Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-11 / 87. szám

A

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

xx. Évfolyam, 87. szám

1976. ÁPRILIS 11„ VASÁRNAP

Népművelő fiatalok szemével

Használják ki jobban a lehetőségeket

Az egyetemisták, akikkel az asztal körül ültünk, népművelési gyakorlatra érkeztek városunkba. Friss, kíváncsi érdeklődéssel indultak Cegléd közművelődésének „föltérképezésére”. E kevés idő csak annyit mutat a ■ világból, amennyit a robogó vonat ablaka, amikor az ember kitekint rajta a tájra. A vidék jellegét, hangulatát, fő körvonalait fedezheti föl csupán. Mégis, most tapasztalataikról kérdezem őket. Merre jártak? Mit láttak?

Szakmai

és kulturális felkészülés

Bartalos Gábor és Dénes Magdolna orvostanhallgatók a kórházban és az EVIG-ben jártak.

— Ámultunk-bámultunk: a kórház csodálatosan szép, felszerelése a legmodernebb. A közművelődés is „lábadozó". Nagyon sok itt a fiatal, a vezetők között is. Színes a KISZ-esék élete,'klubjuk és könyvtáruk hangulatos, gazdag, de a lehetőségeket nem használják ki eléggé. Jellemző az orvoskollektíva művelődési igényeire: sokan zenélnek közülük, közös koncertet is terveznek.

— Az ÉVIG korszerű üzem. Az ottani közművelődési munkát talán az nehezíti, hogy sok a betanított munkás és a tanuló, ők különféle szakmai képzéseken1 vesznek részt, így alig marad idő a művelődési igények felkeltésére, á lehetőségel-yfmegte- remtésére. Érd em» ped i g-ar- ra is gondolni: a művelt ember másképpen él, gondolkodik és dolgozik.

Lakás és szemlélet

— A lakáshelyzet és a köz- művelődés szorosan összefügg — állapítja meg Ardai- Janka Csilla gépészmérnök- hallgató. — De én az ellenkezőjéről beszélek most, mért érdekes, bár nem általánosára jellemző jelenségre bukkantam Cegléden. A városi tanács igazgatási osztályáról készségesen kísért és tájékoztatott minket dr. Horváth Géza és Lűr László. Elmentünk egy családhoz, amely nagyon szűkös körülmények között él. Dohos, nyirkos, sötét a lakás. Még villanyra sincs. Mégis, mit láttunk a petróleumlámpa halvány fényében? Minivizort, telepes rádiót és sok újságot, könyvet.

— Ellenkező példám is van. Családi házba látogattunk. Pontosabban, mesebeli palotába. Tarka, kihívó színek a kerítésen, a falakon, a tetőn. Belül csillogó csempék, fürdőszoba, központi fűtés. Nem is kacsalábon, inkább „pávalábon” forgó vár. Büszkén állt a garázs a kiskertben, benne a kocsi.

— Voltak már kirándulni az autóval? Esetleg Pesten színházban ... ? Könyvet, újságot vesznek-e? — kérdezgettük.

— Ilyesmikre nem szórjuk a drága pénzt — legyintettek. Spórolnunk kell a házra, bővíteni akarjuk még. Az autót meg azért vettül?, mert azzal visszük be a terményt a piacra, vásárra.

Az ifjúság életmódja

Csoknya Sándor agrármérnökjelölt először Simon István városi KISZ-titkárral beszélgetett.

— Megtudtam, hogy a város KISZ-alapszervezetei gazdag kulturális életet alakítottak ki. Sok az ifjúsági klub, a klubok áz önművelés legjobb „műhelyei”, ötletesen használják fel az 1974 évi áprilisi határozatot: sok egyéni feladatvállalást tesznek a korszerűbb műveltség megszerzéséért. Hiányosság: jobban fel kell készíteni a KISZ-vezetőket a közművelődési munka szervezésére.

— Jártunk a Dózsa György ifjúsági klubban is. A pincehelyiség, a berendezés, a felszerelés, a környezet hangulata csodálatos. Kevés ilyen akad az országban. Naplójukból azt is magtudtuk, hogy színvonalas és változatos a klubban az ifjúság nevelése. Rendezvényeiken is részt vettünk. Feltűnt, hogy kevés a munkásfiatal, pedig úgy tudjuk, hogy aiz ő vállalataik és maguk a dolgozó fiatalok hozták létre e „csodaklubot”, tehát az övék. Hol vannak ... ? Szerintünk többet kellene foglalkozni velük, odacsábításukkal, és főleg az ő nevelésül? szolgálatába kellene állítaná a klubrogramot

A külterületen

A egyetemisták „kiruccantak” Cegléd környékére is. Tapasztalataikat foglalja össze Ábrahám Ágnes,, a kertészeti egyetem hallgatója.

— A Ceglédi Állami Tangaz. daság hatalmas területe külön kis „ország”, ezért lakót szakmai és közművelődési munkával is erősítik közösségüket: különböző tanfolyamokat szerveznek. Jó a kapcsolatuk a város közművelődési intézményeivel, a művelődési igények tudatos kialakítására törekszenek, ezért gyakori körükben az irodalmi est, a színházi előadás, ünnepség, az író-olvasó találkozó. Javaslatunk: a KISZ erősítse a klubmozgalmat, és jobban vonják be a szocialista brigádokat a kulturális munkába.

— Nyársapáton először dr. Gyáfrás Sándor, körzeti orvos munkájával ismerkedtünk. Hihetetlen, hogy mennyit „lohol” hajnaltól késő estig, sokszor még éjszaka is a körzeti orvos. Széles a tanyavilág, az ő „birodalma” ... Művelődéshez, ki- kapcsolódáshoz alig kap „levegőt”.

— Nagy András, szíwel-lé- Iekkel szervezi, irányítja a környék közművelődését. Ö ott a „mindenes”: formálja a kulturális életet, vezeti a könyvtárat, klubot.

— Kecskéscsárdán és az Örkényi úti iskolában is két lelkes embert ismertünk meg:

Jászberényi Károlyné és Kis

Sándor, pedagógusokat. Fáradhatatlan tevékenységükkel szinte művelődési „centrumot” alakítottak ki magul? körül.

— Csodálkozásunk még fokozódott, amikor megismertük a törteli művelődési ház munkáját. Baranyai János igazgató minden percét-erejét, az életét „tette föl” a falu embereinek művelésére. A rendezvények, az ifjúsági klub, a könyvtár, a szakkörök és az előadások messze faluhatáron túlról is vonzzák az érdeklődőket.

Az intézményekben

A város közművelődési intézményeinek munkáját értékeli Pribeli Erzsébet joghallgató:

— A Kossuth Múzeum igazi színfolt a túrós életében. Örvendetes, hogy főleg a fiatalok körében népszerű. Talán jobban be kellene vonni a munkásokat a rendszeres múzeumlátogatásba, a szociálisa brigádok révén.

— A zeneiskola hajtóerő a város közművelődésében. Szerintünk, az ország legjobb zeneiskolái közé tartozik: korszerűen oktat és figyelemmel kíséri Cegléd kulturális életének minden „szívdobbanását” segít mindenkinek. Ezt a helyes felfogást Béres Károly alakította ki példamutató közéleti tevékenységével és igazgatói munkájával. Óriási dolog például az, hogy a munkásfiataloknak önálló hangversenysorozatot indítottak.

— A könyvtár igen sokat tesz a tudatformálásban, az irodalom megszerettetésében.

— A Kossuth Művelődési

Központ munkájáról az a véleményünk, hogy jól irányítja a város közművelődését. Soksok lehetőséget teremt a hasznos szórakozásra, tanulásra. Elérte a legnagyobbat: „kimozdította” az emberekét otthonról, a tévé elől, egy-egy irodalmi esten „telt ház” volt. A szakkörök, klubok is nagy létszámmal működnek. Javaslatunk: üdvös lenne szorosabb

kapcsolatot, összehangoltabb munkát teremteni a város köz- művelődési intézményei között. Időnként előfordul a „keresztezés”, pedig a cél közös.

Csepp a tengerből

Lűr István, a művelődési ház igazgatója foglalja össze a tapasztalatokat.

— Amit a fiatalok elmondtak: egy csepp a tengerből. De ez az egy csepp is az egész része, tehát igaz. Három fő tanulságot vonunk le munkájukból: a művelődési ház központi jellegét kell erősítenünk a városban, szervezettebben fogjuk segíteni, patronálni az egyes üzemek, gazdaságok, intézmények belső közművelődését, több rendezvényt kell „házhoz vinnünk”, tehát kint, a területen megrendeznünk.

Költői Ádám

Átvették a személyazonossági igazolványt

Ismeretek

kötelességről, felelősségről

Nagy nap egy tizennégy éves gyerek életében az, amelyen megkapja élete első személyazonossági igazolványát. Országszerte szokás, hogy ezt a napot megünneplik, igyekeznek felejthetetlenné tenni az ifjú állampolgár számára.

Cegléden és a ceglédi járásban az elmúlt hetekben zajlottak le ezek az ünnepségek, az általános iskolákban. Szinte valamennyin részt vettek a település politikai és gazdasági vezetőinek képviselői, a városi-járási rendőrkapitányság illetékesei. Az úttörő honvédelmi zászlóaljak tizennégy éveseit patronálóik is köszöntötték.

Az Állami Ifjúsági Bizottság kiadványa, mely a tizennégy évesek számára, épp erre az alkalomra készült, szinte minden gyerek kezébe eljutott. A kis füzet megismertette őket a Magyar "Népköz- társaság alkotmányával, annak fejezeteivel, s mindazzal, amit a személyazonossági igazolványról tulajdonosának tudnia kell.

A ceglédi, iskolai ünnepségeken több mint 960 gyerek kapta meg a személyazonossági igazolványt. Az átadási ünnepséget szinte mindenütt a forradalmi ifjúsági napok, az úttörőmozgalom megalakulásának 30. évfordulója és a KISZ közelgő, IX. kongresszusa jegyében tartották meg.

Petőfi rádió, hétfő, 17 óra

Belépés nemcsak tornacipőben

Holnap, április 12-én délután. a Petőfi-adó Belépés nemcsak tornacipőben című műsora Ceglédről jelentkezik. Az adás 14-től 18 óráig tart, az egyórás helyszíni közvetítés 17 órakor kezdődik.

A sporttal összefüggő szellemi és ügyességi versenyek színhelye a ceglédi sportcsarnok. A hallgatók nemcsak a város sportjával ismerkednek meg, hanem átfogó képet kapnak fejlődéséről, mindennapjaiból.

Az érdeklődőket a helyszínen is szívesen látják a rendezők, akik remélik, hogy sokan bekapcsolják a rádiót a műsor idejére.

fi

Város a hadak útján

A GYARMATOSÍTÓ HABSBURG HATALOMMAL és a

szolgálatukba szegődött áruló főurakkal szemben a magyar nép megmaradásáért, az ország függetlenségéért a jobbágyok, a parasztok vették fel a harcot. JErdőkben, mocsarakban a bujdosó kurucok csapatokba verődtek, és állandó bizonytalanságban tartották, váratlan rajtaütéseikkel nyugtalanították az országban élősködő császáriakat. Szervezetlen zendülésekről, fegyveres megmozdulásokról jöttek a hírek. Fegyvert fogott egy-egy falu népe, hogy megoltalmazzák állataikat és gabonájukat, hogy ki-ki megvédje kis családját és otthonát a fosztogató császári katonáktól.

A hegyaljai felkeléskor még elmenekült II. Rákóczi Ferenc, ám visszatérése után egyre- több tapasztalatot szerzett a császári gyarmatosító politikáról, az idegen zsoldosok garázdálkodásáról. S a tapasztalatok — de főleg a Bercsényi Miklóssal való beszélgetések — lassan szembefordították a bécsi udvarral. Rákóczi azzal is tisztában volt, hogy a megyar függetlenségi mozgalom, a függetlenségi harc

csak akkor lehet eredményes, ha egy európai háború szerves része. Ezért keresett kapcsolatokat XIV. Lajos francia királlyal. Levelei a bécsi udvar kezére jutottak, s így a csaknem kétmillió hold föld ura előbb a császári börtönbe került, majd onnani elmenekülése után, Lengyelországban, hontalan bujdosó lett. Amikor az elkeseredett szegénylegények fölkeresték és hazahívták, 1703 tavaszán megindult az új szabadságharc.

Rákóczi 1703 júniusában találkozik előszón a Beszkidek lejtőjén a paraszth ad nagyok vezette, kaszákkal, botokkal fölfegyverzett jobbágyokkal. Néhány nap múlva már Cegléden is tudtak a találkozásról. Június 20-án városunkba érkezett Imre János helyettes szolgabíró rendelete, melyben Ceglédről munkásokat kér Szolnok várának erősítésére. Három nap múlva szekereket rendelt ki Huszár János szolgabíró. Budáról lőport szállítani Kassára.

A KURUCOK TISZABE- CSEI győzelmes átkelése után Pest megye fegyveres felkelést szervez, s éppen Ceglédet jelöAlbertirsán, a Dimitrov Tsz-ben, 66 hektáron termesztenek dohányt. Ezekben a napokban a palánta előnevelése a fő feladat. Két, összesen 1300 négyzetméter alapterületű fóliasátorban zöldellnek az apró palánták. Abonyi Jánosné és Berkes Józsefije naponta megöntözi őket.

A megfelelő páratartalmat és hőmérsékletet biztosító OTM olajkályhákat Tóth Attiláné, a dohánytermesztési ágazat vezetője ellenőrzi. lfj. Fekete József felvételei

TEKE

Hazai győzelmek

A tekézók csapatbajnokságában a hetedik fordulót játszották le. Mindkét ceglédi együttes itthon lépett pályára, s győzött.

EREDMÉNYEK AZ NB II-BEN: KÖZGÉP SE—

Salgótarjáni Öblösüveggyár 5:3 2470:2367

Jók: Király (430), Nyíri

(429), Tornyos! (426). Három- három egyéni győzelem után, az összetett faeredmény döntött, s ebben a Cegléd több mint 100 fával bizonyult jobbnak. A hazaiak — mérsékelt

li meg a július 29-1 gyülekezésre. Azután újabb parancs jött: nem kell Ceglédre menni, maradjanak otthon, de élelmet küldjön minden helység a szegedi várba. Az élelmet azonban már nem tudták elvinni, mert a Tisza túlsó partján — egészen Tiszakürtig — július végére megjelentek a kufuc lovasok. Erre a hírre a ceglédi zsellérek és cselédek eladták kevés vagyonkájukat, lovat és kardot vásároltak, s átúsztattak a Tiszán, beálltak kuruc- nak.

SZEPTEMBER ELSEJÉN

Szolnok német parancsnoka — Walters kapitány, ki ír anyanyelvű volt — még élelmet, szekereket és munkásokat rendelt Ceglédről, de szeptember 24-én már Szűcs János és Borbély Balázs kuruc kapitányok lovasait üdvözli a ceglédi bíró. Október elején még egyre küldi báró Pfeffershoven tábornok, Buda német parancsnoka a kérő és fenyegető leveleit Ceglédre, de akkor már Csiszár István szolnoki kuruc kapitány szavára figyel a város.

A hét háborús esztendő kevés örömet és tengernyi bánateljesítménnyel — két fontos bajnoki pontot szereztek. A KÖZGÉP legközelebb szombaton, Kecskeméten, a KSC ellen. mérkőzik.

AZ NB III-BAN:

Bem SE—Bp. Hungária 7:1 2543:2390

Jók: Hollósi (452), Tarsoly (463), Hlagyvik (422), Czira (422). A Bem SE sikere egy pillanatig sem forgott veszélyben. A csapat eddig 10 pontot gyűjtött (négyet vesztett), a bajnokság második helyén áll. A következő ellenfél: Budapesten, az Elektromos csapata.

U. L.

tot okozott Ceglédnek. 1704 áprilisának végén itt, a városban szemlélte meg a fejedelem a ceglédi lovas századot, annak 150 legényét. Ennek a századnak 1708 tavaszán már csak 52 élő tagja maradt, kiket fel is ment a fejedelem a földesúri cenzus alól, „ellenségünk ellen nagy serénységgel mutatott hűséges szolgálttyukat és hazafiságulcat” elismerve.

1710 február végén két napig városunkban időzött a fejedelem, de amikor, február 22-én, palotás ezredének utolsó lovasa is eltűnt az Abonyi út ködbe, hóba borult fehérségében, könny, bánat és szomorúság maradt nyomukban.

A TENGERNYI SZENVEDÉST ki tudná felmérni, ami ezután jött! Előtte is volt: 1705-ben Herbeville tábornok zsoldosai, 1706-ban Ra butin hadai élték a várost, A hontalan bolyongások a Mátra alatt, a sok „hideg déren és fergete- gen, szekér hátán” nyomorgás, az 1709-1 rác vérengzés mindmind felejthetetlen, fájdalmas emlék. De Cegléd városának, a ceglédi népnek bizalma és szeretete a fejedelem iránt soha nem rendült meg. Mélyen a szívébe zárta a fejedelmet ez a város, s ott van most is, II. Rákóczi Ferenc születésének 300. ünnepi évében.

Pataki Ferenc

(Vége.)

/

Fejlődnek a palánták