Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-25 / 122. szám

1976. MÁJUS 25., KEDD v/ftWrro 7apasztalafcsere — kongresszus után Rendszerezni a fei adatokat Szombaton dr. Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának ösz- szefoglalójával fejeződött be az a kétnapos tanácskozás, ame­lyet a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága rendezett a zánkai úttörőváros- ban a KISZ IX. kongresszusá­nak döntéseiről, dokumentu­mairól. A tanácskozás résztvevői — a KISZ KB vezető munkatársai, a KISZ megyei és budapesti bizottságainak első titkárai és úttörőelnökei, az ifjúsági szö­vetség járási, városi területi és nagyüzemi titkárai, az ifjúsági sajtó vezetői és a KlSZ-válla- lalatok igazgatói — meghallgat­ták Barabás Jánosnak, Fejti Györgynek és dr. Nagy Sán­dornak, a KISZ KB titkárának tájékoztatóját az ifjúságpoliti­kai és az ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseiről. Az előadások után a Pest megyei KlSZ-vezetőket arról kérdeztük, mi az, amit e két­napos tanácskozáson elhang­zottakból később, mindennapi munkájukban ia hasznosíthat­nak. Tóth Andris, a KISZ me­gyei bizottságának munkatár­sa: — Számomra elsősorban Ba­rabás Jánosnak, a KISZ KB I titkárának előadása volt a | legtanulságosabb a kongresz- i szú, helyéről, szerepéről ifjú- j Ságunknak, a KISZ-tagoknak az életében. Sok hasznos ész­revétel hangzott el ebben az előadásban ideológiai mun­kánk aktuális kérdéseiről, fel- j adatairól. Mohos Éva, a sződ'ligeti Li­Előadás közben. A második sorban balról az első: dr. Arpásl Zol­tán, a KISZ megyei bizottságának első titkára. getii Károly KISZ-vezetőiképző iskola megbízott igazgatója is hasznos ismereteket szerzett oktatómunkájához. — A legfontosabb, hogy e két nap előadásain nagy hangsúlyt kapott a kongresz- sizuson elhangzottak rendsze­rezése. ötleteket adott ahhoz, hogy mit tegyünk, amikor a részletekkel is meg akarjuk ismertetni a hozzánk érkező fiatalokat. S hogy ezeknek a részleteknek révén tapintsunk rá a lényeges problémákra, feladatokra. Méhész János, a KISZ da­basi járási bizottságának tit­kára: — Nekem Nagy Sándornak, a KISZ KB titkárának az elő­adása tetszett a legjobban. Szó esett ebben a munka és a tanulás egységéről. Nagy Sán­dor beszélt arról is, hogy a je­lenlegi gazdasági helyzetben szükséges, hogy a fiatalok erejüktől teliden kapcsolódja­nak be a termelésbe. A maga­sabb Sizdntű munkához azon­ban alaposabb tudás kell, s ezért elsőrangú feladatunk a tanulás. Az előadások szünetében ju­tott idő a szórakozásra, a köl­csönös ismerkedésre, a sport­ra. Beszédtéma volt még az utolsó napon is a Pest megyei labdarúgócsapat sikere: első lett a hirtelenjében megszer­vezett bajnokságon. V. F. Csak ügyintézők? A szakszervezeti bizalmi az alapszervezeti csoport ügyeit intéző, választott tisztségviselő — olvasható az értelmező ké­ziszótárban. Vajon mit takar ez a szűkszavú megfogalma­zás? Valóban egyszerű ügyin­tézők, vagy az üzemi demok­rácia szélesedő áramlatában, a vállalati feladatok megoldásá­ban ennél többre hivatottak a szakszervezeti bizalmik? E kérdések messzire vezető szá­lait követtem a Nagykőrösi Konzervgyárban. Belánszky Józsefné műhely­bizottsági titkár szerint: — A bizalmi a szakszerve­zet jelzőkészüléke.' Ö értesül elsőként a körzetében dolgo­zók gondjairól, véleményéről. S ezeket közvetíti a mijüielybi- zottságokhoz vagy más, illeté­kes szakszervezeti fórumok­hoz. Ez a folyamait azonban vissza is fordítható. A szak- szervezeti döntések, állásfogla­lások, a mozgósító fölhívások a bizalmi útján jutnak el min­den dolgozóhoz. Hasonlóképpen cselekvő, közvetítő, tartalmas szerepet tulajdonít a bizaimiknak Bél- teky Lajos üzemvezető: — A gazdasági vezetés szá­mára nagy segítséget adhat­nak. Különösen a társadalmi feladatok megoldásában. A termelés alakulását is befolyá­solhatják. A dolgozókat talán könnyebben meggyőzi a bizal­mi, mint mondjuk a csoport- vezető. Inkább maguk közül valónak tekintik, nem főnök­nek. A kedvező vélemények után a gyár néhány, bizalmiját ke­restem föl. Meglepetés­sel tapasztaltam, hogy bár­melyikükhöz fordultam, sza­vaik bizonytalanságot tükröz­tek. Többet lehetne tenni Miklay Agnes, a pritamin- üzemben bizalmi. Először töl­ti be ezt a tisztséget. Huszon­két évével a legfiatalabbak közé tartozik. — Tulajdoniképpen eddig nemigen csináltam egyebet — mondja —, csak a tagdíjat szedtem össze. Sokan azt hi­szik, csak ezért vagyok. Meg a segélyekért, azokat is én inté­zem. Ha valami komolyabb ügyük van az embereknek, ak­kor inkább közvetlenül a tit­kárhoz fordulnak. Szívesen vállalnék többet is, de nem na­gyon tudom, hogyan fogjak hozzá. Más bizalmiakkal, akik­től esetleg tanácsot kérhetnék, nincs kapcsolatom. Az információ hiányáról, a magára hagyatottság érzéséről nemcsak Milday Agnes vallott. A dolgozók hiába fordulnak a bizalmihoz kérdéseikkel, ha az, ismeretek hiányában, nem tud megfelelő választ adni. — És ha ez többször előfor­dul, akkor legközelebb már közvetlenül a műhely- vagy üzembizottságot keresik föl — mondja Leskó Lászlóné, a la­boratórium 30 dolgozójának bizalmija. — Sokkal több fel­világosítást kellene kapnunk ahhoz, hogy a jelenleginél job­ban. dolgozhassunk. Igaz, a dolgozók sem várhatnak túl sokat a bizalmiaktól. A külön­böző segélykéréseken kívül a legtöbb, amire megkérnek, hogy nézzek utána, jól számí­tották-e ki a tagdíjbesaroiásu- kat. — Vállalna-e többet is? — Bármire kémek, megte­szem. Harminc éve dolgozom a gyárban, négy gyerekem van, de soha nem tértem ki sem­milyen feladat elől. Tapasztal­tam azoban már olyan esetet, amikor valamilyen intézkedés megingatta a szakszervezeti tisztségviselő tekintélyét. Az ilyen hibákat nagyon nehéz helyrehozni. S ezért sokan visszahúzódnak. A bizalmi­munkát én pártfeladatnak is tekintem. Talán ezért érzem néha úgy, hogy többet lehetne tenni. Formálisnak érzik Horváth Péternét, a fémcso­magoló labor húsztagú cso­portja választotta meg tavaly, a gyermekgondozási segélyre menő régi bizalmi hélyébe. — Milyen tapasztalatokra tett szert az első évben? — Nekem szerencsém volt — válaszolja. — Az elődöm jól kézben tartotta a csoport ügyeit. Csak az ő munkamód­szerét kellett átvennem. Ügy érzem, sikerült. Arra a kérdésre, hogy az ügyintézés mellett mi teheti teljesebbé a bizalmi munkáját, csak csodálkozó pillantással válaszol. A konzervgyári körkérdé­sekre adott válaszok arra utal­nak, hogy a szakszervezeti bi­zalmik formálisnak, gépiesnek érzik a rájuk kimért feladato­kat. Tudatosan vagy ösztönö­sen, de ennél többre hivatott­nak érezték magukat, mikor a környezetükben dolgozók bi­zalmat szavaztak számukra, és ők elvállalták ezt a tisztséget. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az elmondottaknál töb­bet is tesznek. Barna Ferenc­né, aki Miklay Ágnes csoport­jában dolgozik, így jellemezte bizalmijukat: — A legfiatalabb, de a leg­rátermettebb is. A munkaver­senyben elért eredményeinket neki is köszönhetjük. Tagja szocialista brigádunknak, és ő vezeti a naplónkat is. Miért nem szóltak? A fémcsomagoló labor veze­tője, Polgár Ferenc Horváth Péteméről szólva a közelmúl­tat idézi: — Néhány hónapja selejtes dobozszállítmány érkezett. Ha valamennyit visszaküldjük, le kellett volna állítani a terme­lést. Ezért nekiálltunk, és ki­válogattuk a még használható dobozokat. Ezzel megelőztük a termeléskiesést. Ezt az egész, társadalmi munkában végzett akciót a bizaimink szervezte. Miért nem szóltak a kérde­zettek ilyen dolgokról is? Nem hiszem, hogy a szerénység pa­rancsára, hiszen a becsületes, hasznos tevékenység számon­tartása nem tűnhet dicsekvés­nek. Arról lehet inkább szó, hogy ezeket a feladatokat a bi- zalmi tisztségtől különválaszt­va kezelik. Ügy hiszem, ha szorosabb kapcsolat alakulna ki a különböző területeken dolgozó bizaimik között, ha a szakszervezet felsőbb fórumai­val közvetlenebb és rendszere­sebb oda-visszacsatolás jönne létre, akkor tudatosabbá, haté­konyabbá válna a bizalmiak munkája. Ebben a hónapban tartották a konzervgyárban az összevont bizalmiértekezletet. Ha a to­vábbképzéssel összekapcsolt tanácskozás nem válik egyedi alkalommá, hanem e gondokat felszámoló akció kezdetét je­lenti, akkor a jövőben a kon­zervgyári szakszervezeti bizal­mik bizonyára még több kedv­vel és eredménnyel oldják meg — nem csupán ügyintézői — feladatukat. Lakatos Tamás IMI, ÉVIG Megyei BNV-dijasok a D^pavüonban Félidejéhez érkezett a be­ruházási javak szakvására, a tavaszi BNV. Tegnap estig négyszázezren keresték fel a kőbányai vásárvárost, ahol a szemerkélő eső ellenére is szakemberek népes csoportjai jártak pavilonról pavilonra. Gazdag programmal kez­dődött a hét első napja, egy­mást érték a szakmai talál­kozók, bemutatók. A Szovjetunió magyaror­szági kereskedelmi képvise­lete és az AVTOEXPORT magyar közlekedési partne­reivel — köztük a Csepel Au­tógyár vezetőivel — tartott tegnap délelőtt baráti légkö- rő eszmecserét. Sajtótájékoz­tatót rendezett a NIKEX és a TECHNOIMPEX is, továb­bá a lengyel külkereskedel­mi vállalatok mutatták be gépeiket. A vásárlátogatók nagy ér­deklődéssel szemlélhették meg az energiatermelés és villa- mosgépgyártós hazai képvi­selőinek színvonalas kiállí­tását a D-paviloniban, ahol két Pest megyei BNV-díjas terméket is megtekinthettek. Az ikladi Ipari Műszergyár hazai és nemzetközi piacon egyaránt keresett háztartási kisgépek, hobbykészülékek motorjait hozta el a vásárra, nagy választékban. Közülük a hűtőkompresszor-motorcsa­lád nyert BNV-díjat. — Az MK betétmotorcsalá­dot a magyar igényeknek meg­felelően fejlesztettük ki: az egri Finomszerelvény Gyár kompresszorokba építve to­vábbítja a Jászberényi Hű­tőgépgyárnak; valamint olasz, görög, finn és még más ex­portérdekeltsége is van ter­méküknek — tájékoztatott Pé­ter Pál vezérigazgató-helyet­tes, kereskedelmi igazgató, majd hozzáfűzte, hogy jelen­leg előrehaladott tárgyalá- sökat folytatnak egy angol céggel, s a jelek arra mu­tatnak, hogy még az idén megkezdhetik a szállítást. Évente 300—400 ezer hűtő­kompresszor-motort gyárt az IMI. Tavaly 25 százalékkal növekedett tőkés exportjuk, előreláthatólag az idén is ha­sonlóan bővülnek a nyugat­európai országokba irányuló szállításaik. Megnövekedett a. gyár KGST-n belüli szerepe is, er­re utal a kiállításon bemu­tatott két termék. A Moson­magyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár szakosodott az egy­es kétszintes baromfinevelők komplett gyártására, amely­hez a szellőző berendezése­ket az IMI szállítja. Itt a vá­sáron a KKT típusú szellőző vezérlőegységét is láthatjuk. A másik gyártmány — az Irodagépipari és Finomme­chanikai Vállalattal koope­rációban készülő — Ratus pénztárgép meghajtómotorja. Ismeretes, hogy évek óta az IGV látja el a szocialista or­szágokat ezekkel a speciális készülékekkel, amelyekhez a vasadi üzemegységük gyárt­ja az alkatrészeket. Üjdonság a barkácsfűrész készülék, amely iránt nagy az érdeklődés. Ezért az IMI ve­zetőit foglalkoztatja az a gon­dolat, hogy a körfűrész-, bak­köszörű-, betonkeverő- és kompresszormotorokon kívül Erősítették a hazafias és az internacionalista nevelést Szolnokon a tiszaligeti sportcsarnokban hétfőn meg­kezdődött . a Magyar Honvé­delmi Szövetség vezetőinek kétnapos országos értekezlete. A tanácskozás munkájában részt vett és felszólalt Czvne- ge Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter. Jelen volt a tábornoki kar több tagja, a párt, tanácsi és társadalmi szervezetek vezető képviselői. A több mint hatszáz részt­vevőt a vendéglátók nevében Andrikó Miklós, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára üdvözölte, majd Kiss Lajos vezérőrnagy, főtitkár értékelte, az MHSZ-szerveze- tek elmúlt négyévi munkáját, a szövetség elé tűzött politi­kai, társadalmi és honvédelmi feladatok végrehajtását. Beszédében kiemelte, hogy az MHSZ-szervezetek figye­lemre méltó fejlődést értek el, erősítették a szocialista haza- fiságra és a proletár interna­cionalizmusra való nevelést. Szorosabbá váltak a szövetség kapcsolatai a néphadsereg alakulataival, a honvédelmi munkában érdekelt állami és társadalmi szervezetekkel. A szövetség keretében évente 60 ezer fiatal szerzett gépjármű- vezetői jogosítványt, s nagy tömegeket mozgósított a „Ve­zess kiválóan” verseny. A könnyűbúvárok öt év alatt 337 alkalommal végeztek víz alatti munkát, ott voltak a „Testvériség” gázvezeték le­fektetésénél, a százhalombat­tai olajfinomító építésénél. A Dunai Vasműben és a népgaz­daság számos, más fontos munkaterületén. A tanácskozás alkalmából a sportcsarnokban nagyszabású MHSZ-kiállítás és bemutató nyílt. Este a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola nagytermében a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese adott műsort a résztvevők tiszteletére. — amennyiben a piaci keres­let kedvező — megkezdi a komplett hobbykészülék so­rozatgyártását. Mint két szomszédvár, a D-pavilonban egymással szem­ben kapott helyet az IMI és az ÉVIG. A rokonszenv an­nál is inkább teljes, mivel az Egyesült Villamosgópgyár ceglédi gyáregységének kézi- szerszáma szintén BNV-díjat nyert. Az építőipar ösztönzé­sére látott napvilágot a nagy szakmai elismerést ara­tó ütvefúrógép, amely kettős szigetelésű, 3—13 milliméter befogószárú. Most a házgyári lakásoknál a vasbetonpaneles építkezésekhez a fúróberende­zés nélkülözhetetlen az építő­ipar kisigéptárában. — A kiállított ütvefúrógép a nullszéria egyik darabja, a többi most vizsgázik a gya­korlatban. Állják a próbát — jelentette ki dr. Verebéig Pál, az ÉVIG kereskedelmi tanács­adója, majd így folytatta: — Évente 4,5—5 millió fo­rint devizamegtakarítást je­lent a népgazdaságnak a gyártmány bevezetése, ugyan­is eddig ehhez hasonló konst­rukciót csak az NSZK-ból és Svájcból szerezhettek be. Szé­les körűen alkalmazza a gép­ipar, a vállalati tmk-mű- helyek, szerelővállalatok, az építőipar, szakipar, az ener­getikai ipar. Beton, műkő és té"' ■ anyagba keményfémlap- kás csigafúrót kell hozzá használni. 100 milliméter vas­tag betonlapot 58 másodperc alatt, 65 milliméteres téglát 7 másodperc alatt fúr át. Az ÉVIG vásári tárgyaló- termében egymást váltják az üzletkötők. Legtöbbjük így kezdi meg az érdeklődést: Mi­lyen szállítási határidővel tudnák vállalni bizonyos mennyiségű ütvefúrógép le­gyártását? A válasz: 1977 el­ső negyedévétől a Kisgép­értékesítő Vállalatnál már kapható lesz. H. A. Rákóczi-megcmlékezcsek világszerte Hétfőn ülést tartott a Ma­gyarok Világszövetségének el­nöksége: megtárgyalta azokat a programokat, eseményeket rendezvényeket, amelyekkel a nyári hónapokban fogadják a külföldön élő, hosszabb-rövi- debb időre hazalátogató honfi­társainkat. A tanácskozáson — amelyet dr. Bognár József akadémikus, a szövetség elnö­ke vezetett — dr. Szabó Zol­tán főtitkár előterjesztése alapján vitatták meg és hagy­ták jóvá a szövetségi munka „menetrendjét” a vendégfor­galmi időszakra. Arról is szó esett az elnök­ségi ülésen, hogy a magyar­ság körében szerte a világon megemlékeznek az idén a Rákóczi-évfordulóról. Elsősegély, csecsemőápolás Egészségnevelési hét Százhalombattán Egészségnevelési hét kezdő­dött tegnap Százhalombattán. Az ünnepélyes megnyitót — stílszerűen — az új városi rende­lő tanácsadó helyiségében tar­tották; beszédet dr. Körösi László, körzeti orvos mondott. A rendezvények szervezői (a Pest megyei egészségnevelé­si csoport, a városi tanács több osztálya, a városi KISZ-bi- zottság, a DKV biztonságtech­nikai osztálya, s a Vöröskereszt alapszervezetei), arra töreked­tek, hogy minél több fiatal és idősebb városlakót bevonja­nak a különböző vetélkedőkbe, elhívjanak az előadásokra. Az ünnepélyes megnyitó után — amelyen megjelent Ferenczi Illés, a városi tanács elnökhe­lyettese, Szekeres Zoltán, az MSZMP városi bizottságának osztályvezetője, és Bicskei An- talné, a Vöröskereszt városi titkára — a 2. számú általános iskolában ifjúsági vetélkedőt tartottak. A vetélkedőn a fel­sőtagozatosok vehettek részt, hat csoportban 42-en neveztek. Fő téma a csecsemőápolás és az elsősegélynyújtás volt. A pajtá­sok felkészítésében nem­csak a három védőnő és a szakkörvezető tanár vett részt, hanem az Ifjú Egészségör szak­kör tagjai is. Munkájuk ered­ményesnek bizonyult; az első helyezett VI./B. osztályos cso­port szinte kivétel nélkül min­den kérdésre válaszolni tudót.. (A második helyezett szintén a VI./B. osztály egy csoportja lett, a harmadik pedig az V osztály csapata.) Ma A város egészségügy, helyzete az egészségügyi tör­vény tükrében címmel tart előadást a Dunai Kőolajipar Vállalat II. számú klubjában dr. Tengerdi Jolán városi fő­orvos. Szerdán délelőtt az óvó dások egészségügyi vetélkedő­jét tartják, délután pedig a leg­gyakrabban előforduló fogá­szati és egyéb betegségek ösz- szefüggéseiről tartanak elő­adást az óvárosi művelődési házban. Csütörtökön a DKV- ban lesz elsősegélynyújtó-ver­seny, pénteken pedig a Benta- völgye Tsz kertészetének dol­gozói hallhatnak előadást, Nö­vényvédő szerek okozta mér­gezések címmel. A hét folyamán, V. 24—29-ig, Egészséges táplálkozás címmel tejtermék-bemutatót tartanak az újvárosi ABC-áruházban. Cz. V. I A BNV-díjas hűtőkompresszor-motorcsalád iránt nagy a hazai érdeklődés. Bozsán Péter felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom