Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

%m<w 1916. MÁJUS 1., SZOMBAT Hét nap krónikája Forró napok délen... Néhány napba sűrűsödve annyi fontos esemény történt, hogy hatásuk hosszú i'dőre emlékezetessé teszi ezt a he­tet Vissza fognak emlékezni rá az olaszok éppúgy, mint a portugálok, Rhodesia fehér te­lepesei csakúgy, mint az ame­rikai demokrata párti elnök­jelöltek ... Időrendben is a portugál eseményeké az elsőbbség. A választásokon a baloldal szempontjából igen szép eredmény született. (E vá­lasztások mérlegéről azonban külön írásban szólunk.) Dél-Európa más országai­ban is dúlnak politikai viha­rok. Spanyolországban forró május elsejére készülnek a dolgozók százezrei, munkabe­szüntetésekre került sor ezek­ben a napokban. A munkásosztály nyomásá- nak súlyát azon is le lehetett mérni, hogy Arias Navarro miniszterelnök a spanyol te­levízió által is közvetített be­szédében kénytelen volt meg­tenni az első, halvány és fé­lénk ígéreteket: az ősszel nép­szavazást rendeznek az trón­öröklési rendről, jövőre pedig parlamenti választásokat helye­zett kilátásba. Olaszországban a Moro-kor- rnány kenyértörésre akarta vinni a dolgot Olvastam olyan magyarázatot is, hogy azért kellett sürgősen eljutni a parlament feloszlatásáig, az új választások kiíratásáig, mert ezután már nem lehet parlamenti vizsgáló bizottsá­got küldeni a Lockheed- botrány olasz részleteinek kinyomozására. I Az amerikai sajtó állításai szerint a közelmúltban egy olasz miniszterelnök tetemes summákat vett volna fel a hí­res repülőgépgyártói a Hercu­les repülőgépekre leadott olasz megrendelések fejében. (Az embernek az jut eszébe Her- culessel kapcsolatban, hogy az a görög mitológia szerint gyor­san kitakarította Augias istál­lóját. Most fordítva, éppen a * Lockheedek Hercules gépei miatt lett sok ország politikai élete — Augias istállója.) Természetesen az olasz vál­ság okai mélyebbek: társadal­miak, politikaiak és gazdasá­giak egyaránt. A megoldás nem lehet más, mint az olasz kommunisták bevonása a kormányba. De itt is jelent­kezik az amerikai fenyegetés: Washington legkevésbé Ró­mában tűrne meg kommunis­ta minisztereket... Az amerikaiak egyébként még mindig az előválasztá­sokkal vannak elfoglalva. (Május 1-én Texasban sza­vaznak ...) A héten a penn­sylvaniai előválasztás ered­ményén már majdnem döntő­nek mondták a demokrata el­nökjelöltség szempontjából: Carter, georgiai kormányzó ismét győzött, súlyos veresé­get mért Jackson szenátorra és Wallace-ra, úgy, hogy már tisztázódni látszik: sem a szovjetellenes Jackson, sem az egykori alabamai fajüldö­ző Wallace már nem lehet a demokraták elnökjelöltje. Megtörtént, hogy a nyáron, az utolsó pillanatban Cartert is elütik a jelöltségtől és előve­szik a talonból H. H Humph- reyt, akire pedig azt mond­ják: „Született vesztes”... Kissinger amerikai külügy­miniszter a héten Afrikában tartózkodott. Nem tudta tar-' tani azt a tempót, hogy egy nap — egy ország. Zairera több jutott, nem éppen Kis­singer akaratából, hanem azért, mert a következő állo­másról, Accrából lemondó távirat érkezett Közölték, hogy egészségi állapota miatt a ghanai államfő nem tudja fogadni az amerikai külügy­minisztert ... Kissinger egyébként korábbi megnyilatkozásaiban állást fog­lalt a rhodcsiai helyzetben. Fi­gyelmeztette a salisbury-i fe­hér telepeseket, hogy a színes­bőrű őslakosság képviselete nélkül nem kormányozhatnak. Ian Smith erre sürgősen be­hívott néhány törzsfőnököt ka­binetjébe. Érdekes volt Kissin­ger állásfoglalásának vissz­hangja a különösen érdekelt Londonban: egyesek szerint tulajdonképpen összehangolt amerikai—angol lépésről van szó Rhodesia megmentésére, a szélsőséges reakció viszont tá­madja Kissingert, amiért „tá­mogatja a néger nacionaliz­must”, a tőkés körök szerint viszont „már késő” ... Végül emeljük ki a Közel- Kelettel kapcsolatban a Szov­jetunió nagy horderejű dip­lomáciai kezdeményezését: a szovjet kormány javasolta, hogy újítsák fel a genfi béke- értekezlet munkáját. Figye­lemreméltó a javaslat konk­rétsága: a Szovjetunió a genfi értekezlet munkáját két sza­kaszban képzeli, a kezdő sza­kaszban meg lehetne oldani a szervezeti kérdéseket, a má­sodikban látná el a konferen­cia a maga alapvető felada­tát, a rendezés lényegi ele­meinek megtalálását. Moszk­vában magától értetődőnek tartják, hogy a konferencia mindkét szakaszában ott kell lenniük Genfben és részt kell venniük az értekezlet munká­jában a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet képviselőinek is. Pálfy József A portugál jobboldal csatavesztése A portugál fegyveres erők legfelsőbb forradalmi tanácsa csütörtökről péntekre virradóra megtartott ülésén jóváhagyta az elüökválasztást szabályozó törvényt. Az erről péntek délelőtt kiadott hivatalos közlemény szerint a politikai pártok és a fegyveres erők mozgalma még februárban megállapodott ab­ban, hogy a két választás között nem szervezik át az ideiglenes kormányt hanem eredeti összetételében megtartják. A tanács ezzel az állásfoglalásával gyakorlatilag visszautasította a De­mokratikus Néppártnak (PPD) azt a törekvését, hogy még az elnökválasztás előtt alakítsák át a kormányt, és rekesszék ki belőle a kommunistákat. A közleményből kitűnik, hogy a for­radalmi tanács az elnökválasztás utánra halasztja az új kabinet megalakítását. A tanács értékelte a nemzetgyűlési választások eredményét is, és megvitatta „az eredményekből adódó további teendőket”. Hónapokon át folyt, sőt egyre terebélyesedett Portu­gáliában a jobboldal frontá­lis támadása a haladó erők és a másfél nehéz esztendő so­rán kiharcolt forradalmi vál­tozások, vívmányok ellen. A reakció nem érte be azzal, hogy sikerült megosztania a fél évszázados fasiszta rend­szert elsöprő Fegyveres Erők Mozgalmát, az MFA-t, amely­nek vezetéséből fokozatosan távolították el a következete­sen haladó, marxista nézete­ket valló tiszteket. Nem, ez még nem biztosította volna a jobboldal hatalmát. Az uszító, hisztériakeltő, a tömegeket a baloldali eszméktől eltávolí­tani igyekvő hadjárat a ha­ladás, a gyökeres társadalmi és politikai változások, a szo­cialista átalakulás minden rendű és rangú híve ellen irányult. S persze mindezek között elsősoíban a kommu­nisták ellen. Ennek a jól át­gondolt, eszközeiben is kör­mönfont, sőt nemegyszer ter- rorisztikus offenzívának gyü­mölcse már az 1976-os év első negyedében érlelődött, hi­szen kétségtelenül bekövetke­zett a politikai jobbratorló- dás, amely már-már azzal fe­nyegetett, hogy Portugáliai végképp visszafordul a két éve megkezdett úton. A jobb­oldal pártjai és támogatóik április utolsó vasárnapjára tervezték a „szüretet”, az érett gyümölcs leszakítását. Április 25-re tűzték ki ugyanis a nemzetgyűlési vá­lasztásokat, amely az ország további politikájának irányá­ról, tehát jövőjéről hivatott dönteni. A reakció „agymosá­sának” sikerét várta ettől a naptól. Tehát: megzavart, megrémített. a gazdasági problémák miatt amúgy is elégedetlen választópolgárok többségének szavazatát meg­szerezve véglegesen kiszoríta­ni a hatalomból minden olyan pártot és személyiséget, amelyek és akik az ország szocialista átalakításán mun­kálkodnak. A szavazást meg­előző közhangulatban. bizony úgy tűnt, hogy ez az április 25. nem lesz olyan pozitív dátum Portugália történeté­ben, mint a két,előző, amikor 1974-ben megdöntötték a fa­siszta rendszert, tavaly pedig alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelynek műve, Portugália új, demokratikus, szocialista elveket valló alap­okmánya éppen az idei április 25-én lépett életbe. Nos, április 25. már ezzel is kitörölhetetlenül piros be­tűs dátum lett Portugália ka­lendáriumában. S az idei — minden várakozás ellenére — méltó volt az előzőekhez. A választások a jobboldal hatal­mas kudarcát hozták. A ma­gabiztos várakozást a csaló­dás váltotta fel a két jobbol­dali párt, a Demokratikus Néppárt és a Demokrata Szo­ciális Centrum táborában, amikor kiderült, hogy a Por­tugál Szocialista Párt (35° és a Portugál Kommunista Párt (14,5%) együttesen a szavazók felének a támogatá­sát szerezte meg, s ezzel a baloldali pártok képviselői 33 fős többségbe kerültek a par­lamentben. Bebizonyosodott hát, hogy a portugál nép többsége az 1974-ben meg­kezdett változások folytatását akarja, s ennek a folyamatos­ságnak a biztosítékát a balol­dali pártokban látja. A jobboldali kudarccal azon­ban korántsem tűntek el a sötét felhők a politikai ég­boltról. A baloldali győzelem ugyan megakadályozza a reakciós restaurációt, de nem oldja meg önmagában azokat a súlyos gazdasági és társa­dalmi gondokat, amelyek mind katasztrofálisabbá te­szik az ország helyzetét. A rohamos áremelkedés és inf­láció, a nagyarányú munka­nélküliség, a tőkehiány, a ter­melési és ellátási nehézségek s a nemzetközi eladósodás fo­kozódása összefogott és követ­kezetes politikát követelné­nek. Ezt biztosíthatná egy baloldali kormánykoalíció, amelynek technikai . feltételei adottak. A választáisokón a legtöbb szavazatot szerzett Szocialista Párt vezetői azon­ban nem akarnak együttmű­ködni a kommunista párttal, s igyekeznek kikényszeríteni, hogy az a parlamentben, a kor­mányon kívülről támogassa a szocialista politikát. Portugál testvérpártunk vezetői vi­szont érthetően tartanak tő­le, hogy egy „tiszta” szocia­lista kabinet nem vinné vég­be következetesen az ország szocialista jellegű gazdasági és társadalmi átalakítását, amely pedig elsőrendű érde­ke a lakosság túlnyomó több­ségének. Emellett az sem tisztázott még, hogy milyen szerepet vállalnak majd a katonák a jövőben az ország vezetésé­ben. A hadsereg, amelynek elmúlhatatlan érdemei van­nak nemcsak a fasizmus el­söprésében, hanem az eddigi haladó változások (földre­form, államosítások, szociális intézkedések) kimunkálásában is, a jövőben is biztosíték le­hetne a szocializmus felé való továbblépésre. Feltéve persze, hogy az MFA soraiban meg lehet állítani a jobbratolódást, vagy még inkább a mostani választások hatására vissza lehet szorítani a reakciós né­zeteket valló tiszteket. Sok függ a két hónap múlva ese­dékes elnökválasztásoktól. A reakció ott szeretné kiküszö­bölni a csorbát, s saját je­löltjei közül juttatni valaki a célba. A jobboldali tisztek között akad nem is egy vál­lalkozó. Ez esetben a hadse­reg szerepe alighanem fokoza­tosan negatívvá, visszahúzóvá válna. Mivel pillanatnyilag nem látszik valószínűnek, hogy az új elnök ne katonatiszt le­gyen, nagy szükség lenne a hadseregen belüli haladó erők összefogására. Ez min­denképpen pozitívan hatna Portugália politikai erőviszo­nyaira is. Ugyanakkor pedig ösztönözhetné az ország vala­mennyi haladó pártjának, csoportjának, szervezetének összefogását, amely nélkül a nyilvánvalóan megújuló reak­ciós támadások füzében nem oldhatók meg Portugália nyo­masztó gondjai. Avar Károly Leonyid Brezsnyev: A békés munka feltételei még sohasem voltak olyan kedvezőek, mint most Októberi Forradalom Érdemrenddel tüntették ki a moszkvai Lihacsov autógyárat l Pénteken a moszkvai Lihacsov autógyárban, a szovjet autó­gyártás egyik központjában ünnepi nagygyűlést tartottak. Az üzent munkásai és mérnökei előtt nagy beszédet mondott Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Minden tervünk, a párt egész politikája aimak a fő célnak a megvalósítására irá­nyul, hogy jobb élete legyen a szovjet népnek — hangsúlyoz­ta Brezsnyev. Bármivel foglal­kozzon is a párt, legyenek azok külpolitikai ügyek, vagy belső jellegű intézkedések, mi kommunistáik, állandóan fel­tesszük magúinknak a kérdést: az egyes problémák megoldása hogyan, milyen módon hat a szovjet nép életére és jólétére, a kommunizmus nevében fo­lyó alkotó munka békés felté­teleinek biztosítására, az egye­temes béke erősítésére — ál­lapította meg Brezsnyev. Mindig figyelembe vesszük, hogy a Szovjetunióra a szoli­daritás és az elvtársi igényes­ség érzésével tekintenek az egész Világ dolgozói és azok a népek, amelyek még küzdenek szabadságukért és függet­lenségükért. Ez sok mindenre kötelez bennünket — jelen­tette ki Brezsnyev. A békét drága áron vívtuk ki, s hazánk nem sajnálta és nem sajnálja az erőfeszítése­ket a béke megvédése érdeké­ben — mondotta az SZKP KB főtitkára. Pártunk, a szovjet állam erőfeszítései, a szocialis­ta közösség együtt és összefor­rottan tevékenykedő orszá­gainak aktív politikája, erősö­dő szövetségük a népek hala- dáásért és szabadságáért küz­dő összes harcossal, tárgyszerű együttműködésük a kapitalista országok békeszerető, realista módon gondolkodó köreivel meghozza az eredményeket — hangsúlyozta Brezsnyev, majd megállapította, hogy jelentő­sen. .enyhülik a nemzetközi fe­szültség, létrejöttek a feltété-, lek az államok széles körű bé­kés együttműködése számára. Az SZKP XXV. kongresszu­sa meghirdette a békéért és a nemzetközi együttműködésért, a népek szabadságáért és füg­getlenségéért folyó további harc programját. Már most elmondható, hogy ez a prog­ram meleg támogatásra talált mind a Szovjetunióban, mind pedig külföldön — mondotta Leonyid Brezsnyev. Jelenleg az a fontos, hogy állandóan konkrét tettekkel erősítsük ezt a programot, törekedjünk a benne szereplő feladatok meg­oldására. A program megvaló­sítása elősegíti majd az igazsá­gos béke alapjainak erősítését és a népek megbízható bizton­ságát. A Szovjetunió nemzetközi pozícióinak erősítésé nemcsak a politikusok és a diplomaták ügye — állapította meg Brezs­nyev. Amikor sikerült háttér­be szorítani a háború veszé­lyét, és országunk nemzetközi helyzete napjainkban szilár­dabb, mint valaha, akkor meg kell állapítani, hogy emögött a Szovjetunió hatalmas erkölcsi és politikai tekintélye, gazda­sági és katonai ereje áll, amelyet a munkásosztály, a kolhozparasztság, az értelmi­ség munkája hozott létre. Ezt a munkát elismeri a szocialis­ta haza is, és az egész haladó emberiség is — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. A békés munka számára a Szovjetunióban még sohasem voltaik olyan kedvezőek a fel­tételek, mint most. Ezeket a feltételeket a lehető legna­gyobb mértékben ki kell hasz­nálni a kommunizmus felé ve­zető további haladáshoz — hangsúlyozta az SZKP KB fő­titkára. Leonyid Brezsnyev a továb­biakban kitért az új szovjet ötéves terv teljesítésével kap­csolatos feladatokra. — Nemrég, az SZKP XXV. kongresszusán a Központi Bi­zottság beszámolt a pártnak és a népnek az elmúlt öt év so­rán elvégzett munkáról. Ha­zánk még gazdagabb, még ha­talmasabb lett ezekben az években. A szovjet emberek jelentősen jobban élnek. — Sokmindent megtettünk, de még többet kell tennünk. AZ SZKP KB főtitkára han­goztatta: kulcs jelentősége van a munkaminőség általános ja­vításának valamennyi terüle­ten. Rámutatott, hogy a gaz­daság további fejlesztése, a korszerű termelés megköveteli, hogy minden dolgozó világosan lássa, milyen helyet foglal el a munkafolyamatban, hogy tudja, mit miért tesz, mi függ tőle. s érezze, hogy munkája a közös munka nélkülözhetet­len része. Beszéde után az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára átnyújtotta az üzem kollektí­vájának az Októberi Forrada­lom Érdemrendet, amellyel a gyárat az 1971—1975-ös ötéves tervben elért munkasikerekért tüntették ki. Sajtóértekezlet és közös közlemény Jó irányba haladnak előre a szovjet-francia kapcsolatok Andrej Gromiko hazaérkezett Párizsból A Szovjetunió párizsi nagykövetségén pénteken baráti talál­kozó volt Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagja, külügyminiszter és André Vicuguet, az FKP Politi­kai Bizottságának tagja, valamint Jacques Denis, az FKP KB tagja között. A találkozón részt vett Sz. Cservonycnko, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió franciaországi nagykövete. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken dél­előtt Párizsban a szovjet nagykövetségen tartott saj­tóértekezletén nyilatkozott a francia fővárosban tett hi­vatalos látogatásáról. Mindenekelőtt kijelentette, hogy a francia államférfiak­kal folytatott megbeszélései­nek eredményeit pozitívan ér­tékeli. A Szovjetunió és Franciaor­szág kapcsolatai, a két ország együttműködése politikai, gaz­dasági és egyéb területeken jó irányban halad előre —ál­lapította meg a külügyminisz­ter, majd rámutatott, hogy még ném használták ki min­den lehetőséget ezen a téren. A francia félnek is ez a véleménye, és ebből logi­kusan azt a következtetést kell levonni, hogy e lehetősé­gek kiaknázásával még ma­gasabb szintre kell emelni ezt az együttműködést. A Szovjetunió a maga részéről mindent meg fog tenni en­nek érdekében. Nemzetközi téren megmu­tatkozott — hangoztatta a to­vábbiakban Andrej Gromiko —, hogy a két kormány mi­lyen eredményesen működ­het együtt, de itt is fokozni kell a lehetőségek kihaszná­lását, a meglevő szilárd ala­pokra támaszkodva még gyü­mölcsözőbb együttműködést lehetne kibontakoztatni szá­mos területen, így Európá­ban, a közel-keleti . térség­ben és a íegyverkezési ver­seny megszüntetésére irá­nyuló erőfeszítések terén. Az újságírók kérdéseire válaszolva Andrej Gromiko kijelentette, hogy Leonyid Brezsnyev el fog látogatni Franciaországba, a látogatás időpontját azonban még nem rögzítették. Tegnap szovjet—francia kö­zös közleményt adtak ki abból az alkalomból, hogy Andrej Gromiko szovjet külügyminisz­ter április 27-töI 30-ig látoga­tást tett Franciaországban. A tárgyalások során, „ame­lyek a szovjet—francia kapcso­latokat jellemző barátság és kölcsönös megértés légkörében zajlottak le, megállapították, hogy a két fél sok kérdésben egymáshoz közelálló vagy ha­sonló álláspontot képvisel” — mutat rá a közlemény. A felek megelégedéssel nyilatkoztak a szovjet—francia kapcsolatok fejlődéséről, és kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a leg­magasabb szintű szovjet—fran­cia találkozók „döntő módon elősegítik a Szovjetunió és Franciaország között a kölcsö­nös megértés feilödését és a két nép közeledését”. Jean Sauvagnargues francia külügvmíniszter elfogadta And­rei Gromikőnak azt a meghí­vását, hogy tegyen hivatalos látogatást a Szovjetunióba. A szovjet külügyminiszter pénteken franciaországi hi­vatalos látogatásáról hazaér­kezett Moszkvába. FAKHRUDIN ALI AHMED indiai köztársasági elnök és Indira Gandhi miniszterelnök fogadta Ivan Arhipevet, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettesét, aki hiva­talos látogatáson tartózkodik Üj-Delhiben. Ivam Arhipov át­adta Indira Gandhinak Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP fő­titkárának üzenetét A KOREAI NÉPI DEMOK­RATIKUS KÖZTÁRSASÁG parlamentjének most véget ért ülésszakán Pak Szang Csőit választották a kor­mány (közigazgatási tanács) elnökévé és Kim Irt a köz­társaság első alelnökévé. A kormányfői tisztet eddig Kim ír töltötte be, ő azonban egészségi állapota miatt le­mondott erről a megbízatá­sáról. ANGOLA tagfelvételi ké­relemmel fordult az Egye­sült Nemzetek Szervezetéhez. A kérelmet, amelyet Agos- tinho Neto angolai elnök írt CSAK RÖVIDEN... alá, Waldheim főtitkár el­juttatta a Biztonsági Tanács e havi elnökéhez, Kína ENSZ- nagykövetéhez. NEM ÜL ÖSSZE szombaton a libanoni parlament, hogy új köztársasági elnököt vá­lasszon — jelentette be pén­teken este Bejrútban Kamal Asszad, a parlament elnöke. ENVER HODZSA, az Albán Munkapárt KB első titkára csütörtökön bejelentette, hogy az országban leleplezték „el­lenségek és árulók csoportját”, akik — szerinte — alá akarták ásni az albán—kínai barátsá­got. A PANAMAI KORMÁNY csütörtökön este közzétett nyi­latkozata szerint május else­jén fel akarták robbantani Ku­ba panamai nagykövetségét. A tervet a panamai biztonsági szolgálat hiúsította meg és le­tartóztatta az ellenforradalmi csoport három tagját: mind­annyian kubai emigránsok, miami (Egyesült Államok, Flo­rida) lakosok. HELSINKIBEN véget ért Finnország, Ausztria, Svédor­szág és Svájc külügyminiszte­reinek találkozója, melyet a finn kormány kezdeményezé­sére hívtak össze, s amely az európai biztonsági értekezlet záróokmányában foglalt aján­lások megvalósításával és az értekezlet következő, 1977-ben Belgrádban megtartandó sza­kaszának előkészületeivel fog­lalkozott. A találkozó résztve­vői megállapodtak abban, hogy folytatják a szoros együttmű­ködést az európai biztonsági értekezlet belgrádi tanácskozá­sának sikeres előkészítése és megtartása érdekében. AZ OLASZ PARLAMENT bizalmi vitájának lezárása­ként Aldo Moro kormányfő bejelentette a lemondást. j.

Next

/
Oldalképek
Tartalom