Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-11 / 87. szám

KÉPZÉS HÁROM SZAKMÁBAN Házitanfolyam az IMI-ben A villamos" ép szerelő szakosok egyike: Horváth Arpádné a közel­múltban megtartott ünnepségen átveszi szakmunkás oklevelét. Farkas Tibor felvétele Két éve működik üdadan, az Ipari Műszergyárban a hatvani szakmunkásképző in­tézet kihegyezett tagozata. A tanfolyamok a gyár szakmun­kás utánpótlását hivatottak biztosítani. Az egyéves tan­folyamok hallgatói 'hetente két alkalommal találkoznak hogy elsajátítsák a villamos- gépszerelői, mechanikai mű­szerész és gépi forgácsoló szakmáP.í fortélyait. A továbbképzést elsősorban a gyár technikai és technoló­giai fejlődése tette szükséges­sé. Nem mellékes azonban az sem, hogy a tanfolyamot si­kerrel elvégzettek a bizonyít­vány mellé órabéremelést is kapnak. Az előadásokat a gyárban tarifák. A szakelmé­leti tárgyak előadói a gyár mérnökei, technikusai, a töb­bi tantárgyakat pedig a szak­iskola előadói tanítják. A ta­valy márciusban toborzott villamosgépszerelő szakosz­tály hallgatói az elmúlt hó­nap végén tettek sikeres el­méleti és gyakorlati vizsgát. Érdemes megemlíteni, hogy a továbbképzés a gyár sok dol­gozójában keltette fel a to­vábbtanulás utáni vágyat. So­kan közülük középiskolában folytatják tovább tanulmá­nyaikat. A költészet napján Április 12-én, hétfőn — a költészet napján — este 6 órai kezdettel A költészet napja — címmel előadóest színhelye lesz a gödöllői \ Ju­hász Gyula járási és városi könyvtár olvasóterme. A ren­dezvényre a belépés díjtalan. Aszed az éterben Április 15-én, este a Pest megyei rádióakció keretében nyilvános rádiófelvétel szín­helye lesz Aszódon a fegyve­res erők klubja. Az Immár kész koszorúnk című műsor­ban rangos művészek között fellép az aszódi Petőfi művelő­dési ház énekkara is. Ankét Ikiadón A Hazafias Népfront ikladi községi bizottsága április 16-án, pénteken este honismereti an­kétet szervez a tanácsi kiren­deltség nagytermében. Az an­két bevezető előadását — a népfrontbizottság felkérésére — Asztalos István, az aszódi múzeum igazgatója tartja. Új gépek 3 és fél millióért KÖZGYŰLÉS A CSÖMÖRI HALADÁSBAN Csütörtökön tartotta meg idei tervtárgyaló közgyűlését a csömöri Haladás mezőgaz­dasági termelőszövetkezet tag­sága. A majdnem ezer 400 hektáron gazdálkodó szövet­kezet közgyűlésén megjelent Frankó János, a járási párt- bizottság titkára, Pásztor László, a Pestkörnyéki Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségének jogtanácsosa és dr. Némethy Kálmán, a járá­si hivatal mezőgazdasági osz­tályának vezető jogtanácsosa. Az elnökségben a községet Cekk, druzsba, érce.., Valkói nyelvjárás? Hét évvel ezelőtt jelent meg Valkóról- egy monográfia, en­nek a népszokásokról szóló ré­szében valkói nyelvjárást emlí­tenek a szerzők. Ilyen pedig nincs. Ugyancsak említi a mo­nográfia, hogy a lakosság a palóc nyelvjárást beszéli. Ennek alapján a könyv olva­sói azt hihetik, hogy annyi a nyelvjárás, ahány település, holott a nyelvészek szembetű­nő, az adott körzetre jellemző jegyek alapján határolják el a tájszólások területét. Néhány lényegtelen nyelvi tulajdonság, és főleg néhány másutt isme­retlen T- vagy ennek tartott — szó alapján még nem lehet kü­lön nyelvjárásról beszélni. Hét olyan szót gyűjtöttek össze, melyeket a valkói szó­kincs speciális elemeinek vél­tek, Vegyük sorra őket. A cekk- a hatvanas évek első felében volt divatos szó az iskolás gye­rekek körében — szerető jelen­téssel. A gyerekektől hallhatta néhány szülő. Eredetét vizsgál­va, nyilvánvaló, hogy az ismert német, számla jelentésű szóból származik, ám jelentését mi, akkori gyerekek, nem ismer­tük. A vőfély értelemben hasz. nált druzsba sem terjedt el ál­talánosan a faluban. néhány évtizeddel ezelőtt csak Túrán használták, a kutatók is ott je­gyezték fel. Az érce csak kiejtésben tér el köznyelvi alakjától, a jércé- től. Ennek mintájára rengeteg szót lehetett volna még felsora­koztatni. Sőt, ezzel ellentétes folyamatra is van példa, ami­kor egy szó nem rövidül, ha­nem nyúlik, mint például a tő. vis-tövisk. Még négy olyan szó van hátra, amelyeket más vi­dékeken is ismernek. Három bizonyára megtévesztette azo­kat, akik feljegyezték, de a ne­gyediknek, a száraz szerdának nem lett volna szabad tévútra vezetnie a helytörténészeket, hiszen e napnak búcsúztató nó­tája is így kezdődik: száraz szerda lesz a héten ... A szerzők igyekezete, gyűj­tése, elismerést érdemel. A jó­szándék vezette őket, de az ala­posabb nyelvi ismeret hiánya megtréfálta őket. Abban azon­ban nem tévedtek, hogy Val- kón is*akadnak érdekes szavak, s ezeket érdemes megismerni. Bene Mihály A GÖDÖLLŐI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET AZONNAL FELVESZ asztalos szak- és betanított munkásokat Besorolás az O. Sz. B. szerint. Fizetés teljesítménybérben. Cím: Gödöllő, Dózsa György út ól. Tudomány és gyakorlat Közelség Paulovics Mihály községi ta­nácselnök és Fogd Mihály, a csömöri községi pártbizottság titkára képviselte. A beszámoló a közös gaz­daság legfontosabb számada­taival kezdődött. Mint kide­rült a Haladás idei árbevéte­li terve 40 millió forint és a vezetők 6 millió forint tiszta nyereséget terveznek. A szö­vetkezet az állatttenyésztés- ben és a növénytermesztésben dolgozók létszámának csök­kenése ellenére idén sem tervez kevesebb árbevételit e két ágazatból, mint tavaly. Nagy súlyt helyez a közös gazdaság arra is, hogy a zöldségtermesztést kettős hasznosítással tegye még jö­vedelmezőbbé. Ezért a mag- termesztésből — különösen paradicsom és salátamagból —, mintegy 2 millió forintos árbevételre számítanak. A termelőszövetkezet beru­házási keretéből 3 és fél millió forintért mezőgazdasá­gi gépeket vásárolnak még az idén. Másfél millió forintért korszerűsítik majd a szociá­lis épületeket, nem kis mér­tékben javítva így a tagság munkakörülményeit. A termelőszövetkezet tag­sága ezután titkos szavazással új elnököt választott és ki­egészítette a tizenegyről idő­közben kilenc tagúra csök­kent vezetőséget is. A terme­lőszövetkezet elnökének Fá­bián Ferencet, a vezetőség tagjainak pedig Morva Ist­vánt és Tormay Tibort vá­lasztották meg. N. S. ALIGHA TALÁLKOZHA­TUNK olyan felméréssel, amely képes lenne reprezen­tálni: milyen nálunk az okta­tás és a kutatás hatékonysá­ga? Mindössze azt tudjuk, hogy amikor egy emberileg, szak­mailag kiművelt társunknak valamilyen termelési kérdés­ben egyénileg vagy egy-egy kollektívára támaszkodva dön­tenie keli, ennek a határozat- hozatalnak, az „igen”-nek vagy a „nem”-nek, nagy lehet a je­lentősége. Egyetlen helyes dön­tés százezreket hozhat a válla­lat „konyhájára”, a helytelen ugyanennyit vihet el. Az pe­dig, nogy milyen döntés szüle­tik a szakmai vezetés külön­böző szintjén (hiszen olykor egy-egy kisebb részleg vezető­jének döntése is számottevő anyagi kihatással lehet) — at­tól is függ: miből táplálkozik a vezető, honnan szerzi és egyáltalán szerzett-e új infor­mációkat? AZ OKTATÁSI INTÉZMÉ­NYEK a tudás alapjait rakják le, s szerencsés, hogy a kuta­tások a termelést közvetlenül is szolgálják, a legújabb tudo­mányos eredményeket azon­nal megismerhetik a hallgatók. Azoknak a munkája a legha­tékonyabb, akik a termelés számára tüstént hasznos ered­ményeiket azonnal közzé is teszik. Nem azért, hogy azt bárki, bárhol pontosan úgy megvalósítsa. Ez — a leírt vagy elmondott, szakmailag teljesen helytálló elvek esetén is — számtalan gyakorlati aka­dályba ütközhet. A fontos sze­rintem az, hogy a gazda — le­gyen főmezőgazdász, elnök vagy műszaki vezető —, saját gazdasága adottságainak fi­gyelembe vételével profitáljon a kutatás eredményeiből. S ha e kettő ötvözéséből a ráfi módszereknél kicsivel is több tiszta hasznot hozunk, máris nyert ügyünk van. AZT GONDOLOM, mind­ezeket nem haszontalan éppen a mi környékünkön szóba hoz­ni. Erre bizonyíték lehet az az idei, mezőgazdasági könyv- hónapi rendezvény, amelyen járásunk jól ismert, lelkes nép­művelési felügyelője felszóla­lásában arra hívta fel a fi­gyelmet. hogy bizonyos tekin­tetben ma még egyáltalán nin­csenek kihasználva járásunk tudományos bázisai. Itt van ül. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM 1976. ÁPRILIS 11., VASÁRNAP iaBaaBaaaMH|aaaaM1|a|aMaalaaaMaaBaaBaaBMBMaBMIaBaaaBaaiaaBHnBnMam>aHHaiaHnMHnannBm«Miiiyaiii>nri>i>niii*iiHm Megyei tanácstagi csoportülés Gödöllőn Az V. ötéves terv gazdálkodásáról Kedden, április 6-án Gödöl­lőin. ülésezett a gödöllői járá­si és városi tanácstagi csoport. Az ülésen megjelent dr. Süpek Zoltán, a gödöllői járási hiva­tal elnöke, Bozsó Lászlóné és dr. Cselőtei László országgyű­lési képviselő és Benedek Já­nos, a gödöllői városi tanács elnöke is. 951 ki'ométernyi vízvezeték A tanácstagi csoport a me­gyei tanács spron következő ülése elé terjesztendő A taná­csi gazdálkodás V. ötéves ter­ve című anyagot tárgyalta meg. Vágvölgyi József megyei tanácstag, a tanácstagi csoport vezetője tájékoztatást adott arról, hogy a XI. pártkong­resszus irányelveinek szelle­mében állították össze a me­gye pénzügyi tervét. Figyelem­be vették a megyei tanács ko­rábbi állásfoglalásait, mint például a településfejlesztés­sel, a közlekedési koncepció­val, valamint az oktatás és művelődéssel kapcsolatos ha­tározatokat. A terv a köz­ponti célkitűzéseknek megfe­lelően a kisebb települések fejlesztésével, s e területek erőteljes fejlesztése mellett ki­emelten foglalkozik a városok, valamint az agglomerizációs települések fejlesztésével, s e területeken a lakosság kom­munális ellátásának javításá­val. A fejlesztésre fordítható összeg eléri a 7,8 milliárd fo­rintot, amely 2,2 milliárddal több, mint az előző tervidő­szakban. A terv szerint Pest megyé­ben az V. ötéves tervidőszak­ban 43 ezer lakás épül, ebből közel 6 ezer tanácsi lakás lesz. Az elkövetkezendő évek­ben fontos faladat a nagycsa­ládosok és a munkások lakás­ellátásának javítása, a szo­ciális követelményeknek meg nem felelő települések felszá­molása. Ennek elősegítése ér­dekében az állam kamatmen­tes hitelt is nyújt. Az elkövetkezendő öt évben például Gödöllőn a határain­kon túl is jó hírnevet szerzett gödöllői Agrártudományi Egye­tem, a Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet, valamint a Kis­állattenyésztési Kutató Inté­zet. Munkájukból távoli or­szágokban sokan profitál­nak, csak éppen mi nem élünk igazán jól ezzel a lehe­tőséggel. Igazat adhatunk a kultúra, s a szakmai művelt­ség terjesztésén fáradozó nép­művelőnek. Tudjuk, hogy gyakran érkeznek meghívások más vidékekről, évente neves egyetemi tanáraink, a kutató- intézeteinkben dolgozó tudo­mányos szakemberek részére tartsanak előadást, segítsék rendbe tenni a gazdaság „szé­náját”. Ez mindenképpen ör­vendetes. Az már kevésbé, hogy éppen járásunkban nem veszik megfelelően igénybe a sok szempontból előnyös kö­zelséget. GÖDÖLLŐN ÉS KÖRNYÉ­KEN csak egyetlen karnyúj­tásnyira van egymástól a gya­korlatért dolgozó tudomány és a tudományért olykor csak megkésve kapaszkodó üzemi gyakorlat. Fehér István össaan 951 kilométer vízveze­ték épül Pest megyében, ami azt jelenti, hogy az eddigi 54 százalékos ellátottság 64—66 százalékosra emelkedik. A terv szerint mm,tégy 150 kilomé­ternyi szennycsatoma megépí­tésére is sor kerül. A kom­munális ellátás fejlesztésére közel 5 milliárd forintot for­dítanak, amely 29 százalék­kal több, mint az előző terv­időszakban volt. Megépül Kistarcsán az 580 ágyas me­gyei kórház, ezenkívül Vá­cott 200, Cegléden 100 ággyal bővítik a kórházat. Ugyancsak megyei adat: a bölcsődei he­lyek ezeröfcszárzzial, míg az óvodai helyeik ötezer 300-al bővülnek. A terv szerint 440 tanterem is épül, amely előre­láthatóan társadalmi összefo­gással még több is lesz. Me­gyénkben a szolgáltatás továb­bi javítására több mint 40 millió forintot költenek. Gyarapodó járás Vágvölgyi József a megyé­ben megvalósuló létesítmé­nyek egész sorát említette, közöttük azokat is, amelyek Gödöllőn, illetve járásunkban épülnek. Benedek János tanácselnök többek között elmondta, hogy a lakosság számának gyors növekedése szükségessé tenné több tanterem építését. Meg­említette, hogy az ezer lakás­ra tervezett hetvenöt óvodai hely nagyon kevés. Egyébként a város ötéves tervében mint­egy 300 millió forinttal több áll rendelkezésre, mint az elő­ző tervidőszakban,, Az elképze­lések szerint 900 lakás épül, és néhány év múlva városunkba is elér a földgázvezeték. Dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöíke részletesen is­mertette a megyei tanácstagok előtt a járás településeivel kapcsolatos elképzeléseket. Szót ejtett a gondokról is, kö­zöttük a vízvezeték-hálózat további bővítésével kapcsola­tos feszültségeket említette, továbbá azt, hogy helyenként elengedhetetlenül szükséges is­kolai tantermek építése. Je­lentős társadalmi összefogásra van szükség ahhoz, hogy já­rmunkban valósággá váljon a tervezett 225 óvodai hely. El­A csütörtök esti szövetségi napok iránti érdeklődés a ta­vaszi mérkőzéseket követően sem hagyott aiább. Sok új ér­deklődővel is találkoztunk. Nyilvánvaló, hogy a városi kis­pályás labdarúgó-bajnokság semmit nem vesztett népszerű­ségéből. A dolgozók megszeret­ték ezt a sportágat, s nem hogy a fáradságtól, de az áldozatvál­lalástól sem riadtak vissza. Megtudtuk, hogy a TÜZÉP- csapata visszalépett; a két osz­tályban huszonkét csapat küzd. Az első három fordulóban, az I. osztályban az alábbi ered­mények születtek: Építőipari Szövetkezet—-ÁFÉSZ 1:2, KÄT- KI—MGI 1:1, Pedagógus—Ve­gyesipari Szövetkezet 5:2, Sza­badság tér—Városgazdálkodási Válalat 1:2, KIOSZ-Erdögaz- daság 8:2, Pedagógus—Szabad­ság tér 7:4, Erdőgazdaság— KÄTKI 7:2, Építőipari Szövet­kezet—Gépgyár 5:1, ÁFÉSZ— Vegyesipari Szövetkezet 9:2, mondta, hogy a járásban 327 lakás épül, 50 iskolai tante­rem készül el, közel százzal bővül az óvodai helyek szá­ma, befejezdődik a Galgamen- ti Regionális Vízmű építése, Isaszegen újabb kút fúrásával biztosítják a zavartalan ivó- vízellátást ... A vízzel kapcso­latosan a járási hivatal elnö­ke megemlítette, hogy egyes községekben az V. ötéves terv- időszaikra tervezett ivóvízveze­ték megépítésére, illetőleg a víztársuliások megszervezésére kevés lehetőség nyílik. Ezt tá­masztotta alá Jávorka József- né, Veresegyház nagyközség megyei tanácstagja is, aki el­mondotta, hogy a település ' sok kútja elapadt, s a koráb­bi éveikben tervezett vác—gö­döllői vízvezetékhálózat építé­sét a jelenlegi terv nem tar­talmazza. Ugyancsak a feszült­ségekről szólt Bozsó Lászlóné, országgyűlési képviselő, meg­említve, hogy a körzetébe tar­tozó egyik községben már tart a vízvezeték építése, ugyan­akkor két községben nincs le­hetőség a víztáisuiat megala­kítására. Létrejön a kölcsönalap Dr. Cselőtei László, ország­gyűlési képviselő az oktatási intézmények építéséről szólt, egyetértve többekkel, hogy mindenekelőtt az iskolai tan­termek építése a fontos. Ko­vács István péceli tanácstag méltatta az előterjesztés sok­oldalúságát, szükségesnek tar­totta a szociális követelmé­nyeknek meg nem felelő tele­pülések gyorsabb felszámolá­sát a központi keretek segít­ségévéi. Vágvölgyi József — aki a megyei tanács pénzügyi osz­tály vezetője is — válaszában, megemlítette, hogy már ebben az évben létrehozzák me­gyénkben az úgynevezett köl- csönalapot, amely azit a célt szolgálja, hogy a tanácsok ál­tal felajánlott összegeket gyorsan és célszerűen haszno­sítsák. A kapott tájékoztatás, az el­hangzott kérdések, hozzászó­lások és válaszok után a ta­nácstagi csoport a megyei ta­nács elé kerülő előterjesztés­sel egyetértett, elfogadásra ajánlotta. K. I. KIOSZ—KKMV 5:2, Városgaz­dálkodási Vállalat—MGI 2:1, ÁFÉSZ—Szabadság tér 2:0, Er­dőgazdaság—Építőipari Szövet­kezet 3:0, MGI—Vegyesipari Szövetkezet 2:1, Városgazdál­kodási Vállalat—Gépgyár 3:6, KIOSZ—KATKI 9:3, és KKMV —Pedagógus 6:1. A II. osztályban lejátszott ta­lálkozó közül az alábbi ered­ményeket kaptuk meg: Víz­mű—ATE I. 2:1, MGI—TV. Mikro 8:1, IV. kér. FC.—HTÜ 5:4, ATE I.—GÖFÉM, 3:1, Víz­mű—HTÜ 3:1, MGI—Ganz 6:0, Vízmű—ATE Gépész 6:0, IV. kér. FC.—Alsópark 5:2, és MGI —GÖFÉM 3:1. Végezetül az intéző bizottság kérésének eleget téve közöljük, hogy a csapatok minden eset­ben küldjék el képivselőiket a szövetségi napokra, mivel ott döntenek a kezdési időpontok­ról és a pályákkal kapcsolat­ban is. Csiba József SPORT SPORT -f- SPORT + SPORT HUSZONKÉT CSAPAT KÜZDELME Gólzápor a kispályákon * i i i 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom