Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-16 / 167. szám

Vasárnap nyílik meg Miháltz Pál kiállítása A Ceglédi Műsorkalauz jú­nius—júliusi összevont száma a Kossuth Múzeum soron kö­vetkező rendezvényeként, va­dászati kiállításról adott hírt. Azóta a program megválto­zott: Borsódy László kerami­kus kiállítása után Miháltz Pálnak, a Mágyar Népköz- társaság kiváló művészének festményeit láthatja a közön­ség a július 18-án megnyíló be­mutatón. A kiállítást vasárnap uéleiőtt 11 órakor, Muzsi András művészettörténész nyitja meg. Miháltz Pál alkotásait augusztus 22-ig lehet megte­kinteni, hétfő kivételével, na­ponta 10—18 óráig. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XX. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1976. JÜLIUS 16., PÉNTEK Rádiósok, modellezők A hazafias nevelés szolgálatában Több hatáskör Társadalmi munkájuk is jelentős Az utóbbi években a városi tanács és szervei háromszáz új hatáskört vettek át, kö­vetkezésképp emelkedett az ügyiratforgalom is. A város­házán tavaly összesen 29 ezer 118 aktát iktattak. Megnöve­kedett az első fokú határoza­tok száma, s ez azt jelenti, hogy a lakosság sokféle ügyes­bajos dolgát helyben intézheti. A hatósági ügyek 41 száza­lékát a pénzügyi, 30 százalé­kát a műszaki osztályon intéz­ték 1975-ben. A munka színvonala — a megnövekedett teendők elle­nére — nem romlott. MOZIMŰSOR Szabadság Filmszínház, Ceg­léd, szombaton és vasárnap: A boszorkánymester (NSZK bűnügyi film). Szombaton éj­szaka: Fogd a pénzt és fuss! Vasárnap délelőtt: Valahol Európában. A kamaramozi­ban, szombaton és vasárnap: Szerelmi bűntény (olasz film). A mesemoziban, ' vasárnap délelőtti: Veronika' visszatér. Abony, szombaton és vasár­nap: Válás előtt (színes ame­rikai film). Szombaton éjsza­ka: Váltságdíj egy halottért. Vasárnap délelőtt: A balkezes újonc. Albertirsa, vasárnap és hétfőn: Bosszú a bércek között (csehszlovák film). Szombaton éjszaka: Mi van, doki? Ceg- lédbercel, vasárnap: Betyá­rok (román kalandfilm). Jász- karajenő, szombaton és vasár­nap: Hugó, a víziló (zenés magyar—amerikai rajzfilm). Törtei, szombaton és vasár­nap: Váltságdíj (angol bűn­ügyi film). A Magyar Honvédelmi Szö­vetség keretében Cegléden és a járásban 22 klub működik, népes létszámmal. Különösen a rádiózás, a modellezés és a lövészet iránt nagy az érdek­lődés. A gépjárművezetést ok­tató kirendeltség ugyancsak közkedvelt, nemcsak a fiata­lok, hanem a többi korosztály tagjai közül is sokan ott sze­reznek jogosítványt. A város és a járás párt- és tanácsi vezetőinek, jelenlété­ben nemrég megtartott aktíva­értekezleten Radios Béla járá­si titkár figyelemre méltó eredményekről adott számot, az utóbbi négy évi munkáju­kat összegezve. Az a tapaszta­lat, hogy a járási vezetőség és a községekben működő klu­bok között tovább fejlő­dött a kapcsolat, megvannak a fenntartás anya­gi feltételei, éves rendezvény- terv és havi munkaterv szerint dolgoznak. A negyedévenkénti klubtitkári értekezleteken megbeszélik, hogy a képzés és a nevelés színvonalának eme­lése érdekében milyen mód­szereket alkalmazzanak. A Magyar Honvédelmi Szö­vetség munkáját támogatják a párt és az állam területi szer­vezetei, a KISZ, a sporthiva­tal és honvédség. Együttműkö­désük a kölcsönös támogatás ban jut érvényre. A megyei el­lenőrzés minden esetben segítő jellegű: nemcsak feltárják a hi­bákat, hanem kijavításukhoz is útmutatást adnak. A megnö­vekedett feladatokat csak szé­les körű aktívahálózattal, jól működő tanácsadó testülettel KÉZILABDA A KÖZGÉP SE nyerte a Kossuth Kupát tudják megoldani. A klubtit­károk támaszai a klubtaná- cs.ok, amelyek jól segítik az if­júság körében az oktató-neve­nyéruek szervezésébe és lebo • nyolításő.ba is bekapcsolódott, előadásokat, filmvetitéseket, technikai bemutatókat és hon­lómunkát. Részt vesz a tömegsipartren- dezvények előkészítésében di­csérendő tevékenységével a Volán Honvédelmi Klub, a nyársapáti és a kocséri lövész- klub. Ugyanakkor az albert- inai honvédelmi klub, a cse- mői lövészklub és a cegléd- berceli községi klubtanács csak szerény eredményt tud felmu­tatni. A szervezeti életben egyre nagyobb jelentőségűek az évi klubgyűlések. A járási Vezető­ség egyre hatékonyabban el­lenőrzi és segíti a klubokat, amelyek jelentős szerepet töl­tenek be a fiatalság hazafias nevelésében. Helyiállásra, a közösségi szellem befogadására, ha­zaszeretetre nevelnek, és alapvető politikai ismere­teket adnak. A gépjárművezető-képzéssel társadalmi igényt elégítenek ki. Évente százhúsz fiatal sze­rez szakmásított gépjárműve­zetőd jogosítványt, további kétszázan személygépkocsi ve­zetésre kapnak engedélyt. A fiatalság körében nagy érdeklődés nyilvánul meg a technika iránt. Amióta Ceglé­den felépült az új MHSZ-szék- ház, sókkal korszerűbb körül­mények közt folyik nemcsak az oktatás, hanem a rádiós és a modellező klub munkája is A tanulóifjúság körében köz­kedvelt a honvédelmi kupa lóversenyek, az összetett hon­védelmi versenyek, amelyeken a városban és a járásban évenként tizenhatezren, vesz­nek részt. Az MHSZ az utóbbi időben az Ifjú Gárda versenyek és szemlék, a szakmunkásképző intézetek honvédelmi verse­védelmi napokat tart. A szövetség előtt álló fel­adat: a munka színvonalának további emelése, á klubok szá­mának és látogatottságának növelése, a társadalmi szer­vekkel való szoros együttmű­ködés. Azt is megvizsgálják, hol célszerűbb modellező klu­bot létesíteni a járásban. A rádiósképzés eredményeit to­vább javítják, hazafias és hon­védelmi nevelésben ezután is az aktívahálózatra támaszkod­nak. Kiemelkedően eredményes a Volán Honvédelmi Klub nemcsak nagyszerű sport­eredményeivel, hanem tár­sadalmi munkájával is. Ötezer óra társadalmi rríunká- val járultak hozzá a ceglédi Földváry iskola honvédelmi kabinetjének létrehozásához a klubtagok. Az MHSZ székhá­zának építését fuvarokkal, a gázvezeték kiásásával segítet­ték. Közreműködnek az £ VÍG lőterének kialakításában, szombaton és vasárnaponként házépítő klubtagoknak segíte­nek. A Magyar Honvédelmi Szö­vetség további tervei között szerepel egy fedett lőtér építé­se a székház mellett. A város­nak jelenleg nincs lőtere, hol­ott a versenysport fejlesztése is indokolja szükségességét Vannak eredményes sportolók, bű-ók és edzők, csak a lőtér hiányzik. Felépítéséihez társa­dalmi munkára lenne szükség. A KlSZ-bizottság már felaján­lotta segítségét. A modellezők több anyagi támogatást várnak, jó lenne, ha valamelyik vállalat pártfo­gásba venné klubjukat. T. T. Kihasználják a szárítót Papp Ambrus felvétele A jászkarajenői Árpád Ter­melőszövetkezet 1166 hektáron termel búzát. A nyolc kom­bájn teljes kapacitással dolgo­zik. Az aszály ellenére, meg­lepő a kalászok mérete és teltsége, a szemek víztartal­ma azonban magas, ezért igénybe kell venni a közös gazdaság B—15-ös szárítóját. Képünkön: a csökkentett ned­vességtartalmú gabonát pót­kocsis vontatóra öntik, amely a ceglédi átvevőhelyre szál­lítja. A kisgrafikabará'ok pécsi találkozója A kisgrafikabarátok harma­dik, országos találkozójára, melyet holnap és holnapután, szombaton és vasárnap Pé­csett rendeznek meg, a ceglé­di alkotók, gyűjtők és műpár­tolók csoportja is elutazik. Ki­állítások, előadások, film- és diavetítések szerepelnek a programiban, és sor kerül a szokásos cserékre is. Az országos találkozóról a Kossuth Művelődési Központ­ban az ősz folyamán beszámo­lót tart a ceglédi kisgrafika­barátok köre. HOLNAPUTÁN Áramszünet Cegléden Karbantartás, felújítás és ja­vítások miatt a DEMÄSZ ceg­lédi kirendeltségének ismét áramszünetet kell tartania. Július 18-án, vasárnap, reggel 6 órától délután 16 óráig a vá­ros következő részén szünetel az áramszolgáltatás: a Szűcs telepen, a Szabadság telepen, valamint a Széchenyi út— Szolnoki út—Trombitás utca —Klapka György utca—Bem utca—Köztársaság utca közti lakónegyedben. A sportfelügyelőség az idén másodszor rendezte meg a Kossuth Kupa férfi kézilab­datornát, melyen négy csapat vett részt. Az indulók között három NB Il-es együttes és a megyei bajnokságban sze­replő Bem SE volt. A ceglédiek jól szerepel­tek, a KÖZGÉP SE pontvesz­teség nélkül elnyerte a ku­pát, míg a Bem SE 3 pontot szerzett, legyőzte a Tiszaföld- várt. s döntetlenül mérkőzött a Győrrel, a tavalyi kupa­győztessel. A Kossuth Kupa végeredmé­nye: 1. KÖZGÉP SE 6, 2. Győri Magasépítők 3, 3. Bem SE 3, 4. Tiszaföldvár 0 ponttal. A Bem SE csupán rosszabb gólkülönbsége miatt szorult a harmadik hely- e. A legjobb kanus címet Szrapkó István (KÖZGÉP SE) nyerte el, a legjobb góllövő­nek Szalisznyó István (Bem SE), a legjobb mezőnyiáté- ikosnak Tivald Péter (Győr) bizonyult. A győztes gárda ed­zőiét. Xmregi Ferencet is meg­jutalmazták. Eredmények Bem SE—Tiszaföldvár 18:16 (6:9) A Bem először 16:15-nél szer­zett vezetést. Góllövők: Szalisznyó (5), Szauter (4), Falusi (3), Fran- kovies (3), Borsós (2), Balázs (1). Győr—Tiszaföldvár J6:12 Győr—Bem SE 20:20 (10:8) A győriek már 17:13-ra is vezettek. Góllövők: Szalisznyó (6), Szauter (4), Borsós (3), Fran- kovics (3), Falusi 3), Balázs (1). KÖZGÉP SE—Bem SE 22:17 (12:10) Hét-hétig fej fej mellett ha­ladtak. a KÖZGÉP SE na­gyobb tudása csak 14:13 után domborodott ki. Góllövők: Szabó (9), Jónás (4) , Gyenes (3), Enyedi (2), Nagy (2), Unicsovics (1), Ma- lizs József (1), ill. Szalisznyó (9), Borsós (3), Szauter (2), Fa­lusi (2), Frankovics (2). KŐZGÉ** SE—Győri Magas­építők 17:14 (1,0:6) A torna legjobb mérkőzése. A ceglédiek végig vezetve, ma­gabiztos játékkal nyertek. Góllövők: Jónás (5), Szabó (5) , Túlik (3), Malizs József (2). Enyedi (1), Nagy (1). A KÖZGÉP _SE győztes csa­patában Szrawkó, Szabó L. — Gyenes. Jónás, Enyedi, Ig- nácz. Szabó Z., Hágj), Malizs József, Bálint, Stefanovics, Unicsovics, Malizs János és Túlik játszott. U. L. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Ceelédi Téelarrvár fel­vesz 18. évtől női. fér­fi seeédmunkásokat ’ fő lakatost 1 fő mo- tor«zere»őt Jelentkezés a evárvezetőnél Cee- léd Rndaí út 15 2oo n.-öles porta épí­tés! eneedéllyel és épí­tési snvaggal sürgősen eladó. Cegléd, Szajkó utca 4. A Fűrész- és Hordó ioari Vállalat Ce^l*' Üzeme felvételre kére férfi és női segédmun­kásokat, targoncaveze­tőket, villanyszerelőt autószerelőt. Jelentke­zés munkanapokon az üzemben 8—16 óráig. — Kosárhegy ut­ca 22. sz. Fiadó Cegléd Csoko­nai utca 17. sz. ház. azon^^i beköltözhető, érdeklődni: Cegléd, ^-^Vi ut 2- Eladó családi ház — Cegléd X. kér. össze- * ú* T7. sz. Városközpontban be­költözhető családi ház . eladó. Cegléd, Puskin 1 utca 7. Régi csárdák a pusztákon A CSÄRDA ÉS A PUSZTA elválaszthatatlan, az egyik ne­ve a másikat idézi. A pusztá­kon kígyózó utakon a vándor elfárad, s a lovak sem bírják a terhet húzni a homokon, sá­ron, fagyos göröngyökön — meg kell pihenni. A pihenőhe­lyek ki nem mért stációk, csárdák. Nem mindig ez volt a nevük, hívták őket útszéli fogadónak, korcsmának. az 1720-as évektől pedig csárdá­nak is. A csárda pihenő, szél­védő és menedéktanya volt, jóformán semmi egyéb, mert az utas a maga tarisznyáját kanyarította maga elé. ha éhes volt, és a kocsiderékból az ott­honról hozott szénát szórta a lovak elé, legfeljebb, ha inni kapott a csárdában ... — A csárdák úgy települtek egymástól, mint az Árpád-kor­ban a falvak. Az a felfogás is érvényes, hogy a török kitaka- rodása után élelmes emberek megszerezvén a puszta gazdá­jától az engedélyt, hamar fala­kat húztak, reá zsúpot vertek, kemencét tapasztottak és vár­ták az új telepeseket. Volt úgy, hogy falu kerekedett a csárda köré, de leginkább megmaradtak magukban. Olyan csárda nincs a rónán, mely előtt országút ne vezetne, különösen a Dunáról a Tiszára vezető irányban. S nincs erre csárda, melyben valami ne tör­tént volna, ha más nem, hát betyárok pihentek meg benne, vagy verekedtek vásári lólopá­sok miatt, nem bírván meg­egyezni egymással. Cegléd kö­zelében sok volt az ilyen stá­ció. A népi hagyományok meg­őriztek valamit múltjukból, nemegyszer írások is emlege­tik azokat az időket. Sok he­lyen még ma is állnak ezek a pihenőhelyek, ha más rendel­tetéssel is, így a GógánVi, a Kutyakaparó, a Tetétleni, a Harangosi, a Varkonyi, a Vild- gos, a Szentiványi, a Berencsik, a Félegyházi, a Szelei, a Három rózsa, a Rongyos, a Monori, a Mikebudai, a Gyilkos, a Szal­más és a Pótharaszti. JÁRTÁK ELŐTTÜK fé­nyes hadak, melyek kényes lo­vakon vonultak által az uta­kon, és nagy marhacsordák, melyeket a bécsi vásárokra hajtottak. Nemes urak batár- jai gördültek a városokból idő- közönként,- meglakni birtokai­kat. Gyakori vendégek voltak erre az utazók, és kereskedők és a gyalogszerrel baktató há­zalók, is, az ide s tova kóbor­lók, az otthonra sohasem lelök, útszéli csavargók és obsitos katonák, akik érdekes híreket hoztak távoli tájakról. Megtelt velük az ivó és gyakran éjsza­káztak benne, rákönyökölve a kecskelábú asztalra. A csárdák előtt poroltak ei a városok ka­ravánjai értékes portékákkal és új módi találmányokkal, cirkuszok majmokkal és hegyi emberek táncoló medvékkel. Színes és ritka felvonulások voltak ezek, szóbeszédre alkal­masak így mód volt a bor mel­lett eltűnődni hosszasan a lá­tott furcsaságokon. Látni lehe­tett a börtönbeli rabokat és sót szállító szekereket is, nemkü­lönben robotosokat, akik a szolnoki várat mentek építeni vagy éppen ellenkező irányban a pesti megyeházat alapozni. A csárdák jellegzetes berendezé­se volt az ivó egyik sarkának léccel elkerített része, a kár­mentő, a tulajdonos vagyoná­nak és testi épségének meg­óvására. A HÁROM ROZSA épülete Bércéi után ma is áll a pesti országúton. Valaha jó híre volt és szép haszonnal mérte benne az árendás az irsai uraságok borát. Szemben a csárdával nagy rét terül el, a marhacsor­dákat szívesen pihentették raj­ta a hajdúk, mészárosok, mikor külországba hajtották lábon a vágójószágot, vigyázva, hogy ne romoljanak le a hosszú út­ban. A Rongyos csárda följebb, Irsa határán van, az út­széli kereszt mellett. Nem va­lószínű, hogy az a híres Patkó ide ugratott volna, föladván a csárdásnénak a kérdést, hogy látott-e már egy lovon hét pat­kót? Ellenben a nagyon vén emberek még ma is beszélik a faluban, hogy B. gazda miként gazdagodott meg hirtelen. Történt, hogy ez a paraszt ott iddogált magában a csárdában, mikor a pusztázó postás meg­kötötte lovát az udvaron, és betért egy meszely borra. Ügy ült az asztalhoz, hogy szem­mel tarthatta lovát a pénzzel teli bőriszákkal. Ez a B. rög­tön felfogta, hogy haszon lehet ebből, elkezdte itatni a lovas­postást Az be is rúgott hama­rosan, B. levette a a lóról a bőr- iszákot elvitte a vadkörtefáig annak tövében elásta, s vissza­ment a lovasért Még haza is kísérte. Az ellopott aranyak­nak nem akadtak nyomára a pandúrok, hiába kutattak utá­nuk. Csak évek múlva járt ki a paraszt a híd melletti vad­körtefához, s elvett egy forint­nyit a sok ezerből. Mikor aztán mindenki elfeledkezett a lopás­ról, akkor ásta ki véglegesen az iszákot, és mert éppen föl­szabadultak a földek negyven- nyolcban, vett két telek földet a magáéhoz, s jószágot is hoz­zá. Szép nagy házat épített a faluban. A népek mindig gya­nakodtak rá és kérdezték, hogy bírja kifizetni azt a teménte- len bort, pálinkát a csárdás­nak. mert ezután is odajárt a Rongyos csárdába nehogy el­maradásával gyanússá váljon, rejtélyesen így felelt: „Bírja a vadkörtefa...” A MIKEBUDAI CSÁRDA a ma is jól kivehető középkori templomrorn közelében állott. Tokaji András volt 1728-ban a bérlője hét álló esztendeig. Idejártak a pilisi, bicskei, szentmártonkátai, nagykőrösi és irsai nemesek barmai a ha­talmas bérelt pusztákra. A pásztorok egész évben kint éltek a rideg gulyákkal, ménesekkel a legelőkön, de megfordultak a csárdák ivójá­ban is. A pestiskor a magas­partra vezényelt strázsákkal, a pusztázó hadnagyokkal, nem­különben a lappangó szegény legényekkel. E hatezer holdas páskomra jószággal a ceglédi pásztorok sohasem léptek át. a Szarvos-tó, a Gerjefő. Strázsa- halom volt a határ. Ellenben sok csikós, gulyás. göbölyös, ökrés- és iuhász. mikor az idő engedte innen is. onnan is szembe hasalt a határhalmo­kon és békésen cserélte egy­mással a jelenkor híreit még inkább az öregek által m. gélt kuruc háború történeteit Hídvégi Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom