Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-27 / 124. szám

1976. MÁJUS 27.. CSÜTÖRTÖK sóimon AUGUSZTUS 21-TŐL Szövetkezeti szakemberek VII. találkozója Pannónia ’76 néven au­gusztus 21. és szeptember 3. között került sor a szövetkeze­ti szakemberek idei találkozó­jára Harkányban. A TIT im­már hetedszer rendezi meg a találkozót az Országos Szövet­kezeti Tanács támogatásával. Most készült el a Pannónia *76 elméleti és gyakorlati programja. A találkozó alapté­mája: az MSZMP XI. kong­resszusa által hozott határoza­tok megvalósítása a szövetke­zeti mozgalomban. E gondola­tok köré csoportosulnak majd az előadások, a viták és a be­mutatók. A Pannónia ’76 nyitott lesz, azaz nemcsak a találkozó résztvevői, hanem az érdeklődők is meghallgathat­ják az előadásokat. A szakem­berek tapasztalatszerző látoga­tásokat tesznek a különböző típusú szövetkezetekben. Növényfajta- és gépbemutató Huszonegyféle kukoricát vetettek Pátyon Színbe vontatták a vetőgé­peket a pátyi Zsámbéki Me­dence Lenin Tsz-ben. Május közepére az 5300 hektáros gazdaságban minden mag a földbe került, s bizakodva vár­ták a gyülekező, de akkor még többnyire továbbvonuló esőfel­hőket. A hónap második felé­ben a 150 hektár cukorrépa permetezését és vegyszeres gyomirtását is elvégezték a gépek. A mélyebb fekvésű te­rületeken a húsz tagból álló brigád hagyományos módszer­rel, kapával segít a gyomirtás­ban. Ez megszokott, viszont van valami, ami különös várako­zással tölti el a közös gazdaság szakembereit. Május végén ér­keznek meg Bábolnáról a napi 30 vagon kapacitású termény- szárító berendezés alkatrészei. Tatabányán lesz az első Megyei agrokémiai centrum Komárom megyében — a Bábolnai Iparszerű Kukorica- termelő Közös Vállalat kezde­ményezésére — már korábban elkészültek a megyei agroké­miai centrum tervei. Közös megbeszélésén több mint 30 Komárom megyei tsz, illetve állami gazdaság úgy döntött, hogy a — a műtrágyáit és nö­vényvédő szerek hatékony al­kalmazását előmozdítandó — a Komárom megyei mezőgazda- sági üzemek agrokémiai közös vállalata keretében kiépítik a megyei agrokémiai hálózatot. Az országban ez lesz az első olyan agrokémiai centrum, amelynek hatásköre egy egész megyére kiterjed. Működésé­ben a kémiai anyagokat for­galmazó vállalatok, a termelé­si rendszerközpontok és más érdekelt intézmények is részt vesznek. A beruházás terveit a Komáro­mi Tervezőiroda készíti, s a Dunavarsányi Petőfi Tsz épí­tőbrigádja lesz a kivitelező. Az elképzelések szerint június 1-én kezdik meg a munkát és szeptember 30-ra megtörténik a végleges üzembe helyezés is. Miért ilyen sürgős ez a be­ruházás? Mert az őszi kukori­cabetakarításnál fajta- és gépi betakarítás bemutatót szeret­nének rendezni. Az 1326 hek­tár kukorica-vetésterületből. 45 hektáron, 21 fajtát ve­tettek kísérleti parcellákba a Zsámbékot, az M—1-es úttal összekötő herceghalmi út mel­lett. Itt lesz a bemutató, me­lyet az ONFI vezető szakem­berei irányításával rendeznek. Az érdeklődők a helyszínen tájékoztatót kapnak az egyes fajták jellemző tulajdonságai­ról, nagyüzemi termesztési eredményeiről. A kísérleti par­cellákon olyan újdonságokkal ismerkedhetnek majd meg, mint például a Pionér 3764— 3780 és 3784, az NK—PX— 20-as stb. A betakarítás a John Deer kombájn feladata, mely­nek teljesítménye 10 óra alatt 13 vagon idény szerű morzsolt kukorica. Ez került az új szá­rítóba. Az ősszel három ilyen John Deer kombájn dolgozik majd a kukoricaföldeken, melyek mintegy 10 vagonnal többet ta­karítanak be naponta, mint, amit az új berendezés meg tud szárítani. Van három COB- MANN-típusú szárítójuk is, melyek összesen napi 10—12 vagon kukoricát tudnak fogad­ni. Azt tervezik, hogy ha a sa­ját terményükkel végeztek, bérszárítást vállalnak a négy berendezésre, ezzel is csökkentve a beruházás meg­térülési idejét. Búzából 1345 hektáron öt­fajta magot vetettek; keresik az adottságainknak leginkább megfelelő fajtát. A Vetőmag­termeltető Vállalattal kötött szerződésük érelmében 270 hektáron termelnek a vállalat számára Kavház, Libelulla és Jubilejnaja fajtákat. Az aratás után azonnal, augusztus máso­dik felében elkezdik az értéke­sítést is. Eredetileg csak 60 va­gon vetőmag értékesítésére kö­töttek szerződést, melyet a vál­lalat kérésére a teljes terme­lésre, 115 vagonra módosítot­tak. Sajnos a cukorrépával jóval több a gondjuk. Gépeik elöre­gedtek, munkáskéz nincs. Ere­detileg csupán 100 hektárt vál­laltak, de később a népgazdaság igényeit szem előtt tartva kiegészí­tették még ötvennel. Mint mondták, nem szívesen tették, hiszen ez az ágazat évek óta a vesztesé­gesség határán mozog. A tava­lyi tapasztalat alapján meg­próbálják javítani a cukorfo­kot azzal, hogy hektáronként csak 100 kilogramm nitrogén hatóanyagú műtrágyát al­kalmaznak és hatékonyabban védekeznek a növény leveleit károsító cerkoszspóra ellen. T. Ágoston L. Vándormadarak a kertészetben Ha írás lenne... Csak az életmód megváltoztatása segítene Egy házaspár és két kisgyer­mek áll Thebery Gézáné vb- titkár íróasztala előtt, a ha­lásztelki tanácsházán. Férj és feleség egymás szavába vágva hadarva panaszkodnak, nehe­zen vehető ki, hogy tulajdon­képpen elmaradt munkabé­rük behajtásáért fordultak a tanácshoz. Kertésznél vállaltak munkát, és most el akarnak menni, a gazda azonban nem hajlandó kifizetni bérüket. — Ha írott szerződésünk lenne... így azonban mi nem segíthetünk, a bírósághoz kell fordulniok — mondja a vb- titkár. Azért rábízza a házas­párt az egyik előadóra, talán használ a tanácsi figyelmez­tetés és fizet a kertész. Elmaradt a bérfizetés Elmondja azután, hogy a helybeli Egyetértés Szakszö­vetkezet tavaly egyesült a Du­na Tsz-szel, de tagjai közül a bulgárkertészek ebben a gaz­dasági évben még á régi ala- ■pon maguk gazdálkodnak. Vagy harminc-negyvenen le­hetnek, legtöbbjük alkalma­zottat tart, de néhányan elmu­lasztják őket bejelenteni az SZTK-nál, és ezért a biztosí­tási járulékot sem fizetik. Ez ellen alkalmazottaik nem til­takoznak. Csak ha megbeteg­szenek és nem kapnak — mert nem kaphatnak — táppénzt, akkor szaladnak fűhöz-fához. Néhány éve az SZTK vizsgá­latot tartott, és akkor több kertészen is behajtott 4—5 ezer forintot, ám ez sem szolgált tanulságul. Azt hangoztatják, nem állandó alkalmazottakat, csak esetről esetre dolgozó al­kalmi munkásokat foglalkoz­tatnak magas napszámért, ab­ból pedig nem kell levonni semmiféle járulékot. Az alkalmi munkások per­sze tél utójától késő őszig megszakítás nélkül dolgoznak, sokszor még vasárnap is. Oly­kor egyik-másiknak adós ma­197ő. első felében megnyílik az ország egyik legkorszerűbben felszerelt ABC ÉLELMISZER-ÁRUHÁZA Munkatársakat keresünk: kereskedelmi vezetőket, szakképzett eladókat, pénztárosokat, továbbá segédmunkásokat Kulturált munkahelyek, gépesített berendezések. Jelentkezni lehet: az ÉSZAK-BUDAI MUNKÁS ÁFÉSZ Személyzeti osztályán, Budapest XII., Gaál József u. 6. (UM-IMK HMM M|| Klíma — hűtőházakhoz Negyedévenként mintegy 10—12 millió forint értékű hű­tőházi berendezés készül a Klíma Ktsz szcntmártonkátai üze­mében. Képünkön az üzem egyik legügyesebb nődolgozója, Sipos Menyhértné hegeszti a léghűtőt. Bozsán Péter felvétele Több gyermektápszer Nagyobb jegkrémválaszték Az Egyesült Gyógyszerve­gyészeti Gyár az idén már minden igényt kielégít gyer­mektápszerekből. A Robébi A és a B, a Robolact, valamint a Linolac nevű tápszerekből az idén mintegy 3,8 millió dobozzal készítenek, félmil­lió dobozzal többet, mint ta­valy. Növelik az üzemben tét idén a jégkrém gyártását is. A tervek szerint több mint 30 millió jégkrémet készíte­nek, nyolcmillióval többet, mint tavaly. Bővítették a vá­lasztékot is, s jelenleg eper, vanília, dió és puncs jég- krémet állítanak elő. rad a kertész, és ezek az em­berek ilyenkor legfeljebb a tanácshoz mennek panaszukkal, vagy még oda sem. A bíróság­hoz, ők tudják miért, nem fordulnak. Furcsa életforma Furcsa, különös szerzet, a szó szoros értelmében vándor­madár úgyszólván valameny- nyi. Messze vidékről valók, szülőföldjükre soha sem tér­nek meg, állandó lakhelyük nincs, ebben a községben sem' jelentik be magukat. Van köz­tük, aki a gyermektartásdíj megfizetése elől bújdokol, és van, akit kóborló kedv kész­tet állandó vándorlásra, egyet- egyet családostól. A vállalt munkát azért csak elvégzik, ki jobban, ki gyengébben. Némelyik minden évben visszatér, vagy a tél fo­lyamán is itt marad, meghúz­za magát a fészerben, ahova tavasszal költöztette be a gaz­da. Csavargók? Munkakerülők? Nehéz eldönteni. Mindenesetre mélységesen irtóznak a ren­dezett, szabályos munkavi­szonytól. Egyéb okok miatt, de már csak ezért is nyilvánvaló, lelkileg sérült emberek. Le­het-e segíteni rajtuk? Lctelepíthetők ? Jövőre a kis kertészetek helyét is elfoglalja a nagy­üzemi kertészet. Ott is szük­ség van munkáskézre, vállal­nak-e azonban munkát ezek az emberek? Leadva a mun­kakönyvét, betartva a munka- fegyelmet és lemondva a ván­doréletről? ők maguk bizo­nyára nem gondolkoznak ezen, hiszen a holnappal nem, leg­feljebb a mával törődnek. Ilyenek. Tucatszám ha vannak Ha­lásztelken, szerteszét az or­szágban egy-két százan lehet­nek. Valóban kétes munkaerő­tartalék, de még is meg kel­lene próbálni jó szóval fog­lalkozni velük, egyik-másik­ból teljes értékű ember le­hetne. . Sz. E. A fejlett szocializmust fejlett öltözékben építik a dolgozók. Ebben is megnyilvá­nul az a dialektikus felismerés, hogy nincs ellentét a két állítás között, meiy szerint: 1. az öltözet teszi az embert, 2. az ember veszi fel az öltözetet. Persze ez az elvi felismerés nehezen tört utat magának, mint minden, ami új. Hosz- szabb ideig az a dogmatikus szemlélet ural­kodott, hogy ha az ősikommunizmus öltözete egy szál fügefalevél volt, akkor a fejlett osz­tály1 nélküli társadalomban az egy szál szem­üveg öltöztet. Kiderült azonban, hogy nem mindenkinek egyformán előnyös az a vise­let. Kopaszokat például kevésbé öltöztet, mint derékig érő hajú szőkéket. Az öltözetek csoportosítása terén ma nagy a bizonytalanság. Még a legtartósabbnak az évszakok szerinti felosztás tűnik: téli, ta­vaszi, nyári, őszi öltözet. A baj csak az, hogy az évszakok nem tartják magukat ehhez a beosztáshoz. Mint egy újabb közmondás meg­állapítja: nyáron nagyon hideg van, télen nagyon meleg van. Ily módon további felosztási elvek nyo­mulnak előtérbe, amelyek a gyakorlatot igyekeznek alapul venni és amelyeket an­nak az időszerű kérdésnek kapcsán szem­léltetünk, hogy: milyen öltözéket vigyünk magunkkal nyaralásra? 1. Az egyszerű öltözet hívei több rádiószó­zatban fejtették ki álláspontjukat. Alapul elegendő — hirdették meg — egy farmer, ezt nőknél ing, férfiaknál blúz egészíti ki, a lábon fapapucs, a változatosságot bizsuk képviselik, úgymint gyöngyök, fülönfüggők, klipszek, övék és zenélő öngyújtók. Az esernyő tilos, esőköpeny, esetleg dzseki en­gedélyezett, kényes lábúak zoknit, haris­nyát viselhetnek. E nézet gyakorlati elterjedését segíti, hogy csak kis bőröndöt, esetleg strandszatyrot kell cipelni, leválasztható fürdőruha betéttel, beépített magnóval. Viszont néhány nem mellékes szempont akadálynak tűnik. így a célszerűség, a flanc és a hagyomány sze­repe az öltözködésben. 2. A célszerűség hívei arra hivatkoznak, hogy nyaralás esetén lehet eső, lehet hó. El­indulnak az egyszerű farmerben, elered az eső. Felhúzzák az esőköpenyt, átázik. Min­denképpen dideregnek. A fapapucs nem ázik át, de nem melegít és a következőkben meg­vetemedik. Tehát — mondják a célszerűség hívei —: fel kell készülni minden eshető­ségre és hóságra, továbbá még hőségre is. Ezért jelszavuk: „Rétegezetten öltözköd­jünk!” Első réteg: értelemszerűen bugyi, al­sónadrág, zokni, melltartó. Második réteg: nadrág, szoknya, szoknyanadrág, tornacipő, blúz, ing, ingblúz. Harmadik réteg: pulóver, sízokni, kölnivíz, arcszesz. Negyedik réteg: kardigán, sál, sapka, vagy sísapka, ötödik réteg: jéger alsó (a 2., 3. réteg levetendő, az ötödik felveendő, a 2—3. réteg ismét felöl- tendő), bakancs, bal felső zsebben lapos üveg viski. Hatodik réteg: dzseki, vattabélés nél­kül, füles sapka vagy sipka, szakáll. He­tedik réteg: dzseki alá vattabélés, a kö­zönséges sapka és a füles sipka egymás he­gyibe. v Amint az ismertetésből kiviláglik, az egy­szerűség’ e megoldásnál csökken, a bőrönd­szám nő. Ezenkívül marad a flanc, 'amit a köznyelv „a társadalmi érintkezés méltó külső formái, továbbá az egyéni megjelenés kibontakoztatása megvalósításának”, rövi­den „divat”-nak, mégrövidebben „státus­szimbolikus öltözködés”-nek nevez. 3. A flanc hívei a célszerűséget teljesen GOMBÓ PÁL, ...TÉT Öltözet (34.) elvetik, az egyeszerűséget bonyolultan való­sítják meg. Például: ha meleg van, fürdő­ruhájukhoz hermelinboát viselnek, ne mond­ják, " hogy az nincs nekik. Esőben autót vi­selnek bizsukkal, elölfüggőkkel, hátulfüggők- kel, angol (nyelvű) -tapaszokkal. Főként azon­ban estére készülnek fel. Ilyenkor a hölgyek egyéniségüknek megfelelően kölnit, parfü­möt vagy dezodort viselnek, a férfiak zsa­kettot, halászzubbonyt magasszárú csizmá­val, napszemüveget a fejtetőn, vagy slussz­kulcsot aranyláncon. Vannak még: dekoltá­zsok, tkeppek, szárazságálló csizmák, mel­lény. Előnyösen hat a bal kézben a Stern, a jobb kézben Pall-Mall, a nagyban ber­náthegyi. Az esti viselet naponkénti változ­tatása kötelező, mindehhez táskarádió, reg­gel ráadásul táskás szemek járulnak, to­vábbá hordozható tévékészülék, amelyet a divatbemutatók adásainál bekapcsolnak, mert akkor jön a prófécia. Isten derékszögbe foglalt félszeme a mellek között mindig de­koratív. 4. A hagyományos öltözködés megszállott­jai nem hallgatnak rádiót, nem hisznek a tévének, csakúgy öltöznek a vakvilágba, kiki abba, amije van. Ennek a megoldásnak óriási hiányossága azonban, hogy az öltözködés maga nem mozgatja meg eléggé a szíveket és agyakat, sőt a pénztárcákat sem — így kétségkívül antiszociális. .Aki nyaralás előtt be nem vásárol, az minek nyaral? Aki má­sokat sem meggyőzni, sem meghökkenteni, sem lekörözni nem akar, az unalmat áraszt és magára vessen, ha nem hívják vízisdelni, vitorlázni, szaunázni, nem fényképezik. Az ilyen személy, ha férfi, esetleg még ultizhat, ha nő, köthet, de már a tévészobában csak az utolsó sorban ülhet lé, ha van hely. Egyébként normálteljesítménye két bőrönd, amelyet csak dupla borravalóért vállal fel a cipekedésre specializálódott helyi lakos­ság. íme, egyetlen élethelyzet is mennyire ta­núsítja az öltözködés problémáinak elvi megoldatlanságát. Újabban szociológusok és pszichológusok — akik, mint ismeretes, az imperialista terjeszkedés korszakában van­nak — vetették rá magukat az öltözködés­vizsgálatra. Kérdőívek kibocsátása és fel­dolgozása alapján két, egymással gyökere­sen ellenkező következtetésre jutottak. A szociológusok szerint az öltözködés függ a kereseti átlagtól, éspedig a szegényebbek flancosabban, a gazdagabbak egyszerűbben, a méggazdagabbak mégflancosabban, a tár­sadalmi munkában kitűnt szakszervezeti tagok hagyományosabban hajlamosak öl­tözködni. A pszichológusok szerint mind­erről szó sincs, hanem a) a férfiak nőieseb­ben, b) a nők férfiasabban, c) az öregek fia­talosabban, d) a fiatalok öregesebben igye­keznek öltözködni. Vitájuk eldöntésére újabb, ezúttal közös kérdőívet bocsátanak ki — e heti divatjavaslatunk: öltözzünk ezekbe a kérdőívekbe! Ez egyszerű viselet; tíz ponton­ként rétegezhető; ha felül hordjuk a jöve­delmi bevallást, flanc céljaira is megfelel; és hagyományosnak is tekinthető, mert mind­nyájan. viseltünk már papírcsákók 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom