten azt a részesedést a népgazdaság összes beruházásából, amely megillette volna. Ezen belül Pest megye építőipara az országos átlagtól is jóval elmaradt. Az ötödik ötéves terv igyekszik változtatni ezen az irányzaton, amikor kimondja, hogy 19—20 milliárd forint fordítható az építőipar fejlesztésére, s ezt az ösz- szeget elsősorban gépesítésre, az új technológiák elterjesztésére kell felhasználni. Egybevág ez azzal, amit az MSZMP Pest megyei küldöttértekezlete — 1975 márciusában — mondott ki, megállapítva: „Az építőipar műszaki fejlesztése, kapacitásának ' növelése továbbra is fontos feladat". Azaz mennyiségi és minőségi változásokra egyaránt szükség van. S a megyében a mennyiség is hangsúlyos, hiszen a megyebeli beruházások hatvan százalékát ma megyén kívüli építő-, szerelővállalatok hozzák tető alá! E feladatok megoldásához a pénznél fontosabb a tartalékok feltárása. Lassú hódítás Hatalmas tartalékok rejlenek a szállítás, az anyagmozgatás korszerűsítésében. (Olyan, viszonylag jól gépesített vállalatoknál is, mint a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat, a Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat, ténylegesen a munkásoknak 20—25 százalékát kötik le e teendők, s a kisebb cégeknél még kedvezőtlenebb a helyzet.) Számítások szerint az összeg szállítási teljesítmény negyven százalékát építési szerkezetek és építőanyagok alkotják. Márpedig szervezett anyagtovábbítás nélkül elképzelhetetlen iparszerű kivitelezői munka! Túl sok kanyarral, s ezért lassan megjárható úton haladnak az új megoldások. Nagy lehetőségeket kínál például az értékesebb építési és szerelési anyagok, épületgépészeti berendezések konténeres továbbítása — amit néhány helyen már csinálnak —, de szükség van arra is, hogy az ún. építőipari tömegáruk, így a kő, a cement szállítása ne függjön túlzottan az évszaktól. Ehhez viszont anyagellátási központi telepeket kellene a vállalatoknál kialakítani, s ez vontatottan megy végbe. Amiben szerepet játszik a kényelmesség, de az is, hogy nem eléggé szervezett az ilyen telepek működtetéséhez szükséges gépek, berendezések szocialista országokon belüli felkutatása és megvásárlása. Ezek és a hasonló tények arra figyelmeztetnek, hogy a fejlesztési lehetőség önmagában még nem biztosítéka a várt eredményeket hozó haladásnak, mert a viszonylagos technikai elmaradottság csak akkor számolható fel, ha a líorszerűsítés forintjaihoz műszaki, szervezési intézkedések is társulnak. Jogos rangsor Sok vita volt annak idején a szövetkezeti építőipar, s főként a szövetkezeti építőiparig közös vállalkozások szerepéről, életképességéről, szükségességéről. Beigazolódott, amit lapunk is több ízben leszögezett: elmaradt a fogócska, ezek az építőipari szervezetek nem vettek el semmiféle munkát a minisztériumi, s a tanácsi vállalatok elől. Sajnos, az egészséges munkamegosztás sem alakult ki, s ezért, hogy a megyei székhelyű építőipari szervezetek tevékenységük felét a megyehatáron kívül fejtik ki, miközben fontos megyei építkezések kivitelező hiányában késnek! Ami szintén képet ad az ellentmondásos helyzetről: ma még az építési igények negyedét utasítják el a megyében a kivitelező vállalatok és szövetkezetek, s az arány nemhogy csökkenne, hanem növekszik. Indokolt tehát a rangsor felállítása, mely meghatározza az építkezések fontosságát, s ezt még akkor is tisztelni kell, ha olykor ütközik a helyi beruházói szándékokkal. Sajnos, mégsem mindig sikerült megtartani és megtartatni a fontossági sorrendet. Kínálkozó források Az ötödik ötéves tervről szóló törvény előírásainak megfelelően az építési-szerelési tevékenységet 1976 és 1980 között évi átlagban 5,5—6 százalékkal, az építőipari ágazat termelését ennél is nagyobb léptékben kell növelni. Ezen belül bonyolult és egymással többszörös kölcsönhatásban álló feladatok sora vár megvalósításra, ami megköveteli, hogy ha munka már az első lépéstőr szervezett legyen. Az első lépés természetesen a tervezés, az előkészítés, a részprogramok összehangolása; Idesorolhatjuk az építésnél, szerelésnél különösen nagy jelentőségű takarékosságot, ami szintén már a tervezés időszakától kell hogy érvényesüljön. Azonos használati értékű létesítmények — lakóépületek, orvosi rendelők, ipari csarnokok stb. — költségeinek szembetűnő eltérése arra mutat, hogy ezen a területen sem csekélyek a tennivalók. Hasonló források kínálkoznak feltárásra a megyei építőipari vállalatoknál az alagútzsaluzatos építési módszerek ún. komplettírozásában, a mélyépítésnél a korszerű, előre gyártott közműalagút szerkezetek alkalmazásában, az épületek belső munkáinak gépesítésében, s természetesen a meglevő gépek, berendezések kihasználtságának növelésében. A gép ugyanis évről évre több, de tényleges kihasználtságuk foka nem javult, sőt, bizonyos géptípusok esetében rosszabb, mint öt esztendővel ezelőtt volt! Egy évtizedre tehető az az időszak, amelyre az építés iparosítása múltként visszatekinthet. Az alapok létrejöttek. Most már arra van szükség, hogy elsősorban a tárca vállalatai között, illetve — és másodsorban — az építőipari és a velük kooperáló cégek között szervezettebb, áttekinthetőbb legyen a kapcsolat. Amire a szándékot sokan és sokszor kinyilvánították. A szándékokat ezért most már nem szavakkal, hanem tettekkel kell bizonyítani. Mészáros Ottó á i