Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-24 / 148. szám
4 1976. JUNIUS 24., CSÜTÖRTÖK A Dunakanyar vonzásában Pogány Ödön Gábor a DIB új szakbizottsági elnöke HETI FILMJEGYZET Üdvözlőlap virágokkal Pegagőgnsok és nyelvészek az anyanyelvoktatásról Szerdán. Nyíregyházán befejeződött a négynapos anyanyelvoktatási konferencia. Az országos tanácskozáson több mint kétszáz pedagógus és nyelvész vitatta meg anya- nyelv-oktatásunk időszerű kérdéseit. Több alkalommal tartottak módszertani bemutatókat és gyakorlati foglalkozásokat is. Vendégszereplés a drezdai munkásiinncpen Szerdán 50 taggal az NDK- ba utazott az ÉDOSZ Szeged táncegyüttese. Hazánk folklór együtteseinek képviseletében fellépnek a 16. drezdai muTtkásünnep fesztiválon. Izgalommal nyitottam fel a Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum vendégkönyveit: az adatokat kérdeztem; vajon az év első felében milyen ütemben, milyen létszámmal érkeztek Pest megyei csoportok a klasszikus értékek meghívására? Az előző felmérésekhez viszonyítva jelezhetem — a növekedés állandósult. Különösen az iskolások látogatása rendszeres. Nem egész hat hónap alatt csaknem ötezer látogató érkezett megyénkből e kiemelkedő országos gyűjtemények kiállításaira. Nyilvánvaló, hogy lehetőségeink ezen a téren nem végeredmények, de a múzeumlátogatási kedv folyamata gyorsult. Az ötletszerűség helyett egyre inkább megalapozott tervszerűség olvasható a mérőszámokból, érződik, hogy mind több azon oktatási intézmények száma, amelyekben megértették, a nagy fővárosi múzeumok évezredek kultúráját összefoglaló közművelődési szerepét. Az avatott vezetőkkel szervezett tárlatlátogatás élményszerzés közben gya- rapit, ismertet, fejleszt közösségi érzést, kelt alkotó közérzetet, nyit távlatokat. Alkotást termő tárlatnézés Közművelődésünk fokozódó egyenetlenségére vall az a tény, hogy a főváros múzeumainak Pest megyei közönsége hatvankét községből, városból érkezett. A kistarcsai rendőrképző iskola hallgatói, váci honvédek, a dunavarsá- nyi történelmi szakkör tagjai, a fóti gyermekváros lakói, dunakeszi úttörők, gödöllői egyetemisták, ceglédi pedagógus- csoport, az érdi olvasótábor résztvevői kezdeményeztek társalgást műtárgyakkal! InA Dunakanyar hazánk egyik kincsesháza. Nemcsak a táj festői szépsége vonzza ide az emberek tíz- és tízezreit, hanem gazdag történelmi múltja is: az ezeréves kultúrkincsek esztergomi látnivalói éppúgy páratlan történelmi értékűek, mint Mátyás kiráíly visegrádi fellegvára. Legújabban pedig a pilisszentkereszti és a dömösi ásatások nyomán kerülnek felszínre a magyarság honalapításának eddig még ismeretlen, s felbecsülhetetlen értékű emlékei. E nagy fontosságú feltáró és bemutató munka egyik patrónusa a Dunakanyar Intéző Bizottság, amelynek kulturális és propaganda szak- bizottsága tegnap délelőtt, Butenzitásban, lelkesedésben vezetnek az általános iskolák. Összefüggést érzékelhetünk abban, hogy gyűli, csömöri, fóti gyerekek névsorát olvashatjuk a vendégkönyvekben, velük találkozunk a gyermek- rajzpályázatok hazai és nemzetközi díjazottjai között! E számok, sikerek mögött önzetlen és fáradhatatlan nevelőket találunk. Ök rejtőznek az eredmények hátterében. Hel- méczy Mátyás nemcsak a megyei helytörténeti pályázatok díjazottja évek óta már, a honismereti munka utánpótlását is szervezi, szákköröseivel felkereste tavasszal a Nemzeti Múzeum tárlatait, mely gyönyörködést és indítást adott tanítványainak. Ugyanúgy a szigetszentmiklösi Pelsöci László és a szigetcsépd Bodrogi Bódogné jeleskedik évtizede már, most is abban, hogy fiatalok százait viszi el a muzeális kincsek emberformáló gyű j teményéhez. Sokszor halljuk azt a kijelentést, hogy a kisebb községek hátrányban vannak kulturális téren is. így csak részben igaz ez a megállapítás, hiszen azzal a ténnyel, hogy délegyházi, hernádi, erdőkerte- si, péteri gyerekek jártak a Nemzeti Múzeumban, csökken, mondhatnánk kiegyenlítődik a különbség város, falu között. Legalábbis részben. Egy biztos; egyre több lehetőséget használnak ki lelkes pedagógusok. A dunakeszi III. sz. általános iskola úttörőcsapatának névadója II. Rákóczi Ferenc — meg is nézték emlékkiállítását. A gyermeki jövőt formálva A levelező tagozatok tanulóinak múzeumlátogatását országosan elhanyagoljuk, ezért annál dicséretesebb, hogy mintegy ötven felnőtt hallgadapesten rendezett ülésén vitatta meg a fejlesztés további feladatait. Például Szentendre A tanácskozást Oczel János, a DIB elnöke nyitotta meg és iktatta be a szakbizottság elnöki tisztébe dr. Pogány Ödön Gábort, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatóját, aki székfoglalójában hangsúlyozta: a jövőben mindent elkövet majd, hogy tisztének megfeleljen, s a Dunakanyar történelmi és idegenforgalmi vonzása mellett az ország egyik jelentős kulturális központja lehessen. Ennek, mint mondotta, a feltételei adottak. Szenttó érkezett Diósáról a Nemzeti Múzeumba áprilisban. A bejegyzések sokszor a múzeumi munka távlatát is gyarapító vélemények. Láng Katalin tanárnő Szigethalomról e kirándulások hatását elemzi: Sokszor jártunk már itt, s a fel- halmazott érték életre szóló élményt jelent a gyerekeknek — megtanulják nemzeti kincseinket megbecsülni! A számok lehetőséget jeleznek, hiszen vagy ötezer életpálya módosul, nyílik a hivatás szintjén. Csöndben egyengetik nevelői értelemmel, odaadással a pilisszántói, süly- sápi, solymári, üllői, ecse- ri, törteti, kiskunlacházi, Örkényi gyerekek jövőjét, e nem kis fáradsággal megvalósult múzeumlátogatásokkal. A bejegyzés olykor hasznos hozzászólás. Hegyi Füstös Istvánná joggal hiányolja II. Rákóczi Ferenc gyömrői beszédének kéziratát a Nemzeti Múzeum kiállításáról — mások joggal méltatják a Szépművészeti Múzeum külföldről érkezett tárlatait, melyek eseményt jelentettek. Igaz, most eléggé üres az intézmény, mintha kifogytak volna az újdonságokból. Nem így a Magyar Nemzeti Galéria, ahol lázas tevékenység folyik, s ez az alkotó türelmetlenség állandó meghívást küld megyénk lakosságának is. Érkeznek is sűrű sorokban. Verőcemarosi nyugdíjasok, a dabasi nyomda dolgozói, százhalombattai KISZ-esek — monori, érdi, ráckevei, váci gimnazisták. Megjegyzem, hogy viszonylag kevés középiskolás látogatta az elmúlt hat hónapban e három múzeumot — a szakmunkás- képző intézetek látogatási kedve is visszaesett. Nem indokolhatóan. Az is tény, hogy az üzemi dolgozók, tsz-csoportok létszáma csökkent. Nyitva a tudatfejlesztés kapui Minden bizonnyal ideiglenesen, hiszen éppen a napokban tárgyalta az MSZMP Pest megyei Bizottsága az eszmei- politikai és kulturális nevelőmunka helyzetét, feladatait a termelőszövetkezetekben, amelynek része lehet a múzeumlátogatás is. A lehetőségek adottak. Egyre több tsz rendelkezik saját autóbusszal, közművelődési felelőssel, nyitottak számukra is a tudatfejlesztést eredményező múzeumok kapui. Csak be kell lépni rajta a vezetés figyelmessége, koncepciója jóvoltából. Segíthetne sok tsz, hogy a fiatalok eljuthassanak a fővárosi múzeumokba addig is, míg ki nem alakul a megyei iskolaautóbuszok mozgó tanteremhálózata, a korszerű oktatás, nevelés alapja. Losonci Miklós | endre például országos hírű múzeumaival, pezsgő képző- j művészeti életével, gazdag nyári kulturális programjaival — amelynek középpontjában a Teátrum előadásai állnak — máris a Dunakanyar legjelentősebb kulturális centrumává vált. Egyre sokszínűbb tartalommal telítődik Vác, Zebe- gény és Nagymaros kulturális élete. Esztergomba és Visegrádra elsősorban a történelmi múlt emlékei vonzzák az embereket. Esztergomban például a közelmúltban fejeződött be a várnegyed, a Bazilika, az István királytól Bakócz Tamás érsekig lakott királyi palota feltárása. S bár szükség lenne az ásatások folytatására, a gondot most mégis elsősorban az jelenti, hogy kulturált körülmények között elláthassák az évente idelátogató mintegy három-négyszázezer turistát. A pilisi ásatások Dr. Pogány Ödön Gábor székfoglalóját követően dr. Ge- revich László akadémikus számolt be a szakbizottságnak a pilisi ásatások nemzeti-történeti jelentőségéről. Mint mondotta, a Dunakanyar már a középkorban jelentős szerepet játszott Európa történetében. Esztergom és Visegrád mellett — a most folyó ásatások tanúsága szerint —a pilisi hegyvidék települései is központi helyet foglaltak el, elsősorban az Árpád-házi királyok korában. Az ásatások először Pilis- szentkereszt határában kezdődtek. III. Béla adományozott itt birtokot 1184-ben a cisztercitáknak, akik lerombolták a bencések templomát és kolostorát, s annak alapjaira emeltek új épületeket. Feltárt templomuk a gótika első magyarországi emléke. Ezt igazolja, hogy III. Béla, Francia- országból hozott második felesége révén több neves francia építész érkezett Magyar- országra, s hazánk már ekkor bekapcsolódott az európai kultúra vérkeringésébe. A pilisszentkereszti ásatás hétholdnyi területet foglal magában, s mivel az egykori cisztercita templom falai mintegy két és fél méter magasságban maradtak meg, gyakran négyöt méternyi földréteget kell eltávolítani, ami nehezíti és lassítja a feltáró munkát. A dömösi ásatások érdekessége viszont az, hogy itt található a legkorábbi kőépület Magyarországon, amely feltehetően az első magyar királyi palota volt. III. Béla itt tartotta országgyűlését, László király pedig okleveleket keltezett, ebben az egyemeletes épületben. Elsőként mégsem a palotára bukkantak a kutatók, hanem a templomra, amelyet 1107-ben szenteltek fel. Ennek altemploma szinte teljes egészében rekonstruálható. A feltárás tervét most készítik, s előreláthatóan már az ötödik ötéves terv végére, 1980-ra megnyithatják a nagyközönség számára is. Évforduló előtt A nagy érdeklődéssel kísért beszámolót követően dr. Szíj Rezső, a szakbizottság titkára javasolta, hogy a bizottság készítse el a feltárás meggyorsításának tervét, és azt terjesz- sze a DIB és az Országos Idegenforgalmi Tanács elé. Javaslatát a szakbizottság elfogadta, s az e kérdéssel foglalkozó albizottság tagjává választotta dr. Gerevich László akadémikust, dr. Pogány Ödön Gábort és dr. Szíj Rezsőt. A továbbiakban dr. Szíj Rezső arról számolt be a szakbizottságnak, hogy a DIB jövőre ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Ennek kapcsán rövidesen film készül a Dunakanyar idegenforgalmi nevezetességeiről. pályázatot írnak ki a Pest és Nógrád megyében élő írók részére, amelynek célja a Dunakanyar szociográfiájának elkészítése. Megkezdődtek az előkészületek a Dunakanyar bibliográfiájának és lexikonjának a megírására is. Prukner Pál A tudatlanság, elmaradottság és felelőtlenség ijesztő mélységeit és tragikus következményeit tárja elénk ez az új román film, melyet Andrei Blaier írt és rendezett. Bár a történet napjainkban játszódik, néha mégis olyan érzésünk támad, mintha valamikor a múlt században járnánk. Nem a környezet ilyen, hiszen a film hősei igazán nem nyomorognak, hanem az emberek gondolkodásmódja, tudata idézi a száz évvel ezelőttit, a túlhaladottat. A film tulajdonképpeni főhőse egy egyszerű, tiszta, becsületes lány, Irina. Vidéki kisvárosban él, vőlegénye van, akit szeret (Victor, a matróz), s akit tilt tőle az anyja, mert különb, társadalmilag magasabb rangon álló vét óhajt. Irina anyja egyébként egy angyalcsináló volt bábaasz- szony asszistense, s mint ilyen, szépen keres a bábához érkező páciensek jóvoltából. Az ügyletekben Irina is kénytelen segédkezni, ha csak annyival is, hogy ő várja az állomáson a tiltott műtétre érkező nőket Így megy ki egy bukaresti lány, Laura ele is, akit a két idős asszony egy lakodalom vidám kavargása közben, mintegy mellékesen „elintéz”. Túlságosan is: Laura belehal a műtétbe. Irina anyja és a bába nem csinálnak nagy ügyet a dologból, hanem szépen elássák a holttestet, a megérkező férfinak, Laura barátjának pedig letagadják, hogy valaha is látták a lányt. Ezt a bűnös, ostoba közönyt és aljasságot nem bírta tovább Irina: öngyilkos lesz. A vőlegényének szóló utolsó üzenetét, melyet egy virágos üdvözlőlapon küld, már csak későn kézbesíti a posta. Kissé melodramatikusnak tűnő történet, mi tagadás. De nem ez a lényege, hanem az az aggodalom, amely az alkotót eltölti ennyi emberi ostobaság és felelőtlenség láttán, s az az ítélet, amelyet ezekről az emberekről kimond. Komoly, sőt helyenként komor film, amelynek hatását az itt- ott fellelhető túldramatizálás és naivitás sem csökkenti lényegesen. ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET azonnal felvesz ács, kőműves, burkoló, vasbetonszerelő. asztalos, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, festő, bádogos, parkettás, tetőfedő, szigetelő, lakatos. könnyűgépkezelö, autóvillamossági szerelő, gépkocsivezető, gépkocsiszerelő szakmunkásokat, betanítóit és segédmunkásokat, rakodókat, kubikosokat, raktári kiadót és éjjeliőröket Szállást biztosítunk. jelentkezni lehet: a Prosperitás Építőipari Szövetkezet munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u. 45. A kölyök - Semmittevők Két film a Chaplin-sor ozat új darabjaiként, egy műsorban vetítve. Az egyik a chap- lini életmű egyik nevezetes darabja, az 1921-ben némafilmként forgatott A kölyök, a másik az ugyanebből az évből való Semmittevők. Jellegzetes munka mind a kettő. Chaplin figurája, a csetlő-botló, csónakcipős, bajszos, sétapálcás, keménykalapos Charlie itt már teljesen kidolgozott, kész. Mozdulatai éppúgy tökéletesen egyéniek, mint jelleme. De éppígy kidolgozott az egész film stílusa, végtelen gondossággal ki- ötíött és megvalósított gegjei- vel, sodró lendületével, frenetikus humorával és megható- dásra (s a néző meghatására) mindig kész érzelmességével. Am a korábbi Chaplin-filmek Charlieja itt már átalakul. Megőrzi Charlie külsőségeit, de túlemeli az egyedin, általánosítja, amikor a Csavargó klasszikus figurájává formálja Chaplint. Itt kezdődik az általánosabb érvényű mondaniivalójú Chaplin-filmek sora, itt társadalmiasul a mondanivaló először, anélkül persze, hogy megtagadná Hazudós Jakab Jurek Becker sikeres regényéből maga írta ennek az NDK—csehszlovák filmnek a forgatókönyvét. A rendező Frank Beyer. Érdekessége, hogy három jelentős szerepben magyar művészeket láthatunk: Bara Margitot, Gordon Zsuzsát és Garas Dezsőt. A film azonban nem ettől lett figyelmünkre méltó alkotás, hanem témája miatt Ha egyetlen szóval akarnánk meghatározni a filmet, azt mondanánk: lágerfilm. Sok ilyet láttunk már, legutóbb például az Emlékezz a nevedre című lengyel filmet. Keserű élményeket idéző, szívbemarkoló alkotások ezek többnyire, s olyan is akad köztük, amely bizony nem nagyon képes a téma igazán lényeges mondanivalóját megragadni. Becker és Beyer filmje nem ez utóbbiak közé tartoa korábbi filmekben kialakult alapfigurát és alapstílust Egyszerűen továbbfejlődésről, továbbfejlesztésről van szó. Ez a folyamat persze, sokkal világosabb lenne, ha a nálunk most futó Chaplin-sorozatot a keletkezés időrendjében vetíthetnénk. Ám ha a nézők emlékezetükbe idézik a már látott filmeket, miközben A kölyök és a Semmittevők képsorait nézik, bizonyára jól felismerik majd, honnan indult ez a Csavargó, s hogyan jutott el a kitett gyereket pártfogásba vevő, és érte a társadalommal is szembeálló magányos emberkétől A diktátor már az egész emberiségért, minden megaiízottért kiálló kis zsidó borbélyáig. A most látható két film is természetesen teli van Chaplin legremekebb ötleteivel, végtelen bőségben áradó humorával, kifogyhatatlan geg- jeivel. Harsogva nevetünk, miközben felfedezzük, hogy ezek a gégék azóta is visszaköszönnek. S időről időre el- érzékenyülünk, mert minden naivitása dacára is meghat bennünket. zik. A Hazudós Jakab hőse, Jakob Heym, a kis zsidó kocs- máros, valami olyasmiről vall nekünk, amit úgy szokás nevezni: emberség. A gettóban, amelyben sok-sok társával együtt él, megtört és elcsüggedt, reményüket vesztett emberek tengődnek. A fizikai terrornál is szörnyűbb a lelki terror, s az a szinte her- metikus elzártság, amely megfosztja a gettó lakóit minden információtól. Pedig a hírek itt az életet jelentik, azt, hogy még van, még lehet remény, még nem veszett el minden. Jakob ezt a reményt, a megmenekülés illúzióját ha- zudja magának és társainak, mert hazugságaival teheti a legtöbbet elesett társaiért. Jakob embersége e szörnyű körülmények között a kegyes csalás, az életben tartó hazugság. Takács István Általános iskolások látogatási kedve Pest megye lakossága Budapest múzeumaiban t i i i Jelenet az Üdvözlőlap virágokkal című román filmből.
