Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-11 / 137. szám
A félkész,ülést a helyszínen értékelik Művelődési életünk szervezői, irányítói Tegnap délelőtt ülésezett a gödöllői városi tanács végrehajtó bizottsága. Megvitatták a művelődésügyi osztály, valamint a tanácsi művelődés- ügyi bizottság munkájáról szóló, s rövidesen a tanácsülés elé kerülő beszámolókat. A városi tanács művelődés- ügyi osztálya nemrégiben új apparátussal, új összetételben látott munkához. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy tevékenységük jónak értékelhető, munkájukat lendületesen és körültekintően végezték. A művelődési osztály rendkívül sokrétűen kapcsolódik be városunk közművelődési életébe, hiszen foglalkoznak az oktatási intézmények irányításával, ellátásával, az óvodákkal, a könyvtárral, a művelődési házzal... Az osztály a helyi adottságok figyelembevételével a városi pártbizottság és a városi tanács intézkedési terve alapján készítette el 1976-tól 1980-ig szóló közművelődési tervét. A tanács művelődési bizottsága az elmúlt időszakban elsődleges feladatának tekintette, hogy részt vegyen a művelődésügyet jelentősen érintő intézkedések kialakításában, meghozatalában, s ezek végrehajtásának ellenőrzésében. Minden esetben javaslatot tett, avagy véleményt nyilvánított a művelődésügyi intézmények fejlesztésével kapcsolatos kérdésekben. Figyelemmel kísérte az ifjúság helyzetét, segítette a Petőfi Művelődési Ház és a Juhász Gyula könyvtár munkáját. Foglalkoztak a művelődésügyi dolgozók, elsősorban a pedagógusok élet- és munkakörülményeivel. E bizottság kezdeményező szerepet vállalt, majd részt vett az önálló városi zeneiskola és a kisegítő iskola létrehozásában, megszervezésében, s tevékenyen munkálkodtak az óvodai hálózat bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos tervek kialakításában. Munkájuk fontos része volt, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék az óvodák és általános iskolák tárgyi feltételeinek alakulását, igyekeztek segíteni a hiányosságok felszámolásával* Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a bizottság 1971 óta tanév elején meglátogat egy vagy néha több oktatási intézményt és a helyszínen értékelik az új tanévre való felkészülést, az ellátottságot. A tapasztalatokról minden esetben összefoglaló jelentést készítettek a tanács művelődésügyi osztályának, feltüntetve a legsürgetőbben megoldandó feladatokat. Értékelték a város ifjúságának helyzetét, s foglalkoztak azokkal az intézkedésekkel, amelyet a városi tanács az ifjúsági törvény megvalósítása érdekében hozott. A művelődési bizottság 1972 óta részt vesz a Gödöllői Tavasz elnevezésű kulturális programsorozat tervezésében, szervezésében. A bizottság munkáját dicséri, hogy hatékonyan segített a közművelődési határozat végrehajtási terveinek előkészítésében, s véleményezték a vá^os V. ötéves tervében szereplő művelődési intézményhálózat bővítési, építési elképzeléseit. Tervezik, hogy a jövőben többet foglalkoznak például a műemlékvédelemmel. F. B. Hévízgyörki családlátogatások „Különös” falu, célszerű házakkal A filmesek újabban különös falut fedeznek föl. Az indító- kép mindig sátortetős, manzárdtetős, emeletes, cifrakerí- tésű házsor. A városlakók, akik csak ünnepnapon mennek falut nézni, hasonlóképpen vélekednek a látottakról: hovatovább már az a nézet kezd elterjedni, hogy a „gazdag parasztok” országában élünk. A hajnalban vonatra vagy autóba ülő piaco- zó asszonyok pedig hallgathát- ják egy-egy bevásárló „nacósága” megjegyzését: ezért telik a kapzsi némbernek emeletes házra meg kocsira, mert drágán adja a zöldséget. Hosszú sor lenne elmondani, hogy milyen munkával keresik meg a házra valót például a Galga völgyében, hogyan és miből telik több szobás házakra. Az alábbi riportban nem a falusi munkáról esik szó, hanem a házról, amelynek láttán álmél- kodik a tévénéző. Nemcsak utánzás Hévizgyörkön — mint az ország legtöbb falujában — még az ötvenes években is a hagyományos „hosszúházakban” éltek az öregek és a fiatalok. Az elsőház volt a tisztaszoba, az elmaradhatatlan vetett ággyal, szentképpei. körülfutó paddal, középen a pitvar a nappali élet színtere, a hátsóházban pedig az éjszakát töltötte a nem ritkán nyolc-tíztagú család. A jövedelmek növekedése lehetővé tette, hogy kövessék a városi példát, de nem mindig az utánzás vágya munkált az új építkezésekben, hanem a sajátos, csak a családra jellemző gazdasági szükség. Zmák András, háromszobás házában él feleségével, annak anyjával, és két gyermekével. Az épület ma manzárdtetős és fürdőszobás. De hosszú idő telt el, míg a mai forma kialakult, a szűkebb család és a rokonság sok-sok napot töltött itt munkával.. — Anyuék 1942-ben építették a hosszúházat, ami mögött egy nagyon rossz épületünk volt. Az öreg részt 1963-ban az 1942-es ház magasságához emeltük. Építettünk oda a hátsóház után egy konyhát, meg egy kamrát. 1966-ban csináltunk magunknak, meg a gyerekeknek is egy-egy helyiséget és az előszobát. Most ehhez az 1966-os részhez emeltük fel az 1942-ben épült részt, ahol a hátsó szoba és a konyha volt — magyarázta Zmák Andrásáé, miközben körülvezetett az otthonosan berendezett lakásban. A legutóbbi építkezést 1975 őszén fejezték be, amikor fürdőszobafelszerelés és vízvezeték is került a házba. — Pincénk már volt a régi konyha alatt, most a hátsó szoba alá is csináltunk, úgy, hogy kiástuk, és aláfalaztuk. Anyuék 1942-ben csak rendes egy méteres alapot ástak ez nem volt mély, hogy pincének is elegendő lenne. Darabonként, részenként, méterenként szedtük ki a földet, nehogy beszakadjon a beton, szakaszosan falaztuk alá a téglával. Nagyon nagy munka volt de ha télre marad zöldség, annak kell a hely — folytatta az asszony. A kamasz vizsgamunkája De nemcsak a zöldségtáro- lásra teremtettek alkalmas helyet az elmúlt őszön, a fürdőszoba is nagy élmény a családnak. Kialakításában az egész rokonság segített. Zmák Andrásék hatan vannak testvérek, majd mindenki eljött. — A férjem testvérei meg a sógoraim és a bátyám is sok mindent csinált. A sógornőm öccse szerelte a villanyt, az egész vezetéket kicserélte, bekötöttük a 380-ast. A villanybojler órája is nemrégen lett kész. Most éjjel-nappal van melegvizünk. Ez nagyon jó, nem is lehet elmondani, hogy mennyire örülünk. Hátul van a kút, még nem töltöttük be, onnan hordtuk a vizet, anyám vagy negyven éve, én meg ahány éve élek. A legnagyobb sárban mindig, mert a kertben hátul csak van latyak, a csirkék meg az állatok körül. örökké topogtunk a hóba, a fagyba, mindenben — mesélte Zmákné, majd hozzátette: — Már korábban is bevezethettük volna a vizet, a helye megvolt, de én nem akartam addig, míg a hátsó házat nem emeljük fel a mai magassághoz. Ha korábban beépítjük a vezetéket, most dobhattuk volna ki a helyéről az egészet, hogy új falba, magasságba építsük be. Egy városi ismerősöm, aki maga is szívesen álmélkodik cifrakerítésű falusi házak láttán, csodálkozva hallgatta elbeszélésemet Zmákék pinceépítéséről. Hozzáértőként ma- gyarázgatta, hogy milyen emberfeletti erő, s milyen célirányos gondolkodás kellett ahhoz, hogy kitalálják és megcsinálják ezt az átalakítást. A célszerűség jellemző jó néhány hévízgyörivi házra, amit belülről is megnézhettem. Vajgel Gáborék háza még nincsen egészen kész, néhány külső munka van hátra. A kétszintes épületet kívülről nézve, az idegen azt gondolhatja: rongyrázás, belakni lehetetlen. A házzal belülről ismerkedve azonban megváltozik e vélemény. A mélyszinten étkezőkonyha, főzőfülke, mosókonyha van, s zöldségtárolásra alkalmas pines, meg műhely, otthoni mesterkedésre. Beton- lépcső vezet a felsőszintre, ahol a folyosóról nyílnak a szobák: hálószoba a házaspárnak, szoba a kamaszfiúnak, külön heMa adják át a galgahévízi óvodát Szeptemberben mindenhit felvesznek Keskeny, fekete vasvonalak rajzolják a község egyik fehér épületének falára: községi óvoda. A felirat mellett sugarasan díszük a Nap, s alatta két gyermek stilizált képe. A szülők alapot ástak Ez is társadalmi munkában készült — mondja Barna Jánosáé, a galgahévízi községi tanács vb-titkára. — A MÁV Petőfi szocialista brigádja készítette, ugyanis egyik tanácstagunk, Kiss Ferenc közéjük tartozik. Egyengetik a talajt, huzalokat feszítenek, mások a tetőn munkálkodnak: ma van az utolsó munkanapja itt az aszódi nagyközségi közös tanács költségvetési üzemének. Novemberben kezdték el a hetvenöt személyes galgahéví- zi óvoda száz személyesre bővítését, cikkünk megjelenésének napján, pénteken délelőtt 10 órakor lesz az ünnepélyes átadás. — Betartotta a határidőt az üzem, egy időben dolgoztak az iskola elektromos vezetékének kicserélésénél is. Munkájukkal elégedettek vagyunk, különösen a kőművesek tettek ki magukért — folytatja Barna Jánosné. — De társadalmi munka nélkül nem lettünk volna ilyen gyorsan és olcsón készen a bővítéssel. Az óvodások szülei jöttek kiásni az alapot, s a mamák most is itt vannak; takarítani, rendezgetni. Vállalták a kerítés megépítését is. A galgahévizi óvoda két foglalkoztatóhelyiséggel bővült, ezeknek parkettáját látogatásunkkor lakkozták a munkások, perűs, világos a gyermekek ícéí mosdóhelyisége, a világoskék csempével borított falak között már próbálgatták a kicsinyek az új berendezést Míg a mamák takarítottak, ők ismerkedtek a megújult óvodával. Ugyanitt alakítottak ki a tizennégy óvodai dolgozó részére is fürlyiség van a tévénézésre és a vendégfogadásra (nagy a rokonság, az építkezéskor egy- egy hét végén negyven segítség is jött), a fürdőszoba és a mellékhelyiség külön van, a tévészobából erkély nyílik az udvarra, ellátni róla a kert végébe. Egy kis szobácskának még nincs szerepe, talán csak akkor lesz, ha megnősül a fiú és rövid időre idehozza a menyecskét. A házak jórészt a zöldségtermesztés, piacozás bevételéből épülnek, de az egyre szélesebb rétegű szakmunkásság is sokat tesz e lakások elkészülésére. Dobronai Jánosék családjában két fiú van, az egyik most tanulja a központifűtés-szerelési, s a kamaszfiú első igazi vizsgamunkája az volt, hogy a családi házba beszerelte a fűtést; ebben inkább ő volt a szakmunka irányítója, mint az apja. A család büszkélkedhet vele, hogy lám, milyen jó szakmunkás is a fiú. Álmélkodás helyett A falusi életforma nem egy- időben változik a három-négy szobás lakások felépülésével. Különösen a kezdeti időben a házak új szobái nem annyira lakásra, mint hálásra szolgáltak: ennek egyik oka, hogy a család nagyobbik része idejét ma is a földműveléssel tölti. A kísérletező kedv azonban általános, s ha történelmi példákat tekintünk, megállapíthatjuk, hogy nemcsak a mai falvakra jellemző tehetetlenség, hogy az új otthont építő nemzedék nem egészen képes belakni házát. A szemléletváltozást az mutatja, hogy nemcsak aszerint ítélik meg az egyre szaporodó épületeket, hogy milyen a homlokzatuk, mekkora a tetőjük: szívesen vetik papírra más család házának alaprajzát is, ha célszerűnek találják. És a város- vagy külvároslakók ahelyett, hogy felháborodottan csodálkoznak, jobban tennék, ha célszerűségből vennének leckét a falusiaktól. Akkor talán nem szaporodnának a régi tisztviselőtelepet utánzó lakónegyedek. Örszigethy Erzsébet Míg a szülők az utolsó simításokat végzik, a kicsinyek máris birtokukba vették az új mosdókat. Ifj. Fekete József felvételei dőszobát, amely egyúttal mosókonyha is lesz. Csendespihenő a tanácsteremben Vajszínű, rózsaszín és világoskék lambéria borítja a falakat ablakmagasságig, a széleken piroc léckeret van. — Ötezer forintért vettük a faanyagot, s a szülpk csinálták meg a borítást társadalmi munkában. Még maradt is anyag, így a konyhába is felhasználhatunk belőle. A búto- ! rókát élénkpirosra az óvónőit 1 festették át — kalauzolt Pe- cze Jánosné vezető óvónő. A termelőszövetkezet Péli Andrásné vezette brigádja egy Június 7-én, hétfőn fejeződött be az a klubtanfolyam Szadán, amelyet a televízió Születésünk titkai előadássorozata alapján szerveztek meg. Az előadásokat és beszélgetéseket dr. Klacs- mann László szülész főorvos vezette. A találkozó nemcsak a kismamáknak, hanem a leendő házasoknak is hasznos volt. Film- és diavetítések tették szemléletessé a nagy érdeklődésre számot tartó előadásokat. A tanfolyam állandó vendégei közé tartozott Steier Jánosné, járási védőnő, dr Csery Lászlóné, a VöröskeJúnius 12-én, szombaton délután három órakor a Szabadság téri általános iskola udvarán kerül sor a Gödöllői Tavasz elnevezésű kulturális programsorozat zárórendezvényére. Itt rendezik meg a szocialista brigádok kulturális vetélkedőjének döntőjét. A rendezvény érdekessége, hogy tízéves városunkat, valamint a döntőbe jutott tíz brigádot járásunk tíz népi együttese köszönti. A vetélkedőn a napot töltött ifit nagytakarítással; a növénytermesztő brigádtagok most törekednek a szocialista cím megszerzé- zésére, reméljük, ez a társadalmi munkájuk is hozzájárul majd a magasabb minősítéshez. A MÁV is adott segítséget, selejtezett tartálykocsikat küldtek Galgahévízre (emész- tőnek), hulladékanyagként számolták el, így a tanács 30 ezer forint költséget takaríthatott meg. Az óvodai építkezés ideje alatt — amikor is a régi helyiségek átalakítására is sor került —, egy csoport gyermek a tanácsházára járt, a foglalkozásokat és a csendespihenőt is a tanácsteremben tartották, még látogatásunk napján is ott voltak az előcsarnokban a kisszekrények, papucsokkal, törölközőkkel. A pénteki nyitásra új bútorok is kerülnek a gyermekintézménybe: a túrái Galgamenti— Rákóczi Termelőszövetkezet 10 ezer forintot utalt át legutóbb a berendezés pótlására. Felvétel júliusban Az ünnepélyes nyitás után hétfőn, június 14-én népesül be ismét az óvoda: akkor lesz a kezdete a minden évben I szokásos hosszú nyári szabad- 1 súgnak. Barna Jánosné örömmel újságolta, hogy júliusban kezdődnek meg az új esztendőre a felvételek, szeptemberben már elmondhatják, hogy minden galgahévizi kisgyermek járhat óvodába. reszt járási titkára, de megfordult a hallgatóság körében Lalcatos Tiborné gödöllői vezető védőnő is. A záró foglalkozáson még kis ünnepélyre is sor került, hiszen itt vette át dr. Csery Lászlóné tói a Kiváló egészségnevelő munkáért jelvényt Mészáros Istvánná területi védőnő és dr. Klacsmann László. Szadán egyébként új tervek is születtek. Az apák javaslatára számukra és a házasulandóknak is klubot szerveznek. Szító Mária ziipari Szövetkezet Egyetértés és Tyereskova, a Ganz Árammérő Gyár Pattantyús, Augusztus 20, Madame Curie, Angela Davis és Béke, a Gödöllői Gépgyár Aggregét, valamint az Agrártudományi Egyetem Egyetértés brigádja méri össze tudását. A Gödöllői Tavasz rendezvénysorozatát Benedek János, a városi tanács elnöke zárja be. ö. E. A szülői munkaközösség tagjai, Nagy Jánosné, Gregus Mihályné és Koicsza Mlhálync a termet rendezik az átadás előtt. APÁKNAK ÉS HÁZASULANDÓKNAK IS Születésünk titkairól — Szadán A GÖDÖLLŐI TAVASZ ZÁRÓRENDEZVÉNYE Tíz brigád, tíz népi együttes LATI Kandó Kálmán, a Ha-
