Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-16 / 167. szám
Típustervek - állattenyésztőknek A MÉM közzétette az állat- tenyésztési létesítmények tipizált és tipizálás alatt levő terveinek jegyzékét, ezzel is segítve a gazdaságokat a számukra leggazdaságosabb épületek, Istállók kiválasztásában és a hatékony műszaki fejlesztésben. A tervek jegyzékéből hiányzik 9 olyan dokumentáció, amely a korábbi listán még szerepelt, időközben a tervezők azonban jobb megoldásokat találtak. (A „leírt” tervek megvalósításához 1976. december 31-ig azonban még lehet beruházási támogatást igényelni, tekintettel arra, hogy a gazdaságok egy része már előkészületeket tett megvalósításukhoz.) A tervek korszerű épületek, létesítmények kialakítását teszik lehetővé, és ezzel segítik az V. ötéves terv állattenyésztési programjának megvalósítását. A terv szerint — mint ismeretes — az állattenyésztési ágazat 1980-ig 2,9 százalékkal fokozza a termelési értéket. A szarvasmarha-ágazatban az anyagi eszközök egy- harmadát új, szakosított telepekre költik, a fennmaradó nagyobb részt pedig rekonstrukcióra fordítják. A sertés- tenyésztők új, szakosított telepeken mintegy 160 ezer állat elhelyezését teszik lehetővé, további 700 ezres állományt pedig korszerűsített, bővített régebbi létesítményekben fogadnak. Bébimckót kötnek, ágyneműt varrnak A Gödöllői Háziipari Szövetkezet sok bedolgozót foglalkoztat. A Gödöllő környéki falvakból háromszázhetven asszony kap rendszeresen munkát, akik a fizetésen kívül más juttatásban is részesülnek, ugyanúgy, mint a szövetkezet más alkalmazottai. Részükre is jár jutalom, üdülés, orvosi ellátás, társadalombiztosítás, s megválthatják a szabadságot. A falvakba, a lakásokhoz szállítják a nyersanyagot, így a lányok és asszonyok otthon köthetik a bébimackót, s a szövetkezet megbízásával, ágyneművarrással is foglalkoznak. III. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1976. JÚLIUS 16., PÉNTEK Könnyítés a rászorultaknak Mozaikkészítők Zsámbokon Nagy kézügyesség, jó szem kell hozzá — A mi fejünk fölött nincsen tető, ha fúj, ha esik, mindig a szabadban vagyunk — szokták mondani a mező- gazdasági üzemek dolgozói. Erős fizikum, sokszor fáradtságot nem ismerő kitartás kell ahhoz, hogy a termés jólegyen: ha érik a paradicsom, ha nő az uborka, szemesedik a borsó, egy napot sem lehet késni, csak az alvás a pihenőidő. A szélben, napban dolgozó falusi asszonyok, bizony, sokszor többet mutatnak a koruknál, mint hasonló időt megárt városi társaik. A szövsi kezet üzeme Évtizedekkel ezelőtt nemigen lehetett beteg a falusi asszony, a gyengébb egészség szégyen volt, s aki még járni tudott, szünet nélkül tette mindennapi dolgát. És aki lefeküdt, az többnyire már nem vette a kapát a kezébe. Az egyik falusi asszony mesélte édesanyjáról: „Szegénykém, az utolsó esztendőben, bizony, sokat volt beteg. Es képzelje, mit csinált! Amikor egy kicsit jobban lett, fölkötötte a hátilcosarat, azzal, hogyha bírja, akkor már biztosan nem beteg. De nem SZÁZ VAGON A KEVERŐÜZEMNEK A Libelullát learatták A vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet földjein az elmúlt hét végén kezdték meg a Libeluila takarmánybúza aratását. A földekre jobbára E—512-es kombájnok indultak. Az arató- brigádokhoz jól felkészült szerelők is tartoznak, ők helyettesítik ebédidőiben a gépvezetőket. Kolozs László, a szövetkezet elnökhelyettese elmondta, hogy négyszázikilencvennycuic hektáron tegnap, július 15-én fejezték be a takarmánybúza aratását, s máris kezdik az étkezési és a vetőmagbúza betakarítását. Természetes időben viszonylag könnyű dolga van a termésbecslőnek, de a beszorult, besült búzáról nehéz megállapítani, hogy mennyit ad hektáronként. Annyi mindenesetre biztos, hogy a tervezettnél alacsonyabb lesz a termésátlag. A Zöldmező földjein a Rannája, Jubilejnaja, MV—3 és a többi búzafajta igen kevés esőt kapott az utóbbi időben. A napokban lehullott csapadékból is mindössze 1—5 milliméter iutott a szövetkezet határára. A learatott gabonát na- nagyobbrószt a Ferencvárosi Malomba viszik, harminc vagon kerül Kákára, a vácszentlászlói keverőüzembe száz vagon. A termelőszövetkezet a többi mezőgazdasági üzemhez hasonlóan, kénytelen volt bértárolást vállalni a gabona- felvásiríó részére: hetven va- gonnyi gabona kerül a szövetkezet raktáradba őszig, amikor is már a kukoricának kell a hely. A Zöldmező tizenkét kombájnja a hónap vége felé befejezi a negyvennyolc tábla búza betakarítását. Kolozs László megjegyezte, hogy ebben az áldatlan időjárásiban ugyanúgy nem lehet az aratás pontos befejezését ma még megmondani, mint ahogy a hozam is kétséges. A gépek műszaki állapota jó. Ez főként annak tudható be, hogy alig akad, a szövetkezetnek egyévesnél idősebb kombájnja. Az is hozzájárul a sikeres üzemeltetéshez és gyors javításhoz, hogy a gépek többsége egyfajta, az NDK-ból származó E—512-es. Ő. E. SPORT + SPORT 4- SPORT -+- SPORT Csehszlovák labdarúgók Gödöllőn — A nyárig meleg sem riasztja vissza“a sportolókat a labdarúgástól — fogadott a megjegyzéssel Ádám Mihály játékvezető. — A gödöllői járás labdarúgó szövetsége megállapodást kötött a csehszlovákiai SC Andovec egyesülettel, mely szerint rövidesen két mérkőzésre kerül sor. A gödöllői találkozót július 18-án, vasárnap, délután fél négykor rendezik meg, az Erzsébet parki sportpályán, a gödöllőiek augusztus 1-én játsszák a visz- szavágót Andovecben. Városunk együttesét a járási játékvezetői keretből, valamint a GSC labdarúgóiból állítják össze a találkozóra. A barátságos mérkőzések egyúttal jó szórakozásnak is ígérkeznek, hiszen főként azok kergetik a pöttyös labdát a hazai csapatban, akik más alkalommal a pálya széléről szokták igazgatni a játékosokat. Cs. J. ment ő már többet a piacra, | még a portáról sem tudott kilépni”. Ma az orvosii rendelőkben gyakori vendlégek az idősebb asszonyok, napjainkra falun is általánossá vált az a fölfogás, nogy a betegségben nem kell elpusztulni, a kór gyógyítható, megelőzhető. De nem csupán a betegeskedő asszonyok, hanem a fiatal anyák is nagy fizikai megterhelésnek voltak kitéve. Ha fölkeltek a gyerekágyból, menniük kellett kapálni, markot szedni. A kisgyermek ellátására és az anya kímélésére nemigen volt mód. A termelőszövetkezetek tagjai között sok a középkorú és idős nő, a fiatalok többsége szívesen vállal a városban, ipari munkahelyen állást. A téeszben gyakori a leszázalé- kolás, a betegség, s különösen a kertészetben nehéz köny- nyebb munkát találni. Épp ezért számos mezőgazdasági üzem létesít olyan telepeket, melyeken a gyengébb fizikumú, kíméletet kívánó nők dolgoznak. A vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Termelő- szövetkezetnek Zsámbokon van egy kerámiaüzeme, ahol húsz asszony számára akad munka. Százkilencvenhat kocka — Az Épületkerámiaipari Vállalatnak végzünk bérmunkát 1975. január 20 óta — tájékoztat Bajnóczi Márton üzemvezető. — Az asszonyok heti negyvennyolc órát dolgoznak, reggel hétkor kezdődik a munkaidő. Az üzemet egy öreg magtárban rendeztük be, még szociális helyiségeket, étkezőt és öltözőt is tudtunk kialakítani. Ezen á héten tizenegyen fizettek be ebédre, amit a közeli étteremből hozunk. Első pillantásra úgy tűnik, hegy játszanak a hosszú asztal mellett álló és ülő asszonyok, színes kis lapocskákat rázogatnak, rakosgatnak, válogatnak. — Most három színből állítjuk össze a táblát, a mázas fazekasból, mi így nevezzük a rozsdaszinű lapokat, aztán van még sárga és zöld — mondja Józsa Lászlóné, miközben kiskockákra osztott rendező tábláját belemeri ti a r.sgy halom kerámiakockába. Addig rázta a táblán magasodó kis halmot, míg a fölösleg visszaesik az asztalra, s minj den kis rekeszben egy színes | lapocska marad. Pontosan j százkilencvenhat kétszer két- centis kocka. — Kedvük szerint választják ki a színeket? — Elő van írva, hogy menynyi. kell sárgából, zöldből, meg a fazekasból. Néha az első táblánál meg-meg számoljuk, de aztán már nem szükséges, szemre érzi az ember, kell-e cserélni és hol a színeket — válaszol Hrágyel Mi- hályné, Józsáné társa, ugyanis az asszonyok párban dolgoznak. Egyikük a keretbe rendezi a lapokat, a másik egy négyzetalakú, barna ragasztóI papírt vizeskefével nedvesít, majd azt ráborítja a kész mozaik színes felére, ami így elválik a rendező táblától. — A felhasználáskor a mester a papírlapon lévő mozaik másik felét illeszti a falfelületre, s ha azt rögzítette, a papin lemossa, leszedi, s érintetlenül marad eredeti színében a mozaik a falon. Látni ilyet a metróban, de divatos lakóházak erkélyein is. Nem olcsó mulatság. Egy ilyen har- minckétszer harminckétcentis mozaik ára a gyárban háromszázhúsz forint — magyarázza Bajnóczi Márton. — Milyen képesség kell ehhez a munkához? Az ötvennégy éves Soós Andrásné szerint, nagy kézügyesség, s akinek gyengébb a szeme, nem árt, ha fölteszi a szemüvegét. De a legfontosabb, hogy minél gyorsabban menjen a munka, ugyanis teljesítménybérben dolgoznak. Naponta tíz-tizenkét négyzetméter mozaikot ragasztanak fel, az üzemben tavaly az átlag- kereset ezernyolcszáz forint volt. Példa az ötgyermekes A mozaiküzem dolgozóinak egy része idősebb, beteges asszony. Kakucska Jánosáé a kertészetben dolgozott, de egy alkalommal elrántotta a ló, bal karjában izma szakadt, nem bírja a kápát s a ládát sem emelni. — Persze, rázni sem kömy- nyű a mozaikot — jegyzi meg Lénárt Józsefné és Tóth Má- tyásné, mire megszólal az üzemvezető: — Ha sokat akarnak keresni, jobban elfáradnak. — Még mindig könnyebb, miot a fólia alatt hajladozni — mondja Simon Istvánná, aki ma egyedül dolgozik, társa beteg. Nem bírja a mezőgazdasági munkát Kapicz Jánosné, akinek magas a vérnyomása, Balogh Mwtyásné özvegy asszony és Molnár Józsefné sem. Fiatal asszonyok is akadnak itt széip számmal. Gádor Jánosné szülési szabadság után jött vissza, kisfiát most óvodába viszi reggelente. Osztálytársa is volt mostani kol léganője, Halasi Istvánná, aiki két kisfiával volt gyermekgondozási »szabadságon, korábban a fővárosban, a vasútnál dolgozott. Mint elmondta. jobban el tudja látni a gyerekeket, régebben napi négy órája ment el utazásra. A középkorú asszonyok a fiatalok előtt példaként emlegetik Polgár Sándornét, aki mindössze harmincéves, de már öt gyermek édesanyja. Hét óra előtt hármat visz közülük az óvodába. A műhely ben dolgozik Bajnóczi Márton felesége is, de mint a többiek is mondják, nincs kivételezés, az asszonyok jobban számon tartják a szomszéd teljesítményét, mint a magukét. Örszigethy Erzsébet Képet is közöl Jelzőtáblák — számítógéppel A magyar elektronikai ipar gyártotta azt a 7 féle eredményhirdető és időmérő berendezést, amelyet az ez év októberében, Damaszkuszban megrendezésre kerülő arab nemzeti sportjátékokon használnak majd. A készülékek között sok műszaki érdekesség található. Legfontosabb közöttük az atlétikai stadionban felállítandó úgynevezett matriatábla, a VBKM terméke. Ez a rendszer nemcsak az eredmények és szövegek kiírására alkalmas, hanem cselekmények megjelenítésére is. Diákok a tűző napon Épül az autósztráda HA FÁRADTAK, ÉNEKELNEK A nagy nyári melegben mindenki utazásra készülődik, üdülőhelyekre, külföldre vagy a Balatonra, ahol pihenést, ki- kapcsolódást és szórakozást talál. Ki gondolná, hogy éppen azok a fiatalok, akik a Balaton mellékén laknak, a nyár egy részét nem otthon, hanem másik országrészben töltik. Nem pihennek. Csákányoznak, lapátolják a földet. Közben embereket, tájakat, városokat ismernek meg, és biztosan gazdag élményekkel térnek visz- sza lakóhelyükre. Gödöllőt is érinti majd az M 3-as autósztráda. Siófoki diákok, a veresegyházi Hess András építőtábor lakói segítenek az építésében. Naponta fél ötkor kelnek, és teherautókon utaznak munkahelyükre, ahol a már kész útburkolat melletti vízlevezető árkot ássák, egyengetik. A fiúk, felnőtteknek is becsületére váló munkabírással, naponta hat órát dolgoznak a tűző napon. Kéninger Ferenc, a brigád vezetője, idős szakmunkás. Nagy lelkesedéssel beszél: — Szívesen dolgoznék a gyerekekkel, nemcsak két hétig, hanem akár egész évben Is. Gyorsan elvégzik a szakembernek is nehéz munkát, pontosan teljesítik a rájuk bízott feladatokat. Ha már elfáradtak és nehéz az ásónyél, kórusban éneklik az ismert beat- együttes nótáját: „Húzd mer jobban, menjen a munka!” Én is tudom már, legalábbis a dallamát. Egyszóval, jó kis brigád ez. A munkaidő után, Ve- resegyházon olykor megiszunk egy kólát, és elbeszélgetünk az otthoni életről. Én ugyanis Nyíregyháza környékéről jöttem. ★ Az ebéd után, amit már a táborban, az általános iskola épületében fogyaszt el a társaság, kis pihenő következik, hiszen szokatlan a hajnali kelés és nehéz a munka is. A strand közel van, a délutáni órákat ott töltik a tábor lakói, az estéket pedig színes programok töltik ki. Ha évek múlva erre utaznak a fiúk, büszkén mondhatják: „Az út megépítéséért mi is sokat dolgoztunk.” Munka közben szinte lehetetlen megzavarni a brigádot. Meghozták a tízórait, a zsíros kenyérre bőven jut paprika és paradicsom is. Kéninger Ferenc brigádvezetö az új feladatokat magyarázza. Szívesen dolgoznak a táborozok ebben a festői környezetben. Kcp ás szöveg: Nagy Iván l 4 I
