Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-05 / 105. szám
1976. MÁJUS 5., SZERDA xMim Kimerülő munkaerő-tartalék Talál-e megoldást a Az utóbbi években egyre több vállalat saját háza táján is tapasztalja azt az egyébként statisztikai előrejelzésként már korábban is fölbukkanó tényt, hogy népgazdaságunk munkaerő-tartalékai kimerültek. Az extenzív gazdasági fejlődés korszaka így — a lehetőség megszűnésével — önmagától is letűnőben van. A vállalatoknak azonban nem szabad az utolsó pillanatokat kivárniuk. A termelés intenzitásának, közkeletűbb szóval, hatékonyságának fokozása az MSZMP Központi Bizottsága által politikailag is alátámasztott feladat, melynek végrehajtását népgazdasági és vállalati érdekek egyaránt sürgetik. Egy brigád a tsz-be ment Hogyan jelentkeznek a munkáskéz hiányának gondjai a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat (KAEV) váci gyárának sajátos viszonyai között? Mit tett, mit tehet a gyár és miben vár segítséget e nehézségek megoldásához? — ezekről a kérdésekről mondta el véleményét Vogel Gyula igazgató. — Először hadd mondjak néhány jellemző adatot — indította a beszélgetést. — öt évvel ezelőtt körülbelül 530 munkás és 120 alkalmazott dolgozott gyárunkban. Gépeinket 2,4—2,5 műszakban használtuk ki. Jelenleg alig több mint 100 alkalmazottunk van, a munkások száma pedig nem éri el a 400-at. A gépi kapacitás kihasználtsága talán 1,6 műszak, tehát a második műszakban sincs már megfelelő terhelés. Tavaly 101 belépő és 98 kilépő dolgozónk volt, többségük a bárhol alkalmazható, szakmához nem kötött segéd- és betanított munkás. — Mi a nagyarányú létszámcsökkenés oka? — Több összetevője van az elvándorlásnak. Vállalatunk a Könnyűipari Minisztériumhoz tartozik, ezért a bérek alacsonyabbak a KGM hasonló vállalataihoz képest. Például, ha jól tudom, az Újpesti Öntödei Vállalat gyáregységénél körülbelül 39 ezer forint az egy főre jutó éves bérszint. Nálunk csak 33 ezer. Vannak olyan üzemek is, amelyekben a bérszint megegyezik a mienkével, de ott több az alacsonyabb keresetű munkavállaló, s ezért egy bizonyos réteget jobban tudnak fizetni. Mi — profilunkból eredően — nem növelhetjük lényegesen az alacsonyabb keresetűek számát. Az utóbbi években megszaporodtak a munkalehetőségek is. Sok szakemberünk ment például az Egyesült Izzó gépgyártó részlegéhez, vagy más, vasipari, szerelőipari munkahelyre. Egy jellemző eset: a kilenctagú mintakészítő brigád teljes létszámmal átment a nógrádi tsz- hez dolgozni. — Eközben pedig megnövekedtek a feladatok. — Így történt. A KGST-ösz- szefogással készülő SZTB— 216-os gépekhez 1974-ben 2250 részegységet készítettünk, 1975-ben 3000-et, az idén 3700 szerepel a tervünkben. A mennyiség mellett azonban a minőség fontosságát is hangsúlyoznunk kell. Ez az új termékünk a ' korábbiaknál lényegesen nagyobb pontossággal, 3 százados tűréssel készül. A Szovjetuniótól két év óta nem érkezett reklamáció. A termelési értékünknek csaknem egyharmadát adó, tőkésexportra is dolgozó öűtöde pedig 26,2 százalékkal növelte tavalyi teljesítményét 1974-hez viszonyítva. A bérmunka kölfséges — Milyen megoldásokat kerestek és találtak a csökkenő létszám és a növekvő feladatok közötti ellentmondás feloldására? — Voltak sikertelen kísérleteink is. Míg saját tanműhelyünkben évente körülbelül 20 forgácsoló és más vasipari szakmunkást képeztünk, addig az öntödei szakmákban végzettek száma, a kedvezmények és a magasabb ösztöndíj ellenére az elmúlt 9 év alatt összesen sem érte el a 10-et. A szomszédos öntőipari szakiskolába is alig van jelentkező. A saját képzés egyébként sem megoldás, mert a végző fiatalokat elcsábítják más vállalatok, gyakran még az ösztöndíjat is kifizetik helyettük. Nem bizonyult gazdaságosnak a túlóráztatás sem, mert az öntödében — felmérés alapján — megállapították, hogy a munkaidő végére csökken a termelés, s a túlórák alatt tovább zuhan a hatásfok. — Végül is mi az eredmények alapja? — A termelésfelfutást részben a saját erőből megoldott szerszámozással, készülékezés- sel értük el. A dolgozók ösztönzését a szinte minden területen bevezetett teljesítménybérezés is segíti. Például az öntöde egyik éjszakai csoportjánál, az egyik legnehezebb területen, belső intézkedéssel bértömeg-gazdálkodást vezettünk be. A tervteljesítés esetén a kisebb létszámra is megkapják a teljes munkabért. Azóta itt megszűntek a gondok. A kormányközi megállapodás teljesítése érdekében kénytelenek vagyunk különböző részfeladatokat más vállalatokkal elvégeztetni. Ez jelentős többletkiadást okoz. A szállítás, az üzemek közötti anyagmozgatás és az eltérő költségszint növeli a kiadásokat. — A feladatok tovább növekednek. — Valóban, ez várható. A szövőgép-egységekből a meny- nyiség növelése mellett az idén már két, jövőre pedig 3 típus gyártását kezdjük meg. Az öntödei termelésünkben azonban valószínűleg meg kell elégednünk a szinttartással, bár igény lenne a növelésre. Egy kézfogáson múlik — Az új tervidőszakban a termelés zavartalansága érdekében milyen intézkedéseket tartana szükségesnek? — Ami csak bennünket érint: tervezzük a belső anyag- mozgatás fejlesztését, a szereidéhez hasonlóan a gépműhelyben és a festődében is. Megoldást jelentene egy nagyobb arányú, munkaerőt felszabadító fejlesztés is. E gépesítés lehetőségeit megteremtettük, igényünket a felsőbb szervekhez el is juttattuk. Ami gyáron kívüli együttműködést igényel: egy kézfogással le lehetne állítani a munkaerő- mozgást. A városban levő vállalatok gazdasági vezetőinek kellene ebben közös megegyezésre jutniuk. Emellett szükségesnek tartom a központi irányítást is. Akár a bérek lényeges differenciálásával, akár a nem gazdaságos területekről történő átirányítással segíteni kellene a nehéz szakmák munkaerőgondjainak megoldását. És van egy ok, ami miatt derűlátó vagyok: gyárunk több mint 250 tagú törzsgárdája, 52 szocialista brigádja az elmúlt években is oroszlánrészt vállalt a feladatokból. Az év elején megtartott őszinte, nyílt hangú munkásgyűlés azt bizonyította, hogy a gyári közösség összefogására az V. ötéves terv céljainak megvalósításában is számíthatunk — mondta Vogel Gyula. Lakatos Tamás Szombaton kezdődik a KISZ IX. kongresszusa Pest megye ifjúságát 33 küldött képviseli Az Építők Rózsa Ferenc Székházában szombaton délután kezdi meg munkáját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusa. A városok és falvak mintegy 800 ezer kommunista fiataljának képviseletében 907 küldött vesz részt a tanácskozáson. Pest megye ifjúságát 33 küldött képviseli. Helyet foglal majd a teremben 350 meghívott, köztük a munkás- mozgalom és az ifjúsági mozgalom veteránjai is. Az ügyrendi javaslat szerint a megnyitó napján elhangzik o KISZ Központi Bizottságának beszámolója. Vasárnap plenáris ülésen folytatódik a munka. Hétfőn szekcióülésekre kerül sor. Kedden plenáris ülésen folytatódik a vita a beszámolóról és a szervezeti szabályzat módosításáról. A határozathozatal után újjáválasztják a KISZ Központi Bizottságát és a pénzügyi ellenőrző bizottságot Pest megye küldöttei felkészültek a nagy tanácskozásra. A kongresszus előtt, pénteken, a megyei küldöttek a sződli- geii táborban találkoznak és innen együttesen indulnak szombaton az Építők Rózsa Ferenc Székházába, a kongresszus színhelyére. Osztályiilésekkcl folytatódott a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése Kedden tudományos osztályülésekkel folytatódott a Magyar Tudományos Akadémia 136. közgyűlése. A műszaki tudományok osztályának az elmúlt időszakban végzett munkájáról Lévai András akadémikus 'számolt be. Elmondotta: helyesnek bizonyult és megvalósult az a törekvés, hogy a testületi munkát a különféle üzemi és kutatószervek mindennapi ténykedéséhez közelebb hozza. Szendy Károly akadémikus előadásában a villamosener- gia-termelésben rejlő potenciális lehetőségeket elemezte. Megállapította, hogy korlátozott szén- és szénhidrogénkészletünk és számottevő szénhidrogén-behozatalunk folytán az eddig használt primőr energiahordozók takarékosabb felhasználására és a természet adta potenciális lehetőségek további optimális kiaknázására van szükség Heller László akadémikus és Jászay Tamás kandidátus A szén jelentősége a jövő energetikájában címmel tartottak előadást A filozófiai és történettudományok osztályának ülése Ember Győző akadémikus elnökletével kezdte meg munkáját. Az ülésen Berend T. Iván akadémikus Gazdaságműveltség — társadalomtudomány címmel tartott előadást Először a gazdaság és műveltség kölcsönös meghatározottságát elemezte, majd a téma történeti áttekintéséről beszélt. Az előadás harmadik része a társadalomtudomány szerepét vizsgálta új műveltségi- oktatási szerkezetünkben. Az Akadémia dísztermében rendezték meg az agrártudományok, a biológiai tudományok, valamint az orvosi tudományok osztályának együttes ülését. Az immunológia időszerű kérdései összefoglaló címet viselő tanácskozáson. — amelyen Szentágothai János, az Akadémia alelnöke elnökölt, az immunológié, vagyis a védettség, az egyes betegségekkel szemben öröklött vagy szerzett közömbösség együttes vizsgálatainak időszerű kérdéseiről számoltak be az elő-' adók. Az elméleti immunológia terén az utóbbi évtizedekben elért jelentős eredmények az emberre és az emlős háziállatfajokra egyaránt alkalmazhatók — mondotta Szentivá- nyi Tamás akadémikus Az immunológia állatorvosi vonatkozásai című előadásában. A szerteágazó téma molekuláris biológiai megközelítését nyújtotta dr. Dénes Géza akadémikus. Mennyit és mire költöttünk az első negyedévben? Az első negyedév lezárása után arról érdeklődtünk három kereskedelmi vállalatnál, milyen eredményeket értek el az év első három hónapjában. Élelmiszer A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat első negyedévi terveinek elkészítését nehezítette, hogy az idén áprilisban volt húsvét, tehát nem lehetett az előző forgalomnövekedési ütemmel számolni. Márciusban sikerült a tervnek megfelelő 151 millió forintos forgalmat elérniük, ez 3,8 százalékkal magasabb, mint a múlt év első három hónapjában. A megye élelmiszer-kereskedelmében kiemelkedő szerepe van annak, hogy megszervezték a mélyhűtött termékek folyamatos árusítását. Üj hűtőpultokat helyeztek üzembe. Nagykőrösön a korszerűsített 160 négyzetméter alapterületű tejboltban például 12 hűtőgépet helyeztek el, ezek egyike 13 köbméter űrtartalmú. Hasonlót kíván létesíteni a vállalat Cegléden is. Három kiskereskedelmi vállalat tapasztalatai A mélyhűtött termékek közül igen népszerűek a gasztro- fol ételek és a fagyasztott áruk, legnagyobb mennyiségben azonban a törökbálinti Budatej jégkrémei, fagylaltjai fogynak. Iparcikk A Pest megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat 130 iparcikküzletében 270 millió forint értékű termék talált gazdára március végéig, 6,3 százalékkal több, mint tavaly. Az iparcikk-kereskedelemben is az első negyedév az úgynevezett • holt szezon, ilyenkor a legkisebb a forgalom. Ezen a vállalat vezetői többféleképp igyekeztek változtatni. A kockázati alap terhére március elején bútorvásárt, a hónap végén a PIK-hetek. keretében csatornákat, csempéket, szivattyúkat, kuktákat, kávéfőzőket, üvegárut, sőt vegyiárukat is olcsóbban kínáltak. A rádióakció keretében pedig a hónap végéig 5 ezer készüléket értékesítettek Mindez együttesen 3 millió forintjába került a vállalatnak. Ennyit használtak fel kockázati alapjukból, és ennyit takarított meg a lakosság. Délután az Akadémia felolvasó termében vette kezdetét a kémiai tudományok osztályának kétnapos ülése, amelyen Lengyel Béla akadémikus osztályelnök megnyitója után Vajta László akadémikus Petrolkémiai fejlesztés és kutatás címmel tartott előadást. A gazdaság- és jogtudományok osztálya Eörsi Gyula akadémikus elnökletével ült össze. Az osztályelnök a tudományszervezés, tervezés hatékonyabbá tételéről beszélt. Az előadó a bizottságok újjáválasztásáról szólva utalt arra, hogy csökkentik a funkcióhalmozást. Megszervezik, hogy az újonnan tudományos minősítést szerzett tudósok is bekapcsolódjanak a bizottságok munkájába A délutáni osztályülésekkel befejeződött a közgyűlés keddi programja. Ma újabb nyilvános, tudományos osztályülésekkel folytatja munkáját a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése. • • összegek Érdekes egyébként, hogy az iparcikk-kereskedelemben is található néhány olyan termék — mint például a festékeit, a hűtőszekrények és a járművek — amelynek forgalma az időjárás függvénye. Eddig sajnos, nemigen kedvezett a termékcsoportoknak. Csupán március utolsó hetében növekedett meg ugrásszerűen a kereslet a járművek iránt. Most sikerült a 15 millió forintos tervlemaradást 11 millióra csökkenteni. Ruházat A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat első negyedévi forgalma a tavalyi alatt maradt. A februári ugyan erősebb volt, márciusban azonban a tavalyinál jóval kevesebb ruházati cikket adtak el. Ennek oka a késlekedő tavasz, amely késlelteti a meguntak helyett újabb, szebb ruhák vásárlását. A napos, enyhe idő elsősorban a cipő és az átmeneti kabát forgalmát növeli. Ezenkívül a szokásosnál sokkal több szőnyeg és függöny fogy, a tavaszi nagytakarítás után felfrissítik, kicsinosítják a lakást. Cz. V. ó~1sinos summa 695 millió forint, s a túlzást megengedve azt mondhatjuk, hogy talált pénz ez, ennyit tett ki ugyanis Pest megye lakossága társadalmi munkájának értéke a negyedik ötéves tervben. S ahhoz mérten, hogy a megelőző középtávú tervidőszakban, azaz 1966 és 1970 között „csak” 240 miliő forintot hozott össze a társadalmi segíteniaka- rás, a növekedés szembetűnő. Megváltoztak az emberek? Bizonyára, szerepe van a szemléletmód alakulásának is a nagyobb áldozatkészségben. Ám még inkább része van az eredményben annak, hogy a lezárult tervidőszakban készítették első ízben önállóan fejlesztési tervüket a helyi tanácsok, azaz mesz- szemenően figyelembe vehették a forrásokat, a szükségleteket, s azt, hogy miféle feladatokhoz lehet a legnagyobb lakossági támogatást megnyerni. Hagyományosnak számít már Nagykőrösön, hogy a városi tanács vezetői, valamint a város üzemeinek, szövetkezeteinek, intézményeinek képviselői tanácskozásra ülnek össze, s megbeszélik, mi a legsürgősebb a város gyarapításában, s ahhoz milyen módon tudnak, akarnak a munkahelyek segítséget adni. Hosszú lista kerekednék abból, ami a megbeszélésen vállalásként elhangzott, az idei tervekkel kapcsolatban, szerény felajánlásoktól, például az iskolák diákjainak elhatározásától a nagyokig, a konzervgyár szocialista brigádjainak több ezer társadalmi munkaórájáig. E listánál is érdekesebbnek tarthatjuk azonban, hogy ma már rendszere, szervezettsége van a városfejlesztési társadalmi elhatározásoknak, azaz mindenki abból vállal valamit, amihez igazán ért, amiben ténylegesen segíteni tud. Hiszen ez csak természetes! Vagy mégsem az? U iba lenne hallgatni ar- ról, hogy akadt olyan eset, amikor a társadalmi munkát vállalókat ide-oda küldözgették, hol nem volt mit csinálniuk, hol a szerszám hiányzott, s ha minden együtt állt, akkor nem érkezett meg a szakirányítás. A fejetlenség sokaknak kedvét szegte, nem egy esetben maguk a tanácstagok is úgy nyilatkoztak, hogy ők többé nem lesznek kaphatók ilyesfajta méltatlan szerepre. A városokban, a községekben idő kellett ahhoz, hogy fölismerjék a tanácsok: az önkéntes munkának is van rendje, elengedhetetlen, hogy legyen szervezeti kerete, sőt mi több, terve, részletes programja is e tevékenységnek. A negyedik ötéves tervben fokozatosan már ehhez igazodott a gyakorlat — bár korántsem mindenütt —, s az eredmények tanúsítják, hogy a formai változás nagyon is hatott a tartalomra, azaz végső soron a haladás nem formai volt. A ráckevei járás vezetői például a módszeresség, a helyi tanácsok növekvő céltudatosságának javára írják, hogy a megyének azon a területén, ahol korábban rendkívül nehéznek látszott megmozdítani az embereket, a negyedik ötéves tervben összesen 83 millió forint értékű társadalmi munkát összegezhettek, s különösen a gyermekintézmények hálózatának bővítésénél sikerült előbbre jutni. Közbevethetjük persze, hogy mit keres a módszeresség ott, ahol spontán a folyamat? Hiszen a települések minden lakójának legszemélyesebb joga eldönteni, hogy közreműködik-e a társadalmi munkában vagy sem. Igaz. A módszeresség nem arra szolgál, hogy kiűzze az emberekből a tartózkodást, azaz valamiféle „nem kötelező, de illik” alapon gyűjtögessék össze a társadalmi munkát A szervezettség, a rend arra jó, hogy keretet teremtsen ahhoz, ami az emberek mind nagyobb csoportjában szándékként él, azaz fazont adjon az egyéni elhatározásoknak. Pöstellnie kellene bárki-*-*• nek a ráckevei járásban, hogy a szó szoros értelmében szervezik a társadalmi munkát? Rálelni ilyesfajta aggodalmakra olykor a községekben és nagyközségekben. Ami azt bizonyítja, hogy még mindig nem értik eléggé a különbséget némely helyen a szervezettség, mint a lebonyolítás feltétele, s a szer- vezősdi, mint a társadalmi munka noszogatója között. Utóbbira semmi szükség, előbbire annál nagyobb. A tanácstag ne kerüljön kínos-kellemetlen helyzetekbe csak azért, mert szeretne néhány, mindig hátát mutogató embert a közösség dolgainak megnyerni. A józan többséget csupán meggyőzni kell a célok helyességéről, s ezért az akarnokok gyözködése fölösleges. Ha majd azt látják, hogy körülöttük mindenki mozdul, hogy megy az egész utca, csak ők maradnak, akkor — talán — elgondolkodnak. Fontosabb, hogy a vállalkozó kedvűek, a munkát fizetség nélkül is szépnek látók ne veszítsék el a kedvüket, mert csak ők jelennek meg a tett színhelyén, más, aki kiadná az anyagot, a szerszámot, aki irányítaná buzgólkodásukat, nem. Mert olykor a költségvetési üzem, a városgazdálkodási Vállalat egyetlen dolgozójának fegyelmezetlensége, mulasztása ötven vagy száz embert hoz nevetséges helyzetbe. A nagy összegek, a társadalmi munka növekvő értéke hallatán se feledkezzünk meg arról, hogy ilyen apróságokon múlik a forintok gyarapodása, s hogy ezek az apróságok meghatározó erővel befolyásolják mindazt, amit a jövőben szeretnének a társadalmi munka segítségével elérni. Jó, hogy a forintokat mindenütt számon tartják. Ám először - .'azt nézzék, hogyan gyűlnek ezek a forintok, miként születnek meg, s mi minden az, ami köznapi apróságként elősegítheti világra jövetelüket. Mészáros Ottó A
