Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-08 / 108. szám
1976. MÁJUS 8., SZOMBAT <Md(W 3 A mezőgazdaság ötéves távlata Rátermetten, felkészülten Dr. Romány Pál miniszter tájékoztatója Pénteken a Parlamentben dr. Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdészet és a faipar fejlesztésének időszerű kérdéseiről tájékoztatta az újságírókat. Szelektív fejlesztési politika A miniszter elmondotta, hogy az V. ötéves terv előirányzata szerint a mezőgazdasági termelés évente átlagosan 3,4 százalékkal, az élelmi- szeripari termelés pedig 5,2 százalékkal növekszik. A terv valóra váltásához hatékony, a lehetőségeket minél teljesebben kihasználó gazdálkodásra van szükség. Különösen fontos, hogy a következő évekre előirányzott szelektív fejlesztési politika megvalósuljon; a pénügyi forrásokat és a kivitelezői kapacitást úgy kell koncentrálni, hogy azok a legfontosabb fejlesztési célok elérését segítsék. A beruházásokat a lehető legrövidebb idő alatt kell kivitelezni; a beruházóknak lényeges feladata, hogy a népgazdasági és az üzemi érdekeket jól egyeztetve a legelőnyösebb megoldásokat válasszák ki és szakítsanak azzal a korábbi helytelen gyakorlattal, hogy sok beruházást kezdenek egyidőben. Előtérben a rekonstrukciós jelleg Az élelmiszeripari fejlesztés a tervidőszakban relconst- rukciós jellegű lesz. Üj üzemeket, főleg az exportérdekeltségű iparágakban létesítenek; felépítik a gyulai és a bajai húskombinátot, a zalaegerszegi hűtőházat és a martfűi növényolajgyárat. Befejeződik a szegedi és megkezdődik a szekszárdi húsipari beruházás. Bővül a gabonatárolók befogadóképessége — mintegy 700 ezer tonnával — csaknem egynegyedével növekszik a sertésvágó kapacitás, háromnegyedével több szarvasmarhát vághatnak le a fejlesztett üzemekben és mintegy 50 százalékkal több szalámit és szárazkolbászt gyárthatnak a hazai ellátás javítására, illetve az exportlehetőségek jobb kihasználására. A miniszter részletesen foglalkozott a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés legfontosabb feladataival, azokkal, amelyeket az elmúlt években csak részben sikerült megoldani és emiatt helyenként nehézségeket okozott a megfelelő színvonalú lakossági ellátás biztosítása. A kiemelt termelési programok közül a szarvasmarha-tenyésztés stagnálása okozza a legtöbb gondot. Az ágazat fejlesztésére a MÉM intézkedési tervet dolgozott ki, ebben részletesen meghatározta a tennivalókat. Egyebek között azt, hogy új termelési rendszereket alakítanak ki és fokozatosan javítanak a tartásj- tiakármányözási körülményeken. A kistermelők fokozott támogatása A következő időszakban arra lehet számítani, hogy — miután'már 18 000 tejtermelő fajtájú importált tehenet tartanak a gazdaságok és 240 000- re tehető a keresztezésbe vonít, várhatóan nagyobb teljesítményű állatok száma — fokozatosan , javulnak, majd a hozamok és növekszik a gazdaságok tejkínálata. A tejtermelést azonban — amint a miniszter hangsúlyozta — alapvetően az országban meglevő magyartarka-állományra i kell alapozni, annak termelését kell fokozatosan javítani. A sertéságazatban az elmúlt évben csökkent az állomány, ennek ellensúlyozására a Minisztertanács idei határozata Befejeződött az Akadémia közgyűlése Ismét Erdey-Griix Tibort Pénteken az Akadémia várbeli kongresszusi termében megtartott zárt üléssel befejeződött a Magyar Tudományos, Akadémia 136. közgyűlése. A zárt ülésen megvitatták az Akadémia elnökségének és főtitkárának a közgyűlés elé terjesztett beszámolóját. A közgyűlés mindkettőt jóváhagyta, majd határozatba foglalta az Akadémiára váró időszerű feladatokat A közgyűlés ti tkos szavazással megválasztotta az Akadémia új rendes, levelező és tiszteleti tagjait. A korábbi levelező tagok közül 30-at rendes taggá, a tudományok doktoraiból 30-at levelező taggá és 24 elismert külföldi tudóst tiszteleti taggá választottak. AZ ÜJ RENDES TAGOK: Bálint Péter (vesefiziológia), Barta István {televíziótechnika, akusztika), Benkő Loránd (nyelv- tudomány), Csáki Frigyes (automatizálás, elektronika), Cselőtei László (kertészet), Farkas Gábor (növényélettan), Fülöp József (geológia), Geszti P. Ottó (villamos erőművek, hálózatok), Hajdú Péter (nyelvtudomány), Hazay István (geodézia), Holló János (biomérnöki kutatások), Kesztyűs Loránd (immunbiológia), Kézdi Árpád (geotechnika és talajfizika), Kónya Albert (fizika), Köpeczi Béla (irodalomtörténet), Kovács István (államjog), Kozma László (vezetékes híradástechnika), Kur- nik Ernő (növénytermesztés, nö- vénynemesítés), Márta Ferenc (reakciókinetika), Osztrovszki György (ipargazdaság), Pécsi Márton (természeti földrajz), Po- iinszky Károly (szervetlen kémiai technológia), Pungor Ernő (analitikai kémia fizika-kémiai módszereinek elmélete), Radnót Magda (szemészet), Stefanovits Pál (talajtérképezés), Szabolcsi Miklós (irodalomtudomány), Tandori Károly (matematika), Tarján Gusztáv (bányászát), Tarján Imre (fizika), Ti- gyi József (biofizika). AZ ÜJ LEVELEZŐ TAGOK: Antoni Ferenc (biokémia), Czel- nai Rudolf (meteorológia), Czibere Tibor (áramlástechnikai gépek), Falusné Szikra Katalin (közgazdaságtudomány), Graselly Gyula (ásványkőzettan), Hajnal András (matematika), Hardy Gyula (makromolekulák kémiája), Hermann István (filozófia), Imre Samu (nyelvtudomány), Jakucs Pál (növényrendszertan. ökológia), Jermy Tibor (állatökológia, növényvédelem), Keleti Tamás (biokémia), Kiss Dezső (fizika), Kornai János (közgazdaságtudomány), Kovács Ferenc (állathigiénia), Lukács József (filozófia), Markó László (elemorganikus vegyületek kémiája), Mészáros János (állatorvostudomány), Papp Ferenc (nyelvtudomány), Peschka Vilmos (állam- és jogelmélet), Petri Gábor (sebészet), Rajki Sándor (genetika), Ránki György (történelem), Sa- lánki János (neurobiológia, fiziológia), Simái Mihály (közgazdaságra /«sí/of tó A: elnöknek tudomány), Simon Sándor (kohászat), Sipos Aladár (közgazdaság- tudomány), Stefán Mihály (fémfizika), Tálasi István (néprajz) és Vajda György (nagyfeszültségű technika). AZ ÜJ TISZTELETI TAGOK: A. Baev (Szovjetunió, biológiai tudományok), Sir Derek Barton (Anglia, kémiai tudományok), N. V. Cicin (Szovjetunió, genetikus), Bohdan Dobrzanski (Lengyelország, talajtan), Ny. M. Emanuel (Szovjetunió, kémiai tudományok), Aleksander Fiaker (Jugoszlávia, irodalomtudomány), M. Sz. Gil.jarov (Szovjetunió, biológiai tudományok), Herbert Hunger (Ausztria, ókortörténész), Rolli n D. Hotchkiss (USA, genetika és biokémiai tudományok), Kalman Rudolf Emil (USA, matematika- tudományok, szabályozástechnika), Stefan Kieniewich (Lengvelorszá". történettudomány), Jens Peter Larsen (Dánia, zenetudomány), P. P. Lobanov (Szovjetunió, agrár- közgazdász), R. D. Lukle (Jugoszlávia, állam- és jogtudomány), N. V. Melnyikov (Szovjetunió, bányászati tudományok), Kari Gun- nar Myrdal (Svédország, gazdaságtudomány), Sz. M. Nyikolszkij (Szovjetunió, matematikai tudomány), A. P. Okladnyikov (Szovjetunió, régészettudomány), Wil- ter Petraschek (Ausztria, geológus), György Pólya (USA, matematikai tudományok), A. M. Prohorov (Szovjetunió, fizikai tudományok), Kari Rinner (Ausztria, geodéta), Albert Soboul (Francia- ország, történettudomány—filozófiatudomány) és Cesare Vasoli (Olaszország, Irodalomtudomány). Ugyancsak titkos szavazással — háromévi időtartamra — megválasztották az MTA elnökét, alelnökeit és az elnökség tagjait. A Magyar Tudományos Akadémia elnökévé ismét Erdey-Grúz Tibor akadémikust választották. Az al- elnökök Csáki Frigyes, Pach Zsigmond Pál és Szentágothai János akadémikusok lettek. A munkafegyelem megszilárdítása az ötödik ötéves tervidőszak egyik nagyon fontos tartaléka. Emélkül elképzelhetetlen a modem ipar, sőt a termelés más egyéb ágazata is, elképzelhetetlen népgazdasági terveink végrehajtása. Ezért tűzte napirendre a Szak- szervezetek Pest megyei Tanácsa a tegnap tartott elnökségi ülésén ezt a témát. Az ülésen részt vett Tömpe Ferencné, a SZOT közgazdasági osztályának munkatársa, Rubik László, az MSZMP Pest megyei bizottsága párt- és tömeg- szervezeti osztályának munkatársa, dr. Csalóczky György, a Pest megyei Tanács vb-titkájó feltételeket teremtett; az eddiginél nagyobb támogatást kapnak a kistermelők és szorosabbra fűzik az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatát. De a szakosított nagyüzemekben — a kidolgozott intézkedési tervnek megfelelően — sántán növelni kell a termelékenységet és jobban ki kell használni a rendelkezésre álló épületeket. A minisztérium felülvizsgálja, hogyan lehetne a továbbiakban felkarolni a zöldségtermelést, a korábbi tapasztalatok ugyanis arra figyelmeztetnek, hogy a termelést, a felvásárlást és a forgalmazást egyaránt fejleszteni kell. Kevesebb parlag — több erdő ' A mezőgazdaságban meglevő tartalékok feltárásával kapcsolatban a miniszter kitért arra, hogy a termőterület az elmúlt évtizedekben 10 százalékkal csökkent, s gondot okoz, hogy évről évre további 160—180 ezer hektár vetetlenül marad. A minisztérium — az illetékes hatóságok bevonásával — szigorú intézkedéseket tett annak érdekében, hogy megszüntessék ezt az állapotot. Az V. ötéves tervben az erdőgazdaságok és a mezőgazdasági téeszek mintegy 45 000 hektáron telepítenek új erdőt. A rendelkezésre álló ösz- szegből a környezetvédelmi és talajvédelmi telepítések mellett főként a legnagyobb fahozamot adó területeken kerül sor erdősítésre, főleg Vas, Zala és Győr-Sopron megyében. 1976—80 között 6,7 milliárd forint jut az erdőgazdálkodás fejlesztésére. ra és dr. Rév János, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője. Megállapították többek között, hogy a munkafegyelem további szilárdítása minden dolgozóra ^egyaránt vonatkozik, a vezetőkre éppúgy, mint a segédmunkásokra. Közös célunk, a fejlett szocialista társadalom felépítése mindany- nyiunktól maximális erőfeszítést követel. Határozatot hoztak arra, hogy minden szak- szervezeti fórumon vitassák meg a munkafegyelem helyzetét, s a maga területén minden szakszervezeti testület segítse a munkafegyelem megszilárdítását. A következő évek tartaléka Az SZMT elnöksége a munkafegyelem megszilárdításáról A káderpolitikái munka Pest megyei tapasztalataiból A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásában, a vezető, irányító, ellenőrző munkában szinte naponta visszatérő kérdés a hogyan mellett az, hogy kivel és kikkel vagyunk képesek a növekvő feladatokat eredményesen megoldani. Minden esetben szemben találjuk magunkat az irányító és végrehajtó apparátusban az emberi tényezővel, vagyis azzal, hogy a feladatok megoldásához megfelelő kádereket kell keresnünk, nevelnünk és alkalmassá tennünk. A fejlett szocialista társadalom építése, a nemzetközi viszonyokból is adódó gazdaságiépítő munka bonyolultsága, a társadalom erősödő demokratizmusa mind több és felkészültebb vezetőt igényel állami, társadalmi és gazdasági életünk valamennyi szférájában. Pártunk Központi Bizottsága ezért is foglalkozott mindenkor kiemelten a káderpolitikái feladatokkal. Legutóbb az MSZMP XI. kongresszusa határozatában kiemelte: „A párt vezető szerepének erősítése, politikájának helyes megvalósítása szükségessé teszi a kádermunka elveinek hatékonyabb, színvonalasabb és következetesebb érvényesítését”. Egy évvel a XI. kongresszus határozata után megállapíthatjuk, hogy Pest megyében az irányító pártszervek jelentékeny erőfeszítéseket tettek a Központi Bizottság kádermunkára vonatkozó határozatának végrehajtására, a kádernevelő munka színvonalának és tartalmának erősítésére, fejlesztésére. E tevékenység alapját a Központi Bizottság 1973. november 28-i, a kádermunkáról szóló határozata képezi. Ezt a határozatot részleteiben is megismerték az irányító pártbizottságok és a működésük területén levő pártszervezetek. A megyei pártbizottság intézkedési terve alapján kidolgozták sajátos féladataikat és elvégeztették a felmérő, elemző munkát az alsóbb szintű hatáskörrel rendelkező pártbizottságokkal és pártvezetőségekkel. E munka lényege ma abban összegezhető, hogy a pártalapszer- vezetekig bezárólag felülvizsgálták a véleményezési és a hatásköri listákat. Sikerült elérni, hogy valóban azok legyenek hatáskörben helyileg, akiknek a munkáját a legjobban ott ismerik, és beosztásuk is szükségessé teszi párthatáskörbe vételüket. . Az elmúlt több mint 2 év tapasztalata igazolta, hogy helyes volt az alapszervezetek véleményezési jogkörét megváltoztatni, miszerint halasztó hatállyal bírjon eltérő vélemény esetén. Ez > az intézkedés növelte a pártalapszervezetek vezetőségeinek felelősségét és tekintélyét. Elősegítette, hogy működési területükön elsősorban a közép- és alsószintű vezetők nevelésében, alkalmasságának megítélésében nagyobb szerepet kapjanak. A pártalapszervezetek hozzáértését, helyes ítélőképességét az is bizonyítja, hogy a két év alatt 27 esetbem eltérő véleményből, amely a gazdasági, vagy intézményi vezetés és a pártalapszervezeté között adódott, 19 esetben az irányító pártszervek a párt- alapszervezetét hagyták jóvá. A pártalapszervezetek véleményezési jogának tiszteletét jelzi az is, hogy az elmúlt idő alatt mindössze három esetben kellett felelősségre vonni vezetőt az alapszervezet véleményezési jogának megkerüléséért, illetve megsértéséért. A hatáskörrel rendelkező járási, városi, üzemi és községi pártbizottságok is elkészítették a Központi Bizottság határozatának megfelelően káderutánpótlási és nevelési terveiket. Ezek a tervek alapjában reálisak és megfelelő alapot adnak a kádernevelő munka tartalmának emeléséhez, a megfelelő káderutánpótlás kialakítására. Az eddigi munka, és minősítések birtokában a tervekben olyan továbbképzési, tanulási feladatokat határoztak meg a hatáskörben levő személyek és az utánpótlásként számításba vettek részére, amelyek erősítik a vezetői munkában nélkülözhetetlen hármas követelmény: szakmai képzettség, politikai alkalmasság és vezetői rátermettség mind teljesebb érvényesülését. A káderképzési tervek magas mércét állítanak a vezetőkkel szembeni szakmai, politikai képzettség és vezetői munka jártasságában egyaránt. Ez indokolt, mert a megyei pártszervek hatáskörébe tartozó káderek összetételében megállapítható, hogy valamennyi gazdasági vezető, egyetemi é6 főiskolai végzettséggel- rendelkezik. Jónak mondható ez az arány a tömegszervezeti vezetők körében is, akiknek 75 százaléka felsőfokú végzettségű. A káderhatározat óta mérhetően nőtt a vezetők politikai iskolai végzettsége is. A tervszerű beiskolázások eredménye, hogy a megyében a párt-, állami és tömegszervezeti függetlenített funkcionáriusok 72 százaléka rendelkezik felső, vagy középfokú pártisko- lai végzettséggel. Hozzászámítva, hogy a másik 28 százalék állami egyetemi végzettséggel rendelkezik és ez lényegében középfokú politikai végzettségnek felel meg, így mindannyian eleget tesznek a káderhatározatban megfogalmazott követelményeknek. Igen kedvező hatású a káderpolitikai határozat végrehajtására, hogy az illetékes állami szervek, minisztériumok időben — a pártszervekkel szinkrónban — kiadták az állami személyzeti munkára vonatkozó rendelkezésüket és a végrehajtási utasítást, melyet következetesen ellenőriznek. Ennek nyomán láttak napvilágot a helyi üzemigazgatói utasítások a kádermunkára vonatkozóan, s kedvezően érződik az üzemen belüli tervszerű szakmai és politikai képzésben, a munkahelyen belüli előléptetésbn, ami jó közérzetet és jó visszhangot vált ki a dolgozók körében. Erre számtalan jó példa mutatkozik az utóbbi időben a Csepel Autógyárban, az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban, a solymári Pemünél, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál, a Dunai Cement- és Mész- mű váci gyáránál. Ugyancsak kedvezően ítélhető meg, hogy a káderhatározatot követően elsősorban a nagyüzemekben, de a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is nagyobb gonddal és igényességgel foglalkoznak a vezetők a személyzeti apparátus működtetésével és arra alkalmas személyekkel való megerősítésével. Megindította a határozat a tanulási kedvet a hatáskörben levő vezetők, valamint a káderutánpótlásként számításba vett beosztottak és dolgozók körében. Ebből adódóan helyenként feszültségek is keletkeztek. Az irányító pártszervek és vezetők együttes feladata a lehetőségek és a szükségszerűségek egyeztetése, valamint a továbbtanulási kérelmek, illetve javaslatok elbírálása. A Pest megyei pártbizottság mellett működő megyei oktatási igazgatóság a marxizmus—leniniz- mus oktatásának esti egyetemi és szakosító tagozatain nemigen tud az elmúlt éveknél nagyobb számban lehetőséget biztosítani a továsbbtanulásra. Másrészt az üzem és a „munkahely területén is szervezetté kell tenni a továbtanulás realitását, a továbbtanulási szabadság gondjaival is_ számolni kell az üzemben. Ezért is célszerű, hogy a megfelelő alapképzettséggel rendelkező vezetők számára az egyéni tanulás és képzés lehetőségét ajánlják fel a politikai szakmai továbbképzésben is. Az irányító pártszervek feladatkörébe tartozik, hogy évente — most is az új beiskolázások idején — vizsgálják felül káderképzési és nevelési terveiket. Tegyenek intézkedést, kezdeményezést a felügyeleti szervnek, ha elmaradást tapasztalnak minősítésben, iskoláztatásban vagy előléptetésben, vagy esetlegesen tervezett és indokolatlanul elmaradt kádercserékben. Szükség szerint módosíthatják a tervet, s kiegészíthetik új személyekkel, új javaslatokkal. Helyesnek ígérkezik, ha a hatáskörrel rendelkező párt- szervek ez év második felében testületi ülésen áttekintik a párt Központi Bizottsága 1973. november 28-i határozata óta tett intézkedéseket. Értékeljék, hogy területükön mennyire tudtak eleget tenni a határozat szerinti hármas követelmény ' növelésének, az ésszerű stabilitás megvalósításának, s hogyan erősítették a centrális vonásokat a kádermunkában. Érdemes megvizsgálni azt is, hogy milyen eredményességgel valósul meg a káderutánpótlás nevelése, mennyiben tesznek eleget a XI. pártkongresszus határozatának, mely szerint „minden vezető egyik legfontosabb kötelessége az utánpótlásról való gondoskodás, ezért személyesen is felelős. Céltudatosabban kell segíteni a munkában és a társadalmi életben kitűnt jó szervező-, vezetőkészséget mutató fizikai dolgozók vezetővé válását. Az irányító posztok betöltésekor jobban számításba kell venni az arra alkalmas nőket és fiatalokat”, Az áttekintéshez jó alkalmat ad, hogy a pártszervezetek befejezik a párttagokkal folytatott beszélgetéseket a tagkönyvcsere kapcsán, s e beszélgetések során is számtalan megjegyzés, javaslat hangzott el a káderpolitikai határozat megvalósításával összefüggésben is. Másrészt jó alkalmat ad, hogy az elmúlt hetekben befejeződtek a községi népfrontválasztások, most folynak a városi népfrontbizottságok választásai, ugyancsak nemrég fejeződtek be a KISZ-szervezetek vezetőségválasztó taggyűlései, melyek során ismét százával voltak, akik bizonyították felkészültségüket, rátermettségüket a politikai munkára, a társadalmi-közéleti tevékenységre. Külön figyelemmel kezeli a megyei pártbizottság a fizikai munkában helytálló párttagok politikai továbbképzését. Az öthónapos pártiskolán szinte kivétel nélkül ők tanulnák, s az egyéves pártiskolán is zömmé, fizikai munkás, választott testületig tagok tanulnak igen odaadóan és eredményesen. A káderutánpótlásban azonban további kihasználatlan lehetőségekről és tartalékokról tudunk. Több üzemben elsősorban a közép- és alsóbb szintű vezető káderek egy részé nem felel meg a hármas követelménynek. Arra kell törekedni, hogy a fizikai munkásokból felnövekvő káderek elsősorban ezekben a beosztásokban bizonyíthassák alkalmasságukat a vezetői munkára. Tovább kell erősíteni a kádermunka demak- ratizmusát is, növelni abban a választott párttestületek szerepét, az eddigieknél jobban figyelembe véve a szakszervezetek és KISZ-szervezetek testületéinek véleményét. Szocializmust építő társadalmunk fejlettségétől nem választható el a kádermunka mai igénye, összhangban kell ennek is lennie társadalom-politikai céljainkkal. A kádermunka a szocialista építés jelenlegi szakaszában is a hatalom fejlesztésének és erősítésének szerves része. Ezért kell jelentőségének megfelelően kezelni és foglalkozni vele minden időben és minden pártszervnek, mindig összhangban a társadalom- politikai és gazdaságpolitikai teendőkkel. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára i i A
