Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-07 / 83. szám

1976. Április 7., szerda “xrJŰÚíW 3 Meghalt Kónyi Gyula Mély megrendüléssel és fáj­dalommal tudatjuk, hogy áp­rilis 6-án, súlyos betegség után 53 éves korában elhunyt Kónyi Gyula elvtárs, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, rendőr vezérőrnagy belügyminisz­ter-helyettes. Kónyi Gyula elvtárs temeté­se — katonai díszpompával — április 12-én, hétfőn 11.30 óra­A chilei katonai junta bű­neit vizsgáló nemzetközi bi­zottságnak a napokban Helsin­kiben tartott ülésén ár. Réczei László professzor, az Országos Béketanács alelnöke, a Béke­világtanács tagja képviselte Magyarországot, aki — kedden délelőtt a HNF Belgrád rak­parti székházéban — sajtókon­ferencián ismertette mindazt, amire legújabban fényt derí­tettek nemzetközi jogászok, politikai személyiségek, társa­dalmi mozgalmak képviselői. Tömören abban összegezhető a nemzetközi bizottság megálla­pítása, hogy a chilei nép ke­gyetlen politikai elnyomás, terror és mérhetetlen szenve­dés áldozata azóta, hogy két és fél évvel ezelőtt a puccsis­ták megdöntötték a Salvador Allende vezette törvényes Cili­iéi kormányt — jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy ezen általános megállapítást most a finn fővárosban részletes vizsgálatok megannyi tényével, adatával támasztották alá. A világszervezet különbi­zottságot hozott létre az em­beri szabadságjogokkal kap­csolatos chilei helyzet feltárá­sára. E bizottság 1976 febru­árjában jelentést tett az ENSZ emberi jogok bizottságának: közölte, hogy a terror meg­maradt és változatlan erővel folytatódik Chilében — az alapvető emberi jogok tiszte­letben tartására tett hivatalos ígéretek és a junta által oly­kor lesz a Mező Imre úti teme­tő munkásmozgalmi panteon­jában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és munkatársai 11 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Belügyminisztérium annyira korlátozott formális intézkedések ellenére. Előrehaladott tervei vannak a juntának arra, hogy bíróság elé állítsa a Népi Egység kor­mányának számos miniszterét, az AUende-rendszer szenáto­rait, kongresszusi tagjait, poli­tikusait. A helsinki tanácsko­záson a jogügyi szakértők ál­tal előterjesztett jelentés meg­győzte a nemzetközi bizottsá­got, hogy a katonai törvény­szék előtt lefolytatandó perek­ben — még ha a békeidőben alkalmazott eljárásjogi szabá­lyok szerint történnének is — nem biztosítják sem a bírák függetlenségét és pártatlansá­gát, sem a védelem alapvető jogait. Nem más ez, mint bí­rósági komédia. Akiket közvet­lenül veszélyeztet, azoknak a listája Luis Corvalan szenátor, a Chilei Kommunista Párt fő­titkára nevével kezdődik. A nemzetközi bizottság vélemé­nyét azzal tolmácsolta a saj­tóértekezleten dr. Réczei László, hogy életbevágóan sür­gős teendőként meg kell aka­dályozni e tervezett pereket, amelyek az igazság, a jog meg­csúfolását jelentenék. Az összes politikai foglyot feltétel nélkül szabadon kell bocsátani! A fasizmus soha sem lehet csupán nemzeti vo­natkozású ügy, nemzetközi összefogással kell küzdeni el­lene, bárhol is jelentkezik — szögezte le befejezésül a hel­sinki tanácskozás magyar de­legátusa. Elhunyt lakatos Béla vezérőrnagy Rövid szenvedés után vá­ratlanul elhunyt 53 éves korá­ban Lakatos Béla vezérőrnagy, a vezérkari főnök helyettese, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői törzsfőnökének magyar helyettese, a Szocia­lista Hazáért Érdemrend ki­tüntetettje. 1941 óta volt párt­tag, részese a munkásmozga­lom küzdelmeinek, az újpesti partizánok fegyveres harcai­nak, negyedszázadon keresztül a néphadsereg építésének, fej­lesztésének. Temetéséről — amelyre a néphadsereg ha­lottjaként, katonai tisztelet- adással kerül sor — később történik intézkedés. A Honvédelmi Minisztérium, az MSZMP Néphadsereg! Bizottsága, a Magyar Partizán Szövetség Közgyűlést tartott a Magyar Kereskedelmi Kamara Kedden az Építője Székházá­ban tartotta V. közgyűlését a Magyar Kereskedelmi Kamara. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Szekér Gyula, a ' Minisztertanács elnökhe­lyettese, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, ott vol­tak az ágazati minisztériumok, társadalmi szervezetek kép­viselői, továbbá a kamara tag­vállalatainak vezetői. Az elnökség írásos beszámo­lója és Kallós Ödön elnök szó­béli kiegészítése a legutóbbi közgyűlés óta eltelt három év munkáját és a további felada­tokat elemezte. A beszámoló és a felszóla­lások után a közgyűlés meg­választotta a Magyar Kereske­delmi Kamara elnökségének 16 tagját. A tanácskozás Kallós Ödön elnöki zárszavával fejeződött be. Szolidaritás a chilei néppel Sajtótájékoztató a katonai junta bűneit vizsgáló bizottság helsinki tanácskozásáról Káderpolitika az IMI-ben (2.) A párthatározat szeElemében — A megfelelő vezető meg­találásának feltétele a folya­matosan végzett, megalapozott káderelőkészítő — kiválasztó munka. Hogyan történik ez az IMI-ben? SZABÓ ISTVÁN: — Elöljá­róban csak két adat: az elmúlt öt év során előléptetett vagy kinevezett több mint száz veze­tő közül mindössze 12 került gyáron kívülről a beosztásába, a többi korábban is vállalati dolgozó volt. Ennek úgy hiszem, a gondos káderfelkutatás, -elő­készítés és -képzés az alapja. A vezetői és fontos beosztásokra egységenkénti bontásban név­szerinti kádertartaléktervet dolgoztunk ki hosszabb távra is. Kiemelkedő fejlődést mu­tató személyek esetében azon­ban rugalmasan el is térhetünk ettől a tervtől. Kedvező arány Az elmúlt öt esztendő alatt kádertartalékként nyilvántar­tott 255 dolgozónk közül 61 vezetői, 33 magasabb vezetői beosztásba került. A terven kívüli, de vállalati állomány­ból kinevezettek száma 39. Ügy érzem ez kedvező arány. A káderfejlesztésnél minden réteget figyelembe veszünk. Munkásból első lépcsőként ál­talában a termelésirányításban lesz vezető, itt tudja legin­kább hasznosítani szakképzett­ségét, iskolai végzettségét. De a megfelelő fejlődés és az előbb­re jutás lehetősége adott. Né­hány példa: a tmk gépészeti üzemvezetője munkás volt. Technikumot végzett, műveze­tő lett az utána üzemvezető. A szerszámüzem vezetője a szak­munkás, művezető, üzemveze. tő-helyettesi lépcsőket járta meg. A vállalat fejlesztési fő­osztályvezetőnk szakmunkás­ként majd művezetői, üzemve­zetői beosztásban dolgozott. Je­lenlegi kinevezése előtt — 3 év­re szóló választás alapján — a vállalati pártbizottság titkára volt. — Alkalmazotti vezetőink 24,7 fizikai, csoportvezetőink 17,1 százaléka nő. Bizonyos te­rületekre a jövőben sem lesz könnyű női vezetőket kinevez­ni. A termelésirányítói, gyár- egységvezetői beosztásokkal já­ró idegi megterhelést sok eset­ben a jó teherbíró-képességű férfiak sem viselik el károso­dás nélkül. Mégis előre szeret­nénk lépni, ezért már az V. öt­éves tervre is kidolgoztuk azoknak a munkaköröknek a jegyzékét, ahol arra kell töre­kednünk, hogy utánpótlás ese­tén női vezetőt találjunk. Az elmúlt öt év alatt több fiatal került vezetői munkakörbe, mint korábban. Az előléptetet­tek 32 százaléka még nem volt 30 éves. Ennek köszönhető, hogy a vezetés nem öregedett. A főosztályvezetők és az üzem­vezetők átlagéletkora például alacsonyabb, mint 1970-ben volt. A helyettes nem utód — Milyen szerepet töltenek be a vállalat szervezetében a helyettesek? A vezetők után­pótlásánál hogyan számítanak rájuk? SZABÓ GYULA: — Véle­ményünk szerint nem minden esetben, nem minden szinten van szükség kinevezett helyet­tesre. Sajnos, ma még igen el­terjedt az a nézet, hogy a jó munka végső elismerése csak egy lépcsöfoknyi előbbre lé­pés, magasabb „rang” lehet. Pedig az ilyen szemléleten ala­puló kinevezés nemcsak a ve­zetők számát növelik alaptala­nul. de az információk áram­lását is akadályozzák, az in­tézkedések végrehajtását is lassítják. Pártbizottságunk fel­ismerte ezt, és több esetben, mikor megítélésünk szerint in­dokolatlanul hozták volna lét­re az újabb vezetői lépcsőfo­kot, a vb már a javaslat meg­születésekor leállította az ügyet. SZABÓ ISTVÁN: — Az alapelv, hogy ha van is he­lyettes, a vezető szabja meg az irányt. A helyettes önállósága csak a kereten belül érvénye­sülhet és nem a vezető ellenpó­lusaként. Hogy végül mennyi­re lehet partner a vezetésben, ezt részben a főnöki vezetési módszere, részben a helyettes képessége határozza meg. Az ideális elképzelés az volna, hogy a helyettes minden szi­tuációban képes legyen a fő­nökét helyettesíteni, s bármi­kor a helyébe léphessen. Ez a valóságban, szinte megoldha­tatlan. Így kétszer annyi, csaknem azonos képességű ve­zető egyéniségre — és tulaj­donképpen vezetőre — lenne szükségünk, ,s bár 1970. óta a felsőfokú végzettségű dolgozók száma 96-ról 145-re emelke­dett, ezt a luxust mégsem en­gedhetjük meg magunknak. Legfeljebb a legfontosabb te­rületeken válthatjuk valóra ezt az elvet. De nincs is szük­ség minden esetben önálló he­lyettesre. — Nálunk az a gya­korlat, hogy az alkalmankénti helyettesítést az önálló vezetői funkció mellett oldjuk meg. Például engem szükség esetén a személyzeti osztályvezető he­lyettesít. Az utódlás kérdése azonban ettől független. Elő­fordul huzamosabb időre szóló helyettesi megbízás is. Például az I. gyáregység vezetője körül­belül egy évre iskolára ment. Erre az időre a termelési osz­tály vezetője kapta meg a gyáregységvezetői megbízást, s az ő helyére a termelési cső­Ha nyílt a légkör, elfogadják az okos magyarázatot Kerekasztal-beszélgetés a KISZ dabasi járási bizottságán A KISZ Központi Bizottsága 1975 októberében egy­ségesítette a KlSZ-oktatást, kialakította a politikai kép­zés új rendszerét, amely a fiatalok ötleteire, vitázó ked­vére épít, s figyelembe veszi a helyi sajátosságokat. Az ifjúsági vitakörök és a Kilián-körök szervezésével a KISZ-en kívüli fiatalok is bekapcsolódhattak az eszme­cserékbe. Az új oktatási rendszer eddigi tapasztalatairól szerveztünk kerekasztal-beszélgetést a KISZ dabasi já­rási bizottságán, amelyen részt vett: Méhész János, a KISZ járási bizottságának titkára, Lippai Vera és Go- golák Márta, a dabasi gimnázium tanulói, Tóth József, a pusztavacsi nagyközségi politikai oktatási bizottság vezetője, dr. Sülé István, az ócsai Űj Barázda Tsz alap­szervezeti agitációs és propagandafelelőse, Velikovszki Zoltán, a dabasi 203-as Ipari Szakmunkásképző Intézet KISZ-titkára és Ozsváth Sándorné, a KISZ dabasi nagy­községi bizottságának tagja. Szerkesztőségünket a be­szélgetésen Virág Ferenc munkatársunk képviselte. PEST MEGYEI HÍRLAP: A KISZ új oktatási rendszerének bevezetésével a fiatalság szé­lesebb rétegei kapcsolódhat­tak be a politikai és gazdasági kérdésekről folytatott vitákba. Lehetőség nyílt, hogy a KISZ- esek maguk válasszák ki az őket érdeklő témaköröket; a középiskolák KISZ-en kívüli tanulói, a városok, falvak fia­taljai az ifjúsági vitakörökben szerezhetnek politikai ismere­teket, ami a KISZ-tagfelvétel feltétele. Ügy értelmezik-e az alapszervezeteknél az új okta­tási rendszert, ahogyan azt ki­alakítói tervezték? DR. SÜLÉ ISTVÁN: Ami­lyen nehezen indultak eleinte az ifjúsági vitakörök, légkörük napjainkra olyan felszabadult lett. Színvonalasak, az érdek­lődésben sincs hiány. Bizönyos mértékig ragaszkodunk az elő­írd tananyaghoz, hiszen — pél­dául — a XI. pártkongresz- szus. határozatait, s a népgaz­daságunk előtt álló feladatokat nemcsak a KISZ-eseknek, ha­nem valamennyi fiatalnak is­mernie kell. Emellett, bármi­lyen gazdasági, kül- és belpoli­tikai jellegű kérdésre válaszo­lunk; időszerű kérdésekről szívesen beszélgetünk kötetle­nül. Az érdeklődés felkelté­séért a vitaköröket a KISZ- taggyűlések után tartjuk. TÓTH JÓZSEF: Nálunk az a szokás alakult ki, hogy elein­portvezető lépett. De, mégha bebizonyítják is rátermettsé­güket, az időszak letelte után eredeti beosztásukhoz térnek vissza. Természetesen, ha a gyáregységvezető, a megszer­zett magasabb képesítés alap­ján más beosztásba kerül, ak­kor az utód kiválasztásánál el­ső helyen kerülhetnek szóba az alkalmasságukat már bizo­nyító dolgozók. Ez a gyakorlati példa is azt mutatja, hogy bár az elvi lehetősége sok esetben meg van az ideálisnak mondott feltételek teljesítésének, még­sem lehet célunk a vezetői he­lyek számának szaporítása. Szélesíteni a demokratizmust — Az V. ötéves terv vállala­ti káderpolitikájának megvaló­sításában milyen fő célokat tűztek ki? SZABÓ GYULA: — Az MSZMP Központi Bizottsá­ga káderfejlesztésre, káder­kiválasztásra vonatkozó hatá­rozatának szellemében tovább szeretnénk erősíteni a folyama­tok politikai irányítását, széle­síteni demokratizmusát. A már kidolgozott javaslat szerint a pártszervezetek véleményét nemcsak kinevezés, vagy levál­tás esetén kell figyelembe ven­ni, hanem más személyi ügyek­ben : megválasztás, megbízás, minősítés, kitüntetés, fegyelmi és egyéb munkaköri vagy is­kolai javaslattétel előtt is. Ja­vítanunk kell az előkészítés' demokratizmusát, a vélemé­nyeket, információkat tágabb körből kell beszereznünk. El kell érnünk, hogy a vezetők kiválasztásánál a jövőben mi­nél kevesebbszer kényszerül­jünk a politikai felkészültség utólagos megkövetelésére. Ügy érzem, ha a már elért eredmé­nyeink mellett ezeket a terve­ket is sikerül megvalósítanunk, akkor nemcsak a vállalat di­namikusan növekvő gazdasági, termelési feladatait oldhatja meg eredményesen, de a párt politikai céljainak megv'alósítá- sához is hozzájárulhatunk. Tudjuk, ez nem lesz könnyű. Lakatos Tamás te sok fiatal jön össze, később egyre kevesebb. Pusztavacs kisközség, a lakóterületi KISZ- szervezetben alig vagyunk többen harmincnál. Ha küzde­ni akarunk a lemorzsolódás el­len, akkor nagyon fontos, jó előadó és érdekes téma válasz­tása, továbbá az, hogy a fiata­lok mindenről őszintén beszél­hessenek. Ha nyílt a légkör, akkor elfogadják az okos ma­gyarázatot. így vitatkoztunk például a pénz értékének vál­tozásáról, a takarékosság hasz­náról. Ez az oldott légkör és a témaválasztás a magyarázata, hogy az első vitakörön tizen- ketten vettek részt, mostaná­ban húszan-huszonketten va­gyunk. ozsvAth sAndorne : a dabasi aktivisták köre ipari ta­gozatának vezetője vagyok, így elsősorban az aktivisták politi­kai képzéséről szólhatok. Ná­lunk is sikerült őszinte, jó lég­kört teremteni. Főként az ifjú­ságnak és az ifjúsági mozga­lomnak a szocializmus építésé­ben betöltött szerepével foglal­koztunk. Ügy érzem, a fiatalok keresik a helyüket a tár­sadalomban, szívesen aknáz­nak ki olyan lehetőségeket, amellyel lakóhelyük, környeze­tük hasznára válhatnak. Is­merik a népgazdaság helyze­tét, a feladatokat, csupán a területet kell meghatározni nekik, ahol a társadalom ja­vára tevékenykedhetnek. LIPPAI VERA: A Kilián- körök iskolánkban jói lehető­séget nyújtanak a KISZ-es életre készülő fiataloknak. Az úttörőmunka ugyan sok isme­retet ad az ifjúsági mozgalom­ról, de tudatossá, konkréttá ezeket a Kilián-körök teszik, hiszen ezekben a KlSZ-szer- vezeti felépítésével, a leendő tag jogaival és kötelességeivel, a szervezeti szabályzattal fog­lalkoznak. VELIKOVSZKI ZOLTÁN: Nálunk, a 203-as Ipari Szak­munkásképző Intézet dabasi részlegében is beindították a Kilián-köröket. Mivel a mi fiataljainkat elsősorban a munkássá válás, a rrfunkahelyi beilleszkedés foglalkoztatja, ez a legnagyobb érdeklődéssel kí­sért téma a vitakörökön is. Nagy jelentőségűnek érzem, hogy ilyen kérdésekkel foglal­kozhatunk. Gondot csupán az okoz nekünk, hogy az ismer­tető anyagok számunkra kissé nehezek, s nem elég színesek. PEST MEGYEI HÍRLAP: Fél esztendő még kevés tapasz­talatot kínál a tanulságok le­vonására, arra azonban elegen­dő, hogy meghatározhassuk az időszerű feladatokat az okta­tási rendszer tartalmi munká­jának elmélyítése érdekében. Az üzemegészségügyi ellátás javításáról, hatékonysága nö­velésének lehetőségeiről ta­nácskozott az országgyűlés szociális és egészségügyi bi­zottsága. Dr. Zsögön Éva egészség- ügyi államtitkár előadásában nagy hangsúllyal szólt a soron levő feladatokról. Elmondotta, hogy az ötödik ötéves terv fo­lyamán elsősorban a nagyüze­mek és a főleg munkásnőket foglalkoztató vállalatok üzem­egészségügyi ellátását kell fej­leszteni. A gyógykezelés-meg­előzés színvonalának megjaví­tása érdekében növelni kíván­ják a főfoglalkozású üze­mi orvosok számát is. Az üze­TÓTH JÓZSEF: A jövőben még (következetesebben ki kell használnunk a — tavaly elkészült — sződligeti KISZ- iskola lehetőségeit. Olyan pro­pagandistákat, alapszervezeti KISZ-titkárokat, vezetőségi tagokat képezhetünk itt, akik megszerzett tudásukat siker­rel adják majd tovább a KISZ-eseknek. DR. SÜLÉ ISTVÁN: Ügy gondolom, tevékenységünket a lakóterületen kell fokoz­nunk. A fiatalokat nagyon ér­dekli mindaz, ami körülöttük történik. Értelmes célokért szívesen tevékenykednek — részt vesznek például környe­zetük szépítésében, ’ óvodák, bölcsődék bővítésében —, té­nyek százai tanúsítják ezt. Nemrég meg is hívtuk a köz­ségi tanács elnökét, aki szű- kebb hazánk, Ócsa V. ötéves tervéről, fejlesztési feladatai­ról beszélt, s a fiatalok tu­catnyi kérdést, javaslatot tét-: tek. Ezt az aktivitást ébren kell tartani. GOGOLAK MARTA: Érde­kes a Kilián-körök munká­jában az a rész, amelyik név­adónk életével és a Kommu- nista Ifjúsági Szövetség törté­netével foglalkozik. Ez álta­lában érzelmileg hat a fiata­lokra, akik szívesen választa­nak maguknak eszményképet. OZSVATH SÄNDORNE: Az új képzési rendszer legna­gyobb erényének, értékének a nyíltságot, az őszinte hangot tartom. Jó, hogy bármelyik KISZ-en kívüli fiatal, akit ér­dekel a vitakör valamelyik té­mája, bármikor elmehet, és véleményt nyilváníthat. Ez jó előiskola ahhoz, hogy a ké­sőbbiekben politikailag is tá­jékozott, vitakész. szókimondó fiatalokkal erősítsék a KISZ sorait. MÉHÉSZ JÄNOS: Már maga az új oktatási rendszer beve­zetése is gondolatébresztőén hatott a fiatalokra. Ennek kö­szönhető, hogy a vitakörökben közvetlenül, és kritikusan te­szik fel kérdéseiket, és aktívan részt vesznek azok tisztázásá­ban. A kiadott oktatási anya­gok is jobbak, mint a koráb­biak. Témáik közelebb állnak a fiatalokhoz — és az élet­hez: most, amikor a szocialis­ta építés feladatai állnak a figyelem középpontjában, ezek is elsősorban gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkoznak. A fiatalok, akik cselekvő része­sei fejlődésünknek, érthető ér­deklődéssel fogadják a gazda­sági összefüggések magyará­zatát. Véleményem szerint a KISZ-oktatás mai rendszere jól segíti marxista világnézetű, politikailag tájékozott fiatalok formálását. Van azért még ja­vítanivalónk; mindenekelőtt tökéletesítenünk kell a járási politikai oktatási bizottság munkáját, jobban kell figyel­nünk a helyi gondokra. Egy­általán: a KISZ politikai kép­zésről szóló határozat végre­hajtásának még csak a kezde­tén tartunk. Még nem késő észrevénni, korrigálni a hibákat, mielőtt szokássá rögzülnének. Megéri a fáradságot: a szocializmus holnapi építői gyarapodnak, gazdagodnak tőle, vonhatjuk le a dabasi beszélgetés ta­nulságait. mi szakrendeléseket elsősorban a speciális munkaegészségügy, feladatok, az üzem technológia: jellege, a dolgozók összetételé­nek figyelembevételevel fogják fejleszteni. Az egészségügyi kormányzat fokozatosan törek­szik arra is, hogy minden me­gyeszékhelyen — s néhány na­gyobb városban is-— megszer­vezzék az üzemegészségügyi szakrendelést. Az ülés vitájában felszólalt dr. Déváid József, Gorjáncz Ignác, dr. Kaposvári Júlia, Karkus Sándor, Nics János, dr. Radnai Éva és Tóth Géza képviselő, valamint dr. Ilel- meczy Valéria, a Videoton üze­mi főorvosa. Minden megyeszékhelyen egészségügyi szakrendelés Országgyűlési szakbizottság ülése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom