Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-05 / 105. szám

v/ftH.ri» 1916. MÁJUS 5., SZERDA Alkotó ifjúság Országos egyetemi képzőművészeti kiállítás Gödöllőn Pest megyei fiatalok a B-pavilonban Másodszor rendezték meg Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem rektori tanácskozó- termében az országos egyete­mi képzőművészeti kiállítást. Számottevő az előrehaladás. A tavalyi hatvan művel ellen­tétben ezúttal 140 festményt, szobrot, grafikát, játékplaszti­kát, homlokzati díszítőelemet láthattunk. Most először mu­tatták be országos tárlaton műveiket a budapesti, debre­ceni, győri, kazincbarcikai, miskolci, salgótarjáni és sá­rospataki tanítóképzősök, il­letve egyetemisták. A szín­vonal is érettebb. A kék világában Hegyi-Füstös László — aki Gyomron él és szegedi tanár­jelölt — nyerte az első díjat festményeivel; megérdemel­ten. Sajátos álomvilágot tár fel a kék színek környezeté­ben Illés Árpád és Klee örö­köseként A gödöllői egyete­misták közül Untai György lemezszobra, Sailer György grafikája, Madarászi László és Bernhardt Zsuzsanna szadai tájai emelkednek ki a jó át­lagból. Érdekes a pécsi Polláck Mi­hály Műszaki Főiskola alko­tókörének kerámiaburkolat­tervezete, mellyel Vásárhelyi Győző és Lantos Ferenc mű­vészetének inspirációi alapján szerkesztenek színes belső te­ret Figyelemre méltó Baktai Patricia építőjátéka, Lengyel László, Michna István, Fá­bián László grafikai tevé­kenysége. Nyáron szadai táborban A tárlatot az ' országbs egyetemi és főiskolai napok keretében rendezték Gödöl­lőn; sikerrel. Csak annyit jegyzünk meg, hogy a jövő­ben helyesebb lenne egységes A Molnár Elekné vezetésével tevékenykedő nagykőrösi kékfestő- szakkör kapta a textil-főclíjat az Alkotó Ifjúság tárlaton. zsűrizés alapján válogatni a műveket; így tárgyilagosabb összképeit kaphatunk felsőfo­kú intézményeink tanulóinak képzőművészeti felkészültsé­géről. Az idei kiállítás meg­rendezésében — a tavalyihoz hasonlóan — jelentős részt vállalt László Lilla festőmű­vész, aki a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem Munkácsy- szakkörét vezeti évek óta. Nyáron, vezetésével, az egye­tem ' és Gödöllő városának hathatós támogatásával má­sodszor is megrendezik e tár­laton részt vett festőjelöltek szadai alkotótáborát. Külön­ben László Lilla kislánya, Reichard Lilla a korcsoport díját nyerte el az indiai gyer- mekrajzpályázaton friss gö­döllői utcarészletével, a csö­möri Krekács Márta Nehru- díjat kapott lendületes vonal- vezetéséért. A művészet e jelöltjeiről a jövőben is sze­retnénk még sokat, hallani. . ..és Budapesten Az Alkotó ifjúság cifnü nagyszabású kiállítás május 8-dg látható Budapesten, a Nemzetközi Vásár B-pavilon- jában. Az ott bemutatottakból ezúttal csak a Pest megyei képzőművészeti anyag rövid ismertetésére szorítkozunk. A nagykőrösi Arany János gim­názium Molnár Elekné vezet­te kékfestő szakköre küldött be szép munkákat és a fóti Gyermekváros faragásai je­lentenek eseményt, továbbá a váci bőrmaszk, az emlékpia kett, valamint a Lőwy Sándor szakközépiskola Csernő Lajos által készített címere. Kiss Miklósnak két munkája — 11 nója az alsónémedi utcáról és tusrajza, melyet ócsai gimna­zista korában készített — el­mélyült, gondos alkotás. Megyénkben is sok, sőt, egyre több az ifjú művész­jelölt, ezt az Alkotó ifjúság kiállítás is bizonyítja. Ám szükséges volna még többet foglalkozni velük. Iskolákban, művelődési házakban; tapin­tattal, rendszeresen. Losonci Miklós Májustól novemberig Nemzetiségi találkozók Pest megyében Pest megye nemzetiségi ren­dezvénysorozatai tíz esztendő óta a szentendrei járás tele­püléseihez kótödneK. Szent­endre mellett Fomáz, Uuna- bogaany, Budakalász, Tahitot- íaiu, PiiisszentKereszt, Pilis- szentlászió és Pilisszántó adott eddig otthont a járási, illetve a megyei nemzetiségi találko­zóknak. Ez természetesen nem jelentette azt, hogy a többi járásban nem ápolták a nem­zetiségi kultúra hagyomá­nyait, csak éppen hiányzott az a szervezettség, ami e té­ren a szentendreit jellemezte. Három járásban Az idén, ellentétben az ed­digi hagyományokkal, a szent­endrei járás mellé két másik — a váci és a ráckevei is — felsorakozik. A váci járásban elsősorban a szlovák, míg a ráckeveiben a délszláv és a német nemzetiség él nagyobb lélekszámban. Természetesen e két járás nemzetiségek lakta települé­sein eddig is ápolták, őrizték a szlovák, délszláv, illetve a német néphagyományokat. A kulturális programok azonban elsősorban helyi jellegűek vol­tak, legfeljebb egy-két szom­szédos település lakói előtt tá­rultak szélesebbre a népi ha­gyományőrző kultúrának 6ok értékes folklórt rejtő kapui. Most viszont megyeivé széle­sednek itt is a programok, a járások határain túlról is vár­nak majd vendégegyütteseket. Pomáz, Dimabogdánv, Budakalász E három település ad ott­hont az idén a szentendrei já­rás nemzetiségi programjai­nak. A nyitást a hagyományos pomázi szerb napok jelentik, amelyeknek keretében egy is­meretterjesztő előadás és egy irodalmi est már lezajlott. A soron következő program csü­törtököm az évszázados múlt­tal rendelkező szerb búcsú, amelynek keretében ismét fel­Megújult múzeum szomszéd megyénkben Bemutatkoznak Mikszáth jó palócai Pest megye tevékeny részt vállal a hazaipalóckutatásban Mintha csak az előtte álló szökő­kút vizében mosdott volna meg, olyan frissen fogad benünket a 85 éves ba­lassagyarmati Palóc Múzeum. Gyüle­keznek a színes viseletbe öiltözött holló­kői, legéndi, rimóci Páva-kör tagjai, hogy a kiállítás megnyitása előtt ének­kel köszöntsék a vendégeket; érkeznek az országos, a megyei küldöttek és szakemberek is, valamint sok-sok ér­deklődő. Csoportunkban élénk vita kerekedik a palócok eredetéről és területük hatá­rairól. Csak kevesen tudják, hogy a pa­lócokat jóval Mikszáth előtt, már csak­nem kétszáz éve „felfedezték”: Gvadá- nyi József 1790-ben istenmezei palóc néven írta a budai országgyűlésről gú- nyoros tudósításait. Gárdonyi Göre Gá­borét is megelőzte Gaál György, aki Furkáts Tamás néven tűzött tollhegyre egy úrhatnám palóc kisnemest. Mi azon­ban Mikszáthnak az 1882-ben írt A jó pa­lócok című halhatatlan művét ismerjük és szeretjük a legjobban: a nagy palóc emlékszobája is újjárendezve várja a látogatókat. A reformkorban a palócok népszerű­sége vetekedett a székelyekével: az ős­magyarok egyenes leszármazottainak tartották őket, míg azután Hunfalvy Pál 1876-ban ki nem mutatta, hogy a polo- vecek, vagyis a kunok elmagyarosodott utódai. A közvélemény eleinte minden régies magyar népszigetet (pl. még a Tolna megyei Sárközt is!) palócnak vélt, ma már csak az á-val beszélőket sorolja ide. Pedig palócok csak négy megyében élnek: Pest, Nógrád, Heves és Borsod egy részén, közelebbről az Ipoly mentén, a Cserhát, a Mátra és a Bükk hegység vidékén. Az új, a nógrádi népélet kiállítás megnyitása előtt dr. Bakó Ferenccel, az egri Dobó István Múzeum igazgató­jával beszélgetünk a jelenlegi palóc­kutatásokról. Ez a felszabadulás utáni egyik legnagyobb néprajzi vállalkozás 1969-ben indult meg, már eddigi ered­ményei is imponálók: 20 szakember, több tucat önkéntes gyűjtő 18 kérdőív alapján legalább 500 faluban járt és írt össze adatokat Az egri Palóc Adattár­ban már húszezer lapnyi kézirat hal­mozódott fel, és a munka legalább még három évig folyik tovább. Az érdekelt megyék tíz-tíz, az illetékes miniszté­rium pedig 50 ezer forinttal támogatja évente. A több kötetre tervezett nagy palóc monográfia 1980-ra készül el. Örvendetesen kivált a sorból Pest megye: a nagyobb támogatás lehetővé tette, hogy dr. Ikvai Nándornak, a Pest megyei múzeumok igazgatójának veze­tésével az Ipoly menti palóc falvak­ról már az idén nagyobb monográfia jelenjék meg. Róla kellő időben beszá­molunk. A múzeumi megnyitón felcsendül­tek a jellegzetes tájszólásban előadott palóc népdalok, majd Garamvölgyi Jó­zsef kulturális miniszterhelyettes szólt arról a szorgos munkáról, mely a szé- csényi Icastélymúzeumban, a balassa­gyarmati Palóc Múzeum kiállításait megelőzte. Bejelentette, hogy hamaro­san megnyílik az ország első munkás- mozgalmi múzeuma is Salgótarjánban. — A múltbeli emlékek megóvása fon­tos eleme a szülőföld szeretetének, an­nak az érzelmi kötődésnek, amely az emberiség nagyobb közösségéhez is fűz. A haladó történelmi, kulturális hagyo­mányok ápolása, gondozása, megismer­tetése művelődéspolitikánkból követ­kezik — mondotta. — Népünk művelt­ségének szerves részévé kell tennünk minden értéket, eszmei és történelmi tapasztalatot, amit az elmúlt századok haladó mozgalmai, szorgos kétkezi mun­kásai hagytak ránk. A hárommillió forint költséggel meg- Ifjított és újabb félmillió forintból be­rendezett kiállítások során dr. Hor­váth István Nógrád megyei múzeum­igazgató vezetésével megtudtuk, hogy a néprajzi tárgyak bemutatása kapott legtöbb helyet. Kapros Márta és Zólyo­mi József fő érdeme ez a szakszerű kiállítás. Nehéz feladatot oldottak meg: cseppben kellett bemutatniuk a tengert, es tárgyak segítségével próbálták érzé­keltetni a népelet alakulását a 18. szá­zadtól máig. Volt szívük kihagyni es volt szemük kiválasztani a díszes vagy díszítetlen tárgyakat, amelyek viszony­lag kicsiny helyen is méltón reprezen­tálják a nagyon változékony, egyszer­smind változatos és gazdag palóc nép­életet. A jellegzetes áttört támlájú padokat és szélieket pl. csak néhány tárgy jelzi, ugyanakkor Két különböző szobaoeren- dezést is láthatunk. Az építkezés és a ház szerkezetének, főként a tűzhely­nek változásait rajzok, képek és fel- • iratok, legbővebben pedig a kiállításról készült katalógus tartalmazza. Mérték­kel tettek közszemlére a díszítetlen, de legfontosabb munkaeszközökből, annál bővebben viszont a jellemző népvisele­tekből: részben egy-egy teljes öltözé­ket, részben különlegesen szép dara­bokat (pl. főkötőket). De még így is csak ízelítőt kaphatunk, mert minden völgynek, falucsoportnak eltérő vise­leté volt, sőt amikor már az olcsó gyá­ri anyagokkal is ki tudták egészíteni otthon szőtt-hímzett viseleti darabjai­kat, a vagyon- és a hozománygyarapí­tásnak szinte egyetlen módja lett a dí­szes öltözék. Sokáig megmaradt a kék­festő anyagból készült ún'. Kossuth- gyász, mely 1848 emlékét őrzi, éppúgy, mint a Kossuth-szakáli, Kossuth-kalap, vagy a Viharsarokban a kossuthka vi­rág és a Nagykunságban a politizálás helyi neve: a kossuthozás is. A palóc népviseletek eléggé újkoriak, ugyanakkor sok régies vonást is meg­őriztek. A férfiviselet csak az első, a női pedig a második világháború után kezdett eltűnni, a kivetkőzés máig tart, de a különféle együttesek, öntevékeny csoportok ismét felújítják. Külön részleg mutatja be a magya­rénál tartózkodóbb színhatású nemze­tiségi (német, szlovák) népviseleteket, akiknél az ún. kivetkőzés még később következett be, mint a palócoknál. E kiállítással egyidejűleg kiadott katalógus, valamint a Boreczky László ötletéből született zsinórírásos szövegek jól kiegészítik a tárgyakat. A művészi kivitelezés Bánkúti Albint dicséri. Katona Imre docens elevenítik a szerb néphagyo­mányokat. Május 8-án Jakov Ignatovity emlékére rendez­nek szavalóversenyt a műve­lődési házban a szerb nemze­tiségi diákok részére. Másnap, május 8-án a nagyközség sza­badtéri színpadán lép dobogó­ra a pomázi nemzetiségi tánc- együttes. A program 10-én a Szerbek Pest megyében című, szerb nyelvű előadással feje­ződik be. Dunabogdányban május 29- én nemzetiségi könyvhét nyí­lik, valamint nemzetiségi könyvkiállítás. Ennek kereté­ben Heine-emlékműsort adnak a helyi általános iskola tanu­lói. S még egy dunabogdányi program: júniusban ismét megrendezüí a német nyelv­művelő olvasótábort. Budakalászon június 19-én nemzetiségi néprajzi kiállítás nyílik. Ugyancsak itt lép fel június 26-án a Magyarországi Nemzetiségek Központi Tánc- együttese. Dunaharaszti, Szigctcsép, Taksony A ráckevei járás az idén kapcsolódik először a megyei programba, amely a nemzeti­ségi együttesek dunaharaszti bemutatójával kezdődik május 29-én. A helyi együttes mel­lett a dunavarsányi, a lórévi, a szigetújfalui, a taksonyi és a tököli együttes lép dobogó­ra. A nagyszabású programot a hagyományos svábbál kö­veti. Szigetcsépen egész napos programot rendeznek szep­tember 5-én, amely munkás­paraszt találkozóval kezdődik, mezőgazdasági termény- és termékbemutatóval, majd szü­reti felvonulással folytatódik, s végül a méghívott nemzeti­ségi együttesek bemutatójával fejeződik be. A program ke­retében színpadra lép a ceg- lédberceli, a dunabogdányi, a kakucsi, a maglódi, a tápió- szecsői, a nagytarcsai, a po­mázi, a szigetszantmártoni és a tököli csoport. Taksonyban nemzetiségi gyermekrajz-kiállítást rendez­nek november 27-én, délelőtt. Délután nemzetiségi kórusok és Röpülj páva-körök talál­kozójának színhelye lesz a művelődési ház. Másnap itt rendezik meg a ráckevei já­rás nemzetiségi községei ifjú­sági klubjainak találkozóját. Nagybörzsöny, Szob, Püspökhatvan A váci járás nemzetiségi ta­lálkozóinak három fő színhe­lye lesz: Nagybörzsöny, Szob és Püspökhatvan, de az együt­tesek ellátogatnak majd Gal- gagyörkre, Cső.várra és Ácsá­ra is. A programsorozat június 19- én Nagybörzsönyben folklór­esttel kezdődik, amelyen a he­lyi együttesek mellett színpad­ra lép a soroksári nemzetiségi csoport is. A műsor svábbál­lal fejeződik be. Szobon augusztus 19-én a járás szlovák csoportjai lépnek dobogóra, az acsaiak, a püs­pökhatvaniak és a galgagyör- ldek. Püspökhatvanban november 6-án a kesztölci szlovák tánc- együttes nyitja a műsort. Ezt követően mutatják be Pálházi Mihályné naív festő kiállítá­sát, valamint a helyi népmű­vészeti anyagból rendezett tár­latot. November 27-én a tót- komlósi művelődési ház fú­vószenekara vendégszerepei itt. Galgagyörkön június 29-én nyitják meg ismét az általá­nos iskolások szlovák nyelv­művelő olvasótáborát. P. P. MÁJUS S-TOL MÁJUS 12-IG CEGLÉD, DUNAKESZI, Szabadság Rákóczi 6— 9: A rivális 5— 6: Gyémánt Lady 6— 9: Első előadáson: 8— 9: Olaszok hihetetlen János vitéz kalandjai Leningrádban 10—12: Azonosítás 10: Az 5. hatalom CEGLÉD, 13-13! Hattyüdal Kamara ÉRŐ 6—9: Fegyverek Prágának 4—6: Huckleberry Finn 10—12: Távoli mennydörgés és a csirkefogók 9— 10: Az ördög GÜDGLLO és a bábjátékos «- 9: Szerelmes Blume , u-13: Zongora a levegőben 10— 11: Labirintus FŐT 12: Amerikai éjszaka _ _ _ _ 6— 9: A kenguru SZENTENDRE ÍO—ll: Ne féljetek Terem a szerelemtől 6— 9: Labirintus GYÁL 10: Amerikai éjszaka 6: Apacsok 11— 12: A fekete város I—II. 7— 8: Emlékezz a nevedre! SZENTENDRE 9—10: Joachim, dobd a gépbe Kert KJSTARCSA 6— 9: Ha megjön József* 6— 7: Elszakadás* 10— 12: A vadon kiáltása 8— 9: Csempészek nyomában 10— 11: Ballagó idő . . NAGYKATA Madacn Imre .. .. ,- 7: En nem latok, 7 10: Holtbiztos tipp te nem beszélsz, 11— 12: Az 5. hatalom q nem hall ARONV 8— 9: Egy kirá!y ADv/ni T New Yorkban 6: Távoli mennydörgés 10—12: Vörös rekviem 7— 9: Első előadáson: \ I PÁMYFAI11 Némó kapitány icMruraw és a víz alatti város *'er* 7— 9: Váltságdíj* 8— 9: Elátkozottak** BUDAÖRS 10—11: A kör bezárul 12—13: Kenyér és cigaretta 10—12: EaweüTte I'zmS tóvag PILISVORÖSVÁR DABAS 9: A tudós magánélete . . ,, ... 10—12: A rejtelmes sziget 7— 9: A Charlot-k bejárják oAuik­SpanyolorsZágot rUmAZ 10—12: özönvíz I. 6— 7; csempészek nyomában DUNAHARASZTI 8—9: Folytassa külföldön , . , 10—11: Szerelmes Blume 6— 7: Árvácska ...... 8— 10: Folytassa cowboy RAUlfcVc 11: Tecumseh «— 7: A híd DUNAKESZI, *- 9= Árvácska Jör'ós Csillag 1.#~“! «szakadás» 6— 9: Front szárnyak nélkül sZIGETSZENTMIKLÓS I—II. 6— 7: Csárdáskirálynő 10—11: Az 5. hatalom 8— 9: Gawein és a zöld lovag 12: A híd 10—11: Árvácska *Csak 16 éven felülieknek! **Csak 18 éven felülieknek! 4 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom