Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-11 / 163. szám

Fogy az árpatábla A csemői November 7. Termelőszövet kezetben nyolc kombájn aratja a gabonát. A tervek szerint — ha az idő kedvez — három hét alatt levágják az 1100 hektár kalászost. Kovács Dezső kombájnos az őszi árpát takarítja be. Józsa András felvétele KART TETT A JEGVERES Aratják a búzát MINDENÜTT SZORGALMAZZÁK A MÁSODVETÉST A Péter-Pál nap előtti ter­mésbecslések szerint a ceglédi járás szinte valamennyi gabo­natermesztő közös gazdaságá­ban a tavalyinál jobb ter­mésre számíthattak. Szépen fejlődött a búza, az árpa, a rozs, elkészült az aratások forgatókönyve, rajtra készen álltak a gépek. Azóta meg­kezdődött az aratás. Kenyérga­bonát több mint 9800 hektár­ról kell betakarítani. Albertirsán a Szabadság Termelőszövetkezetben és a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben az őszi árpát learatták. Az albertirsai Szabadságban 42 mázsás hek­táronkénti átlagot mértek, jó­val többet, mint amit vártak. A termelőszövetkezeti tagok­ról való gondoskodás egy for­mája Albertirsán, hogy a ház­táji gabonát is a tsz kombájn­jai takarítják be. Várhatóan járásszérte a héten indul a gabona betakarításának a ciandára. A jásakarajenői Árpád Termelőszövetkezetből érke­zett a hír a járási hivatal mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának ügyeletéhez arról, hogy aratják a búzát és a hét elején 3 és fél vagonnyit vittek el belőle. Járásszerte az intenzívfajták termesztésével foglalkoznak. Sajnos, az időjárás már az aratás első napjait megkese­rítette. Nemcsak az aszály, hanem egy — a hét elején volt — jégverés is megtette a magáét, tetemes kárt okozott több járásbeli termelőszövet­kezetnek. Az előzetes becslé­sek szerint az albertirsai Sza­badság Termelőszövetkezetben ezer hektár területet ért a jég, s 60 százalékos kárt tett a búzaföldeken, a kertészetben és a dinnyésben. A Dimitrov Termelőszövetkezetben a bú­zát és a várt szép dohányter­mést tette tönkre az elemi csapás, 2 ezer hektáron, A járási hivatal a közös gazdaságok figyelmét felhív­ta a rugalmas gazdálkodásra, a másodvetések mielőbbi vég­rehajtására. Hamarosan a ceglédi járás tizenhat gazdaságában mun­kába áll mind a 107 kombájn, a 300 szállító pótkocsi. A szárítóberendezésekre is való­színűleg szükség lesz, ezek is készenlétben állnak. Zöldség a konyhára Abonyban a2 Üj Világ Ter­melőszövetkezet vállalta, hogy a jövő évtől, a saját konyhá­ja mellett, rendszeresen ellát­ja zöldséggel és primőráruval az ÁFÉSZ Kj-Mzsi-sörözőjének éttermét és a Mechanikai Mű­vek üzemi konyháját is. A következő: Vadászati kiállítás A ceglédi Kossuth Múzeum­ban ma ér véget Borsody László keramikusművész kiál­lítása; Az időszaki bemutató- teremben július 18-án nyílik újabb kiállítás, amely ezúttal vadászati jellegű lesz és szin­tén nagy érdeklődésre tarthat számot. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CEGLÉD VÁBOSRfe SZfcRg XX. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1976. JŰLIUS 11., VASÁRNAP Megelőzés, tudatformálás, ellenőrzés Vagyonvédelem a termelőszövetkezetekben Felelősséggel és többet kell törődni vele Kőművesek dolgoznak a ter­melőszövetkezetben, napról napra magasabb a fal, majd tető kerül fölé. Készül a sza­kosított szarvasmarhatelep újabb épülete. Gazdagodik a tsz. A másik közös gazdaság­ban, mint a kíváncsi szomszé­dok ez új asszonyt, úgy gusz- tálgatják a nemrég érkezett mezőgazdasági gépsort, szinte fogadnak rá, bírja-e majd az iramot, megtalálják-e vele a számításukat? Van, ahol a baromfitenyészet hibridjeit dédelgetik, ellátják minden jóval, korszerű körülmények teremtésére áldoznak sok fo­rintot, nagyobb haszon remé­nyében. A gép, az épület, az anyag, a vetőmag és a termés, sőt a pénzügyi akták, bizony­latok minden kötege: a terme­lőszövetkezet vagyona. Jól gazdálkodó tsz-ekben mindez hatalmas összeget képvisel. A felmérések szerint a ceglédi járás és a város termelőszövetkezeteiben az úgynevezett állóeszkö­zök értéke mintegy 2 mil­liárd forint, a tulajdonukban levő épülete­ké 1 milliárd, a forgóeszköz értéke pedig meghaladja a 2 milliárd forintot. A szövetkezeti vagyon a társadalmi tulajdon egyik for­mája. Védelméért mindent meg kell tenni, sok irányú szervezéssel, előrelátó gondos­sággal, lelkiismeretességgel, az eszközökkel dolgozók' tudat- formálásával. Cegléden a pártszékház épületének ta­nácstermében az aratás kéz dete előtt a többi között épp a termelőszövetkezeti vagyon védelméről tanácskoztak a politikai és gazdasági vezetők. A tanácskozás anyagát a Vá­rosi és Járási Rendőrkapi­tányság állította össze. Egyre több termelőszövetke­zetben értik meg a közös va­gyon védelmének fontosságát. Uzemrendészetet szerveznek, mezőőröket állítanak munká­ba, törekednek az egységes irányításra. Jó példa erre az, ami a dánszentmiklósi Micsu­rin Termelőszövetkezetben történik: ott a munka szerve­zésekor egyúttal az ellenőrzést is megszervezik. Tennivaló általában min­denütt volna, mert korántsem fordítanak valamennyi terme­lőszövetkezetben kellő figyel­met a közös vagyon védelmé­re. A tsz-ekben a belső sza­bályzatok módosítása — melynek a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa aján­lásait követni kellene — leg­többször késik. Ez is lehetősé­get ad a károkozásra. A felelőtlenség okozott mint­egy 90 ezer forint kárt a Jco- cséri Új Élet Tsz-ben, amikor a csibenevelő gondozója nem figyelt az olajkályhára, hanem rádiózott munkaidő alatt. A tűz kialudt, a szárnyasok ösz- szebújtak, megfulladtak. Nem a megbüntetést, ha­nem a megelőzés, a tudatfor­málás, a nevelés fontosságát hangsúlyozza a rendőrség. Ezért szorgalmazza, hogy eb­ben az 5 éves tervben, a tár­készítve, ünnepélyes keretek között búcsúztatják azokat a fiatal szak­munkásokat, akik alighogy megkap­ták a . szakmuinkásbizonyítványukat, bevonultak katonának. Leveleznek velük, folyamatósan tájékoztatják őket a gyár életéről, majd a katonai szolgálat befejezésekor értesítik, hogy visszavárja őket a gyár. A visszatérő fiatalokat ünnepélyesen fogadják és köszöntik. A gyár vezetése meghitt, közvetlen kapcsolatot tart fenn a fia­talokat az üzemibe küldő szülőkkel, honvédségi alakulatokkal és mind­azon intézményekkel is, melyek a fiatalok nevelésében részt vesznek. Az egyre növekvő termelési eredmé­nyekben jelentős szerepe van az üze­mekben kiválóan működő termelési agitdciónak. Valamennyi műhelyben, üzemrészben feltűnő helyen megtalál­hatók azok a táblák, grafikonok, ame­lyek a termelési célkitűzéseket, a ter­vek teljesítését szemléltetik. Itt helye­zik el az egyéni vállalási lapokat. Nagy tiszteletet ébresztett bennünk, hogy bárhol jártunk, ipari vagy me­zőgazdasági üzemben, mindenütt ott láttuk nagy méretű fényképeken azo­kat, akik a termelés élenjárói, vagy éppen a szocialista munka hősei. Min- oenütt tapasztaltuk, hogy a szovjet emberek nagy megbecsüléssel övezik azokat, akiket a munkában elért ered­mények alapján kitüntetésben része­sítettek. | A mezőgazdasági «g** sadalmi tulajdon és a népgaz­daság javai védelmében, együtt a közös gazdaságokkal még többet tegyenek. Java­solták: legyen megalapozottabb, szigorúbb a termelőszö­vetkezetekben a belső el­lenőrzés, épüljön ki vagyonvédelemre alkalmas társadalmi munka- csoport, amely meghatározott feladatokat látna . el. Az elő­írások elkészítésében a rend­őrség szívesen ad segítséget. Ott, ahol több törvénysértés történt, derítsék fel a körül­ményeket. A felügyeleti szer­vek törődjenek többet a tár­sadalmi tulajdon, a közös va­gyon védelmével, s legyen gondjuk arra, hogy a felelős­ségteljes, fontos munkakörök­be rátermett és megfelelő em­berek kerüljenek. A tanácskozáson számos hozzászólás hangzott el. A kö­zös gazdaságok vezetői szük­ségesnek tartják az együtt­működés megalapozását, igényt tartanak az ajánlások­ra, szaktanácsokra, és maguk is szorgalmazzák a közös va­gyon védelmét. E. K. sokat tesznek a megyeszékhely ipari üzemei. A Szovjetszkij kerület párt- bizottságának első titkára mondta el, hogy a kerület üzemei 130 helyen épí­tenek a megye kolhozainak mezőgaz­dasági létesítményeket, közöttük pél­dául 36 búzatároiöt. A gumigyár sa­ját fejlesztési alapjából korszerűen be­rendezett művelődési házat épített, a televíziógyár évente dolgozói számá­ra két ötemeletes házat épít 236 la­kással, lakóházanként mintegy 70 ezer rubel értékben. Ugyancsak ez a gyár egymillió rubelos beruházással és számtalan kommunista szombat szer­vezésével épített fedett sportcsarno­kot, 50 méteres fedett uszodával. A városban több olyan nagyüzemük mű­ködik. amely 500 személyes úttörőtá­bort tart fenn az Irtisz folyó partján, illetve a hegyvidékeken. Tömegsportban válogató, tekében kupa A KISZÖV Kupa atlétilcai ■megyei válogatóját Cegléden rendezték meg, a CVSE sport­telepén. A ceglédi sportolók közül Ignácz Sándor, Reggel János, Kerényi Tiborné, Tóth Edit több értékes helyezést szerzett, a ceglédiek összesen hét első helyet gyűjtöttek. A verseny válogató volt a sal­gótarjáni országos döntőre, ahol a megyéket 10 férfi- és ugyanannyi nő képviseli. A Ceglédi Vasipari Szövet­kezet az alábbi eredményeket érte el: Nők: 100 m síkfutás: 2. Tóth Edit. 4X100 m váltófu­tás: 1. Vasipar (Kerényiné, Tóth, Halminé, Kokainé). Tá­volugrás: 1. Kerényi Tiborné, Magasugrás: 1. Tóth Edit, 2. Kerényiné. Kislabdadobás: 3 Tóth E. Férfiak: 100 m síkfutás: 1. Reggel János, 4X100 m váltó­futás: 1. Vasipar (Reggel, Si- monovics. Fehér, Szoboszlai). 4X200 m váltófutás: 2. Vas­ipar. Magasugrás: 1. Ignácz Sándor. Távolugrás: 2. Reggel János, 3. Ignácz Sándor. Súly­lökés: 1. Reggel János, 2. Mé- ■száros, 3. Simonovics. Kislab­dadobás: 2. Ignácz Sándor. TEKE: Cegléden, a Bem SE pályá­ján rendezték meg az „öreg­fiúk” bajnokságát, melyen 15 örökifjú sportember indult el, s vívott élvezetes, jó küzdel­met. A bajnokságot a KÖZ­GÉP SE „nagy öregje”, Nagy László nyerte 423 fával. ★ A ceglédi tekecsapafok már elkezdték felkészülésüket az augusztus végén kezdődő baj­noki idényre. A felkészülés el­ső állomása a Kecskeméten megrendezett „Hírős Kupa” viadal volt. összesen 17 csa­pat (közöttük NB I-esek is) lépett pályára. A Bem SE 2423 fát ütött, Rimaszécsí (419), Hlagyvik (412), Tarjányi (411), a KÖZGÉP-nek 2508 fát sikerült ledöntenie, abból Tornyost (435), Varga (431), Király (429). Sárik (412), Zsámbéki (411), Raffai (390 fával) vette ki a részét. U. L. Az állattenyésztés fejlesztésére nagy gondot fordít az SZKP Omszk megyei bizottsága. A Szovjetunió összes me­gyéi közül Omszk a vajtermelésben az első, tejtermelésben a negyedik helyet foglalja el. Hústermelésben igen je­lentős szerepet tölt be a megye egyik legnagyobb állattenyésztő kombinátja, mely 1973-ban jött létre, nyolc szov- hoz egyesülésével, összesen 170 ezei sertést tenyésztenek a kombináthoz tartozó telepeken, ebből a kombinát központjában, egyetlen helyen 90 ez­ret. Tavaly — a megyei fogyasztáson kívül — 20 ezer tonna húst adtak át az államnak. Egy mázsa hús termelé­sének önköltsége 80 rubelbe került és 142 rubelért értékesítik. Magyar fia­talok, is dolgoztak e kombinát építke­zésént méghozzá Pest megyeiek, a Gö­döllői Agrártudományi Egyetem hall­gatói. Építőtábori munkában vettek itt részt. Igen nagy elismeréssel szóltak a kombinát vezetői a fiatalok ottani tel­jesítményéről, munkájáról. A kombinátnak saját lakótelepe, is­kolája és óvodája Van. Delegációnk tiszteletére az intézmény óvodájának végzős csemetéi rögtönzött műsorral kedveskedtek. Nagyon tanulságos volt a párt- és állami szerveknek az a tu­datos törekvése, hogy a fiatalokat óvo­dás kortól a munkába lépés időszakáig megalapozottan részesítik folyamatos, mtezmenyesitett nevelésben. A tudatos nevelés kedves és jellem­ző epizódjának voltunk részesei az óvodások műsorát követően. Egy sző­ke, kék szemű, hatéves kisgyermek jött hozzám és megkérdezte: — Bácsi, abban az országban, ahon­nan jöttek, ott nincs háború? Amikor elmondtam, hogy nincs, a gyermek nagy megnyugvással vette tudomásul. Természetesen a követke­ző kérdése az volt. hogy „a bácsiék- nál iskola sincs?” Mire mondtam: „Mi­ért, ha nincs, akkor eljössz velünk?” A válasz: „Természetesen!”. Am € válaszban nem elsősorban az iskolá­tól, az ismeretlentől való félelem rej­lett — ahova ősszel kell menniük —, hanem annyira szeretik az óvodában számukra biztosított programot, hogy továbbra is ott szeretnének maradni. | A pártszervezetek szervezeti életé- 1 r _____________ nek javítását, az Om szk megyei pártbizottság igen je­lentős feladatának tekinti a pártfegye­lem szilárdítását. Ezt a célt szolgálta a pártszervezetekben lebonyolított tag- könyvcsere, melynek során minden párttaggal beszélgetést folytattak. Minden kommunistának be kellett szá­molnia arról, mit végzett, amióta tag­ja a pártnak, s hogy ítéli meg saját tevékenységét. Emellett véleményt kértek a kommunistáktól az alapszer­vezet vezetőségének munkájáról. Kü­lönösen figyelemmel kísérték azokat, akiknék korábban pártfegyelmi bün­tetést adtak. A beszélgetéseket — a mi tagkönyvcserénk gyakorlatától el­térően — a kerületi pártbizottságokon folytatták le, a kerületi párt-végrehaj­tóbizottsági tagok irányításával. Ott intézték az adminisztrációs munkát is. Jellemző, hogy az Omszk városi párt­ái apszervezetekben 62 ezer kommu­nista közül csak 3 százalék nem kapoti új párttagsági könyvet. Jelenleg Omszk megyében a taglét­szám eléri a 115 ezret. Nagy gondot fordítanak a pártszervezetekben a káderkérdésre, a kommunisták eszmei ideológiai felkészítésére. A tagfelvéte­lek során elsősorban a fizikai munká­sok kerülnek be a pártba, a tagjelöl­tek mintegy 73 százaléka közvetlenül a termelésben dolgozó fizikai munkás es äz 1300 tagjelölt mintegy 80 száza­léka komszomolista, 44 százaléka pe­dig a nők sorából kerül a pártba. | A megyeszékhely, omszk város — _______“_______11 amellyel látoga­tásunk során módunk volt részlete­sebben megismerkedni — Szibéria má­sodik legnagyobb városa. Belépett már a Szovjetunió 14 nagy városa, az egy­milliós lakosúak sorába. Ez iparilag fejlett városra elsősorban a gépgyár­tás és a vegyipar dinamikus fejlődése a jellemző. Hét kerületben több mint 900 alapszervezetben tevékenyked­nek a város kommunistái. E m lékezetes pontja marad látoga­tásunknak a Filharmónia megisme­rése. Olyan intézmény munkájába pil­lanthattunk be, mely Szibéria kultúrá­jának és népi művészetének ápolására hivatott. Az 500 tagú ének-zene és táncegyüttes magas színvonalon telje- síti-e feladatát. Az orosz népművé­szet kiváló reprezentánsa külföldön is. Vezetőjük régi, tapasztalt pártmun­kás, korábban a megyei pártbizottság agit.-prop osztályát vezette, majd a Testnevelési Főiskola rektora volt, je­lenleg a kultúra e fellegvárának irá­nyítója. A megye sokszámú kulturális, mű­vészeti életének szoros tartozéka a képzőművészetek klubja. Megismer­kedhetünk itt a szibériai emberek éle­tét és munkáját bemutató alkotások­kal. Külön öröm volt számunkra, hogy nagy melegséggel és elismeréssel be­széltek a Pest megyei képzőművészek omszki bemutatkozásáról, kiállításá­ról. Az omszki művészek alkotásaik­kal is kifejezik ragaszkodásukat a szibériai tájhoz, a természethez, az orosz nép történelméhez, haladó ha­gyományaihoz. Műveikben kifejezésre jut az a keménység és kitartó mun­ka, melyet a természet megkövetelt a Szibériában élő, dolgozó és alkotó em­bertől. Az Omszki Testnevelési Főiskola munkája is érdekes élményt nyújtott. Igazgatója, A. A. Gromiko, korábban a szovjet birkózóválogatott edzője volt. Tapasztaltuk azt a szívós, ke­mény munkát, amely a főiskolán kor­szerű létesítményekkel, edzési és ver­senyfeltételek megteremtésével folyik országos bajnokok és olimpikonok ne­velésére. | Barátok között, elvtáwl gondosko­1 _______________idassal győződhet­tü nk meg ismételten arról a nagy és szerteágazó kommunista építőmunká­ról, mely a Szovjetunióban a kommu­nista párt vezetésével folyik. Megtisz­teltetés volt érezni vezetőktől és dol­gozóktól azt, hogy az omszkiak építő­munkánkban, a szocialista építés ma­gyarországi terveinek valóra váltásá­ban együtt gondolkoznak, együtt érez­nek velünk. Jó érzéssel búcsúzhattunk ettől a gyönyörű, hatalmas méreteket jelentő szibériai tájtól, ahol mindenütt meleg­szívű barátokra, nagyszerű elvtársak­ra és harcostársakra találtunk. Szibéria sokkal hatalmasabb — győ­ződtünk meg róla — ereje és gazdasá­ga, potenciálja sokkal erősebb, mint ízt írásokból vagy dokumentumokból kiolvasható. De hogy ez a szibériai gazdaság a nép anyagi erejévé és jó­létévé váljon, ahhoz harcokban edzett, bátor kommunista vezetőkre van szükség, szilárd, keménykezű és meg­feszítetten dolgozó munkásokra, kol- hoz.parasztokra. Olyanokra, amilyenek a mai Szibéria és Omszk földjén ne­velkednek, élnek. ARATÓ ANDRÄS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom