Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-27 / 151. szám

Iszap vár a straadon Június 10-én nyitotta meg kapuit a népszerű veresegyhá- 1 zi strand. A holtszezonban a nagyközségi tanács mintegy százezer forintot költött a tóparti létesítmény karbantartásá­ra, részleges felújítására. A strand jelenleg 1500—1600 láto­gatót fogad naponta, de legutóbb például, a vasárnapi ká­nikulában, csaknem háromezren fordultak itt meg. A látoga­tókat a strand héttagú személyzete szolgálja ki, hideg és me­leg ételekről a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ kisvendéglője gon­doskodik. Képünkön: iszapvárat épít a jókedvű gyermek­sereg. Barcza Zsolt felvétele VÁZA AJÁNDÉKBA Sikeres vendégszereplés Hollóházán Előzetesen hírt adtunk arról, hogy a galgamácsai népművé­szeti együttes kétnapos vendég- szereplésre utazott Hollóházá­ra. A meghívást a Finomkerá­miaipari Művek hollóházi gyáregységétől kapták, s a gyárból autóbuszt küldtek ér­tük. A több órás utazás során megállt az együttes Miskolcon egy kis városnézésre. Holló­házán a gyár gazdasági és po­litikai vezetői fogadták a gal- gamácsaiakat. A csoport tüs­tént gyárlátogatásra indult, s alaposan megismerkedtek az alapításának 130. évfordulóját ünneplő üzemmel. Élménydús nap volt, hiszen megnézte a csopo-rt a községet is, megcso­dálták az európai hírű templo­mot, kirándultak a Kőkapuhoz. Este pedig az ifjúsági klubban szórakoztak. A, második napon is gazdag volt a program. Busszal vitték az együttest Sárospatakra, ahol minden nevezetességgel megismerkedtek. A délutáni visszaérkezést követően a por­celángyár hegyektől övezett gyönyörű sporttelepén tartot­ták meg az építők napi ünnep­séget. A csoport tagjai is ott szórakoztak a gyár munkásai­val együtt. Az ünnepség fénypontja volt az este hét órakor a gyár kul­túrtermében rendezett gálamű­sor. Itt lépett fel teljes prog­ramját bemutatva a galgamá­csai népművészeti együttes is; a gyermek- és a felnőtt csoport. A műsorban fővárosi művé­szek is felléptek, ám a prog­ram második felében is a gal- gamácsaiaké volt a főszerep; nótacsokrokat adtak elő. A műsor félidejében még egy kis ünnepség zajlott le, az együttes nevében Vankóné Du­dás Juló vette át a díszes aján­dékot, egy nagy porcelánvázát — nagy taps és éljenzés köze­pette. Este indult haza az együttes Galgamácsára. Ügy érezzük, hogy méltóképpen képviselték Pest megyét és a gödöllői já­rást Borsodban. B. I. Ősszel: autóbusszal hangversenyre A gödöllői városi tanács művelődésügyi osztálya az MSZMP Központi Bizottsága közművelődési határozata, az ennek nyomán készült Pest- megyei pártbizottsági határo­zat. illetve az ezekben talál­ható célkitűzéseket helyi fel­adatokra bontó városi párt- bizottsági és városi tanácsi intézkedési terv alapján ké­szítette el az 1976-tól 1980-ig szóló középtávú közművelődé­si tervét. Ez a dokumentum meghatározza a művelő­dési intézmények alapvető feladatait, a tartalmi munka fejlesztésének irá­nyát, lehetőségeit. A középtávú terv célkitűzé­seinek, feladatainak ismereté­ben. szellemében készültek el az idei munkatervek is. Kiemelkedő jelentőségű köz- művelődési esemény volt pél­dául a minap lezárult Gödöl­lői tavasz programsorozat., s ilven lese a iárási-városi ifjú­sági olvasótábor. E programok szervezésébe és irányítására operatív bizottságot alakíta­nak. A városi művelődési osz­tály irányító munkáját haté- kotnvan segíti az elmúlt esz­tendőben alakult közművelő­dési bizottság, amely az idén nagy részt vállal a közművelő­dési munka felügyeletéből, s például az üzemek közműve­lődési munkájának értékelésé­ből. Minderre azért is van nagy szükség, mert a tanács műve­lődésügyi osztóivá az irányítás és a koordinálás területéről ráháruló feladatok körül kü­lönösen jelentősnek ítéli meg az üzemek és a társadal­mi szervezetek közműve­lődési munkásának ellen­őrzését, értékelését, to­vábbá a közművelődési és közoktatási intézménvek együttműködésének fej­lesztését. A múlt ősztől ismét rend­szeresen szerveznek budapesti színházlátogatásokat — az ér­deklődők busszal utazhatnak a fővárosba, s vissza is. Az idén ősztől — a zene­iskola aktív közreműkö­désével — hasonló formá­ban hangverseny-látogatá­sokat is szeretnének szer­vezni. E témához kapcsolódva meg­jegyzendő, hogy a korábban rendszeres, de gyérein látoga­tott gödöllői Zenélő Kastély elnevezésű hangversenysoro­zat helyett a zeneiskola köz­reműködésével az őszi és a téli hónapokban indul hangver­senysorozat. F. B. Főhadiszállás Gödöllőn (2.) A Vörös Katona szerkesztője emlékezik Stromfeld Aurél demokra­tikus hadvezér volt. Minden hadműveleti lépést megbe­szélt beosztottjaival, s a tá­vol levő hadosztályparancs­noktól pedig írásban k^rt vé­leményt. A szadai (báró) Ke­rekess József vezérezredes a következőket írta a gödöl­lői főhadiszállás életéről: .. az 1919. év végéig fontos, a hadműveletek (Miskc'c, Kassa, visszafoglalása) bevált központja maradt. Julier is kész szállásra talált itt. A nyári sikerek és Stromfeld személyes varázsa alapján itt gyülekeztek az egész had­sereg ismert szakreferensei... A közös beszélgetések céljai­ra nagy, kényelmes helyisé­gek álltak rendelkezésre, me­lyekben a főhadiszállás tag­jai sokszor százon felül is összegyülekeztek. Szép a park és jó a zongoraterem de aránylag ritka alkalom volt a pihenésre — melyeknél időnként Huszka zeneszerző játékában is lehetett gyö­nyörködni.” Kun Béla a Kastélyban Kerekess vezérezredes Stromfeld tanítványa volt, 1945-ben rehabilitálták, s szintén itt tevékenykedett in '.-mich Ferenc későbbi mi­niszterelnök, aki Kerekess szavai szerint 1919-ben „ma­gasan kiemelkedett a többi hadosztály politikai megbí­zottai közül”. Kerekess részletesen meg­emlékezik arról is, hogy a visszavonulással kapcsolatos tárgyalások is Gödöllőn kez­dődtek. Maga Kun Béla is kijött, hogy tájékoztassa a katonákat a Clemenceau-üze- netről. Ekkor még Stromfeld is beleegyezett a visszavonu­lásba, de miután kedvező jelentéseket kapott a harc­térről, hevesen követelte, hogy ne engedjünk. Bőhm és Stromfeld elvi elletétek miatt június 22-től július 4-ig kü- lön-külön dolgozott, s mikor Stromfeld július 3-án a kas­télyban búcsúbeszédét tartot­ta, Böhm egy másik helyiség­ben nyitott ablakon át hall­gatta szavait. Július 10-én fáradtságára hivatkozva Bőhm is lemondott, s a Tanácsköz­társaság bécsi nagykövete lett. Lemondására a gödöl­lői MÁV-állomáson levő pa­rancsnoki kocsiban került sor. Gödöllő város első tanács­elnökének, Gyetvai József­nek rokona, Gyetvai János író, aki 1919-ben Stromfeld és Bőhm mellett kadétőr­mester volt. Ugyanekkor szer­kesztette a gödöllői főhadi­szálláson a Vörös Katona cí­mű újságot. Gyakran járt Budapestre a vezéri sínau­tón. Engedély a Kormányzótanácstól Gyetvai nyelvtudásával is hasznára volt a főhadiszál­láson folyó munkának, le­fordította Pelee francia pa­rancsnok táviratait, amelyek sürgették a csehek elleni tá­madás beszüntetését. Gyet­vai János a Tanácsköztár­saság bukása után külföld­re menekült, több könyve jelent meg a két világhábo­rú között, majd 1945 után is. A Két világ között című, 1963-ban megjelent művé­ben Stromfeld Aurélra is emlékezik. Gyetvai a különvonaton dol­gozott, de bejáratos volt a gödöllői kastélyba is. Mint írja, egy alkalommal éppen ottlétekor kapott a hadvezér engedélyt telefonon a kor­mányzótanácstól a csehek el­leni támadás megindítására. A gödöllői főparancsnokság különvonata május 20-án Miskolcra indult, s előtte pán- célvonatokról lőtték a megle­pett ellenséget. Ennek a vo­natnak köszönhető, hogy a vezérkar gyorsan a frontra érkezett. A ludovikások lázadásának leverésére június 24-én Stromfeld Budapestre uta­zott, s a vezetést távolléte idejére Gyetvai Jánosra bíz­ta. Gyetvai éjfélkor bement a kastélyba az őrséggel, s ha­tározott fellépésével, mind- denre kiterjedő figyelmével sikerült elejét \ nie min­denféle megmozdulásnak. III. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM 1976. JÚNIUS 27., VASÁRNAP A győztes brigád a munkában is helytáll Nagytarcsából vizsgáztak Gödöllőn a Táncsics Mihály út végén fenyőfák között hosz- szú, lapos épületek húzódnak; nagyablakos irodaház, ablak­talan raktársor és állatház. Százhuszonhárman dolgoznak az erdőszéli intézményben, Szakmunkások, mérnökök, ál­lattenyésztők és kutatók. Feke­te tábla hirdeti, hogy itt van a Laboratóriumi Törzsállatte­nyésztő Intézet. Dr. Dienes Károly, az intézet igazgatója szerint kevesen is­merik az Itt folyó munkát, a dolgozókon kívül nem sokan tudják, hogy tevékenységük népgazdaságunk számára fon-’ tos: biológiai kutatásokhoz, la­boratóriumi kísérletekhez te­nyésztenek állatokat: egereket, patkányokat, tengerimalaco­kat és nyulakat. Forintok és egerek — Az állatokat egy hatezer légköbméteres klimatizált állat­házban tartjuk, amelynek mű-. ködése, fenntartása igen bo­nyolult műszaki feladat. Inté­zetünk berendezéseinek kar­bantartása, valamint az állat­házi klímarendszer működteté­se műszaki osztályunk dolga — tájékoztatott az igazgató. Az osztályhoz tartoznak a karbantartó-szakmunkások, akik egy műszakban dolgoznak és a klímaház gazdái, ők éjjel nappal műszakbán vannak, ösz- szesen tizenöten. A karbantartók és klímaüze­melők tagjai a kétszeres zász­lótulajdonos Kandó Kálmán szocialista brigádnak, akik a város szocialista brigádjainak kulturális vetélkedőjén az el­ső helyen végeztek. — A brigád négy esztende­je alakult, de mondhatom, hogy azóta kerültek az elsők közé, amióta Fekete István lett Mint elmondta, úgy érezte, Stromfeld tetszésére látta el térparancsnoki megbízatását. Gyetvait szerkesztői köte­lessége Bőhmhöz kapcsolta, de Stromfelddel bensősége­sebb viszonyban volt. Bőhm- ről az volt a véleménye: „Rendkívül okos ember, de abszolút jobboldali”. Amikor már tudták, hogy Julier lesz az új vezérkari főnök, Gyetvai megkérdezte Stromfeldtől: „ki ez?” Strom­feld csak annyit mondott: „Sajnos, nagyon félek tőle”. Nem volt szokása bővebben válaszolni. Stromfeld és a Vörös Hadsereg az osztály vezetője. Egy éve igen jói szerepelnek, az intéze­ti munkaversenyben. Az inté­zet dolgozói csak akkor mér­hetik le mit érnek, ha valami baj van, pedig jó munkájukat inkább az bizonyítja, ha min­den berendezés rendeltetése szerint működik — mondta a tizenkéttagú brigádról dr. Die­nes Károly. Műhelybeszélgetés a színházról — Amikor beneveztünk, úgy gondoltuk, hogy csak a részlet a fontos, az vonzott bennün­ket, hogy az első feladatlapon névadónk, Kandó Kálmán munkássága is téma volt. Az­tán az első fordulókor a nyol­cadik helyen voltunk, remény­kedni kezdtünk — mesélte Gó­lya József brigádvezető, aki tmk-lakatos. Valamennyi brigádtag tanult valamilyen szakmát: Matuz | Lajos vízvezetékszerelő, Balogh I Mihály lakatos és felvonósze­relő, Orosz Péter lakatos, Födi Lajos ív-lánghegesztő, Fekete Gábor a brigád mindenese, mechanikai műszerész, forgá­csoló és vízvezeték-szerelő egy- személyben, Benke .József mo­torszerelő, Semperger László, Tóth Ferenc és Pecze József villanyszerelők, Bajkai András- né tiszteletbeli tagja a brigád­nak, ő belső ellenőr, az osztály- vezető Fekete István pedig gé­pészmérnök. — Hogyan készültek a ve­télkedőre? — Rengeteg könyvet; lexiko­nokat, versesköteteket, kézi­könyveket néztünk át, és, sok eddig ismeretlen tényt tud­tunk meg vidékünk történeté­ről. Jók voltak a kirándulások is — jegyezte meg a huszonkét éves Gólya József. — A rész­vételért egy-egy zsetont kap­tunk, a járási kiránduláson sok volt a vendégünk, harminchét zsetont szereztünk. — László-Bencsik Sándor darabjára nem valami nagy lelkesedéssel készült a brigád, mert többen mondogatták, hogy igen gyenge a Történelem alul­nézetből című előadás a Thália Színházban — szól közbe Feke­te István. — Az előzetes hírek nem voltak igazak, még más­nap is a valóban rólunk szóló da­rabról beszélgettünk a műhely­ben. Persze nem egyedül verse­nyeztünk, mert a Gödöllői ta­vasz rendezvényein való rész­vétellel a LATI Semmelweis szocialista brigádja is gyarapí­totta zsetonjaink számát. Alkalom a művelődésre — A záróvetélkedőn csak egy kérdésre nem tudtunk vála­szolni; mivel fogadták a legé­nyeket a tollfosztóban, a má- Icoskukoricáról még sosem hal­lottunk. Nekünk a nagytarcsai együttes jutott, s bizony nem nagyon Ismertük ezt a falut, még a Pest megyei barangolá­sok című könyvben sem esik szó róla. A műsor után megke­resett bennünket az asszony­kórus vezetője s megígérte, hogy a falujukról szóló kiadvá­nyokból küldenek brigádunk­nak — mondta a brigádvezető. A brigádok naplóiban kultu­rális program címén legtöbb­ször színházjegyek, mozijegyek, esetleg múzeumi belépők sze­repelnek. Sokat beszélünk ma­napság a munkásművelődés fontosságáról, de műveltség- szerzésre a beszédnél sokkal kevesebb az alkalom. A Kandó Kálmán szocialista brigád tag­jai elmondták, hogy e néhány hónap alatt a vetélkedő kereté­ben annyi művelődési progra­mon vehettek részt, amennyi­re talán fennállásuk négy esztendeje alatt alkalom sem volt. Hasznos volt a fizikai munkások gödöllői szocialista brigádjainak vetélkedője, a kezdeményezést folytatni kell, hogy ne kampány jellegű le­gyen a munkásművelődés, ha­nem folyamatos tevékenység. örszigethy Erzsébet Történelmi bizonyíték Újabb értékes leletek kerül­tek elő hazánk egyik legjelen­tősebb római kori ásatásának színhelyén, a táci Gorsiumban. A napokban váratlan meglepe­tésként egy germán férfi sírját tárták fel. A csontváz a római kori üzletsorban rejtőzött, mé­lyen a földben: mellette nagy­méretű, öntött bronzlemezből készült fibula, bronz övcsat és gyöngysor bukkant elő. Mint a régészek megállapították, a halottat az időszámításunk utáni V. században temették el. SPORT + SPORT -I- SPORT + SPORT Gyetvai legnagyobb élmé­nye az volt, amikor Strom­feld toborozta, szervezte a Vö­rös Hadsereget: önmagát múlta felül ezekben a na­pokban. A szervező erő a fő­hadiszállás életének rende­zésében is kitűnt. Minden­felé biztonságos őrség, ren­dezettség, nyugalom. Amint belépett valaki a kastélyka­pun, érezhette, hogy terv szerinti, célratörő munka folyik. Gyetvai János írót egy svábhegyi nyugdíjasotthon­ban kerestem föl, s elbeszé­lésekor úgy éreztem, hogy a nagy hadvezér, Stromfeld Aurél még ma is nagy ha­tással van azokra, akikkel együtt dolgozott. Heltai Miklós (Vége) Ma: kispályás torna FINÁLÉ CALCÁMÁCSÁN IS Lejátszották a galgamácsai községi kispályás labdarúgó- bajnokság utolsó fordulóját. Az alábbi eredmények szület­tek : V ácegres—V ácegresi KISZ 0:3, Kéripuszta—Vác- kisújfalu 2:0, Vácegres—Kéri­puszta 0:3, Vácegresi KISZ— Galgamácsai KISZ 1:1 és Gal­gamácsai KISZ—Váckisújfalu 7:3. A tavaszi szezon ezzel véget ért, s a tabella az aláb­biak szerint alakult: 1. Öregfiúk SE 7 4 3 — 17- 8 11 2. Galgamácsai KISZ 3. Tanács­7 4 2 1 24-15 10 Pedagógus 7 4 1 2 25-18 9 i. Tsz Agronómia 7 2 4 1 16-11 8 5. Kéripuszta 7 3 2 2 13- 8 P 6. Vácegresi KISZ 7 2 3 2 10-11 7 7. Váckisújfalu 7 1 1 5 12-21 3 8. Vácegres 7 — — 7 6-28 — A galgamácsai tömegsport­bizottság június 27-én, vasár­nap délután 14 órától kispá­lyás labdarúgótornát rendez négy csapat részvételével, ezeik: öregfiúk SE, Galgamácsai KISZ, Váckisújfalu és a gö­döllői kispályás labdarúgó­bajnokság második csoport­jának bajnoka, a IV. kér. FC. B. I. Új helyen a GSC Ezúton is értesítjük az érdek­lődőket, hogy városunk sport­klubja, a GSC új helyiségbe költözött. Címe: 2100. Gödöllő, Szabadság út 7. Telefon: 511. I 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom