Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-27 / 124. szám

1970. MÁJUS 27., CSÜTÖRTÖK LAPOZGATÓ Szembesítés a mával I írószemmel, 1975 Kalandozás földrészeken, ismerkedés más népek életé­vel, mentalitásával, lelkivilá­gával, mindez az Európa Könyvkiadó jóvoltából. Em­beri sorsok, konfliktusok, buja vegetációval versengő szerelmesénekek, mítosz és valóság, izgalom és megnyug­vás, maradandó irodalmi ér­tékek szerepelnek a kiadó könyvheti ajánlatában. Kezdjük Vlagyimir Bogo­molov feszítőén izgalmas re­gényével, amely a Baltikum­ban játszódik, s témája a szovjet katonai kémelhárítás harca a hátországban mű­ködő fasiszta felderítő cso­porttal. A Negyvennégy au­gusztusában címmel megjele­nő mű szerzője tényanyagot dolgoz fel — maga is elhá­rító tisztként vett részt a Nagy Honvédő Háború küz­delmeiben. Az érdeklődő meg­ismerkedhet a kémelhárítás fortélyaival, a hétköznapok nem.mindennapi vállalkozá­saival, s bepillanthat az ak­ciókat irányító felsőbb veze­tés V világába is. zépút, nincs mód felemás tisz­tességre, az embernek válasz­tania kell igazság és hamis­ság között. Az Egyesült Államokban élő négerek közérzetét, ki­szolgáltatottságát mutatja be a Portyázás Harlemben című elbeszélés-antológia, amely­nek szerzői között megtalál­hatjuk James ßaldwin-1, Saul Bellow-t, Albert Maltz-t és másokat. A kiadó a Szovjet Irodalom Könyvtára sorozatban ezúttal a Szovjetunió népei irodal­mának kisprózáját tárja az olvasók elé. Tizennégy szö­vetséges köztársaság íróinak 38 elbeszélése található A kakukk-kát című kötetben, amely színes és érzékletesen gazdag képet fest a sok nem­zetiségű ország hagyomá­nyokban gyökerező irodal­máról. Varázsmondókák, munka­énekek, állatutánzások, meg­hatóan szép szerelmesénekek olvashatók Rákos Sándor mű­fordításkötetében, amely Óceánia népeinek költésze­tével ismerteti meg a ma­gyar olvasót. A Táncol a hullámsapkás tenger Mela- nézia, Polinézia, Mikroné­zia szigetvilágának dalkultú­ráját mutatja be, kiter­jesztve határait az indonéz szigetek összetettebb kultú­ráira is. A kötet nyersanya­gát Bodrogi Tibor válogatta, a látványos metszeteket Ve­ress Pál készítette. Nemes György, a Kossuth Könyvkiadónál a könyvhétre megjelent kötet írásainak válogatója írja: ez a hetedik válogatása, amely kötetek egy-egy év irodalmi riport­jainak, szociográfiai írások­nak a gyűjteménye. A válo­gatás célja mindig, most is, az volt, hogy megmutassa a ma­gyar valóságot, ahogyan az írók, újságírók látták, ta­pasztalták. Az írások már megjelentek valahol, kis példányszámú folyóiratokban, irodalmi la­pokban. Igazi nyilvánossá­got mégis most kapnak. Ér­demes olvasni őket, mert a mai magyar életről, a való­ságról szólnak. Emberekről, műszakiakról, munkásokról, szocialista brigádtagokról, a munkások és a vezetők vi­szonyáról, a munkás- és pa­raszti élet múltbeli és mai vonásairól, a közművelődés­ről, a cigánykérdésről, a gyermekekről, az alkoholiz­musról, az emberi magatar­tás vonásairól, eredmények­ről és gondokról — szóval a máról. • Huszonhat író, újságíró szó­lal meg. Különböző aspektus­ban vizsgálják az emberi valóságot, a társadalmi kér­déseket Mindegyikőjüket az izgatja, hogy miképpen jut­nak el az emberek az igazság­hoz, hogyan épül nálunk a szocializmus, milyen aka­dályokat, emberi gyarlósá­gokat kell leküzdeniük, amíg a cél megvalósul. Egyik írást sem emeljük ki külön e helyen, hiszen a maguk sajátos mondanivaló­jukkal mindegyikük elgon­dolkoztat, nevel és ráirá­nyítja a közvélemény figyel­mét az adott témára. Nyil­ván már megjelenésük ide­jében olvasottak voltaic, így egybegyűjtve is tükrözik ' az 1974—75-ös Magyarországot. Együtt még nagyobb hatást váltanak ki, mint annak ide­jén, amikor külön-külön megjelentek. G. S. A gondolkodás laboratóriumát szolgálva HETI FILMJEGYZET Gerolsteini kaland Darvas Iván, a Gerolsteini kaland egyik főszereplője. IV BOGOMOLOV Negyvennégy augusztusában Tizenkilenc éve készült ez a magyar film, Jacques Offen­bach közismert operettje, a Gerolsteini nagyhercegnő alapján. A műfaj azóta is vál­tozatlanul népszerű: az ope­rettfilm nagy közönséget vonz, s bizonyára ez a felújítás is közönségsiker lesz. Ez a fajta szórakoztató film ugyanis elég ritka manapság. Különösen az olyan ritlca, amelyben annyi jó színész játszana együtt, mint a Gerolsteini kalandban. Maga a mese tipikus ope­rett-történet: a szép Antónia, Gerolstein nagyhercegség uralkodónője és Martin, Pe- cunia csinos, fiatal uralkodó­ja kölcsönösen házasodni ké­szülnek, s az udvar főemberei­nek különböző mesterkedései, taktikázásai végül is összehoz­zák őket, ha nem is úgy és olyan körülmények között, mint az udvari nagyfejűek szerették volna. De hát termé­szetesen. győz a szerelem, Az Európa Zsebkönyvek so­rozatban négy mű lát nap­világot. Heinrich Böllt nem kell bemutatni az olvasónak, regényei nagy népszerűség­nek örvendenek hazánkban is. A Katharina Blum elvesz­tett tisztessége, vagy: miből lehet erőszak és mit tehet velünk? című kisregényében egy önmaga világát felépítő, ám mégsem zavarmentes fia­tal hölgy életét mondja el, hogyan szerzi vissza tisztes­ségét, miután a bulvársajtó gondosan megtervezett életét szétdúlja. Bor Ambrus for­dítása hűen adja vissza Böll nyelvezetét, szép és gondos munka. Űj kisregénnyel jelentke­zik Graham Green is. A tisz­teletbeli konzul egy dél­amerikai gerillaakciót dolgoz fel. Fordulatosán megírt cse­lekmény; gondosan megterve­zett jellemekkel találkozha­tunk, ahogy azt már Green írásaiban megszoktuk. A so­rozat harmadik darabja Ste­fan Heym tollából Dávid ki­rály krónikája. -Látszólag bib­liai történet, ám belemélyed­ve a könyv olvasásába, las­san elszakadnak a történel­mi kötelek: az írástudói lel- kiismeret es a kínálkozó kar­rier összeegyeztetése fiktív­vé teszi a cselekményt. A himnikusan hömpölygő pár­beszéd tanulsága: nincs kö­högj/ engem hogyan tekinte­nek, hanem az, hogy mit tud­tam egy centivel, egy gram­mal, egy gondolattal, egy ér­zéssel tenni azért, hogy az em­bertársaim megértsenek vala­mit a világból, hogy otthono­sabban érezzék magukat ben­ne. Fájdalmas megpillantani azt a könyvet, címoldalán Simon István és Urbán Ernő fényké­pével, belül a lapokon Lukács György, Lengyel József, Fábry Zoltán, Darvas József betűbe vésett gondolataival. Egyikü­ket sem üdvözölhetjük a nap­fényes utcán, de beszélgetései­ket olvasva ismét felidéződika hangszalagnyi emlék. Irodal­munk szeletnyi múltját tárja elénk ez a kötet, olyan múltat, amelyet immár nagyon is szí­vünkben őrzünk. A vágyódás dokumentumai A levél az emberi érzelmek legközvetlenebb írásbeli kife- jelzésformája — írja Kozocsa Sándor, s máris fölteszi a kér­dést a Magyar szerelmes le­velek 1528—1944 című váloga­tásának előszavában: mégis, miért kerülnek a nyilvánosság elé? Felelete könnyed, de egy­ben tárgyilagos is: a férfit és nőt összefűző összetartozásnak írásbeli megnyilatkozásai nem­csak érdekfeszítő olvasmá­nyok, hanem igen fontos doku­mentumok, jelentős források is a lelki élet búvárai, meg a társadalom és az irodalom ku­tatói számára. Korok, stílusok változhat­nak, de a lényeg sohasem: az emberi érzések. Gróf Chikay Pál 1599-ben így kezdi levelét mátkájának: Teljes életem fogytáig való alázatos, enge­delmes szolgálatomat ajánlom, Szerelmes és Édes holtomig való Édes Szerelmem, világi kincsem, lölköm, Édesem, min­den Szívem. Talán mosolyogni, de nem kivetni való: a kor diktálta szavakat régiességük ellenére is őszintének hisszük. -Akár­csak Juhász Gyula 320 évvel később írott mondatait: Édes Júliám, be szeretlek, be vágy­lak, de közel érzem most ma­gamat Hozzád. Vigasztalóm vagy és fölemelőm, 6 be sok mindent köszönök Szerelmed­nek. Üdvösségem... Folytathatnánk az idézete­ket, de helyette — úgy véljük — hasznosabb forgatni ezt a ma unikumnak számító ke­cses alakú könyvet. Ha ma már példatárnak nem is hasz­nálható, lebilincsel gazdagsá­gával, szókimondásával. A le­velek Stendhalt juttatják eszünkben, aki azt írta: Egyet­len szerelmeslevélből jobban megismerhetjük íróját, mint ha húsz évig élnénk mellette. Történelem és a természet világa A Magyar história-sorozat újabb kötete Bánk bán, az Aranybullák, a tatárjárás és az utolsó Árpádok századát, a XIII. századot mutatja be. Szerzője Kristó Gyula, a köz­tudatban még meglévő torz el­képzelések gyomlálására is vállalkozik. Dési Huber István Derko- vits Gyula mellett a magyar szocialista képzőművészet leg­nagyobb alakja volt. Küzdel­mes életútjáról Horváth György, a Magyar Nemzet kri­tikusa írt figyelemre méltó könyvet. A Szemtől szemben sorozatban megjelenő tanul­mány kiindulópontja a művész alkotómunkássága, amely min. dennél szemléletesebben mu­tatja be Dési Huber életét. Hazánk egyik változatos ter­mészeti világába, a Szekszárd­iéi délre húzódó gemenci er­dőkbe kalauzolja el olvasóit Kácsor Lajos lírai történetek­be ágyazott munkája. Könyvé­ben másfélszáz felvétel teszi még plasztikusabbá a harminc- hatezer holdas rezervátumot. A Gondolat könyvheti aján­latának végén említjük meg Hédervári Péter és Marik Miklós A Vénusz és a Mars ostroma című könyvét. Az ed­digi kutatások eredményeit tartalmazó kötet felidézi a szovjet és az amerikai kutatók munkásságát, hasznos kézi­könyv ez a témával foglalko­zók számára. M. Zs. A Virágoskönyv ikerpárja Fák könyve Virágzó hársfák, széltépte szilek, hajlongó tölgyágak, foszló kérgű nyírek, sudár ezüst- hársak, rozsdamarta októberi erdők látvá­nya serkenti szaporább ritmusra a szívet: Ferenczy Béni akvarelljei. Súlyos betegség után, lábadozóban, de immár örökké az ágyat nyomva készítette ezeket a rajzokat, mintegy végső üzenetét az élőknek, amo­lyan testamentumot, amely a természet szépségeit meséli el hol beszédesen, hol szűkresza bottan. A két esztendeje megjelent Virágoskönyv ikerpárjaként az idei könyvhéten. a Magyar Helikon kiadású Fák könyve varázsolja elibénk a kiváló művész heroikus küzdel­mét, lelki újjászületését. Harminckét lap az elmúlás ellen, megannyi derű, pompa és azonosulás a színek nyelvén. A kötet ak­varelljei (Ferenczy Béniné értő válogatásá­ban) mindennél büszkébben, ám hivalkodás nélkül, a Katona Tamás által hozzájuk stí­lusosan válogatott versekkel együtt (Ady, Babits, Áprily, Kosztolányi, Szabó Lőrinc, Illyés, József Attila, Dsida Jenő, Radnóti és költőtársaik műveivel) hirdetik a művészet örökké megújító erejét. Illyés Gyula A szil s a szél című verséhez. amelyet időnként még a nagy­hercegek és nagyhercegnők is elkapnak. A film muzsikája Offen- bachtól származik, s ez maga rangot jelent. Hát még ha Házy Erzsébet szólaltatja meg a dalokat! S mellette olyan ki­válóságok szerepelnek mint Darvas Iván (Martin), Feleky Kamill (Bumm kancellár), s az azóta, fájdalom, elhunytak egész sora: Szabó Ernő, Kiss Manyi, Tímár József, Gázon Gyula, Peti Sándor, Benedek Tibor, Kemény László. Ebből a szempontból a film felér egy televíziós Színészmúzeum- adással, és még azzal a tanul­sággal is szolgál, hogy a leg­jobbak is szívesen vállaltak szerepet a habkönnyű filmek­ben is, mert szerettek komé- diázni, és így — szerencsénk­re — erősen fel is javították az olyan, egyébként nem túl igényes műveket is, mint ez a film. Amarcord Üjabb Fellini-film, tele a rendező újabb emlékezéseivel gyermekkorára, vagy inkább már kamaszkorára, s a kisvá­rosra, amelyben, ezeket az éveit töltötte. Ha így jelöljük meg az Amarcordot, csak igen keve­set mondottunk el a film lé­nyegéről. Mert az igaz, hogy egyik rétege — s nem is leg­jelentéktelenebb — ez a ka­maszkori emlékezésáradat. A Fellini más filmjeiből oly­annyira ismerős figurák hada jelenik meg ismét: pompásan megfigyelt és még pompásad­ban kiválasztott alakok népe­sítik be a film kockáit. Kis­városi emberkék: tanárok, zugügyvédek, kishivatalnokok, iparosok, nagyhangú semmit­tevők, begerjedt kamaszok, kelekótya álmodozók, ütődött értelmiségiek és álszent, vagy csak lenyűgözően buta papok, férfifaló úriasszonyok, férfi- vadító rosszlányok, fehérmájú kamaszlányok, elefánt méretű trafikosnők, vónkisasszonyok, aggszüzek, élveteg apácák és viharos ifjúság után vallási tébolyba esett matrónák — a különleges alakoknak olyan tenyészetét vonultatja fel itt a rendező, mint még egyik film­jében sem. Néhány korábbi utalást, alaphelyzetet és alap­figurát is csak most értünk meg igazán. Kiderül: a Nyolc és fél óta ebből a gyermekkori világból táplálkozik Fellini fantáziája, s más-más variá­cióban, de lényegében ezeket az élményeket teremti újjá filmjeiben. De van az Amarcordnak egy másik rétege is, és ez sem kevésbé fontos. Ez pedig az olasz fasizmus korai eszten­deinek rajza. Fellini fölényes gúnnyal és elsöprő szatírával mutatja be ezt az időszakot. Saját kamaszkor! élményei itt már áttranszponálódnak a korszakról alkoltott vélemé­nyévé. Titta, a film kamasz hőse, aki talán maga Fellini, antifasiszta família gyereke, így a családon belül éli meg a politikai harc fordulatait, de ezek a harcok inkább csak csetepatékká torzulva jelen­nek meg. Fellininek ezzel a nagy hangú, de tehetetlen an­tifasiszta magatartással szem­ben éppúgy nincsenek illúziói, mint a hasonlóan nagy hangú, de az első bonyodalomra be­ijedő feketeinges fasisztákkal szemben. (A film egyik legre- mekebb s egyben leggyilko- sabb karikatúrájú képsora egy fasiszta díszünnepség ábrázo­lása.) A kisváros, Borgo lakói azonban élik a maguk életét és megpróbálnak álmodozás­sal túlemelkedni a valóság ri­deg és kegyetlen tényein. A í nyár a nagyvilág nagy életé­nek üzenetét hozza, a Grand Hotelban egy egzotikus ural­kodó száll meg, s a pazar kí­séret, meg a hárem felgyújtja a városka lakóinak fantáziá­ját. Aztán elkövetkezik egy csodálatos, titokzatos éjszaka, amikor befut a kikötőbe a mesébe illően fényűző óceán­járó, a Rex, de, minit annyi más vágy, remény és szépség, ez a mesehajó is pár pillanat múlva eltűnik a ködben, a ködben, a tenger páráiban, a sötétben. Az illúzióknak vége, marad a mindennapok torz valósága, a kisváros panopti­kumba illő alakjainak gro­teszk és szánnivaló élete. Furcsa varázsa a filmnek, hogy annyi groteszkség, kari­katúra, kegyetlen leleplezés található benne, s mégis át­hatja valamiféle líra, az emlé­kezés gyöngédsége és itt-ott meghatódottsága. Nem mond­hatjuk az Amarcordra, hogy a legjobb Fellini-film, de hogy o legsajátosabban a Fellinié ez az alkotás, az bizonyos. Aki esőben ment e Érdekes híradás ez a cseh­szlovák film. Marin Holly rendező alkotása arról az idő­szakról, amelyet mi úgy ne­veznénk : a téesz-szervezések ideje. De a csehszlovákiai kö­rülmények között ez a perió­dus szorosabban kötődött ma­gához a felszabadulás utáni földosztáshoz, mint nálunk. A film az épp csak földhöz ju­tott parasztok konfliktusai közül azit emeli ki, amit egyébként mi is jól ismerünk: nevezetesen a parasztságban élő évszázados földéhség s e vágynak az új körülmények közt meglehetősen túlhaladott tudati szintje, meg a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás közti ellentéteket. Takács István 1 Kalandozást, feszültség, varázsmoiAká Olvass: állandó olvasás ré. vén agyad az eszmék és elkép­zelések laboratóriumává válik, | amelyből kialakíthatod az élet ; értelmét és filozófiáját. Ezt az Eminescutól származó idézetet akár a Gondolat Kiadó köny­veire is kinyomtathatnák, hi­szen gondolkodásra, elmélyü­lésre serkentő kiadványaival talán a legszélesebb érdeklődé­sű olvasók igényeit elégíti ki. História és irodalmi műhely­vallomások, megható szerel­mes levelek, hazánk egyik táj­egységét bemutató kötet és a kanadai sarkvidék farkasainak életével megismertető könyv szerepel az ünnepi könyvhét kínálatának bőségasztalán. Egy szelet irodalmi múlt A közelmúltban körünkből eltávozott Simon István inter­júkötetével kezdhetjük a sort: nem lehet meghatottság nélkül kézbe venni ezt a könyvet. Márcsak azért sem, mert író­szobákat vallató szemvillaná­sai olyan megállapításokat ter­mettek, amelyek elválaszt­hatatlanok alanyaitól. Gondol­junk csak az Illés Endrével készült beszélgetés bevezető remeklésére, Urbán Ernőt elénk táró fürkészéseire, meg­hittségére Illyés Gyulával, Lengyel Józseffel, kortársait, sorstársait megszerettető, em­bert példaként elénk táró szó­fűzéseire. Mintha saját vallo­másával rímelnének össze a Rádióban elhangzott beszélge­tések részletei: nem az én egyéni érdekeim izgatnak,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom