Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-26 / 150. szám

1976. JtJNIUS 26., SZOMBAT 30 győzelmes év Tíz szocialista ország nagyszabású képzőművészeti tárlata a BNV területén Harminc győzelmes év címmel tíz szocia­lista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongó­lia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Viet­nam — képzőművészeinek reprezentatív al­kotásait vonultatja fél az a nagyszabású ki­állítás, amely pénteken délben nyílt meg a Budapesti Nemzetközi Vásár területén. Megjelent a megnyitón Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Orbán László kulturális miniszter, politikai, társa­dalmi és művészeti életünk számos kiváló­sága. Jelen voltak a külföldi diplomáciai képviseletek vezetői, munkatársai is. Megnyitó beszédében dr. Pozsgay Imre kulturális miniszterhelyettes arról szólt, hogy' 30 év előtti események és az azt követő tör­ténelmi jelentőségű korszak tette lehetővé a szocialista országokban a társadalmi fel- emelkedéssel együtt, a kultúra, a művészet nagyarányú kibontakozását, a szellemi al­kotó munka legnemesebb társadalmi hiva­tásának, igazi céljának felismerését, a „nép­pel a népért” és a „népről a népnek” eszmé­jének korszakalkotó művekben való meg­testesülését. A kiállítás gondolata abból a szándékból született, hogy az a történelmi, politikai évfordulót méltó módon, a művé­szet eszközeivel köszöntse. A kiállított művekben határozottan tükrö­ződik a Szovjetunió történelmi szerepe a fa­sizmus feletti győzelemben, a népek felsza­badításáért vívott világméretű harcban. A kiállítás jól érzékelteti a szabadságért és békéért folytatott küzdelem időszerűségét hangsúlyozza országaink társadalmi, eszmei­politikai eggyüvétartozását, barátságát; se­gíti haladó forradalmi és humanista hagyó­i Ferenczy Noémi Gobelinje mányaink sokoldalú megismertetését, elő­mozdítja a nemzeti kultúrák kölcsönös gaz­dagítását, a szocialista-realista művészet to­vábbi fejlődését országainkban. A BNV' területén nyitva tartó képzőművé­szeti bemutatón csaknem 1600 műalkotás tekinthető meg július 25-ig, naponta 11 és 19 óra között. Váci, szentendrei, zehegényi, dömsödi alkotó a magyar anyagban Három földrész, Ázsia, Euró­pa, Amerika, tíz szocialista or­szág képzőművészete jelzi, iga­zolja, hogy az emberiség vi­lágméretű, hatalmas küzde­lemben úrrá lett a rontó fa­siszta erőkön. E grandiózus ki­állítás, melyet 1975 nyarán mutattak be Moszkvában, ál­landó nemzetközi kulturális esemény azóta is. Berlin, Prá­ga után most Budapest e tár­uralkodott Németországban. Ebbői háború lehet, figyelmez­tetett festmény, szobor, novel­la. Aztán Golgota egész Euró­pa. Mégis, hogy nem tartósan, hogy nem végérvényesen, ah­hoz a népek tiszta művészeté­nek elszánt ellentámadása is hozzájárult. A művek egész légiója torlaszolta el az erő­szakot, azzal, hogy szenvedé­lyesen ítélte el a letartózta­tásokat, az igazság bebörtön­zését, a kínzatásokat. Egyete­mes együttérzéssel kísérte rajz, szobor, kép Európa' me­nekültjeit, megsemmisítőtábor­ba hurcolt ártatlanjait, a haj­tóvadászatokait, összecsapást, búcsút, örömhírt, gyászoló anyákat. Tette harcos elszánt­sággal, megalkuvás nélkül. Tet­te a népi karakternek, a tör­ténelmi helyzetnek megfele­lően. A bolgár grafika metsző erővei sújt le az ellenségre, a szovjet plakát ellenállhatatlan gesztussal hív mindenkit a haza védelmére, a cseh, ma­gyar rajzok nevetségessé te­szik a náci brutalitást. A kivívott szépség diadal­mas ellentámadása művekben érvényesülve: az eszme had­osztálya. Ütések, taglózás elle­nére kibírja a csapást, s kö­zös nevezőre hozott képi for­mákkal fokozatosan hódítja meg a béke, bizalom, jódét, derű, alkotás hadállásait az el­múlt évtizedekben. Fordított ma már az arány. Míg a há­borúban elementáris erőfeszí­téssel sikerült a humánum ár­nyalati térnyerését elérni, ad­dig napjainkban a figyelmes­ség, tapintat, munka gyorsan termi a béke és harmónia gyü­mölcseit. Tíz ország képzőmű­vészetének ez az általános egyenlege, a barátian társuló formák legkisebb közös több­szöröse a földrészeket átfogó szolidaritás eszméjét tartal­mazzák a kubai, magyar, szov­jet, mongol, vietnami festé­szetben, a bolgár, csehszlovák, német szobrokban, a lengyel, román grafikákban egyaránt. A központi kiállítást a nem­zeti pavilonok tárlatai folytat­ják. A magyar rész erőteljes gesztusokra épít, különösen a szobrok felszólító erővonalai­ban. Legtöbb esetben maga a te«t jelenti az imperatívusz fel­kiáltó formáját kiemelt vág­ta giaival, tekintetével, kasza, fegyver eszköztársításával, függőleges nyugalmával vagy átlós lendületével. A mozdu­lat mérséklése, hevítése esz­mejelölő, az intenzitástól füg­gően munkát, portrét, forra­dalmat, partizántemetésit, tu­dományt, anyát jelöl a váci ' Gyurcsek Ferenc, Kiss István, j Vasas Károly, Kiss Sándor, Vígh Tamás, Marton László, Somogyi József alkotásaiban, * i A festői anyag árnyaltabb, Gyurcsek Ferenc: Uitz-fcj lat fogadó otthona. Innen Szó­fiába utazik a több száz szob­rot, festményt, grafikát, pla­kátot összegező gyűjtemény. Ezúttal képzőművészet pergeti le az elmúlt korszak promá- theuszi kínjait, melyet a fa­sizmus okozott az emberiség­nek. Képek, szobrok valóságot sugároznak; nehéz volt a tör­ténelem a Volga, ■ Neretva, Moldva, Duna partján egy­aránt, de a népek erős, baráti kézfogása végül mégis a béke, alkotás hajnalát adja az em­beriségnek. A tárlat a II. világháború befejezését követő 30 győzel­mes év vonulatát követi, a ki­bontakozás állomásait vizsgál­ja tíz szocialista ország festői, szobrász! gyakorlatában, de külön teret szentel kiegészítő központi kiállítás keretében a művészet fasizmus elleni har­cának. Ez a rész az előzmé­nyeket is feltárja, mintegy öt­ven esztendőre tágítja az idő­határt. A művek — Derko- vits Gyula. Hans Grundig, Dejneka, Borisz Ivanov, Ma­rek Wlodarski festményei. Mu­hina, Vucsetics, Kollwitz, Bokros Birmann Dezső szob­rai, Dési Huber István, Ottc Dice, Kokoschka, Smarinoz grafikái, az Abonyban születeti Háy Károly László rajzos röpcé­dulái — igazolják, hogy a mű­vészet az emberiség egyih győztes fegyvere volt a hősiéi küzdelemben, humánummá felvértezett nemzetközi osztag Már 1935-ben kiált a rajz amikor az SA barna terrorj; abból a szempontból tekintve, hogy nemcsak történelmünk haladási irányának állomásait jelzi, hanem a műfaj fejlődé­sét, az ízlés változását, éle­tünk sokrétű tematikáját. Más és más értékek tárulkoznak fel a nemzedékek és műhe­lyek teljesítményében. A tár­lat valahányból idéz. Nyitány­ként érinti Szőnyi, Doma- novszky, Herény, Pór Berta­lan, Főnyi Géza művészetet,, ide jelzi a mai középnemzedék 'törekvéseit, a vásárhelyi mű­hely forrásait, a bátor kísér­letezőkedvet Kondor Béla, Gerzson Pál, Vecsési Sándor, Kokas Ignác, Szurcsik János, Szabó Zoltán műveivel. Megengedtük e színvonalas sorakozó mellett azt a nem indokolható fényűzést, hogy számon kívül hagytuk Med- gyessy Ferenc, Egry József, Ferenczy Béni, Borsos Miklós, Barcsay Jenő művészetét és Hincz Gyula alkotásait is csu­pán grafikákra korlátoztuk ezen a kiállításon, ahol kép­zőművészetünk jó erőnléttel, de nem teljes értékrendjével szerepel a három kontinens és tíz szocialista ország sereg­szemléjének baráti találkozó­ján. Losonci Miklós (A szocialista országok mű­vészeinek anyagáról holnapi számunkban tájékoztatunk). Le Duan, a Vietnami Dol­gozóik Pártja Központi Bizott­ságának első titkára pénteken az egységet Vietnam nemzet- gyűlésének első ülésszakán politikai beszámolót tartott. Kijelentette, hogy a vietnami nép győzelme súlyos vereséget mért az imperializmusra. — Felhasználva az alkal­mat, mély hálánkat fejezzük ki a Szovjetuniónak és a töb­bi testvéri szocialista ország­nak,! amelyek nagy és értékes segítséget nyújtottak harcunk­ban, és most segítenek ne­künk a háborús sebek begyó- |. gyífásában és a szocializmus i építésében. Rendkívül hálá­sak vagyunk az öt kontinen­sen élő valamennyi barátunk­nak a népünk igazságos ügyé­hez nyújtott hatalmas támo­gatásért — mondotta Le Duan. A vietnami forradalom stratégiai feladatai közé tar­tozik — folytatta Le Duan — az ország újraegyesítése, az egész ország gyors, magabiz­tos és megtorpanás nélküli út­ja a szocializmushoz. Észak- Vietnamnak folytatnia kell a szocialista építést és be kell fejezndé a szocialista forradal­mat a termelési viszonyokban. Ez alatt Dól-Vietnamnak a szocialista átalakítások felé kell haladnia és építenie kell a szocializmust. — Együtt fogunk haladni a szocialista országokkal és a viliágnak mindazokkal a né­peivel, amelyek fáradhatatla­nul harcolnak a békéért, a nemzeti függetlenségért, a de­mokráciáért és a szocializmu­sért. Továbbra is aktívan tá­mogatjuk azt a harcot, ame­lyet a világ népei az ameri­kai imperialisták vezette nem­zetközi imperializmus, gyar­matosítás és az újgyasrmatcxsí- tás ellen folytatnak. Kivesszük részünket a szo­cialista országok és a nemzet­közi kommunista mozgalom szolidaritásának megszilárdí­tásából az egész világ népei antiimperialista frontjának erősítéséből —, mondotta Le Duan, majd így folytatta: — Az egységes Vietnam tel­jes egészében támogatja az ázsiai, az afrikai és a latin­amerikai népek harcát. Le Duan végezetül kijelen­tette: — Készek vagyunk megte­remteni és fejleszteni a barát­ság és az együttműködés kap­csolatait a délkelet-ázsiai or­szágokkal a függetlenség, a szuverenitás, a területi sérthe­tetlenség tiszteletben tartása, a meg nem támadás, a bel- ügyekbe való be nem avatko­zás, az egyenlőség, a kölcsö­nös előnyök figyelembevétele és a békés egymás mellett élés alapján. HAFEZ ASSZAD szíriai el­nök pénteken délután Tito ju­goszláv államfő meghívására hivatalos látogatásra Belgrád- ba érkezett. MOSZKVÁBAN megbeszé­lést folytatott egymással And­rej Gromiko szovjet és Oskar Fischer NDK-külügyminiszter. Fischer baráti látogatásra ér­kezett a szovjet fővárosba. rrr „! ... WUhJSfH «m» m Magyar felszólalás a Biztonsági Tanácsban A Biztonsági Tanácsnak a palesztin bizottság jelentésé­vel kapcsolatos vitájában fel­szólalt dr. Bányász Rezső, a Magyar Népköztársaság állan­dó ENSZ-képviseletének he­lyettes vezetője is. Magyaror­szág, mint ismeretes, tagja az említett bizottságnak. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe rendkívül fontos, kiegyensúlyozott, reá­lis dokumentumnak tekinti a palesztin nép elidegeníthetet­len jogainak gyakorlását ille­tő kérdésekkel foglalkozó bi­zottság jelentését és őszintén reméli, hogy a Biztonsági Ta­nács támogatni fogja ajánlá­sait, amelyek a palesztin nép, a Közel-Kelet egésze és a bé­ke és biztonság általános ér­dekeit szolgálják — hangsú­lyozta a magyar delegátus, majd rámutatott: Magyaror­szág támogatja a palesztin nép és törvényes képviselője, a PFSZ igazságos harcát és a jövőben is, minden támogatást megad ahhoz, hogy végleg felszámolják a külföldi ag­resszió következményeit. GKP-íiatározat Az Olasz Kommunista Párt vezetősége határozatban érté­kelte a június 20—21-i parla­menti választásokat, a párt minden eddigit felülmúló vá­lasztási sikerét. A határozat megállapítja:az olasz dolgozók, nők, fiatalok, értelmiségiek, a társadalom minden rétegének képviselői tömegesen nyilvánították ki egyetértésüket a kommunisták politikájával, adtak támogatást ehhez a politikához. A továbbiakban a vezetőség kiemeli a Rómában elért ered­ményt a közigazgatási válasz­táson az OKP a fővárosban az első helyre került. A kereszténydemokrata párt választási eredményével kap­csolatban a határozat rámutat, hogy a KDP a kisebb jobbol­dali pártok és az újfasiszták szavazatvesztepégei árán érte csak el az 1972-es szintet é3 hogy a választók inkább a KDP balszárnyához tartozó jelöltekre szavaztak, tehát a párt megújulást ígérő irány­vonalát támogatták. Az Olasz Kommunista Párt vezetősége újból megállapítja: nem lehet demokratikus meg­oldást találni az ország számos égető problémájára, a gazda­sági és társadalmi válságra, nem lehet szilárd vezetést biztosítani az országnak, ha nem valósul meg a munkás­mozgalom egészének teljes jo­gú részvétele az irányításban. Ezen az alapvető igényen ala­pul az OKP konkrét javasla­ta, amelyet a választási kam­pányban hangoztatott: összné­pi koalíciós kormány alakítá­sa. Az OKP hajlandó kor­mányzati felelősséget vállalni — hangoztatja a továbbiakban a határozat. A KDP-n a sor, hogy mint többségi párt, ja­vaslatot tegyen, megalapozott és konkrét javaslattal álljon elő a válságproblémák megol­dására. És ezt csak úgy teheti, ha felhagy a kommunistaelle­nes, az OKP-t kírefceszitani igyekvő alapállásával. PIÖTR JAROSZEWICZ, a Lengyel Népköztársaság mi_ nisztertanácsának elnöke pén­teken rádió- és tv-nyilatkozatá- ban bejelentette, a kormány azzal a kéréssel fordult a szejm elnökségéhez, hogy tekintse tárgytalannak a kiskereskedel­mi árstruktúra módosításával kapcsolatos határozatterveze­tet. A rijadi megállapodás margójára Damaszkuszi hivatalos bejelentés szerint a bejrúti nem­zetközi repülőteret ellenőrzésük alatt tartó utolsó szíriai ala­kulat is visszatért hazájába. A damaszkuszi rádió egyúttal cáfolta a bagdadi rádió jelentését, amely szerint Szíria aka­dályt gördít egy szaúd-arábiai zászlóalj útjába, s nem engedi, hogy az csatlakozhasson a libanoni arab békefenntartó erők­höz. Kiss István: Munka A fegyverek ugyan még min­dig n<;ni nyugszanak Inoanon- Daii, viszont a köze*-ker.eti helyzet alakulásában ismét olyan «tünetek tnpasziaiha'.ók a politikai szférában, amelyek megérdemlik alapos figyelmün­ket. Szaúd-Arábia közreműkö­désével bizonj'os közeledés kezd kibontakozni Szíria és Egyiptom között. Ha az elmúlt évtizedek tapasztalatai nem azt mutatnák, hogy az arab egy­ség erősödése csak mindenkori politikai tartalmának ismereté­ben méltatható, akkor feltéti e- nül üdvözölhető volna a mos­tani hír is. A gyakorlatban azonban felvetődik a kérdés, hogy milyen elvi alapon építi le a két ország az egymás el­len folytatott propagandát, to­vábbá azt is, hogy mit értenek politikai lépéseik egyeztetésén Izraellel összefüggésben. Szadat politikája ugyanis ko­rántsem azonos Asszadéval, s nehéz elképzelni olyan fejlő­dést, meiy e két ország viszo­nyát harmonizálná anélkül, hogy egyik, vagy másik ne vál­toztatna a külvilággal szemben tanúsított politikai magatartá­sán. Szadat elnök politikája például sok vonatkozásban ma egész egyszerűn bizonyos ame­rikai törekvésekkel való egyet­értésre korlátozódik — éspe­dig az arab haladás ügyéne!: rovására. Ezzel az értékeléssé’ Szíria vezetői mindeddig nyil­vánosság előtt is egyetértettek A rijadi megállapodás értékét tehát azon mérhetjük majd le, hogy a két fél közül, melyik közeledett a másik álláspontjá­hoz. Nem szavakban, hanem gyakorlati tetteiben. Lényegében ugyanez mond'- ható el arról a négyoldalú ál­lásfoglalásáról is, melyet Szíria, Egyiptom, Szaúd-Arábia és Ku­wait hozott nyilvánosságra Li­banon egységének és szuvere­nitásának a megőrzéséről. Mert abban végül, is senki sem kételkedik, hogy ha a legbefo­lyásosabb arab kormányok ösz- szefognak, akkor Libanonban béke is lehet, mert az országo. is sikerül megmenteni. A kér­dés csak az, hogy kinek? Frangié és az egész nyugat­barát maronita kisebbség nye­ri-e meg a libanoni békét, vagy a baloldal végre tényleg nem­csak megtűrt rossz lesz ebben az országban, hanem a hata­lomnak leg alább a részese? A? arab békefenntartó erők elvi­leg járhatnak nagyobb siker­rel is, mint azok a szíriai csa­patok, melyeknek békehelyre­állító missziójához sajnos, sem­mi siker, ám annál több áldo­zat fűződik. De már a szíriai kudarcnak is nagyon pontosan kimutatlLató legalábbis egy oka: nevezetesen az, hogy ezek a csapatok a jobboldali liba­noni elemek oldalán találták magukat, s ez kórt okozott az arab haladás ügyének Libanon határain belül és kívül egy­aránt. Ez mindig így van ter­mészetellenes házasságokban; márpedig Damaszkusz katonái a libanoni faLangisták oldalán nem lehettek igazi vőlegények* Minden további kibontako­zás attól függ, megállapodtak-e .Rijadban az érdekeltek lépé­seik irányában. Ha igen, akkor hamarosan iránytűiket is lát­hatóvá kelf tenniük. A Magabiztosan, megtorpanás nélkül a szocializmus útján Le Duan beszámolója az egységes Vietnam nemzetgyűlésének első ülésszakán Hanoiban folytatja a munkáját az egységes vietnami nem­zetgyűlés első ülésszaka. A nemzetgyűlés elé terjesztettek egy javaslatot arról, hogy az egységes Vietnam válasszon új elnevezést, és a jövőben Viet­nami Szocialista Köztársaság néven szerepeljen, fővárosa Hanoi legyen, Saigont Ho Si Minh-városnak hívják majd, állami zász­laja vörös alapon ötágú sárga csillag legyen. A nemzetgyűlés megvitatja a javaslatot, majd döntést hoz jóváhagyásának kér­désében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom