Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-11 / 137. szám
Telekparcellázás Gyomron Az elmúlt napokban több gyömrői olvasónk kereste fel a szerkesztőséget, felvilágosítást kért, hogyan állnak a tervezett Bimbó utcai telek- parcellázások? A legilletékesebbeket, a Gyömrői Nagyközségi Tanács vezetőit kértük meg a válaszadásra. — A távlati fejlesztési tervben is szerepel a Bimbó utca egyik oldalának parcellázása — mondta Papp Miklósné vb-titkár. — Ennek megfelelően, a Kartográfiai Vállalatot bíztuk meg a szükséges munkák elvégzésével. A vállalat határidőre elkészítette a területrendezési tervet. Most a járási földhivatalon a sor, amely megadja majd a jogot a művelési ágváltozásra, s új helyrajzi számokkal látja el a területet. A parcellázási tervet megküldjük a Pest megyei Tanács építési és közlekedési osztályának is, véleményezés céljából. A ter- \rek szerint, a telkek értékesítésének jogát átadjuk az OTP gyömrői fiókjának. A teliteket előreláthatólag az őszi hónapokban kezdi meg az OTP értékesíteni. (s) MOHOMlDtn —ma ii 11111—ii XVIII. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM • 1976. JŰNIUS 11., PÉNTEK Az üzemi demokrácia új fórumai az állami gazdaságban Intézkedési terv készült A Minisztertanács 1021/1973. számú határozata megszabta az üzemi demokrácia kiszélesítésének újabb feladatait, követelményeit. Tavaly márciusban a MÉM irányelveket adott ki, s a MEDOSZ elnöksége is állást foglalt: tovább kell fejleszteni a demokráciát a mezőgazdasági üzemekben. A 15/1975. számú MÉM-határozat konkrétan is megszabta a tennivalókat. A Monori Állami Gazdaságban — több mint kéthónapos munka után — intézkedési A vecsési tanácsháza a járás egyik legmodernebb középülete, tavaszonként a fecskék mégis egymás után rakják fészkeiket az eresze alá. Sok-sok sárgombóc sorakozik a magasban. Most halálra ítéltettek a fészkek. Háború tört ki ugyanis a fecskék és a verebek köRaknak-e új fészket? zött, s ez utóbbiak bizonyultak erősebbeknek, kiűzték a villásfarkúa- kat, beköltöztek a helyükre. Sajátos módon rendezik be csatározással szerzett új otthonaikat: hordanak beléjük száraz füvet, rongydarabot, műanyag zsinórt, papírcsíkokat. A szemétből jócskán hullik a tanácsház előtti járdákra is, ezért el kell távolítani a jövevényeket, fészkestül, aztán várni, vajon a fecskék visszatérnek-e megint, raknak-e új fészket? (k. gy.) Parkírozó épült tlllön, a Monorvidéki ÁFÉSZ Napsugár Éttermének, mely a járás egyik legnagyobb forgalmat lebonyolító vendéglátó- helye, évek óta az autók parkíroztatása jelentette a fő gondot. E gond most, a több mint 300 négyzetméter alapterületű betonparkírozó megépítésével, megszűnt. Ifj. Fekete József felvétele KÉT KÉRDÉS - KÉT FELELET Hova forduljanak gyógyításért a szembetegek? Miért nem nyílt meg a monori-erdei strand? Az új miniszteri rendelet szerint főállású orvosok másod-, Illetve mellékállásban nem dolgozhatnak. Sok visz- szásságot kizárt e jó rendelkezés, de átmenetileg azt is előidézte, hogy május elseje óta nincs orvos, aki a járás szembetegeivel foglalkozna. A járási rendelőintézetben régóta nem lévén szakorvos, Pestlő- rincre jártak panaszaikkal, kéréseikkel az emberek, egyetlen szemüvegért is utazniuk kellett, május elsejétől azonban ez a lehetőség is megszűnt: a járásbeliek számára most már Pestlőrincen nem rendelnek, s a ceglédi kórház szemészete sem fogadja a járásunkbeli betegeket. Dr. Bihari Ágnes járási főorvost megkérdeztük, várható-e, hogy ez a lehetetlennek tűnő helyzet megváltozik? — Evek óta van szemészorvosi státusz a monori rendelőintézetben, mégsem akad jelentkező, pedig már lakást is tudnánk adni neki. Valóban, a járásbeü szembetegeknek most már végképp nincs hová menniük. Mást nem tehetünk, csupán azt, hogy továbbra is keressük a szemész- orvost, aki hajlandó Monorra jönni. — Itt a nyár, a gyömrői strand azonban zárva marad: a balesetveszélyt nem szüntették meg, a gát omladozik. Ez ugyan nem tartozik a KÖJÁL hatáskörébe, de a monori-erdei strandfürdő sem nyílt meg, s a közeljövőben nem is várható a megnyitása. Miért? — tudokozódtunk tovább a járási főorvostól. — Ami kimondottan a KÖJÁL hatáskörébe tartozik, azt mi ellenőriztük. , A Közép-Du navölgyi Vízügyi Igazgatóság is tartott ellenőrzést, s kiderült, a monori-erdei strand vízjogi engedély nélkül üzemel. Ahhoz, hogy az engedélyt megszerezhesse a nagyközségi tanács, a szennyvízelvezetés jelenlegi' módján módosítani kell. Nyitott szennyvíztárolóval nem üzemelhet a strand. A változtatástól függ a nyitás időpontja. (zs.) tervet készítettek az üzemi demokrácia további fejlesztésére. Amint e terv bevezetőjében is olvashatjuk, az üzemi demokrácia érvényesülése és fejlesztése a társadalmi és gazdasági előrehaladás fontos feltétele. A célok megvalósítása jelentős mértékben attól függ, hogy mennyire tudják a dolgozókat mozgósítani, kezdeményezéseiket, alkotó erejüket kibontakoztatni. Az intézkedési terv felsorolja azokat a fórumokat, amelyeket rendszeresen meg kell szervezni a gazdaságban. A vezetőségi értekezletet például havonta egyszer hívják össze, s azon részt vehet a termelési tanácskozás által megválasztott három fizikai dolgozó is. Az igazgatóhelyettesi értekezlet legfontosabb feladata lesz az időszerű termelési és egyéb kérdések megvitatása. A termelési tanácskozásokat ezentúl negyedévenként tartják meg a gazdaságban. A termelési tanácskozások előtt munkahelyi tanácskozások zajlanak le. Mindkét fórumon a dolgozók bátor, véleményét várják. Minden évben kétszer megrendezik a szocialista brigádvezetők tanácskozását. Már eddig is tartottak ilyen értekezletet, s a tapasztalatok biztatóak. Az állami gazdaságban csaknem negyven szocialista brigád tevékenykedik. Jó munkájukra mindig lehet számitani, s véleményeikre is támaszkodni. Az ifjúsági törvény értelmében kerül megrendezésre évente az ifjúsági parlament. A fiatal műszakiak és közgazdászok tanácskozásán részt vehet a gazdaság valamennyi 35 év alatti közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozója. Üj kezdeményezés a kitüntetett dolgozók küldötteinek tanácskozása, a nők fóruma, a nyugdíjasok találkozója. Kibővítik a belső információs hálózatot. A takarékossági intézkedési tervben foglaltakat havonta ellenőrzik. Az intézkedési terv jelentős feladatot ró a munkahelyi vezetőkre, s bizonyára a dolgozók egyetértésével is találkozik. G. J. Kórusműkedrelőknek Nyilvános énekkari főpróba A vecsési József Attila Művelődési Ház nagytermében június 13-án, vasárnap, délután 3 órától, a június 17—22- ig az NDK-ban vendégszereplő vecsési énekkar nyilvános főpróbát tart. MŰSOR MOZIK Monor: Azonosítás. Pilis: Egy tiszt nem adja meg magát. Vecsés: Csodabogarak. MŰVELŐDÉSI HAZAK Ecseren, 19 órakor: ismeretterjesztő előadás, filmvetítéssel egybekötve, Sport és szépség címmel. Gyomron, 15.30-tól: a gyermekszínjátszók próbája, 17-től: autóvezetői tanfolyam. Monoron, 18-tól 22-ig: ifjúsági klub- foglalkozás. Péteriben, 18-tól 20-ig a honismereti szakkör, 18-tól 22-ig a hangstúdió és a magnósklub foglalkozása. Megjelentek a növényi kártevők Helikopter az erdő felett Hogyan védekezzünk? Urbányi Béláné, járási növényvédelmi főfelügyelő tájékoztatta lapunkat az időszerű növényvédelmi tennivalókról. A rétimoly hazánkban 35— 50 évenként lép fel tömegesen, ekkor növényeinkben jelentős kárt okoz. Tavaly júniusban jelentkezett, sok év után újra, s járásunkban is kisebb gócokban károsított. Lepkéinek rajzását az idén május utolsó dekádjában észleltük. A kárt okozó hernyók előjövetele június első felében várható. A hernyók nagyon mozgékonyak, kifejlődve két és fél centiméter nagyságúak, fejük fekete, testük zöldesszürke, majd sötétszürke színű, sárga haránt- csíkokkal. Kezdetben szövedék alatt táplálkoznak a leveleken. Elsősorban lucerna, borsó, cukor- és takarmány- répa növényeinket kedvelik, de a paprika, a dinnye, az uborka, a bab, a sárgarépa és gyümölcseink közül az alma, a meggy, sőt a szőlő lombját is elfogyasztják. Előfordulásuk gyomos területeken vagy azok szomszédságában gyakori, mivel több gyomnövényen is megélnek. A kártevőket fokozott gonddal kell megfigyelni, Vasad határában és Sülysáp határának Káka és Dány községekkel szomszédos területein, ahol tavaly erős volt a fertőzés. Hernyók észlelése esetén Ditrifon 50 WP 0,2 százalékos vagy Sa- ton 20 WSC 0,4 százalékos oldatával és Ditrifon porozóval kell védekezni. A védekezés fiatal hernyók ellen a leghatékonyabb. ★ A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság menetei erdészetének kezelésében levő tölgyfaerdőben nagymértékű gyapjaspille-fertőzést észleltek. A kártétel megakadályozása érdekében május 26-án helikopteres védekezést alkalmaztak. A gyiapjaspille, hasonlóan a réti molyhoz, ritkán, 10 évenként szokott tömegesen elszaporodni erdőinkben, amikor hernyóját szőrzet alkotta vitorlájával több kilométerre eső gyümölcsösbe is elsodorhatja a szél. A fertőzött területhez közel eső Gyömrő, Péteri, Űri és Mende községek szórvány- és házikerti gyümölcsfáin, amennyiben feketésszürke, hátukon két sorban elhelyezett, kék és piros szemölcsökkel, hosszú, merev szőrökkel ellátott hernyókat észlelnek, vegyszerrel kell védekezni: a Ditrifon 50 WP vagy a Fiiból E 0,2 százalékos oldatával. A hernyóüt június végéig, július elejéig élnek, akkorra 5—6 centiméter nagyságúra is kifejlődve, a teljes lombozatot is elpusztíthatják. A burgonyabogát lórvake- lésa Vecsésen, a házikertekben megkezdődött, a tojásrakás folyamatos. A tömeges lárvakelé: az elkövetkező napokban várható. A burgonya- bogár ellen, mert veszélyes kártevő, minden termelő köteles védekezni Ditrifon WP 0,2 százalékos, vagy Sevin 0,2 százalékos oldatával. (Tíz liter vízbe két deka!) A védekezést célszerű kombinálni gombaölőszerrel, mivel az esős, hűvös idő elősegíti a burgonyavész fellépését. A betegség elsősorban a virágzó állományban jelentkezhet. A kombinációhoz Zi- neb 0,2 százalékos oldatát vagy Ditháne M 45 0,2 százalékot kell keverni. ★ A gyümölcsfákon elszaporodott különböző levéltetvek az idő felmelegedésével még nagyobb számban jelennek meg, ezért a védekezést folyamatossá kell tenni ellenük, a BI 58-as növényvédő szer 0,1 százalékos oldatával. A szőlőkben megjelent a peronoszpöra, főleg a háztáji és zártkertekben. Az esős időjárás folytán tovább nő a fertőzésveszély, ezért a védekezést gyakran meg kell ismételni. A Cuprozant, a Szuper D-t, a Ditháne-t vagy a Zi- nebet ajánlja Urbányi Béláné a peronoszpöra ellen. (gér) «*♦ Befejeződött a tanév A 203. számú Beim József Ipari Szakmunkásképző Iskola monori kihelyezett részlegében is befejeződött a tanév. Az ünnepélyes tanévzáróra június 15-én, kedden, délelőtt 9 órakor kerül sor. Aki velük van, észreveszi... Dolgoznak - gyógyulnak Túlzott jóakarattal sem lehet ráfogni a mendei téglagyárra, hogy modern üzem. A kemencékben félmeztelen munkások rakják élükre állítva a nyers téglát. Kilenc-tízezeret egy kamrába, egy égetéshez. Vaskocsikon gurítják be a nehéz levegővel telt folyosóba, öt óra kell, míg az utolsó darab is helyére kerül, s kezdődhet az égetés. A szárítóktól keskeny sínpárok kanyarognak, esőtől csapzott lovak húzzák a csilléket, fáradhatatlanul, hogy munka végeztével az üzem szélén levő istállóban végre egy helyben állhasanak, egy teljes éjszakán át Évente tízmillió A mendei téglagyárat fejleszteni, korszerűsíteni nem érdemes. Kimerülőben a bánya. Kimerüléséiig azonban ki kell használni, szükség van arra a tízmillió téglára is, amit az üzem évente megtermel. A gyárba, a vezetők kezdeményezésére, amelyről a Pest megyei Hírlap beszámolt, évekkel ezelőtt tizenöt szellemi fogyatékos lány került, egy Baranya megyei nevelőotthonból. Munkásszálláson rendeztek be nekik otthont. A munka csak erőt igényel, nem a legnehezebbet, könnyen elsajátíthatók a rájuk bízott teendők, dolgozzanak, legyenek segítő kerekei a társadalom nagy gépezetének, illeszkedjenek be a többi ember közé — ez volt a cél, S most megnéztük, mi valósult meg a nemes elképzelésből? A tizenöt lány közül, akik először lépték át az üzem kapuját, ma már csak egy-kettő található meg, de érkeztek helyettük újak: a régiek többségének a beilleszkedés nem sikerült. Kilencen Perjési János, művezető, fiatal ember. Kislányokként emlegeti azt a kilenc értelmi fogyatékos nőt, akik most a szállás lakói, s akiknek az életkora 25-től 32 évig terjed. Gumicsizmát hoz — a gyár területén, esős időben anélkül lehetetlen közlekedni, térdig ér mindenütt a sár. A gumicsizma, a sárpettyes nadrág itt egyenruha. Caplatok mögötte a lábamnál jó három számmal nagyobb lábbeliben, köszön- getnek innen is, onnan is. Átbújunk egy kidőlt kerítésen, lekorcsolyázunk egy agyagos lejtőn. A dombtetőn ott áll a munkásszállás. A „kislányok” ott- honá. Gangos, fehérre meszerí parasztház. A hosszú előszobában friss festékszag, nemrég meszeltek. Ruhaszárító kötelek lógnak a fejünk felett, harisnyákkal, fehérneműkkel. Nők lakják a szobákat, gyakori a nagymosás, de csinosító kedvre egyelőre semmi sem utal. Kopaszak a falak, sehol váza, virág, kép, subapárna. Bútorok vannak, katonás rendben. Csinos heve- rők az egyik szobában, kockás kárpittal. A másikban modern szekrénysor, narancssárga virágmintás, terebélyes fotelok, ugyanolyan rekamiék. — Ez a sajátunk1 — mondja büszkén az egyik lakó, Sze- benyi Mária. A gondnoknő Két lakó tartózkodik otthon, a többiek a műszak végeztével, a gondnoknővel együtt, Gyöm- rőre utaztak, ruhát vásárolni. A gondnoknő tulajdonképpen anya. Kilenc lánya van. Fizetésüket ő kapja meg, beosztja, vásárol belőle, takarékba teszi. A narancsvirágos bútort is ő vette, a lányokkal együtt. Közösen választották. Bármire van szükségük, hozzá fordulnak. Önállóan csak a zsebpénzükkel gazdálkodnak. — Mire költik? — Van közöttük egy — mondja Fónai Annamária —, aki mindig lemezeket vesz. övé a lemezjátszó ) is. Csak Koncz Zsuzsa lemeze van. Meg szórakozásra is kell. Néha lemegyünk a Dezsőhöz, a faluba. A Dezső, az vendéglő. Vagy fagylaltozunk a Cserepesben. De a legtöbbször tévét nézünk. A sorozatokat szeretjük. Most is elkezdődött egy, a Háború és béke. Sajnálják, hogy a gondnoknővel nem tudunk beszélni. Szeretik, gyakran van közöttük, s bár van saját, „igazi” családja legtöbbször a tévét is velük együtt nézi. Meghallgatja a terveiket. Fónai Annamária, aki elvált asszony, azt tervezi, hogy marad a szálláson, mert társai közt jól érzi magát, a keresetével pedig jól gazdálkodnak. Tudja. Szebenyi Mária, gyűjti a pénzt, házat szeretne venni, melyben egyedül élhet. A fiatal művezető szeretettel mosolyog. Együtt, a többiekkel Kint állunk a szemerkélő esőben. — Ök már megmaradnak itt, úgy látszik — mondja Perjési János. — Értelmileg csak annyira fogyatékosak, hogy kell valaki, aki gondoskodik róluk, kézben tartja az ügyeiket, minden vonatkozásban. A gondnoknő „könyveli” a fizetésüket, lelkiismeretes. Nemcsak az ellenőrzés miatt, vigyáz is rájuk. Régebben előfordultak csúnya históriák is. A téglagyárba, ugye, nem a legkifinomultabb intelligenciájú, lelkületű emberek jönnek dolgozni. Előfordult erőszak is. Három év börtönbüntetést kapott, aki erőszakoskodott. Az első, az utolsó eset volt. Ma már apróbb ügyek sincsenek. A lányokat megszokták. Űk látogatják is a faluban lakó munkatársaikat. Hozzánk szintén eljönnek, vendégként fogadjuk őket. Más kapcsolatuk nemigen van, rokon, látogató a szállásra ritkán jön. Sokat változtak, mióta itt élnek. Aki velük van évek óta, észreveszi. Nőnek az igényeik. Fokozódik az érdeklődésük is. Terveznek, közösségben dolgoznak, tanulják a jót is. Jó munkahely A kilenc lány él, munkálkodik — gyógyul. Hogy mások, mint a többiek, azt olyankor lehet észrevenni, ha gyógyszert szednek, ha idegesebbek, mint társaik. Csillapító, jó szóra is szükségük van. Munkahelyre. Emberekre, akik befogadják őket. Mint Mendén. Koblencz Zsuzsa I i L
