Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-16 / 167. szám

Típustervek - állattenyésztőknek A MÉM közzétette az állat- tenyésztési létesítmények tipi­zált és tipizálás alatt levő ter­veinek jegyzékét, ezzel is se­gítve a gazdaságokat a szá­mukra leggazdaságosabb épü­letek, Istállók kiválasztásában és a hatékony műszaki fej­lesztésben. A tervek jegyzékéből hiány­zik 9 olyan dokumentáció, amely a korábbi listán még szerepelt, időközben a terve­zők azonban jobb megoldáso­kat találtak. (A „leírt” ter­vek megvalósításához 1976. de­cember 31-ig azonban még lehet beruházási támogatást igényelni, tekintettel arra, hogy a gazdaságok egy része már előkészületeket tett meg­valósításukhoz.) A tervek korszerű épületek, létesítmények kialakítását te­szik lehetővé, és ezzel segítik az V. ötéves terv állattenyész­tési programjának megvalósí­tását. A terv szerint — mint ismeretes — az állattenyész­tési ágazat 1980-ig 2,9 száza­lékkal fokozza a termelési ér­téket. A szarvasmarha-ágazat­ban az anyagi eszközök egy- harmadát új, szakosított te­lepekre költik, a fennmaradó nagyobb részt pedig rekonst­rukcióra fordítják. A sertés- tenyésztők új, szakosított te­lepeken mintegy 160 ezer ál­lat elhelyezését teszik lehető­vé, további 700 ezres állo­mányt pedig korszerűsített, bő­vített régebbi létesítmények­ben fogadnak. Bébimckót kötnek, ágyneműt varrnak A Gödöllői Háziipari Szö­vetkezet sok bedolgozót fog­lalkoztat. A Gödöllő környéki falvakból háromszázhetven asszony kap rendszeresen mun­kát, akik a fizetésen kívül más juttatásban is részesülnek, ugyanúgy, mint a szövetkezet más alkalmazottai. Részükre is jár jutalom, üdülés, orvosi ellátás, társadalombiztosítás, s megválthatják a szabadságot. A falvakba, a lakásokhoz szállítják a nyersanyagot, így a lányok és asszonyok otthon köthetik a bébimackót, s a szövetkezet megbízásával, ágy­neművarrással is foglalkoznak. III. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1976. JÚLIUS 16., PÉNTEK Könnyítés a rászorultaknak Mozaikkészítők Zsámbokon Nagy kézügyesség, jó szem kell hozzá — A mi fejünk fölött nin­csen tető, ha fúj, ha esik, mindig a szabadban vagyunk — szokták mondani a mező- gazdasági üzemek dolgozói. Erős fizikum, sokszor fá­radtságot nem ismerő kitartás kell ahhoz, hogy a termés jó­legyen: ha érik a paradicsom, ha nő az uborka, szemesedik a borsó, egy napot sem lehet késni, csak az alvás a pihenő­idő. A szélben, napban dolgo­zó falusi asszonyok, bizony, sokszor többet mutatnak a ko­ruknál, mint hasonló időt megárt városi társaik. A szövsi kezet üzeme Évtizedekkel ezelőtt nem­igen lehetett beteg a falusi asszony, a gyengébb egészség szégyen volt, s aki még járni tudott, szünet nélkül tette mindennapi dolgát. És aki le­feküdt, az többnyire már nem vette a kapát a kezébe. Az egyik falusi asszony me­sélte édesanyjáról: „Szegény­kém, az utolsó esztendőben, bizony, sokat volt beteg. Es képzelje, mit csinált! Amikor egy kicsit jobban lett, fölkö­tötte a hátilcosarat, azzal, hogyha bírja, akkor már biz­tosan nem beteg. De nem SZÁZ VAGON A KEVERŐÜZEMNEK A Libelullát learatták A vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet földjein az elmúlt hét végén kezdték meg a Libeluila ta­karmánybúza aratását. A föl­dekre jobbára E—512-es kom­bájnok indultak. Az arató- brigádokhoz jól felkészült sze­relők is tartoznak, ők helyet­tesítik ebédidőiben a gépveze­tőket. Kolozs László, a szövetkezet elnökhelyettese elmondta, hogy négyszázikilencvennycuic hektáron tegnap, július 15-én fejezték be a takarmánybúza aratását, s máris kezdik az étkezési és a vetőmagbúza betakarítását. Természetes időben vi­szonylag könnyű dolga van a termésbecslőnek, de a beszo­rult, besült búzáról nehéz megállapítani, hogy mennyit ad hektáronként. Annyi min­denesetre biztos, hogy a ter­vezettnél alacsonyabb lesz a termésátlag. A Zöldmező földjein a Rannája, Jubilejnaja, MV—3 és a többi búzafajta igen ke­vés esőt kapott az utóbbi időben. A napokban lehullott csapadékból is mindössze 1—5 milliméter iutott a szövetke­zet határára. A learatott gabonát na- nagyobbrószt a Ferencvárosi Malomba viszik, harminc va­gon kerül Kákára, a vácszent­lászlói keverőüzembe száz vagon. A termelőszövetkezet a többi mezőgazdasági üzem­hez hasonlóan, kénytelen volt bértárolást vállalni a gabona- felvásiríó részére: hetven va- gonnyi gabona kerül a szö­vetkezet raktáradba őszig, amikor is már a kukoricának kell a hely. A Zöldmező tizenkét kom­bájnja a hónap vége felé be­fejezi a negyvennyolc tábla búza betakarítását. Kolozs László megjegyezte, hogy eb­ben az áldatlan időjárásiban ugyanúgy nem lehet az aratás pontos befejezését ma még megmondani, mint ahogy a hozam is kétséges. A gépek műszaki állapota jó. Ez főként annak tudható be, hogy alig akad, a szövet­kezetnek egyévesnél idősebb kombájnja. Az is hozzájárul a sikeres üzemeltetéshez és gyors javításhoz, hogy a gé­pek többsége egyfajta, az NDK-ból származó E—512-es. Ő. E. SPORT + SPORT 4- SPORT -+- SPORT Csehszlovák labdarúgók Gödöllőn — A nyárig meleg sem riasztja vissza“a sportolókat a labdarúgástól — fogadott a megjegyzéssel Ádám Mihály játékvezető. — A gödöllői járás labdarú­gó szövetsége megállapodást kötött a csehszlovákiai SC Andovec egyesülettel, mely szerint rövidesen két mérkő­zésre kerül sor. A gödöllői ta­lálkozót július 18-án, vasár­nap, délután fél négykor ren­dezik meg, az Erzsébet parki sportpályán, a gödöllőiek au­gusztus 1-én játsszák a visz- szavágót Andovecben. Városunk együttesét a járá­si játékvezetői keretből, vala­mint a GSC labdarúgóiból ál­lítják össze a találkozóra. A barátságos mérkőzések egyúttal jó szórakozásnak is ígérkeznek, hiszen főként azok kergetik a pöttyös lab­dát a hazai csapatban, akik más alkalommal a pálya szé­léről szokták igazgatni a já­tékosokat. Cs. J. ment ő már többet a piacra, | még a portáról sem tudott ki­lépni”. Ma az orvosii rendelőkben gyakori vendlégek az idősebb asszonyok, napjainkra falun is általánossá vált az a fölfogás, nogy a betegségben nem kell elpusztulni, a kór gyógyítható, megelőzhető. De nem csupán a betegeskedő asszonyok, hanem a fiatal anyák is nagy fizikai megterhelésnek voltak kitéve. Ha fölkeltek a gyerekágyból, menniük kellett kapálni, mar­kot szedni. A kisgyermek el­látására és az anya kímélésére nemigen volt mód. A termelőszövetkezetek tag­jai között sok a középkorú és idős nő, a fiatalok többsége szívesen vállal a városban, ipari munkahelyen állást. A téeszben gyakori a leszázalé- kolás, a betegség, s különösen a kertészetben nehéz köny- nyebb munkát találni. Épp ezért számos mezőgazdasági üzem létesít olyan telepeket, melyeken a gyengébb fiziku­mú, kíméletet kívánó nők dolgoznak. A vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Termelő- szövetkezetnek Zsámbokon van egy kerámiaüzeme, ahol húsz asszony számára akad munka. Százkilencvenhat kocka — Az Épületkerámiaipari Vállalatnak végzünk bérmun­kát 1975. január 20 óta — tá­jékoztat Bajnóczi Márton üzemvezető. — Az asszonyok heti negyvennyolc órát dol­goznak, reggel hétkor kezdő­dik a munkaidő. Az üzemet egy öreg magtárban rendeztük be, még szociális helyiségeket, étkezőt és öltözőt is tudtunk kialakítani. Ezen á héten ti­zenegyen fizettek be ebédre, amit a közeli étteremből ho­zunk. Első pillantásra úgy tűnik, hegy játszanak a hosszú asz­tal mellett álló és ülő asszo­nyok, színes kis lapocskákat rázogatnak, rakosgatnak, válo­gatnak. — Most három színből ál­lítjuk össze a táblát, a mázas fazekasból, mi így nevezzük a rozsdaszinű lapokat, aztán van még sárga és zöld — mondja Józsa Lászlóné, mi­közben kiskockákra osztott rendező tábláját belemeri ti a r.sgy halom kerámiakockába. Addig rázta a táblán magaso­dó kis halmot, míg a fölösleg visszaesik az asztalra, s min­j den kis rekeszben egy színes | lapocska marad. Pontosan j százkilencvenhat kétszer két- centis kocka. — Kedvük szerint választ­ják ki a színeket? — Elő van írva, hogy meny­nyi. kell sárgából, zöldből, meg a fazekasból. Néha az el­ső táblánál meg-meg számol­juk, de aztán már nem szük­séges, szemre érzi az ember, kell-e cserélni és hol a színe­ket — válaszol Hrágyel Mi- hályné, Józsáné társa, ugyanis az asszonyok párban dolgoz­nak. Egyikük a keretbe ren­dezi a lapokat, a másik egy négyzetalakú, barna ragasztó­I papírt vizeskefével nedvesít, majd azt ráborítja a kész mo­zaik színes felére, ami így el­válik a rendező táblától. — A felhasználáskor a mes­ter a papírlapon lévő mozaik másik felét illeszti a falfelü­letre, s ha azt rögzítette, a pa­pin lemossa, leszedi, s érintet­lenül marad eredeti színében a mozaik a falon. Látni ilyet a metróban, de divatos lakó­házak erkélyein is. Nem ol­csó mulatság. Egy ilyen har- minckétszer harminckétcentis mozaik ára a gyárban három­százhúsz forint — magyarázza Bajnóczi Márton. — Milyen képesség kell eh­hez a munkához? Az ötvennégy éves Soós Andrásné szerint, nagy kéz­ügyesség, s akinek gyengébb a szeme, nem árt, ha fölteszi a szemüvegét. De a legfontosabb, hogy minél gyorsabban men­jen a munka, ugyanis teljesít­ménybérben dolgoznak. Na­ponta tíz-tizenkét négyzetmé­ter mozaikot ragasztanak fel, az üzemben tavaly az átlag- kereset ezernyolcszáz forint volt. Példa az ötgyermekes A mozaiküzem dolgozóinak egy része idősebb, beteges asszony. Kakucska Jánosáé a kertészetben dolgozott, de egy alkalommal elrántotta a ló, bal karjában izma szakadt, nem bírja a kápát s a ládát sem emelni. — Persze, rázni sem kömy- nyű a mozaikot — jegyzi meg Lénárt Józsefné és Tóth Má- tyásné, mire megszólal az üzemvezető: — Ha sokat akarnak keres­ni, jobban elfáradnak. — Még mindig könnyebb, miot a fólia alatt hajladozni — mondja Simon Istvánná, aki ma egyedül dolgozik, tár­sa beteg. Nem bírja a mezőgazdasági munkát Kapicz Jánosné, aki­nek magas a vérnyomása, Ba­logh Mwtyásné özvegy asszony és Molnár Józsefné sem. Fiatal asszonyok is akadnak itt széip számmal. Gádor Já­nosné szülési szabadság után jött vissza, kisfiát most óvo­dába viszi reggelente. Osz­tálytársa is volt mostani kol léganője, Halasi Istvánná, aiki két kisfiával volt gyermek­gondozási »szabadságon, ko­rábban a fővárosban, a vas­útnál dolgozott. Mint el­mondta. jobban el tudja lát­ni a gyerekeket, régebben na­pi négy órája ment el uta­zásra. A középkorú asszonyok a fiatalok előtt példaként emle­getik Polgár Sándornét, aki mindössze harmincéves, de már öt gyermek édesanyja. Hét óra előtt hármat visz kö­zülük az óvodába. A műhely ben dolgozik Bajnóczi Márton felesége is, de mint a többiek is mondják, nincs kivételezés, az asszonyok jobban számon tartják a szomszéd teljesítmé­nyét, mint a magukét. Örszigethy Erzsébet Képet is közöl Jelzőtáblák — számítógéppel A magyar elektronikai ipar gyártotta azt a 7 féle ered­ményhirdető és időmérő be­rendezést, amelyet az ez év októberében, Damaszkuszban megrendezésre kerülő arab nemzeti sportjátékokon hasz­nálnak majd. A készülékek között sok műszaki érdekesség található. Legfontosabb közöttük az at­létikai stadionban felállítandó úgynevezett matriatábla, a VBKM terméke. Ez a rendszer nemcsak az eredmények és szövegek kiírására alkalmas, hanem cselekmények megjele­nítésére is. Diákok a tűző napon Épül az autósztráda HA FÁRADTAK, ÉNEKELNEK A nagy nyári melegben min­denki utazásra készülődik, üdü­lőhelyekre, külföldre vagy a Balatonra, ahol pihenést, ki- kapcsolódást és szórakozást ta­lál. Ki gondolná, hogy éppen azok a fiatalok, akik a Ba­laton mellékén laknak, a nyár egy részét nem otthon, hanem másik országrészben töltik. Nem pihennek. Csákányoznak, lapátolják a földet. Közben embereket, tájakat, városokat ismernek meg, és biztosan gaz­dag élményekkel térnek visz- sza lakóhelyükre. Gödöllőt is érinti majd az M 3-as autósztráda. Siófoki diákok, a veresegyházi Hess András építőtábor lakói segí­tenek az építésében. Naponta fél ötkor kelnek, és teherautó­kon utaznak munkahelyük­re, ahol a már kész útburko­lat melletti vízlevezető árkot ássák, egyengetik. A fiúk, fel­nőtteknek is becsületére váló munkabírással, naponta hat órát dolgoznak a tűző napon. Kéninger Ferenc, a brigád vezetője, idős szakmunkás. Nagy lelkesedéssel beszél: — Szívesen dolgoznék a gye­rekekkel, nemcsak két hétig, hanem akár egész évben Is. Gyorsan elvégzik a szakem­bernek is nehéz munkát, pon­tosan teljesítik a rájuk bízott feladatokat. Ha már elfárad­tak és nehéz az ásónyél, kó­rusban éneklik az ismert beat- együttes nótáját: „Húzd mer jobban, menjen a munka!” Én is tudom már, legalábbis a dallamát. Egyszóval, jó kis bri­gád ez. A munkaidő után, Ve- resegyházon olykor megiszunk egy kólát, és elbeszélgetünk az otthoni életről. Én ugyanis Nyíregyháza környékéről jöt­tem. ★ Az ebéd után, amit már a táborban, az általános iskola épületében fogyaszt el a tár­saság, kis pihenő következik, hiszen szokatlan a hajnali ke­lés és nehéz a munka is. A strand közel van, a délutáni órákat ott töltik a tábor lakói, az estéket pedig színes prog­ramok töltik ki. Ha évek múlva erre utaz­nak a fiúk, büszkén mond­hatják: „Az út megépítéséért mi is sokat dolgoztunk.” Munka közben szinte lehetetlen megzavarni a brigádot. Meghozták a tízórait, a zsíros kenyérre bőven jut paprika és paradicsom is. Kéninger Ferenc brigádvezetö az új feladatokat magyarázza. Szívesen dolgoznak a táborozok ebben a festői környezetben. Kcp ás szöveg: Nagy Iván l 4 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom