Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-15 / 166. szám

1976. JÜL1US 15., CSÜTÖRTÖK %MM<w 3 Julius 22—25: Kiskunsági pásztor- és lovasnapok Meghajtják a ménest A tankötelezettségi törvény megtartása össztársadalmi ügy Idei újdonságok — Sajtótájékoztató A puszta, ahová némi ro­mantikára vágyódva évente 10—15 ezer külországi vendég látogat el az idegenforgalmi irodák jóvoltából, e hónap 22 —25-én — mint ezt Paukovits István, a Kiskunsági Állami Gazdaság igazgatója bejelen­tette a tegnapi sajtótájékozta­tón — a hagyományos, immár kilencedszer sorra kerülő kis­kunsági pásztor- és lovasna­pokra úgy 35 ezer főnyi ven­déget vár. Az első két nap a lovassporté. Pénteken kezdő­dik a nemzetközi díjugrató­verseny, amelyet a Budapesti Honvéd Sportegyesület hirde­tett meg — NDK-beli, cseh­szlovák és jugoszláv verseny­zők pattannak nyeregbe —, s elvkor kezdődik a négyes foga­tok versenye, a küllemi bírá­lattal és a díjhajtással. Szom­baton folytatódnak a verse­nye, vasárnap dől el — a te­rephajtás után — ki a cham­pion. A nagy esélyes az idén is Fülöp Sándor, civilben ag­rármérnök, a gazdaság egyik kerületének igazgatója, aki 1974-ben négy szürkéjével megnyerte az első világbaj­nokságot. Az idén először a te­nyésztők is versengenek, há­rom napon át zajlik a külön­böző ménesekből érkező te- nyészkancák bírálata. Kemping az akácosban A legmozgalmasabb nap kétségkívül a harmadik, a va­sárnap. Messzi vidékről össze­sére glenek ilyenkor a puszták baromőrzői, juhászai, csikósai. Láthatni: .tartja magát még a hagyományos viselet az ősi foglalkozást űzők körében. A sokadalomban föltűnik nem egy fehér gyolcsból vagy kék­vászonból szőtt ingbe-gatyába öltözött pásztorember, fején széles karimájú csúcsos posz- tókalappal. Lesz nagy nyüzs­gés várhatóan az idén is, a nádfödeles számyék alatt asz­talhoz ülőknek cigánybanda húzza, szól a tilinkó a legelők széliben, s a ringlispil mellett Kevesebb a higiéniás mulasztás Nyári hónapok az élelmiszer-kereskedelemben A meleg nyári hónapokban a szokásosnál nagyobb gond­dal kell ügyelni az éttermek és élelmiszerüzletek tisztasá­gára, az ételek tájolására. Ilyenkor a Pest megyei KÖJÁL feladata sokszorosára duzzad. Alkalmazottai napon­ta járnak ellenőrizni a higié­nés előírások megtartását, a hibákra felhívják a figyelmet, nevelnek, súlyos vagy kevésbé súlyos, de ismétlődő esetben bírságolnak. Dr. Kelemen Erzsébet, az élelmezés-egészségügyi osztály vezetője elmondta, hogy a megye területén a Nagykőrö­si Konzervgyártól a legkisebb dohányboltig 5500 élelmiszer­rel. foglalkozó intézményt el­lenőriznek. Nyáron főként a legforgalmasabb vendéglátó- üzletek munkáját vizsgálják több alkalommal is. Egészségvédelem Éppen e tapasztalat alap­ján. határozták él az idén, hogy a szokásos kampányel- lenőrzés első szakaszában még nem bírságolnak. A tapasztalt hibákat összegyűjtik, megbe­szélik az illetékesekkel, s bi­zonyos idő után megvizsgál­ják, történt-e intézkedés. A váci, a szentendrei és a rác­kevei járás, azaz a kiránduló­központok éttermeit, bisztróit látogatták sorra. A vizsgálat májusi első szakasza kedvezőtlen tapasz­talatokkal zárult. Jó néhány üzlet még csak készült a nyi­tásra, máshol felszolgáltak ugyan, de javában folyt a festés, több üzletben létszám gondokkal küzdöttek. E kri­tikus időszakban különösen a tisztaságot nem találták ki­elégítőnek. Jó néhány étter­met nem takarítottak min­dennap, máshol a hulladéktá­rolás nem volt szabályos, s az edények, evőeszközök tiszta­ságán is jócskán volt mit bí­rálni. A megyei KÖJÁL májusi vizsgálatait megszívlelték a Pest megyei Vendéglátó Vál­lalat vezetői. (Az említett háiom járásban elsősorban az ő üzleteik működnek. Az ÁFÉSZ-eknél egyébként keve­sebb szabálytalanságra buk­kantak; okát a stabilabb gár­dában látják. A Pest—Budai Vendéglátó üzleteiben is ke­vés a kifogásolnivaló, jó a technikai felszerelésük, és fő­ként gasztrofol ételeket áru­sítanak.) Csak elvétve A vizsgálat második, jú­niusi szakaszában csak elvét­ve találkoztak ismét a régi hibákkal. Ezek közül azonban érdemes néhányat ismertetni, mert egyik-másik esetben meg is bírságolták az üzlet­vezetőt. Vácott, a Fehér Ga­lamb vendéglőt április 6-án kimeszelték, s még májusban sem volt kitakarítva, sőt a második vizsgálat idején, jú­nius 17-én sem egészen. S a birság csak azért maradt el, mert új vezetőt neveztek ki, aki nem volt hibáztatható a mulasztásért. Egy másik étte­rem vezetőjét 700 forintra bírságolták, mivel előző nap­ról eltett rakottkelt találtak a hűtőben, s a szabályos há­rom helyett csak két meden­cében mosogattak, és újra fagyasztották a megolvadt fagylaltot. A szakácsot is megbüntették, mert mosatlan tojást tárolt a főzőtérben. Le­het, hogy ezek első pillantás­ra nem tűnnek súlyos hibáik­nak, csakhogy mindegyik fer­tőzést, betegséget okozhat. A fagylaltpor jobb A legtöbb kifogást — bár más jellegűek, mint az elő­zőek — a második vizsgálat közben is a tisztaság elhanya­golása miatt emelték. El kell ismerni, hogy szombat-vasár­napokon emberfeletti erővel dolgoznak a szakácsok, pincé­rek, mosogatók. Mégsem le­het elnézni, hogy záráskor otthagynak mindent rendetle­nül, mosatlanul. Az is előfor­dul, sokkal rikábban ugyan, mint korábban, hogy előző napi pacalt, gombát, kifőtt tésztát tálalnak fel, holott ezek köztudottan gyorsan romló ételek. Kevesebb kifogás van az idén a fagylaltokra. A hagyo­mányos főzött fagylaltnál ugyanis biztonságosabb o fagylaltpor, amelynek haszná­latát megyeszerte bevezették. Kifogások jobbára a fagyial­tos eszközök és a fagylaltpult ellen merültek feL Gondosabb munkával A kereskedelemiben is fo­kozottabb a veszély nyáron. Különösen a falvakban, ahol kevés még a hűtőgép. Gondos, figyelmes munkával azonban meg lehet előzni a bajt. Sok­szor viszont a helytelen táro­lás miatt éppen a hűtőtá­rolókban fertőződhet meg az étel. A közvetlen fogyasztásra kerülő tejtermékeket, felvá­gottakat például tilos a friss hús vagy a vágott baromfi mellé helyezni, mert ezek a még főzésre, sütésre kerülő termékek baktériumokkal fer­tőzöttek. Hasonló előírás vo­natkozik a zöldségféléikre, amelyek talajbaktériumokait tartalmaznak, s amelyeket olykor ugyanazon a mérlegen mérnek, mint a kenyeret, felvágottat. A megyei KÖJÁL idei nyá­ri vizsgálatai szerint a javuló technikai felszerelés hatására módosulnak a hibaforrások. A higiénés szabálytalanságok azonban továbbra is súlyosak. A melegben fokozott óvatos­ságot kell elvárni a kereske­delemtől és a vendéglátástól. Czi'bor Valéria az ósdi verkli, folyik az alku a szűcsök, csizmadiák, késesek, kalaposok, bazári halmival kereskedők sátrai előtt. Ökör sül nyárson, kond árban ro- tyog csípős-veres halászlé, a sűrűszaftú birkapaprikás, — a főzőmesterek felköthetik az alsót, szigorú zsűri bírálja majd hozzáértésüket. Csurran a poharakban a jó dömsödi rizling, az illatos muskotály. Újdonság lesz az idén hogy ét­kezés előtt számos vízcsapnál lehet majd kezet mosni. Meglepetés a közönségnek a pusztai kemping, a lovaspá­lya menti akácoserdőben tábo­rozhatnak a sátorverők, lakó­kocsival érkezők. A vasárnapi műsor fény­pontja a lovasbemutató. Meg­hajtják a ménest, népi lovas­játékokkal szórakoztatják a publikumot a csikósok. Dicséretes eredmények A vendégváró Kiskunsági Állami Gazdaságban igen ma­gas színvonalú a lótenyésztés. 80 magyar félvér — részben angol telivér csődörtől szár­mazó — kanca alkotja a törzs­állományt, 40 lovuk áll a ven­dégek szolgálatában hátasál­latként, és könnyű hintó elé­be fogva. A csikókkal együtt 273 lóra ügyel 27 csikós és ál­latgondozó, jórészt szakmun­kások. Lám, a vásári hangulatból kissé átzöklkentünk a gazdál­kodás terepére, s voltaképpen nem is árt erről néhány sízót ejteni, hiszen a vendégelt eb­ből mit sem latnaik. A 13 ezer hektárral valami­vel nagyobb területet birtokló Kiskunsági Állami Gazdaság sokáig a gyöngébbek közé tar­tozott, ám köszönhetően a ve­zetés szakértelmének, a ke­nyerét itt kereső 730 dolgozó igyekezetének, meg a modem technika vívmányainak, ma az országos mezőny első felé­be tartoznak. Dicséretes eredmény. Szem­nek is szép ez a táj, csakhogy jobbára sovány a föld. Kombájnok a pusztán A gazdaság határába tegnap délután vonultak ki a kombáj­nok, a négy sárga Claas Do- minátor s a piros Kolosz, hogy fölszáradt az eső, beáll­tak a bronzszínű búzatenger­be, harmadát vágták le eddig az 1100 hektárnak. Végelátha­tatlan táblákon, 1400 hektáron zöldeü a kukorica, 400 hektá­ron levelesediík a cukorrépa, az apaji határban némi erőre kapván a futó esőcskétől. A legnagyobb területet a takar­mánynövények foglalják el, 1570 hektárra telepítettek lu­cernát és némi füvesherét, 3000 hektáron terpeszkedik a legelő. Magas színvonalú, iparszerűen szervezett a nö­vénytermesztés. Am a fő profil, pusztai ha­gyomány, az állattenyésztés. Modem tehenészetükben 1050 tejelő szálazza a takarmányt a jászolból, delel a karámokban, nagyobbrészt amerikai hol- stein-fríz fajtájú fekete-tarka jószágok, valamint szintén fe­kete-tarka hollandig lapály­marha, illetve az előbbi ket­tő keresztezéséből származó utódok. Az egy tehénre jutó tejtermelés átlagosan 5000 li­ter, ebből számottevő hányad jut a holsteiniekre, amelyek 6000 liter tejet adnak, egy esz­tendő alatt. Nemcsak romantika Kint a szabad ég alatt tart­ják, ridegen, a kisebb hasznot hajtó, ám igen ' jó formájú, szép márványozott húsú ma­gyar-tarka tehéncsordát, e másfélsz/áz állat haszna a le­gelőn fölnevelt, majd intenzív módszerekkel meghizlalt bor­jú. Tart a gazdaság 400 kocát is, a szaporulatból évente 5200 hízót küldenek vágóhídra. A gyérfűvű legelőkön pedig szá­mos birkanyájat. A gazdaság tavaly 205 millió forint termelési értéket muta­tott föl, s elkönyvelhettek 19 és fél millió nyereséget. Ezt is a puszta, s a pusz­taiak adják. Nemcsak a ro­mantikát. A. Z. Öt évre szóló intézkedési tervet fogadott el a megyei tanács végrehajtó bizottsága A szakrendszerű oktatás ki­terjesztésére körzetesítést ter­vet készített a megyei tanács, s ennek eredményeként csak­nem százszázalékos lett a szakrendszerű oktatásban ré­szesülő tanulók száma. A speciális képzést kívánó tanu­lók elhelyezése érdekében bő­vült a kisegítő iskolai háló­zat (Gödöllő, Abony, Érd) és kétszázzal nőtt a bennlakásos intézeti hely (Gyömrő, Vác). Az iskolai helyek szánba a tervezettnek kétszeresére hőit. Sajnos, azonban a tanulók számának növekedése miatt a gond nem enyhült, még mindig sok iskolában két mű­szakban tanítanak, s kivált az agglomeráció küzd nagy ne­hézségekkel. A megyei tanács vb-tagjai utaltak arra, hogy az egyes iskolák vagy napközi ottho­nók között nagy a szintkü­lönbség, ennek megszünteté­sére minden erővel törekedni kell. Így például az általános iskolák taneszközellátására három év alatt több mint 42 millió forintot fordítottak, en­nek felét az Oktatási Minisz­térium biztosította — hason­ló módon a következő évek­ben is közös erőfeszítéssel enyhítenek a szintkülönbsége­ken. Bevált az Oktatástech­nikai Laboratórium, amely Pécelen működik. Jó módszer volt és a továbbiakban is szá­mítanak az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom működésé­re, s a patrönálás más meg­nyilvánulásaira. Jó módszerek alakultak ki a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek segítésére. Szakkörök, előkészítő tanfo­lyamok, nyári szaktáborok, kollégiumok segítették az egészséges terv megvalósulá­sát Jő célt szolgált az ösz­töndíjrendszer. A tanítás színvonalának Pest megyében az lavo—ve. tanévben 97 904 tanköteles korú gyereket Írattak be a szülők az alsófokú oktatási intézményekbe. Ezeknek kis része (3,8 százaléka) gyógy­pedagógiai intézetben, kisegí­tő iskolában vagy kisegítő osztályokban tanul. A számok is jelzik, hogy , az 1972-ben megjelent oktatáspolitikai ha­tározat eredményeképpen a társadalom érdekelődésének homlokterébe került az álta­lános iskolai oktatás. A szü­lők .többsége nagy gonddal neveli gyermekét és az isko­lával összhangban gondosko­dik az általános műveltség alapjainak megszerzésérőL Kisebb, de még jelentős az a réteg, amely kivonja magát a tankötelezettségi törvény vég­rehajtása alól. A törvény érvényesülését a különböző oktatáspolitikai in­tézkedések is segítették. Kü­lönösen jelentős volt a tan­anyag csökkentése, a pótfog- ladkozások bevezetése, az is­kolára való előkészítés meg­honosítása, a tanulók munká­jának újfajta módón való értékelése, az osztályozással kapcsolatos állásfoglalás, va­lamint az új rendtartás. Ehhez járultak hozzá a megyei és a helyi intézkedé­sek, amelyek hivatottak vol­tak javítani a tanítási, a ta­nulási körülményeket. Ezál'tál több gyerek juthatott be nap­közi otthonba, nőtt a tanuló­szobák befogadóképessége, ja­vult a gyermek- és ifjúságvé­delmi munka, eredményeseb­ben foglalkoztak a fizikai dol­gozók gyermekeivel, jobban szem előtt voltaik a hátrányos, a veszélyeztetett tanulók. Mindezek hatására csökkenj a tanévet vesztő diákok szánna. Az elmúlt négy tanév át­lagában a diákoknak mintegy 82,5 százaléka végezte el ha­lasztás, veszteség nélkül az általános iskolát, s ez 2,5 szá­zalékkal jobb az országos eredménynél. Tizenhat éves koráig pedig a tanulóik 94,5 százaléka fejezte be sikerrel az általános iskola nyolc osz­tályát (országosan csupán a tanulók 90 százaléka). A me­gyében is eltérő azonban a járások, városok tapasztalata. Az eredményeket befolyásol­ja az agglomeráció, valamint hogy a lakosság egy része még mindig tanyán él, s a cigány lakosság magas aránya. A já­rások között kimagaslik a budai járás munkája, ered­ményük 91,3 százalék, s ha­sonlóan jó a váci járás is­kolásainak folyamatos tanu­lása. Adottságai, lehetőségei miatt naigy az elmaradás a nagykátai járásban, a beis­kolázott tanulóknak csupán 67,8 százaléka fejezi be idő­ben a nyolc általános iskolát. A városok között Gödöllő áll az első helyen, s Cegléd küsz­ködik a legtöbb gonddal. Egyenlő esélyekkel Csökkent az elégtelen osz­tályzatok Okozta lemaradók száma is, kevesebb a mulasztások és a fel­mentések miatti osztályo- zatlanság. Az oktatás irányí­tói nagy és sikeres erőfeszí­téseket tettek a korai tanév- vesztés megakadályozására. Lehetőséget teremtettek az egyenlő indulási esélyek meg­teremtésére. Megfelelő gondot fordítottak a pedagógusok to­vábbképzésére, a hátrányok kiegyenlítésére. Ma már az orvosok is egységesebben íté­lik meg, kiket menthetnek fel tankötelezettség alól, de a felmentettek aránya még ma is elfogadhatatlanul sok. A felmentettek legnagyobb ré­szét (csaknem 600 főt) a ti­zennegyedik életévüket betöl­tött, túlkoros tanulók képe­zik. A nevelés, a gondoskodás hatására javult a cigány gyer­mekek iskoláztatása, de bár­sokfajta intézkedés, amely a pedagógusok munka- és élet- körülményeit volt hivatva ja­vítani. Lakásokkal, kölcsö­nökkel, kedvezményekkel se­gítették letelepedésüket. Tan­eszközökkel, az iskolák kor­szerűsítésével is támogatták munkájukat. Javult erkölcsi és anyagi megbecsülésük. Csak az utóbbi két évben 12 pedagógus részesült az Arany János Pedagógiai Díjban, tíz pedaeógus kormánykitünte­tést kapott, s miniszteri ki­tüntetésben 123-an részesül­tek. Differenciálják a feladatokat Az eredményeket értékelve és elismerve, a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága a további fejlődés érdekében újabb intézkedési tervet foga­dott el. Az intézkedési tervbe az eljövendő öt év tennivalóit foglalták össze. Bár a terv az egész megye feladatait meg­határozza, a települések gond­jaival differenciáltan foglal­kozik. Előtérbe helyezi az agglomeráció problémáit, vagy hangsúlyozottabban törődik a nagykátai járás iskolahelyze- tének megjavításával. To­vábbra is építenek a társada­lomtól már megszokott nagy összefogásra, mellyel meg­sokszorozhatják az óvodai, az iskolai helyek számát. Az intézkedési tervben sze­repel a napközi otthoni ellá­tás, a sportra nevelés, a könyvtárhálózat bővítése, a pedagógusok még jobb felké­szítése a tanításra — mindaz, ami az oktatás és művelődé­si program megvalósulását he­lyesen és eredményesen szol­gálja. Közművelődési díj és emlékérem A megyei tanács vb tegna­pi ülésén úgy határozott, hogy 1976-tól kezdődően a népművelők napja alkalmából augusztus 20-án négy-hat pe­dagógust Pest megye közmű­velődéséért emlékéremmel tüiitet ki. A kitüntetés négy­ezer forint pénzjutalommal jár. Első ízben 1976. szeptem­ber 9-én osztják ki az érme­ket. A díjat azok a párt-, ál­lami, társadalmi, tömeg- és szövetkezeti szervekben, köz- művelődési intézményekben dolgozók kaphatják, akik hu­zamosabb ideig eredményesen munkálkodtak Pest megyí közművelődésének fejlesz­téséért AZ elismerést együtte­sek és közösségek is megkap­hatják. S. A. mennyire biztatóak az ered­mények, még mindig 60k a megoldásra váró feladat. Az óvodában például lassan nő a számuk, 18 százalék kérte a napközi otthoni elhelyezést, de ez is kevés. Sok még az osztályismétlő, az iskolaéret­len gyermek vagy az osztá- lyozhatatlam diák. A gyógypedagógiai iskolá­ban tanulók mintegy ötven százaléka sikeresen elvégzi a nyolc általános osztályt, s többségük szakmát is tanul, munkába áll, a társadalom­nak hasznos tagjai lesznek. Az iskolák, illetve a taná­csok a tankötelezettségi tör­vény megsértőivel szemben szabálysértési eljárást aikal- maznaik. Ezek az intézkedések azonban nem mindig haté­konyak, hiszen a büntetés gyakran azért nem hajtható végre, mert a szülök börtön­ben vannak, vagy a szülők nem dolgoznak. Amíg nem minden tanköte­les végzi el időben a kötelező nyolc osztályt, addig nagy a felnőttoktatás szerepe. A ne­gyedik ötéves terv idején több mint kétszeresére nőtt az általános iskolában tanuló dolgozók száma. 86 községben és hat tanyán szervezték meg az alapfokú felnőttoktatást. Az elmúlt tanévben 4121 dol­gozó iratkozott be iskolába, s ugyanennyien tanulnak a fővárosban is. Az üzemek, a termelőszö­vetkezetek vezetői ösztönzik dolgozóikat az iskola elvég­zésére, anyagi áldozatokat is hoznak, hogy a minimális is­kolai műveltséget valamennyi dolgozójuk megszerezze. Van, ahol fizetésemeléssel, vagy más jutalommal honorálják a szorgalmas felnőtteket, Vácott például önálló dolgozók álta­lános. iskoláját alapítottak. Középpontban a világnézeti, hazafias nevelés Az MSZMP KB, majd ezt követően a Pest megyei párt- bizottság 1972-ben határozat­ba foglalta a nevelési, oktatá­si munka javítását, fejleszté­sét. A határozatokat követően a megyei tanács intézkedési tervben jelölte meg a tenni­valókat. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága tegnap úgy értékelte, hogy a tanácsok jól hajtották végre feladatukat, Csökkent a pedagógusok és a tanulók túlterhelése, intenzí­vebbé vált a munka, korsze­rűbbé vált az osztályozás, a tanulmányi eredményeik érté­kelése, a korábbinál többet törődnek a testedzéssel. S kü­lönösen örvendetes, hogy a világnézeti, a hazafias és a munkára nevelés középpont­ba került. A pedagógusok mind politikailag, mind szak­mailag megfelelő továbbkép­zésben részesülnek. A helyi tanácsok, valamint a társadalmi és a gazdasági szervek összefogásának ered­ményeképpen a negyedik öt­éves tervben az óvodai helyek száma a tervezetthez képest 529 százalékra teljesült. Sokat tettek az óvodák tárgyi fel­szereléséért is. Az óvodák ok­tató-nevelő munkája — bár még mindig megengedhetetle­nül ma»as a képesítés nélkü­li óvónők száma —, jól szol­gálja az oktatáspolitikai cé­lok megvalósulását. Az általános műveltség alapjai; mindenki szerezze meg Tegnap délelőtt a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta a tankötelezettségi törvény vég­rehajtásáról szóló jelentést; az alsó- és középfokú állami oktatás fejlesztéséről szóló intézkedési terv megvalósu­lását, valamint intézkedési tervet fogadott el, amely 1980-ig magába foglalja az oktatás fejlesztésének leg­fontosabb tennivalóit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom