Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-18 / 116. szám

1976. MÁJUS 18., KEDD “íMhm Az ügyesek és vakmerők találkozója Élményekben gazdag honvédelmi nap Gödöllőn A meleg, napfényes idő, a résztvevőik nagy száma, s a sokszínű, változatos program jellemezte vasárnap Gödöllőn, a sportrepülőtéren rendezett megyei honvédelmi napot. Az ünnepi eseményt Lakatos Ti­bor, a Pest megyei Tanács el­nökhelyettese nyitotta meg. Alapos kiképzés Az ideális környezetben, több helyszínen, szünet nélkül követték egymást az érdekes események. A szakmunkásta­nulók hagyományos honvédel­mi-polgári védelmi versenyén nehéz akadályokat kellett le­küzdeniük a csapatoknak. Pol­gári védelmi teszt, légpuska- lövészet, sebesültellátás, át ju­tás gerendán és kötélpályán, kézigránátdobás, kúszófolyosó, 6érültszállítás szennyezett te­repen — ezek voltak a ve­télkedők egyes állomásai. Mind a lányok, mind a fiúk nagy akarással küzdöttek a ponto­kért, alapos felkészülésükről tettek tanúbizonyságot. Az idén első alkalommal, de máris népes mezőny startolt a tanácsi vállalatok, szövet­kezetek fiataljainak polgári védelmi versenyén. Az elmé­leti és gyakorlati vizsga ered­ményei azt bizonyították, hogy sikeres volt az elmúlt évek­ben a kiképzés. A Vöröskereszt polgári vé­delmi egészségügyi alakulatai is felkészültek: ezt mutatta a gödöllői Árammérőgyár al­egységének szakszerű gyakor­lata, melyen olyan érdekessé­geket is láthatott a közönség, mint a vákuumos, törésrögzí­tő párna és a légi betegszállí­tás. A kifútópályára leszállt, majd a sérülttel magasba emelkedett az országos men­tőszolgálat repülőgépe. A pol­gári védelem vegyivédelmi szakszolgálatának bemutatója mindenek előtt a meghívott szakemberek körében aratott sikert. A gödöllői üzemek dol­gozóiból verbuválódott al­egység a komplex mentesítő­állomás telepítését mutatta be. Vizsga a helyszínen A honvédelmi nap rendez­vényei keretében bonyolítot­ták le az összetett honvédel­mi verseny és a honvédel­mi kupa lövészverseny Gödöl­lő járási és városi bajnoksá­gát is. Célra tartanak a lövészek. 1 Hm ‘ .... ■■... < Í-. /-• •s % SgspNfg J A társadalomiján végbemenő forradalom követése i biztosíthat igazi alkotói maradandőságot Megkezdődött az írószövetség tisztújító közgyűlése Nagy sikerrel szerepelt a kiskunlacházi szakmunkástanulók nép­tánccsoportja. Páros György felvételei A megyei KBT a közleke­désbiztonsági hetek keretében hirdetett vetélkedőt. A KRESZ- vizsgalapok kitöltése és érté­kelése után a legjobb 16 csa­pat kerékpáros ügyességi ver­senyen mérkőzött az értékes jutalmakért. Sokan éltek az alkalommal, és a helyszínen tettek vizsgát az új KRESZ- bőL Sokan voltak kíváncsiak a gokartosok, a repülőmodelle­zők bemutatójára éppúgy, mint a kiállított technikai esz­közökre, fegyverekre. Több százan megfordultak a megyei polgári védelmi vándorkiállí­tás sátrában is. A tablókat és maketteket ez alkalommal 128- adszor tették közszemlére Pest megyében. Különleges látványt nyújtott a délutáni légiparádé; a műre­pülő virtuóz gyakorlatai, a rendőrségi helikopter meghök­kentő manőverei, s a gödöllői repülőtér ejtőernyőseinek szín­pompás ugrássorozata. A hon­védelmi nap minden résztve­vője és nézője a napsütéstől kipirult arrcal és élmények­kel gazdagodva — a legjobb­nak bizonyult csapatok tagjai értékes jutalmak birtokában — térhettek haza. A legjobbak SZAKMUNKÁSTANULÓ LÁ­NYOK: I. Kiskunlacháza, 222. sz. Szakmunkásképző Intézet (Méri Mária, Szűcs Rozália, vendég Ma­rianna) ; II. Nagykőrös, Toldi Mik­lós Élelmiszeripari Szakközépisko­la és Szakmunkásképző intézet (Csáki Katalin, Papp Judit, Hor­váth Ildikó); III. Halásztelek, Me­zőgazdasági Szakiskola (Bánlaki Julianna, Kiss Éva, Dobos Mi­riam) . SZAKMUNKÁSTANULÓ FIÜK: I. Cegléd, 203. számú Bem József Szakmunkásképző Intézet (Ordasi Emil, Sági László, Détári Mihály), II. Halásztelek, Mezőgazdasági Szakiskola (Taligás János, Rab Imre, Máté János); III. Gödöllő, 202. számú Szakmunkásképző In­tézet (Tóth Lajos, Stogl Péter, Cseh László). ÜZEMI, SZÖVETKEZETI FIA­TALOK, NŐK: I. Maglódi Vasipa­ri Vállalat (Jármai Ilona, Tabá- nyi Mária, Kamarás Antalné); II. PEVDI szentendrei gyára (Kondor Irén, Piros Endréné, Notics Esz­ter) ; III. Szentendrei Szolgáltató Ktsz (Bokodi Lászlóné, Delli Ist­vánná, Billagi Margit). ÜZEMI, SZÖVETKEZETI FIA­TALOK, FÉRFIAK: I. Monori Építőipari Szövetkezet (Cseri László, Kollár János, Gellért Nán­dor) ; H. Pest megyei Fémipari és Kéziszerszámgyártó Vállalat, Szentendre (Krajcsovics József, Juhász István, Juhász Gábor), III. TEXGRÄF Ipari Szövetkezet, Du- naharaszti (Bakué György, Sziko- ra Antal, Tóth László). KRESZ-VETÉLKEDŐ, NŐK: PE­MU (Sabján Erzsébet, Darabos Ilona, Wégert Ilona), illetve a Gödöllői 202. számú Szakmunkás­képző Intézet (Homoki Zsuzsanna, Béres Márta, Dobráczi Erzsébet). FÉRFIAK: Tri-Ton Ipart Szövet­kezet, Pécel (Farkas Sándor, Eis­ner György, Kecser László), illet­ve Kiskunlacháza, 222. számú Szakmúnkásképző Intézet (Sel- meci József, Rumi József, Kovács György), Megrendezték ez alkalommal is az ifjú szakmunkások és szakmunkástanulók megyei fodrászversenyét. A szakmun­kástanulók közül koktélfrizu- ra-kategóriában a ceglédi Ke- mencés Irén, nappali frizura kategóriában a váci Szabó Éva lett első. A fiatal szakmunká­sok közül a legszebb fantá­ziafrizurát a váci Aulecha Fe­renc készítette. Hétfőn a fővárosi tanács dísztermében megkezdődött a Magyar írók Szövetségének tisztújító közgyűlése. Az elnökségben foglalt helyet Aczéi György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és dr. Orbán László kulturális miniszter. Megjelent dr. Komidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője, va­lamint politikai, kulturális, művészeti életünk több ve­zető képviselője. Az írótársadalom felelősségteljes szám­vetését élénk érdeklődéssel kísérték a társszövetségek, a művészeti testületek küldöttei is. A jelenleg 467 tagú írószövetség közgyűléséneik résztvevői egyperces felállással adóztak a legutóbbi köz­gyűlés óta elhunyt pályatársak emlékének. Dobozy Imre referátuma Garat Gábor főtitkárhelyet­tes mondott megnyitót, majd Dobozy Imre, az írószövetség főtitkára tartotta meg beszá­molóját. A főtitkár számos kérdéskört érintő expozéjá­ban értékelő áttekintést nyúj­tott a 70-es évek magyar lí­rájáról, prózájáról, dráma- irodalmáról, elemezte a műfordítás, a gyermek- és if­júsági irodaiam helyzetét, górcső alá vette az irodalom fejlődésében jelentős külde­tést teljesítő kritika állapo­tát is. — A társadalom számára — mondotta — alapvetően fon­tos, hogy az irodalom a ma­ga sajátos művészi eszkö­zeivel milyen igazi értéke­ket, íróink közéleti maga­tartásával milyen szükséges és orientáló eligazításokat tud adni nemzeti progra­munk megvalósításához, a fej­lett szocialista társadalom felépítéséhez. Hangsúlyozta: élő irodalmunk művelőinek többsége jó művekben vál­lalja, hogy a változó körül­Parlamenti bizottságok ülése Hétfőn az Országháziban együttes ülést tartott — dr. Bognár József és Palkó Sándor elnökletével — az országgyű­lés terv- és költségvetési, va­lamint kereskedelmi bizottsá­ga. Az ülésen részt vett Ínokai János, az országgyűlés alelnö- nöke is. A két bizottság a vi­lágpiaci helyzettel összefüggő közgazdasági tennivalókat vi­tatta meg. Tájékoztatót tartott dr. Gadó Ottó, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Kovács Gyula külkereskedel­mi miniszterhelyettes és Vin- cze Imre pépzügy miniszter­helyettes. A vitában felszólalt Sas Kálmán, dr. Szabó Kál­mán, Horváth Lajos, Bollók Józsefivé, Técsi János, Inokai János, Radnóti László, Hosz- szú László, dr. Kovács Gá­bor, Antal Imre és Nagypata­ki Imre képviselő. A lakosság munkájával is segíti az előbbre lépést Népfront-kü'dötfértekezlet Monoron Tegnap délután a járási művelődési ház nagytermében tartotta küldöttértekezletét a Hazafias Népfront monori bi­zottsága. A település vonzás­körében levő községekből, Gyömröröl, Üllőről, Pilisről, Gombáról és Vasadról is ér­keztek aktívák, hogy részve­vői legyenek a küldöttértekez­letnek, melyen részt vett dr. Varga János állatorvos, or­szággyűlési képviselő, Igaz Sándomé, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának személy­zeti vezetője és Misán Miklós, a Hazafias Népfront Pest me­gyei bizottságának főelőadó­ja. A küldöttértekezletet Ha­ne ss László, a nagyközségi ta­nács társadalmi elnökhelyette­se nyitotta meg, majd Barta At ejtőernyősök földet érés előtt. Ünnepélyesen elhelyezték hazánk első Interszputnyik földi állomásának alapkövét A Veszprém megyei Talián- dörögdön hétfőn ünnepélyesen elhelyezték hazánk első Inter­szputnyik földi állomásának alapkövét. Az ünnepségen — amelyen részt vett a hazánkban tar­tózkodó Pedro Guelmes Gon­zalez, Kuba postaügyi és táv­közlési minisztere is — Horn Dezső közlekedés- és posta­ügyi miniszterhelyettes mon­dott beszédet. Méltatta az együttműködést Jurij Ivanovics Krupin, az Interszputnyik nemzetközi űrtávközlő szervezet vezér- igazgatója is. Ezután Horn Dezső közleke­dés- és postaügyi miniszter, Jurij Ivanovics Krupin, az Interszputnyik szervezet ve­zérigazgatója és Pap János, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első titkára ün­nepélyesen elhelyezte az ál­lomás alapkövét, s az objek­tum alapjában az alapító ok­mányt. László, a népfront nagyköz­ségi bizottságának titkára be­szélt az elmúlt négy esztendő eredményes munkájáról. Azokról a feladatokról szólt, amelyeknek megvalósításában részesek 3 népfrontaktívák is. Változik, szépül, gyarapodik Monor. Hogy lakói maguké­nak érzik a gondok megoldá­sát, s nemcsak figyelemmel kísérik, hanem munkájukkal is segítik az előbbre lépést, az a jó kapcsolatnak is köszön­hető, mely a népfront és a la­kosság között kialakult. Dr. Zimányi Gyula, a nagy­községi tanács elnöke, az V. ötéves terv feladatait ismertet­te, s hangsúlyozta: ezek meg­valósításához elengedhetetlen a népfront mozgósító ereje. A lakásépítkezések, a 22 munka­helyes rendelőintézet tető alá hozása, a szolgáltatóház, a patyolatfelvevőhely létesítése, a csatornázás, a közművesítés befejezése, új tantermek építé­se csak közös erővel oldhatók meg maradéktalanul. A vitában felszólalók a munkaidő hatékonyabb ki­használásáról, a fiatalokkal való fokozott törődés kérdésé­ről és az ingázók közéletbe va­ló bevonásának fontosságáról beszéltek. Végezetül Sor került a 49 ta­gú népfrontbizottság, s a 11 tagú elnökség megválasztásá­ra. A nópfrontbizottság elnöke ismét Barta László, titkára Berlinger János lett. Ezt kö­vetően a megyei küldöttgyű­lésre öt küldöttet választottak K. Zs. mények között hű, igényes "kifejezője legyen a társadal­mi-nemzeti önismeretnek, ak­tív részese az egész nép előtt álló, a párt kezdeményezé­sére megfogalmazott prog­ram megvalósításának. íróink többsége aktívan igenli valóságunkat, a szo­cialista építést, a munkás- osztály, a párt vezető szerepét, a munkás-paraszt szövetség tényét, a szövetségi politi­kát, a mezőgazdaság gyors iparosodását, a falusi élet szocialista átalakulását. Rövid áttekintést nyújtott ezután irodalmunk _ jelen helyzetéről. Ezzel összefüggés­ben elmondotta: irodalmunk követendő, nagy hagyomá­nyaihoz tartozik, hogy mű­velői publicistaként, közéleti emberként is foglalkoznak társadalmi, nemzeti, közéleti kérdésekkel Néhány tanul­ság arra figyelmeztet — fűz­te hozzá —, hogy időszerű tár­sadalmi kérdésekről szólni, az érdemleges és hiteles véle­mény kialakításához ma már a korábbinál fejlettebb — bo­nyolultabb társadalmunk ösz- szefüggéseinek tudatosabb át­tekintésére van szükség. Dobozy Imre befejezésül a szövetség belső életével ösz- szefüggő kérdésekről szólt. Az eredmények között említette a fiatalabb írónemzedéknek az irodalmi életbe való szerves beépülését. Óvári Miklós felszólalása A referátumot követő vitá­ban felszólalt Övúri Miklós is, aki — tolmácsolva az MSZMP Központi Bizottságá­nak üdvözletét és jókívánsá­gait — kifejezte az a meg­győződését, hogy a közgyűlés jól fogja szolgálni társadal­munk további szocialista át­alakítását és kulturális éle­tünk, a magyar irodalom fej­lesztését. A Központi Bizott­ság titkára elsősorban azok­ról a kérdésekről beszélt, amelyek alapvetően meghatá­rozzák országunk, népünk helyzetét, s így azt a ter­mészetes környezetet is, amelyben mai irodalmunk él, dolgozik, fejlődik, s amelyből kiszakadva, gyökértelenül el­sorvadna. Rámutatott arra, hogy ami­óta a munkásosztály, s an­nak élcsapata, a párt vállalta nemzetünk sorsáért a felelős­séget, népünk, hazánk soha nem látott magaslatokra jut a társadalmi, gazdasági, kul­turális fölemelkedés útján. Társadalmunk helyzetéről, fejlődéséről és távlatairól szólva aláhúzta, hogy a tár­sadalmi valóság ismerete és művészi feldolgozása mindig is nélkülözhetetlen eleme volt az írói alkotómunkának. Nagy nyomatékkai szólt ar­ról, hogy napjainkban új és nehéz próbatétel előtt áll iro­dalmunk. Neihcsak a gyor­san változó társadalmi való­sággal kell lépést tartani — ami önmagában véve sem könnyű feladat —, hanem a fejlett szocializmus építése során jelentkező új és q ko­rábbinál bonyolultabb kér­désekkel is meg kell birkóz­nia. A fejlődés, ,az anyagi és a sáellemi javak gyara­podása a tartalmasabb, szí­nesebb élet lehetőségét kí­nálja, de egyben nehezíti is az eligazodást. Az igények nö­vekedése, a választás, a dön­tés lehetőségének kiszélese­dése nagyobb követelménye­ket támaszt a tudat, a mű­veltség, az erkölcs és az ízlés területén. A kisebb közössé­gek önállóságának, öntudatá­nak, érdekképviseleti erejé­nek gyarapodása a szűkebb és az egyetemesebb érde­kek egyeztetésének történel­mileg új, megtanulandó lec­kéjét is feladja. A munkás­osztály, a parasztság, az egész magyar nép — amely munká­jával, küzdelmeivel napról napra teremti ezt az új való­ságot — kérdések egész sorát teszi fel. Az irodalom belső fejlődésének záloga, hogy művekkel tudjon választ ad­ni e kérdésekre, '".ért a tár­sadalomban végbemenő forra­dalom követése biztosíthat igazi alkotói eredetiséget és maradandőságot, s újíthatja meg tartalmasán, hitelesen a művészi formákat, gazdagít­hatja és teheti bensősége­sebbé az irodalom és az ol­vasó kapcsolatát. Ezt kifejtve mutatott rá Óvári Miklós arra, hogy az írószövetség közgyűlésének — ha be akarja tölteni hivatását — elsősorban az irodalom és a valóság viszonyát kell I végiggondolnia. Hozzáfűzte, hogy elsősorban ettől függ irodalmunk esztétikai rangja, társadalmi szerepe, hivatásá­nak érvényesülése, ezzel mér­hető helyzete és ennek alap­ján körvonalazhatók konkrét feladatai is. Az alkotói munka műhely­problémáit érintve a KB tit­kára nagy hangsúllyal szólt az alkotás, a valóság művészi megragadásának világnézeti előfeltételeiről. Korunkban ugyanis, amikor új társadal­mat építünk, különösen igaz, hogy a művészi, Írói alkotó­munka nélkülözhetetlen segí­tője a társadalmi tudatosság, a marxista—leninista világné­zet, a tudományosan is meg­alapozott társadalomismeret, a párt politikai helyzetelemzé­seinek, közvetlen és távlati célkitűzéseinek ismerete, a fejlett szocializmus építésén munkálkodó milliók életével, gondjaival és örömeivel azo­nosuló írói magatartás, s mindennek alapján az iroda­lom emberformáló szerepéért vállalt felelősségtudat. Leszö­gezte, hogy az irodalompoliti­ka alapelvei változatlanok. Egyértelmű támogatásban ré­szesül a marxizmus—leniniz- mus szellemétől áthatott, pár­tos, elkötelezett realista iro­dalom. Óvári Miklós felszólalásá­ban nagy nyomatékkai szólt arról, hogy — az irodalom belső kérdésein túl — min­den író, kritikus illetékes ab­ban is, hogy publicistaként vagy közéleti tevékenységével, politikai és ideológiai felelős­séggel vállaljon részt szocia­lista társadalmunk átfogó és köznapi kérdéseinek kutatásá­ban. Megjegyezte, hogy de­mokratikus közéletünk to­vábbra is — ha lehet, még fokozottabban — igényli ezt az aktivitást. Kifejezte meg­győződését, hogy írótársadal­munk nemcsak támogatja az irodalompolitika alapelveit, hanem azzal is egyetért, hogy a hangsúly ezeknek az elvek­nek az állító, előrevivő és egységieremtő oldalain, s nem a tagadó, elutasító mozzana­tain van. Hozzászólása végén össze­foglalóan tzólt az irodalom legfontosabb feladatáról. Rá­mutatott, hogy a tudományos szocializmus eszméinek, a marxista—leninista világnézet terjesztésében igen fontos a magyar írók közreműködése is. A közgyűlés első napján felszólalt Boytha György, Csák Gájula, Fekete Gyula, Földes Péter, Garai Gábor, Illés Jenő, Juhász Ferenc, Ke- resztury Dezső, Kolozsvári Grandpierre Emil, László An­na, Mocsár Gábor, Molnár Géza, Sőtér István és Zám Ti­bor. Illyés Gyula és Déry Ti­bor levélben üdvözölte a köz­gyűlést, s a magyar írók fe­lelősségteljes tanácskozásához táviratban kívánt jó munkát a szovjet és a bolgár írószö­vetség. A közgyűlés ma a re­ferátum fölötti vitával folyta­tódba I i k í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom