Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

2 ’xMdtw 1976. JÜI-IUS 1., CSÜTÖRTÖK Befejezte tanácskozását az európai kommunista és munkáspártok konferenciája Joszip Broz Tito: A szocializmus feltartóztathatatlan világfolyamat (Folytatás az 1-es oldalról.) A Magyar Népköztársaság a többi szocialista országhoz hasonlóan, a Helsinkiben kö­zösen elfogadott tíz alapelv szellemében őszintén törek­szik az államok közötti kap­csolatok fejlesztésére, a gazda­sági, tudományos és kulturális együttműködés kibővítésére, az információcsere javítására, az emberek közötti kapcsola­tok szélesítésére, s ugyanezt várja természetesen a tőkés­országok kormányaitól is. A helsinki záróokmányban foglalt elvek és megállapodá­sok valóra váltása az enyhülés folyamatát erősíti. Ez jó felté­teleket teremt földrészünkön a szocialista országokban a békés építő munkához, a ka­pitalista országokban pedig az égető társadalmi problémák­nak a dolgozók javára történő megoldásához, a társadalmi haladáshoz. Ugyanakkor nem feledkezünk meg arról sem, hogy a világban különböző társadalmi berendezkedésű or­szágok vannak, amelyekben ellentétes osztályérdekek ér­vényesülnek, s ennek követ­keztében egymással kibékít­hetetlenül ellentétes ideoló­giák léteznek. A békés egy­más mellett élés elvének elfo­gadása nem változtatja meg a kapitalizmus természetét, és minket sem térít el szocialista eszméinktől, céljainktól. A társadalmi fejlődés objektív törvényeken alapul. Minden nép joga, hogy önállóan, kül­ső beavatkozás nélkül válasz- sza meg vezérlő eszméit, azt az utat, amelyen járni kíván. A forradalom a társadalom belső fejlődésének a követ­kezménye, kívülről tem lehet rákényszeríteni senkire. Ép­pen ezért minden erővel el­lenezzük az ellenforradalom erőszakos terjesztését is. zi kommunista és munkásmozgalom ereje döntő tényező Kedves elvtársak! A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ere­je, a világ fejlődésének - döntő tényezője. A kommunisták a legálüha- tatosabb harcosai a béke és a társadalmi haladás ügyének, így volt ez a múlt században, amikor tudományos világné­zetünk, a marxizmus megszü­letett, így volt a századfor­dulót követően, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével új fejezet kezdődött az emberi­ség történelmében. Ez jellemezte a kommunis­ták magatartását a második világháború idején, amikor mozgalmuk, és az első szocia­lista ország, a Szovjetunió hozta a legtöbb áldozatot azért, hogy a fasiszta fenevad világot romboló, népeket pusztító garázdálkodásának véget vessenek, megteremtsék a népek hőn óhajtott vágyát, a békét, biztosítsák számukra a szabadságot. Nincs ez más­ként napjaiban sem, amikor a kommunista és munkáspár­tok a békés egymás mellett élés gyakorlatának megszilárdítá­sáért, további térhódításáért és a társadalmi haladás ügyé­nek előmozdításáért szállnak síkra Az egyes országokban az önálló politikai tényezővé vált munkásosztály, az egész nem­zetközi kommunista munkás- mozgalom számára a cselekvés vezérfonala tudományos vi­lágnézetünk, amely nem dog­mák gyűjteménye, hanem élő, fejlődő tudomány. A marxiz­mus—leninizmus általános ér­vényű tanításait az egyes kommunista pártok hazájuk nemzeti sajátosságainak, tör­ténelmi hagyományainak és társadalmi vívmányainak fi­gyelembevételével önállóan alkalmazzák. Ma, amikor a kommunista világmozgalom­nak nincs központja vagy ve­zető pártja, amikor a testvér­pártok önállóan határozzák meg taktikájukat. és straté­giájukat, különös jelentőségű a marxista—leninista elmélet tisztaságának megőrzése, a gyakorlat tapasztalatainak el­méleti hasznosítása és a pro­letár internacionalizmus elvé­nek érvényesülése. talista rendszer válsága, a régi ellentmondások halmo­zódnak, és újakat hívnak eletre. A szocializmus erői képe­sek túlszárnyalni mindazokat a pozitív politikai, gazdasági és szellemi értékeket, ame­lyeket a demokrácia eddig fel tudott mutatni. A szocializ­mus és a demokrácia értékei korunkban azonos, egymás­sal megegyező fogalmak, s ezek: emberi igazságosság és szabadság, függetlenség, egyenjogúság. A JKSZ elnöke a továb­biakban rámutatott, a függet­lenségükért harcoló népek ma már behatoltak a nemzetközi porondra. A katonai tömbön kívül ál­ló országok mozgalma köz­vetlen ellenállást tanúsít az imperialista politikával szem­ben. A kommunista mozgalom problémáiról szólva, Tito hangsúlyozta, hogy miniden forradalmi mozgalom közvet­lenül saját munkásosztályá­nak és saját népének felelős, s pozitívan hat a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére, ha figyelembe veszik, hogy a szocializmusért vívott harcá­nak különböző útjai lehetsé­gesek. Utalt arra, hogy milyen felemelő politikai légkörben történt ennek a konferenciá­nak az előkészítése, s milyen kitűnő a konferencia légköre is. Itt teljesen nyílt a légkör, mindenki megértő a másik álláspontja iránt, vagy lehe­tővé válik egymás álláspont-, jainak jobb megismerése és a fő kérdésekben könnyebb ki­alakítani egységes álláspon­tot. Meggyőződése, hogy a szocializmus feltartóztatha­tatlan világfolyamat. Erich Honecker: A szocialista és kapitalista országok munkásosztályának közösek az érdekei A proletár internacionaliz­mus eszméjét Marx, Engels, Lenin fogalmazta meg, akik szembeszegezték azt a bur­zsoázia nemzetközi összefogá­sával és a nacionalizmussal, a sovinizmussal. Az internacio­nalizmus eszméje állandóan gazdagodott, hatása nőtt, és a nemzetközi kommunista moz­galom ennek erejével fejlő­dött a történelemnek leghatal­masabb politikai mozgalmává. A proletár internacionalizmus eszméje megítélésünk szerint magában foglalja a nemzeti és a nemzetközi érdekek össz­hangját, mert az egyes pártok eredményei erősítik nemzet­közi mozgalmunkat, és a nem­zetközi kommunista mozga­lom erősödése segíti az egyes pártokat. A proletár internacionaliz­mus kölcsönös szolidaritás és támogatás, elvtársi együttmű­ködés, amely feltételezi az den burzsoá és antimarxista nézetet, a nacionalizmust, a szovjetellenességet, mert tud­ja, hogy mindez mozgalmunk egysége, az emberi haladás ellen irányul. Pártunk ezért támogatja, hogy a kommunis­ta és munkáspártok kapcsola­tai erősödjenek, hogy képvise­lőik két-, több- és sokoldalú találkozók keretében rendsze­resen találkozzanak. A test­vérpártoknak ki kell cserél­niük forradalmi tapasztalatai­kat, tanácskozniuk kell a nem­zetközi politika fő kérdéseiről, a közös feladatokról, hogy a proletár internacionalizmus szellemében, összehangoltan léphessenek fel a békéért, a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekeket semmibe­vevő nagy monopóliumok, az imperiali-^anus nemzetközi ösz- szefogása^^n. Kedves elvtársak! Véleményünk szerint a szer­kesztő bizottság által készített dokumentumtervezet az euró­pai kommunista és munkás­pártok jelen értekezletének napirendjével és céljával összhangban van. Elemzi a nemzetiközi helyzetben, az Európa biztonságáért folyatott harcban bekövetkezett válto­zások lényegét, körültekintően határozza meg közös felada­tainkat az adott helyzetben. Egyetértünk a dokumentum­nak azzal a részével is, amely felhívással fordul Európa ha­ladó, demokratikus erőihez, mindenekelőtt a szocialista, szociáldemokrata pártokhoz, hogy működjünk együtt a bé­ke és a biztonság közös ügyé­nek megerősítésében. A szerkesztő bizottság mun­kájában közreműködő 28 test­vérpárt egyikeként mi is részt vettünk a dokumentum készí­tésében, amely meggyőződé­sünk szerint alkalmas arra, hogy segítse Európa kommu­nista és munkáspártjainak, valamennyi haladó erejének közös harcát, felemelő cél­jaink elérését. Pártunk elfo­gadja a beterjesztett okmány­tervezetet, és elfogadásra ja­vasolja az értekezleten részt vevő minden testvérpárt kül­döttségének. Befejezésül, kérem a test­vérpártok küldötteit, vigyék magúkkal hazájukba a ma­gyar kommunisták üdvözletét és jókívánságait. Biztosítha­tom önöket, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és tagsága, a szocializmust építő és békesze­rető magyar nép teljes erejé­vel támogatni fogja tanácsko­zásunk állásfoglalásait, és minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy Euró­pa a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadal­mi haladás földrésze legyen. Köszönöm a figyelmet. annál nagyobb lesz sikerünk, amelyre mindnyájan törek­szünk. A legutóbbi években az eny­hülés a világpolitika fő iránya lett. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy a békét előmozdító sike­rek. csakis antiimperialista harcban érhetők el. Ezek a si­kerek elsősorban a Szovjet­uniónak köszönhetőek. Az NSZEP főtitkára a továb­biakban azt hangsúlyozta, a helsinki konferencia óta eltelt időben is beigazolódott, hogy a béke ingatag mindaddig, amíg az imperializmus olyan mérhetetlen módon tovább fegyverkezik. A politikai eny­hülést katonainak kell követ­nie. Az imperializmus egyik legna­gyobb csalása, amikor úgy tün­tetik fel a dolgot, hogy az eny­hülés egyúttal területi státus quot is jelent a kapitalista ki­zsákmányolás és a szocializmus között. Olyan elméleteket hir­detnek, mintha a világot befo­lyási szférákra osztották vol­na fel. Ezért aztán igyekeznek beavatkozni más népek bel- ügyeibe. Ilyesmi elsősorban az Egyesült Államok és az NSZK uralkodó köreiben jelenkezik. Ez egyértelműleg a népek nemzeti önrendelkezési jogá­nak megtagadása. Ez a konferencia is vissza­tükrözte: a szocialista és a ka­pitalista országok munkásosz­tályának közösek az érdekei. Alvaro Cunhal: Tanulmányozzuk más országok testvérpártjainak tapasztalatait aivaro L.unnai, a Portugal Kommunista Párt főtitkára felszólalásának bevezetőjében rámutatott, hogy az enyhülés, a különböző gazdasági és tár­Enrico Berlinguer: Minden kommunista párt lényeges vonása az internacionalizmus Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista párt főtit­kára beszéde bevezetőjében felhívta a figyelmet arra a rendkívüli érdeklődésre, ame­egyenjogúságát, „az egymás belügyeibe való be nem avat­kozást”. A kommunista pártok között voltak, vannak és nyilván lesznek is véleményeltérések, viták egyes ideológiai, politi­kai, taktikai vagy stratégiai kérdések megítélésében, ez a fejlődés velejárója. A történe­lem tanúsága szerint mozgal­munk erősödését az szolgálja, ha eszmecseréinket a kölcsö­nös megbecsülés, a proletár internacionalizmus szelleme hatja át, és állásfoglalásainkat, tevékenységünket alapvető ér­dekeink és céljaink azonossá­ga vezérli. A kapitalista osztályellenség, a nemzetközi imperializmus a kommunizmus ellen vívott év­százados harcában korán fel­ismerte. és ma is nagyon jól tudja, mi a proletár interna­cionalizmus jelentősége az ősz és a világsajtó tanúsít az európai kommunista és mun­káspártok berlini értekezlete iránt. Természetesen nincs hiány kritikusokban sem — fűzte hozzá —, akiket már az a tény felizgatott, hogy az európai testvérpártok találko­zót határoztak el. „Pártunk örül annak, hogy e konferencia kezdeményezői közé tartozik” — mondotta. Az olasz pártküldöttség ve­zetője utalt arra, hogy a ber­lini értekezletet hosszas és fá­radságos előkészítő munka előzte meg az értekezlet do­kumentumainak kidolgozására. A munka demokratikus ala­pon folyt, és kikristályosodott az ilyen okmányok összeállítá­sának három főbb ismérve, nevezetesen, hogy az okmány­nak meghatározott témákra kell korlátozódnia, hogy nélkülözhetetlen a konszenzus, érintheti egyetlen párt függet­lenségét sem. Az Olasz KP főtitkára ez­után a nemzetközi helyzet eny­hüléséről beszélt. Hangsúlyoz­ta a harc szükségességét a reakciós erők ellen, amelyek nem mondanak le arról, hogy ilyen vagy olyan módon hát­ráltassák vagy visszafordítsák az enyhülési folyamatot. „Minden kommunista párt lényeges vonása az interna­cionalizmus — hangsúlyozta Enrico Berlinguer. — Ez azt jelenti, hogy elkötelezetten részt vesz abban az akcióban, amely hazájában és nemzetkö­zi méretekben kibontakozik, részt vesz a dolgozók, a népek közös mozgalmában, akik, il­letve amelyek saját társadal­mi és politikai felszabadulásu­kért, a nemzeti függetlensé­gért, az egész emberiség bé­kéjéért és haladásáért küzde­nek.” Olaszországban, ahol a de­mokrácia kivívásáért, megvé- delmezéséért és fejlesztéséért folytatott harc fő erői mindig is a munkásosztály és pár­tályharc szempontjából. Ezért végül, hogy az okmány nem tunk volt és maradt, mi olyan szocialista társadalomért küz­dünk, amely az egyéni és kol­lektív szabadságjogok értéké­nek és biztosítékainak meg­erősítésén épül fel” — jelen­tette ki Enrico Berlinguer. Beszéde további részében elemezte a nyugat-európai test­vérpártok közötti együttműkö­dés egyes területeit, majd ál­talában a kommunista és mun­káspártok közötti szolidaritás­ról szólt. Az olasz pártvezető hang­súlyozta, a be nem avatkozás elvének tiszteletben tartása nem zárja ki, hogy szabad megítélni más pártok elméleti és politikai állásfoglalásait, valamint a nemzetközi élet és a munkásmozgalom bizo­nyos fejleményeit. „Más kom­munista és munkáspártokhoz tartozó elvtársak is kifejtették beszédeikben és cikkeikben — egyenesen vagy közvetve — bíráló megjegyzéseket orientá­ciónkról vagy meggyőződé­sünkről ... Óhajunk is, hogy a nagy témákban tovább foly­tatódjék a vita a munkásmoz- lomban, a barátság és a meg­értés szellemében, mind sza­badabban és nyíltabban.” sadalmi rendszerű országok kö­zötti együttműködés kedvező feltételeket teremt a népeknek a demokráciáért, a haladásért, és a valódi nemzeti független­ségért vívott harcához. A portugál forradalom — mondotta a továbbiakban —, megteremtette az előfeltétele­ket a diplomáciai kapcsolatok felvételére a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, valamint a harmadik világ or­szágaival és az egykori portu­gál gyarmatokkal. Kivételt ké­pez a Kínai Népköztársaság, amely mind a mai napig eluta­sította a kapcsolatok felvételét az új, demokratikus Portugá­liával, ugyanakkor azonban kifejezte készségét kapcsolatok létesítésére abban az esetben, ha Portugáliában a kommunis­ták részvétele nélküli jobbol­dali kormány alakul. A reakciós és konzervatív erők, valamint mindazok, akik Portugáliában a külföldi impe­rializmus érdekeit szolgálják, nem érdekeltek ezeknek a kap­csolatoknak a fejlesztésében. A rágalomhadjáratok, a provoká­ciók, az állami szervek részé­ről megnyilvánuló közömbös­ség és hanyagság, a különböző szinteken elkövetett szabotázs­akciók mind azt a célt szolgál­ják, hogy megakadályozzák a szocialista országokkal való ■ együttműködés továbbfeljeszté- sét. nősen a PKP, olyan ritmust erőltettek a forradalomra, amely nem felel meg a reális erőviszonyoknak. Az igazság az — szögezte le a PKP főtit­kára —, hogy Portugáliában már régen retaurálták volna a fasizmust, ha a forradalmi erőknek nem lett volna bátor­ságuk felvenni a harcot a mo. nopolkapitalizmus és a nagy­birtok ellen, ha a munkásosz­tály nem ragadta volna magá­hoz az élet hatékony ellenőrzé­sét a gazdaság számos fontos területén. Alvaro Cunhal a továbbiak­ban kijelentette: elengedhetet­lenül szükséges figyelmesen tanulmányozni a forradalm mozgalomnak és más országul testvérpártjainak a tapasztala tait. A portugál demokráci; felépítéséhez vezető út nem le hét a monopolkapitalizmusho való visszatérés, hanem a mái elért történelmi vívmányo. megszilárdítása az alkotmány ban rögzített szocialista pers­pektíva révén. Ennek az értekezletnek a megrendezése — hangsúlyozta a PKP főtitkára — rendkívül, jelentőségű a pártjaink közöt­ti baráti kapcsolatok, együtt­működés és szolidaritás meg­szilárdítása szempontjából. No­ha egyik vagy másik problé­mát illetően nézetkülönbözősé­gek vannak közöttünk, noha a portugállá Kei évig tartott rendkívül bizonytalan, ideigle' nes jellegű demokratikus hely. zet után — most új alkotmány életbelépésével egy új demok­ratikus rend kezdetét éli át. Vannak olyan emberek, akik azon a véleményen vannak, hogy a forradalmi erők, külö­kult helyzet sajátosságai, sajá. tosságokat követelnek meg, a koncepciókban, a taktikában és a társadalmi haladás felé vezető utat tekintve is, alapve­tő célunk közös. (Georges Marchais felszóla­lását a 4. oldalon ismertetjük.) t A k k a Kernet szocialista isgyseg- párt azt a szilárd akaratát fe­jezi, ki, hogy hozzá fog járulni- ahhoz, hogy az európai békéért, biztonságért és együttműkö­désért vívott harcban i/j si­kerek szülessenek — kezdte beszédét Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az Európa békés jövőjéért folyó harcban, milyen nagy súlya van a kommunisták szavának. A mi pártjaink természetesen saját munkásosztályukhoz, sa­ját népükhöz szólnak, de minél erősebb a nemzetközi szolida­ritás, minél jobban megértjük egymást a közös harci célokat illetően, és minél inkább en­nek megfelelően cselekszünk, Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Kommunisták Szövet­ségének elnöke beszédében kijelentette, hogy meggyőző­dése szerint az ezen a konfe­rencián kialakult nyílt és sza­bad eszmecsere jelentősen hozzájárul, hogy megvalósul­hassanak a konferencia cél­jai: a kommun,isita és mun­káspártok még erőteljesebben járulhassanak hozzá az eu­rópai béke és biztonság szi- lárdulásához, az európai álta­lános, mindenoldalú együtt­működés fejlesztéséhez és az európai társadalmi haladás­hoz. Az egész, mai nemzetkö­zi helyzet bonyolult és el­lentmondásos — mondotta a JKSZ elnöke, de megfigyel­hető, hogyan törnek előre a demokrácia, a haladás és a szocializmus erői. A világ jelenlegi fejlődését erőteljesen iellemzá a katú­A proletár internacionalizmus eszméje a Jeakatalmcsabb politikai mozaalommá vált küzd ellene minden módon, igyekszik mozgalmunkat a na­cionalizmus, a szovjetellenes- ség szításával, a nemzeti el­zárkózás ösztönzésével, a moz­galmunkban fellelhető minden amtimarxista és szakadár né­zet felhasználásával gyengíte­ni. A Magyar Szocialista Mun­káspárt tevékenységében a proletár internacionalizmus elvét követi. Visszautasít min-

Next

/
Oldalképek
Tartalom