Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-26 / 150. szám

1916. JUNIUS 26., SZOMBAT ~xMtap (Folytatás a 2. oldalról) A minisztériumoktól a taná­csokig, a felügyeleti szervek­től a vállalatokig, intézmé­nyekig mindenkinek felelős­ségteljes tennivalói vannak azért, hogy biztosítsuk az V. ötéves terv teljesítésének fel­tételeit. A gondok ismertek. A megoldásra vonatkozó elkép­zeléseinket a teljesség igénye nélkül vázoltam a tisztelt or­szággyűlés előtt. Barát Endre: Az emberek tevékeny részt kérnek a gazdasági célok ki­alakításában és döntő részük van azok megvalósításában. Ezért az intézkedéseknek, azok végrehajtási módszerei­nek a jövőben is olyanoknak kell lenniük, hogy a társadal­mi érdek érvényesülése mel­lett mindig figyelembe ve­gyék a dolgozók, a dolgozó kollektívák érdekeit is. Vala­mennyiünknek tenni keil azért, hogy egységes felfogá­son alapuló cselekvés és fe­gyelmezett munka folyjék. Ehhez kérjük a pártszerve­zetek, a szakszervezetek, az ifjúsági és tömegszervezetek aktív segítségét és igényel­jük a tisztelt képviselő elv- társak közreműködését, cse­lekvő támogatását is. Végül a miniszter kérte az országgyűlést, hogy a beszá­molót fogadja el. Pest megyében az országos átlag felett az élelmiszer-termelés és -feldolgozás — Az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat előkészítése és tárgyalása egyúttal minősítés is — kezdte felszólalását Ba­rát Endre. — Minősítése an­nak a munkának, amit az élelmiszerek termelésében, tá­rolásában, feldolgozásában az elmúlt évek során végeztek a mezőgazdaságban és élelmi­szeriparban dolgozók százez­rei. Mutatja azt a korszakos jelentőségű változást, amelyet a szocialista nagyüzém dina­mikus fejlődése jelent. Álla­mi gazdaságaink, termelősziö- vetlkezeteink, a feldolgozó és forgalmazó üzemek dolgozói szorgalmas munkával, okos gazdálkodással teremtették meg a törvényalkotás politikai és gazdasági alapját. A továbbiakban Pest megye e téren elért eredményeiről számolt be az országgyűlés­nek. Elmondotta, hogy kiala­kultak a korszerű technika alkalmazásának a feltételei. Ez évben már 50 szakosított szarvasmarha- és 16 sertés­telep működik megyénkben. — Jóleső érzéssel tölt el bennünket az a tény — mon­dotta —, hogy a IV. ötéves együttműködés, felelősségvál­lalás és egyes esetekben az etikai helyzet sem ezen a te­rületen. A mezőgazdasági üzemek a szükséges mennyi­ségű és minőségű áru megter­melésére vállalkoznak. Ez ön­magában nem elég. Biztosítani kell, hogy a megtermelt áru­féleségek felvásárlása rendben megtörténjen. Példaként meg­Pcst megyei képviselők az ülésteremben. Balról jobbra az első Sorban: Tausz János, az IBUSZ vezérigazgatója (Pest m., 22. vk.), Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, a magyar néphadsereg politikai főcso­portfőnöke (Pest m., 7. vk.), mögöttük: S. Hegedűs Lászlö, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára (Pest m„ 24. vk.) és Győré Sándor, az abonyi Ságvári Termelőszövetkezet elnöke (Pest m„ 9. vk.). tervben az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt az élelmiszer-termelés, -feldolgo­zás és -forgalmazás Pest me­gyében. A szarvasmarha és sertésállomány az országos ta­pasztalatokkal szemben ná­lunk nem csökkent. A sikeres megyei program megvalósítá­sának eredményeként a zöld­ség- és gyümölcstermelés to­vább növekedett. Itt is kiala­kultak a termelési rendsze­rek, amelyek a termékátlagok jelentős növekedését teszik le­hetővé. — Amikor az eredmények­ről beszélünk, tényeket köz­lünk — folytatta felszólalását. — Ezek a tények megfelelnek az igazságnak. Mégis, ha a mezőgazdaság egészét nézzük, gondokról hallunk mostaná­ban, mert az országos kép nem ugyanaz ezekben a kérdések­ben, mint Pest megye és né­hány más megye esetében. A kialakult helyzetnek sokféle magyarázatát lehet adná. Sze­rintünk a kérdés egyik legér­zékenyebb pontja a termék- forgalmazás. Ennék a megol­dása összetett intézkedés­rendszert követel. Barát Endre a továbbiakban arról beszélt, hogv még nem megfelelő az összehangoltság, említette, hogy tavaly ősszel a Monori Állami Gazdaság bur­gonyáját még a Magyar Rádió is árulta reklám áron, mivel a gazdaságnak értékesítési és tárolási gondjai voltak. A gon­dok eredője az volt, hogy a termelési rendszer kialakítá­sával megduplázták a burgo­nya termésátlagát, a felvásár­ló azonban nem volt hajlandó átvenni a többletet. — Megyénkben a hernádi tsz vezetésével kialakult a baromfitenyésztés, -feldolgo­zás, -forgalmazás magas szin­tű bázisa — folytatta felszóla­lását Barát Endre. — Kiváló minőségű, nagy mennyiségű baromfihúst hoznak forgalom­ba. Tevékenységüket higiéniai szemponból is kifogástalannak ítélik az illetékes hatóságok. Emellett arra is jut az erőből, hogy a hulladékból vérlisz­tet és fehérjetakarmányokat állítsanak elő! Vagy például <i Börzsöny vidéki termelőszö­vetkezetek gyümölcsfeldolgozó közös vállalkozása 5 év alatt 100-ról 1000 vagonra emelte a szörptermelést. Országos elis­merést nyert a kiváló minőség garantálásával is. A tároló és feldolgozó kapacitás azonban még mindig kevés! A forgalmazás gondjairól szó.va elmondotta, hogy túl bonyolult az út a termelőtől a fogyasztóig. Nem vált általá­nossá a hosszútávú szerződé­sek gyakorlata, a védőárak al­kalmazása, a szükség szerinti területi átirányítás. Ezután a váci járási pártbi­zottság első titkára a háztáji és kisegítő gazdaságok jelen­tőségéről beszállt, majd pedig a minőség garanciájáról szólt, azon belül is a kenyér minő­ségével foglalkozott. — Jó dolog az — mondotta —, hogy a fogyasztás péksüte­mények irányába eltolódik. Alapvető mégis, hogy o tömeg kenyérfogyasztása nagy meny- nyiségű és mindennapi lesz! Az elmúlt hónapokban sok szó esett a kenyérről a rádióban, a tv-ben, sajtóban és minden­napos beszélgetések során is. Lassan már bűntudatféle ala­kul iki bennünk; Ilyenek len­nénk? Igen! Ilyenek is va­gyunk! Nem tekintjük létre hozott értékeinket a nemzeti vagyon részének. A kenyeret sem tekintjük eléggé annak. Régen a mindennapi kényéi volt az élet! Vigyáznunk kell a kenyérre! Van azonban a „kenyérügynek” egy ága, amely szorosan kapcsolódik a törvényhez! A kenyér minősé­ge! Ott kezdődik az igazi ta­karékosság, hogy jó minőségű kenyeret kell sütni, az,t higié­nikusan szállítani és tárolni! Ez emberi, szakmai gond is, nemcsak anyagi! Beszédének befejező részé­ben az alkoholizmus kérdésé­vel foglalkozott. — Az alkoholizmus társa­dalmi gond — hangsúlyozta —, így mindenki, alá felelős­séget érez egyes emberek egészségének védelméért, a családok békéjéért, a felnö­vekvő generáció nagy megráz­kódtatásoktól mentes életéért és mindezért, ami értelmet ad tevékenységünknek, az a saját környezetében, munkájá­ban tesz lépéseket a szeszes italok fogyasztásának csök­kentése érdekében! Az élelmi­szerekről szóló törvény tükrö­zi ezt a nagy társadalmi fele­lősséget, de úgy gondolom, hogy nem eléggé markánsan! így szól a 36. paragrafus: „Szeszes italok fogyasztásának növelésére irányuló reklám és hirdetési tevékenység ti­los!” — Hazánk az egy főre jutó szeszesital-fogyasztás tekinte­tében a szégyenteljes elsők közé verek ed te fel magát! Né­zegettem szűkebb hazám, Pest megye ilyen irányú ada­tait. Az adatok közül csak néhányat ismertetnék: 1970- hez viszonyítva a bolti eladás minden szeszesital-féleségnél növekedett. A 179 százalékos sör- és 195 százalékos boréi- adás-növekedés mérsékeltnek számit A pálinkaforgalom vi­szont jelenleg ötszöröse az 1970. évinek! Ezeket az ada­tokat annak a megállam'tá- somnak az alátámasztására hoztam fel, hogy nekünk nem­csak a szeszes italok fogyasz­tásának növelése jelent majd gondot,- hanem az évek óta ki­alakult fejlődési ütem mellett a jelenlegi mennyisége is! Ezért a 36. paragrafusnak az alábbi ntegfogalmazásban ja­vaslom a jóváhagyását: „Sze­szes italok fogyasztására ösz­tönző reklám és hirdetési te­vékenység tilos!” Ha ehhez kaocsolódik a belkereskede­lem bizonyos korlátozó és konstrukciómódosító intézke­déssorozata, akkor bízhatunk abban, hogy a társadalmi ös­szefogás és fievelem eredmé­nyeként legalább a növeke­dést meg tudjuk akadályozni! Akkor biztos, hogy egy-egy városban, községben több lesz a kulturált élelmiszerüzlet és vendéglő, mint a talponálló! Akkor biztos, hogy az üze­mek környékéről el lehet tá­volítani a zug- és hivatalos italméréseket! Ez is szorosan kapcsolódik felelősségünkhöz, amellyel a törvényjavaslatot tanulmányozzuk és jóváhagy­juk. Alakíthatja a külföldiek megítélését életmódunkról. A vendégvárás és vendéglátás színvonaláról hazánkra von le következtetéseket. Nap­jainkban, amikor az élelmi­szer-kivitel egyre nagyobb je­lentőségre tesz szert, erre is tekintettel kell lennünk. A Pest megyei képviselőcsoport nevében is egyetértek a tör­vényjavaslat betűjével és szel­lemével. Azon leszek, hogy választókerületemben megis­mertessem, elfogadtassam és a törvény előírásainak megtar­tásában mozgósítsam is vá­lasztóimat! Ülésezett Cegléd város tanácsa Tegnap délelőtt ülést tar­tott Cegléd város tanácsa. Az eseményen részt vett dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke, Gyigor József, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra és Banczik Tivadar, a Ha­zafias Népfront városi bizott­ságának titkára is. Kovács András, a városi vá­lasztási elnökség elnöke szá­molt be a május 23-i időközi tanácstagválasztás eredmé­nyeiről. Elmondta, hogy öt városi választókerületben a megüresedett helyekre a vá­lasztások a törvényes előírá­soknak megfelelően zajlottak le. A választók 96,7 százalé­ka a Hazafias Népfront je­löltjeire adta szavazatát. Dr. Knollmár Mihály, az. ügyrendi bizottság elnöke ismertette a választások végeredményét: Kovács Károlyt, Banczik Ti­vadart, Foris Andrást, Papp Lajosnét és Kartalik Károly- nét választották tanácstagnak. Tanévzáró az oktatási igazgatóságon Tegnap az MSZMP Pest megyei bizottsága oktatási igazgatóságán befejezték be­számolóikat tanulmányaikról az öthónapos tanfolyam hall­gatói és lezajlottak az utol­só záróvizsgáik az egyéves hallgatóknak. Délután ünnepélyes évfo­lyamzáróra gyűltek össze az oktatási igazgatóság épületé­nek nagytermében mind az egyéves, mind az öthónapos és a kéthónapos vezető to­vábbképző tanfolyam hallga­tói. Az évzáró ünnepségen Bo- rinliai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára mondott beszédet, s felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalmunk előtt ál­ló feladatok, a párt XI. kong­resszusának szellemében is még rendszeresebb és még következetesebb ideológiai munkát, felkészültséget igé­nyelnek. Ennek tettek eleget az itt végzett hallgatók, akiknek azonban a megszer­zett ismereteiket egyrészt na­pi munkájukban kell a gya­korlati élet tetteire váltaniok, másrészt állandóan tovább­fej leszteniök. Az oktatási igazgatóság ne­vében Göndics Zoltán igaz­gató kívánt további sikeres tevékenységet a végzett hall­gatóknak, akiknek nevében ezután Szilágyi Péter, a tú­rái nagyközségi pártbizottság titkára, az egyéves tanfolyam hallgatója mondott köszöne­tét az előadó tanárok felké­szítő munkájáért. Befejeződött a Duna Bizottság 34. ülésszaka A Duna Bizottság június 14 —25. között budapesti székhe­lyén tartotta 34. ülésszakát, amely pénteken dr. Václav Morvecnek, a bizottság el­nökének zárszavával ért vé­get. Az ülésszak a Duna Bizott­ságra hagyományosan jellem­ző együttműködés és kölcsönös megértés szellemében zajlott le. A bejelentéseket követően Banczik Tivadar a városi ta­nács végrehajtó bizottsága megüresedett helyeinek be­töltésére tett javaslatot. Sen- gellér Lajost a 27. és Ecsedi Máriát a 39. választókörzet tanácstagját választották meg ennek alapján városi vb-tag- na;k. A továbbiakban dr. Mondok Pál jelentette be, hogy Kürti András, aki 11 év óta elnöke a városi tanácsnak, más terü­leten kíván dolgozni. A me­gyei tanács elnöke elismerés­sel szólt Kürti András több. mint egy évtizedes odaadó, eredményes tanácselnöki mun­kájáról. Javasolta, hogy érde­mei elismerése mellett ment­se fel a tanács. Kürti Andrást elnöki tisztéből és a város fejlődése érdekében kifejtett sikeres tevékenységét elisme­réssel örökítsék meg a tanács­ülés jegyzőkönyvében. Gyi­gor József a városi pártbi­zottság első titkára ugyan­csak melegen méltatta Kürti András érdemeit. A tanács érdemei elismeré­sével felmentette tisztségéből Kürti András tanácselnököt, majd dr. Mondok Pál az el­nöki tiszt betöltésére tett ja­vaslatot, Kovács Károlynak, a 12. választókerület tanács­tagjának, az ÉVIG ceglédi gyár igazgatójának személyé­ben. A javallattal a tanács egyetértett és egyhangúlag a végrehajtó bizottság tagjává és a városi tanács elnökévé választotta Kovács Károlyt, aki július elsejével elfoglal­ja hivatalát. Kürti András mondott ez­után köszönetét a tanácsta­goknak és a város egész la­kosságának azért a támoga­tásért, mellyel tanácselnök­sége idején munkájában segí­tették, s kérte, hogy utódját 1is hasonlóképpen támogassák. A végrehajtó bizottság újon­nan megválasztott tagjai le­tették az esküt. Utána Tósze­gi Imrének, a városi 72. vá­lasztókerület lemondott ta­nácstagjának helyére új me­gyei tanácstagot választottak; a Hazafias Népfront városi bizottsága javaslatára Bán Lajost, a 33. választókerület tanácstagját. A 'tanácskozás további ré­szében a város középtávú csapadékvíz-elvezetési tervét vitatták meg. K. A. Állattenyésztési bemutató ma Üllőn Tizenkét Pest megyei kiállító A háztáji állattenyésztés munkáját megkönnyítő gépek, felszerelések kiállítása nyílik ma Üllőn, a Dóra-majorban, amelyen a háztáji tartásra javasolt tenyészállatok is megtekinthetők. A kiállítás célját és gazdag anyagát a pénteken megtartott tájékoz­tatón ismertették a sajtó munkatársaival. Dr. Németh Lajos, az Or­szágos Állattenyésztési Fel- gyelőség főigazgatója elmon­dotta, hogy hazánkban több százezer olyan kisgazdaság van, ahol állattartással fog­lalkoznak. Ezek a gazdaságok termelik többek között a tej 40 százalékát, a tojás 60—70 százalékát, és vágósertések­nek több mint a felét. E ter­mékmennyiség nagyüzemi előállításéhoz 60—70 milliárd forint értékű berendezésekre — istállókra, ólakra, darálók­ra — lenne szükség. A kor­mány ezért a korábbinál na­gyobb segítséget nyújt a kis­gazdaságoknak a termelés nö­velése érdekében. Az Üllőn megnyíló kiállítás elsősorban a Pest megyei kis­termelők tájékoztatását szol­gálja. Az itt szerzett tapaszta­latok alapján hamarosan az ország másik négy vidékén rendeznek majd hasonló be­mutatót. A Dóra-majori ki­állításon ismertetik a legjobb állattenyésztő módszereket, eredményeket és különböző takarmánykiegészítő szereket mutatnak be. Az árverésre felvonultatott üszőket a hely­színen meg lehet vásárolni. Pest megyét 12 kiállító kép­viseli. Így többek között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem a magyar lúd máj­A bemutató istálló hibrid fajtáit, a dömsödi Dó­zsa Tsz a Dovit elnevezésű malactápszerét mutatja be, a Gödöllői Kisállattanyósztési Kutató Intézet pedig a baromíi- és prémesállattartás, va­lamint a méhészet kérdéseiről ad tájékoztatót. A Mezőgaz­dasági Gépkísérletező Intézet szarvasmarha- és baromfi tar­tás kisgépeit mutatja be, vala­mint ismerteti ezeknek a vizs­gálatával kapcsolatos tapasz­talatokat. A hernádi Március 15. Tsz a háztáji baromfi- és sertés- tenyésztés megszervezéséről tájékoztatja a kiállítás láto­gatóit. Az 500 négyzetméter alapterületű bemutató istálló­ban a jászkarajenői Árpád Tsz üszőit, valamint a dán- szentmiklósi Micsurin, az al- sónémed'i Körös út, a püspök- hatvani Galgavölgye és a ko- cséri Petőfi tsz különböző ser­tésfajtái láthatók. Ezenkívül a HercaghaLmi Kísérleti Gaz­daság ÁHIB-sertéseit, vala­mint számos magyar tarka és vörös tarka Holstein—Fríz keresztezési üszőt is bemutat­nak. Koppány György 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom