Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-27 / 151. szám
Új olvasóterem Ez év elején új épületbe költözött a városi-járási könyvtár gyermekrészlege. így vált lehetővé, hogy annak régi helyén újabb olvasó- és kutatótermet alakítsanak ki. A diákok és a felnőtt továbbtanulók körében különösen népszerű az olvasóterem, hiszen több mint 5 ezer kötet közül, kézikönyvek, lexikonok, folyóiratok, szótárak, antológiák, bibliográfiák közül válogathatnak. Apáti-Tóth Sándor felvétele Milyen lehetne nz ifjúsági Beszélgetés egy estén, kopott asztal mellett — fiatalokkal A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAPÁS ÉS CEGL XX. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM 197G. JÜNIUS 27., VASÁRNAP Kiváló munkásörök tanácskozása Áldozatokat vállalón, odaadással Küldötteket választottak a megyei találkozóra Néhány napja abonyi, nagykőrösi ismerősök kérdezték: — Milyen az ifjúsági parik? — S én elmondtam, hogy se jó, se rossz. Én csak a zene kedvéért járok oda. De most, ahogy jobban utána gondolok, bizony érdemes lenne kissé jobban, a mások szemével is körülnézni. Kicsit rozoga a berendezés Este 6 óra. A parkban felhangzik az Universal együttes szignálja, s utána a pattogós, jó ütemű rock and roll. A környék lakói persze némi bosszúsá'ggal hallgatják a nem éppen idős emberek fülének való zenét, de a fiatalokat nyáron mégsem lehet a pinceklubba zárni. S a zene csalogatja őket Szinte egyetlen szabad asztal sem maradt, pedig nem éppen kellemes látvány, amit nyújtanak: a festék régen lekopott róluk, s bizony kicsit rozogák is már, a billegő székekből meg jókora szögek állnak ki. Nem árt, ha megnézi előbb, aki ráül. Ügy emlékszem, mintha tavaly még az asztalokon abroszt láttam volna, de nem vagyok biztos benne. Ám hogy ilyen kopottak még nem voltak, az valószínű. Nos, őket is megviselte az idő. Lássuk a lényeget, üljünk le az egyik szabad székre, s beszélgessünk a fiúkkal, lányokkal — milyen is a park, ők mit tartanak róla? A fiatalember, aki mellettem ül, s a zene ütemére mozog — érzi a rock világát — csak a két szám közti rövidke szünetben állt szóba velem. Nevét is megmondta: Kökény Pál. Hát a felszolgálás? — Hogy milyen ez a park? Hát kicsit szegényes, es amíg besötétedik, nem valami hangulatos — az igaz. Ráférne itt mindenre a festés, meg az asztalos-, a lakatosmunka. Ügy látszik, akié, az nem sokat törődik vele. Még felszolgálás sincs, ami pedig valamivel otthonosabbá, kedélyesebbé tenné. Már arra is gondoltunk, beszéltünk is a fiúkkal — a táncolok felé int a fejével —, hogy össze kéne fogni, aztán rendbehozni. Más klubokban is így szokás, és ez ugye egy nyári klub, nem? — Befejezi, mert a kislány közeledik, s most már nincs idő a beszélgetésre az alkalmi asztaltárssal. Másik asztaltársunk, akit partnere néhány pillanatra magára hagyott, albertirsai lány, a nevét ő sem titkolta — Horváth Klárának hívják. Ha ideje van, mindig beszalad a városba, a zene kedvéért. De megvan a véleménye a rozzant berendezésről és a park belső részének állapotáról. — Kívülről csak a szép látszik, itt bent pedig... — lebiggyeszti kicsit a száját — hát bizony, volna itt mit csinálni egy parkosító-csinosátó brigádnak. Meg a műsor is, miért nem rendeznek itt mást is? Mindig csak a rock, és semmi egyéb. Miért ne lehetne például irodalmi est? — Nevet kicsit, mintha maga is meglepődött volna a saját ötletétől. Az ötlet nem „vad” Lendér Sanyi szerint —aki szintén tanúja volt a kérde- zősködésnek — egyik ötlet sem volt vad, a valóságtól elrugaszkodott. Neki is az a véleménye, hogy a park valóban csak addig szép nappal is, amíg valaki nem néz beljebb. De ezen a fiataloknak is kellene és lehetne segíteni. Nem idegenkedik a másféle programoktól, s szerinte mások ízlésében is megíér a Gondban vagyunk a szarvasmarhatenyésztéssel. Nem új probléma, de súlyosbodik és a kedvező, valamint kedvezőtlen tendenciák egybevetése nem mutat derűs képet. A tehénállomány az elmúlt esztendőben érzékenyen — több mint öt százalékkal csökkent és ez a tendencia mindmáig tart. Az országos tejhozam alacsony. Jó tünet viszont, hogy ez év első negyedében a termékenyítés növekszik, a borjú- és tehénvágás, valamint élőexport csökken. A tejfelvásárlás pedig az első negyedévben igaz, hogy minimálisan, de több volt, mint az előző esztendő azonos időszakában. Szemléletváltozást elérni A valóban nem derűs helyzetből azonban van kiút. Nem a végleges megoldás útja ez, de megoldhatja pillanatnyi gondjainkat. Szemléletváltozást szeretnék sürgetni két területen, egyrészt a termelőszövetkezeti közös szarvasmarhaállomány megitélében, másrészt a kistermelőknél levő szarvasmarhák „minősítésében”. A termelőszövetkezetek ma nagyon kevés kivétellel fő- I könyvelői szemmel értékelik a szarvasmarhatartást. Csak azt látják, hogy nem hoz semmi jövedelmet, inkább visz. Ha i pedig úgyis ráfizetéses, akkor púpnak tekintik a hátukon és így is kezelik. Ez a szemlélet vezetett odáig, hogy a terme- ! lőszövetkezetek felében az egy tehénre jutó évi fejési átlag a I 2400 litert sem éri el. Ilyen I alacsony hozam mellett a tejtermelés nem lehet jövedelmező. rock, az irodalom, meg minden, ami egy ilyen helyen egyáltalán előadható. — Csak jól kell csinálni, hogy el ne menjen a kedvünk tőle. Magándohogásokra, a túlságosan hangos zenéért — ahogy az idősebbek mondják, zajra — ugyancsak van orvosság, a hangfogó faiak. Ami pedig a parkot illeti, hát itt sok mindent lehetne csinálni, rendezni, a fiatalok sokféle szórakozási igényét kielégíteni ' — a programokkal ők maguk is elboldogulnának — csak előbb minderre alkalmassá kellene tenniük. Vállalkozó kedvben nem lenne hiáhy, ez bizonyos. Valakinek, valakiknek szerveznie kellene... Talán még a nyáron eszükbe jut, akikre tartozik... Darók Anna Van egy másik megközelítési miód is. A termelőszövetkezetek vagyonának negyede- ötöde általában a szarvasmarha-ágazatban fekszik. Korántsem közömbös, hogy ez a vagyon a haszon vagy a ráfizetés termelésében vesz részt. Jó lenne végre belátni, hogy a szarvasmarha nem csak tejet és húst (csúnya szóval: forintot) termel, hanem részt vesz a gazdálkodás körforgásában. A takarmánytermelés teszi lehetővé a produktív vetésforgók kialakítását. A tehén olyan melléktermékeket hasznosít, amelyek egyébként kárba vesznének. Ilyen például a cukorrépafej, a kukoricaszár, az alomszalma. Végül pedig az istálló körül felhamozódó trágya ésszerű hasznosítása a növénytermesztési hozamokat javítja. Ami elérhető így szemlélve már nem any- nyira ráfizetéses ez az ágazat, arányát tekintve pedig igazán megérdemli, hogy legalább az úgynevezett „nullszaldóig” eljussanak, vagyis ha nincs haszon, ne legyen ráfizetés sem, ami a 2800—3000 literes évi tej hozamnál következik be. Ez pedig elérhető. Tehénállományunkban és az annak zömét alkotó magyar tarkában „benne van” a három-, három és fél ezer literes tejhozam. A kisemberek tehenei adják ma az ország tejtermelésének 42, hústermelésének 23 százalékát. A nem nagyüzemi állomány zömét azok az egy szem „Riska tehénkék” adják, amelyeket Józsi bácsi. Mari néni kegyeletből tart . és ennek megfelelően etet, gondoz. (Tehát hozzájárulnak ahhoz, hogy az országos fejési átlag tavaly A ceglédi Mészáros János munkásőregység kiváló munkásőreinek és parancsnokainak tanácskozását rendezték meg tegnap Nagykőrösön a konzervgyár bemutatótermében. A megbeszélésen, amelyen az egység ceglédi, ceglédi járási és nagykőrösi alegységeinek képviselői, valamint az üzieimek pártszervezeteinek vezetői és gazdasági vezetői vitatták meg a testület munkájával kapcsolatos időszerű tennivalókat, részt vett a többi között Pásztor István, a nagykőrösi városi pártbizottság első titkára, Bállá János, a ceglédi járási pártbizottság első titkára, Rátóti István, a ceglédi városi pártbizottság titkára, Horváth Rezső, a munkásőrség megyei parancsnokságának munkatársa, valamint Görbe Ferenc, a vendéglátó Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója. A tanácskozás kezdetén Verbó Zoltán, az egység szervezési csoportvezetője üdvözölte a megjelenteket, Kecskeméti István, a Nagykőrösi Konzervgyár dolgozója elmondta Váci Mihály Eső a homokra című versét, majd Sápi Lajos egységparancsnok tartott vitaindító előadást a munkásőri tevékenység és a gazdasági termelőmunka kapcsolatáról» a testületben folyó szocialista versenymozgalom tapasztalatairól, további tennivalóiról. — Az MSZMP Központi Bizottságának a munkásőrséggazda leesik lábáról, ezeket a teheneket eladják és helyükre soha nem kerül másik. De a háztáji szarvasmarhatartás is korszerűsíthető. Vannak kistermelők, akik 3—4—5 tehenet tartanak, fejőgépet vesznek, hozzáértéssel takar- mányoznak és — mivel ők a munkaerő költségét nem számítják, — az állami támogatás és a felvásárlási árak mellett megtalálják számításukat a szarvasmarha-tenyésztésben. Ez a közeljövő útja! Ha a kistermelőknél is bekövetkezik bizonyos koncentrálódás, akkor a nem nagyüzemi állomány megmarad, továbbra is hozzájárul az ország ellátásához. Érdemes támogatni Csakhogy ehhez szintén szemléletet kell változtatni, száműzni a „spekulatív tehén” fogalmát. Sokan ugyanis valamiféle üldözendő, adóztatandó jelenségnek tartják azt, hogy egy-egy termelőszövetkezeti tag, ne adj’ isten vasutas, vagy nagycsaládú bejáró munkás 5—6 tehenet tart. Ha a tsz-ekben elérjük, hogy ne főkönyvelői szemmel nézzék a szarvasmarha-ágazatot, akkor menjünk nyomban tovább és érjük el azt is, hogy támogassák azokat, akik működési körzetükben szarvas- marhát tartanak, tehenet fejnek. Támogassák mindenek előtt azzal, ami a kisemberekénél a legnagyobb gond: fuvarral, tömegtakarmánnyal, legelővel. Ez nehezebb lecke, mint az alacsony nagyüzemi hozamok emelése, de ha kellő figyelmet fordítunk rá, ez is megoldható. F. B. gél kapcsolatos határozata minden munkásőrnek kötelezően szabja meg a példamutatást a termelő munkában, a szocialista erkölcsi normák megtartását, s tizenkilenc év tapasztalatai bizonyítják: munkás- őreink megfelelnek a követelményeknek — mondotta egyebek között. A továbbiakban a kiképzés és a munkaidő összehangolásának fontosságáról beszélt, valamint arról, hogy az acélszürke egyenruha viselése áldozatvállalást, odaadást követel. A munkásőrségben pártmegbízatásukat teljesítő dolgozók nem kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy választaniuk kelljen a munkahely és a munkásőrség között. — A munkásőrségben a társadalmi parancsnoki beosztás felelősségben, tartalmában egész embert kívánó pártmegbízatás, a pártszervezeteknek tehát gondosan kell mérlegelniük, milyen más irányú társadalmi teendővel bízzák meg a munkásőröket — állapította meg az előadó. A továbbiakban a versenymozgalomról szólt, és arról beszélt, hogy e verseny igen jól szolgálja a testület feladatainak végrehajtását, segíti a munkásőrök, s parancsnokok politikai, erkölcsi nevelését, öntudatos helytállását, erősíti az egységek, alegységek össze- forrottságát. Arra ösztönöz, hogy a termelő munkában is élen járjanak e társadalmi fegyveres testület tagjai. A versenymozgalom eredményeinek elérését nagyban segítik a helyi pártszervezetek, a kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkásőrök, parancsnokok, kollektívák erkölcsi megbecsülése. E nemes versengés célja, hogy elősegítse az eredményes kiképzést, a szolgálati feladatok fegyelmezett ellátását, példamutatásra ösztönözzön a munkahelyeken, és járuljon hozzá a szocialista embertípus formálásához. KISTARCSA— CEGLÉDBERCEL 4:3 (2:2) Monor, 1100 néző, vezette: Aranyosi. A ceglédi és a gödöllői járás bajnokai találkoztak egymással, mérkőzés előtt zászlót cseréit a két csapat. Pontosan 17 órakor a két tábor hangorkánja közepette elindult 90 perces útjára a labda. A ber- celi csapat kezdte a játékot. Az 5. percben Zsíros a berceli csapatnak megszerezte a vezetést: 0:1. A 8. percben Sándor felvágásáért büntetőt ítélt a játékvezető, a tizenegyest Roppai értékesítette (1:1). A kistarcsai csapat fokozatosan átvette a játék irányítását és mezőnyfölénybe került. A 20. percben Sándor megszerezte csapatának a vezetést (2:1). Ezután mezőnyjáték folyt, a kanuk nemigen kerültek veszélybe. mert mindkét oldalon jól hárítottak a védők. A 41. percben a kitűnően játszó Zsírost felvágták. A büntetőt Ud- vardi értékesítette (2:2). Szünet után nagy lendülettel támadott a kistarcsai csapat. Az 50. percben Kovács (3:2). majd az 52. ppreben Hideo juttatta előnyhöz a csapatát A szocialista verseny a pa-. parancsnokok, munkásőrök, alkotók kezdeményezésére, lelkes, öntudatos munkájára, helytállására, a közösségek egészséges versengésére épül. A munkásőrök és parancsnokok kommunista nevelését szolgálja, önzetlen tevékenységre, egymás kölcsönös segítésére ösztönöz. Lényege: felmérni, hogy milyen eredménnyel hajtják végre a meghatározott feladatokat. s hogy munka közben hogyan fejlődtek fegyelmezettségben, felkészültségben, közösségi érzéseikben. Az egységparancsnok előadását követően, a jelenlevők közül igen sokan mondták el véleményüket, tapasztalataikat, javaslataikat. Felszólalt a vitában a többi között Les- kő László, a Nagykőrösi Konzervgyár pártbizottságának titkára, Joó Ágoston, a ceglédi KÖZÉP Vállalat igazgatója, dr. Somodi István, az abonyi nagyközségi pártbizottság titkára, Túri György, a 21. számú Volán Vállalat nagykőrösi műszaki üzemegységének vezetője, Horváth Rezső, a munkásőrség megyei parancsnokságának munkatársa és Bállá János, aki egyebek között ezeket mondotta: — Mészáros János munkásőregység tevékenységét, felkészülésének eredményességét igazolják az év közben elért sikerek. Ezeket nagyban elősegítette a szervezettség javulása, a parancsnokság és a gazdasági vezetők jó kapcsolata. A munkásőrök mindenütt megbecsülést, tiszteletet, elismerést kapnak önzetlen munkájukért, nem véletlen hát, hogy soraikba egyre többen jelentkeznek. A vitában elhangzott kérdésekre, javasatokra Sápi Lajos adott választ, majd a tanácskozás megválasztotta 16 küldöttét a kiváló munkásőrök megyei találkozójára. Khim Antal (4:2). A 60. percben büntetőből Udvardi szépített (4:3). A játék további részében a kistarcsai csapat irányította a játékot, a kezdeti idegesség után mezőnyfölénybe került, a széleken vezették támadásaikat. A gödöllői járás bajnoka gyorsabb, technikásabb, egységesebb csapat benyomását keltette, míg a ceglédi járás bajnoka lassú volt, játéka nem folyamatos, széteső. Góllövők: Roppai 1. Kovács 2, Hideg 1, illetve Zsíros 1, Udvardi 2. Jók: Hegyi, Sándor, Roppai, Hideg. Illetve Kürtösi, Udvardi, Szeidli. Vetés Imre A BIViMPEX nyersbőrtelepe FELVESZ gépkocsivezetői jogosítvánnyal rendelkező munkagéptezelőt, valamint nyersbőrmunkára segédmunkásokat. Két műszak. Cegléd, Lovász u. 2. Hogy több legyen a tej csak 2341 liter volt.) Amint a Osztályozó mérkőzés 4 t i
