Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-05 / 105. szám

1976. MÁJUS 5., SZERDA iÄra. Növeksziki a Ráckcvei- Duna-ág idegenforgalma Egy hónap alatt négy kilométer vízvezeték Belföldi értékesítésre — Gyors ütemben fejlődik a Ráckevei-Duna-ág idegen- forgalma — állapította meg kedden a ráckevei járási hi­vatal tanácstermében tartott ülésén a Ráckevei-Duna Inté­ző Bizottság. Míg 1969-ben mindössze 800, addig tavaly már 30 ezer hazai és külföldi vendég tekintette meg a kis­kunsági lovas és pásztornapok rendezvényeit. 1975-ben a Kis-Duna-ág fejlesztésére az intéző bizott­ság valamivel több mint há­romszázezer forintot kapott az Országos Idegenforgalmi Tanácstól, 410 ezret a válla­latoktól és kétipillió 300 ezer forint hitelt használhat fel. Mindez együttesen csekély összeg a Duna-parton lakók 'társadalmi munkájának érté­kéhez képest: 1971 és 1975 kö­zött 63 millió forint értékű munkát végeztek a lelkes társadalmi munkások. Az elmúlt öt esztendő alatt újabb öt dunai szabadstrand létesült, s közös összefogás eredményeként megépült a ráckevei meleg vizű strand­fürdő is. Gyors segítség A/sónémedin Tegnap adták át rendelteté­sének Alsónémedin azt a 4600 méternyi vízvezetéket és 20 közkifolyót, amely enyhít a község vízgondjain. Néhány hónappal ezelőtt la­punk is hírül adta, hogy a község szélén, a Dunaharaszti út mentén fekvő MÉH-telep közelében a tavak vize be­szennyeződött. A szennyeződés a felső talajvízrétegbe is át­szivárgóit, s mérgezte a ku­tak vizét. így mintegy 100 család Ivóvíz és öntözővíz nélkül maradt. A szükség törvényt bont. A község vízgondja amúgy is napirenden volt, s így — rész­ben — hamarabb enyhült. A Pest megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat dolgozói példás gyorsasággal siettek a szorult helyzetben levők segítségére. Lajtkocsival szállítottak vizet számukra Dabasról. Közben február végén már meg is kezdődött a vezeték építése, s ami talán országosan is egye­dülálló : egy hónap alatt be is fe­jeződött a munka. Az építésvezető, Bállá Dániel mondja: — A 4600 méternyi vízveze­téket másfél méter mélyen kellett beásni. Három szocia­lista brigád — vezetőik: Kö­teles Ferenc, Lóié Vilmos és Engedélyhez kötött import Tenyészállatuk — csak megfelelő környezetbe A Magyar Közlöny 34. szá­mában megjelent a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter és a külkereskedelmi: SZÉNSAVAS Üdítő ITALOK miniszter együttes rendelete a tenyészállatok behozatalához és kiviteléhez szükséges mi­niszteri hozzájárulásról. A rendelet a korábbi évek­beli az állattenyésztés fellen­dítésére, a hús-, illetve a tej­termelés növelésére hozott fel­sőszintű határozatok végrehaj­tásával kapcsolatban intézke­dik a tenyésztői munka segí­tésére külföldről behozott te- nyészanyagról, valamint az export tenyészállatokról. Már az elmúlt években rendszere­sen érkeztek nagyobb tenyész­állat-szállítmányok külföld­ről, igen gyakran a tengeren túlról, volt olyan év, amikor 8 ezer szarvasmarha tenyész- üsző érkezett. A IV. ötéves terv időszakában évente átla­gosan 5—6 ezer tenyészmarhát hoztak be, ami jelentőségében minden korábbi importot fe­lülmúlt. Ezeket is főleg a ha­zánkban honos magyar tarka állomány frissítésére rendel­ték m eg, csaknem minden eset­ben Svájcból, mert az ottani, hasonló jellegű hegyi tarka fajta jól segítette a magyar­országi állomány javítását. Viszont újabban eltérő jelle­gű, már környezeti és részben éghajlati adottságokhoz szo­kott fajtákat Importálnál!:, és emiatt, bár korábban is szük­ség volt behozatali engedélye­zésre, most lényegében meg­szigorították az import felté­teleit. Tették ezt azért, hogy a drága állatok valóban csak olyan üzemekbe kerüljenek, ahol fellcészültek fogadásukra, ahol adott a megfelelő tartási, takarmányozási környezet és jól képzett szakemberek gon­doskodnak meghonosításukról. A rendelet szerint a mező- gazdasági üzem behozatali ké­relmét szakemberek vizsgál­ják felül, mégpedig a helyszí­nen, az üzem állattenyésztési telepén, és ha a vizsgálat sze­rint az adottságok nem meg­felelők, a kérelmet elutasít­ják. A kérelemről végső so­ron a mezőgazdasági és élel­mezésügyi, valamint a kül­kereskedelmi miniszter dönt az Országos Állattenyésztési Felügyelőség által előterjesz­tett előkészítés nyomán. Petrovics István — jó mun­kát végzett. Derekasan dolgoz­tak a két Poclain árokásó gép kezelői, Darabont Imre és Pamuki József is. Március 25- én megtörtént a műszaki át­adás. Ezen jelen volt. a KÖ­JÁL, a KÖVÍZ1G és a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya, valamint a községi tanács képviselője is. Az építési költségek 2,5 1 millió forintot tettek ki. Gasparik Pál, alsónémedi tanácsának elnöke mondja: — A megépült vezeték az iskola mélyfúrású, s a KÖ­JÁL által ihstónak minősí­tett, tiszta vizű kútjához csat­lakozik. A későbbiekben meg­épülő regionális vízmű szerves része lesz ez a vezeték, amely bár mindent nem old meg, de az egészségügyi követelmé­nyeknek megfelelő vizet ad. De sajnos, ezzel csak a prob­léma egy részét rendeztük. A községben sokan tartanak ál­latot, s művelik kertjüket. Eh­hez nem ad elegendő vizet az új vezeték. Közkútból csalá­donként napi öt-hat ezer liter vizet merni bizony nehéz. Eh­hez újabb víztartályra vagy egy 100 köbméteres víztorony­ra lenne szükség. Ez már csak a lakosság anyagi hozzájáru­lásával oldható meg. V. G. P. A keselyhegyi Aranykalász Mezőgazdasági Szakszövetke­zet borospincéjében a hatalmas hordók dongái mintegy 2 eze: hektoliter bort őriznek. Az itt tárolt különböző borfajtákat belföldön értékesítik. I Ifj. Fekete József felvétele Ablak helyett poliészter A nyomás- és ütésálló, nagy szilárdságú műanyag, az üvegszálas poliészter fel- haszálási köre egyre bővül. A fűzfői Nitrokémia több kezde­ményezéssel újabb és újabb területekre teszi alkalmassá. Most olyan berendezést állí­tottak munkába, amely hat különböző mintázattal tudja előállítani a hullámlemezeket. A hagyományosak mellett megkezdték a trapéz mintá­zatú lemezek gyártását is, és előállítják az eternit hullám­lemeznek megfelelő formájú és nagyságú színes poliészter idomokat is. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy az építőipar kombinálja az eternit hul­la mlemezt az üvegszálas po­liészterrel. Ez főleg a tetőfe­désnél előnyös, mert a színes poliészter felhasználásával helyettesíthetik a tetőablako­kat. Szigorúbb az értékelés A munkaverseny tapasztalatai a kishajózási vállalatnál Mikor körülbelül egy esz­tendővel ezelőtt a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat vezetőivel beszélgettem, arról tájékoztattak, hogy kedvezően alakult náluk a munkaverseny- mozgalom. A fölhívás nyo­mán 17 munka-, 8 szocialista címért küzdő és 3 szocialista brigád, összesen 28 közösség tett vállalásokat 1975-re. Tag­ságukat több mint 270 dolgo­zó, a vállalati létszámnak 78 százaléka. A fizikai munká­sok 94 százaléka csatlakozott a felhíváshoz. Nem elég a jó szándék A tavalyi a vállalat életé­ben az egyik legsikeresebb esztendőként zárult. E tény is­meretében feltételeztem, hogy a munkaversenyben részt ve­vő közösségek túlnyomó több­sége is előbbre lépett a bri­gádcímek lépcsőfokán. Nagy meglepetéssel értesültem ar­ról, hogy a.28 közül mindösz- sze 6 brigád jutott előre, il­letve szerezte meg ismételten a szocialista címet. A többi ki­esett, nem volt értékelhető, vagy nem lépett magasabbra, bár ez utóbbiak közül kettőt jutalomra javasoltak. A munkaverseny értékelé­séről szóló jelentésben a bri­gádmozgalom eredményeit be­mutató adatok sokaságával ta­lálkozhatunk. Az erősebb kö­zösségek rendszeres segítséget adtak a nehezebb helyzetben levőknek. A szobi Auróra bri­gád tagjai például 1975-ben 5 ezer órát dolgoztak más állo­másokon, elsősorban Duna­keszin. Szob, Zebegény és Szigetszentmárton dolgozói szo­cialista megőrzésre átvették a hozzájuk tartozó hajókat, úszó­műveket. A közösségek tagjai az el­múlt évben mintegy 89 ezer forint értékű, több mint 7 ezer óra társadalmi munkát vé­geztek. A parti létesítmények fenntartási és karbantartási munkálatai mellett az egysé­gek, a környékbeli szociális intézm,ényeket is támogatták. A korányi üzem brigádjai a szigetmonostori általános isko­lával megkötött szocialista szerződés alapján polcokat, állványokat, szemléltető eszkö­zöket készítettek, különféle ja­vításokat végeztek az iskola számára. Szigetszentmárton, Szob és Kerekzátony brigádjai a helyi tanácsokkal alakítot­tak ki szoros kapcsolatot, és mint ezt a naplóban olvasha­tó köszönő sorok tanúsítják, több száz óra társadalmi mun­kával járultak hozzá a köz­ségek építéséhez, fejlesztésé­hez. Az elmúlt évben meg­tartott két kommunista mű­szakon a vállalati dolgozók 90 százaléka részt vett. A két nap munkabérét a zsámbéki cse­csemőotthon, a szigetmonos­tori iskola részére, valamint Szentendre óvodai és bölcső­dei fejlesztésének segítésére ajánlották föl. E felsorolás közel sem tel­jes. Mi a magyarázata tehát annak, hogy a brigádok több­sége mégsem szerepelt a to­vábbjutók között? Az egyik ok az, hogy a vállalat vezetői fölismerték: a munkaverseny és az egyes fel­adatok rangját csak a tényle­ges eredményeken alapuló, sokrétű szempontokat figye­lembe vevő döntés, a mérce fölemelése teremtheti meg. A szigorúbb, ám a versenymoz­galom színvonalát lényegesen emelő értékelés elismerte ugyan a széles körű jelentke­zésben és a részvételben mu­tatkozó jó szándékot, mégis az­zal a következménnyel járt, hogy kilenc brigád kihullott a rostán, 12 pedig nem jutott előbbre. A mozgalom javát szolgálja Jó vagy rossz hatásai le­hetnek-e az elbírálásban mu­tatkozó nagyobb szigorúság­nak? Azt hiszem, a maga­sabb, összetettebb követel­ményrendszer mindenképpen a mozgalom javát szolgálja. A kishajózási vállalatnál ezt a célt segíti a demokratikus szel­lemű tájékoztatás is. A kö­zelmúltban megtartott terme­lési tanácskozáson nemcsak az eredményes, de a lemaradó közösségek is részletes elem­zést kaptak' teljesítményükről, a siker vagy a kudarc okal- ról. Jellemző hibaként emlí­tették, hogy a brigádok kö­zött alig van kapcsolat. Je­lentős részük a saját életét éli, nem törekszik új ötletek, ta­pasztalatok szerzésére. Igaz, ezt' részben magyarázza az egységek területi szétszórtsága, de így, még gyakran a jó kez­deményezések is megrekednek egy brigád keretei között, nem válnak közkinccsé. Több esetben előfordult, hogy a versenyfelajánlások csupán a vállalati tervfelada­tok teljesítését, a munkavég­zés tennivalóit tartalmazták. Az elbírálás szempontjait pe­dig a mozgalom hármas jel­szavának jegyében állították össze. Értékes pontokat je­lentett az önképzésben, szer­vezett oktatásban való rész­vétel, a közösségi tevékeny­ség, a munkahelyi légkör ked­vező alakulása. A munkaköri kötelesség körébe tartozó vál­lalások teljesítését csak ab­ban az esetben vették figye­lembe, ha az a minőség javí­tását, a határidők lerövidítését segítette. Az egységek közötti kapcso­lat hiánya a naplóvezetés el­térő minőségében is éreztette hatását. Néhány brigád tevé­kenységének elbírálását az is nehezítetté, hogy naplója nem tükrözte megfelelően teljesített feladataikat. Az elmúlt év tapasztalatai ismételten bebizonyították, hogy egy-egy közösség szelle­mét, eredményeit nagymérték­ben befolyásolja a brigádve- zető személye, de fontos sze­repe van a termelést közvet­lenül irányító középvezetőnek is, akinek egyébként munka­köri kötelessége a verseny­mozgalom támogatása. A PKJV versenyértékelésé­nek különös érdeme, hogy nem állt meg a hibák föltárásánál, az egyes közösségek munká­jának elemzésénél, elmarasz­talásánál, hanem rögzítette a mozgalmat átfogó munkaver- seny-bizottság feladatait is. Ezek szerint a jövőben a bri­gádnaplók vezetésére írásos útmutatót juttatnak el a kö­zösségekhez, segítik a széles területet felölelő vállalások kidolgozását, a versenyszellem fokozására szorgalmazzák a brigádok közötti kihívásokat. Időben szülefő a kritika Ezek az intézkedések bizo­nyára javítani fogják a most lemaradók munkáját. Mivel a határozat szerint a munkaver- seny-bizottság negyedévenként értékeli a közösségek tevé­kenységét, és szükség esetén a hivatalos egyéves időtarta­mon belül is összehívja a vál­lalati munkaverseny-értekez- letet, ezzel lehetővé válik, hogy a hiányosság, a követel­ményektől való elmaradás kri­tikája ne csak az év végi, megváltozhatatlan ítélet után jusson az érintett brigádok tu­domására. Ha a termelési tanácsko­záson ismertetett, írásban is rögzített tapasztalatokat, el­veket a vállalat vezetősége és a versenymozgalomban részt vevők megfelelően kamatoz­tatják, akkor jövőre bizonyá­ra több közösség lép majd a szocialista címet nyert szi- getszentmártoni Vörösmarty, a szobi Auróra, a dömösi Duna­kanyar, vagy a címért küzdők közé lépett dunakeszi, döm- södi és korányi munkabrigád nyomába, Lakatos Tamás A 1 A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom