Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
2 ’xMdtw 1976. JÜI-IUS 1., CSÜTÖRTÖK Befejezte tanácskozását az európai kommunista és munkáspártok konferenciája Joszip Broz Tito: A szocializmus feltartóztathatatlan világfolyamat (Folytatás az 1-es oldalról.) A Magyar Népköztársaság a többi szocialista országhoz hasonlóan, a Helsinkiben közösen elfogadott tíz alapelv szellemében őszintén törekszik az államok közötti kapcsolatok fejlesztésére, a gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés kibővítésére, az információcsere javítására, az emberek közötti kapcsolatok szélesítésére, s ugyanezt várja természetesen a tőkésországok kormányaitól is. A helsinki záróokmányban foglalt elvek és megállapodások valóra váltása az enyhülés folyamatát erősíti. Ez jó feltételeket teremt földrészünkön a szocialista országokban a békés építő munkához, a kapitalista országokban pedig az égető társadalmi problémáknak a dolgozók javára történő megoldásához, a társadalmi haladáshoz. Ugyanakkor nem feledkezünk meg arról sem, hogy a világban különböző társadalmi berendezkedésű országok vannak, amelyekben ellentétes osztályérdekek érvényesülnek, s ennek következtében egymással kibékíthetetlenül ellentétes ideológiák léteznek. A békés egymás mellett élés elvének elfogadása nem változtatja meg a kapitalizmus természetét, és minket sem térít el szocialista eszméinktől, céljainktól. A társadalmi fejlődés objektív törvényeken alapul. Minden nép joga, hogy önállóan, külső beavatkozás nélkül válasz- sza meg vezérlő eszméit, azt az utat, amelyen járni kíván. A forradalom a társadalom belső fejlődésének a következménye, kívülről tem lehet rákényszeríteni senkire. Éppen ezért minden erővel ellenezzük az ellenforradalom erőszakos terjesztését is. zi kommunista és munkásmozgalom ereje döntő tényező Kedves elvtársak! A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje, a világ fejlődésének - döntő tényezője. A kommunisták a legálüha- tatosabb harcosai a béke és a társadalmi haladás ügyének, így volt ez a múlt században, amikor tudományos világnézetünk, a marxizmus megszületett, így volt a századfordulót követően, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével új fejezet kezdődött az emberiség történelmében. Ez jellemezte a kommunisták magatartását a második világháború idején, amikor mozgalmuk, és az első szocialista ország, a Szovjetunió hozta a legtöbb áldozatot azért, hogy a fasiszta fenevad világot romboló, népeket pusztító garázdálkodásának véget vessenek, megteremtsék a népek hőn óhajtott vágyát, a békét, biztosítsák számukra a szabadságot. Nincs ez másként napjaiban sem, amikor a kommunista és munkáspártok a békés egymás mellett élés gyakorlatának megszilárdításáért, további térhódításáért és a társadalmi haladás ügyének előmozdításáért szállnak síkra Az egyes országokban az önálló politikai tényezővé vált munkásosztály, az egész nemzetközi kommunista munkás- mozgalom számára a cselekvés vezérfonala tudományos világnézetünk, amely nem dogmák gyűjteménye, hanem élő, fejlődő tudomány. A marxizmus—leninizmus általános érvényű tanításait az egyes kommunista pártok hazájuk nemzeti sajátosságainak, történelmi hagyományainak és társadalmi vívmányainak figyelembevételével önállóan alkalmazzák. Ma, amikor a kommunista világmozgalomnak nincs központja vagy vezető pártja, amikor a testvérpártok önállóan határozzák meg taktikájukat. és stratégiájukat, különös jelentőségű a marxista—leninista elmélet tisztaságának megőrzése, a gyakorlat tapasztalatainak elméleti hasznosítása és a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése. talista rendszer válsága, a régi ellentmondások halmozódnak, és újakat hívnak eletre. A szocializmus erői képesek túlszárnyalni mindazokat a pozitív politikai, gazdasági és szellemi értékeket, amelyeket a demokrácia eddig fel tudott mutatni. A szocializmus és a demokrácia értékei korunkban azonos, egymással megegyező fogalmak, s ezek: emberi igazságosság és szabadság, függetlenség, egyenjogúság. A JKSZ elnöke a továbbiakban rámutatott, a függetlenségükért harcoló népek ma már behatoltak a nemzetközi porondra. A katonai tömbön kívül álló országok mozgalma közvetlen ellenállást tanúsít az imperialista politikával szemben. A kommunista mozgalom problémáiról szólva, Tito hangsúlyozta, hogy miniden forradalmi mozgalom közvetlenül saját munkásosztályának és saját népének felelős, s pozitívan hat a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére, ha figyelembe veszik, hogy a szocializmusért vívott harcának különböző útjai lehetségesek. Utalt arra, hogy milyen felemelő politikai légkörben történt ennek a konferenciának az előkészítése, s milyen kitűnő a konferencia légköre is. Itt teljesen nyílt a légkör, mindenki megértő a másik álláspontja iránt, vagy lehetővé válik egymás álláspont-, jainak jobb megismerése és a fő kérdésekben könnyebb kialakítani egységes álláspontot. Meggyőződése, hogy a szocializmus feltartóztathatatlan világfolyamat. Erich Honecker: A szocialista és kapitalista országok munkásosztályának közösek az érdekei A proletár internacionalizmus eszméjét Marx, Engels, Lenin fogalmazta meg, akik szembeszegezték azt a burzsoázia nemzetközi összefogásával és a nacionalizmussal, a sovinizmussal. Az internacionalizmus eszméje állandóan gazdagodott, hatása nőtt, és a nemzetközi kommunista mozgalom ennek erejével fejlődött a történelemnek leghatalmasabb politikai mozgalmává. A proletár internacionalizmus eszméje megítélésünk szerint magában foglalja a nemzeti és a nemzetközi érdekek összhangját, mert az egyes pártok eredményei erősítik nemzetközi mozgalmunkat, és a nemzetközi kommunista mozgalom erősödése segíti az egyes pártokat. A proletár internacionalizmus kölcsönös szolidaritás és támogatás, elvtársi együttműködés, amely feltételezi az den burzsoá és antimarxista nézetet, a nacionalizmust, a szovjetellenességet, mert tudja, hogy mindez mozgalmunk egysége, az emberi haladás ellen irányul. Pártunk ezért támogatja, hogy a kommunista és munkáspártok kapcsolatai erősödjenek, hogy képviselőik két-, több- és sokoldalú találkozók keretében rendszeresen találkozzanak. A testvérpártoknak ki kell cserélniük forradalmi tapasztalataikat, tanácskozniuk kell a nemzetközi politika fő kérdéseiről, a közös feladatokról, hogy a proletár internacionalizmus szellemében, összehangoltan léphessenek fel a békéért, a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekeket semmibevevő nagy monopóliumok, az imperiali-^anus nemzetközi ösz- szefogása^^n. Kedves elvtársak! Véleményünk szerint a szerkesztő bizottság által készített dokumentumtervezet az európai kommunista és munkáspártok jelen értekezletének napirendjével és céljával összhangban van. Elemzi a nemzetiközi helyzetben, az Európa biztonságáért folyatott harcban bekövetkezett változások lényegét, körültekintően határozza meg közös feladatainkat az adott helyzetben. Egyetértünk a dokumentumnak azzal a részével is, amely felhívással fordul Európa haladó, demokratikus erőihez, mindenekelőtt a szocialista, szociáldemokrata pártokhoz, hogy működjünk együtt a béke és a biztonság közös ügyének megerősítésében. A szerkesztő bizottság munkájában közreműködő 28 testvérpárt egyikeként mi is részt vettünk a dokumentum készítésében, amely meggyőződésünk szerint alkalmas arra, hogy segítse Európa kommunista és munkáspártjainak, valamennyi haladó erejének közös harcát, felemelő céljaink elérését. Pártunk elfogadja a beterjesztett okmánytervezetet, és elfogadásra javasolja az értekezleten részt vevő minden testvérpárt küldöttségének. Befejezésül, kérem a testvérpártok küldötteit, vigyék magúkkal hazájukba a magyar kommunisták üdvözletét és jókívánságait. Biztosíthatom önöket, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és tagsága, a szocializmust építő és békeszerető magyar nép teljes erejével támogatni fogja tanácskozásunk állásfoglalásait, és minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy Európa a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás földrésze legyen. Köszönöm a figyelmet. annál nagyobb lesz sikerünk, amelyre mindnyájan törekszünk. A legutóbbi években az enyhülés a világpolitika fő iránya lett. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy a békét előmozdító sikerek. csakis antiimperialista harcban érhetők el. Ezek a sikerek elsősorban a Szovjetuniónak köszönhetőek. Az NSZEP főtitkára a továbbiakban azt hangsúlyozta, a helsinki konferencia óta eltelt időben is beigazolódott, hogy a béke ingatag mindaddig, amíg az imperializmus olyan mérhetetlen módon tovább fegyverkezik. A politikai enyhülést katonainak kell követnie. Az imperializmus egyik legnagyobb csalása, amikor úgy tüntetik fel a dolgot, hogy az enyhülés egyúttal területi státus quot is jelent a kapitalista kizsákmányolás és a szocializmus között. Olyan elméleteket hirdetnek, mintha a világot befolyási szférákra osztották volna fel. Ezért aztán igyekeznek beavatkozni más népek bel- ügyeibe. Ilyesmi elsősorban az Egyesült Államok és az NSZK uralkodó köreiben jelenkezik. Ez egyértelműleg a népek nemzeti önrendelkezési jogának megtagadása. Ez a konferencia is visszatükrözte: a szocialista és a kapitalista országok munkásosztályának közösek az érdekei. Alvaro Cunhal: Tanulmányozzuk más országok testvérpártjainak tapasztalatait aivaro L.unnai, a Portugal Kommunista Párt főtitkára felszólalásának bevezetőjében rámutatott, hogy az enyhülés, a különböző gazdasági és tárEnrico Berlinguer: Minden kommunista párt lényeges vonása az internacionalizmus Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista párt főtitkára beszéde bevezetőjében felhívta a figyelmet arra a rendkívüli érdeklődésre, ameegyenjogúságát, „az egymás belügyeibe való be nem avatkozást”. A kommunista pártok között voltak, vannak és nyilván lesznek is véleményeltérések, viták egyes ideológiai, politikai, taktikai vagy stratégiai kérdések megítélésében, ez a fejlődés velejárója. A történelem tanúsága szerint mozgalmunk erősödését az szolgálja, ha eszmecseréinket a kölcsönös megbecsülés, a proletár internacionalizmus szelleme hatja át, és állásfoglalásainkat, tevékenységünket alapvető érdekeink és céljaink azonossága vezérli. A kapitalista osztályellenség, a nemzetközi imperializmus a kommunizmus ellen vívott évszázados harcában korán felismerte. és ma is nagyon jól tudja, mi a proletár internacionalizmus jelentősége az ősz és a világsajtó tanúsít az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezlete iránt. Természetesen nincs hiány kritikusokban sem — fűzte hozzá —, akiket már az a tény felizgatott, hogy az európai testvérpártok találkozót határoztak el. „Pártunk örül annak, hogy e konferencia kezdeményezői közé tartozik” — mondotta. Az olasz pártküldöttség vezetője utalt arra, hogy a berlini értekezletet hosszas és fáradságos előkészítő munka előzte meg az értekezlet dokumentumainak kidolgozására. A munka demokratikus alapon folyt, és kikristályosodott az ilyen okmányok összeállításának három főbb ismérve, nevezetesen, hogy az okmánynak meghatározott témákra kell korlátozódnia, hogy nélkülözhetetlen a konszenzus, érintheti egyetlen párt függetlenségét sem. Az Olasz KP főtitkára ezután a nemzetközi helyzet enyhüléséről beszélt. Hangsúlyozta a harc szükségességét a reakciós erők ellen, amelyek nem mondanak le arról, hogy ilyen vagy olyan módon hátráltassák vagy visszafordítsák az enyhülési folyamatot. „Minden kommunista párt lényeges vonása az internacionalizmus — hangsúlyozta Enrico Berlinguer. — Ez azt jelenti, hogy elkötelezetten részt vesz abban az akcióban, amely hazájában és nemzetközi méretekben kibontakozik, részt vesz a dolgozók, a népek közös mozgalmában, akik, illetve amelyek saját társadalmi és politikai felszabadulásukért, a nemzeti függetlenségért, az egész emberiség békéjéért és haladásáért küzdenek.” Olaszországban, ahol a demokrácia kivívásáért, megvé- delmezéséért és fejlesztéséért folytatott harc fő erői mindig is a munkásosztály és pártályharc szempontjából. Ezért végül, hogy az okmány nem tunk volt és maradt, mi olyan szocialista társadalomért küzdünk, amely az egyéni és kollektív szabadságjogok értékének és biztosítékainak megerősítésén épül fel” — jelentette ki Enrico Berlinguer. Beszéde további részében elemezte a nyugat-európai testvérpártok közötti együttműködés egyes területeit, majd általában a kommunista és munkáspártok közötti szolidaritásról szólt. Az olasz pártvezető hangsúlyozta, a be nem avatkozás elvének tiszteletben tartása nem zárja ki, hogy szabad megítélni más pártok elméleti és politikai állásfoglalásait, valamint a nemzetközi élet és a munkásmozgalom bizonyos fejleményeit. „Más kommunista és munkáspártokhoz tartozó elvtársak is kifejtették beszédeikben és cikkeikben — egyenesen vagy közvetve — bíráló megjegyzéseket orientációnkról vagy meggyőződésünkről ... Óhajunk is, hogy a nagy témákban tovább folytatódjék a vita a munkásmoz- lomban, a barátság és a megértés szellemében, mind szabadabban és nyíltabban.” sadalmi rendszerű országok közötti együttműködés kedvező feltételeket teremt a népeknek a demokráciáért, a haladásért, és a valódi nemzeti függetlenségért vívott harcához. A portugál forradalom — mondotta a továbbiakban —, megteremtette az előfeltételeket a diplomáciai kapcsolatok felvételére a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, valamint a harmadik világ országaival és az egykori portugál gyarmatokkal. Kivételt képez a Kínai Népköztársaság, amely mind a mai napig elutasította a kapcsolatok felvételét az új, demokratikus Portugáliával, ugyanakkor azonban kifejezte készségét kapcsolatok létesítésére abban az esetben, ha Portugáliában a kommunisták részvétele nélküli jobboldali kormány alakul. A reakciós és konzervatív erők, valamint mindazok, akik Portugáliában a külföldi imperializmus érdekeit szolgálják, nem érdekeltek ezeknek a kapcsolatoknak a fejlesztésében. A rágalomhadjáratok, a provokációk, az állami szervek részéről megnyilvánuló közömbösség és hanyagság, a különböző szinteken elkövetett szabotázsakciók mind azt a célt szolgálják, hogy megakadályozzák a szocialista országokkal való ■ együttműködés továbbfeljeszté- sét. nősen a PKP, olyan ritmust erőltettek a forradalomra, amely nem felel meg a reális erőviszonyoknak. Az igazság az — szögezte le a PKP főtitkára —, hogy Portugáliában már régen retaurálták volna a fasizmust, ha a forradalmi erőknek nem lett volna bátorságuk felvenni a harcot a mo. nopolkapitalizmus és a nagybirtok ellen, ha a munkásosztály nem ragadta volna magához az élet hatékony ellenőrzését a gazdaság számos fontos területén. Alvaro Cunhal a továbbiakban kijelentette: elengedhetetlenül szükséges figyelmesen tanulmányozni a forradalm mozgalomnak és más országul testvérpártjainak a tapasztala tait. A portugál demokráci; felépítéséhez vezető út nem le hét a monopolkapitalizmusho való visszatérés, hanem a mái elért történelmi vívmányo. megszilárdítása az alkotmány ban rögzített szocialista perspektíva révén. Ennek az értekezletnek a megrendezése — hangsúlyozta a PKP főtitkára — rendkívül, jelentőségű a pártjaink közötti baráti kapcsolatok, együttműködés és szolidaritás megszilárdítása szempontjából. Noha egyik vagy másik problémát illetően nézetkülönbözőségek vannak közöttünk, noha a portugállá Kei évig tartott rendkívül bizonytalan, ideigle' nes jellegű demokratikus hely. zet után — most új alkotmány életbelépésével egy új demokratikus rend kezdetét éli át. Vannak olyan emberek, akik azon a véleményen vannak, hogy a forradalmi erők, külökult helyzet sajátosságai, sajá. tosságokat követelnek meg, a koncepciókban, a taktikában és a társadalmi haladás felé vezető utat tekintve is, alapvető célunk közös. (Georges Marchais felszólalását a 4. oldalon ismertetjük.) t A k k a Kernet szocialista isgyseg- párt azt a szilárd akaratát fejezi, ki, hogy hozzá fog járulni- ahhoz, hogy az európai békéért, biztonságért és együttműködésért vívott harcban i/j sikerek szülessenek — kezdte beszédét Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az Európa békés jövőjéért folyó harcban, milyen nagy súlya van a kommunisták szavának. A mi pártjaink természetesen saját munkásosztályukhoz, saját népükhöz szólnak, de minél erősebb a nemzetközi szolidaritás, minél jobban megértjük egymást a közös harci célokat illetően, és minél inkább ennek megfelelően cselekszünk, Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke beszédében kijelentette, hogy meggyőződése szerint az ezen a konferencián kialakult nyílt és szabad eszmecsere jelentősen hozzájárul, hogy megvalósulhassanak a konferencia céljai: a kommun,isita és munkáspártok még erőteljesebben járulhassanak hozzá az európai béke és biztonság szi- lárdulásához, az európai általános, mindenoldalú együttműködés fejlesztéséhez és az európai társadalmi haladáshoz. Az egész, mai nemzetközi helyzet bonyolult és ellentmondásos — mondotta a JKSZ elnöke, de megfigyelhető, hogyan törnek előre a demokrácia, a haladás és a szocializmus erői. A világ jelenlegi fejlődését erőteljesen iellemzá a katúA proletár internacionalizmus eszméje a Jeakatalmcsabb politikai mozaalommá vált küzd ellene minden módon, igyekszik mozgalmunkat a nacionalizmus, a szovjetellenes- ség szításával, a nemzeti elzárkózás ösztönzésével, a mozgalmunkban fellelhető minden amtimarxista és szakadár nézet felhasználásával gyengíteni. A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységében a proletár internacionalizmus elvét követi. Visszautasít min-
