Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-27 / 151. szám

1976. JÜNIUS 27., VASÁRNAP * 3 Péter-Pál előtt „Jó termést várunk” Kedden Péter-Pál napja, kezdődhet az aratás, tartja a hagyomány. Valójában rit­kán igazodik a nevezetes dá­tumhoz a gabonaérés, mert Baranyában már napók óta vágják legkorábban érő kalá­szosunkat, az árpát, íent észa­kon pedig még éppen csak szűkül; beletelik egy-két hét­be, míg penge alá érik. Pest megye délvidékén azonban úgy tűnik, menetrendszerűen rajtolhatnak, hallom Győré Sándortól, az abonyi Sárvári Endre Tsz elnökétől. Árpa után búza — Nagy őszi árpások va­gyunk, 680 hektár termését kell betakarítanunk, a ter- vek szerint hét-nyolc nap alatt. Általában már nyakig vagyunk az aratásban, mi­kor másutt, ahol csalt búzát termelnek, még csak lesik, hozzákezdhetnek-e. Búzát is érlel persze a gaz­daság határa, s nem is akár­mekkora területen: Kereken ezer hektáron ring a búza­tenger, zöld még a mélye, színe már sápad, várhatóan július tizediké körült ölt egyöntetű bronzszinezetet. A szomszédos József Attila Termelőszövetkezetben hét­lőre állítják másodjára glé- dába a kombájnokat, teher­gépkocsikat, vontatókat. Az első gépszemle már meg­volt, az apróbb hibákat ja­vítják a műhelyekben, hogy a jövő hét végére kifogásta­lan műszaki állapotban vet­hessék be a nyolc arató­cséplőgépet s a szállítójármű­veket. 160 hektár árpa ter­mését hordják magtárba — próbajárat az aratóknak —, s eztán jön a nagyja: 1050 hektár búza. Csapadék — ami hiányzott Ígéretesek a gabonák, mond­ják itt is, ott is, ám lentebb, J ászkara jénőn, kedvetlenül fogad az Árpád Tsz főmező­gazdásza, Girst Ádám. — Olyan biztatóak a ter­méskilátások mindenfelé, Ceg­léden lakom, nézem minden­nap, gyönyörű a gabona. Gazdaembernek ünnep az aratás, a szántó-vető mun­ka fénypontja, íme fárado­zásunk eredménye, beérett, megtermett a kenyémekvaló, az élet. Három hete még mi is optimisták voltunk, de vár­jon, hozom a naplót. A rózsaszín borítójú spi­rálfüzet tábláján egy szó: csa­padék. Ami nem volt. — A kertészetet öntözzük éjjel-nappal, a paprikát, uborkát, dinnyét, szakadat­lanul, de a búzáinlcat csak nézzük, meddig bírja még szomjan a növény. Van táb­la, ahol máris kisült a szem. Napról napra várjuk, hogy essen, hogy ne kelljen kény­szerből előbb aratnunk. 1166 hektár búzánk van. És a lu­cerna? Perzseli a nap, a gyöngébb, szikes, futóhomo­kos táblákról nincs mit le­kaszálnunk, pedig kétezer szarvasmarha takarmányá­ról kell gondoskodnunk, ha törik, ha szakad. Mit tehe­tünk, reménykedünk. A hűvös irodából a gép­színekre látni, nyolc kom­bájn sorakozik a gépszem­lére, az ősz, napégette bőrű főayronómus arca borongós. Nem úgy az ég, odakinn iz­zik a határ. Láthatatlan határ Törteinek veszem az utat. Alig néhány kilométer az előbbi falutól, mégis, mintha láthatatlan választóvonalat lépnék át: nem furulyáznak a szomjúságtól térdig érő ku­korica levelei. Megállók egy búzatábla mellett, duzzad a szem a kalászokban. Itt már esősebb zónát jelez a növény­zet, meleg van persze, ká­nikula. Fazekas Sándor, a törteli Dózsa Tsz elnöke az iroda előtt, járdaszéli fa hűsében tart haditanácsot. Csúcsosod­nak a teendők. Kaszálják a lucernát — erről folyik a szó —, hétszáz hektár termését hordják a mezőről szárító­üzemükbe, 150 hektár réti széna kaszálása is most ese­dékes. Tíz nauja pedig a bor­sót is aratják, három kiszu­perált SZK—1-es kombájn vágja a rendet, az öt fej­tőgéptől 260 hektár termé­sét szállítják a Nagykőrösi Konzervgyárba. A terv sze­rint 33 mázsát kell adni a borsónak, a korán érő fajták azonban elég gyatrán fizet­tek, a későbbiek viszont a terven felüli hozammal ke­csegtetnek. — Az aratás? Még kicsit odébb van, de nem is bán­juk — mondja az elnök —, legalább a borsóval végzünk előtte, fölszabadul a teljes szállítópark. Mindenesetre az ütemtervet elkészítettük, hat kombájnunkra 795 hektár búza jut az idén. Jó termést várunk. Jó termést várunk. Így fo­gad Cegléden a Lenin Tsz főmezőgazdásza, Józsa István is. Egyelőre még a borsó be­takarítására. lucemakaszálás- ra összpontosul a figyelem, géppel, kézi erővel kapál­ják a dinnyét, paradicso­mot, uborkát, kultivátoroz- zák a kukoricát, akad mun­ka a szőlőben, gyümölcsös­ben. S közben, ki-kinéznek a határba: a tavaszi árpa — 100 hektáron terem — viasz­érésben van, az 1022 hektá­ron termő búza ígéretes, a legutóbbi termésbecslés alap­ján úgy vélik, ha az időjá­rás kedvez, megadja a ter­vezett 37 mázsát hektáron­ként. Gabonát vár a garat _— Még egy jó eső sokat se­gítene, hizlalná a szemeket. A magyar hűtőipar duna­keszi hűtőházában megkezdő­dött á szamóca feldolgozása. Az idén mintegy 25 vagon­nal dolgoznak fel. A dunake­szi hűtőház idei felvásárlási tervében mintegy 420 vagon A gépszemle már megvolt Cegléden is, 11 kombájn áll aratásra készen a Lenin Tsz- ben. Visszaútban még benézek a pilisi malomba. Az udvaron derékig vetkezett férfiak sárkánykígyóhoz hasonló szál­lítószalagot vonszolnak a ga­bonára éhes garathoz. — Még akad kevés taka­rítani, tenni-venni való — mondja a munkálatokat ve­zénylő vékony, barna asz- szony, Délkuti Pálné üzem­vezető. A színeket kitakarí­tották, fertőtlenítették, csak az egyik raktárban maradt némi óbúza. Átmenőkészlet, legalább felerészben kell az új búzához keverni őrléskor, hogy jó minőségű lisztet ad­jon a malom. A terv szerint 7450 tonna gabonát vesznek át Pilisen a helyi tsz-től s a könyékbeli gazdaságoktól. A legnagyobb szállító a gombai Fúy András Tsz 2500 tonna búzát szer­ződött. — Tavaly semmi fönnaka­dás nem volt az átvételnél, az idén is jóelőre megbeszél­jük a gazdaságokkal a szál­lítások ütemezését. Gondol­tam, még az aratás előtt ki­veszek pár nap szabadságot, de aligha lesz belőle vala­mi, látom, itt a pilisi ré­szen már szépen kezd sár­gulni a búza. Csak jó időnk legyen! ' Ami az emberi igyekezeten múlik, úgy tűnik, rendben van —, hát mi mást kívánhat­nánk. különféle gyümölcs szerepel, köztük legnagyobb mennyi­ségben a piros ribizli 42, a szilva 80, az egres 17, a mál­na pedig 220 vagonos tételben. Koppány György felvétele Apor Zoltán A testvérmegyei kapcsolatok jegyében Elutazott a bolgár pártmunkásküldöttség Az MSZMP Pest megyei bi­zottságának meghívására mint megírtuk, hétfőn bolgár, Szófia megyei pártmunkás- küldöttség érkezett megyénk­be. A delegáció programja so­rán csütörtökön Nagykátára látogatott, ahol fölkereste a járási pártbizottságot, a Kos­suth Tsz-t és a Ceglédi Kon­zervgyár nagykátai üzemét. Tegnap, szombaton délelőtt Herceghalmon jártak a bol­gár testvér-megyénkből érke­zett küldöttség tagjai, ahol megismerkedtek az Állatte­nyésztési Kutató Intézet mun­Hazaérkezett Szófiából a tanácsi delegáció Tegnap este, hazaérkezett Szófiából a Pest megyei Ta­nács küldöttsége, amely hét­főn utazott Bulgáriába, ele­get téve testvérmegyénk ta­nácsa meghívásának. A dele­gációt dr. Csalótzky György, a megyei tanács vb-titkára vezette. A küldöttség tagjai voltak: dr. Gulyás Ilona, az MSZMP Pest megyei tanács- apparátusi bizottságának tit­Terítéken a szamóca kájával, majd ezután látoga­tást tettek a Herceghalmi Ál­lami Gazdaságban. Góg Má­tyás igazgató, tájékoztatása utá.n -bojgj'y vendégeink üzem- láíógátasoh vettek részt. A bolgár delegáció, Vlagyi­mir Dzsarkülovnak, a BKP Szófia megyei bizottsága me­zőgazdasági titkárának veze­tésével tegnap délután eluta­zott hazánkból. A Ferihegyi repülőtéren Balogh Lászlónak, az MSZMP Pest megyei bi­zottsága titkárának vezetésé­vel a pártbizottság vezető munkatársai búcsúztatták a bolgár küldöttséget. kára, Marosvölgyi Lajos, a szentendrei városi tanács el­nöke és Krima János, a me­gyei tanács váci járási hiva­talának elnöke. A Ferihegyi repülőtéren a küldöttséget Császár Ferenc, a Pest megyei Tanács általános elnökhelyettese és dr. Barta Miklós, a megyei tanács szer­vezési és jogi osztályának ve­zetője fogadta. A beszélgetések után Az MSZMP Központi Bizottsága 1975. ok­tóber 23-i határozatának megfelelően a Pest megyei pártbizottság tavaly novemberi ülé­sén elfogadott intézkedési tervet végre hajtva, a megyében lényegében befejeződtek a párttagsági könyvek cseréjével összefüg­gésben folytatott beszélgetések. Az alapszer­vezetek — csekély kivételtől eltekintve — megtartották a beszélgetéseket összegező zá­rógyűléseket is. Reális, megalapozott vélemények A megyei pártbizottság intézkedési tervé­nek megfelelően az irányító pártbizottsá­gok nagyon körültekintően készítették elő ezt a fontos politikai munkát. A tapasztala­tok alapján megállapítható, hogy a megye több mint 1400 alapszervezetében igen meg­fontoltan választották ki azt a közel négy­ezer beszélgető csoportot, amely alapszerve­zeti vezetőségi tagokból, pártcsoportbizal- miakból állt. Mindannyiuk nagyon szorgal­masan, tartalmasán készült fel a beszélgeté­sekre. A munkát nagyban megkönnyítette, hogy nagyon kevés kivételtől eltekintve az alapszervezetek vezetőségei minden párttag­ról reális, megalapozott feladatmeghatározó véleményt alakítottak ki. Ebből is adódott, hogy a több mint 40 ezer párttaggal folyta­tott beszélgetés során megyénkben a párt­tagság 95—98 százaléka fenntartás nélkül, teljes egyetértéssel fogadta a beszélgető cso­portok véleményét, bírálatát és javasla­tait is. Az összegező taggyűlések tapasztalatai arról győznek meg bennünket, hogy sikerült a párttagsággal megértetni a tagkönyvcserére hozott leözponti bizottsági határozat lénye­gét. A pártalapszervezetek titkárai, akti­vistái eredményesen dolgoztak a párttag­ság körében. Érzékeltetni tudták, hogy e ha­tározat végrehajtása mintegy folytatását je­lenti a Központi Bizottság 1972. november 14—15-i határozatának, amely a párttagság­gal szembeni magasabb követelményeket fo­galmazta meg a párton belüli és a tagfelvé­teli munkában is. Az alapszervezetek több­ségénél helyesen kapcsolták a határozatot a Politikai Bizottság 1972. december 20-i ál­lásfoglalásával, amely az alapszervezeti munka fejlesztéséről, a párt vezető szerepé­nek helyi erősítéséről szólt. Helyesnek bizo­nyult az elhatározás módja, hogy a beszél­getés az alapszervezetben folyjon a helyi feladatokról, az egyes párttagok munkájá­ról. Ez tovább növelte az alapszervezetek te­kintélyét, felelősségét. A pártalapszervezet valamennyi tagja érezte a beszélgetés so­rán, hogy a pártmunkát elsősorban saját ^lEips^ervezetében Jíéll kifejtenie, függetlenül aftSr; ’Hogy ráilfén magasabb választott.vagy, állami pártszerv tagja. Időbeli, alapos végrehajtás Az összegező taggyűlések során a párttag­ság összehasonlította a pártban lefolyt ko­rábbi tagkönyvcseréket a jelenlegiekkel. Egyetértéssel szóltak arról, hogy egyen­rangú párttagok beszélgetése zajlott le, melynek során a javaslat, a döntés, az esetleges kilépések a pártból, vagy törlések is elsősorban az alapszervezet taggyűlésé­nek hatáskörében mozgott. Jó érzéssel nyug­tázták, hogy a tagkönyvcsere során egyetlen helyen sem merült fel a tagrevízió alkalma­zásának még árnyéka sem. Kedvezően befolyásolta a beszélgetések tartalmát, hogy már februárban, a beszá­moló taggyűléseket követően, mikor a tag­könyvcsere végrehajtása ismeretessé vált, a párttagok eszmecserét folytattak egymás kö­zött az üzemek, termelőszövetkezetek előtt álló politikai, gazdasági feladatokról és azok­ról a munkahelyi kérdésekről, amelyek fog­lalkoztatták őket. így megfelelő tapasztalat­tal rendelkeztek addigra, mire az egyéni be­szélgetésekre sor került. E hét végéig a párttagság 98 százalékával beszélgettek el Pest megyében. Teljesen befejezték a beszélgetéseket a budai, a ceg­lédi, a nagykátai, a gödöllői járásokban, va­lamint Nagykőrös és Vác város alapszerve­zeteiben. A többi irányító pártbizottságnál néhány párttaggal lefolytatandó beszélgetés van még hátra. Ez is előreláthatóan a hónap végéig befejeződik. Mindez nagyon fegyel­mezett, pontos és munkaterv szerint meg­valósított feladatvégrehajtást tükröz. Csak a pártalapszervezetek titkárainak, vezetői­nek és a beszélgető csoportokban dolgozó kommunistáknak, valamint a beszélgetések­ben részt vevő párttagságnak a fegyelme tette lehetővé e feladat ilyen időbeli és alapos végrehajtását. Őszinte, nyílt légkörben Az összegezett tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy az alapszervezetek vezetőségei nagy felelősséggel értékelték a párttagok munkáját. Gondoskodtak a beszélgetések zavartalan körülményeiről, őszinte, nyílt elvtársi véleménycsere valósult meg. A párttagokkal szemben támasztott követel­mények, az adott pártmegbízatások reáli­sak, körültekintőek. Nem találkoztunk ed­dig egyetlen fellebbezéssel, amely irreális vélemény, vagy szektás, pártszerűtlen maga­tartás miatt érkezett volna felsőbb szer­vekhez. Igen jó érzéssel nyugtázzuk, hogy a pártalapszervezetek külön figyelmet for­dítottak az idős, a munkában elfáradt, fel­mentett párttagokkal folytatott beszélgeté­sekre, a kommunista elvtársiasság es_ a hu­manizmus jegyében. Többségüket lakásukon keresték fel, tájékoztatták a pártélet leg- frissebb eseményeiről és őszinte eszmecse­rét folytattak velük. Jó alkalmat jelentettek a beszélgetések arra, hogy a párthatározatok ismeretét fel­frissítsék a párttagság körében. Különösen szükség volt erre a tömegszervezetekben és mozgalmakban dolgozó kommunisták köré­ben, ahol nem ismerték teljes részletes­séggel és egészében e tömegszervezetek köz­ponti szerveinek határozatait. A beszélge­tések során a párttagok — ki-ki érdeklődési vagy munkaköre szerint — a pártélet, a ter­melés, a munkafegyelem és a reájuk há­ruló feladatok egyenletesebb elosztásáról szóltak. Vita adódott a beszélgető csoportok és a párttagság között több helyen a vallá­sos világnézet megítélésében. Néhány párt- alapszervezetben szóvá tették, hogy helyes­lik az állásfoglalást, miszerint a beszélge­tés során elsősorban a személy magatartá­sát ítéljék meg, ne a család vallásos felfo­gását. Szinte valamennyi beszélgetésnél nagy teret kapott a gazdaságpolitikai feladatok megvalósításában jelentkező hibák feltárása, sok helyen alkotó javaslatokkal. Erősödött cselekvési egységben A közvetlen találkozás, a politikai eszme­csere közelebb hozta az alapszervezetek ve­zetőségeit a párttagsághoz. Ez elősegíti a pártmegbízatások elosztásának további he­lyes gyakorlatát, másrészt a cselekvési egy­ség erősítését a párttagság körében. Kifeje­zésre juttatta a párttagság, hogy a politi­kai kérdések elemzése, a beszélgetések so­rán a nyílt eszmecsere, egyéni munkájuk pártszerű konkrét értékelése, a további ten­nivalók meghatározása hozzásegítette a párt­tagságot a párt politikájának eredménye­sebb megvalósításához. Megfogalmazták az igényt, hogy az alapszervezetek vezetősé­gei rendszeresebben ellenőrizzék munkáju­kat és értékeljék tevékenységüket. Nagy aktivitásról tett tanúbizonyságot a taggyűléseken a párttagság. Számtalan olyan javaslat hangzott el, melyeket a gya­korlati munkában több helyen már hasz­nosítottak is. A Dunakeszi Járműjavítóban a belső szállítást átszervezték, kevesebb szállítóeszközzel, szervezettebben dolgoz­nak. A gödi tsz-ben a tejtermelési átlag ja­vítására tettek intézkedéseket, A Gödöllői Gépgyárban a gazdasági mupka határozot­tabb pártellenőrzését, a pedagógus-alapszer­vezetekben a pedagógusok politikai és szak­mai továbbképző rendszerének szervezet­tebbé tételét igényelték. A mezőgazdasági üzemekben a szakosított iparszerű termelés kidolgozását célzó bátrabb tervezést java­solták. Eredményesen befolyásolták a taggyűlé­sek a pártszervezetek által kidolgozott és elfogadott cselekvési programok végre­hajtását és a pártirányítás továbbfejlesz­tését. Ráirányították a beszélgetések a fi­gyelmet a párt gazdaságpolitikai munkájá­nak olyan fontos területére, mint a lakos­sági szolgáltatások továbbfejlesztése és a helyi, társadalmi összefogásban rejlő naég hatékonyabb felhasználása, a még növekvő igények szélesebb körű kielégítésére. Az összegező taggyűlések eddigi tapaszta­latai azt bizonyítják, hogy a párttagság ér­deklődése és tevőleges aktivitása fokozó­dott a XI. pártkongresszus határozatainak helyi végrehajtása érdekében. Nem záruló folyamét Kedvező hatást gyakoroltak a beszélgeté­sek a párttagságra, mindenekelőtt a párt­fegyelem erősítésében, a kommunista cse­lekvési egység fokozódásában. Mindennek eredményeként erősödik, fejlődik a párt­alapszervezetek munkája, erősödik az alap­szervezetek helyi vezető szerepe. A taggyű­lések eleget tesznek hármas funkciójuk­nak, összegezik és minősítik a beszélgeté­sek tapasztalatait, határozatot hoznak, il­letve feladattervet fogadnak el a párttagság által tett javaslatok megvalósítására, és tu­domásul veszik, illetve döntenek a párt­ból kilépő és töröltek ügyében. A vezetősé­gek beszámolói kritikusan és konkrétan elemzik a párttagság észrevételeit, javas­latait. Azokat az észrevételedet, melyek fel­sőbb állami vagy pártszervek intézkedését igénylik, most összegezik. A párttagsági könyvek cseréje a politi­kai munka szerves része. Ez az új tagsági könyvek kiadásával a novemberi taggyű­lésen — tartalmát illetően — nem zárul le. A párt XI. kongresszusa határozatainak gyakorlati megvalósítása, az V. ötéves terv gazdasági feladatainak végrehajtása azt kö­veteli minden párttagtól, hogy az eddigi­nél nagyobb részt vállaljon a politikai és gazdasági feladatok eredményes, fegyelme­zett megvalósításában, a párt politikájának gyakorlati végrehajtásában. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom