Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-30 / 127. szám

1976. MÁJUS 30., VASÁRNAP vA&fop 3 Iskolái neveztek el Komócsin Zoltánról Szombaton Hódmezővásár­helyen a vendéglátóipari szak- középiskolát, kereskedelmi és szakmunkásképző intézetet, és az iskolakomplexum kollégiu­mát Komócsin Zoltánról ne­vezték el. A korán elhunyt politikus, a magyar munkás- mozgalom kiemelkedő szemé­lyisége évekig dolgozott Hód­mezővásárhelyen. Komócsin Zoltán politikai tevékenységét Csongrád megyében kezdte. 1944 őszén, mint kereskedelmi szakmunkás Hódmezővásár­helyről tért vissza az, akkor már felszabadult Szegedre, hogy tehetségével, egész életé­vel országunk, népünk ügyét, a szocializmus eszméjét szolgál­ja. Az iskolai névadó ünnepsé­gen dr. F. Kiss Zoltán, az in­tézmény igazgatója köszöntötte a vendégeket: Apró Antalt, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, az országgyűlés el­nökét, Győri Imrét, a párt Köz­ponti Bizottságának titkárát. Ott volt az ünnepségen Komó­csin Zoltán özvegye és család­jának több tagja is. Győri Im,re méltatta Komó­csin Zoltán munkásságát, a fá­radhatatlan, őszinte, szenvedé­lyes kommunista politikus har- cos életét. Ezután Komócsin Zoltán özvegye, szocialista bri­gádok, iskolák képviselői kö­töttek emlékszalagot az oktatá­si Intézmény zászlajára. Bővülő együttműködés Keserű Jánosné könnyűipa­ri miniszter szombaton haza­érkezett Moszkvából, ahol részt vett az Inlegmas—76 nemzetközi könnyűgépipari kiállítás megnyitásán, és tár­gyalásokat folytatott N. Tara- szov könnyűipari és V. Doje- nyin könnyű- és élelmiszer- ipari gépgyártási miniszterek­kel a könnyűipar fejlesztési elképzeléseiről. Tárgyalásairól többek között elmondta: Az V. ötéves terv­ben a magyar ruházati ipar fejlesztésére fordítandó 16 milliárd forintos beruházás­ból kereken 2 milliárd forin­tot költenek olyan szövőgé­pek vásárlására, amelyeket nemzetközi kooperációval ál­lítanak elő a Szovjetunióban. Befejeződtek a határszemlék Nem a föld rossz, hanem a gazda... Fogyatkozik a termőföld. Szükségszerűen. Nyújtóznak a városok, új ipari üzemek épül­nek, utak, vasutak, telepü­lésvédő, emberoltalmazó er­dők — „zöld gyűrűk” — sar­jadnak s a mezőgazdaság ma­ga is fogyasztja a földet, ma­jorságokat hasítva a mezőből az új szarvasmarha- és ser­téstelepek köré. Pest megye mezőgazdasági területe 1950-ben 554 447 hek­tár volt, 1971-ben 445 908 hektár. Tehát több mint száz­ezer hektárral csökkent a me­zőgazdasági művelésre hasz­nosítható terület. Százezer ! hektár! 1972-ben 2187, 1973­! ban 2829, 1974-ben 2352 hek- I tárral fogyatkozott a határ. Semmi sem indokolja a parlagot S ugyanakkor: főként a Du­na—Tisza közén, valamint az északi és keleti megyékben évente több tízezer hektár marad parlagon, többsége termelőszövetkezeti, szakszö­vetkezeti és állami gazdasági terület — olvasom a MÉM földhasználati főosztálya égjük munkatársának, Lengyel Józsefnek a Magyar Mezőgaz­daságban megjelent cikkében. Midőn dr. Kulcsár Jánost, a Pest megyei Földhivatal igaz­gatóját szűkebb pátriánk helyzetéről faggatom, egy statisztikái kimutatást tesz elém. Csak a legutóbbi esz­tendő adatait emelem ki. 1975-ben a megye szántóte­rületének fél százaléka, 1459 hektár maradt parlagon, sző­lőskertjeinek, gyümölcsösed­nek másfél százaléka, 875 hek­tár megműveletlen. Ki érti ezt? — A nagyüzemi gazdasá­gok vezetői közül többen a kedvezőtlen természeti adott­ságokkal indokolják a műve­lés elmulasztását, mondván, hogy a gyönge földeken nem kifizetődő a termelés — hal­lom az igazgatótól. — S ez elfogadható in­dok-e? — Egyértelműen: nem /Nem a földekben van a baj, hanem a fejekben, nem a föld rossz, hanem a gazda. Mezőgazda- sági termelésünk minden­kori eredményessége két té­nyezőn múlik. Az egyik az or­szág művelhető földterülete, a másik az alkalmazott tech­nika. Ismeretes, hogy a tu­dományos kutatómunka ered­ményeinek alkalmazása a mezőgazdaságban — új fajták, hatásos növényvédő szerek, mind nagyobb teljesítményű gépek, az ipari szervezettsé­gű munkaszervezés — szinte esztendőről esztendőre nö­vekvő termésátlagokban tük­röződik, rekordhozamok so­rozatát könyvelhetik el gaz­daságaink. S ez, mit tagadjuk, sok szakembert ahhoz a tév­eszméhez vezetett: lehetősé­geink korlátlanok, azokat a földeket pedig, amelyek a rá­fordításon felül számottevő hasznot nem hoznak, ki kell kapcsolni a termelésből. Akadt olyan tsz, ahol eleve betervezték a parlagot. A mezőgazdasági rendelte­tésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény célul tűzte a termőterület további indokolatlan csökkentésének megakadályozását, s kimond­ja: minden mezőgazdasági művelésre alkalmas földet meg kell művelni. Idézet az MSZMP Köz­ponti Bizottságának a XI. kongresszuson elhangzott be­számolójából: A föld ma rész­ben állami, részben szövetke­zeti, részben az állampolgá­rok személyi és magántulaj­donában van. A föld azonban tulajdonformától függetlenül, nemzeti kincs. Gondoskodni kell róla, hogy hasznosítása az egész nép, a nemzet érdekeit szolgálja. Cserélni lehetne A minisztérium megállapí­tása szerint sok — nagyüzemi gazdaság birtokolta — föld marad parlagon azért, mert szétszórtan helyezkedik el, elaprózottan, egyéni parcel­lák közé ékelődve alkalmat­lan a gépesített művelésre. A megoldás ilyen esetekben az önkéntes földcsere. Saj­nos az illetékesek ritkán kez­deményezik a rendezést, pe­dig csakis így lennének meg­teremthetők sok helyen a nagyüzemi termelés feltételei. Akadnak azért kezdeménye­zők, Pest megyében is, még­pedig éppen abban a járás­ban, ahol legtöbb a parlag. Dr. Miklós Julianna, a Nagy- kátai Járási Földhivatal ve­zetője tanulmányt írt, mi­ként lehetne fölszámolni a parlag egy részét, növelni a szőlő- és gyümölcstermő te­rületet. A járásban a gyenge termőerőben levő homokta­lajokon a szőlőtermesztés egy­re kevesebb jövedelmet hoz az aprócska parcellák birto­kosainak, az ültetvény a gaz­dával együtt megöregedett, egyre több a kifordult karó, az elárvult tőkesor. De akad­nak még, idősek, akik nem számolják a művelésre rá­fordított órákat, napokat, nem mérik a termést, hanem ragaszkodnak a kis darab földhöz. Tápióbicskén például — írja a továbbiakban a földhivatal-vezető — egy 127 hektáros nagyüzemi tábla ha­tárainak kitűzését 54 tulaj­donos összesen 17 hektárnyi beékelődött szőlője teszi le­hetetlenné. Közbül burján­zik a vadon nőtt akác, nyár, bozóttá terebélyesednek a gyümölcsbokrok. Szeretnék javaslatot tenni: a zártker­tekben és a nagyüzemi mű­velésre alkalmatlan állami tartalékföldeken, tsz-földeken telepítsünk szőlőt és gyümöl­csöst. Ezeket cserébe tud­nánk adni a nagyüzemi mű­velésre alkalmas táblákon le­vőkért. S a javaslatban szerepel, hogy a semmi egyébre nem használható — szépen művelt kertek, avagy sűrűn lakott külső települések közé ékelt állami tartalékföldeken tele­pítsenek fát, például papír­nyárt, társadalmi segítséggel, hiszen másfél évtized múl­tán így hatalmas értékhez juthatna a népgazdaság. A társadalom érdekében Az idei első határszemlé­ket május 25-ig minden köz­ségben megtartották. A szem­lebizottságok dr. Mondok Pál­nak, a Pest megyei Tanács el­nökének utasításával a tar­solyukban látnak munkához. Ebben olvasható: Nem lehet elfogadni azt a szemléletet, hogy valamely terület sem­mire sem alkalmas .., Túlságosan szigorúnak tű­nik a hang? Oka van. A tár­sadalom érdeke. A. Z. Úttörő-és kisdohosäVätäs, új tábor A tököli nagyerdő fái alatt vidám gyermekhad zsibongott tegnap délután. Az ünneplőbe öltözött kisdiákok ekkor vet­ték birtokukba az új úttörő­tábort, melynek építéséről csu­pán tavaly októberben hatá­roztak, s szinte teljes egészé­ben társadalmi munkával ké­szült el. A két faház már be­rendezve várta az úttörőket, kisdobosokat. A táboravatáson részt vett Jónás Zoltán, az MSZMP rác­kevei járási bizottságának el­ső titkára és eljöttek a roko­nok, a tábor építői, a szovjet testvérszervezet — az Iván Szi- tov pionírcsapat — tagjai is. Az úttörőcsapat vezetőjének jelentése és a Himnusz hang­jai után Asin Márta 8. osztá­lyos tanuló szavalta el Fehér Klára Úttörő-induló című ver­sét, majd Szalui Mihály, a nagyközségi pártbizottság tit­kára megnyitotta az ünnepsé­get. A tábor kulcsát Szusics Péter, a nagyközség tanácsel­nöke adta át Takács Gábor- nak. a 3572-es számú Petőfi Sándor úttörőcsapat vezetőjé­nek. Ezután első ízben felvon­ták a tábor zászlaját. Ezután a kisdobosok és út­törők avatása következett: Bí­ró Vince, a tököli általános is­kola igazgatója köszöntötte az újdonsült „nyakkendősöket”. Bíró Vince emléklapot, va­lamint szép plaketteket nyúj­tott át a táborépítőknek: a k ország első últörő-gárdazászlóalja Ünnepség a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskolán A szentendrei Kossuth La­jos Katonai Főiskola hallga­tói kereken tíz esztendővel ezelőtt látogattak először a járás úttörőcsapataihoz, hogy részt vegyenek a legifjabbak honvédelmi nevelésében. A Szigetmonostoron kezdődött akc:ó azóta valóságos mozga­lommá terebélyesedett. Kü­lönösen az elmúlt öt eszten­dőben .erősödött sokat ez a napról napra fejlődő mozga­lom. Ma már a katonai főis­kola ötven hallgatója vesz részt a járás úttörőinek hon­védelmi nevelésében, a buda­kalászi, pomázi, csobánkai, pilisszántói, izbégi, szigetmo­nostori, leányfalui, dunabog- dányi, p ilisszentlászlói és szentendrei csapatoknál. Az eredményes honvédelmi nevelőmunka eredményeként nagy megtiszteltetésben ré­szesültek a járás úttörői. Az Oiszágban az ő soraikból szer­veztek először úttörő-gárda- zászlóaljat. Az avatóünnepsé­get — az úttörőmozgalom 30. évfordulója alkalmából — tegnap délelőtt rendezték a Kossuth Lajos Katonai Főis-. kólán. Részt vett az ünnepsé­gen Simon János, a városi pártbizottság titkára is. A főiskola alakuló terén ka­tonás rendben felsorakozott 300 járási és szentendrei út­törőt Tajti Géza alezredes, a főiskola párbizottságának tit­kára köszöntötte, majd Géczi Sándor, a főiskola KISZ-bi- zottságának első titkára kato­nai formaságok között átadta az úttörőknek a vörös csa­patzászlót. Ünnepi beszédé­ben hangsúlyozta, milyen nagy megtiszteltetés az úttö­rőknek és a főiskolának egy­aránt, hogy az országban elő­ször Szentendrén alakul a legfigtalabbakból gárdazász­lóalj, amely Kossuth Lajos nevét viselve a népek szabad­ságáért harcoló hősöket tekin­ti példaképnek. A csapatzászlóért Kormos Mária, a pilisszántói iskola 8. osztálj’os tanulója mondott köszönetét és az úttörők ne­vében megfogadta, hogy be­csülettel őrzik a zászlót, ered­ményeikkel igyekeznek mél­tók lenni rá. Ezután Benkovits György, a. KISZ szentendrei városi bi­zottságának titkára és Gön­czi János járási úttörőelnök — a járási és városi ifjúkom­munisták képviseletében — vörös szalagot kötött a csa­patzászlóra. Az ünnepségen kiváló úttö­rővezető kitüntetést adtak át az iskola két hallgatójának, Kókai Sándornak és Huszár Nándornak. A zászlóátadás ünnepélyes pillanata. Koppány György felvétele KRESZ-parfe átadás Dunakeszin Szombaton délután Dunake­szi nagyközségben a 2. számú óvoda területén KRESZ-parkot avattak. Tari Kálmán, a váci városi tanács végrehajtó bizottságá­nak elnökhelyettese, a városi járási Közlekedésbiztonsági Tanács elnöke köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Elmond­ta, hogy Dunakeszi lakossága példamutató összefogással, tár­sadalmi munkában hozta létre a parkot, ahol a legkisebbek játszva elsajátíthatják a közle. kedés tudnivalóit. Czerman Mihályné vezető óvónőnek, az önkéntes munka szervezőjének tárgyjutalmat nyújtott át. A KBT ajándékaként öt kerék­párt és 3 kis autót kapott az óvoda. Pest megyei 3. számú Építő­ipari Vállalat, a Vörös Csil­lag Tsz, az Állati Fehérjeta­karmány Előállító Vállalat dolgozóinak, Czvik Márton ács kisiparosnak és a kiskunlac- házi 222. számú Szakmunkás- képző Intézet tanulóinak. A tököli általános iskola úttörői 6985 óra társadalmi munkával maguk is részt vettek a tá­borépítésben. A gyermeknap alkalmából az építőipariak tollasteniszkészle- tekkel, piros pettyes labdákkal ajándékozták meg a csapatot. Az ünnepség az iskolai ének­kar műsorával fejeződött be, majd a közeli réten vidám ma­jálissal, játékkal, tábortűzzel folytatódott a gyermeknap Tökölön. V. G. P. Kisdobosok az avatás előtt. Nagy Iván felvétele Kommunista műszak a Börzsönyben Százötven Pest megyei fiatal gyűlt össze tegnap a Mor­gó-patak völgyében, hogy kommunista műszakban végezzék el az utolsó simításokat a börzsönyi úttörővasút vonalán. Értük KÉTSZÁZEZER Pest megyei gyereket köszöntünk ma. Azokat köszöntjük, akik még bölcsődések, óvodá­sok, azokat, akik iskolapadban ülnek, s azokat is, akik nem régen születtek: édesanyjuk szülési — vagy gyer­mekgondozási szabadságon neveli őket. Huszonhetedszer köszöntjük a nemzetközi gyer­meknapot: az egész világon élőket, hogy mielőbb meg­valósuljon mindenütt a békés, gondtalan gyermekkor. Mindig egyforma szeretettel ünnepelünk, de min­den évben gazdagabb, szebb ajándékot nyújtunk át. Csupán tavaly kétezernél is több óvodásnak teremtet­tünk második otthont. Ötvenötmillió forintot köitöt- tek a tanácsok az iskolák, a napközi otthonok fenntar­tására. Több lett a bölcsődei hely. Gyarapodott az egészséges ivóvizet biztosító hálózat. Új, korszerű la­kások ezrei épültek a negyedik ötéves terv ideje alatt: Dunakeszin, Gödöllőn, Budaörsön, Szentendrén, Vácott, Érden, Százhalombattán, Tökön és Vecsésen — szer­te a megyében, ahol kulturált, egészséges környezetben nőhetnek nagyra a gyerekek. És épülnek tovább: mert az ötödik ötéves terv középpontjában is a lakásépítés áll. Az óvodai, a bölcsődei helyek számának növelése. Üj iskolákkal, tantermekkel gyarapodunk. Üzemek vállalatok, szövetkezetek, intézmények já­rulnak hozzá, hogy minél több épülhessen. Munkások, tsz-tagok, alkalmazottak ajánlják fel szombatjaikat, vasárnapjaikat, hogy társadalmi munkájukkal, kom­munista műszakjaikkal gyarapítsák az anyagi erőket. MA ADUNK HlRT róla: Dunakeszin átadják a társadalmi munkával épült KRESZ-parkot. A napok­ban adták át a budaörsi játszóteret. Az úttörőmozga­lom megalakulásának harmincadik évfordulóján bir­tokba vehetik a börzsönyi úttörővasutat. S szinte min­dennap felröppen valahol a hír: elkezdjük építeni; át­adjuk; szervezzük már a munkát; sikerült megvalósí­tani ... Utódainkért, a jövő felnőttjeiért élünk, dolgozunk. Ez életünk értelme, ez a célunk. Amilyen eredmény­nek egyik nap örülünk, másnap már keveselljük, töb­bet akarunk. Mindig többet: több tornatermet, iskolai könyvtárat, szertárat, klubot, eszközt a tudás, a mű­veltség gyarapítására. Képzett, okos pedagógusok ezreit neveljük, akik megtanítják gyerekeinket mindarra, amire szükségük lehet a fejlett társadalomban. Néhány nap múlva — zászlóbontásának 30. évfor­dulóján összegezi majd az úttörőmozgalom három év­tizedes eredményét, lesz miről szólania, akár a tanu­lásról, akár a hazafias nevelésről, a helytállásról be­szél majd: a ma gyerekei a szülők, a pedagógusok, a társadalom példáján okulva, nevelődve, kis korukban szokják a becsületes munkát. Szerető, óvó családi körben virág, csokoládé, ünne­pi könyvheti meglepetés várja ma őket. Apró kifejezé­se a szeretetnek. A nagy közösség a számokba fogal­mazott tervek megvalósításával köszönti a gyerekeket. A LEGSZEBBEL: játszóparkkal, szép kiadású könyvekkel, iskolákkal, óvodákkal, csecsemőotthonok­kal, napközikkel, nyári táborokkal, üdülőkkel, boldog, vidám, gondtalan körülmények megteremtésében tes­tet öltő valósággal. 1 á 1 k Felsöpakonyi fiatalok a kismar ősi végállomáson. Bozsán Péter felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom