Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-05 / 132. szám

1976. JÚNIUS 5., SZOMBAT Kiváló munkásőrök és parancsnokok fóruma A Munkásőrség szentendrei járási-városi egysége fórumot rendezett kiváló munkásőrök és parancsnokok részvételével. Onger Vilmos parancsnok el­mondta, hogy a kiválók fóru­ma a munkásőregység eddigi munkáját tette mérlegre. Ér­tékelték az eltelt, majdnem húsz esztendő tevékenységét, meghatározták a közeljövő tennivalóit. Számos olyan ész­revétel is elhangzott, amely az egység és a társadalmi szer­vek, intézmények jobb együtt­működését segíti. A felszóla­lók javasolták, kapjon na­gyobb nyilvánosságot a mun­kásőri tevékenység, célszerű lenne több műszaki értelmi­ségit bevonni a munkába, és szorosabbá fűzni a kapcsola­tokat a munkahelyi párttit­károkkal, gazdasági vezetők­kel. Az egység vezetői úgy ér­tékelik, hogy a kiválóak fó­ruma sok hasznos javaslatot adott a további munkához. Konyha — gyermekeknek Szentendrén, a Bajcsy-Zsilinszky úton épül az iskolások és óvodások 200 személyes étterme és ezer adagos konyhája. A mintegy kilencmillió forintos beruházás kivitelezője a Kék Duna Mezőgazdasági Szakszövetkezet. Az építés előre­láthatólag az év végére fejeződik be. Az új igényekhez igazodva a Értékesítési gondok a BVM szentendrei gyárában Az elmúlt héten egyik cik­künkben említést tettünk a BVM szentendrei gyárának értékesítési gondjairól. Az úgynevezett sentabcsövek ér­tékesítési lehetőségei csök­kentek, beszűkültek. Havass Imrével, a gyár termelési osztályának vezetőjével e gondokról beszélgettünk most. — Mit takar a sentab elne­vezés? — Világszerte elterjedt tech­nológiai eljárást jelent. Tulaj­donképpen feszített beton nyomócsövekről, az ivóvízellá­tás céljait szolgáló gerinc­vezetékről, főnyomócső-veze- tékről vati Szó. Például: a Szentendrei-szigeten levő ká­posztásmegyeri főnyomóve­zeték naponta 280 ezer köbmé­ter vizet szállít Budapestre, az úgynevezett sentaocsöveken. Ha az észak­budai, valamint a dél-budai főnyomóvezeték is elkészül — egyenként 200—200 ezer köb­méter kapacitással — rögtön felismerhető a gyárunsoan előállított sentabcsövek je­lentősége. A csövek előállí­tásának három fázisát külön­böztetjük meg: a vasszere­lés készítésének fázisát, a közvetlen gyártás, a sablon­szerelés és Detonozás, a hid- ropréselés fázisát, valamint a befejező, a tokcsiszolás, nyomáspróba fázisát. Üze­melés közben ' a vezetékben uralkodó nyomás a 7—8 at­moszférát nem haladja meg. A nyomáspróba nálunk IS at­moszféra. A gyártó üzem évente 30 kilométer csövet tud kétműszakos váltásban előállitani. — Mikor kezdték el a gyár­tást? — 1971-ben. Akkor mind­össze öt kilométert gyártot­tunk, 1974-ben 25, 1975-ben pedig 23 kilométert. Az idei igények alapján 20 kilométer csövet kell gyártani. Az első negyedévben 4,5 ki­lométert állítottunk elő, mert már nagy volt r nyitókész­letünk. A második negyed­évre hat kilométeres tervünk van. — Melyik cég vásárolja a legtöbb csövet? — A Fővárosi Vízművek. Jelenleg a fővárosban 21 kilo­méter hosszúságú, általunk gyártott cső üzemel, és körül­belül 15 kilométert építe­nek be napjainkban. A fővá­ros területén a nagyobb há­lózatfejlesztési munkák a be­fejezéshez közelednek, újabb, nagy megrendeléseket csak az V. ötéves terv végén várhatunk. Szállítottunk csöveket vidéki városok csapadékgyűjtő csa­tornarendszeréhez is. Sajnos, az ország területén a regio­nális beruházásokban lemara­dások vannak. Vállalatunk úgy tudta, hogy a Pest—Mo­hács közti, valamint a Fo­nyód—Kaposvár közti távve­zeték építését már az idén megkezdik, de legfrissebb ér­tesüléseink szerint csak 1977* ben indulhat az építkezés. — A vállalati éves tervben milyen nagyságot képvisel a csőgyártás? — Évi 264 millió forintból 105 millió forintot, tehát ter­melésünk mintegy 40 száza­lékát. — Mi a megoldás? — Az üzem gyártmány­struktúráját az új igényekhez igazítjuk. Ugyanis nagy szük­ség van 1000—1200 millimé­teres csövekre, tehát ezt a két típust akarjuk fejleszteni. Ezenkívül bővítjük a gyár termék- szerkezetét. A lakossági igényeknek meg­felelően az úgynevezett fe­szített beton födémgerendák gyártását is elkezdjük. És természetesen intenzívebben 1 folytatjuk a piackutatást. Szerződésben o fagokkal Kölcsön állattartásra a Kék Duna Szakszövetkezetben A tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet különböző ösz­tönző rendszereket dolgozott ki tagjai számára a háztáji ter­melés növelése érdekében. Az új ösztönző intézkedésekről dr. Kállai Sándorral, a szövetke­zet főkönyvelőjével beszélget­tünk. — A tagérdekeltségű mező­gazdasági területek művelése és a háztájiban nevelt és hiz­lalt állatok szaporítása közös érdekünk — hangzik a vá­lasz. — Tagjaink évenként 80—100 vagon epret ter­melnek. Szövetkezetünk már évek óta segíti a tagok ilyen irányú te­vékenységét, palántafrissítéssel, új fajták betelepítésével gon­doskodunk elegendő termék előállításáról. Az új fajták ki­választásában, beszerzésében, az öntözésben, a növényvé­delemben, az értékesítésben már régóta segítséget nyúj­tunk tagjainknak, a Pest megyei MÉK-kel a szövetkezet egy tételben szerződik, mi pedig tagjainkkal külön- külön szerződést kötünk eper­re. A szövetkezet nyújtotta szolgáltatásokat — növényvé­delem, öntözés — önköltségi áron számoljuk el. A háztáji zöldségek értékesítését a jövő­ben hasonló módon akarjuk megoldani. A növénytermesztésben el­ért eredmények arra ösztönöz­nek bennünket, hogy az állat- tenyésztésben is hasonló meg­oldásokat keressünk. Tag­jainknak anyakocák vásárlásá­ra pénzkölcsönt biztosítunk, amit a következő évben a sza­porulatból fizetnek vissza. A szerződött tagoknak leadási kötelezettségük van, a szapo­rulat 80 százalékát három évig a szövetkezetnek adják át. Harminc-negyven anyakocával indultunk, és három-négy éven belül 300 darabra szeretnénk felfejleszteni az állományt. Hízónként öt mázsa tápszert is adunk. A sertéseken kívül tojóhibrideket adunk ki a ta­goknak, s tojással törlesztik vissza a tojóhibridek árát. A háztájiban hizlalt szarvasmar­hánál az értékesítésben nyújtunk segítséget. Szövetke­zetünk szakembere segít az ér­tékesítésben, tehát tulajdon­képpen érdekvédelmi felada­tot vállalunk magunkra. A pártszervezetek segítségével Kedvezőbbek a gazdasági munka feltételei Az MSZMP Szentendrei Járási Bizottsága megtár­gyalta az V. ötéves terv és az idei gazdasági év kez­detének tapasztalatait, elemezte a járás kommunális beruházásainak helyzetét, valamint az üzemek, válla­latok, ipari és mezőgazdasági szövetkezetek első ne­gyedévi munkáját. A pártbizottság állásfoglalásáról, a tennivalókról Matók Lajos első titkár nyilatkozott la­punknak. • Milyen gazdasági egyse- gek vannak a járásban? — Ipariak és mezőgazdasá­giak. Textilipari üzem van Budakalászon, illetve Pomá- zon, s öt kisipari szövetkezet működik a járásban. Három mezőgazdasági termelőszövet­kezet, az Óbuda, az Egyesült Dunakanyar és a dunabogdá- nyi Úttörő, ezeken kívül a ta­hitótfalui Kék Duna Szakszö­vetkezet és a budakalászi Kék Duna Halászati Szövetkezet tartozik hozzánk, valamint a Pilisi Állami Parkerdő Gaz­daság. Pártbizottságunk az idén nemcsak a gazdasági egységek tevékenységét kíséri figyelemmel, hanem azt is szorgalmazza, hogy az üzemek, vállalatok, szövetkezetek tart­sanak szoros kapcsolatot a községekkel, a lakossággal, keressék az együttműködés lehetőségeit, közös munkával, összefogással járuljanak hoz­zá céljaink megvalósításához. A mai közös kommunista szombat is ezt a célt szolgál­ja, hiszen iskolák, óvodák épí­tésére, a nemzetiségi olvasó­táborok támogatására fordít­juk majd a befolyt összege­ket. • Hogyan készítették elő az idei gazdasági évet? — Tavasszal, a gazdasági munkát tárgyaló pártbizottsá­gi ülésen részt vettek az . üze­mek, vállalatok; szövetkezetek gazdasági vezetői, párttitkárai, a községi tanácselnökök és a községi pártszervezetek, párt- bizottságok titkárai. Megis­merték a pártbizottság terveit, a soron következő tennivaló­kat, s ennek birtokában elké­szítették saját gazdasági ter­veiket. A pártszervezetek fi­gyelemmel kísérték a tervező- munkát, javaslataikkal, 'észre­vételeikkel segítették a gazda­sági vezetőket. Megállapítha­tó, hogy az idén a miniszté­riumok, a különböző felügye­leti szervek sokkal jobban se­gítették a tervezést, mint az előző évek során, és a vállala­ti tervezőmunka feltételei is kedvezőbbek. A termelőszö­vetkezetek terveit közgyűlése­ken hagyták jóvá. A terület­koncentráció folytán kialakult új mezőgazdasági egységeknek nagyobb lehetőségük nyílik a fejlődésre. A tahitótfalui szak- szövetkezet az egész sziget mezőgazdasági tevékenységét átfogja és irányítja, a tavasz- szal egyesült Dunakanyar Termelőszövetkezet is optimá­lis nagyságú üzemmé lépett elő. Az Öbuda Termelőszövet­kezet nagyszabású, 240 millió forintos beruházásba kezdett, amelyet három év alatt való­sít meg. Jövőre részben már termelnek a szövetkezet új üvegházidban. A dumabogdá- nyi Úttörő Termelőszövetkezet alapos elemző munkával fel­tárta a belső tartalékokat. — Ipari üzemeink közül a Lenfonó- és Szövőipari Válla­lat az idén kiváló címet ka­pott. Járásunkban a termelési érték tavaly 16,7 százalékkal növekedett, az ipar növekedé­se 23,6 százalékos volt, főleg a különböző rekonstrukciók eredményeképpen. A könnyű­ipar az idén az első negyed­évben négy-öt százalékkal ter­melt többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Javult a Az MSZMP Politikai Főisko­lájának 40 hallgatója Pest me­gyébe látogatott abból a cél­ból, hogy megismerkedjen a megye közművelődésének és Véradó-találkozó az Erdészeti fa- és Vegyesipari Vállalatnál A szentendrei Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat dolgo­zóinak mintegy 35 százaléka, vesz részt az önkéntes véradó mozgalomban. Abból az alka­lomból, hogy köszönetét mond­janak ezeknek az áldozatkész társadalmi aktíváknak, benső­séges ünnepséget rendeztek a vállalati Vöröskereszt szervezé­sében. Az. üzem nevében Al- mássy Sándor főkönyvelő üd­vözölte a véradókat. Elismerés illeti Vincze Károly vörösike- resztes titkárt, Kövesdi Fe­rencire gazdasági és Spanyol L ászióné véradófelelőst, — mondotta —, akik érdemeket szereztek az önkéntes véradók mozgósításában. Az ünnepségen megjelent a váci véradóállomás küldötte is, A képen látható Flóris And­rás tizenegyszeres véradónak ez alkalommal átadták az el­ismerő oklevelet és az ajándé­kot. Dr. Véghelyi Tiborné városi tanácstag művésze+.politilkájánafc ered­ményeivel. Szentendrén Har­gitai Károly, a megyei tanács művelődési osztályának veze­tője, valamint Bihari József, a megyei művelődési központ és könyvtár igazgatója tájékoz­tatta, a vendégeket Pest megye köziművelődési helyzetéről. A beszélgetés után szentendrei múzeumokat kerestek fel a vendégek, és meglátogatták a megyei művelődési központot. A főiskola hallgatói megis­merkedtek a Szőnyi István Ba­ráti Kör tevékenységével és programjával is. valamint az új váci művelődési központ építése során kibontakozott társadalmi összefogás eredmé­nyeivel, és a közös fenntartás kérdéseivel. termelői kapacitás kihaszná­lása az üzemekben, nőtt az első osztályú áruk aránya. • A járási pártbizottság ho­gyan segíti a gazdasági mun­kát? — A gazdasági tevékenység különböző részkérdéseit rend­szeresen megvizsgáljuk, és megszabjuk a tennivalókat. Szakszervezeti előterjesztésre már tárgyaltunk a munkafe­gyelem helyzetéről, az anyag- és energiatakarékosságról, a munka- és üzemszervezés kér­déséről. Ez utóbbi fejlődését intézkedési terv is segíti. A titkári értekezleteken konzul­tációikkal, gazdasági tájékozta­tókkal, tapasztalatcserékkel segítjük a párttitkárok, párt­vezetőségek munkáját. Azt tapasztaltuk, hogy a gazdasá­gi középvezetők, csoportveze­tők, művezetők, tehát a ter­melést közvetlenül irányító szakemberek képzése még nem megfelelő. Tehát sok még a tennivaló. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat például már szervezi a vezetőképzést. Pártbizottságunk segítőkészsé­gét legjobban a következő példa mutatja: A pomázi író­szer Szövetkezet minden munkahelye, üzeme Pomázon, a szövetkezet vezetősége pe­dig Budapesten volt. Kezde­ményezésünkre a vezetés is Pomázra költözött, és most már közvetlenül tudja irányí­tani a termelőmunkát. Azok­nál a gazdasági egységeknél, ahol a megnövekedett köve­telmények következtében ve­zetői gondok vannak, személy- cserékkel, új vezetők beállítil­tásával segítjük a zökkenő- mentes gazdasági munkát: • Melyek a járás legfonto­sabb kommunális beruházá­sai? — Budakalászon négy, Po­mázon nyolc, Visegrádon húsz állami lakás épül. Augusztus 20-án átadják Budakalászon a 150 személyes óvodát. Ugyan­itt nyolctantermes iskola alap­jait is lerakták, az István-te- lepi iskolát négy tanteremmel bővítik. Pomázon a nyolc tan­termes új iskola tervezési, va­lamint az ifjúsági ház kivite­lezési munkáit már megkezd­ték. A vízhálózat építését és a szennyvízcsatorna-rendszer el­ső ütemét befejezték a köz­ségben. Tahitótfalun az új híd építése megkezdődött. A leányfalui strandfürdő bőví­tésének első szakaszát június elején befejezik. Elkezdődött Visegrádon a nagyvillámi ki- rándulóközpont kialakítása, és Lepencén még az idén elké­szül az új meleg vizű strand első medencéje. Elmondhat­juk, hogy az ez évre terve­zett kommunális beruházások elkezdődtek, a pártbizottság­nak az a feladata, hogy figye­lemmel kísérje a munkát, szorgalmazza a kivitelezői ha­táridők teljesítését, és ahol gondok jelentkeznek, segítse a pártszervezeteket — fejezte be a beszélgetést Matók Lajos. Pedagógusklub alakult Az iskolákban folyó honvé­delmi nevelést segítő pedagó­gusklub alakult Szentendrén. Azok a szentendrei pedagó­gusok alapították, akik az ál­talános iskolákban, az úttörő- csapatokban a honvédelmi ne­veléssel foglalkoznak. A klub célja: erősíteni az iskolák kap­csolatát a fegyveres testüle­tekkel, összefogni és irányíta­ni a város iskoláiban folyó honvédelmi nevelést. A peda­gógusklub titkára Mester Er­nő, a városi pártbizottság mun­katársa. Helyettese Reider Ist­ván alezredes, a Kossuth La­jos Katonai Főiskola tanára. Az együttműködés során a fő­iskola vállalja, hogy szemlél­tető eszközökkel, katonai be­mutatókkal segíti az iskolák I honvédelmi nevelőmunkáját. A kölcsönös segítést és együtt- I működést példázza, hogy, az ' elmúlt héten — mint megír­tuk — az országban elsőként megalakult az úttörők járási­városi gárdazászlóalja. A klub tagjai már az idei tanév vé­gén gazdag együttműködési programot dolgoznak ki, amit majd a szeptemberben kezdő­dő iskolai évben szándékoznak megvalósítani. Az oldalt írta Kiss György Mihály Fotó Nagy Iván 1 í I A közművelődés kérdéseivel ismerkedtek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom