Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-30 / 127. szám

%Mdm> 1976. MÁJUS 30., VASÁRNAP TV-FIGYELŐ A Falujárás válaszol. Ed. dig tanulságos műsor volt a tv falusi műsora, do most már hasznos is; az eddigi figye­lemfelkeltő, értekelő, méltató szerepkört felváltotta benne a közvetlen szolgálat. Mind­ezt az tette lehetővé, hogy szerkesztője és műsorvezetője, Varga János elhatározta '. vá­laszol az eddigi adások nyo­lcán érkezett levelekre. Per­sze nem úgy, hogy egymaga ül oda a kamerák elé, hanem többesben azokkal, akik a legilletékesebbek felelni a sokféle tudakozódásra. __ Meghívott segítőtársai kö­zött ott volt Lakatos Imre, a Pest megyei Tanács elnökhe­lyettese is, akinek bizony bő­ven akadt dolga, hiszen a leg­több levelet innen postázták a televíziónak, Pest megyé­ből. A háztáji állattenyésztés lehetősége, gondjai — ez volt az egyik nagyobb kérdéskör. A nézők megtudhatták, hogy van mód a 'közös gazdaságok szarvasmarháinak „kihelye­zésére”. Dunavarsányban pél­dául évi egy borjúért adják ki az állatokat — meg per­sze a tejéért —, ám nem na­gyon tolonganak értük. Jász- karajenőn már nagyobb az ér­deklődés: j ott 1200 tehenet helyeztek él a tsz-tagok is­tállóiban. Alsónémediben ugyancsak sokan vállalkoz­nak aa otthoni tehéntartásra; még klubjuk is van — e ro­vatban úgy neveztük ezt egy­szer, hogy „bociklub”. 1 A másik nagyobb kérdéskör a zöldségtermesztés tenniva­lóihoz kapcsolódott. Hogyan lehetne több és főként ol­csóbb friss zöldség? Talán úgy, ahogy Nagykátán csi­nálják: ott a tsz ingyen ad palántát kertészkedő tagjai­nak ... 1 Hanem e válaszadó műsor legemberibb — mondhatni, már-már megható — percei azok voltaik, amikor a túrái Péter Józsefnek, a Pest me­gyei Falujárásban elhangzott igen keserű panaszára keres­te meg az orvoslást Varga Já­nos. Bizonyára emlékeznek a néző!:, Péter József azt pana­szolta el a múltkor, hogy mennyi gondot okoz az öntö- zőosövekre rárakódó vízkö. Alig egy hét, és máris szét kell szedni a berendezésit., hogy ki véssék, -kalapálják belőle a lerakódást. Ügy em­lékeztek Túrán, hogy van egy bolgár mérnök, aki tudna se­gíteni, de ki tudja, hol van az a bolgár mérnök ... Varga János megtudta! EJ is hívta a stúdióba, ahol tartalmas kis előadást tartott a vízkőoldás módjairól. Növelni kell a nyomást, búvárszivattyút kell felszerelni — mindezekben pedig a Pest megyei Vízmű Vállalat segíthet. Reméljük, segíteni is fog! Hát egyebek között ezért vált hasznos műsorrá a Falu­járás ... Hőköm Színház, E:. megint egy új kezdeményezés. Apró jelenetek Karinthy Frigyes írásaiból; eljátszott kis tré­fák, amelyek mélyén ott rej­lik Karinthy keserű filozófiá­ja, mintegy a poénok möge bújva. Az író széles olvasótábora aligha csalódott e feldolgozá­sokban, hiszen kitűnő — Ka­rinthy gondolatait, stílusát értő — színészek játszották el a Hőköm Színház furcsa fi­guráit. Külön szenzációja is volt e műsornak: a lengyel Siemion Wojciech szereplése, akinek groteszk humorát a Nyúlpaprikás című filmben már élvezhették a mozinézők. Az ember és a szék című kis jelenetben is remekelt — Darvas Iván nagyszerű szink- ronhangján. Akácz László Vidéki nyitány Szombathelyen rendezték meg az ünnepi könyvhét or­szágos vidéki megnyitóját. szombaton. Az ünnepségen részt vett: Kovács Antal, a Vas megyei pártbizottság első titkára, dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes, Dobozy Imre, a Magyar írók Szövetségének elnöke, Garat Gábor, az írószövetség főtitká­ra, a politikai, kulturális, mű­vészeti életünk, valamint a szocialista országok írószövet­ségeinek képviselői. Az ün­nepségen Dobozy Imre mon­dott beszédet. Munkásm,űvelődés Erden Ki-ki megtalálja azt, ami a leginkább érdekli Esztendővel ezelőtt jószeri­vel még csak a tervekről be­szélgettünk Urban Lászlóval, az érdi művelődési központ igazgatójával: mi mindent te­hetnének még a munkásmű­velődés fokozottabb segítése érdekében. E tervek közé tar­tozott a szocialista brigádok klubjának megalakítása is. Az ötletet nem a művelődési Nemzetiségi könyvhét Dunabogdányban Vörösmarty Mihály Gondo­latok a könyvtáriban című versében fölteszi a kérdést: „Ment-e a könyvek által a világ előbb?” — Erre a kér­désre egy évszázaddal később Makszím Gorkij válaszával felelhetünk: „Minél több könyvei olvastam, annál kö­zelebb került hozzám a vi­lág, annál világosabb és tisz­tább lett számomra az élet”. Ezekben a napokban ország­szerte a könyvet ünnepeljük. Sátrakat ver a könyv néhány napra az utcán, a tereken és így kerea utat az irodalom az Együttesek találkozója Szombaton délután a dunaharaszti művelődési otthonban rendezték meg a ráckevei járási nemzetiségi együttesek be­mutatóját. A műsorban telt ház előtt fellépett és nagy sikert aratott a dunaharaszti 3. számú óvoda csoportja, valamint az általános iskolások, a dunavarsányi népi tánccsoport, a tak- sonyi iskola, a dunaharaszti és taksonyi asszonykórus és a táncegyüttes, a tököli délszláv együttes, valamint a lórévi nemzetiségi táncegyüttes. (Képünkön). A műsoros délutánt követte este a hagyományos svábbal. Koppány György felvétele­emberekhez. Így talál otthon­ra a jó könyv újabb és újabb lakásokban, polcokon, főként azonban a kezekben, a szi­vekben és az értelemben, E gondolatok jegyében nyi­totta meg tegnap délután Bé­kés György, a Pest megyei könyvtár igazgatója, a megyei nemzetiségi programok kere­tében, az ünnepi könyvhét al­kalmából, a nemzetiségi könyvek vásárát és kiállítá­sát a dunabogdányi művelő­dési házban. Az ünnepségen részt vett Rozgonyi Ernőné dr., a szent­endrei járási hivatal elnöke is. A nemzetiségi könyvhét je­lentőségét, mint az országban egyedülálló Pest megyei kez­deményezést méltatta Kerner Ferenc, a Magyarországi Né­metek Demokratikus Szövet­ségének munkatársa. Elmon­dotta, hogy a szövetségben német nyelven írók szekciója működik és a közelmúltban meghirdetett irodalmi pályá­zat legjobb alkotásait most könyv alakban is megjelentet­ték az idei könyvhét tisztele­tére. A kötet címe magyar fordításban: Mély gyökerek. A művelődési ház udvarán felállított könyvsátrakban né­met, szlovák, szerb-horvát és magyar nyelvű könyveket vá­sárolhatnak az érdeklődők. A német nyelvű könyvek között Anna Seghers: A hetedik ke­reszt, Katia Mann (Thomas Mann lánya): Leíratlan emlé­keim és Stefan Zweig: Az emberiség csülagórái című kö­tetek is megtalálhatók. Az ünnepi megnyitó után a du- nabogdányl általános iskola tanulói Heine műveiből ad­tak színvonalas irodalmi mű­sort. K. Gy. M. központ fiatal igazgatója ta­lálta ki: azokon a vetélkedő­kön került szó róla, amelye­ket akkortájt rendeztek a nagyközség szocialista brigád­jai részére. Munkásemberek mondták: jó lenne gyakrab­ban összejönni egymással és más üzemek brigádjaival, ta­lálkozni írókkal, beszélgetni a nagyközség vezetőivel lakóhe­lyük holnapjáról, esetleg együtt menni színházba, moziba. Szükségét érzik a társas együttlétnek, mert hiányolják a jóízű beszélgetések, viták hangulatát. Az üzemben, mun­ka közben arra nincs lehető­ség, hogy jobban megismerjék egymást, gondjaikat és örö­meiket, vagy akárcsak véle­ményt mondjanak egy film­ről. tv-játékról, mindarról, ami foglalkoztatja őket. A klub megteremtené a lehető­séget a rendszeres összejöve­telekre, egymás jobb megis­merésére. Hatvan szocialista brigád A klubot sürgető vélemé­nyek jogosságát igazolta, hogy a nagyközség üzemeiben, gaz­daságaiban több mint hatvan szocialista brigád dolgozik, ami szerényen számolva is hét-nyolcszáz munkásembert jelent. Igaz ugyan, hogy ez a hatvan brigád harmincnál is több kis- és középüzem kö­zött oszlik meg — nagyüzem­mel nem rendelkezik az or­szág legnagyobb községe, amelynek lakossága már erő­sen közelíti a negyvenezret. És egy ilyen jellegű klub életképességére lehetett követ­keztetni abból az egyre növek­vő aktivitásból is, ami a szo­cialista brigádok részére ren­dezett vetélkedőket jellemez­te. Az első, három hónapig tartó vetélkedőre még csak négy vállalat tizenegy szocia­lista brigádja jelentkezett. Kö­zülük tíz mindvégig kitartott, s rendszeresen látogatta a feltételként kiírt politikai, iro­dalmi és népzenei előadásokat, valamint a művelődési köz­pontban rendezett kiállításo­kat. Csupán az érdekesség ked- vééért említjük meg, hogy o verseny első négy helyezését a MEZŐGÉP brigádjai szerez­ték meg, közülük is kiemel­kedő tevékenységet nyújtott a Hámán Kató szocialista bri­gád. A második, ősszel rendezett vetélkedőre már hat vállalat tizennyolc brigádja nevezett. Tavaly szeptemberben hir­dette meg a művelődési köz­pont vezetősége a klub meg­alakulását. Az első össze jöve­telre tizenegy vállalat tizen­nyolc szocialista brigádjának képviseletében hetvennyolcán jöttek el, akiknek Piszék Imre, a nagyközségi pártbizottság titkára beszélt Érd jelenéről, legközelebbi holnapjáról. Nem­csak a terveket ismertette, ha­nem őszintén szólt a gondok­ról is. Ezek között szerepelt az is: megoldást kell találni arra, hogy a művelődési köz­pontban mielőbb színházi elő­adásokat rendezhessenek, s a jelenleginél korszerűbb körül­ményeket teremthessenek a *közművelődési munkához. Az őszinte szót értik a mun­kások. Ezt bizonyítja az a felhívás is, amely ezen az ala­kuló klubgyűlésen hangzott el. Szerdahelyi Józsefné, a PEVDI dolgozója javasolta: minden szocialista brigád vállaljon egy kommunista szombatot, amelynek keresetét a műve­lődési központ korszerűsítésé­re fordítsák. A felhívást elfogadták. Az­óta a MEZŐGÉP háromszáz­hetvenöt dolgozója teljesítette is vállalását, s keresetüket át­utalták a művelődési központ részére, hogy mielőbb hozzá­kezdhessenek a korszerűsítés­hez. A békí ■ - ■ - • • ’ MUNKÁK ES MINDENNAPOK i összevesznek a szomszéd- aszonyok. Egy kenyérgalacsin, hogy, hogy nem, átkerült a túl­só telekre. S következik a haddelhadd. Cserfes szájak kelnek versenyre egymással. Ki tud nagyobb csúfságot mondani a másikról. A vég­eredmény? „Majd én megmu­tatom” felkiáltással a perpat­varból hivatalos ügy lesz. A sértett fél bíróságra cibálja haragosát, és kezdetét veszi a hosszadalmas párharc. Nyugodt ember ' Pétervári István békés, nyu. godt természetű ember. Hogy­ne lenne az, mikor nyugalmát másra is szeretné átruházni. A Pestvidéki Járásbíróságon sze­mélyes meghallgatásokat ve­zet. Más szóval, mielőtt a vita bírósági üggyé fajulna, ha kép­letesen is, de megpróbálja el­szívatni a békepipát a hadako - zókkal. —- A régi magyar szólással élve; nem eszik olyan forrón á kását — mondja. — A veszeke­dés idejétől eltelik néhány hét, mire eljut hozzám az ügy. A kedélyek addig lecsillapodnak, itt már józanabbul tudnak mérlegelni az érdekeltek. Az a dolgom, hogy megmagyaráz, zam a feleknek, mit tettek, és magatartásuk mennyiben sérti az együttélés normáit. — Az emberek hallgatnak a jó szóra? — Az elmúlt évek statiszti­kája ezt bizonyítja. 1973-ban 413 ügy közül, 313-ban, 1974- ben 384 ügy közül 278-ban, 1975-ben 378 eset közül 301- ben végződött eredményesen a békítés. Lépten-nyomon ta­pasztalom, hogy a kevésbé ta­nult emberek jobban megértik szándékomat. — S amikor minden érv hiá­ba? — Tanulságul akad a tarso­lyomban egy erről szóló eset. Perbálon összeverekedett két férfi. Ittasan szólalkoztak ösz- sze, s az egyik könnyebben megsérült. Meghallgatáskor a vétkes nagyon megbánta cse­lekedetét, sőt bocsánatot kért a másiktól. A sértett azonban ragaszkodott az eljáráshoz és néhány száz forintos büntetés­sel zárult az ügy. Csupán a bí­róságon. Hazatérve Perbálra a kárvallott verekedő megfenye­gette társát: leverem rajtad a pénzt. Nem volt következetlen, nyolc hónap múlva újra talál­koztam velük. Ezúttal a másod­szor is elnáspángolt férfi elállt társának megbüntetésétől, mert — amint megindokolta — egy­szer és mindenkorra véget akar vetni a csetepaténak. Törzsvendégek — Vannak-e vissza-visszaté- rő törzsvendégek? — Érden például az egyik la­kóépületben 6—7 család zsugo­rodik össze. Az egyik lakótárs makacsul tartja a haragot az összes többivel. Szinte vadá­szik az alkalomra, mikor lehet magánvádas büntetőügyet fab­rikálni rágalmazás, becsület- sértés, netán könnyű testi sér­tés ürügyén. A házbeliek levelet írtak tucatnyi helyre, miként tudnának megszaba­dulni az összeférhetetlen szom­szédtól. Egy időben Biatorbágyról rendszeresen járt a bíróságra két család. A féltékeny férj meggyanúsította a másik csa­lád férfiembereit, hogy asszo­nyával kikezdenek. Két éve, hogy utoljára itt voltak. Nem­rég összetalálkoztam velük, s a férj és a legények, mint a puszipajtások, együtt szórakoz­tak. A békéltető egyetlen délelőtt 5—6 párviadalt néz végig, hall­gat meg, s próbál megoldást találni. — Érdekesen alakul a ma­gánvádas ügyek megoszlása. — folytatja. — Ittas állapotban a fiataloknak nem ritkán jár el a keze. Egy apró horzsolás, máris könnyű testi sértés lesz az ügyből. Családi viszályok ugyancsak képesek elfajulni a pofoncsattanásig. Az időseb­beknek, viszont kezük helyett inkább a nyelvük jár szapo­rábban. Különösen a víkende- zők és a falubeli lakosság kö­zött fordul elő szép számmal, a becsületsértő, rágalmazó tar­talmú szócsatározás. A régi községbeliek sokkalta elné­zőbbek egymással, mint a be­települt idegennel. — Említette a családi vesze­kedéseket. A békítő ilyenkor valóságos lelki klinika szere­pét tölti be. — őszintén elmondják bá­natukat a haragosok. Végig, hallgatom őket, s valahogyan azt veszem észre, hogy ezzel mintha megszabadulnának az eddig mázsás súlyként rájuk nehezedő lelki gondoktól. Per­sze, jócskán akadnak reményte­len esetek. A férj már három­szor megverte feleségét, előt­tem fűt-fát ígért, és az asz- szonyka — mintha, semmit se tanult volna az eddigiekből — — mindannyiszor megbocsá­tott­Visszatér az asszony? — Néhány héttel ezelőtt szintén egy házaspár jött meg­hallgatásra. 22. esztendei há­zasság után a férj italozó élet­módja kergette el a háztól az asszonyt. Pedig két kislányt neveltek fel, kiegyensúlyozott anyagi körülmények között él­tek. Az aszony rövidesen ott­honra talált — egy másik fér­finál. De a férj változatlanul szereti párját, hívta, könyör- gött neki, menjen vissza hozzá. Mígnem a céltalan szó helyett erélyesebben akart hatni asz- szonyára. Megütötte. Meghall­:or a feleség nem kérte volt társa megbüntetését, a vét­kes férj ismét hívta vissza. Ügy láttam, a házasságon nem esett olyan csorba, amit ne le­hetne kiköszörülni. A férfi sza­kított régi életmódjával. Az asszony ugyan továbbra sem akart hallani a visszaköltözés- ről, de élettársán már túladott. Egy pohár víz — A békéltetőt nem lehet kihozni a sodrából? — Négyesztendős pályafutá­som alatt kétszer fordult elő ilyen eset. Amire pontosan vissza emlékszem: Törökbálin­ton sógor-komaasszonyok kap­A klub célja tak hajba. Az egyik fiatalasz- szony hisztérikusan verte a bí­rói pulpitust, miközben harsá­nyan kiabált. — Elvem, hogy ha túlzottan felkorbácsoltak a kedélyek, 5—10 percre felfüggesztem a meghallgatást. Sokszor egy po­hár ivóvíz szintén eredmény­nyel jár. Pétervári István Pilisvörös. | váron lakik. Nemegyszer az ' ottaniak keresik fel panaszos ügyeikben. — Ők az egyszerűbb esetek. Ismerem a nagyközséget, azt hiszem megbíznak vélemé­nyemben. Pilisvörösváron ta­nácstag és az ipari-kereskedel­mi bizottság elnöke vagyok. A békítőnek lakatos az ere­deti szakmája. Jelenleg nyu­galmazott katonatiszt. Mint né­pi ülnök került kapcsolatba a bírósággal. — Még katona koromból ra­gadt rám a rend szeretete. Em­berekkel bánni, nevelni őke!, ebben találom meg életkedvem lényegét. I Kamarás Péter Tapasztalataink azt bizonyí­tották — mondotta egyik be­szélgetésünk alkalmával Urbán László, a művelődési központ igazgatója, hogy még egy vál­lalaton belül sem ismerik egy­mást a brigádtagok, a válla­latok között pedig szinte nincs is ilyen jellegű kapcsolat. Ah­hoz, hogy a brigádmozgalom eleven hatóerővé váljon köz­ségünkben, feltétlenül szüksé­gesnek tartottuk az összetar­tozás érzésének elmélyítését, a brigádsejtek összekapcsolását. Ugyanakkor a klub egyben fórum is, ahol a tagság fe­hérasztal mellett találkozhat országgyűlési képviselőjével, a nagyközség párt- és tanácsi vezetőivel, az üzemek, gazda­ságok igazgatóival, elnökeivel. Az ilyen jellegű beszélgeté­sek közelebb hozzák egymás­hoz az embereket, jobban meg­ismerik a közösség holnapjá­nak terveit, s megértik a gon­dokat is. A klub ezzel a köz­élet iskolájává is válik, tagjai — az ismeretek birtokában — nagyobb felelősséget éreznek a szűkebb pátria, legyen az egy üzem vagy a falu, hol­napjáért. Természetesen a klub prog­ramjai között sok minden más is helyet kap: ismeretterjesz­tő előadás, játékos vetélkedő, irodalmi est, hangverseny, kö­zös tárlatlátogatás és így to­vább. Fél esztendő, persze, nem nagy idő ahhoz, hogy mérhe­tő legyen: mire jutottak már­is a klubtagság tudatának, íz­lésének, igényeinek formálá­sában, egy azonban bizonyos: a feltételei megteremtődtek a közös tevékenységnek. Sokszínű programok A munkásművelődés segíté­sének csupán egy formája a szocialista brigádok klubja. Ezen kívül még harminchárom klub, illetve szakkör áll az érdeklődők rendelkezésére: ki­ki megtalálhatja azt, ami őt leginkább érdekli. Ami jó do­log: ezek tevékenységébe egy­re több munkásember kap­csolódik be. Mint ahogy egy­re több munkáskollektíva lá­togatja a művelődési központ irodalmi estjeit, tárlatait, is­meretterjesztő programjait. A filmbarátok körének is mind több munkás tagja van. A művelődési központ mű­vészeti csoportjainak munká­jába mind nagyobb számban kapcsolódnak be a munkás- fiatalok. A munkásszülők ál­talános iskolás gyermekei ré­szére pedig bejárásos olvasó­tábort' rendeztek az elmúlt nyáron, amit az idén újra meg-. ismételnek. Mindez jól tükrö­zi: a közművelődési pártha­tározat itt a mindennapi mun­ka élő valósága. Prukner Pál i l 1 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom