Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-24 / 148. szám

1976. JÜNIUS 24., CSÜTÖRTÖK NHíAait Háztáji szolgáltatási ágazat Cegléden A Magyar—Szovjet Barátság Tsz példája Meghirdették a versenyt. A Dél-Pest megyei Mezőgazda- sági Szövetkezetek Szövetsé­ge a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz indítványa alap­ján szólította a starthoz a hatókörébe tartozó gazdasá­gokat. A versengés célja: a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelésének fejlesztése. Amint Vimola Károlytól, a tsz-szövetség titkárától hal­lom, már az értékelés módo­zata felől is döntöttek. Figye­lembe veszik majd, miként látja el a közös gazdaság te­nyészállattal a háztájit, ho­gyan szervezi meg a termé­nyek, termékek értékesítését, miként támogatja szakmai­lag a kisüzemi gazdálkodást. Szerves egységben Kézenfekvő a kérdés: a kezdeményező, a Magyar— Szovjet Barátság Tsz gazdái hogyan teremtették meg sa­ját portájukon a nagyüzemi és a háztáji gazdálkodás össz­hangját. Hogyan igazították — az ) e témában megjelent kormányhatározat szerint — a népgazdasági igények tá­masztotta követelményekhez üzemi szervezetüket. Közbe­vetve azért jegyezzük meg, hogy a háztáji gazdálkodás pártolása nem csupán nap­jainktól esedékes teendője a közös gazdaságoknak hiszen az előző években is fontos sze­rep jutott a kisgazdaságok­nak közellátásunkban. Innen került ki a burgonya na­gyobb része, a zöldség, a hús, a tej csaknem felerészben, a tojás háromnegyed részben. Erdei Ferenc majd egy évti­zede megjelent cikkében le­szögezi: A termelőszövetkeze­ti tagok háztáji gazdaságai és a termelőszövetkezeti közös gazdaság szerves egységet al­kotnak a termelőszövetkezet keretében. A korábbinál nagyobb gondot No de kanyarodjunk vissza Ceglédre! Skultéty József tsz- elnöké a szó. — Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy szövetkeze­tünk neve nem cseng isme­retlenül a megye, az ország más tájain sem. Főként vi­rágtermesztésünk eredménye ez: 50 ezer négyzetméter alap- területű' üvegházainkból nem­csak a hazai vásárlókhoz jut a szegfű, a rózsa, a dísznö­vény, hanem a külföldi pia­cokra is. A jászkarajenői ter­melőszövetkezettel közösen fönntartott tejfeldolgozó üze­münk, saját vágóhídunk ré­vén a város ellátásából is részt vállalunk. Földjeinken nagy teljesítményű gépekkel iparszerű rendszerben termel­jük a búzát, a kukoricát. Ter­mészetesen ezután is a nagy­üzemi gazdálkodásra össz­pontosítjuk erőinket, de emellett a korábbinál na­gyobb gondot fordítunk a háztáji támogatására, s a vá­rosunkban lakó kistermelő­I két még az esetben is segít- I jük, ha éppen nem termelő- szövetkezetünk tagjai. Megjelentek a hirdetmé­nyek Cegléd-szerte, melyek arról tájékoztatják a lakossá­got, hogy a termelőszövetke­zet a kisárutermelés föllendí­tésére szerződést köt malac- és süldőnevelésre, sertéshiz­lalásra, szarvasmarha-hizla­lásra, vemhes kocát és üszőt juttat az igénylőknek, még­pedig OTP-kölcsönre, a Biikali Állami Gazdasággal együtt­működve, térítés nélkül, ma­gyarán ingyen juttat tenyész- nyulat a kisállattenyésztésre vállalkozóknak, szerződőknek. Megszervezték a naposba­romfi — csirke, liba, kacsa, pulyka, gyöngyös — értékesí­tését is. — Létrehoztuk a háztáji szolgáltatási ágazatot, három agronómusunk tartja kezében a kisgazdaságok ellátását, a fölvásárlást. Máris 150 anya­kocára, 30 vemhes üszőre ér­kezett igénylés, a városperem állattartóitól, hajtatóházumk- ból több tízezer paprika- és paradicsompalántát adtunk el a kertészkedőknek. Igyek­szünk a különböző ügyes-ba­jos tennivalóktól megkímélni a háztájiban gazdálkodókat. Hogyan? Néhány példa: elin­tézzük az OTP-kölcsönnel já­ró adminisztrációt, fölvásá­roljuk a tejet, húst, noha nincs faiskolánk, megszervez­zük a gyümölcsiacsemete- és s.zőlóoltvány-árusítást, lera- katunkon hozzájuthat a ter­melő a műtrágyához, a nö­vényvédő szerhez, az elfekvő raktári készletünkből olcsón értékesítjük a nagyüzemi gazdálkodásban már nem használható eszközöket, így fóliavázakat, öntözőcsöveket, kaszálót adunk bérbe. Bértelkek parlagföldeken A gazdaság elnöke elmond­ta, hogy nagy érdeklődés mu­tatkozik a nagyüzemi műve­lésre alkalmatlan határré- szekben, pusztaföldeken, ki­parcellázott két-háromszáz öles bértelkek iránt. Érde­kes, míg másutt parlaggon­dokkal küszködnek, itt vár­hatóan virágzó kertkultúra bontakozik majd ki az eddig elhanyagolt szőlőcskékben, gyümölcsösökben. Végezetül még egy kérdés: — Mit várnak e sokoldalú tá­mogatás nyomán a háztáji gazdaságoktól? — Prognózisunk szerint 25— 30 millió forint áru terméket állítanak elő a város kisgaz­daságai, segítségünkkel, de minden különösebb beruhá­zás nélkül. S hadd tegyek em­lítést még egy tervünkről: szeretnénk megtermelni Pest megye valamennyi háztáji gazdasága számára a zöldség- palántákat, 50 ezer négyzet- méteren nevelnénk a paprika, a paradicsom, a saláta nö- vénykéit. Erről a közeljövő­ben tárgyalunk a Pest megyei MESZÖV-vel, s ezután ötven fogyasztási szövetkezettel vennénk fel a kapcsolatot, s szerveznénk meg általuk a kiskertek palántaellátását. örülnénk, ha sikerülne, hi­szen a zöldségtermesztés alap­ja a palántanevelés. A. Z. A bolgár testvérmegyei küldöttség látogatása a n 1 V Balról jobbra: Pálmai László, a váci városi pártbizottság titkára; Vlagyimir Dzsarkülov, a delegáció vezetője; a tolmács; N'agyezsda Fi- lipova; Borisz Sztoilov és Szpass Koldov. Bozsán Péter felvétele Az MSZMP Pest megyei Bizottságának meghívására megyénkben tartózkodó bol­gár pártmunkásküldöttség szerdán a Dunakanyarba lá­togatott. Délelőtt a váci já­rási pártbizottságon Barát A Magyarországi Szabadegy­házak Tanácsa tagegyházainak vezetői határozatban foglaltak állást a Hazafias Népfront VI. kongresszusának programter­vezete mellett. „Gyülekeze­teink hívei — egész társadal­munkkal együtt — érdeklődés­sel és várakozással tekintenek a Hazafias Népfront VI. kongresszusa elé. A maguk he­lyén a gyárakban és a mező- gazdaságban vagy a szellemi munka különböző területein együtt élnek és tevékenyked­nek más vallásos és nem vallá­sos emberekkel, bibliai meg­győződésük alapján közösséget vállalnak az ideológiai külön­bözőség ellenére is minden becsületes és jószándékú em­berrel annak a célnak érdeké­ben, amelyet a Hazafias Nép­front eddig is képviselt. Egyetértünk a szocialista tár­sadalomnak olyan jelentős, és az egész nemzetközi életre ki­ható programjával is, amely a helsinki értekezlet záróokmá­nyának ajánlásait kívánja va­lóra váltani. A Hazafias Nép­front VI. kongresszusának ál­lásfoglalás-tervezetét reális­nak látjuk, így megvalósításá­ban elkötelezettnek érezzük magunkat. Lelkészeink és gyü­lekezeteink figyelmét külön gonddal hívjuk fel, hogy imád­ságaikon túl az élet minden napjában éljenek a lehetősé­gekkel és jó lelkiismerettel, más világnézetű emberekkel együtt is összefogva támogas­sák társadalmi felemelkedé­sünk ügyét, a Hazafias Nép­front munkáját”. Endre, a járási pártbizott­ság első ititkára, Pálmai László a városi és Tóth Al­bert a járási pártbizottság titkára, valamint Weisz György, a városi tanács el­nöke fogadta a vendégeket. A Vladimir Dzsarkülov, a Bolgár Kommunista Párt Szó­fia megyei bizottságának me­zőgazdasági titkára vezette delegáció Barát Endrétől ka­pott tájékoztatót a járás éle­téről; A tájékoztató után a ven­dégek a Madách Imre Mun­kás és Ifjúsági Művelődési Központba látogattak, ahol Weisz György tanácselnök és Pálmai László, a városi pártbizottság titkára tájékoz­tatta őket a város munkájá­ról, jelenéről, a társadalmi összefogás nyomán született intézmény életéről. Az út következő állomása Kemence volt. Itt a nagyköz­ség és a termelőszövetkezet vezetőivel találkoztak, majd megtekintették a kemence— bernecebaráti bogyós ültet­vényeket. Délután a szobi lé­üzemmel ismerkedtek meg a bolgár mezőgazdasági szak­emberek. A nap hátralevő részében a Dunakanyar jobb oldalát járták végig. Visegrádtól Szentendréig, közben megnéz­ték a tahitótfalui Kékduna Szakszövetkezet sertés- és ba­romfifeldolgozó-üzemét is. B. H. Július 2-ára összehívták a tanácsülést Tovább kell szigorítani az árellenőrzést Fejlesztik a gyógyító-megelőző egészségügyi intézmények szervezetét Tegnap délelőtt a Pest megyei Tanács végrehajtó bizott­sága megtárgyalta a megyei tanács vb szakigazgatási szervei­nek árellenőrzési munkáját, valamint az egészségügyi intéz­mények szervezeti felépítésének módosítását, a gyógyító, keze­lési munka integrálását. Az árhatósági munka befolyásolja a lakosság közérzetét Az árak helyes alkalmazása — mint mondották — alap fel­tétele a közgazdasági szabályo­zórendszer zavartalan működé­sének, valamint az életszínvo­nal-politikai célok megvalósí­tásának. Az árak ellenőrzése a legfontosabb feladatok közé tartozik. Kivált megnőtt az ár­ellenőrzés jelentősége 1968 óta, amióta a vállalatok, a szövet­kezetek, a magánkisiparosok termelésük és szolgáltatásaik során más-más árformát al­kalmaznak. s Az árhatósági és árellenőr- zési feladatokat 1967-ben kor­mányhatározat szabályozta, ezt erősítette meg az 1974-ben ho­zott minisztertanácsi határo­zat, az országos tapasztalatok alapján szükségesnek ítélték az ellenőrzés további javítását. A tanács vb két — a szak- igazgatási szervek és a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság által készített — jelentés alapján vizsgálta a jelenlegi helyzetet. Megállapította, hogy szükséges volt napirendre tűz­ni az árellenőrzés tapasztala­tait. Ügy ítélte, hogy a vezetők szemléletében nagy változás ment végbe az utóbbi évek­ben: azelőtt ritkán törődtek az árak ellenőrzésével, napjaink­ban az árellenőrzés a munka gerincét képezi. A vállalatok és a szövetkezetek árpolitiká­jában is kedvező változás kö­vetkezett be. Változatlanul alacsony színvonalú azonban a kisiparosok árvetése és a kis­kereskedők árpolitikája. A szakigazgatási szervek nagy erőfeszítéssel iparkodtak megteremteni az ellenőrzés feltételeit, de az eredmény nem egyforma a különböző ágaza­tokban. Bár központilag hat függetlenített árelüenőri stá­tuszt biztosítottak a meglevő­kön kívül, változatlanul aka­dályozzák a személyi feltéte­lek az optimális árellenőrzést. Nem annyira létszámgond ez, sokkal inkább az áreilenőrök tapasztalati, gyakorlati hiánya vagy a nem megfelelő képzett­ség. Nehezítette a munkát az is, hejgy a szakigazgatási szer­vek az árhatóságok segítsége nélkül küszködtek a nehéz fel­adat végrehajtásával. Mindennek ellenére a ko­rábbihoz képest fejlődött az árellenőrzés hatékonysága. Továbbképzéssel, megfelelő szakemberek felkutatásával, beállításával lehetőség nyílik a munka színvonalának eme­lésére. Annál is inkább fon­tos ez, mert sokrétű tenniva­lót kell megoldaniok. így a többi között: megálla­pítják egyes termékek árát, irányárakat dolgoznak ki, vagy hagynak jóvá. Rendezik a ter­melői árakat és ellenőrzik be­tartásukat. Kialakítják az ár- információs rendszert, s időn­ként beszámoltatják a hatás­körbe tartozó gazdálkodó egy­ségeket ártevékenységükről. Legalább háromévenként el­lenőrizniük kellene a tanácsi vállalatok, a szövetkezetek, kis­iparosok, kiskereskedők ilyen irányú működését. Vizsgálják és elemzik a gazdálkodó egy­ségek árpolitikájának piaci hatását, az árváltozást előidéző okokat, befolyásoló tényezőket. A megyében 55 tanácsi válla­latot, 210 szövetkezetei, 106 közös vállalkozást, egyesülést, csaknem tízezer kisiparost és majdnem ezer kiskereskedőt kell ellenőrizni. A legtöbb gonddal az építés-, közlekedés-, ' vízügyi osztály küzd: 5169 ellenőrzésre köte­lezett szervvel, illetve sze­méllyel áll kapcsolatban: le­hetőségeik alapján tíz esztendő kell ahhoz, hogy valamennyi helyen ellenőrizzék az árakat, nem is szólva az utóellenőrzé­sekről. Az is igaz, hogy az végrehajtó bizottság. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy a hiányosságok 80—90 százaléka az élelmiszer-kereskedelemben és a vendéglátó szakmában fordul elő. A tanács végrehajtó bizott­sága határozatában elsősor­ban azt mondotta ki, hogy szi­gorúbban, hatékonyabban kell ellenőrizni az árakat El kell érni, hogy a lakosság biztos legyen abban: mindig a meg­felelő áron vásárolhat, sem készakarva, sem tudatlanság­ból nem károsítják meg. Fon-' tos politikai hatása van az árak alakításának, vállalati, szövet­kezeti érdekből sem háríthat­ják a fogyasztóra a vesztesé­güket, s kivált ne ily módon növeljék nyereségüket. Ennek ellenőrzése jobb és rendszere­sebb együttműködést kíván a szakigazgatási ágazatoktól és minisztériumoktól, az Orszá­gos Anyag- és Árhivataltól. Az eddiginél jobban kell segíte­ni a járási hivatalok és a he­lyi tanácsok ilyen irányú mun­káját, ahol különösképpen küszködnek a szakemberhiány- nyáL Kimondotta a vb, hogy dif­ferenciáltan ellenőrizzék a kö­vetkező időben a vállalatokat és szövetkezeteket. A magán­kisiparosok és -kiskereskedők árellenőrzósére pedig kétéven­ként kerüljön sor. A hiányosságokat minden esetben tárják fel, s az ille­tékesek gondoskodjanak az eddiginél szigorúbb és követ- keztesebb felelősségre vonásról. az egészségügyi intézmények jobban hasznosítsák. Egysége­sítik a betegkezelést, az új szervezet lehetővé teszi, hogy egy helyen tartsák nyilván a betegeket, illetve kezdettől vé­gig tudják kísérni a betegsé­geket. Kevesebb adminisztrá­cióval, gondosabban tudják ke­zelni a rászorultakat, s ami a legfőbb: jobban, időben meg tudják előzni a betegségeket. Ennek a rendszernek vannak már kialakult formái, így Cegléden, Vácott, ahol a bá­zisintézmény a kórház. Az ed­digi tapasztalatok bizonyítják és a megyei tanács vb által elfogadott terv is azt a célt szolgálja, hogy az integrált gyógyító-megelőző intézmé­nyek, szolgálatok között az ed­diginél jobb, rendszeresebb szakmai együttműködés ala­kuljon ki. A szakmai együttműködés­nek olyannak kell lennie — állapította meg a végrehajtó bizottság —, hogy eredménye­ként egységes elvekre épüljön a gyógyító-megelőző ellátás növekedjék a gyógyítás hatása El kívánják érni, hogy megszűn­jön a kórházi és a kórházé kívüli ellátás elkülönültség az új szervezeti felépítés r. ellenőrzést is megkönnyíti, a irányítást is egyszerűbbé te­szi. Annál inkább várható ez. mert felszámolják az eddigi párhuzamosságot, jobban kon­centrálják a munkaerőt, az anyagot és az állóeszközt, a rendelkezésre álló pénzt is gazdaságosabban használják fel. rozási gondját oldja meg gyei tanács látja el. A DEPÓ a tagok raktározási és szállí­tási tevékenységét kívánja megoldani, egyúttal lehetősé nyílik más vállalatok raktá­rozási gondjainak megoldására is. ★ A végrehajtó bizottság meg­állapodott abban, hogy a ta­nácsülést 1976. július 2-ára ösz- szehívja. A tanácsülés napi­rendjén a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1974, és 1975. évi munkájának értéke­lése, valamint a megyei ta­nácsi vállalatok és költségve­tési üzemek 1975. évi gazdál­kodásának tapasztalatai sze­repel. S. A. osztály késve kezdett az ellen­őrző szervezet kialakításához, a Minisztertanács által bizto­sított létszámot először nem e célra használták fel. A hoz­zájuk tartozó vállalatoknál és szövetkezeteknél gyakori az árpolitikai tervek hiánya, rossz árakat állapítanak meg szer­ződésekben. Kisiparosoknál pe­dig gyakran nincs költségve­tés, hiányzik a számla, elha­nyagolják a pénztárkönyvek vezetését. A végrehajtó bizottság hang­súlyozta, hogy az ellenőrök által feltárt hibák oka több­nyire szakmai felkészületlen­ségből, a hozzáértés hiányá­ból, a rendelkezések nem is­meretéből, az építőipari ár­rendszer rendkívül bonyolult­ságából adódik és csak kisebb részben tudatos, fondorlatos rselekedetből. A másik kiemelt terület a kereskedelem. A kereskedelmi felügyelőség bevonásával a legtöbb ellenőrzést ezen a te­rületen hajtották végre. 1975- ben több mint kétezer ellen­őrzést tartottak. Kevés azon­ban az átfogó-elemző és utó- vizsgálatok száma és a szank­cionálásnak is szigorúbbnak, következetesebbnek kellene lennie — állapította meg a Jó tapasztalatokra építenek « Pest megyében az egészség- ügyi intézmények szervezeti és gazdasági hovatartozása tarka képet mutat. Vannak olyan in­tézetek — mint a többi kö­zött a megyei Semmelweis-kór- ház, a törökbálinti tüdőgyógy­intézet, a megyei rendelőinté­zet, öt járási tüdőgondozó, négy csecsemőotthon, az ideg­gondozó stb. —, amelyek a megyei központ kezelésébe tar­toznak. Más intézmények a városok, illetve a járási hiva­talok hatáskörében vannak. Községekben, nagyközségek­ben a körzeti orvosi szolgála­tok, védőnők a helyi taná- csokhoz tartoznak, szakmailag a járási főorvosok ellenőrzik munkájukat. Ugyan akii or a községekben működő gyer­mekkörzeti orvosok, üzemor­vosok, üzemi körzeti orvosi es fogorvosi szolgálatok a járási szakorvosi rendelőintézetekhez tartoznak. A városokban mű­ködő körzeti orvosi szolgálatok egy részét a városi tanácsok egészségügyi osztálya, más ré­szüket a városi kórházak irányít­ják. A városi üzemi körzeti orvosi szolgálatok nagyobb ré­sze a kórházak ellenőrzése alatt álL Pest megye sajátos helyze­te nehezíti a gyógyító, megelő­ző intézményrendszer integrá­lásának ideális megvalósítását. Az integráció csak a megye saját intézményeinél valósítha­tó meg. Az integráció célja, hogy az eddiginél ésszerűbben gazdálkodjanak a meglevő or­vosok, valamint a középkáde­rek státusával, tudásukat is Tizenhárom vállalat raktá DEPÓ Szolgáltató Közös Vál­lalat néven, törökbálinti szék­hellyel, tizenhárom vállalat kö­tött szerződésit Ezek: az Álla­mi Biztositó, az Állami Nyom­da, az ÁPISZ Kiskereskedelmi Vállalat, az Autó- és Alkat­rész Kereskedelmi Vállalat, a Budapesti Textil Nagykeres­kedelmi Vállalat, a Corso Cipőnagykereskedelmi Válla­lat, a Fővárosi Cipőbolt Válla­lat, a Fővárosi Távfűtő Művek, a Fővárosi Vas- és Edénybolt Vállalat, az Irodagéptechnikai Vállalat, a Május 1. Ruhagyár, az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ, a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat. Az új kö­zös vállalat felügyeletét a me­I k 1 A Szabadegyházak Tárnicsának állásfoglalása Társadalmunk felemelkedésének ügyét, a népfront munkáját támogatva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom