Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-11 / 163. szám
Volt egyszer egy repülőgépgyár 4. Korlátlan megrendelő: az állam A nagy sikerű budapesti hadirepülőgép-kiállítás után az ország figyelme ismét Aszód felé fordult, ahol 1917. május 29-én rendezték meg a második aszódi repülőnapot. Keretei és méretei lényegesen nagyobbak voltak, mint az elsőé, annál is inkább, mert a rendezvény fővédnökségét Auguszta főhercegnő vállalta, és megjelent az ünnepségen József Ferenc főherceg is. Különvonatok Aszódra Az ekkor már országos hírű gyár bemutatója iránt igen nagy az érdeklődés. Bier és „vezérkara” ezúttal is jó üzletembernek bizonyult. Hogy a fővárosi érdeklődők leutalását is biztosítsa, különvona- toltat (Budapest—Aszód, Aszód—Budapest) indítottal!. A pünkösd. hétfői bemutatón, a szemerkélő eső és bo- rongós idő, valamint a borsos helyárak (I. hely 15 korona, II. hely 10 korona) ellenére is hatalmas tömeg jelent meg a repülőtéren. A bosnyák zenekar gondoskodott a hangulatról, de azt a zenekaron kívül a felsorakozott' 8 kétüléses harci gép látványa is biztosította. A gépek megszemlélése után a pilóták sétarepülésre vitték a vendégeket és azokat, akik a repülési díjat befizették. József Ferenc főherceget maga Bier „sétáltatta” meg a levegőben, aki a leszállás után nagy elismeréssel nyilatkozott az aszódi gépek tökéletes üzembiztonságáról. A repülőnap csak a sötétség beálltával ért véget. A csúcsmagasság: 4300 méter A közönség tehát jól szórakozott, de a részvénytársaság is megtalálta a számítását . Nekik a reklám, a propaganda kellett (ezért készítették el fémből a repülőnapot hirdető jelvényt is!), mert ez biztosította a nagyobb jövedelmet, a busásabb profitot. Egy repülőgép ára ugyanis 120 000 korona. A cél pedig, hogy minél többet adjanak el. Egyelőre persze nem kellett félni. Javában folyt a háború, korlátlan megrendelő az állam volt. Elérkezett a gyár fejlődésének tetőpontjára. Sorozatban készítették a különböző típusú repülőgépeket. Eükor már a következő sorozatokat gyártották: a C. Il-t és a C. III-at. Az előbbiből kb. 70 darabot készítettek, mely gépeket 150/145 LE-s Hiero, vagy 160 LE-es Austro—Daimler motorokkal láttak el. A C. III-ból Aszódon kb 50 darabot, a bécsi W. K. F. gyárban pedig 8 darabot állítottak elő. Ennek a változatnak a motorját elölről áramvonalazott fémborítással látták el. A típus műszaki adatait pontosan ismerjük. Méretek: fesztáv (felső) 12,62 m; (alsó) 13,80 m, hosszúság: 3,82 m; magasság 3,12 m, szárnyfelület: 37,56 négyzet- méter. Súlyadatok: üres súly 980 kg; felszálló súly: 1310 kg. Repülési jellemzők: max. sebesség: 150 km/óra; utazó- sebesség: 130 km/óra; csúcs- magasság: 4300 m; hatótávolság 800 km. Személyzet: 2 fő. Fegyverzet: 1 db 7,69 mm-es forgatható Schwarzlose-gép- puska. Természetesen a gépet fával borították, ezért nevezték ezeket a gépeket „furnir Lloyd”-nak. A fejlődés további adatait mutatja, hogy felépültek a hatalmas hangárok és szerelőcsarnokok, a 300 lóerejű gőzgépközpont szolgáltatta az erőt és villamosságot, önálló vízmű biztosította a szükséges vizet. Az üzemrészekben az akkori viszonyoknak megfelelő legmodernebb gépék biztosították a célirányos és egyre fokozódó termalést. Nem túlzás tehát a megállapítás, mely szerint a Magyar Lioyd Repülőgép- és Motorgyár „ ... nemcsak a Monarchia, hanem egész Közép- Európa egyik legmodernebb aero-ipari...” üzeme. ...és akik gyártották? Megismertük Magyarország egyik fontos hadiüzemének keletkezését, fejlődését, gyártmányait. Nem szóltunk azonban azokról, akik a hangárokban és szexelőcsarnokokban reggeltől estig dolgoztak, akik verejtékes munkájukkal, szakértelmükkel létrehozták ezt a kiváló üzemet, akik előállították a gépeket. Nem ismertettük annak, a mintegy 700 munkásnak az életét, küzdelmét, akik Aszódon éltek, és akiket a közbeszédben „lloydis- ták”-nak neveztek. Pedig az aszódi Lloyd-gyár szervezett munkáskollektívája 1917-től kezdve jelentős szerepet játszott a környékbeli munkás- mozgalom megszervezésében. Jelentőségük az 1918—1919-es forradalmak idején pedig országos fontosságú, példát mutató. Asztalos István (Vége) „... nemcsak a Monarchia, hanem egész Közép-Eurőpa egyik legmodernebb aero-ipari” üzeme volt. Vssutasköszöntő az állomáson Havonta 450 vagon A gödöllői MÁV-állomáson csütörtökön délelőtt a vasutasnap alkalmából felhúzták a lobogóikat, s kora délután megkezdődött a hivatalos ünnepség is. A pántalapszervezet, a szakszervezeti bizottság és az állomásvezetés képviselői megkoszorúzták a hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján elhelyezett márvány emléktáblát. Az ünneplő közönség a kultúrteremben gyülekezett. Martinak Ferenc párttitfcár mondott köszöntőt. A gödöllői ünnepség vendége volt Ko- vács-Sebestyén Béla főmérnök, a MÁV Budapesti Józsefvárosi Pályafenntartási Főnökség képviseletében, Torma Ernő, a főnökség szakszervezeti titkára. Készülődés az őszi csúcsra A vasút negyedszázados fejlődéséről, a vasutasnap jelentőségéről Dobos István állomásfőnök mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy már most fel kell készülniük a nagy erőpróbát kívánó őszi csúcsforgalomra. Arról is szólt, hogy a gödöllői MÁV-állomást is érinti az az új menetrend, amelyet Európa-szerte az idén vezettek be. Tájékoztatta a jelenlevőket arról a tervről, mely szeirnt a közeljövőben két esztendőre szóló menetrendet szerkesztenék. A zavartalan munkához alapfeltétel a gondos műszaki fejlesztés, a megfontolt szerveVonat érkezik a gödöllői állomásra. A háttérben az új negyed, az alsóparkt lakótelep látszik. zés. Dobos István szólt a pá- lyakarbantartás fontosságáról, s arról, hogy itt fegyelem nélkül lehetetlen a munka. A vasút működése elválaszthatatlan a közúti közlekedéstől. Az utóbbi hat évben a vasúti közlekedés energiaigénye harminc százalékkal csökkent, miközben a közúti közlekedés energiaszükséglete húsz százalékkal nőtt. A közúti közlekedéssel szemben feltétlen előA szerző felvétele nye a 'Vasútnak, hogy mivel kényszerpályán mozog, nagymértékben automatizálható, és jobban is szervezhető. Az állomásfőnök a gödöllői állomás történetéről is beszélt. Ma felszerelése korszerű; önműködő térközbiztosító berendezéshez csatlakozó, egy állítóközpontos INTEGRA segíti a munkát. Kirakodás határidőre készítve, ünnepélyes keretek között búcsúztatják azokat a fiatal szakmunkásokat, akik alighogy megkapták a szakmunkás-bizonyítványukat, bevonulnak katonának. Leveleznek velük, folyamatosan tájékoztatják őket a gyár életéről, majd a katonai szolgálat befejezésekor értesítik, hogy visszavárja őket a gyár. A visszatérő fiatalokat ünnepélyesen fogadják és köszöntik. A gyár vezetése meghitt, közvetlen kapcsolatot tart fenn a fiatalokat az üzembe küldő szülőkkel, honvédségi alakulatokkal és mindazon intézményekkel is, melyek a fiatalok nevelésében részt vesznek. Az egyre növekvő termelési eredményekben jelentős szerepe van az üzemekben kiválóan működő termelési agitáeiónak. Valamennyi műhelyben, üzemrészben feltűnő helyen megtalálhatók azok a táblák, grafikonok, amelyek a termelési célkitűzéseket, a tervek teljesítését Szemléltetik. Itt helyezik el az egyéni vállalási lapokat. Nagy tiszteletet ébresztett bennünk, hogy bárhol jártunk, ipari vagy mező- gazdasági üzemben, mindenütt ott láttuk nagyméretű fényképeken azokat, akik a termelés élenjárói, vagy éppen a szocialista munka hősei. Mindenütt tapasztaltuk, hogy a szovjet emberek nagy megbecsüléssel övezik azokat, akiket a munkában elért eredmények alapján kitüntetésben részesítettek. I A mezőgazdasági területek fejleszté\ ________2______2_ seert rendkívül soka t tesznek a megyeszékhely ipari üzemei. A Szovjetszkij kerület pártbiáott ságának első titkára mondta el, hogy a kerület üzemei 130 helyen építenek a megye kolhozainak mezőgazdasági létesítményeket, közöttük például 36 búzatárolót. A gumigyár saját fejlesztési alapjából korszerűen berendezett művelődési házat épített, a televízió- gyár évente dolgozói számára két ötemeletes házat épít 236 lakással, lakóházanként mintegy 70 ezer rubel értékben. Ugyancsak ez a gyár egymillió rubelos beruházással és számtalan kommunista szombat szervezésével épített fedett sportcsarnokot, 50 méteres fedett uszodával. A városban több olyan nagyüzemük működik, amely 500 személyes úttörőtábort tart fenn az Irtisz folyó partján, illetve a hegyvidékeken. Az állattenyésztés fejlesztésére nagy gondot fordít az SZKP Omszk megyei bizottsága. A Szovjetunió összes megyéi közül Omszk a vajtermelésben az első, tejtermelésben a negyedik helyet foglalja el. Hústermelésben igen jelentős szerepet tölt be a megye egyik legnagyobb állattenyésztő kombinátja, mely 1973-ban jött létre, nyolc szov- hoz egyesülésével. Összesen 170 ezer sertést tenyésztenek a kombináthoz tartozó telepeken, ebből a kombinát központjában, egyetlen helyen. 90 ezret. Tavaly — a megyei fogyasztáson kívül — 20 ezer tonna húst adtak át az államnak. Egy mázsa hús termelésének önköltsége 80 rubelbe került és 142 rubelért értékesitik. Magyar fiatalok is dolgoznak e kombinát eptkezésén, méghozzá Pest megyeiek, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatói. Eptőtábori munkában vettek itt részt. Igen nagy elismeréssel szóltak a kombinát vezetői a fiatalok ottani teljesítményéről, munkájáról. A kombinátnak saját lakótelepe, iskolája és óvodája van. Delegációnk tiszteletére az intézmény óvodájának végzős csemetéi rgtönzött műsorral kedveskedtek. Nagyon tanulságos volt a párt- és állami szerveknek az a tudatos törekvése, hogy a fiatalokat óvodás kortól a munkábalépés időszakáig megalapozottan részesítik folyamatos, intézményesített nevelésben. A tudatos nevelés kedves és jellemző epizódjának voltunk részesei az óvodások műsorát követően. Egy szőke, kék szemű, hatéves kisgyermek jött hozzám és megkérdezte: — Bácsi, abban az országban, ahonnan jöttetek, ott nincs háború? Amikor elmondtam, hogy nincs, a gyermek nagy megnyugvással vette tudomásul. Természetesen a következő kérdése az volt. hogy „a bácsiék- nál iskola nincs?” Mire mondtam: Miért, ha nincs akkor eljössz velünk?” A válasz: „Természetesen!” Am e válaszban nem elsősorban az iskolától, az ismeretlentől való félelem rejlett — ahova ősszel kell menniük —, hanem annyira szeretik az óvodában számukra biztosított programot, hogy továbbra is ott szeretnének maradni. | A pártszervezetek szervezeti életér _____________ nek javítását, az Om szk megyei párbizottság igen jelentős feladatának tekinti a pártfegyelem szilárdítását. Ezt a célt szolgálta a pártszervezetekben lebonyolított tag- könyvcsere, melynek során minden párttaggal beszélgetést folytattak. Minden kommunistának be kellett számolnia arról, mit végzett amióta tagja a pártnak, s hogy ítéli meg saját tevékenységét. Emellett véleményt kértek a kommunistáktól az alapszervezet vezetőségének munkájáról. Különösen figyelemmel kísérték azokat, akiknek korábban pártfegyelmi büntetést adtak. A beszélgetéseket — a mi tagkönyvcserénk gyakorlatától eltérően — a kerületi pártbizottságokon folytatták le, a kerületi pártvégrehajtóbizottsági tagok irányításával. Ótt intézték az adminisztrációs munkát is. Jellemző, hogy az Omszk városi pártalapszervezetekben 62 ezer kommunista közül csak 3 százalék nem, kapott új párttagsági könyvet. Jelenleg Omszk megyében a taglétszám eléri a 115 ezret. Nagy gondot fordítanak a pártszervezetekben a káderkérdésre, a kommunisták eszmei, ideológiai felkészítésére. A tagfelvételek során elsősorban a fizikai munkások kerülnek be a pártba, a tagjelöltek mintegy 73 százaléka közvetlenül a termelésben dolgozó fizikai munkás és az 1300 tagjelölt mintegy 80 százaléka komszomolista, 44 százaléka pedig a nők sorából kerül a pártba. I A megyeszékhely, omszk város —---------------------------- amellyel látogatásunk során módunk volt részletesebben megismerkedni — Szibéria második legnagyobb város-a. Belépett már a Szovjetunió 14 nagyvárosa, az egymilliós lakosűak sorába. Ez iparilag fejlett városra elsősorban a géngyártás és a vegvioar' dinamikus fejlődése a jellemző. Hét kerületben több mint 900 alapszervezetben tevékenykednek a város kommunistái. Emlékezetes pontja marad látogatásunknak a Filharmónia megismerése. Olyan intézmény munkájába pillanthattunk be, amely Szibéria kultúrájának és népi művészetének ápolására hivatott. Az 500 tagú ének-zene és táncegyüttes magas színvonalon teljesíti e feladatát. Az orosz népművészet kiváló reprezentánsa külföldön is. Vezetőjük régi. tapasztalt pártmunkás, korábban a megyei pártbizottság agitprop. osztályát vezette, majd a Testnevelés! Főiskola rektora volt, jelenleg a kultúra e fellegvárának irányítója. A megye sokszámú kulturális, művészeti életének szoros tartozéka a képzőművészek klubja. Megismerkedhetünk itt a szibériai emberek életét és munkáját bemutató alkotásokkal. Külön öröm volt számunkra, hogy nagy melegséggel és elismeréssel beszéltek a Pest megyei képzőművészek omszki bemutatkozásáról, kiállításáról. Az. omszki művészek alkotásaikkal is kifejezik ragaszkodásukat a szibériai tájhoz, a természethez, az orosz nép történelméhez, haladó hagyományaihoz. Műveikben kifejezésre jut az a keménység és kitartó munka, melyet a természet megkövetelt a Szibériában élő. dolgozó és alkotó embertől. Az Omszki Testnevelési Főiskola munkája is érdekes élményt nyújtott Igazgatója A. A. Gromiko, korábban a szovjet birkózóválogatott edzője volt. Tapasztaltuk azt a szívós, kemény munkát, amely a főiskolán korszerű létesítményekkel, edzési és versenyfeltételek megteremtésével folyik országos bajnokok és olimpikonok nevelésére. elvtársi gondoskodással győződhettünk meg ismételten arról a nagy és szerteágazó kommunista építőmunkáról, mely a Szovjetunióban a kommunista párt vezetésével folyik. Megtiszteltetés volt érezni vezetőktől és dolgozóktól azt, hogy az omszkiak építőmunkánkban, a szocialista építés magyarországi terveinek valóra váltásában együtt gondolkoznak, együtt éreznek velünk. Jó érzéssel búcsúzhattunk ettől a gyönyörű, hatalmas méreteket jelentő szibériai tájtól, ahol mindenütt melegszívű barátokra, nagyszerű elvtársakra és harcostársakra találtunk. Szibéria sokkal hatalmasabb — győződtünk meg róla — ereje és gazdasága, potenciálja sokkal erősebb, mint az Írásokból vagy dokumentumokból kiolvasható. De hogy ez a szibériai gazdaság a nép anyagi erejévé és jólétévé váljon, ahhoz harcokban edzett, bátor kommunista vezetőkre van szükség, szilárd, keménykezű és megfeszítetten dolgozó munkásokra, kolhozparasztokra. Olyanokra, amilyenek a mai Szibéria és Omszk földjén nevelkednek, élnek. ARATÓ ANDRÁS Barátok között. Az állomás harmincnégy szállító partnerrel, vállalattal tartja a kapcsolatot: a gyáraik, üzemek és a szövetkezetek gyakori megrendelők. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat, a Nógrád megyei ÁEV, a Váci Építőipari Vállalat, továbbá a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat részéire továbbít és fogad az állomás küldeményeket. Fontos a szállítmányok elvitele is: havonta Gödöllőre körülbelül 450 vagon rakomány érkezik, ennek 70 százalékát az 1-es számú Volán 12-es üzemegysége viszi el. A jó kapcsolatnak köszönhető, hogy szinte valamennyi kocsit határidőn belül ürítik ki. Az 1-es Volán Vállalat 8-as üzemegysége főként a Gyógyáruértékesítő Vállalat részére fuvaroz: havonta 50—70 vasúti kocsit kell kiraknia; kartonban, konténerben, bálákban érkeznek a különféle gyógyáruk. Az állomásról havonta 100— 120 megrakott vasúti kocsi indul útnak. A MÁV és a HÉV együttműködik a szállításban: a Cinkotáig érkező kocsikat Gödöllőre továbbítják. A lakosság tüzelőellátásában is segít a MÁV: iparvágányon a TÜZÉP részére 50—70 vagon- nyi árut továbbít. Kitüntetések, jutalmak Az ünnepi beszédet követően kitüntetéseket, jutalmakat adtak át a dolgozóknak. Nyolcán érdemelték ki a törzsgárda- jelvény arany fokozatát, egy alkalmazott kiváló dolgozó lett, hárman rendkívüli előléptetést kaptak az állomás dolgozói közül. Ezen az ünnepségen kaptak kitüntetést és jutalmat a pályafenntartásban tevékenykedők is: Buskó András, Bukovenszky János, Tol- mácsi József és Hornyák László lett kiváló dolgozó. Másodszor vehette át az arany fokozatú törzsgárdajelvényt Majoros Mátyás és Bódi István. Sokan pénzjutalomban részesültek a péceli, a gödöllői és az aszódi pályamesteri szakasz dolgozói közül. Csiba József