Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-30 / 153. szám

A békéért, a biztonságért, együttműködésért és társadalmi fejlődésért Tanácskozik az európai kommunista és munkáspártok értekezlete Berlinben PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Berlinben kedden reggel 9 órakor 29 párt­küldöttség részvételével megnyílt az európai kommunista és munkáspártok értekezlete, amelynek tárgya: „Az európai békéért, biz­tonságért, együttműködésért és társadalmi fejlődésért”. A tanácskozáson a Magyar 1 Szo­cialista Munkáspárt küldöttségét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezeti. A kétnapos, magasszintű tanácskozást az Alexandei-platzon levő „Stadt-Berlin” szálló dísztermében Erich Honecker, a Német Szo­cialista Egységpárt KB első titkára nyitotta meg. A küldöttségek téglalap alakban kikép­zett asztalsor körül helyezkedtek el, mégpe­dig azon országok német nyelvű nevének abc szerinti sorrendjében, amely országokból érkeztek. A magyar pártküldöttség ilymódon a Török Kommunista Párt és a Nyugat-ber­lini Szocialista Egységpárt delegációja között foglalt helyet. Ugyanez a sorrend érvényesül egyébként a tanácskozás egyes üléseinek el- nöklésénél is. A vasárnap és hétfőn Berlinbe érkezett pártküldöttségek nagy többségét a pártok főtitkára, első titkára, illetve elnöke vezeti. A tanácskozás munkarendjét a szerkesztő- bizottság dolgozta ki és azt az értekezlet egy­hangúlag elfogadta. Ezek szerint csak plenáris ülések lesznek, a küldöttségvezetők szólásra jelentkezésük sorrendjében kapnak szót. Az értekezlet mun­kanyelvei a német, az orosz, az angol, a fran­cia, az olasz és a spanyol: az egyéb nyelveken elhangzó felszólalásokat ezeken a nyelveken tolmácsolják és bocsátják írásos formában a nemzetközi sajtó rendelkezésére, amely több mint 500 lap- és hírügynökségi tudósítóval, fotóriporterrel, tv- és rádiótudósítóval képvi­selteti magát a történelmi jelentőségű kon­ferencián. Erich Honecker megnyitó beszéde után az értekezletein megkezdődött a vita, amelynek során a küldöttségvezetőle helyeslőén nyilat­koztak, mind a szerkesztőbizottság által ki­dolgozott okmánytervezet egészéről, mind an­nak az egyes pártok tevékenységét közvetle­nül érintő részleteiről. A délelőtti ülésen Je An Terfve, a Belga KP alelnöke elnökölt. Felszólalt Aarne Saarinen, a Finn KP elnöke, Franz Muhri, az Osztrák KP el­nöke, Hrisztosz Petasz, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja PB-tagja és Erich Ziegler, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt alelnö- yke. Ezután szünet következett, majd Todor Zsivkov, a Bolgár KP KB első titkára vette át az elnöklést, és Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának adta meg a szót. Leonyid Brezsnyevnek nagy tapssal fogadott beszéde után Knud Jespersen, a Dán KP el­nöke beszélt. A délelőtti ülés utolsó szónoka Nicolae Ceausescu, a Román KP főtitkára volt. A berlini értekezlet kedd délutáni első ülé­sén knud Jespersen, a Dán Kommunista Párt elnöke elnökölt. Az első felszólaló Edward derek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára volt. Utána Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára, majd Michael O’Riordan, Ír­ország Kommunista Pártjának főtitkára szó­lalt fel. A kedd délutáni második ülésen Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke vette át az elnöki tisztséget. Az első szónok Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első ritkára volt. Utána Gordon McLennan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára, majd I. Bilen, a Tö­rök Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára mondotta el beszédét. Ezután Gus­tav Husák, Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának főtitkára szólalt fel, végül Henk Hoekstra, a Holland Kommu­nista Párt KB elnöke beszélt. Közép-európai idő szerint kevéssel 19 óra után újabb szünetet tartottak. Ezt megelőzően a küldöttségek jóváhagyták a konferencia első napjának lefolyásáról kiadott sajtóköz­leményt. Néhány perccel 20 óra után Aarne Saarinen- nek, a Finn Kommunista Párt elnökének vezetésével folytatta munkáját a tanácskozás. Elsőnek Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke szólalt fel, majd Jean Terfve, a Belga Kommunista Párt alelnöke, Jakob Lechleiter, a Svájci Munkapárt PB tagja, a KB titkára és Harilaosz Florakisz, a Görög Kommunista Párt KB első titkára. Kedden a késő esti órákban ért véget az európai kommunista és munkáspártok konfe­renciájának első napja. A konferencia első munkanapjáról sajtó- közleményt adtak ki. Az európai kommunista és munkáspártok értekezlete szerdán reggel 9 órakor folytatja munkáját. A szerda reggeli ülésen Georges Marchais, a Francia KP főtitkára elnököl. Az első fel­szólaló Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke lesz. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM ÄRA 80 (IlJ lin 1976. JÜNIUS 30., SZERDA Erich Honecker megnyitója Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, megnyitva a konferenciát, a következőket mondotta: Kedves elvtársnők és elv­társiak! A Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottsága, a Német Demokratikus Köztár­saság kommunistái és népe ne­vében a legszívélyesebben üd­vözlöm a' testvérpártok vala­mennyi küldöttségét. Ez a berli­ni értekezlet az európai kommu­nista és munkáspártok repre­zentatív konferenciája. 29 kom­munista és munkáspárt kül­döttségei több mint 29 millió kommunistát képviselnek. Tel­jes joggal elmondhatjuk: párt­jaink és ez a konferencia kon­tinensünk munkásosztályának, dolgozóinak, népeinek alapve­tő céljait képviselik. A nemzetközi porondon az utóbbi időben jelentős pozitív változások történtek. Ezek nagymértékben a kommunista pártok, a Szovjetunió és más szocialista országok, az ösz- szes haladó, demokratikus erők sokéves, állhatatos és áldozat­kész harcának az eredményei. Az a téma, amelyről mi itt,' Berlinben tanácskozunk, ége­tően időszerű. A kommunis­táktól, akikről már régen be­igazolódott, hogy a béke és a Küldöttségvezetők névsora Az ADN hírügynökség alapján közöljük az európai' kommunista és munkáspártok berlini konferenciáján részt vevő küldöttségvezetők névsorát: Belga Kommunista Párt: Jean Terfve alelnök, Bol­gár Kommunista Párt: Todor Zsivkov, a KB első titkára, Dán Kommunista Párt: Knud Jespersen elnök, Német Kommunista Párt: Herbert Mies elnök, Német Szocia­lista Egységpárt: Erich Honecker, a KB főtitkára, Finn Kommunista Párt: Aarne Saarinen elnök, Francia Kommunista Párt: Georges Marchais főtitkár, Görög Kommunista Párt: Harilaosz Florakisz, a KB első titká­ra, Nagy-Britannia Kommunista Pártja: Gordon McLen­nan főtitkár, Írország Kommunista Pártja: Michael O-Riordan főtitkár, Olasz Kommunista Párt: Enrico Berlinguer főtitlcár, Jugoszláv Kommunisták Szövetsége: Joszip Broz Tito elnök, Luxemburgi Kommunista Párt: Dominque Urbany elnök, Holland Kommunista Párt: Henk Hoekstra elnök, Norvég Kommunista Párt: Martin Gunnar Knutsen elnök, Osztrák Kommunista Párt: Franz Muhri elnök, Lengyel Egyesült Munkáspárt: Ed­ward Gierek, a KB első titkára. Portugál Kommunista Párt: Alvaro Cunhal főtitkár, Román Kommunista Párt: Nicolae Ceausescu főtitkár, San Marinó-i Kommunista Párt: Ermenegildo Gasperoni elnök, (Svéd) Baloldali Párt — Kommunisták: L ars Werner elnök, Svájci Munkapárt: Jakob Lechleiter, a PB tagja, a KB titkára, Szovjetunió Kommunista Pártja: Leonyid lljics Brezs- nyev, a KB főtitkára, Spanyol Kommunista Párt: San­tiago Carrillo főtitkár, Csehszlovákul Kommunista Párt­ja: Gustáv Husák, a KB főtitkára, Török Kommunista Párt: I. Bilen. a KB főtitlcára, Magyar Szocialista Mun­káspárt: Kádár János, a KB első titkára, Ciprusi Dol­gozó Nép Haladó Pártja (AKEL): Hrisztosz Petasz, a PB tagja, Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt: Erich Zieg­ler alelnök. haladás Európájának élharco­sai, a népek a jövőbe mutató választ várnak arra vonatko­zólag, mi most a teendő, hogy előbbre jussunk az enyhülé­sért és a társadalmi haladásért vívott harcban. Az előkészítő megbeszélések, amelyek elvtársi légkörben zajlottak le, kétségtelenül hoz­zá járultak, hogy tovább segít­sék a pártok kölcsönös meg­értését, egybevágó álláspontok kidolgozását és a pártok együttműködését. Kedves elvtársak! Pártunkat büszkeséggel és örömmel tölti el, hogy az európai kommunista és mun­káspártoknak ez á jelentőség- teljes kónferenciája a Német Demokratikus Köztársaság fő­városában zajlik le. Ezt nagy tisztességnek és egyben köte­lezettségnek tartjuk. Abban a tudatban, hogy ez az értekezlet fontos hozzájá­rulás lesz a közös feladatok megvalósításához, a Német Szocialista Egységpárt min­den résztvevőnek jó, termé­keny munkát kíván. Engedjék meg, hogy Európa 29 kommunista és munkás­pártjának értekezletét meg- nyitottnak nyilvánítsam ki. Leonyid Brezsnyev: Az európai népek jobb életéért Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a tegnap délelőtti ül&an a következő beszédet mondotta: Kedves elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége forrón üdvözli az európai kommu­nista és 'munkáspártok konfe­renciájának résztvevőit. Tol­mácsoljuk önöknek tizenöt és fél millió szovjet kommunis­ta testvéri barátságának és harci szolidaritásának érzéseit — mondotta Brezsnyev és szí­vélyes köszönetét fejezte ki a konferencia, vendéglátóinál?. Ebben a teremben Európa 29 kommunista párt­jának vezető személyiségei vannak jelen. Olyan emberek gyűltek össze itt, akik életüket a dolgozó nép jogaiért, az új igazságos társadalmi rendért, a népek közötti valóban tar­tós békéért folyó harcnak szentelték. Pártjaink különbö­ző feltételek között dolgoznak és különböző feladatokat ol­danak meg az orszálgukban uralkodó konkrét helyzetnek megfelelő saját taktikát és stratégiát alakítva ki. De valamennyiéin egységes harc résztvevői vagyunk, egy irányban haladunk, és vala­mennyiünket egy általános, végső cél kapcsol össze. Ezért számúinkra, európai kommu­nisták számára, közös ügyünk érdekébein hasznos, hogy véle­ményt cserélünk, hogy olyan fontos és időszerű témát vi­tatunk meg, mint az európai béke, együttműködés, bizton­ság és társadalmi haladás. Bizonyos mértékig jelké­pesnek tekinthető, hogy ép­pen itt, Berlinben gyűltünk ősz. sze. Ez a város, ahol befejező­dött a hitlerizmus összeomlá­sa, ez a város, amely 30 év­vel ezelőtt még romokban he­vert, most a szocialista újjá­születés, felvirágzás és előre­mutató céltudatosság nagysze­rű példája. Ma ez a város a Német Demokratikus Köztár­saság fővárosa, és most ez a Berlin vendőgszeretően fo­gadja Európa kommunistáit, akik azért gyűltek össze, hogy népeiknek a béke és a társa­dalmi haladás új látóhatárai­hoz vezető utat ajánlják. Ez valóban világosan mutatja az Európában bekövetkezett tör­ténelmi változásokat. Kontinensünk ma már tá­volról sem az az Európa, amely 30 évvel ezelőtt a má­sodik világháborúból lerom­bolva, vértől borítottan, fel­pereseivé került ki. 'Amit Európa népei nap­jainkban elértek, mindenek­előtt a fasiszta agresszorok és csatlósaik elleni felszabadító harc eredménye. Az emberek tízmilliói áldoz­ták életüket ebben a harcban. Hozzájárultak Európa megúju­lásához. Erről sohasem feled­kezünk meg. A mai Európa jelentős mér­tékben a kontinens számos országában sikeresen épülő szocializmus és kommuniz­mus gyümölcse. Gyümölcse annak az állhatatos és kitartó harcnak is, amelyet a szocia­lizmus országai a nemzetközi küzdőtéren a békéért vívnak. Európa új arculata ugyan­akkor annak a fokozódó osz­tályharcnak az eredménye is, amelyet a munkásosztállyal az élükön a burzsoá országok dol­gozói és a legszélesebb társa­dalmi körök tartós békéért folytatnak. A döntő szó a haladásért küzdőké Az időszaknak, melyet átél­tünk, fontos megkülönböztető vonása az a körülmény, hogy a mai Európában ezek a vál­tozások a kapitalizmus általá­nos válságának elmélyülése közepette mennek végbe. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy ez nemcsak gazdasági, hanem politikai és erkölcsi válság is. Ez a válság egyre jobban meggyőzi a tömegeket arról, hogy a kapitalizmus olyan társadalom, amelynek nincs jövője, egyszersmind ez a válság megsokszorozza a má­sik. a szocialista út híveinek számát is. Ezt a válságot nem lehet megállítani, ma világosabb, mint bármikor, hogy az im­perializmus többé nem dik­tálhatja Európa sorsát. E sors meghatározásában immár döntő szava van a szocialista államoknak, a tőkésországok demokratikus és munkásmoz­galmának. És éppen ezeknek az erőknek a döntő érdeme, hogy Európa már 30 éve bé­kében él. Az Európáiban kialaäcult új körülmények között végre megoldást nyert számos éles, robbanásveszélyes probléma, amely á második világháború­tól kezdve lázban tartotta a kontinenst. Azok a fontos szerződések és megállapodá­sok, amelyeket a szocialista országok a legutóbbi érékben Franciaországgal, az NSZK- val és más nyugati országok­kal kötöttek, valamint a Nyu- gat-Berlinről szóló négyhatal­mi megállapodás, jobb euró­pai helyzet kialakulásához ve­zettek. 'A békés egymás mellett élés elvei az államok közti kap­csolatok vezérlő irányzatává lettek. Ez legteljesebben az Egyesült Államok és Kanada részvételével megtartott össz­európai tanácskozás sikeres lebonyolításának tényében ju­tott kifejezésre. Ez a béke erőinek hatalmas politikai győzelme A tanácskozás mérföldkövet jelentő dokumentuma az álla­mok békés közeledésének és együttműködésének gazdag, sokoldalú kódexe. Valameny- nyi javaslatát igyekszünk megvalósítani. A nemzetközi enyhülés ügyének sikere lelkesítette és megerősítette a béke és a ha­ladás erőit, emelte tekintélyü­ket és hatásukat a tömegekre. Megmutatta, hogy a burzsoá országok uralkodó köreinek valószerűen gondolkodó kép­viselői megalapozott álláspon­tot foglalnak el. Ugyanakkor felháborította és aktivizálta a reakciós és militarista erőket, mindazokat, akik Európát és az egész világot a hideghábo­rús időikhöz, a nukleáris ka­tasztrófa . szakadékának szélén való egyensúlyozásához kí­vánják visszahúzni, (Folytatás a 2-es oldalon.) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom